Előre, 1951. október-december (1. évfolyam, 151-224. szám)
1951-10-02 / 151. szám
világ már Ami Imstowm I. évfolyam 151. szám. Kedd, 1951. október 2. ÁRA 4 LEJ Néphadseregünket ünnepeljük Ma, október 2-án, hazánk történeté A „Tudor Vladimirescu“ hadoszben először ünnepük meg dolgozó népünk és a hadsereg különböző rendfokozatú tagjai a Román Népköztársaság fegyveres erőinek napját. Ez a nap kiváló alkalom a hadsereg és a nép közötti kapcsolatok megerősítésére, arra, hogy fejlesszük népünk körében a hősiesség és a katonai büszkeség szellemét, erősítsük a román-szovjet fegyverbarátságot. Hazánk dolgozói ma kinyilvánítják szeretetüket hadseregünk iránt, amelyet szeretett pártunk nevel a világ legdicsőségesebb hadserege, Lenin és Sztálin hadseregének példájára. A dolgozók tudják, hogy néphadseregünk, amelyet a Román Munkáspárt teremtett meg, nevelt és irányít, védi nemzeti függetlenségünket, szuverenitásunkat és kész szétzúzni az amerikai-angol imperialisták és titóista szolgáik minden aljas kísérletét, hogy leigázzák országunkat s elrabolják a dolgozók harca és áldozata árán szerzett szabadságjogokat. Néphadseregünk védi a földesurak kezéből kiragadott földeket, a most már az egész dolgozó nép javát alkotó gyárakat, üzemeket és bányákat, védi a városi és falusi dolgozók békés munkáját. Fegyveres erőink védik mindazt, amit dolgozó népünk a belső ellenség, a kulákok, a volt gyárosok, földesurak és eszközeik elleni harcban vívott ki. A dolgozók tudják, hogy ennek a hadseregnek a védelmében, a jövőbe, vetett bizalommal szentelhetik egész munkájukat a szocializmus felépítésének. Ezért szereti olyan forrón a dolgozó nép hadseregünket, s ünnepli oly lelkesen a Román Népköztársaság fegyveres erőinek napját. Ezért ég oly forrón ifjaink szívében a vágy, hogy beléphessenek a hadseregbe. Miért választotta népünk éppen október 2-át a Román Népköztársaság fegyveres erőinek napjául? 1943 október 2-án hagyta jóvá Sztálin generalisszimusz a román hadifoglyok kérését, hogy a Szovjetunió területén román önkéntes alakulatokat szervezhessenek, amelyek a dicsőséges Szovjet Hadsereg oldalán, fegyverrel a kézben harcoljanak hazánknak a fasiszta iga alóli felszabadításáért. A Szovjetunióban, a Szovjet Hadsereg által foglyul ejtett román katonáknak lehetőségük volt meglátni azt a szörnyű helyzetet, amelybe a tőkések és földesurak sodorták az országot. A szovjet valósággal való érintkezésük során megismerhették az igazságot a Szovjetunióról és megérthették, kik hazánk igazi barátai és kik az ellenségei. A szovjet emberek és az emigrációban levő román kommunisták támogatásával, Ana Pauker, Vasile Luca és más elvtársakkal az élen, a román hadifoglyokban kialakult az a szándék és elhatározás, hogy fegyverrel a kézben harcoljanak a hitlerista megszállók és a hazaárulók ellen, Románia és a hitlerista zsarnokság alatt szenvedő többi ország felszabadításáért. A román hadifoglyoknak ez a forró vágya testvéri megértésre talált a szovjet nép, a szovjet kormány és Sztálin elvtárs részéről, aki személyesen hagyta jóvá, hogy a Szovjetunió területén román egységek létesüljenek. Így született meg a „Tudor Vladimirescu“ hadosztály, néphadseregünk magva. A „Tudor Vladimirescu“ hadosztályt, szovjet oktatók értékes segítségével, a Szovjet Hadsereg példájára teremtették meg, képezték ki és nevelték. Ebben az egységben, hadseregünk történetében először vezették be a politikai oktatást, amelyet a Kommunisták Romániai Pártja a Szovjetunióban tartózkodó tagjai vezettek. Vály és a többi román csapatok katonáinak a szovjet katonák oldalán való részvétele a hitleristák elleni közös harcban életre keltette a hagyományos román-orosz fegyverbarátságot, s megszilárdította a Szovjetunió népei és a román nép közötti törhetetlen barátságot. Romániának a hitlerellenes háborúban való részvételét elismerte és értékelte a Szovjet Hadsereg legfelsőbb parancsnoksága, a szovjet kormány és a szovjet nép. Sztálin generálisszimusz egyszer idézte napiparancsban az 1. román hadsereget, kétszer a 4. hadsereget, háromszor a légierőket és a 3. tankezredet. Huszonegy hadijelentés említette meg a román hadsereg sikereit. A „Tudor Vladimirescu Debretin“ hadosztályt dicsőséges haditetteiért a „Vörös Zászló“ szovjet érdemrenddel tüntettek ki. Számos román katona, altiszt és tiszt kapott szovjet érdemrendet, kitüntetést és érmet. Felejthetetlenek a hősiességnek azok a példái, amelyeket a „Tudor Vladimirescu“ hadosztály pandúrjai a hazánk függetlenségének kivívásáért folyó harcokban tanúsítottak. A hős szovjet katonák oldalán a Maros-mentén, Nagyváradnál, Debrecennél, a Garamnál újabb dicsőséges lapokat írtak népünk katonai hagyó- hiányainak történetébe. Románia kiszakítását az imperializmus láncaiból, a fegyvereknek a hitlerista Németország ellen fordítását, a román csapatoknak a fronton tanúsított bátorságát és hősiességét elismerte és értékelte a nagy szovjet nép. A párisi békeértekezleten I. V. Molotov rámutatott: „Románia volt az az állam, amely határozott intézkedésekkel felszabadította magát Antonescu fasiszta rendszere alól, csatlakozott a szövetségesekhez, ezáltal meg i szabadította magát a hitlerista Németország szolgájának szégyenteljes szerepétől . . . Ezután az új demokratikus Románia oldalunkon, a szövetséges csapatok oldalán harcolt Hitler megsemmisítéséért és sok áldozatot hozott és érdemet szerzett ebben a harcban a román népnek, amelyet mindannyian elismerünk.“ Országunknak a dicsőséges Szovjet Hadsereg általi felszabadítása óta a dolgozók a párt vezetésével lendületesen dolgoznak, hogy gazdagabbá, virágzóbbá tegyék hazánkat. Dolgozó népünk, hogy megvédje nagyszerű vívmányait, alkotó munkáját, s őrködjék szeretett hazánk függetlensége fölött a párt vezetésével megteremtette hadseregét, a román néphadsereget. Országunk dolgozói szeretik hadseregüket és gondoskodnak róla. Néphadseregünket a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a néphez hű értelmiség fiai alkotják. Hadseregünk élén népünk legjobb fiai állanak, akik szüntelenül harcoltak és harcolnak hazánk boldogságáért. Hogy megértsék a szocialista társadalmi rend felsőbbrendűségét, amelyet népünk épít, az ügy igazságát, amelyet védelmeznek és a dolgozó nép forradalmi vívmányainak védelmében rájuk háruló felelősséget, a Román Munkáspárt a hadsereg különböző rendfokozatú tagjai politikai és és ideológiai színvonalának emelése érdekében széleskörű nevelőmunkát végez. Politikai nevelésük a marxistaleninista tanítás alapján áll. A hadsereg tagjainak politikai nevelését a politikai szervek végzik, a hadsereg párt- és IMSz szervezeteinek támogatásával. A hadsereg tagjait az igazi hazaszeretet szellemében nevelik, amely a dolgozó nép, drága hazánk, a Román Munkáspárt és a RNR kormánya iránti határtalan szeretetben nyilvánul meg. A katonákat, altiszteket és tiszteket a népi demokratikus rendszerünk iránti szeretetnek és annak az elhatározásnak a A „Tudor Vladimirescu“ hadosz tály katonái a hazánk felszabadításához vívott harcok során tanúsított hősiességükkel bizonyították be a nép iránti szeretetüket és odaadásukat, szellemében nevelik, hogy semmi áldozattól vissza nem riadva, harcoljanak a dolgozó nép ügyéért, a szocializmus építéséért. A Román Népköztársaság fegyveres erőinek katonái forrón szeretik a szovjet népet, a szovjet államot és dicsőséges hadseregét és Sztálin elvtársat, a lángeszű hadvezért, a népek vezetőjét. Hadseregünk szüntelenül tökéletesíti harci felkészültségét, hogy készen legyen bármikor méltó választ adni az imperialisták provokációira, könyörtelenül tudjon lesújtani az ellenségre. Mai hadseregünk a nép valóságos iskolája. A hadseregben az írástudatlanok írni-olvasni tanulnak, a harci és politikai felkészülés mellett tökéletesíthetik magukat szakmájukban, mások pedig mesterséget tanulhatnak. Sok katona tanulta ki a hadseregben a villanyszerelést, lett rádiótávírász, traktorista, gépkocsivezető, könyvelő. Ezeket az ismereteiket felhasználva a munka mezejére való visszatérésük után, fokozottabban járulhatnak hozzá a szocializmus építése művéhez. Fegyveres erőink tagjai tudják, hogy az országunkban elért megvalósítások nem jöhettek volna létre a Szovjetunió sokoldalú, testvéri segítsége és szeretett pártunk bölcs vezetése nélkül, amely újabb győzelmekre vezeti országunk dolgozói millióit. „Néphadseregünk a nép hadserege, amelyet a nép szolgálatába állítottak, a Román Népköztársaság és a dolgozó nép forradalmi vívmányainak erős támasza“ — mondja Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs. Népünk szeretettel és büszkeséggel tekint a Román Népköztársaság hadseregére. A mai nap, október másodike kiváló alkalom a hadsereg tagjai számára, hogy újabb vállalásokat tegyenek harci és politikai felkészültségük tökéletesítésére, hogy kifejezzék szilárd elszántságukat a béke megvédésére, kinyilvánítsák szeretetüket és odaadásukat a haza és a Román Munkáspárt iránt, a dolgozók számára pedig, hogy kinyilvánítsák szeretetüket hadseregük iránt, még nagyobb elszántsággal harcoljanak, hogy új sikereket érjenek el a szocializmus építéséért vívott harcban. Ezen az ünnepnapon dolgozó népünk és néphadserege még határozottabban kinyilvánítja szeretetét ■ Szovjetunió és hadserege iránt, mélységes odaadását Sztálin - generálszszimusz iránt, akinek nevéhez szorosan hozzáfűződik fegyveres erőink napja. Dragomlr I. loan főhadnagy Etjén október 2. a RNK fegyveres erőinek napja! - - - - - (Buzásbocsárd) „Sztálin útja’ nevet viseli a szeptember 30-án a dicsőrajoni Buzásbocsárd községben megalakult kolektiv gazdaság. Ez a nap örökre emlékezetes marad a buzásbocsárdi dolgozó földművesek életében Ünnepi díszt öltött az egész falu. A „Sztálin útja*’ kolllektiv gazdaságba tömörült 39 dolgozó parasztcsaláddal együtt ünnepelt a falu többi dolgozója is. — Közös munkátok legyen minél eredményesebb. Figyelemmel kisérünk benneteket. Ti lesztek a mi útmutatóink — mondották a dolgozó parasztok új úton elindult társaiknak. A „Sztálin Útja" kollektív gazdaság megalakításáig a nélkülözés és szenvedés hosszú útját tették meg a buzásbocsárdi dolgozó földművesek, megismerték a kuták-kizsákmányolás minden aljasságát. A 39 család öregei, fiataljai csak ökölbe szorult kezekkel beszélnek a múltról. Kis István elbeszéli, hogyan akarta megvenni Stoica Aurel földesúr, vagy becsapni Trif Petra az Adamé, és a többi kulák, akiknél részibe dolgozott. — Engem nem engedtek be az általam megművelt kukoricás földbe a kulákok, de ők addig jártak kukoricát ritkítani, amíg a legszebb csöveket elhordták, s amikor osztásra került sor, egy-két kosárnyit vittem csak haza. A kolllektív gazdaságban nincsenek kulákok, akik kizsákmányoljanak, s hogy ezt megértem, azért örökké hálás leszek szeretett pártunknak. 1650-51 telén, az alapszervezet székházában gyakran összejöttek a párttagok és a pártonkívüli dolgozók közül is számosan. Tanácskoztak, vitatkoztak a közös gazdálkodásról. Végül elhatározták, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkálatokra társulást alakítanak és szerződést kötnek a gépállomással. Meg is kötötték a szerződést, s már a társulásban bevezették a munka szerinti javadalmazás szocialista elvét. A kollektív gazdaságok példájára ők is munkanap-egységek után osztották el a társulásban végzett közös munka gyümölcsét. Nemrégen 40 százalékos előleget osztottak szét maguk között. Kis István családjával 365 munkanap-egységet dolgozott a társulásban, amiért a 40 százalékos előlegosztáskor csak a kalászos terményből 2103 kilót kapott. A 69 éves Kőműves Mihály 217 munkanap-egység után ugyancsak a kalászosokból több mint 11 mázsát vitt haza s még sokan vannak Buzásbocsárdon, akiknek soha nem volt annyi gabonájuk, mint most, hogy közösen dolgoztak. Ez is egyik tényezője volt annak, hogy a társulás rövid néhány hónap alatt kollektív gazdasággá fejlődött. Amikor Purea Dumitru elvtárs, a maros tartományi pártbizottság titkára a kollektív gazdaság felavatásának ünnepélyén bejelentette, hogy a BMP Központi Vezetősége hozzájárult a buzásbocsárdi „Sztálin Útja” kollektív gazdaság megalakításához, a spikes tömeg szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta. Purea elvtárs a továbbiakban a tartományi pártbizottság nevében jó munkát, sikert kívánt a kollektív gazdaságba tömörült 39 dolgozó paraszt családnak. A nevezetes napon sok vendégük volt a kollektivistáknak. A rajomi pártbizottság és néptanács, valamint a kincsesi, a bőrkácsi és a kerelőszentpáli kollektív gazdaságok és a szomszéd községek még egyénilleg gazdálkodó dolgozó Földműveseinek a küldöttei jöttek el, hogy együtt örvendjenek a bőség útjára tért dolgozókkal. Eljöttek a balázsfalvi ,,Proletár’* üzemek munkásai is, akik vállalták a kollektiv gazdaság védnökségét s ígéretet tettek, hogy fejlődéséhez minden támogatást megadnak. A ..Sztálin frtja.” kollektív gazdaság vezetőségét a legbecsületesebb dolgozókból választották, azokból, akik már a társulásban élmunkásokká váltak. Bojtor János F. lett a gazdaság elnöke, vezetőségi tagok: Gazsi János, Májer Éva, Szőke István, Odverean Nicolae, az ellenőrző bizottság tagjai Gazsi Mihály, Stan Ileana és Kőműves István. A délutáni ünnepélyen a bajlázsfalvi „December 21" szövetkezet és a helyi kultúrcsoportok szórakoztatták az ünneplő kollektivistákat. 39 buzásbocsárdi dolgozó paraszt család elindult a boldog élet útján üdvözlő távirat Gh. Gheorghiu-Dej elvtárshoz Szeretett Gheorghiu-Dej elvtárs ! 39 buzásbocsárdi dolgozó paraszt a mai napon megalakította a „'Sztálin'útja” kollektív gazdaságot. Ebből az alkalomból első gondolatunk pártunk felé száll. Tudjuk, hogy a párt következetes harca tette lehetővé számunkra, hogy a Szovjetunió boldog kolhozparasztjainak nagyszerű példájára elindulhattunk az új élet útján. Hálával gondolunk ti párt, az Ön munkájára és harcára s elhatároztuk: öntudatosan dolgozunk, bőséges életünk megteremtéséért, s azért, hogy hozzájáruljunk országunkban a szocializmus építéséhez. Vállaljuk, hogy az őszi vetési csatában becsülettel eleget teszünk feladatainknak, fejlesztjük és megerősítjük kollektív gazdaságunkat s mint szemünk fényén őrködünk felette az osztályellenség minden mesterkedésével szemben. Éljen a Román Munkáspárt, vezetőnk a bőséges élet felé vivő utunkon! * Éljen Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, dolgozó népünk szeretett fia! Éljen Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs, népünk nagy barátja és tanítója, a békeharc zászlóvivője!