Előre, 1909. január (5. évfolyam, 1-5. szám)
1909-01-02 / 1. szám
VOL. V. ÉVFOLYAM. Lesújt, megráz bennünket a természet véletlen katasztrófája. Újra a természet ellen kellően védekezni nem tudó, gyámoltalan lényeknek érezzük magunkat, pedig a társadalom bűnei a társadalmi élet viszássága okozta szerencsétlenségek százszorta megrázóbbak, lesújtóbbak, szomorúbbak rejánk nézve. Amazokat az emberi ész előre nem láthatja, ki nem számíthatja, el nem kerülheti, de a társadalmi rend által ért bajok ellen tudunk védekezni, azokat elháríthatjuk magunktól. A társadalmat mi tartjuk fenn, mi változtathatjuk meg. Rajtunk áll, hogy olyan társadalmat hozzunk létre, melyben az emberek egyenlően veszik ki a maguk részét a munkából a javak termelésében és egyenlően élvezik a javakat. * Szomorú újév előtt állunk. A természet súlyos keze nehezedett reánk. De a természet véletlen csapásánál rettenetesebb a helyzet, amit a mai társadalmi rendszer idéz elő. Milliók bérrabszolgaságban élnek, milliók munka nélkül, kenyér nélkül rájják az utcákat, fényes paloták mellett éhező, munkások koldulva járnak munka után a kenyér után. Szomorú az újév és szomorú lesz mindaddig, míg a sok millió éhező, nyomorgó munkás öntudatra nem kél. Mig tudatáranem jó annak, hogy ki e társadalom fentadásához a keze munkájával járul hozzá, a társadalom javai azt illetik, az embert, a munkást. Ha millió munkás a társadalmi nyomor igazi okát belátja és a mai rendszer viszássága ellen védekezve egy táborba lép», megszűnik a nyomor és szenvedés és újév, újkorszak, új élet támad az emberiség számára. NEW YORK. 1909. JANUÁR 2. flUERiKrti M/1GYiqT^^^^^^^^^20CtflLISTfl &ZÖVETSEt^^|^^^^^ W | ^ T=......-"-■■■■: = MiVATALOS ^si^ÖZLÖNYE iSpT (flirrr'7) Entered as second-class matter September 11th, 1908, at the"i-V-d- Office of New York, N. Y.. under the Act of March 3, 1879. ÚJÉVKOR ! Szomorú újév előtt állunk. Az egész emberiség gyászba borult a rettenetes szicíliai katasztrófa miatt. Nincs nemzete a művelt világnak, mely ne érezné a gyászt, mi e végzetes, elkerülhetetlen szerencsétlenséggel az emberiséget sújtotta. A természet elháríthatatlan csapása öszszehozza a világ minden népét. Egy érzést kelt a legkülönfélébb nyelvet beszélők — más szokások között élő emberekben. Az emberek e megdöbbentő szerencsétlenségre együtt éreznek, együtt gyászolnak. Az embereket emberekké teszi a szerencsétlenség, a baj. Fejünk fölött érzünk valami láthatatlan ki nem kerülhető sors kezét, amely minden pillanatban, mindenkire egyaránt lesújthat. A vallásos istenhívő, babonás emberek az istent látják ebben a végzetben. A felvilágosítodottak a természet kiszámíthatatlan törvényeit. A természet, ez a nagy ismeretlen, amelylyel szemben való védekezés, amelynek áldásait kihasználó emberi ész csoportokba, társadalmakba egyesítette az embereket, erősebb minden társadalomnál, fölötte áll minden fejlett, számító észnek. A mezítelen, a természet viszontagságainak, elemi csapásainak védelem nélkül odadobott állatember csak akkor lehetett kulturemberré, amikor társával csoportosult, amikor társadalmat alkotott, hogy egyesült erővel megismerve a kiszámítható természeti törvényeket, védekezzék a véletlen ellen. A társadalom, eme nagyszerű védelmi intézmény megteremtette a kultúrembert, a munkást. Az ember nemcsak védekező, nemcsak az ismeretlen ellen küzködő, máról holnapra élő állat, kinek minden izomereje, agyának minden gondolata a kezdetleges megélhetés, a táplálékszerzés és hajlékkeresés munkájában merül ki. Az ember, politikán zoon a társadalmi lény izmainak erejével, eszével kultúrát, műveltséget, otthont teremtett a maga számára. És ez az emberi társadalom az egész emberiség munkájának az eredménye, minden embernek egyformán tud és kell, hogy egyenlően biztosítson otthont, hogy egyenlő részt adjon a kultúra áldásaiból. Amint minden ember egyformán, ha más eszközökkel, ha a munka más részének elvégzésével is, kiveszi a részt a társadalom munkájából, akként egyenlő rész illeti meg a társadalom nyújtotta előnyökből is. És a minden ember előnyére létesült társadalomban viszásság támadt az által, hogy sem a társadalom munkájában, sem a társadalmi élet adta előnyökön nem osztoznak az emberek egyenlően. Az emberiség legnagyobb része egész életén át fárad, küzködik, szenved és létrehozza mindama munkákat, melyek a társadalmi élethez szükségesek, de az élet javaiból, szépségeiből vajmi csekély rész jut számára. Addig az emberiség elenyészően kis része semmivel, vagy nagyon kevéssel járul a társadalmat fentartó nagy munkához, de kizárólagos élvezője a mások munkája gyümölcsének. Ha a természet puszta törvényeinek kitett ember szenvedései állattá sülyesztették az embert, a társadalomban uralkodó ilyen tistás állapotok az emberiség legnagyobb részét visszasülyesztik az állatember sorába. A mai társadalom védtelenebb állapotba helyezi, szigorúbban sújtja az embert a természet minden csapásánál. A mai társadalom végzetesebbe kert hitetlenebb az emberek legnagyobb részére a természet minden törvényeinél. És a társadalmat emberek teremtitek meg, emberek tartják fenn. Millió emberi élet pusztul a sorvasztó, túlnehéz munkában, millió ember hal meg idő előtt, betegségek következtében, mik elháríthatók, millió életet él szerencsétlenség munka közben, mi elkerülhető lett volna. És millió ember éhezik, nyomorog, sínylődik, mert nincs munkája. * * KÉTSZÁZEZER EMbER HALÁLA. Lapunk más helyén foglalkozunk a rettenetes katasztrófa hírével, mely Délolaszországot és Szicíliát a napokban sújtotta. A szerencsétlenség első pillanatában nem is sejtették annak roppant nagyságát. A legújabb táviratok kétszázezer emberélet puszi utasáról számolnak be. Reggio város Calabriában 34,000 lakosságával eltűnt a föld szikéről. Egyetlen élőlény meg nem menekült, az egész várost elnyelte a tenger! Messina városában magába 75,000 halott van. Megszámlálhatatlanok a hajléktalanokká váltak. Évszázadok óta hasonló katasztrófa nem sújtotta az emberiséget. A fökl minden részén a szerencsétlen életben maradottak segélyezésére akció indult MUNKANÉLKÜLTEK—ÚJÉVE. ITT ÜL A RÉGI VENDÉG—AZ ÉNHALÁL. TÖRVÉNYEN KÍVÜLI ÁLLAPOT MAGYARORSZÁGON! Már említettük, hogy a kereskedelemügyi miniszter föloszlatta a vasutasmunkások szövetségét. Ez nem volt elég, most egy újabb rendeletet bocsátott, ki a kormány, amely mindennemű szervezkedést megtilt a vasutasoknak. Mindazokat, akik bármily szervezetbe tartoznak (szövetség, szakegylet, szabadszervezet, lapszövetség stb.), haladéktalanult kilépésre kötelezték és megtiltották, hogy ily szervezetekhez csatlakozzanak, vagy hogy ily szervezeteket bármily módon is támogassanak. Aki ez ellen cselekszik, azt tizenöt napon belül elbocsátják a szolgálatból. Dr. Landler Jenő elvtárs a Népszavában gyújtó cikkben hívta fel a vasutasokat, hogy a kormány ezen rendeletének ne engedelmeskedjenek, mert e rendelet ellenkezik a vasutasok törvényadta jogával, a politikai véleményszabadsággal. A kormány a miatt a cikk miatt lefoglalta a “Népszavát.” A lefoglalás azonban nem volt válasz a cikkben foglalt vádakra. A cikkre a méltó választ majd a vasutasok fogják megadni. ELVTÁRSAK! Az ELŐRE hetilap nagyobb lett! Tanulságos és érdekes olvasmányokat találhat benne minden munkás. Adjátok ismerőeiteknek az olvasás végett és szerezzétek meg előfizetőnek. ELŐFIZETEK gyűjtése. Az “Előre” januári első számának kibocsátótásával egyidejűleg gyűjtő-iveket bocsájtott ki, melyeket minden előfizetőnek megküld. Hisszük hogy elvtársaink minden erejükből gyűjteni fognak új előfizetőket. Minden új előfizető új harcosa lesz az ‘'Előre'”-nek, a szocializmusnak. Elvtársak. Legyen az újév egy újabb, nagyszerűbb agitációnak az éve! Hogy küzdelmünk eredményes legyen szükségünk van minden magyar munkásra. Minden magyar munkást meg kell tehát szereznünk az “Előre” előfizetőjének, a szocializálás harcosának! fatálisak fel az új küzdelemre! SZARAFOV GYILKOSÁT MEGÖLTÉK. Berlin, dec. 29. Szófiai hírek szerint Panicát, Szaratov gyilkosát még december 10-ike előtt a Seres és Rama között levő község lakosai tőrbe csalták és meggyilkolták. Panica, aki feleségével együtt utazott, sokáig elkeseredetten védekezett, de legyőzték és holttestét földarabolva, zsákba varrták, azután eltemették. Habár Panicát egyszerű parasztok gyilkolták is meg, kétségtelennek látszik, hogy a parasztokat olyan emberek szervezték, akik bosszút akartak állni Szaratov meggyilkolásáért. HÁBORÚ KÉSZEN. Bécs, dec. 28. A magyar-osztrák hadsereg 155.000 katonája teljes felfegyverezéssel készenlétben áll a Szerbiába való bevonulásra si most már a hivatalos körök is attól tartanak, hogy a háború minden pillanatban kiüt. ANGOL NYELVTAN. Az “Előre” mai számában megkezdjük az angol nyelvnek levél szerinti oktatást. A nyelvtannak hasznát veheti minden elvtárs akár ismeri a nyelvet már, akár most akarja elsajátítani. Elvtársak! Rajtatok áll az, hogy ezáltal az “Előré”-nek több új előfizetőt szerezzetek. Az “Előre” a munkással nevelésével magára vállalt kötelességét meg fogja tenni. Elvtársak ti is tegyétek meg a magatokét! Az “Előre” szerkesztősége. NO. 1. SZÁM. FELHÍVÁS. ELVTÁRSAK! TESTVÉREK! Az “Előre” a mai száma ötödik évfolyamoiba lép, ötödik éve már, hogy a szocializmus igéit terjeszti Amerika magyar munkássága között. És ez az öt év az “ELŐRE” diadalmas előrehaladásának az nagyszerű időszaka volt. Mint szerény, alig észrevehető havi lapocska kezdette meg pályafutását, hogy a megteremtőinek álmát, nagy heti lappá tételével—most megvalósítsa. Mikor a lap megalapítása után az eszme, melyet mindég képviselt, terjedni kezdett, mikor nyilvánvalóvá lett, hogy ebben az országban, az ide vándorolt magyarságnak a szocializmusra szüksége van és hogy ezt a szocializmust méltóan csak az “ELŐRE” képviseli—az “ELŐRE” nőttön-nőtt, erősödött és itt áll most előttetek mint a szocializmus hirdetője, a munkásság nevelője, a világosság terjesztője. Hogy az “ELŐRE” azzá lett, a mi, azt tisztán a ti áldozatkészségteknek köszöni. A ti soha meg nem szűnő szeretetek, önfeláldozástok teremtette meg és tette naggyá az “ELŐRE”4. Elvtársak! Testvérek! Az “ELŐRE” a ti munkátok gyümölcse, az “ELŐRE” a ti lapotok! Az “ELŐRE” további küzdelmében is egyedül ti reátok számít. És az “ELŐRE” és az egész szocialistamozgalom nagyszerű feladat előtt áll. A SZOCIALISTA PÁRT fényes választási küzdelme a szocializmusnak termő talajt teremtett ez országban. Mintegy új életerőre kapott a párt és új célok, új eszközök nyíltak meg előtte. Az Egyesült Államok egész munkásságának a szocializmus számára való megnyerése. AZ AMERIKAI MAGYAR SZOCIALISTA SZÖVETSÉG csatlakozik a Szocialista Párthoz és minden erejével küzd azokért az eszmékért, melyeket a Szocialista Párt maga elé tűzött s a melyekért eddig folytatott harca oly eredményes volt. Ennek az új erőre kapott, megszilárdult, biztos talajon küzdő mozgalomnak akar zászlóvivője lenni az “ELŐRE.” Elvtársak! A ti karotok emelte fel az “ELŐRÉT,” ti vezessétek tovább a végső győzelem felé! Az “ELŐRE” nem követel tőletek semmivel sem többet, mint, amit ti eddig is kötelességeteknek tartottatok. AZ “ELŐRE TERJESZTÉSÉT! Elvtársak! Minden erőtökből, tevékeny- ■ ségtek, szocialista öntudatotok minden hevével — agitáljátok az “ELŐRE” érdekében! Tegyétek lehetővé, hogy az ‘‘ELŐRE” továbbra is nemcsak fennálljon, hanem a magyar munkások közt még hathatósabban terjessze a szocializmust. Az “ELŐRÉT” olvassák most ezrek, kell hogy az itteni magyarság tízezrei legyenek olvasói! Mindez rajtatok áll Elvtársak és mi hiszszük, hogy ti megfogjátok ezt valósítani, megfogjátok térni■ kötelességeteket. Testvér üdvözlettel: Az AM. MAGY. SZ. SZ. Központi Vezetősége. , ------------------ 1 FIGYELEM! ELVTÁRSAK! Az A. M. Sz. Sz. I. osztálya január hó 2-án rendes félévi közgyűlését tartja 1528 Second avenue, melyen a napirend különös fontosságára való tekintettel az összes tagok megjelenését kérjük. A napirend fontosabb pontjai: 1. A tisztviselőség félévi jelentés, zárszámadás, új tisztviselők választásai. 2. A S. P.-hoz való csatlakozás. PROCKL JENŐ, titkár.