Szabadság, 1939 (12. évfolyam, 1-53. szám)
1939-09-02 / 36. szám
1939 szeptember 2. futbalLág A magyar középosztály felfrissítése Írta: BINÁRY LÁSZLÓ A Szabadság ismételten rámutatott már arra, hogy a magyar középosztály, amely nagyon ingatag, tétova magatartást tanúsított a Dévénynél kopogtató új, „boldogító tanok“ iránt, erőteljes felfrissítésre szorul. Ezt a középosztályt, bármily furcsán hangzik is, „nemesíteni“ kell, mégpedig az őserejében érintetlen, színmagyar paraszti rétegből. Már a század elején megsejtette, az író ember csodálatos megérzésével, a magyar középosztály akkor még lappangó kórtüneteit egyik, azóta sajnos elfeledett, kiváló magyar: Justh Zsigmond, a szentetornyai földesúr és naturalista író. Regényei a századforduló idején éppen úgy „irányregények“, mint Eötvös József munkái a maguk idejében. De akkor még ott villódzott minden magyar szemében a milleneumi görögtüzek káprázata, Rákosi Jenő pedig, a nagyszívű magyar fantaszták naivitásával, festegette a jövendő harmincmilliós Magyarország brokátos drapériája körképét. Senki sem hallgatott ekkor a szentetornyai földesúrra, aki már akkor látta, hogy értelmiségünk és különösen annak vezető rétege fiatalítási műtétre szorul. Justh rámutatott azokra a szunnyadó erőkre, amelyek máig is legtisztábban a magyar parasztságban rejtőznek és megmondotta, hogy ezekből kell a magyar értelmiséget regenerálni, hogy az frissen száguldó életerőt kapjon és teljesíthesse azt a hivatását, amely ha gyatrán teljesül, a magyar nemzeti lét végét is jelentheti, ám ha mindenkor elhivatottsága tudatában élve a megfelelő erkölcsi magaslaton áll, beláthatatlan fejlődés felé törhet utat. De senkisem hallgatott a tragikus sorsú Justh Zsigmond látnoki hangjaira. Nem okultunk a háborúból és az összeomlásból sem. És nem csináltunk népi politikát, hanem folytattuk ott, ahol 1914-ben elhagytuk. Az „ancien regime“ tért vissza régi választási rendszerével, pártos közigazgatásával. A paraszttal törődtek legkevesebbet, sokaknak még talán az is fájt, hogy a nép szociális kérdéseit nem lehet Amerikába való kivándoroltatással elintézni. Majd jött a „keresztény kurzus“, a nagy magyar ébredés, amelyet sokszor idegen vérű „nagyságok“, svábok és tótok vezettek és amely éppen ezért csak a zagyva, etnikai összetételű középosztálynál tudott jelszavas politikájával teret hódítani, hogy azután túl gyors öregedési folyamatban szemünk előtt sorvadjon el. Miért? Mert a középosztályban, melyet a milleneum óta folyton hengereltek, melynek gerincét kerékbe törték, a történelmi réteg mellé idegen nemzetiségű tömegek tódultak és a fajmagyar parasztfiakból legjobb esetben tanító, vagy pap lehetett csupán. Ez a középosztály leszámítva a gerinces részét felfelé hajbókolt, kifelé pedig a megkopott gentri cifranyomoruságos életét élte. Csoda-e, hogy színmagyar parasztságunk idegenkedéssel és gyanakodva nézett fel rá, hozzásimulni soha nem tudott, de nem is akart. Hirdethetett tehát ez az értelmiség a nép számára rokonszenves, keresztény nemzeti politikáj?hoz való tartozás „völkisch“ tudata. Hisz könnyen meg is tántorodhatnak olyanok, akik egyfelől őseik hazájának csillogó erejét látják, másfelől a Trianon szülte magyarországi nehéz viszonyokat. Hazai értelmiségünk egy része a sváb népből ered, kapcsolatait azzal meg is tartja, sokkal jobban, mint a magyar értelmiségiek. Ennek hatása a sváb falvakban már ma is baljóslatúan érezhető. A magyar értelmiség lelki arculatán pedig hasadás képződött. Annak színmagyar rétegéből sokan a nagy hangú terror miatt, vagy akcióképtelen, vagy kótyagosult híve lesz annak a nyilastábornak, amely idegenből vett harcmodorával, dialektikájával tulajdonképpen a hazája elleni „muszkavezetés“ táborát alkotja. Ha eddig nem törődtünk középosztályunk etnikai öszszetételével, törődnünk kell most sürgősen, különben végünk van. Ne kerteljünk, ne gyújtsunk új görögtüzeket! A magyar értelmiséget, középosztályunkat sokkal magyarabbá kell átgyúrnunk. A megoldás útja: a magyar paraszt Nem lehet vitás, hogy az új magyar értelmiséget miképen frissítsük fel és honnan vegyük ehhez a művelethez az anyagot? A parasztságból! Ebben mindenki egyetért, de megszűnik a tudomány, ha a szólamot felváltja a pozitívumot követelő sok részletkérdés. A magyar fajtában, a magyar parasztságban annyi zsenialitás lakik, hogy keresni kell még egy nemzetet, amely hasonlóan kedvező arányszámot tud felmutatni a maga paraszti társadalmából kikerült tehetségekben. A magyar őstehetségek sikereit örvendezve látja mindig a magyarság, de gondoljunk arra, hogy csak kevés ezek közül az a szerencsés, aki valamire vitte, a többiek, nemzedékeken át, egyrészt anyagiak híján, másrészt a felsőbb társadalmi osztályok részvétlensége miatt elkallódtak, valósággal belerohadtak még élve az ugarba, ahova még saját sorstársaik is segítették őket beleszorítani. Ha meg akarjuk menteni a tehetséges magyar parasztfiúkat, az első lépés, hogy felkutassuk őket. Ez még a legkönnyebb. Csak olyan társadalmi egyesület kell hozzá, amely minden évben elküldi kérdőíveit a falusi és tanyai tanerők számára, akik legjobban ismerik azokat a növendékeket, akik ígéretet adnak képességeikkel a jövőre. A középiskolába kerülő diáktömegek kiválasztása tehát nem nehéz. De kérdés, hogy miből tanuljon egy kubikos, egy törpe-, vagy kisbirtokos fia? Az apja keresetéből erre bajosan van lehetőség. Nem lehet vitás, hogy ezeknek a tehetséges magyar parasztgyermekeknek taníttatási terheit a vagyonos rétegre kell rakni. Példa hasonló intézkedésekre már van..A nálunk, kultúrában későbben, de egészségesen elindult ország, Jugoszlávia megmutatja, hogyan kell e téren eljárni. Serényi Gusztáv, akinek lelkes népszeretete negyedik évtizede kutatja a magyar falu felemelkedésének gazdasági és kulturális feltételeit, az elmúlt években ismételten ismertette a szerb iskolatörvényt. E törvény szerint, tehetős családok gyermekük iskolába járatásánál póttandíjat fizetnek és az így előálló tekintélyes bevételből a szegény családok, elsősorban a falusiak, gyermekeinek nemcsak megfelelő ellátás, iskola kerül, hanem még zsebpénzt is biztosítanak. " A szerb közélet számos mai vezetője, akik a nemzetközi politikában is nagy súlyt biztosítanak hazájuknak, már ezzel a rendszerrel nőtt ki a falu népéből. Milyen egészséges, nemzeti magyar középosztály támadhatna így és nem kellene ehhez a kérdéshez erőszakos és mesterkélt eszközökkel, hozzájutni . . . olcsó internátusokba kell összegyűjteni, ahol nemcsak megfelelő táplálkozást, egészséges életmódot adnának nekik, hanem arra is kioktatnák őket nevelőik, hogy a középosztályba való felemelésük számukra nem azt a flancos, „úr“ mivoltot adja, melynek lelkisége abban nyilvánul meg, hogy legelőször is kérges kezű paraszt apját tagadja meg, mint a középosztály „homo 110-vus“-a. Majdani közép és főiskolai műveltsége súlyos becsületi kötelességeket ró rá, az őt ehhez hozzásegítő nemzetiel szemben. Arra pedig — állítsa őt a sors bármilyen társadalmi őrhelyre —, mindig büszkének kell lennie, hogy a legtörténelmibb magyar osztályból, a nemzetfenntartó parasztságból került magasabb társadalmi polcra. Ú szellemi muszkavezetés Néhányan akkor is észrevették a hibát. Ki ne ismerné Szalay László, a kitűnő író remek Szuhay novelláját, ahol megint csak a fajmagyar történelmi osztály töllforgató ivadéka tört lándzsát egy, a parasztságból regenerálandó új középosztály megteremtése mellett. A történelmi magyarság soraiból kerültek ki többen is, akik felismerték, hogy mily veszélyt jelenthet a külföldi terjeszkedési vágy Magyarországra nézve, ahol éppen az értelmiségi réteget tűzdelték tele idegen vérségi egyedekkel — túl sűrűn. Ezt különösen ma, amikor értelmiségünk nagyon sok idegen származású tagjában talált visszhangra a pángermán agitáció, még olyanokban is, akiket eddig csak idegen hangzású családnevük emlékeztetett germán őseire, most fölébredt a nagynémet népség Ne tagadják meg gatyás paraszt apjukat A magyar falu lehetséges gyermekeit a jelenlegi középosztály fiaival együtt Iskolatáska háti, novidavászonból, erős* bőr szíjazással ...2.28,1.98, I Iskolatáska háti, erős tehénbőrből, füzet- c tartóval..............7.80, 6.80, D Iskolamappa, erős tehénbőrből, szabályozható zárral, r 2 csattal............7.80, 6.80, D az , ISKOLÁBA Corvin ruhában, Corvin írószerekkel Bocskay leányruha, sötétkék deviotszövetből, jó kiállításban, rá-Q,80 gombolható fehér gallérral, 60-as ... IY számonként P 2.— emelkedéssel Matrózblúz, fehér damaszt v. csíkos anyagból, rágombolható sötét- / 90 kék gallérral, bekötős fazonú, 65-ös számonként P —.60 emelkedéssel Bocskay-blúz, fehér damaszt vagy csíkos anyagból, előírásos kivitelben * .90 (számonk. P —.60 emelk.) 75-ös O Bocskay fiúöltöny, jó minőségű sötétkék szövetből, gondos kiállításban, kabát és nadrág bé-Q4,80 lelve (számonk. P 1.80 emelk.) 5-ös /L Bocskay fiú télikabát, célszerű és fess iskolakabát, melegen bélelve 4T.80 (számonk. P 1.80 emelk.) 60-as 17 Fiú,pullover, zippzáras, tartós minőségű nehéz félgyapjú, sötétkék, 1.90 szürke, drop v. bordó színben, 1-es v számonként P 1.80 emelkedéssel „Nem, nem, soha !*'-trón .............—.15 .48 Rajztábla, Mosz..................................—.88 Fejesvonalzó, 53 cm........................—.48 Müller-festék....1 doboz«. 12 db 1.40 2« trónhegyező................ —.22 • Tolltartó, felszerelve...........................—.25 Redőnyös tolltartó.............................1.60 on Színes irón.........1 doboz«. 12 db—96 ,vw Hollótus...................................1 üveg—.35 Paris, augusztus hó. A szociális törvényalkotások világszerte elsősorban a családvédelem szolgálatában állanak. Különösen nagyszabású és az államtól jelentős anyagi áldozatot követelő intézkedéseket határozott el e téren a francia kormány, példát adva ezen a téren Magyarországnak is. A népszaporodás érdekében tett legjelentősebb intézkedések a következők: Az első gyermek születésekor a családfenntartó havibéréhez viszonyított prémiumot kap, melynek összege 2—3000 frankig terjed. Ennek, az összegnek felét a gyermek születésekor, másik felét egy fél év múlva folyósítják. A családi munkabérek megállapításánál százalékos kulcs szerint jut nagyobb keresethez a többgyermekes család. Különösen példaadó a francia családvédelmi rendeleteknek az a része, amelyik a parasztcsaládok támogatását és fönnmaradását szolgálja. Eszerint a fiatal parasztházasok 5—20.000 frank kölcsönt kapnak, amelyeknek törlesztését a házasságkötés után egy évvel kell megkezdeni és három részletben tíz év alatt bevégezni. Elengednek azonban a kölcsönből 2000 frankot, ha a házasság első évében megszületik az első gyermek, továbbá 3600 frankot a második, 4800 frankot a harmadik, 5600 frankot a negyedik gyermek után, ha az a házasságkötést követő második, harmadik, illetve negyedik évben megszületik. Amennyiben a házasság ötödik évében már az ötödik gyermek születése is megtörténik, akkor az egész kölcsönt it fizetettnek tekintik. Gondoskodik a svánévi családvédelmi törvény a falusi gazdaságban dolgozó gyermekek külön díjazásáról is, mégpedig olyképpen, hogy minden tizennyolcadik életévét betöltött gyermek, aki szülői gazdaságában megmarad és a munkában részt vesz, az államtól kapja meg a mezei munkásoknak megállapított évi bér fele összegét. Meglepő szigorral kél a rendelet az anyaság védelmére! Ezért elsősorban a magzatelhajtást büntetik súlyos fogházzal és pénzbírsággal. A fogházbüntetés legmagasabb tartama tíz év, a kirovandó pénzbírságé 10.000 frank. Ugyancsak az anyák védelmét szolgálja nemcsak egészségi, hanem társadalmi szempontból is az az intézkedés, amellyel a kórházak az kötelezték, hogy minden alakiság mellőzésével — akár elhallgatásával is — díjtalanul felvesznek áldott állapotban levő nőket minden kórházba már az áldottság hetedik hónapjában, a szegénységi bizonyítvánnyal rendelkezőket pedig bármikor. A rendeletek elsősorban az elnéptelenedés ellen akarván küzdeni, főképpen a mezőgazdasági területeken ígérkeznek hatásosnak. Erre a célra az örökösödés rendjébe is beleavatkoznak. Ha egy falusi család több gyermeke közül csak egy, vagy kettő marad otthon a szülői föld művelésére, a többi pedig tanul, vagy városi foglalkozást választ, az örökösödésnél a földműveléssel foglalkozó gyermekről olyképen gondoskodnak, hogy annak 18 éves korától kezdődőleg javára évi bért állapítanak meg. Ezt a bért tőkésítik és az apai örökségből írják a földműves örökös javára. Itt a francia példa! Bölcs, humánus, nemzeterősítő, igazságos Nem lehetne ezt nálunk utána csinálni? W—B—1a———.Példaadó a francia családvédelmi rendelet 5