Előre, 1951. október-december (1. évfolyam, 151-224. szám)

1951-10-02 / 151. szám

ELŐRE A zsidvei állami gazdaság határidő előtt teljesítette őszi vetési tervét (Zsidve) A zsidvei álla­mok és a RNK minisztertanács­­atokra, idejében elvégezték a a vetést. Az állami gazdaságban A búza 80 százalékát szovjet - szovjet tudományos módszer sz vo­ságra. Ezzel a módszerrel a terméshozam. Az alapos felkészülés­re November 7. tiszteletére, a vetési gazdaság szepte ■bér 28-án az őszi vetési tervez,­mi gazdaságban a Román Mu­snak határozata alapján kész talaj elő­készítő munkálatokat és teljes egészében szovjet módi vitára keresztbe vetették, 20 érint az eddigi 15­ cm-es sort­ jobban ki lehet használni a tér­hetővé tette, hogy a gazdaság csata határidő előtti befejező estére Maros tartományban ell Ékáspárt Központi Vezetőségé­ültek fel az őszi vetési munka­­szeptember 20-án megkezdték terek szerint végezték a vetést, százalékát pedig a legújabb válság helyett 8 cm­-es sortü­­ületet és ugyanakkor emelkedik munkásai becsülettel teljesítsék feze­tett vállalásukat. Az állami önök százszázalékban teljesítette Összpontosítsunk minden erőt az őszi vetési terv teljesítésére Maros tartományban az őszi vetési sz­unkálatokat szeptember 30-ra be kellett volna fejezni.­­ Ezzel szemben alig pár száza­­lékban teljesítették az őszi vetési tervet. A lemaradás oka elsősor­ban az, hogy az egyes rajoni és községi néptanácsok elmulasz­tották az őszi mezőgazdasági A régeni rajonban szeptember 26-i­g mindössze 66 hektárt ve­tettek be. A szégyenteljes lema­radást nagyban elősegítette a ra­­j­­oni néptanács mezőgazdasági osztályának hiányos ellenőrző tevékenysége. A petelei népta­­nács végrehajtó bizottsága még tervet sem készített az őszi ve­tésre. A községben 210 fogat A disznatói néptanács végre­hajtó bizottságának tagjai tudják, hogy a községben mikor kellett megkezdeni és befejezni az őszi vetést, de keveset tettek a határ­idő betartására. A titkár arra hivatkozik, hogy az őszi vetés nagy része olyan földbe kerül, ahonnan előbb be kell takarítani a kukoricát. Ezzel szemben a jelenlegi kukoricás az őszi vetési előirányzatnak alig egyharmad részét teszi csak ki, az árpa, zab, stb. földekre tehát nyu­godtan vethettek volna, de a néptanács végrehajtó bizottsága­ teljesen figyelmen kívül hagyta­­ Pártunk és a kormány határoza­tának intézkedéseit s nyugodtan nézte, hogy a községben szep­tember 27 ig mindössze két és fél hektárt vetettek be s három hektárt készítettek elő a vetésre A disznatói néptanács tervet ugyan készített az őszi kampány­ra, de az papíron maradt A néptanács a tömegektől elsza­kadva dolgozik. A képviselők­nek nem ad feladatokat, nem veszi igénybe a községben levő 18 agitátort sem és szemet huny Az őszi vetési munkálatok tet­­rén igen komoly hiányosságok vannak a maros­­rajonban is. Szé­­kelyú­­ja községben például — bár a legj­oban megszervezték az őszi kampány előkészítését — szep­tember 30-ig mégis csak 2 hek­tárt vetettek be mert a további­akban elhanyagolták a munkát A sáromberki néptanács tit­kára szeptember 29-én ,boldo­gan" mondja: „Ma megkezdik a községben a vetést. Eddig nem lehetett, mert nem volt eső és a dolgoz... földművesei egyébként is a betakarítási m­nkálatokk­d. voltak elfoglalva".Azt­­ elmon­dja a titkár, hogy ismeri , pártunk­é a kormány határozatát. De vár­jon hogyan is kezdték volna meg a vetést Sáromberke községben és a hozzá tartozó E­lőszengyel faluban, amikor még vetőmag-­­ tisztítást sem végeztek ki a fe­lelős ezért a súlyos mu ásatáson? Elsősorban a községi néptanács végrehajtó bizottsága, s másod­­sorban a rajoni néptanács kikül­dötte , akik bár többször cskat­­áztak a községben, nem nézték kampány jó megszervezését, nem törődtek annak irányításával és ellenőrzésével, nem tartották tisz­teletben a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a RISK minisztertanácsának az őszi szántási és vetési munkála­tokkal kapcsolatos határozatát. Egyes nép­tan­ácsok semmit­ vételén tervet sem készítetted van, de a vetésnél naponta alig 20—25 dolgozik A többit a ter­­ménybegyűjtésnél használják Nagy Károly gazdasági elöljáró elismerte, hogy a fogatok beosz­tására semmi tervet nem dolgoz­tak ki. A szeptember 25 én a ra­joni néptanács mezőgazdasági osztályétól ellenőrzésen kintjárt Luciu Augustin mégis jegy­z­ére van terv, de­­ papit­on a kulákok szabotálásai felett. Bálint Miklós, Iuge Ghe­­orghe, To­dor­an Iuliu és a község többi kulákjai még egy szem búzát sem vetettek el és a vetőszántást sem kezdték meg, bár a néptanács munkaterve sze­rint már szeptember 26-ig be kellett volna fejezniök a vetést. Hibát követett el a községi alap­­szervezet és maga I­s­z­á­­­k Fer­dinánd alapszervezeti titkár, mi­vel tudomásuk volt a kulákok szabotálásáról s mégsem figyel­meztették a néptanácsot köte­lességére. Marosvécsen is a disznajóihoz hasonló helyzet uralkodik. Szep­tember 29-ig a községben nem­hogy vezettek volna, de még a szántást sem kezdték meg. A néptan­ács elnézte, hogy a dol­gozó földművesek a kulákság biztatására ragaszkodjanak a régi szokásokhoz s Szentmihály napja, ősz kezdete után egy hét, stb időpontokhoz kössék az őszi ve­tési munkálatok megkezdését. Beresztelke községben és a hozzá tartozó falvakban szeptem. utána, hogy Sáromberkén miért késnek ée­té­yei. Az őszi vetési terv mielőbbi teljesítése igen fontos nemzetgaz­da­sági feladat. Éppen ezért a tar­tományi né­p­tanács mezőgazdasági osztályának személyzete fokozza a rajonok alőtti ellenőrző tevé­kenységét, mert megengedhetet­len, hogy .egyes rajoni és község­ néptanuácsok hanyagsása, kényel­messége miatt megkéssenek a jövő sem tettek annak a téves fel­fogásnak a leküzdésére, hogy „ok­tóber és november a vetés ideje, régebb is így csináltuk“, nem végeztek felvilágosító munkát e káros hagyományok ellen, amit a kulákok természetesen minde­nütt kihasználtak főkönyvben megállapította, hogy személyesen ellenőrizte a foga­tok tervszerűsítésének tervét s azt is „megállapította", hogy azok 70 százalékét beosztották a vetéshez. Ilyen alapos „ellenőr­zés“ mellett szinte természetes, hogy Petéfén mindössze 66 hek­tárt vetettek be. bér 29-ig 19 hektáron végezték el az őszi vetést és mintegy 130­­ hektárt előkészítettek az őszi ve­tésre előirányzott 600 hektárból. A községi néptanács mind a ve­tés előkészítésére, mind a tulaj­donképpeni vetésre tervet dol­gozott ki, amelyet kezdetben be is tartottak. Határidőre befejezték 19 vetőgép, 421 eke és 417 ko­rona kijavítását. A hiba a fogat­beosztási terv be nem tartásánál csúszott be. A terv szerint a fo­gatok 75 százalékának a vetés­nél kellett volna dolgoznia s a többi a begyűjtést végezte volna. Ezzel szemben megtörtént, hogy a fogatoknak több, mint 90 szá­zalékát vették igénybe a termény­­betakarítási munkálatoknál. Ke­reszteske dolgozó földművesei di­cséretet is érdemelnek azért, hogy a kukoricán kívül minden ter­ményből száz százalékban telje­sítették az állammal szembeni kötelezettségüket, de komoly hiá­nyosság, hogy nem gondoltak a jövő évi termésre és a betaka­rítás­i munkálatokat az őszi ve­tési csata rovására végezték évi termésünket biztosító őszi ve* * téssel. A rajoni pártbizottságok és a községi alapszervezetek tagjai áll­­j­­anak a munkálatok élére. Idejé­ * ben fel kell figyelniük a néptaná­csok legkisebb mulasztásaira. A legszélesebb dolgozó tömegek­­ mozgósításával, a szabotáló ku­lákság leleplezésével végezzenek eredményes munkát, hogy tarto­mányunk dolgozó földművesei mielőbb győzelemre vigyék az őszi vetési csatát.­ Sárotüiberkén még maginiszs­tást sem végeztek F­elépül a 9¥«refédítréi malom (Gyergi­óni'.tró) — Gyergyóditró : ü.-,ség dolgozó földművesei új mal­mot kaptak, az idei bö termés', már .ízben a malomban fogják megd­ölni. .it'­..i'.A Ditró, hanem Szárhegy és Kernele nagyközség dolgozói is ősi ­mét fogadják a malmot, mert amig a múltban a messzefekvő Csornaiak vára kellett járniok öröitelni, más közel kapják a korszerű hengermal­mot. A malom építését saját kezdemé­nyezésből és önkéntes munkafelaján- l­ással kezdték el Ditró dol­gozói. Százak dolgoztak, míg lefek­tették az alapját és felépítették a gépházat Pártunk és kormányt...1. a di­­rói nép ámogatására sietett, hogy befejezhessék a malmot A gyergyó­­szentm­iklósi I­P.E­­ L gyenge hajtó-­­ erővel rendelkező négyhengeres mal­­­­mát leszerel­tél, és átadták a köz-­­­ségnek. A község dolgozói vállalták­­ az átszállítást Balázs Jóska család­­j­­a három fuvarral vett részt a szél 11- táj­ban, Siklósi Lajos, Portik Ferenc, Költő Ferenc és többek segítettek a szállításnál.­­ Jelenleg a malom beszerelését végzii, s rt .­ember 7 tiszteletére már ebben a hónapban megindul a­­ munka a malomban. TESTNEVELÉS ÉS SPORT Lokomotív Temesvár—Lokomotív Marosvasarheiy (r.O A mérkőzés kemény küzdelmet hozott, mindkét r­észről sok hibát. 1. Mindkét csapatból csak a közvetlen védelem játszott jól, a támadósorok­­ gyengén szerepeltek. Ionescu (Sztálinváros), a mérkő­zést jól vezette. ★ AZ A. LIGA TÖBBI EREDMÉÉNYEI: Bukarest: Lokomotiv—Láng (Buks. 0:0, Nagyvárad: Haladás— Dinamo (Sztálinváros) 1:0, Kolozsvár: Vörös Lobogó (Arad)—Tudomány 1:0, Te­mesvár: Tudomány Láng (t­etro­zsény 1:1. ★ Kézilabda: A marosvásár­helyi Sp­ortiskola leány csapata szép já­tékkal 7: 1 arányban könnyen győzött, az NB. 1. mérkőzésen a feketehalmi Lendület ellen. Röplabda: Az RNK röplabda baj­nokság döntő mérkőzésén, a buka­resti Testnevelési Főiskola leányai 3:1 arányban győztek, a marosvásár­­helyi Tudomány leány csapata ellen. Az OSzT által November 7 tiszte­letére rendezett evezőszám 24 rész­vevője vasárnap délben indult el hat ké­tárevezős csónakkal és négy kajakkal, a Marosvásár­­y­-Arad útra. Az 570 kilométeres utat 14 n­p alatt teszik meg. Régen: Haladás, Régen—Lokomo­tiv—Buta Marosvásárhely 3:0. A Lo­komotiv csapata nem jelent meg s igy a régens csapat nyerte meg a tartományi ifjúsági labdarúgó­­j­­nokságot. „ A nagy sztálini mű­: „A Szovjetunió Kommunista (b) Pártjának története O­któbar elsején 13 éve annak, hogy a kommunisták, a világ sonin­tillés dolgozó tömegei a szabad­ságért, békéért és szocializmusért folytatott harcukban felbecsülhetetlen erejű fegyvert kaptak, Sztálin elv­társnak „A Szovjetunió Kommunista (b) Pártjának története“ című mű­vét. Évről évre növekszik azoknak a száma, akik a világ minden országá­ban tanulmányozzák a marxiz­mus-le­­ninizmus alapeszméinek nagyszerű gyűjteményét. Ez a nagyjelen­tőségű könyv az eltelt 13 év alatt hatalmas példányszámban a világ min­den nyelvén megjelent és a föld­­göm­b minden országában széles kör­ben elterjedt. Hazánkban eddig 798 ezernyi példányban adták ki s ebből 138 ezer példány magyar nyelven je­lent meg. A zseniális mű megjelenése rend­kívül fontos eseményt jelentett a kommunista- és munkáspártok ideoló­giai életében. 13 éve világítja be ez a korszakai koto sztálini munka a dol­gozó embermillióknak a szocializmus felé vezető útját, azt az utat, ame­lyet a történelemben első ízben Lenin és Sztálin dicsőséges Bolsevik Pártja jelölt meg. A kommunisták és a nemzetközi munkásosztály hatalmas tömegei min­den évben úgy ünnepüik október else­jét, mint az imperializmus ellen és a népek szabadságáért vívott harc ide­ológiai frontjának nagy győzelmét. „A Szovjetunió Kommunista (b) Pártja történetének rövid tanfolya­ma“ a forradalmi marxizmus klasz­­szikus műve, amely tudományos ala­pon elemzi a Lenin és Sztálin pártja által megtett, harcokban és történel­mi győzelmekben gazdag utat. A történelemben páratlanul állanak a Bolsevik Pártnak, az első Szocia­lista Forradalom megteremtőjének és az első Szocialista Állam építőjének történelmi tapasztalatai, melyek ma­gu­kba foglalják az egész világ prole­tariátusának harci tapasztalatait. Év­tizedekkel ezelőtt, amikor a nagy Le­nin a bolsevizmus nemzetközi jellegé­ről beszélt, hangsúlyozta, hogy a bol­sevizmus egyáltalán nem „tiszta orosz“ jelenség, hogy a bolsevizmus tapasztalata a taktika példája min­denki számára. Nem véletlen, hogy a kommuniz­mus és a munkásosztály legveszet­­tebb ellenségei, az imperializmus meg­fizetett ügynökei, a jobboldali szo­ciáldemokratáktól kezdve egészen a fasiszta Titóig, a legvéresebb szájjal éppen a bolsevizmus nemzetközi jel­legét próbálják támadni. Mindent el­követnek, hogy kisebbítsék a bolse­vizmus nemzetközi jellegét, a Szov­jetunió történelmi tapasztalatait, s hogy a munkásmozgalmat elszigetel­jék életerejének legfontosabb, legje­lentősebb forrásától, a Szovjetunió Kommunista (b) Pártjától és annak történelmi tapasztalataitól. Az éber és határozott kommunista és munkás­pártok valamennyien felismerték, hogy csakis a hatalmas tapasztalatok birtokában lévő Bolsevik Párt útján haladva érhetik el céljukat: a szo­cializmus megteremtését s keményen visszaverték az imperialista ügynökök aljas próbálkozásait. A Bolsevik Párt története a prole­tárnemzetköziség valódi iskolája, se­gíti a kommunistákat és az egész vi­lág dolgozóit, hogy megérthessék: hazájuk érdeke és egyéni érdekeik szorosan egybefonódnak a nemzetközi forradalmi munkásmozgalommal, hogy nincs magasztosabb nemzetközi és hazafias kötelesség, mint együtt har­­colni a szocializmus országa, a népi demokratikus országok és a világ bé­kéért és szocializmusért harcoló tö­megeivel, a kapitalista rabság és a háborúra uszító imperializmus ellen. A Szovjetunió Kommunista (k) Párt­jának története a maga valóságában tükrözi a Szovjetunió következete­sen nemzetközi politikáját. Sztálin elvtárs zseniális munnkája nemzetközi forradalmi nevelést adott a kommunisták millióinak, hozzájá­rult ahhoz, hogy a proletárnemzetkö­ziség zászlaja alatt a nagy szovjet néppel és a nagy Sztálinnal az élen százmilliós embertömegek egyesül­tek az imperializmus ellen, a szocia­lizmusért, szabadságért és békéért folytatott harcban. Sztálin elvtárs művének hatalmas jelentősége abban áll, hogy a Bolse­vik Párt forradalmi tapasztalatainak kincsesházát bocsátja a világ dolgo­zóinak, a kommunista- és munkáspárt­­taknak rendelkezésére. A rövid tan­folyam zseniális módon sűríti a szo­cialista forradalom győzelmének leg­lényegesebb taktikai módszereit. Ez a mű a marxista-leninista ismeretek alapja, összpontosított enciklopé­diája. A Bolsevik Párt történetének rövid tanfolyama lehetőséget nyújt a kom­munista- és munkáspártoknak, hogy elsajátíthassák a filozófiai materializ­musnak a világról, a társadalomról szóló tanítását és felbecsülhetetlen politikai és ideológiai segítséget ad a kommunisták és a nemzetközi mun­kásosztály számára a kapitalizmus megdöntéséért és a szocialista társa­dalom felépítéséért vívott harcban. „A Szovjetunió Kommunista (k) Pártjának története“ megmutatja, hogyan született meg és gazdagodott a marxista-leninista elmélet, szoros kapcsolatban a gyakorlattal és az orosz proletariátus és az egész világ munkásmozgalma forradalmi harcá­nak tapasztalataival. A rövid tanfo­lyam mutatja továbbá azt is, hogy a Bolsevik Párt történetében, hogyan igazolta maga az élet a marxista-le­ninista elmélet helyességét és erejét. A „Szovjetunió Kommunista (b) Pártjának története“ nem más, mint a gyakorlatban érvényesülő, megvaló­sított marxizmus-leninizmus. Sztálin elvtársnak ez a zseniális műve lángoló felhívás a békéért ví­vott harcra és legyőzhetetlen fegy­vere a béke táborának. Megmutatja számunkra, hogy Lenin és Sztálin nagy pártjának vezetésével a hős szovjet nép — megdöntve és felszá­molva a kizsákmányoló osztályokat és kiszakítva hazáját az imperializmus láncából — olyan társadalmat épített, amelyben nem léteznek háborúra uszító elemek, amely a háború elle­nes harc megdönthetetlen bástyája. Ennek tulajdonítható, hogy ez a nagy­­jelentőségű munka a földkerekség minden részén elterjedt. Ez a könyv tartalmazza a szocializmus építésének törvényeit és világos feleletet ad mindazokra a kérdésekre, amelyek a szocializmust építő országok dolgo­­zói előtt felmerülnek.

Next