Előre, 1952. január-február (2. évfolyam, 1-45. szám)

1952-01-01 / 1. szám

/­­»vV » Újult erővel, új lendülettel Az új év küszöbén hazánk egész dolgozó népével együtt, tartomá­nyunk munkásai és dolgozó földmű­vesei is, erejükbe vetett hittel tekin­tenek vissza az elmúlt évben elért jelentős eredményekre. Kiemelkedő eredményeket értünk el ötéves tervünk első évének telje­sítése terén. Az a hazafias, az or­szág összes dolgozóit magával raga­dó felhívás, hogy múltévi tervünket 11, illetve 10 és fél hónap alatt tel­jesítsük, a legtöbb üzemben és vál­lalatban élő valósággá vált. De nemcsak a terv idő előtti telje­sítése terén értünk el kimagasló ered­ményeket, hanem üzemeink, gyáraink fejlődése terén is. Ezt láthatjuk a marosmenti fűrészüzemekben, a „Pe­tőfi Sándor“ bőrgyárban, a „simó Géza“ bútorgyárban, a „Mifiszki La­jos“ vegyi és fémipari gyárban­­ stb. A hatalmas, országos jellegű épít­kezésekkel egyidejűleg, mint a Duna- Fekete-tenger csatorna, a békási ví­­zierőműtelep, a ,,Scânteia ház tar­tományunkban is új gyárak emelked­nek, Dicsőszentmárton vízvezetéket kap, amit a tőkés-földesúri rendszer évtizedeken át nem tudott biztosítani a város dolgozóinak, új javítóműhe­lyek épültek, hőerőműtelep készül. Mindezek roppant gyorsasággal, a tőkésrendszerben nem ismert ütem­ben épültek és épülnek. Az eltelt évre való visszapillantás örömet és harci kedvet ébreszt ben­nünk. Építünk sokat és gyorsan épí­tünk, s magunknak építünk! Hogyne öltene el bennünket az öröm és büszkeség érzete, amikor szemünk előtt e­melkednek .­á­nkánk . eredmé­ny, a­ rééyek mind azt bizonyítják, frigy a munkások a tőkés urak nélkül is azok ellen harcolva építik a szo­cializmust, a jólét és boldog élet for­rását. Ily nagyszerű megvalósításokra, csak a munkásosztály képes, amely szabad és kiegyenesedett, lerázza ma­gáról a tőkés rendszer velőt és vért­­szipó kizsákmányolását és kipróbált pártjával az élen megteremti a min­den elnyomástól és kizsákmányolástól mentes hazáját. A munkásosztály segítségével, a párt irányításával, hazánk dolgozó pa­rasztsága is nagyjelentőségű ered­ményeket ért el. A több mint 1070 kollektív gazdaság fényes győzelmet jelent. A kollektív gazdaságok az újat, a fejlődést, a jövőt képviselik mező­­gazdaságunkban, s falun is felszámol­ják az évszázados nyomort és kizsák­mányolást. A kollektív gazdaságok termésered­ményei messze hirdetik a közös, gé­pekkel és fejlett agrotechnikai mód­szerekkel folytatott mezőgazdasági művelés felsőbbrendűségét. A kollek­tív gazdaság tagjai, akik becsülettel dolgoztak egész évben, forró hálával fordulnak a párt felé, boldog életük lehetőségének megteremtője felé. Az 1951-es év az élet erejével igazolta a kollektív gazdaságok élet­­képességét, a szovjet kolhozok példá­jára elért fejlődését. De évvégi mérlegünkben a népjó­lét, különösképpen a népi kultúra te­rén végbement, eddig nem ismert fej­lődést is el kell könyvelnünk. Az újonnan épült napközi­ otthonok, is­kolák, mozik és kultúrotthonok mind­egyike élő igazolása a népi demokra­tikus rendszerünk által a dolgozó nép művelődési színvonala emelése érde­kében nyújtott óriási támogatásnak. Országunkban, így tartományunk­ban is az írástudatlanok tízezrei ta­nulták meg a betűvetés világosságot és kulturális felemelkedést biztosító tudományát. Az országunk több mint 11.000 kultúrotthonában a múlt évben le­folyt kultúrversenyek és egyéb kul­turális megnyilvánulások elősegítet­ték a nemzetiségek népi kultúrájá­nak fejlődését s elmélyítették annak szocialista tartalmát. A kulturális megnyilvánulások a népi tehetségek százait emelték ki, akik az új, szocialista kultúra élő hordozói. Hasonló­ megvalósításokra tekinthe­tünk vissza a közegészség terén is. A kevés is, amit leírtunk, jövőbeli fejlődésünk biztos távlatait mutatja. A mi hazánkban, ugyanúgy, mint a többi népi demokratikus országokban, amelyeknek a szocializmus felé veze­tő útját a dicsőséges szovjet hadse­reg felszabadító harca nyitotta meg, a tervgazdaság lehetővé teszi, hogy a dolgozó emberek messze előre tekint­senek, hogy megszabadulva a holnap bizonytalanságától, felemelt fejjel, életerővel építsék boldog jövőjüket. Az 1951-es év ismét beigazolta a szocialista rendszer felsőbbrendűsé­gét a szétbomlóban levő, rothadó ka­pitalista rendszer fölött. Míg a marshallizált tőkés országok egyike sem érte el a háború előtti ipari ter­melés színvonalát, a kommunizmust építő Szovjetunió ipara 1940-hez vi­szonyítva, megkétszereződött. Az imperializmus „kultúrája“ és „civilizációja“ a koreai védtelen anyák, gyermekek és öregek kegyet­len legyilkolásában mutatkozik meg. Az imperializmus csak gyilkolni, rom­bolni képes. Ezzel szemben a Szovjetunióban a világ legnagyobb vízierőműtelepeit, a tü­rkméni, a Volga-Don, az északkrí­mi és délukrajnai csatornákat épí­tik. A népi demokratikus országok az elmúlt évben még jobban fokozták gazdasági és politikai erejüket. Min­den népi demokratikus ország ipara a háború előttihez viszonyítva, többszö­rösen fejlődött. Az 1952-es év jobban, mint eddig, a szocializmus, a béketábor erőinek fokozódását, az imperializmus erőinek gyengülését fogja magával hozni. Ez korszakunk fejlődési törvénye. Az imperializmus a holnaptól való félelem szellemében él. Egész gazda­sági és politikai élete az új, harmadik világháború kirobbantására van beál­lítva, ami a nép fokozott kizsákmányo­lását és szörnyű nyomort eredmé­nyez. A szocializmus és a béke táborának százmilliói viszont összevont sorok­ban menetelnek a békéért, az impe­rialisták gonosz terveinek megaka­dályozásáért. A világ békeszerető né­pei szívében Sztálin elvtárs erőt és bizal­mat sugárzó szavai élnek, hogy a bé­ke fennmarad és tartós lesz, ha a né­pek saját kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét és végig kitarta­nak mellette. Hazánk dolgozó népe pártunk ve­zetésével komoly tényezője a béketá­bornak. Tele bizalommal és reménységgel lépünk az 1952-es új és még nagyobb győzelmeket hozó évbe. Abban a tu­datban tekintünk előre, hogy szilárd úton járunk, s nincs erő, amely el tudna téríteni a felemelkedés útjáról. Hitünk rendíthetetlenségének alap­ja az, hogy mélyen meg vagyunk győződve ügyünk igazságáról és le­győzhetetlenségéről. Tudjuk, hogy a béklyóitól megszabadult dolgozó né­pünk képes minden akadályt elhárí­tani, mert kipróbált vezetője van, a Román Munkáspárt. Tudjuk, hogy né­pünk a bőséget hozó szocializmus útját járja és a nagy Szovjetunió sok­oldalú támogatásával, gazdag tapasz­talatainak felhasználásával új, erős és boldog szocialista hazát épít ma­gának. Előre tehát, munkára és harcra fel a párt zászlaja alatt a boldog, békés élet diadaláért. Tegyük az 1952-es évet, ötéves tervünk második évét a nagy győzelmek évévé ! vivre ploclet/ma­­tema Lmski A MAI SZÁMBAN: December 31-én délelőtt 10 órára befejezte évi tervét a „Petőfi Sándor" üzem A terv felbontása az üzemekben Virágzik a kultúra a gyergyói medencében Az Amerikai Kommunista Párt nyilatkozatban leplezte le az amerikai nép hóhérait Ünnepsig M Marosvásárhelyen Nip­latársaságunk negyedik évfordulója alkalmából A Román Népköztársaság kikiáltá­sának negyedik évfordulója alkalmá­ból a marostartományi néptanács vég­rehajtó bizottsága, vasárnap délelőtt 16 órai kezdettel a Kultúrpalota nagy­termében díszgyűlést rendezett. A díszelnökség megválasztása után Cárdan­ Alex. elvtárs, a marostarto­mányi néptanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke román, Veres Károly elv­társ pedig magyar nyelven tartott ün­nepi beszédet. — Hazánk dolgozói büszkén tekin­tenek vissza erre a négy évre — állapí­tották meg a szónokok — és mély biza­lommal néznek a jövőbe, melyben sze­retett pártunk vezetésével új, még na­gyobb megvalósításokat érünk el a szo­cializmus építésében, a béke megvédé­sében. Munkásosztályunk szövetségben a dolgozó paraszsággal, ezelőtt négy év­vel elkergette a nép legfőbb kizsákmá­­nyolóit, a Hohenzollerneket és magá­hoz ragadva a hatalmat, kikiáltotta a Román Népköztársaságot. „A Népköztársaság kikiáltásával — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs — a félgyarmati sorsban sínylődő Romá­nia egyszerre azoknak az országoknak sorába lépett, amelyek politikai szem­pontból a legelőrehaladottabbak." Pártunk vezetésével dolgozó népünk olyan forradalmi átalakításokat hajtott végre, amelyek gyökerében és lényegé­ben változtatták meg hazánk gazdasá­gi, szociális és politikai jellegét. Négy év alatt dolgozó népünk bebizonyítot­ta, hogy képes az ország gazdasági megszervezésére és vezetésére a bur­zsoázia nélkül és ellen. Az államosítással erős ipari szocia­lista szektornak vetettük meg az alap­ját, amelyre egész tervgazdálkodásun­kat építjük. 1951-ben megkezdettük első ötéves tervünket és hozzáfogtunk tízéves vil­lamosítási tervünk megvalósításához. Öt év múlva országunk képe telje­sen megváltozik: Dobrudzsa ter­méketlen pusztaságain csatorna épül, befejeződik a tudást és fényt su­gárzó „Scânteia Ház“, felépül a „Vladimir Iljics Lenin“ vízierőműte­­lep, tízezernyi traktor fogja szántani a dolgozó parasztok földjét. A szovjet tapasztalatok kiapadha­tatlan forrásaiból merítve a néptaná­csok nagy gondot fordítanak a helyi iparok fejlesztésére, az ipari vállala­tok megerősítésére és a helyi adottsá­gok minél nagyobb mérvű kihasználá­sára. Ennek is köszönhető, hogy dol­gozó népünk életszínvonala napról­­napra növekedik. Napról-napra nyílnak az új kultúrotthonok, mozgóképszín­házak, könyvtárak, soha ennyi munkás­­paraszt gyerm­ek nem látogatta az is­kolákat, mint napjainkban. Népi demokratikus rendszerünk ha­talmas eredményeit nem titkolt dühvel szemlélik az imperialisták. Azon mes­terkednek, hogy ismét térdre kénysze­­rítsék, rabságba ejtsék népünket, mint azoknak az államoknak lakóit, ahová betették lábukat. Dolgozó népünk éber­sége azonban sorra megsemmisít; ké­meiket, ügynökeiket. Népünk, mely ezelőtt négy évvel ki­áltotta ki a Népköztársaságot, büszke arra, hogy a világ előrehaladott orszá­gai közé tartozik. A gazdasági, kultu­­rális és szociális téren elért hatalmas megvalósítások megerősítették orszá­gunk tekintélyét és hatalmát. Ezeket a megvalósításokat úgy értük el, hogy hazánk dolgozói felismerték erejüket, a szocializmus útján elénk táruló szé­les lehetőségeket és a békében rejlő építő erőket. Népünk új termelési eredményekkel, új gazdasági megvalósításokkal, új utakon járó irodalmi és művészi termé­kekkel ünnepli december 30-át. Mind­ezek az eredmények, hatalmas megva­lósítások csak úgy születhettek meg, hogy országunk dolgozóinak élcsapa­ta, a KMP mutatta az irányt, az a párt,­­ amely a Szovjetunió Kommunista (b)­­ Pártjának dicső példájára megalkotta az ötéves tervet, a villamosítási tervet, s hazánkat a békeszerető népek nagy­­­családjának aktív tagjává tette, mon­­­­dották többek között a szónokok a rész­vevők lelkes tapsa közepette. Az ünnepi beszédeket követően Ma­rosvásárhely dolgozói üdvözlő távira­tot küldtek a BMP Központi Vezetősé­gének.­­ Az ünnepélyt kultúrműsor fejezte be. Egymásután csatlakoznak kollektív gazdaságaink a mezögerebenesi kollektivisták versenyfelhívásához A mezögerebenesi kollektív gazdaság felhívását örömmel fogadták a gyergyói kollektív gazdaságok. Amint a felhívás megjelent az „Előré“-ben, ösz­­szeültek a gyergyóditrói és gy­ergy­ószár­hegyi kollektív gaz­daság tagjai , hogy pontról­­pontra megvitassák. A kollek­tív gazdaságok átnézték téli munkatervüket és a felhívás ér­telm­ében átdolgozták azt. Be­iktatták a tervbe a hó megőr­zése érdekében hófogók készí­tését és azoknak a mezőkön való elhelyezését. A gyergyóditrói kollektív gaz­daság új versenyponttal is bővítette a felhívást: 1952 már­­­cius 20-ig vállalta 3 egyfelvo­­­násos színdarab betanulását és előadását. Mindkét kollektív gazdaság jegyzőkönyvileg erősítene meg a felhívás elfogadását. A mezőgerebenesi kollektív gazdaság versenyfelhívása újabb lendületet adott a gyer­gyói kollektivistáknak az 1952. évi bőségesebb termésért folyó harcban. A királyfalvi „Szeptember 1“ kollektív gazdaság vezető­­tanácsa december 30-án megvi­tatta a mezőgerebenesi kollek­tív gazdaság versenyfelhívá­sát, majd a gazdaság tagjai nagygyűlésen hagyták jóvá a felhívás pontjai alapján össze­állított téli munkatervet. A gazdaság tagjai a vezető­­tanács javaslatára a téli idő­szak tartamára vállalták, hogy a felhívásban­ meghatározott időre kihordják és elföldelik a trágyát- Elkészítik a tervbevett juhistáll­ót, befejezik a vető­­magtisztítást és csíráztatást, a szerszámok és gépek javítását, s megszervezik az új brigádo­kat és munkacsoportokat. Ezen­kívül a gazdaság tagjai az alábbi munkákat vállalták: január 30-ig 1500 kiló dohányt előkészítenek az államnak való átadásra; január 15-ig kerekes­­műhelyt, február végéig ko­­vácsműhelyt létesítenek; ja­nuár 20-ig 2500 darab szőlő-­ karót készítenek. *­­ A nyári építkezések előkészí­tésére a gazdaság tagjai vál­lalták 40 tonna homok és ka­vics kitermelését, s a tégla, cse­rép, valamint egyébb építke­zési anyagok február 1-ig való leszállítását. A gazdaság tagjai vállalták, hogy politikai és szakmai szín­vonaluk emelése érdekében pontosan látogatják az agro­technikai kört, a politikai el­adásokat és a számtan tanfo­lyamot. Népköztársaságunk minden részéből A párt hívó szavára egész dolgozó népünk forró szeretettel válaszolt és határtalan lelkesedéssel fogott hozzá villamosítási tervünk előirányzatának megvalósításához. Nagy vízi- és hőerőműveink építésé­vel párhuzamosan, népi demokratikus rendszerünk erős elektrotechnikai ipart is létesített. Olyan elektrotechnikai ipart, amely a villamosítási terv telje­sítéséhez szükséges villamosgépek és felszerelések gyártását képes biztosí­tani. Sikereinket a­zen a téren is a sokol­dalú szovjet segítségnek köszönhetjük. A gazdag szovjet tudományos és mű­szaki irodalom, valamint a hazánkat meglátogató kiváló szovjet­ szakemberek tapasztalatainak átvétele felmérhetetlen segítséget jelentett számunkra. Ezenkí­vül sok gépet és más elektrotechnikai felszerelést kaptunk a Szocializmus nagy országából. Jelentős eredményeket értünk el a falvaink villamosítása terén is. Ha­zánkban egyre több falu és község dol­gozó parasztjai részesülnek a villamos­ság áldásaiban. Az 1951. évben 440 fa­lut villamosítottunk. Országunk dolgozói magukévá tették a villamosítás nagy művének ragyogó eszméjét és mind fokozottabb lendület­tel veszik ki részüket a villamosítási terv valóraváltásából, a béke és szo­cializmus hatalmas táborának erősíté­séből. Az utóbbi időben rohamosan javul­nak a dorna-vatrarajoni fűrészipari munkások életkörülményei. Dornisoa­­ra, Dorna Burcut és Carlibaba nevű községekben a napokban 22 most épült munkásházat adtak át a dolgozóknak. Az új épületekben összesen 44 lakosz­tály van, amelyek a legkorszerűbb ké­nyelmet biztosítják, villanyvilágítás­sal, fürdőszobával, stb. vannak felsze­relve. A fűrészipari munkások kultúrszín­­vonalának állandó növelése érdekében, ez év folyamán a rajonban három új kultúrotthont építettek, kettőnek a fel­építése pedig folyamatban van. Ugyancsak ebben az évben a rajon két községében, Crucean és Dorna- Candrenin mozit építettek.

Next