Előre, 1909. február (5. évfolyam, 6-9. szám)

1909-02-06 / 6. szám

­­ ELŐRE (FORWARD.) Organ of the Hungarian Socialists’ of America. ISSUED EVERY SATURDAY. i_________________________ Published by the HUNGARIAN SOCIALIST FEDERATION OF AMERICA 1528 Second Avenue, New York City. B_ Ligeti, National Secretary. Herman Koenig sknecht, National Treas. TERMS TO SUBSCRIBERS: Six months.........................................................$0.50 One year.......................................................... 1.00 Entered äs second-class matter September eleventh. 1908. at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy évre.............................................................$1.00 Fél évre............................................................... .50­0 Magyarország és külföldre, egy évr­e 10 K. Egyes szám ára 2 cent. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 1528 Second Avenue, New York City. (79. és 80. utcák között.) Telephone, 1542 79th A Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet hivatalos közlönye. “Előre” hirdetési vállalat, 1225 First avenue, hová minden, a hirdetéseket illető levelek küldendők.­­ Minden levél, mely a lap szellemi részét illeti, szerkesztőségünkhöz Tv-E címzendő; minden pénznemű a ki­­adóhivatalhoz, azímre. A TÁRSADALOM TEHETETLEN. A mai társadalom ezernyi bűnei között egyike a legszégyenletesebbeknek — a prostitúció. Sokan szükséges rossznak mondják, mások kiirtandónak s üldözendő­­nek tartják, hanem minden hiába: a tár­sadalom tehetetlen a prostitúcióval szem­ben. Ezt a vallomást tette újabban a pros­titúció ügyének bizonnyal alapos ismerője,­­Gen. Bingham, new yorki rendőrfőnök. A munkássággal szemben tanúsított bru­talitása miatt hírhedt Bingham az állami törvényhozó testület előtt így nyilatkozott: “Könnyű dolog, — mondotta — minden rendőr megteheti, hogy a­helyett, hogy egy utcán elfogott asszonyt az éjjeli törvény­szék elé vigyen, bizonyos pénz ellenében — szabadon bocsásson. Tudom, hogy rend­szeresen űzött graft uralkodik az utcai lá­nyokkal, de nem tudom bebizonyítani (?). Uraim — folytatta Bingham — biztosítom Önöket, hogy az a szörnyű bűn, mit a be­vándorlóit fehér rabszolgákkal űznek, ret­tenetes mérveket öltött. Ha ismernék önök annak egész nagyságát, szívük meg­hasadna (!). Ha meg tudnék állítani a fe­hér rabszolgákkal űzött kereskedést, az egész társadalmi helyzet megjavulna. — Nyíltan kimondom önöknek, hogy a jelen viszonyok mellett semmit sem­ tehe­tünk e baj meggátlására! Bingham ezután a baj orvoslása tekinte­tében a papok prédikálásától sem vár sem­mi eredményt. A rendőrség sem járhat el teljes brutalitással, szóval­­ a szűk látkö­­rű rendőrlegény megállapítja, hogy a pros­titúció kiirthatatlan, a mai társadalom te­hetetlen vele szemben, de ennél tovább már nem megy Bingham. E jelentésből kiviláglik, hogy a­hol őszintén tárgyalják a prostitúció kérdését, ott be kell látniuk, hogy a mai társadalom e betegséget soha nem orvosolhatja. Mi tudjuk azt, hogy a prostitúció szükségszerű következménye a mai viszonyoknak és csak a mai társadalmi rendszerrel fog megszűn­ni. MOZOG A FÖLD, Mexico, február 1. Ma két könnyű föld­lökés volt érezhető itt Néhány házfal össze­repedezett, azonban az okozott kár teljesen jelentéktelen Emberéletben nem esett kár. Montreal, Canada, február 1. Tegnap, közvetlenül éjfél előtt egy földlökést érez­tek itt. A rengés elég erős volt ahhoz, hogy a lakosságot fölijessze álmából. Sokan első rémületükben az utcára menekültek. Anya­gi kárt a város nem szenvedett. Lissabon, Portugália, február 1. Boia környékén gyenge földrengést éreztek. A rengés nem okozott olyan ijedelmet, mint a kísérő földalatti moraj. Kárt nem okozott a földrengés S. L. P. STÍLUS. a magyar ». u­r. lapjánál?, a ‘‘­Nép­akarat’’-nak jan. 29-iki számában a követ­kező kis cikkecske jelent meg: “Jól fest. A Seattle-ben megjelenő “Socialist” ne­vű S. P. lapban egy “elvtárs” a párt nem­zeti végrehajtó bizottságának tagjaiul a kö­vetkezőket ajánlja: 1 forradalmi szocialistát: Titust. 1 opportunista szocialistát: Bergert. 1 keresztény szocialistát: Eliot White-t. 1 néger szocialistát : G. W. Slatert. 1 intellectuális szocialistát: A. M. Si­­monst. 1 nő szocialistát: Mila T. Maynard-ot. 1 milliomos szocialistát: Philps Stokes-t. Azt mondja az illető “elvtárs”, hogy csak egy ily bizottság volna a S. P. igazi képviselete. ’ ’ Nos, mindössze az történt, hogy a Net véletlenül el talált olvasni egy angol S. P. lapot. Persze, ezt tőlük senki sem veheti rossz néven: nem értették meg az angol nicket, vagy annyira megörült a fenti ösz­­szeállításnak a buzgó S. L. P. elvtárs, hogy végig sem olvasta egészen a cikket és csak sietett megkommentálva megörvendeztetni a jámbor olvasókat a S. P.-isták hallatlan­­ életeivel. A szóban forgó cikket seattlei testvérla­­punk kuriolumképen közli le s meg is jegy­­i: “Who says socialist have no sense of minor ?” “Ki mondja, hogy a szocialisták­­nak nincs érzékük a humor iránt?” Azaz­z egész ötletet annak minősíti, a minek minden józan ember tarthatja­ viccnek. Hanem lehet az is, hogy De Leon szolga­­alkü hívei előtt bűnnek tűnik fel, ha valaki maga kezdeményezéséből saját ízlése szerint lerészel a pártvezetőségbe tagokat aján­­l mi. Hát bizony jól fest ez a kis cikkecske és k­ülönösen jól lefesti, a Net kommentárja u tán, a S. L. P. gondolkodásmódot. MOST MÁR BOLDOG A MAGYAR, a javossum­ laminaDoi neves vou az egy Lipót, hát haza hozatják Olaszországból Kossuth Lajos Tivadart is. A ceglédi ta­karékpénztár egy telkét íratta rá, hogy sza­vazati joga legyen, mert részt kivárnia ven­ni a politikában. Nem tudjuk mi igaz a dologból, de ne­künk az a véleményünk, hogy Tivadar nem szorult rá az ilyen ajándékokra, mert ha politizálni akar Magyarországon, akkor igen könnyen vehet magának egy házikót. Telik rája Szükség különben lenne rá, mert elvégre annyi esze könnyen lehet neki is, mint a bátyjának s az úgy sem győzi a munkát, a mivel az apja szobrainak a le­leplezése jár KÉRELEM ELVTÁRSAINKHOZ. nagy elvtársunk, Ágos­­József, az atyját keresi. Fölkér mindenkit, hogy ha holléte felöl valamit tud, közölje lapunk kiadó­­hivatalával. Atyja neve: Ágos Ferenc és évekkel ezelőtt Chicagóban (1488 S. St. Louis Ave.) lakott. NYILTTÉR.#­ A New Yorki Magyar ajkú Bádogosok és Szerelők Szakegyesülete — Hungarian Tinsmiths’ and Plumbers’ .Trade Organization, of New York, 1567 Sec­ond Avenue, New York City. New Y'ork, 1909 jan. 27. Tek. S. G. SCHWABACH, ur bankár, New York. “Egyesületünk két éves fenállása óta önnel összeköttetésbe vagyunk, mi­vel pénzbeli forgalmunkat az ön által vezetett bankház útján bonyolítottuk le. Ezen idő alatt úgy önt, mint bank­házat minden tekintetben teljesen ki­fogástalannak találtuk, mivel minden­kor pontos és lelkiismeretes kiszolgá­lásban részesültünk, és így teljes bizal­munkat kiérdemelte. Ezért tudatjuk önnel, hogy egyesü­letünk az ön bankházát hivatalosan mint egyleti bankárunkat megválasz­totta.­ Az Egyesület nevében: Berko Adolf, pénzügyi titkár. ’ ’ *) E rovat alatt közöl­tekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. ELŐRE HOGYAN KELETKEZNEK A CSODA­HELYEK! Ju­gy par nap mmvan lesz ötvenegy esz­­tendeje, hogy egy beteges, hisztériás leány látomást látott a franciaországi Hautes- Pyrénées departement egyik kis helyiségé­ben, Lourdesban. Még tizenkétszer jelent meg a szűz Mária ezután a leánynak, csoda forrás is fakadt — azóta hát egy kis reklám segítségével nem volt nehéz a világ legkivá­lóbb búcsú­járó helyévé­­ avatni a boldog lourdesiak lakóhelyét, a­melynek minden köve, minden porszeme a babonáról és a bi­­gorságról beszél. Százezrek keresik föl évenként Lourdes-t, hogy gyógyulást, vi­gasztalást, hitet találjanak. Most konkur­­rense támadt nagy hirtelen Lourdes-nak, az igaz, hogy jó távol, lent Délolaszország­­ban Cataniában. Egy párisi lap közöl egy római táviratot, a­mely világosságot vet arra, hogy hogyan is keletkeznek a Lour­­des-ok, a búcsújáróhelyek. A távirat sze­rint a katasztrófával sújtott Catania és kör­nyékének lakossága két nap óta rendkívül izgatott. Az izgatottságot pedig nem a ka­tasztrófa, a Siciliát és Calabriát megsemmi­sítő földrengés okozta, a­melynek az izgal­mai már-már oszlófélben vannak, hanem egy új Bernadotte látománya. Egy kis pa­rasztleány ugyanis Szent Ágotának, Cata­nia védőszentjének óriási alakját látta le­begni az Etna krátere fölött, a­mint térdelő helyzetben s kezét ég felé emelve könyörög, hogy a gondviselés háritsa el Cataniától, a szent nő szülővárosától a földrengés vesze­­delmét. A leányhoz több járókelő csatla­kozott, a­kik szintén látni vélték a szentet, melynek alakja aztán hamarosan szerte­foszlott. Bizonyos oldalról már kísérlet történt, hogy ez esetet vallási célokra kiak­­názzák, a­mi a siciliai nép vakbuzgósága kö­vetkeztében sikerülni is fog és így nem le­hetetlen, hogy az Etna környéke hamaro­san konkurrenciát fog csinálni Lourdesnek. S a­mi már most a dolog lényegét illeti, nem nehéz belátni, hogy itt csupán az Etna fö­­ött állandóan lebegő füstfelhőkről lehet csak szó, melyeket a fölizgatott lakosság a szent alakjának nézett. Mert, ugyebár min­den újságolvasó ember joggal rázhatja a fejét, miért jelentkezett Szent Ágota az óriási katasztrófa után? Már a szentek is az eső, a vihar után esedeznek védettjeik érdekében a köpönyegért. BEKÜLDETETT. BOCSÁNATKÉRÉS. Alulírott, a Chicago és Vidéke Magyar­­ajkú Szocialista Szervezet központi bizott­sága előtt a mai napon sajnálatomnak és megbánásomnak adtam kifejezést azon eset miatt, a mely köztem és a fentnevezett szervezet I. osztálya között még 1905. év óta elintézetlenül fennállt. Ezen ügy a mai napon a fentnevezett bi­zottság előtt teljesen és véglegesen elintéz­­tetett s ennélfogva kötelességemnek tartom hogy mindazon elvtársaktól, a kiket én ez ügyből kifolyólag,közvetve, vagy közvetle­nül, igazságtalanul megsértettem, ez után is nyilvánosan bocsánatot kérjek. Chicago, 111., 1909 január 17-én Frigyes Faxa, s. k. NYUGTÁZÁS. A New Yorki Magyar Famunkások Szakegylete gyűjtése a budapesti kizárt asztalosok részére: Nyilvános szakgyülésen $2.82, N. Y. Bá­dogos szakegylet $2.— L. Péter $2.— J. Nagy $1­.— J. Frank 50, J. Szabó 50, A. Soprazer 50, J. Tóth 30, J. Csermák 25 J. Schlögl 25, F. Szabó 25, H. Schlesinger 25, L. Ehrenwald 25, J. Hovanyek 25, H Weisz 25, V. Hatala 25, A. Lakatos 25, J. Benkoczy 25, V. Böhm 25, S. Lukács 25, V. Scmelcer 25, A. Miszlovics 25, S. Klein 25, M. Wircsek 25, A. Spitzer 25, A. Czicz­­man 25, F. Kuczkovszky 25, J. Simonovics 25, I. Bambek 25, J. Vékásy 25, J. Teleki 25, P. Danko 25, S. Hovanik 25, D. Láng 25, M. Knaup 25, K. Ruisz 25, J. Stepnicz­­ky 25, Gy. Csiszár 25, Gy. Szautner 25 N. Dithman 25, E. Levitter 25, M. Wolf­­stromer 25, J. Kockás 25, K. Szakovics 25, G. Hlavacs 25, J. Krivos 25, A. Budit 25, N. Lingrén 25, N. Gyurko 25, Wodieka 25, Babszky 25 Fischer 25, M. Razloveczky 25, L. Togan 25 cent. Z. Roth, R. Mészáros, Sz. Zsan, K. Lakatos 20—20 cent. A. Schmal, Ehrenhold, Dinker, M. Stokits, J. Litz, Z. Szlacsko, J. Koch, J. Biezner, B. 15—15 cent. B. Huber, Klekner, N. N., M. Pásztor, Hochmann, E. Horváth, F. Ha­rago, E. Frank, Frey, L. Paposhed, Hatos, Harinyák, Salamon, Herr, Lipsinczky 10 cent. Összesen:­ $24.77 New Yorki Magyar Famunkások Szak­egylete nevében: Razlovetzky, elnök Danko, titkár. MI ÚJSÁG OTTHON? AZ ÚJONC JUTALÉK. Jekelfalussy honvédelmi miniszter beter­jesztette az újonclétszám megállapításáról és az újoncok megajánlásáról szóló törvény­­javaslatokat. A miniszter mindkét állam­ra nézve 103,100 főben, a magyar királyi honvédség létszámát pedig 12.500 főben ké­ri megállapítani. A közös létszámból a ma­gyar szent korona országai az 1909. évre 44.076 főnyi ujoncjutalékot állít ki Az ujonclétszámnak és az ujoncjutaléknak az 1909 éven túl leendő megállapítása iránt még ez év folyamán új javaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni a miniszter A megajánlásról szóló törvényjavaslat szerint a fősorozás 1909 év március hó 1-től május hó 31-ig terjedő időszak alatt tartandó meg A benyújtói javaslatok a múlt évi álla­pothoz képest semmiféle változást sem tar­talmaznak. “Csak” 56—57 ezer főnyi em­bertömeget kivánnak Magyarországból a militarizmus igájába ugratni. ■ A fekete le­ves : a létszámemelés majd az 1909. évre kö­vetkező esztendők újoncjutalékának megal­­apítására vonatkozó javaslattal tálalódik az ország asztalára. A BRENNBERGI BÁNYÁSZOK GYŐZ­­TEK! most számunkban hírül adtuk, hogy a brennbergi bányászok — 700 van — az el­múlt héten sztrájkba léptek és legelső sor­ban a főmérnök elbocsátását kívánták. A m. kir. bányakapitányság képviselője, Sző­ke bányatanácsos a sztrájk kitörése után Brennbergbe utazott, hogy a békéltető tár­gyalásokat vezesse. Megérkezte után nyom­ban magához hivatta a bányamunkások szabadszervezetének képviselőit, a­kik föl­tárták Szenes főmérnöknek viselt dolgait, a­kinek eddigi működése bányászszempont­ból alkalmas arra, hogy a bányamunkások örökös rettegésben éljenek. Szombaton a munkások ismét megjelentek a bányataná­csos előtt, a­mely alkalommal a bányataná­csos és Rudolf igazgató kijelentették, hogy alapos kilátás van arra, hogy Szenest elbo­­csájtják s ezért szerdáig vegyék föl a mun­kát, de Szenes ezen idő alatt sem teljesít szolgálatot. A munkások megadták a fegyverszünetet s ismét leszáltak a bányába, készen állva az újabb sztrájkra, ha az igazgatóság ismét nem tartaná be a szavát. Ez egyszer azon­ban győzött az igazgatóság jobb belátása s a szerdai napon írásban közölte a bányá­szok szabadszervezetének vezetőjével, hogy Szenes főmérnököt elbocsátotta. Ez a hír érthető lelkesedést keltet a munkások között, mert ez azt jelenti, hogy a többi követelés dolgában is várható az igazgatóság engedékenysége. A brennbergi bányászok valamennyien szocialisták, öntudatosan nevelt munkások, s ennek köszönhetik, hogy ily sokat jelentő, a bányaviszonyokat alaposan megjavító győzelmet vívtak ki maguknak. A BÁNYA RABSZOLGÁI, mikor naprai-n­api­g na-niuitiv ujani­ és újabb bányakatasztrófákról és olvasunk a bányamunkások retenetesen elnyomott állapotáról, akkor előáll az állam képvisele­tében az ügyészség és osztály gyűlöletre való izgatással vádolja azt az elvtársunkat, a­ki a salgótarjáni elnyomott bányamunkástest­­véreinket­ akarta szervezkedésre bírni. A Rimamurányi részvénytársaság följelenté­sére foglalták le azokat a röpiratot, a­me­lyet Salgótarján környékén osztogattak 1907 év nyarán. A közigazgatási hatósá­gok, a bíróságok siettek a hatalmas rész­vénytársaság védelmére. A röpir szerzője Weisz Dezső bádogossegéd-elvtárs. Az ügyet a budapesti esküdtbíróság szerdán tárgyalta Zsitvay elnöklése mellett. A vé­delmet dr. Ladányi Ármin ügyvéd-elvtárs látta el. A röpiv egész szövege, de főleg annak következő része volt vádolva: “Munkások! Meddig tart még türelme­tek? Meddig maradtok még ebben a mos­tani kábult álomban ? Miért késtek oly so­káig a fölébredéssel? Avagy nem veszi­­­tek-e észre, nem látjátok-e, hogy a ti véres verejtékű munkátokból ezer és ezer dolog­­talan, henyélő, vérszopó, munkásnyúzó él? Nem látjátok-e hogy mig millió és millió munkásnép dolgozik, fárad, izzad anélkül, hogy a legszükségesebb táplálékát és ruhá­zatát bírná keresetéből megvenni, addig né­hány ezer dologtalan, henye, erkölcstelen, istentelen ember dúslakodik a jólétben. Nem tudjátok még most sem, hogy a munkás a lét alapja? Nem tudjátok-e, hogy ha munkás nincsen, ha mi nem dolgo­zunk, akkor nincs kenyér, nincsen szén, nincsen vas, nincsen semmi, de semmi a világon? Akkor nincsen úri kényelem, nincsen úri nagyzás és úri parancsolgatás? Mivel köszönik meg nekünk azt, hogy éle­tünk és egészségünk föláldozásával dolgo­zunk? Mit kapunk mi azért, hogy mások­nak, dologtalan henyélőknek úri kényelmet szerezünk munkánkkal? Jutalmunk az, hogy bennünket lenéznek! Velünk roszabbul bánnak, mint az állattal! Számunkra külön büntető törvényeket csi­nálnak. ’ ’ Zsitvay az elnöki székből szokása szerint megtette kötekedő megjegyzéseit. Weisz Dezső elvtárs megszégyenítete talpraesett vallomásával a kedélyes öreg urat. — Hogyan tud maga ilyen cikket írni, hiszen csak négy elemit végzett? — így szellemeskedett az öreg.­­ — A nyomorúság megtanítja sokra az embert.­­— Hát mi is dologtalanok vagyunk? — Én nem akarok személyeskedni, nem válaszolok. — Minek izgatta a bányászokat? — Nem én izgattam. Izgat Salgótarján­ban a nyomorúság. — Hát minek akarta maga “heccelni” a bányászokat ? —­ A méltóságos úr heccnek nézi, mégis idehoznak izgatás miatt? (Derültség.) Ezek után az ügyész vádbeszéde követke­zett. Majd dr. Ladányi Ármin elvtárs mondta el hatásos és tartalmas védőbeszé­dét, mire az esküdtek Weisz Dezső elvtársat nem bűnösnek mondották ki. Az öreg Zsit­vay bosszankodva, hogy szellemessége most nem hatot az esküdtekre, — kénytelen volt e verdikt alapján fájó szívvel Weisz elvtár­sat fölmenteni. Ez egyszer tehát nem sikerült a dúsgaz­dag részvénytársaság kérelmének eleget tenni. Egy szocialistát nem csuknak be, a­miért megírta az igazat. MUNKÁSSORS. Bálkán, Gömör megye, folyó hó 15-én sú­lyos baleset történt a szecskavágógépnél. Obraszanik József 41 éves­­béresgazda ugyanis szecska­vágás közben a fagyos lu­cernát be akarta tolni a szacskavágó gép hengerei közé. Ez nehezen ment, mire ő neki feküdt s erősen nyomta a lucernát, ekkor a gép a szerencsétlen ember jobb ke­zét röviden elvágta. Beszállították a hely­beli közkórházba. R­ABLÓG­YILK­OSSÁG. A szatmárvármegyei Mikolán lakó özv. Szabó Mihálynét istállójában meggyilkolva találták. Lakásából körülbelül 2000 koro­na készpénz hiányzik. A vizsgálat megálla­pította, hogy Szabó Mihálynét előbb kések­kel szurkálták össze és azután baltával ütötték agyon. A tettesek a gyanú elkerü­lése végett az áldozatot az istállóba hurcol­ták és a tehén alá dobták. A gyanú — mint a M. T. I. jelenti — Szabó Mihályné egyik közeli rokonára irányul, a ki tudta, hogy az özvegyasszony hol tartotta pénzét. MÉG SEM A SZOLGABIRÓ VÁLASZ­TOTT. E hó 13-ára tűzték ki az ugocsai Kiscson­­gova községben a biróválasztást. Ennek ve­zetésére dr.. báró Perényi Emil szolgabiró a helyszínére utazott és megejtette a jelö­lést. A nép nem elégedett meg a jelöléssel, fenyegetően viselkedett, mire a csendőrsé­get rendelték ki a választás színhelyére. Dr. báró Perényi szolgabiró csöndre intette a lakosságot és kijelentette, hogy ha a nyuga­lom helyre nem áll, a választást fölfüggesz­ti. A lakosság azonban nem engedett és fölhívta a szolgabirót, hogy ifj. Szócska De­­bert akarja a bírói székbe ültetni és hogyha ezt nem jelölik, úgy élet-halálharc lesz­ . A tömeg erre a választási helyiségbe vissza­vonult szolgabiróra rátörte az ajtót. Ekkor báró Perényi a csendőrök által kisérve, a választási helyiségből kijött és kijelentette, hogy a tömeg egy része által kívánt ifj. Szócska Debtert is jelöli, a­kit azután meg is választottak. ÁRTATLANUL ELÍTÉLVE. Kozma Sándor mondása volt az, hogy in­kább száz igazi bűnös meneküljön, mintsem egy ártatlanul szenvedjen. Sajnos, ez csak írott malaszt. Az egri törvényszék három évvel ezelőtt súlyos testi sértésért elítélte kilenc-kilenc havi börtönre Viski András és Kétei János átányi lakosokat. A szeren­csétlen emberek teljes ártatlansága csak ak­kor derült ki, a­mikor már huszonnégy na­pig a börtönben voltak. A Kúria a minap kimondotta, hogy az ártatlanul bezártaknak kártérítés jár, a­melynek összegét az igaz­ságügyminiszter fogja megállapítani. ELVTARSAKI—Pártoljuk az “Előre’* hirdetőit. Szükségleteink beszerzésénél, tul dakozódásnál keressük fel az “Előre” hir* detőit és említsük meg az “Előrét.” Minél több a hirdetőnk, annál erősebb lesz a Uh punk.

Next