Előre, 1908. december (4. évfolyam, 31-33. szám)
1908-12-12 / 31. szám
3/ /.Xic .1:7 Anarkizmus. Irta: GUSTAV BANG._______ 3-ik folytatás. AZ ÚJABB ANARKISTA TANOK. Bakunin és Kropotkin. Az imént Proudhon gazdasági tanait kíséreltük meg fejtegetni, amennyire azok az egymással ellentmondó állítások és gondolatok zűrzavarából kihámozhatók voltak, és amelyeket sok éven át folytatott írói tevékenysége alatt kifejtett. Ez a szellemi bizonytalansága "PTTradhonnak nem—véletlenjelenség. A~~kz s~1 imiv.sitá/iai Kiír tipikusképviselője•lévén, teljesen hiányzik nála a tőkés társadalom ^jegv^et^tt. sz^ápcL fa* laj ;—egyl aszerint amint a szüntelenül változó érzelmek a szélső radikalismustól,—a szélső regst 'óhoz 'hajtják.' Mégis, hogy Proudhon íMfi-káínál tolVéhéhbl' j'élentőSégük ’ 'van,* azt nem annyira a tárkadáliai fejlőd és föér vénybf ÁLalhatóS 1 Vlégállapitásának,'1 idivit iHllább annak ' kösekönhetik, hogy 1'’’minden PékoBb1,'kilétí kézfe ítíj!áriánk'íst:átátunk a lápoT líófeáítyk! 105 ''Ezen^ újabbb ’tánok*,—S '•Kfiify félék1 az óhiá shááok: '4 kövb't'elést/áthff y^¡tá,hák ki Stá'ik 'k 'társadalmuk 1 ‘félépítésénél isi/g :akár lak ‘válóStáhl' tudniillik' a %§' féndskefék eltörlését,—tanitásáiktian ^*más'; 'válófeán '^yákdrblják. ' JilüMen tények' í jólesészüknek itie^ Vérff!a; • rhá'gá ‘ ’különfös nézete d célföléVeázkSzökről, és míti-i iáérí egyHéá iskolábak hgéríz áés'ég ’ élágakása ‘!,n (öföBl-JVftse.. 'Vtorunu )g A közös céf-''■■■ ' l,:NdM mind'Valamennyien a fennálló társadalmi formák eltörlését óhajtják, 'semmi Tsásározott eszközt nem mutatnak, melyekkel tíz 4 anarkista errélyeikre alapított tárcádatom Márlitható volnál ! Megegyekltek abban is, hogy valamennyien élketik, sőt''irtegetik a sociáldemokrata taktikát, mint az általános választói joggyakorlását, agazdasági" és politikai küzdelmet "különféle röförülokért,melyek főkénként erősítenék és tanítanák a proletáriáttust, hogy majd képes legyen megvisnti a Végső harcot az uralkodói’osztályteren." Az anarkismus e hagy harcot nyoltban miridjeni átrieheti' készülődés nélkül akarja megvívni, mintha a szóban és írásban kifejtett propaganda által a tömegek fölött nyert befolyáskól bieg lehet kiütözni az uralkodó osztály hatalmát és az új társadalmát felépíteni' 7 Bakun'n érvelése. A'HAÜ aharkista' eszmék nagy elterjedést nyertek a Bakunin tevékenysége által. Ba- I-buhih örpöz nemes családból származott, részt vett sok éven át Európa Valamennyi forradalmii 'mozgalmában, a ntígleit Proudhon eszméinek hatalmába került, melyek egész gondolkodását átalakították. Az ő anarkismusának erős politikai színezete* vahi'; ő mindenekelőtt'ki’'állam ellen szítcéz támadást.' Az állata'szériáite mindig eltívothttítí WF'és' igazságtalanságot jelent; még a látszólag legdemokratább' állam is álmrtikV'áhientigibéri áj többség uralkodik a ' többség 'fölött, és a gazdag/Ás ravasz elnyomja a szegényt'és tudatlant.' Hogy az igazi szabadság uralkodhassék, az államot, bármilyen formája légyéit 'is—el kell törölni/ Ha aztán a/''állam eltűnik, magántulajdon joga is eltűnik, miután nincs többé hatalom, mely annak sérthetetlenségét védje. A Solidarität'érzelme uj boldogabb és igazságosabb dársádákihát hoz létre, melyn fett*következtében lehetetlenné válik; hogy kémelyek szabadságot'élvezzenek—mig‘ mások rabszolgaként élnek. " : 16A sölidai'irás é fZélmel, az' a‘ vélünk1 született'testvéri'szerétét'lesz az egyeten tói*' vády! mély ‘azt adárkisinás alatt irányítáni' fogja mildenkitsek 'a Nüselkedékét/Az egyének1 Szabad csoportokat fognak alkotni, Hogyl közösék működjenek a munkánál és hogy' termékeiket egymássá! kölcsönösen kicserélhessék. És érne különböző csőportok többé kevéshbé lakásfcfervezetett jellegét Öí: 'tik magukra. " sB‘árelletti miriddnt'ábsötus'személyes szakaká^óraíít végezhető az'ehibfejek,’mihderi- Ifjo képés 'lesz ■ bármelyik Diahád'1 csoportnoz: csatlakozni,1 vagy ‘ifisz elhagyní,—a sZérínt amikrt'aZ'ttékik Tetszik: sehitnek Semi áll jol- •g&bán,-valá'kit ké'dV’téléséhéh hiegakádályozkini]'1 v4gjí‘;arTalléhy^zeriteni, hogy akarata ■elléüére ttegyen válanib': ’ 1' ‘ Bakunin tevékenysége. A hatnapos,évek véggp'.és'a hetvenesi évek elején Bakunin óriásii agitátori képességgel kezdte,, j^zipért. hlydetai—nés jikaiíreUs Abi ban a^ddőben.kezdett a mtmkás osztály az egész műveit viágon, ébredni. i ■ ál Munkás-‘1 pártpls^latpiltak nijiufl.en ^^zagbpp, fs pregalakult. az ‘ kIntep^^tiqp^eJP.pielyhől mint; i u^abb 6s u^bV-totart‘'a Rrolq^ri^t^r,a. ,^.1:,,. r,;v .i .■.v.VrrA-t A mozgalom ifjúságánál fogva lényegéb 1; bizonytalan vak m.v. Burzsoa esz"IsPSrWK nmja dviinya ott kisértettáplig iz4j J emberek goi lolt odásában. munkásság tömegei nem. érSítették meg m|g az átmenetet a kézmajmrj régi rendszerére—a szerkezett meditás ipar-rendszerére, il í«PW'1?áku4in anarkisi iiiisábi».' jelent*kező kis burlioa -radikális gomfera;qkim.'-. mékeny talajra italáltak. Bakuninruyk sikiyrült jelentésA‘«y| számú követőt inam tud gyűjteni,—fülöttösen a román T^Msok között^és'azután a szociakamiány * Marx KárokÉpbolyásai alatt állott—erős harcba ^j^^redett. E harcban nem irtózott semmi néven nevejzendő eszköz használatától (Sőt. fondorlataival az Internationale feloszlását és teljes, kimulását még a hetvenes évekkor l| n 11 ' ' f 1 - Oí ^ - * 11 ’ I 1 ■ ' ; .. f , szepe előtt előidezni. A taktikai különbségek. .. v.... Nem tusnyira(.a tényes különbségek volta^or| '^o| e$k sa^fomna^szocialista és anarkista magyarázása között fennállottak, melyek az ‘'Internationálnak” a feloszlását előidézték, mivel ex-mindkét*mozgaloiűz számára,’ s alkalmasnak kipatkozattj nicht hif^zeh céljátóáolU a'minká^ok szerveszése és’^erössitévé a disoletáriátus osztályhareahähi.—Tekintet nélküli a’ perlitikapovagy gazdasági ^Sittiékre-J-hanéhi.'' Bakunin személyes' féltékenysége* mellett a .taktikai kü- lönbségek'''képezték' árfő pkotj-il - ^ • Mi'g'a soaiaWsta tráhy céhil' tűzte kiotinga'Clé a rátnkásSág Szervezésért a politikai küzdelemre, amidőn-vfelbát©ritja őket* hogy a-már' kivívatbipolitikai'jogaikkal éljenek jogoíc szerzésére csertöhzi őket ^ugy, hogy már a'létező társadalomban dolgozihatnak az uj rend felépítésén;* Az anarkista irány mindent elkövetett-, hogy azt,a törekvést- lehetetlenné - és ennek - tendenciáját gyanússá tegye. 7 . -;il .i.-i. Tehát ez a törekvés erkölcstelen és káros volt a népre nézve, mert a nagy,tömeg paradt, a szívtelen zsarnokok spekulációinak könnyű áldozata. Mindaz, aki a törvényhozók választáásánál egy szavazatot fogad el, ezáltal az állami létjogosultságát szentesíti, így a szabadság halálos ellensége. A haladás kivívásának egyedüli eszközei a törvényhozásnak. kizárólag a nép kezében való letétele, tűzzel, vassal való lázadás,—mindég lehetséges ,ei köznek megragadása, melyek az ellenségetterrorizálhatják és rettegéssel tölthetik el.". ’ Bakuninnak az “Internationale ”-ban kifejtett működése az anarkista taktikai most uralkodó formájánakés az anarkista mozgalonmalg legjobblan elterjedt formáját fejlesztettékki. • ÉZtgpoflíifi tffioi.t!,.ih-y ■ ...... Mindazok között, akik a legutóbbi é,vti- Zéjleh,alatt, aegnagyobb befolyást gyakorolták az anarkista mozgalomra,7--Krppotkin az, kinek eszméi valóban uralkodóvá váltak. Honfitársa Bakuum által vágott csapáson, haladt, tova. .. .. Kropotkin is,, mint Bakunin egy ideális társadalom megszületésének, egyedüli föltételeként az állam mai formáinak a megszüntetését hirdeti. Ha majd egyszer az állam minden intézményével egyetemben megszűnik, az emberiség automatikus pontossággal meg fogja találni a legjobb a legalkalmasabb eszközöket, melyek által a közös, gazdasági, érdekek, leghelyesebben kiegyenlíttethetnek. Kropotkin szilárdan bízik a,tökéletes emberi természetben. Az egyedüli kérdés számára a szabad fejlődését akadályozó, bilincsek. széttörése, “jegyen sisak a népnek; mozgási, szabadsága, és egy hét. lefolyása alatt az élett] fentartására szükses,eszközök beszerzése csodálatos pontossággal m meg fog történni." Az egyes, egyénnek nem lesznek kötelezettségei, kiki dolgozhat hossz ibb .vagy rövidebb fejléig,, ; neki, tetszik,—választhatja szabadon .a foglalkozást, amit űzni akar és mindenki a közös áruházból .tetszése szerint.a szükséges esélyezeti seikkeket bármilyen ell.enszulgáltats nélkülbe,szerezheti, , Egy belső esjkölcsi grötől kényszgrityp nunjt'euikj, igy.ekep.i.foig , legjobb képessége sprint az, összességnek; használpi.,, . Kropotkin tanainak n^odern színezet^..,lV .Apiflon „i^gepptkin megkisérti .ezt' ,a.,jpvő társadalipát . tovább-, ■ jellemezni,ripely tárgy,datoiji,( gz, ő, k^p^Jete szerint, az egyéni erők xzabail játékéból lépe jqtp bizonyos* tekintejjten, eltér. n.kor^bjji, ,anprki^ak többsqgépek felfogását pl, A hatvanas és a hetvpnes.yyqk. t^fspJaipi fpjl^^so,. ipely Broudhyn, irajai ngk.,megjelenése,, ófa, végbement,^ bipnyy^.. befolyást: gyakoroit azi -anarkista és p^j^fr|B. Mégis a kis burzsoa. gondolkodási módja, az,; a régi,; npaadt,. melyet. megtaláln]jik;,;a.;P© aflarkiztja eszmék letételépél; noha a,gondolkodási.módja a gazdasági fej - tő^éa befolyása/'a spjyezef.t .nagyipar^ hataljp^e^9 halad 4cá,ás 4-l 9 rPlel és moderator- i máinak kialakulása folytán—jelentékenyen ; elismerni, hogy olyap.társadalmi tényekkéke áll, jSjfemkP 11! melyek.etv sem. ydssga. nem, esj., * nál hat,és • anmlypknek tovább haladásÁt meg . neip,akadályozhatja f cammg a Manankismus is csak úgy á|b?Bt fá*m továbbra, ha a fejlődést tovább követi és fejlődés adta előnyőket felhasználja,, l^^Éppen úgy, .ahimt a kozó^tertály fokoztijtosan adjael az elszigeteld kisvállalatok fmitarthatásainak eszméjét, és szükségesnek kiírtja, hogy t uzijí helyébe ködös iBdetek és nihelyek alakításával állja meg anagytiaiével szelében a versenyt; í4l a Briit a kis V. burzsoáziának naponként váll «olitikája ■ nj alakot öli Átt,—akként a jgSjKirkizmus (aBrniájába öMuá'htt társada^fe1 eszmék isL ^gabb, inmliTui^ll^i^^^Pm'k. FORRADALOM HAYTI-BAN. / ; 1 .1 / I’ - ix ÍI/.YO/JV -----y~a.n ogy..m.a.gyar közmondás^ mely gy.pn'nt a' politika uráik' hímentsága.7 ' -És-ki-kijgp — arakd—LKapitalisták—A pénz kormányozza a világot,, merk még egy polgári észjárás is kisű&iti, hö^-tiág-yóln©Í5,aS rész kell a világ kormányzásához. 'llayti-ban, mely az Egyesült Államokhoz közelfdvő sziget • állam is-ahol az Egyesült Államoknak fontos *gazdasági érdekeik vanfisakj-óklütötti a forradalom. 'íj* Általános vélemény szerint »í hi United: igtetest ’ - kap.Utalistái, akinek érdekeit Hayti köztársaság kormánya ugye látszik veszély ezt ott el— idézte elő ezt ’a forradalmiét,--t olymódon, hogy a Hayti-i'hadseregi egyes Vezetőit is fel- felüldték,* *hogy’ a ’ katonaságot ésiai'forradalmi hajlandóságú lakosságot! fellázitva;cm az elnököt, és környezetét elűzzék. Ez, si-t került is nekik, mert mint hiradásimk széli Simön ! generális -8000 fonyi -csapata a fővárosba heVörttlKf’0 dpfemtulusa UnYuám Hir'ellk a következők: ‘*1 . :* in-' u* : Pó!'b~áu-Priticé\ 'Haiti, 'néc.' b.-i-’Hai’ti; a ‘ffekete' köztársaságé* - t megfosztotta !méltóságától eddigi', elnökét 'Nord Alex ist- kihost a dolog ód*a fájl Mötft. hrtgv: mindaddigi-iflig a nagyszabású fölkelés* tulajdonköpeni''vezére, Simon* tábornok a ’korányzástt teljesen magához éétís'rágád'ja, Valóságos a’tiftikia dúl a sziget-köztársaságban. ■A közbiztonság-fentartására alakított 'taj hátis fejei, négy tábornok, kijelentették, hogy addig*:tiém -rtyngoszhák, mig kedgélt emberüket az elnöki palotába - be nem helyézik. 1 ••!r4 - '· e.'! í·I :* i.!.üi;-/i»l A lázadók élőcsapatai pénteken reggel diadalmasan bevonultak a fővárosba s zeneszóval járták be az utcákat. Minden tekintetben föltétlenhívei Simon táborzóknak, kinek uralmától a legkívánatosabb kormányzást remélik. H . Simon rendelkezik a hadsereggel s azt teheti ennek folytán, amit akar. Egyes előkelő Haiti - polgároknak azon kívánsága tehát, hogy a képviselőház tartson ülést s Válasza meg* ]Lord Alexis volt elnök utódját1,'ilyen* körülmények kiözt' nem egyéb a jámbor óhajtásnál: 1 '' 7 mi*!j:.-; í; - l-.sxo z b : 'dot ai/Ji ír 4 RE, ,f;. 'BÁNYASZERENCSÉTLENSÉG^,...'^ ■ truoxid Jetfor gis*Tt*mi .'tixr. thvu-ru.il A West, Virginia állambeli BluefieLdről jelentik, hogy,a norwoodi KipgTbányában A bányalevegő felrobbant. A robbanás két négernek az életét oltotta ki s háromt olasz munkást veszélyesen megsebesített A robbanás alkalmával 13 munkás volt a bányádban, akik éppen befejezték a munkájukat. -----------------.intoqzti, J.:•-(*! HÁBORÚ — MINDEN ÁRON - ./_• *-.;; ‚ A’ -1 *:*/./!/. Willemstad, dec. 4.: Miután nem kikerült ITarlandiának barátságos megegyezésre jutni Venezuelával, a holland kormány intézkedése folytán a dél-amerikai köztársaság kikötői előtt a hollahíj hadihajók fiotta tüntetést rendez. I ••• . 1: / )V,’ n ek. • * Akibélyt eiegerdő fiailihajó érkezik a helyszínre, a hollandok el fognak, zárni, minden kikötőt Venezmlában. UAYAOTYÉ 771 . JO’7 bilim ,/’.rínut A .>I.Aít<?tiIf« oí*j v*k?o*í'n % jr»/f FRANCIAORSZÁG. -eö>f 11’ *.*ól io'Ou I, - ■■ -i.H-.-i a rom! , lip A francia kamara most folytatja. .1 halálbüksé^és eltörlését tárgyaló törvényjavaslatot. A XX. század kultúrfijátták ezt 4 isz^^éiifólát^ lüintí^á’ Valós^ibüség szerint siker'íísfií' fég:!a' radikális pártok támogatásával a kötz má'ny *;javaslatával ' —Franciaországban (dtöfölái. Hol' f^g^uph ini' ipég ettől Magyarországon, vagy! itt,' Ámeiy há|ijiii ; hÖFrM 'törvényes’ ‘^ílKÓ^ágkk naMrehdéti ‘yáhnatt es at újságoknak épen olyan szenzációval szolgálnak, mint a' nemzeti játékok, a sport. Távirat jelenti'i \ W *A \f 'Páris, dec. iUAV francia kaínaba folytatta az vitát a halálbüntetés eltörlésérdk :*iPitöeb **kőprvüfeelő* Bríhnd ;érv.®»I ifc igyekezett meggyengiteni, melyeket KP halálbünteték: 4 Henfé HioZtittle T Briand miniszter.és Maurék elvtársí‘szbál beszáll-* tíflv Pupch jf ej^fegései volt '■· t A törrvényt»■ jvaslat felett megindult általános vitát' - virt bérek es ÁGiték. A részletes'•vitát 'december 4-én kikezdik meg. iw. •d*:*iv."''-A » Mit látott a Janó } ---------BESZÉLŐS; -'' ' lolgozta: Ligeti Imre. r';;. szerü munkás, alig bili- tenni izgató jajában. Előtt^^^p^jj^- : kezett egy j^H*amrszági ki^wlubólNJHj Yorkba, s itt Mnó barátja fogadta, aki két évvel ezelőtt fékezett Amerikába, s akivel I együtt fogni. Janó bajá|M azt ajánlosjta neki, ho», •], ■* ,öy all. Most itt ülnek a keveny szobában. Ferenc gondolkozva néz barátjára, aki farkas-étvággyal eszik; a vacsora sürü kárhiWiléfeből áll, amelybe néhány darabgulyás-,hús-van- dobva..—Aa-dy-en- teve» ~fo*— ’Vad-alpiat , idézne- -elő Delmeniceinná*l, vagy .. Lem,wan d cinnél... jizanban_Janó..kotu4ayen__ dolgozott reggel 7 óra óta a Hudson alagút iszapos^ sziklás talajában, s igy a vjm A öjt'M'O J 3 — J13 Egyszerre csak Ferenc abbahagyta a beszélgetést. Hirtelen ötlet villant meg agyában. Lééááptáká lápját, kezét zsebébé dugtál,0^' ttié'fcVseh ‘Mmnl’'barátjára.^“jétott eszebé^‘t|o|ydáág egy nagy'hazug. De miképp tarttóili felé ■■7.] síot tanuls még’Ixaziidin ? Úiszm olahazá a'faluban,‘mindig olyan együgyü, becsületes, nehézkes észjárású embernek.. j.smf.M'fek, állife se.m' tuiíba gondölni egy hazugságot. . És levelei, melyeket Amerikából irt, oly becsületes hangzásnak voltak. 'Hirtelen felvetette, fejét, s arca ünnepteá kifejezést , ■ , ’rii'Nos! kérdézte trarátja tele szájjal.' 'Allázudni‘lün,—felelte Ferenc.' ,......, -Ti igen,, monda. .Janó egyszerűen. De a hazugsággal sokkal több pénzt keresnek, mint" igazmondással. Ferengi bámulatá nőtt. Ez túlságos okos mondás volt Janótól,—gondolta magában, Azulan folytatta támadását. — Szép város ez a New York—mondta. — Szép, fia,néni kell a föld alatt dolgozni, —felelte Janó. . — Igen—folytatta Ferenc—szép, olvastam leveledben. Itt csupa palotaszerü házak vannak, s az ember úgy tehetik itt, mint a király, még éjfélkor is. — Ha van ,az embernek pénze,—mondá Janó. — S olyan asszonyok vannak itt mint egy királynő., Egy ilyenről irtál leveledben. Férje kétszázezer dolláros nyakláncot vásárolt neki, saját hajója, s két palotája volt. ..[ _ ] — Igaz,—felelte Janó, lassan tömködve pipáját. Sok pénze volt annak az embernek. Azért, kapta fele,ségül azt .a .gyönyörű asszonyt.. Az .asszony előbb, elvált egy másik,. .szegényebbembertől, s most otthont építtetett megtévedé pők számára. — Igen, utokolta Ferenc,—azt is megírtad. És az emberről azt ,is írtad, hogy valami gráf tmester ,volt, aki bármit tehet, de sohasem megy börtönbe. Neked pedig szép állásod van. Sokjat láthatsz abból, az alagútból. - - ----Mire célzóit kérdezte Janó felfortyanva. Nem lihet ott egyebet*, látni, mint sarat, s, köveket. De mégis* a múlt féten láttas ott egy megölt embert, akit a lendó földtömeg agyonzúzott. Hanem ebből áll a£, egész. .Nem. .lehet ,sokat látni. ..Mit vigyorogsz.?, ■ ,, Ferenc téyleg ördögi módon vigyogott. — Ha hazudni bánn—kiáltotta diadalmasan, s ha nem láthatsz semmit az alagútból, ha az utcán mindig, sietned, kell, ha gyámírhattad azokat a, leveleket! Hol vetted azokat a történeteket? Janó' nagy füstfelhőket' eresztett ki szájából, s sz**méve kacsintott. Zsebébe tayult s kivett egy ifjságot. — Műből olvastam. -mondá. ; ' Yé, té,'"dadó4'(Át Ferenc ideglepetve, tudsz olvasni? 1 ‘ 1' '\''f — Meghiszem azt,—felelte Janó—Te’ is fogsz tudni. Itt mindenki megtanul. Hogy bebizonyitsa, elkezdett olvasni. ' És olvasott. Olvasott a késő éjszakába. J idlpről-időre megállt, hogy lefordítsa tottát.1 jassan, megfontolva olvasott, durva ujjával a papírt tologatva.' Néha szünetet tartott, serősen goridolkozni látszott, hogy a teljes értelmet felfogja. Olvasta az ujdortsngokat, am'lyelj:'k’tülömböző graftek, 'örült kettéfezésék, a szegényes lakásból a lakbér nemfizetése' miatt'kitett nyomorgók, majd gyilkosságok történeteit, mondták el felváltva. 'Janó olvasott érdeklődéssel, teljes odaadással. Íg y'Világosodik fel Janó, lassan, de biztosan. lie'Dano.’.csak'egy a sok milító.kő-' j ... .iniffixDa Trnolahotin MonVinxe zul. ./.IMl AHTSti /108 Od A TN8 k ÉKVTABLÁKáttoljuk’ ■ az El&ró” hW Mjkén, Szilfás étgtei és Ktí 'beszerzéfá^'kel., rht-^ dábozódásnál keressük fel'az ’‘Előre** fiírdftőit és (tpíVfaiitú :ny.g ,ag Előrét. ’ ’ A fáinél több a hirdetőnk, annál.erősebb deszka ,lan-M punk. .4()1((iAAUh '»c, VirAniHc KEZDŐDIK A BEVÁNDORLÁS. A polgári lapok hazug híradásai csak megszülik a maguk mizériáit. A prosperitás kezdődésének hazug híreszteléseire már kezdődik a bevándorlás. Jönnek a testvéreink Magyarországból, ide az ígéret földjére, pedig ez az ígéret földje egyhamar nem igen fogja beváltani ezeket az ígéreteket. Egy esztendeje, hogy annyi bevándorló nem érkezett egy napon, mint tegnap, amikor 1 gőzös összesen 5057 bevándorlót hozott a kikötőbe. A tegnapi nap rekordot jelent az egy hajón érkezett bevándorlók számára nézve is. A “Kaiserin Augusta Victoria” Brémából 1545 harmadosztályú utast hozott magával. ~Egy év óta" ez a Legtöbb bevando-fló, "amely egy hajón érkezett New Yorkba. Ha ez 'Cl'*berra7~arán\'ban megy tovább, akkor el lehetünk rákészülve, hogy Amerika afisejaEf TO3 , dl A NERABLÁS,, ,,QREGONBAN. . '.'töm kinő teqfcnJ31T'^HHOJ3“ -\z, ,^/i^t MTashington titree t, és . gman 9yynue,..íjarlfan, felfYV flnst Si^Ie IJapkból három.álarcos férfi 1 ti.500 dollárt rabolt el. l..AreUry 11. Név.bal], a bank^ elnöke és fia, Ifygffiii^RPfiP ba^rpj^rtal^ pnennj,, .amikor kért, psrpiiftjfcU, feltartott ryyp.lyerekbe! belépett a bankba. , 7 A yphlqlf parancsára Newhall és fia feltertotték a kezesret es mialatt az'; egyik rp^a jrgyplyerévé^ sakkban tartotta Őket, a másik bemászott a pénztárnak ablakán, társpqa^k kinyújtotta, a pénzt és azután visszamászott a szobába. Az k,ej aratót egy.harmadik ember őrizte.. Ajtif^hárman elmenekülek'. ' A károsultaknjUk. i^prt nem .is illik haragudni, mert hisz ezek.jCSok kicsibe cselekedtek azt, amit a, bankójg nagyban űznek. Csak a rablás, elkövetésének módjában van egy kis különbség. Ezek az álarcosok ugyanis egy kicsit brutálisabban és rövidebben végeznek. Á f,villa, azonban mellékes, fődobig a lényeg. A ZSIDÓK OROSZORSZÁGBAN. Az oroszországi, zsidók az orosz, kormányhoz kérvényt nyújtottak be, hogy azok a zsidók, akik . 1906. évi, augmrtus hó 1-től kezdve a liberálisáéra kezdlten a, számukra kijelölt letelepedési területeken kívül ,törvényellenesen...letelepedtek, ezen uj helyükön maradhassanak, amíg a duma a zsidókra vonatkozó uj törvényjavaslatra nézve nem határoz. Reakcionárius körökben nem nagy sympathiával fogadják ezt, a kérelmet. *, /ugyanebben,az, ügyben a dumában interpellációt terjesztenek Szolypin miniszterelnök elé is. A.fi npu- ;,j.v .* , Jekaterinoslavban, Dél-Orosz’országban, a kormány elkobozta 4500 zsidó családnak,, amielyek Argentiniába vándoroltak ki, minden ingatlan vagyonát. , -OXEB ‘lOiliítf p .ppä’läf.ll//1 R /IBfUIiolISSSOXH OLASZOK A HÁRMAS-SZÖVETSÉG ELLEN. Az olasz képviselőházban a Balkán-politika megvitatásakor a volt olasz miniszterelnök keményen elítélte Bosznia és Hercegovina annektálást. Ennek kapcsán azt immitotta, hogy napról-napra jobban megnehezítik Olaszországnak a hármas szövetséghez való tartozását. A beszéd természtesen nagy feltűnést keltett egész .Európában. . .1‘tfítolíf Ifi'.;j vilim ytv.; / y/aif;gi.vinilfi tiöxo A MŰVÉSZET MONOBÓLIUMA. , - 7-\7 - \*y / I / . t ; ,--r -;t-r'j-p-r- r, . V , , i 0. A gondolkodó és őszinte muberek előtt nem lehet kétség aziránt, hogy az uralkodóosztályok művészete sohasem .,j.ehpl.az egész népé. Pedig tekintettel arra, hogy a művészet fontos dolog, szellemileg nélkülözhetetlen minden emberre. Idézve, szükséges volna, hogy mindenki ,száméra ,hozzáférhető legyen. És, ha mint a napjainkban is történik, hogy nem mindenki számára hozzáférhető ebből két következtetés vonhatói. Először az, hogy, vagy a művészet, nem az aminek lennie kellene, vagy hogy a művészet valóban nem olyan, mint amilyennek mi azt gondoljuk. :• ...,( s) következtetés;falkémthetetlen,. t ezért; az. ügy és és brkölcestelen emberek .igyekeznek is elkerülni; ■ amikor tagadják; azt, hogy a “köznépnek ’ ’ valami köze is volna a művészethez. Ezek egyszerűen és vakmerően kimondták azt, hogy a művészet részesei és élvezői csupán csak az úgynevezett szép szellemek] a ‘kiválasztottak, vagy amint a romantikusak nevezik őket “Übermenschek* szántára létezik. Közönséges emberek számára a művészetek* semmi jelentőséggel nem bírnak, mert azokat meg nem érthetik. Azok tehát, kik e nézetét vallják, egyszerűen'elhallgatják i*zt,í asüitikim kellett volna mondaniok,: ho^y 1-ásművészet kizárólag a féls^bb'dsitályok tulajdona. *, 5 q.J ** ipjfhomn tjötioeeya^'diT \uTtiU»to}'- Lvé:7 I