Előre, 1909. február (5. évfolyam, 6-9. szám)
1909-02-06 / 6. szám
ELŐRE (FORWARD.) Organ of the Hungarian Socialists’ of America. ISSUED EVERY SATURDAY. i_________________________ Published by the HUNGARIAN SOCIALIST FEDERATION OF AMERICA 1528 Second Avenue, New York City. B_ Ligeti, National Secretary. Herman Koenig sknecht, National Treas. TERMS TO SUBSCRIBERS: Six months.........................................................$0.50 One year.......................................................... 1.00 Entered äs second-class matter September eleventh. 1908. at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy évre.............................................................$1.00 Fél évre............................................................... .500 Magyarország és külföldre, egy évre 10 K. Egyes szám ára 2 cent. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 1528 Second Avenue, New York City. (79. és 80. utcák között.) Telephone, 1542 79th A Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet hivatalos közlönye. “Előre” hirdetési vállalat, 1225 First avenue, hová minden, a hirdetéseket illető levelek küldendők. Minden levél, mely a lap szellemi részét illeti, szerkesztőségünkhöz Tv-E címzendő; minden pénznemű a kiadóhivatalhoz, azímre. A TÁRSADALOM TEHETETLEN. A mai társadalom ezernyi bűnei között egyike a legszégyenletesebbeknek — a prostitúció. Sokan szükséges rossznak mondják, mások kiirtandónak s üldözendőnek tartják, hanem minden hiába: a társadalom tehetetlen a prostitúcióval szemben. Ezt a vallomást tette újabban a prostitúció ügyének bizonnyal alapos ismerője,Gen. Bingham, new yorki rendőrfőnök. A munkássággal szemben tanúsított brutalitása miatt hírhedt Bingham az állami törvényhozó testület előtt így nyilatkozott: “Könnyű dolog, — mondotta — minden rendőr megteheti, hogy ahelyett, hogy egy utcán elfogott asszonyt az éjjeli törvényszék elé vigyen, bizonyos pénz ellenében — szabadon bocsásson. Tudom, hogy rendszeresen űzött graft uralkodik az utcai lányokkal, de nem tudom bebizonyítani (?). Uraim — folytatta Bingham — biztosítom Önöket, hogy az a szörnyű bűn, mit a bevándorlóit fehér rabszolgákkal űznek, rettenetes mérveket öltött. Ha ismernék önök annak egész nagyságát, szívük meghasadna (!). Ha meg tudnék állítani a fehér rabszolgákkal űzött kereskedést, az egész társadalmi helyzet megjavulna. — Nyíltan kimondom önöknek, hogy a jelen viszonyok mellett semmit sem tehetünk e baj meggátlására! Bingham ezután a baj orvoslása tekintetében a papok prédikálásától sem vár semmi eredményt. A rendőrség sem járhat el teljes brutalitással, szóval a szűk látkörű rendőrlegény megállapítja, hogy a prostitúció kiirthatatlan, a mai társadalom tehetetlen vele szemben, de ennél tovább már nem megy Bingham. E jelentésből kiviláglik, hogy ahol őszintén tárgyalják a prostitúció kérdését, ott be kell látniuk, hogy a mai társadalom e betegséget soha nem orvosolhatja. Mi tudjuk azt, hogy a prostitúció szükségszerű következménye a mai viszonyoknak és csak a mai társadalmi rendszerrel fog megszűnni. MOZOG A FÖLD, Mexico, február 1. Ma két könnyű földlökés volt érezhető itt Néhány házfal összerepedezett, azonban az okozott kár teljesen jelentéktelen Emberéletben nem esett kár. Montreal, Canada, február 1. Tegnap, közvetlenül éjfél előtt egy földlökést éreztek itt. A rengés elég erős volt ahhoz, hogy a lakosságot fölijessze álmából. Sokan első rémületükben az utcára menekültek. Anyagi kárt a város nem szenvedett. Lissabon, Portugália, február 1. Boia környékén gyenge földrengést éreztek. A rengés nem okozott olyan ijedelmet, mint a kísérő földalatti moraj. Kárt nem okozott a földrengés S. L. P. STÍLUS. a magyar ». ur. lapjánál?, a ‘‘Népakarat’’-nak jan. 29-iki számában a következő kis cikkecske jelent meg: “Jól fest. A Seattle-ben megjelenő “Socialist” nevű S. P. lapban egy “elvtárs” a párt nemzeti végrehajtó bizottságának tagjaiul a következőket ajánlja: 1 forradalmi szocialistát: Titust. 1 opportunista szocialistát: Bergert. 1 keresztény szocialistát: Eliot White-t. 1 néger szocialistát : G. W. Slatert. 1 intellectuális szocialistát: A. M. Simonst. 1 nő szocialistát: Mila T. Maynard-ot. 1 milliomos szocialistát: Philps Stokes-t. Azt mondja az illető “elvtárs”, hogy csak egy ily bizottság volna a S. P. igazi képviselete. ’ ’ Nos, mindössze az történt, hogy a Net véletlenül el talált olvasni egy angol S. P. lapot. Persze, ezt tőlük senki sem veheti rossz néven: nem értették meg az angol nicket, vagy annyira megörült a fenti öszszeállításnak a buzgó S. L. P. elvtárs, hogy végig sem olvasta egészen a cikket és csak sietett megkommentálva megörvendeztetni a jámbor olvasókat a S. P.-isták hallatlan életeivel. A szóban forgó cikket seattlei testvérlapunk kuriolumképen közli le s meg is jegyi: “Who says socialist have no sense of minor ?” “Ki mondja, hogy a szocialistáknak nincs érzékük a humor iránt?” Azazz egész ötletet annak minősíti, a minek minden józan ember tarthatja viccnek. Hanem lehet az is, hogy De Leon szolgaalkü hívei előtt bűnnek tűnik fel, ha valaki maga kezdeményezéséből saját ízlése szerint lerészel a pártvezetőségbe tagokat ajánl mi. Hát bizony jól fest ez a kis cikkecske és különösen jól lefesti, a Net kommentárja u tán, a S. L. P. gondolkodásmódot. MOST MÁR BOLDOG A MAGYAR, a javossum laminaDoi neves vou az egy Lipót, hát haza hozatják Olaszországból Kossuth Lajos Tivadart is. A ceglédi takarékpénztár egy telkét íratta rá, hogy szavazati joga legyen, mert részt kivárnia venni a politikában. Nem tudjuk mi igaz a dologból, de nekünk az a véleményünk, hogy Tivadar nem szorult rá az ilyen ajándékokra, mert ha politizálni akar Magyarországon, akkor igen könnyen vehet magának egy házikót. Telik rája Szükség különben lenne rá, mert elvégre annyi esze könnyen lehet neki is, mint a bátyjának s az úgy sem győzi a munkát, a mivel az apja szobrainak a leleplezése jár KÉRELEM ELVTÁRSAINKHOZ. nagy elvtársunk, ÁgosJózsef, az atyját keresi. Fölkér mindenkit, hogy ha holléte felöl valamit tud, közölje lapunk kiadóhivatalával. Atyja neve: Ágos Ferenc és évekkel ezelőtt Chicagóban (1488 S. St. Louis Ave.) lakott. NYILTTÉR.# A New Yorki Magyar ajkú Bádogosok és Szerelők Szakegyesülete — Hungarian Tinsmiths’ and Plumbers’ .Trade Organization, of New York, 1567 Second Avenue, New York City. New Y'ork, 1909 jan. 27. Tek. S. G. SCHWABACH, ur bankár, New York. “Egyesületünk két éves fenállása óta önnel összeköttetésbe vagyunk, mivel pénzbeli forgalmunkat az ön által vezetett bankház útján bonyolítottuk le. Ezen idő alatt úgy önt, mint bankházat minden tekintetben teljesen kifogástalannak találtuk, mivel mindenkor pontos és lelkiismeretes kiszolgálásban részesültünk, és így teljes bizalmunkat kiérdemelte. Ezért tudatjuk önnel, hogy egyesületünk az ön bankházát hivatalosan mint egyleti bankárunkat megválasztotta. Az Egyesület nevében: Berko Adolf, pénzügyi titkár. ’ ’ *) E rovat alatt közöltekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. ELŐRE HOGYAN KELETKEZNEK A CSODAHELYEK! Jugy par nap mmvan lesz ötvenegy esztendeje, hogy egy beteges, hisztériás leány látomást látott a franciaországi Hautes- Pyrénées departement egyik kis helyiségében, Lourdesban. Még tizenkétszer jelent meg a szűz Mária ezután a leánynak, csoda forrás is fakadt — azóta hát egy kis reklám segítségével nem volt nehéz a világ legkiválóbb búcsújáró helyévé avatni a boldog lourdesiak lakóhelyét, amelynek minden köve, minden porszeme a babonáról és a bigorságról beszél. Százezrek keresik föl évenként Lourdes-t, hogy gyógyulást, vigasztalást, hitet találjanak. Most konkurrense támadt nagy hirtelen Lourdes-nak, az igaz, hogy jó távol, lent Délolaszországban Cataniában. Egy párisi lap közöl egy római táviratot, amely világosságot vet arra, hogy hogyan is keletkeznek a Lourdes-ok, a búcsújáróhelyek. A távirat szerint a katasztrófával sújtott Catania és környékének lakossága két nap óta rendkívül izgatott. Az izgatottságot pedig nem a katasztrófa, a Siciliát és Calabriát megsemmisítő földrengés okozta, amelynek az izgalmai már-már oszlófélben vannak, hanem egy új Bernadotte látománya. Egy kis parasztleány ugyanis Szent Ágotának, Catania védőszentjének óriási alakját látta lebegni az Etna krátere fölött, amint térdelő helyzetben s kezét ég felé emelve könyörög, hogy a gondviselés háritsa el Cataniától, a szent nő szülővárosától a földrengés veszedelmét. A leányhoz több járókelő csatlakozott, akik szintén látni vélték a szentet, melynek alakja aztán hamarosan szertefoszlott. Bizonyos oldalról már kísérlet történt, hogy ez esetet vallási célokra kiaknázzák, ami a siciliai nép vakbuzgósága következtében sikerülni is fog és így nem lehetetlen, hogy az Etna környéke hamarosan konkurrenciát fog csinálni Lourdesnek. S ami már most a dolog lényegét illeti, nem nehéz belátni, hogy itt csupán az Etna föött állandóan lebegő füstfelhőkről lehet csak szó, melyeket a fölizgatott lakosság a szent alakjának nézett. Mert, ugyebár minden újságolvasó ember joggal rázhatja a fejét, miért jelentkezett Szent Ágota az óriási katasztrófa után? Már a szentek is az eső, a vihar után esedeznek védettjeik érdekében a köpönyegért. BEKÜLDETETT. BOCSÁNATKÉRÉS. Alulírott, a Chicago és Vidéke Magyarajkú Szocialista Szervezet központi bizottsága előtt a mai napon sajnálatomnak és megbánásomnak adtam kifejezést azon eset miatt, a mely köztem és a fentnevezett szervezet I. osztálya között még 1905. év óta elintézetlenül fennállt. Ezen ügy a mai napon a fentnevezett bizottság előtt teljesen és véglegesen elintéztetett s ennélfogva kötelességemnek tartom hogy mindazon elvtársaktól, a kiket én ez ügyből kifolyólag,közvetve, vagy közvetlenül, igazságtalanul megsértettem, ez után is nyilvánosan bocsánatot kérjek. Chicago, 111., 1909 január 17-én Frigyes Faxa, s. k. NYUGTÁZÁS. A New Yorki Magyar Famunkások Szakegylete gyűjtése a budapesti kizárt asztalosok részére: Nyilvános szakgyülésen $2.82, N. Y. Bádogos szakegylet $2.— L. Péter $2.— J. Nagy $1.— J. Frank 50, J. Szabó 50, A. Soprazer 50, J. Tóth 30, J. Csermák 25 J. Schlögl 25, F. Szabó 25, H. Schlesinger 25, L. Ehrenwald 25, J. Hovanyek 25, H Weisz 25, V. Hatala 25, A. Lakatos 25, J. Benkoczy 25, V. Böhm 25, S. Lukács 25, V. Scmelcer 25, A. Miszlovics 25, S. Klein 25, M. Wircsek 25, A. Spitzer 25, A. Cziczman 25, F. Kuczkovszky 25, J. Simonovics 25, I. Bambek 25, J. Vékásy 25, J. Teleki 25, P. Danko 25, S. Hovanik 25, D. Láng 25, M. Knaup 25, K. Ruisz 25, J. Stepniczky 25, Gy. Csiszár 25, Gy. Szautner 25 N. Dithman 25, E. Levitter 25, M. Wolfstromer 25, J. Kockás 25, K. Szakovics 25, G. Hlavacs 25, J. Krivos 25, A. Budit 25, N. Lingrén 25, N. Gyurko 25, Wodieka 25, Babszky 25 Fischer 25, M. Razloveczky 25, L. Togan 25 cent. Z. Roth, R. Mészáros, Sz. Zsan, K. Lakatos 20—20 cent. A. Schmal, Ehrenhold, Dinker, M. Stokits, J. Litz, Z. Szlacsko, J. Koch, J. Biezner, B. 15—15 cent. B. Huber, Klekner, N. N., M. Pásztor, Hochmann, E. Horváth, F. Harago, E. Frank, Frey, L. Paposhed, Hatos, Harinyák, Salamon, Herr, Lipsinczky 10 cent. Összesen: $24.77 New Yorki Magyar Famunkások Szakegylete nevében: Razlovetzky, elnök Danko, titkár. MI ÚJSÁG OTTHON? AZ ÚJONC JUTALÉK. Jekelfalussy honvédelmi miniszter beterjesztette az újonclétszám megállapításáról és az újoncok megajánlásáról szóló törvényjavaslatokat. A miniszter mindkét államra nézve 103,100 főben, a magyar királyi honvédség létszámát pedig 12.500 főben kéri megállapítani. A közös létszámból a magyar szent korona országai az 1909. évre 44.076 főnyi ujoncjutalékot állít ki Az ujonclétszámnak és az ujoncjutaléknak az 1909 éven túl leendő megállapítása iránt még ez év folyamán új javaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni a miniszter A megajánlásról szóló törvényjavaslat szerint a fősorozás 1909 év március hó 1-től május hó 31-ig terjedő időszak alatt tartandó meg A benyújtói javaslatok a múlt évi állapothoz képest semmiféle változást sem tartalmaznak. “Csak” 56—57 ezer főnyi embertömeget kivánnak Magyarországból a militarizmus igájába ugratni. ■ A fekete leves : a létszámemelés majd az 1909. évre következő esztendők újoncjutalékának megalapítására vonatkozó javaslattal tálalódik az ország asztalára. A BRENNBERGI BÁNYÁSZOK GYŐZTEK! most számunkban hírül adtuk, hogy a brennbergi bányászok — 700 van — az elmúlt héten sztrájkba léptek és legelső sorban a főmérnök elbocsátását kívánták. A m. kir. bányakapitányság képviselője, Szőke bányatanácsos a sztrájk kitörése után Brennbergbe utazott, hogy a békéltető tárgyalásokat vezesse. Megérkezte után nyomban magához hivatta a bányamunkások szabadszervezetének képviselőit, akik föltárták Szenes főmérnöknek viselt dolgait, akinek eddigi működése bányászszempontból alkalmas arra, hogy a bányamunkások örökös rettegésben éljenek. Szombaton a munkások ismét megjelentek a bányatanácsos előtt, amely alkalommal a bányatanácsos és Rudolf igazgató kijelentették, hogy alapos kilátás van arra, hogy Szenest elbocsájtják s ezért szerdáig vegyék föl a munkát, de Szenes ezen idő alatt sem teljesít szolgálatot. A munkások megadták a fegyverszünetet s ismét leszáltak a bányába, készen állva az újabb sztrájkra, ha az igazgatóság ismét nem tartaná be a szavát. Ez egyszer azonban győzött az igazgatóság jobb belátása s a szerdai napon írásban közölte a bányászok szabadszervezetének vezetőjével, hogy Szenes főmérnököt elbocsátotta. Ez a hír érthető lelkesedést keltet a munkások között, mert ez azt jelenti, hogy a többi követelés dolgában is várható az igazgatóság engedékenysége. A brennbergi bányászok valamennyien szocialisták, öntudatosan nevelt munkások, s ennek köszönhetik, hogy ily sokat jelentő, a bányaviszonyokat alaposan megjavító győzelmet vívtak ki maguknak. A BÁNYA RABSZOLGÁI, mikor naprai-napig na-niuitiv ujani és újabb bányakatasztrófákról és olvasunk a bányamunkások retenetesen elnyomott állapotáról, akkor előáll az állam képviseletében az ügyészség és osztály gyűlöletre való izgatással vádolja azt az elvtársunkat, aki a salgótarjáni elnyomott bányamunkástestvéreinket akarta szervezkedésre bírni. A Rimamurányi részvénytársaság följelentésére foglalták le azokat a röpiratot, amelyet Salgótarján környékén osztogattak 1907 év nyarán. A közigazgatási hatóságok, a bíróságok siettek a hatalmas részvénytársaság védelmére. A röpir szerzője Weisz Dezső bádogossegéd-elvtárs. Az ügyet a budapesti esküdtbíróság szerdán tárgyalta Zsitvay elnöklése mellett. A védelmet dr. Ladányi Ármin ügyvéd-elvtárs látta el. A röpiv egész szövege, de főleg annak következő része volt vádolva: “Munkások! Meddig tart még türelmetek? Meddig maradtok még ebben a mostani kábult álomban ? Miért késtek oly sokáig a fölébredéssel? Avagy nem veszitek-e észre, nem látjátok-e, hogy a ti véres verejtékű munkátokból ezer és ezer dologtalan, henyélő, vérszopó, munkásnyúzó él? Nem látjátok-e hogy mig millió és millió munkásnép dolgozik, fárad, izzad anélkül, hogy a legszükségesebb táplálékát és ruházatát bírná keresetéből megvenni, addig néhány ezer dologtalan, henye, erkölcstelen, istentelen ember dúslakodik a jólétben. Nem tudjátok még most sem, hogy a munkás a lét alapja? Nem tudjátok-e, hogy ha munkás nincsen, ha mi nem dolgozunk, akkor nincs kenyér, nincsen szén, nincsen vas, nincsen semmi, de semmi a világon? Akkor nincsen úri kényelem, nincsen úri nagyzás és úri parancsolgatás? Mivel köszönik meg nekünk azt, hogy életünk és egészségünk föláldozásával dolgozunk? Mit kapunk mi azért, hogy másoknak, dologtalan henyélőknek úri kényelmet szerezünk munkánkkal? Jutalmunk az, hogy bennünket lenéznek! Velünk roszabbul bánnak, mint az állattal! Számunkra külön büntető törvényeket csinálnak. ’ ’ Zsitvay az elnöki székből szokása szerint megtette kötekedő megjegyzéseit. Weisz Dezső elvtárs megszégyenítete talpraesett vallomásával a kedélyes öreg urat. — Hogyan tud maga ilyen cikket írni, hiszen csak négy elemit végzett? — így szellemeskedett az öreg. — A nyomorúság megtanítja sokra az embert.— Hát mi is dologtalanok vagyunk? — Én nem akarok személyeskedni, nem válaszolok. — Minek izgatta a bányászokat? — Nem én izgattam. Izgat Salgótarjánban a nyomorúság. — Hát minek akarta maga “heccelni” a bányászokat ? — A méltóságos úr heccnek nézi, mégis idehoznak izgatás miatt? (Derültség.) Ezek után az ügyész vádbeszéde következett. Majd dr. Ladányi Ármin elvtárs mondta el hatásos és tartalmas védőbeszédét, mire az esküdtek Weisz Dezső elvtársat nem bűnösnek mondották ki. Az öreg Zsitvay bosszankodva, hogy szellemessége most nem hatot az esküdtekre, — kénytelen volt e verdikt alapján fájó szívvel Weisz elvtársat fölmenteni. Ez egyszer tehát nem sikerült a dúsgazdag részvénytársaság kérelmének eleget tenni. Egy szocialistát nem csuknak be, amiért megírta az igazat. MUNKÁSSORS. Bálkán, Gömör megye, folyó hó 15-én súlyos baleset történt a szecskavágógépnél. Obraszanik József 41 évesbéresgazda ugyanis szecskavágás közben a fagyos lucernát be akarta tolni a szacskavágó gép hengerei közé. Ez nehezen ment, mire ő neki feküdt s erősen nyomta a lucernát, ekkor a gép a szerencsétlen ember jobb kezét röviden elvágta. Beszállították a helybeli közkórházba. RABLÓGYILKOSSÁG. A szatmárvármegyei Mikolán lakó özv. Szabó Mihálynét istállójában meggyilkolva találták. Lakásából körülbelül 2000 korona készpénz hiányzik. A vizsgálat megállapította, hogy Szabó Mihálynét előbb késekkel szurkálták össze és azután baltával ütötték agyon. A tettesek a gyanú elkerülése végett az áldozatot az istállóba hurcolták és a tehén alá dobták. A gyanú — mint a M. T. I. jelenti — Szabó Mihályné egyik közeli rokonára irányul, a ki tudta, hogy az özvegyasszony hol tartotta pénzét. MÉG SEM A SZOLGABIRÓ VÁLASZTOTT. E hó 13-ára tűzték ki az ugocsai Kiscsongova községben a biróválasztást. Ennek vezetésére dr.. báró Perényi Emil szolgabiró a helyszínére utazott és megejtette a jelölést. A nép nem elégedett meg a jelöléssel, fenyegetően viselkedett, mire a csendőrséget rendelték ki a választás színhelyére. Dr. báró Perényi szolgabiró csöndre intette a lakosságot és kijelentette, hogy ha a nyugalom helyre nem áll, a választást fölfüggeszti. A lakosság azonban nem engedett és fölhívta a szolgabirót, hogy ifj. Szócska Debert akarja a bírói székbe ültetni és hogyha ezt nem jelölik, úgy élet-halálharc lesz . A tömeg erre a választási helyiségbe visszavonult szolgabiróra rátörte az ajtót. Ekkor báró Perényi a csendőrök által kisérve, a választási helyiségből kijött és kijelentette, hogy a tömeg egy része által kívánt ifj. Szócska Debtert is jelöli, akit azután meg is választottak. ÁRTATLANUL ELÍTÉLVE. Kozma Sándor mondása volt az, hogy inkább száz igazi bűnös meneküljön, mintsem egy ártatlanul szenvedjen. Sajnos, ez csak írott malaszt. Az egri törvényszék három évvel ezelőtt súlyos testi sértésért elítélte kilenc-kilenc havi börtönre Viski András és Kétei János átányi lakosokat. A szerencsétlen emberek teljes ártatlansága csak akkor derült ki, amikor már huszonnégy napig a börtönben voltak. A Kúria a minap kimondotta, hogy az ártatlanul bezártaknak kártérítés jár, amelynek összegét az igazságügyminiszter fogja megállapítani. ELVTARSAKI—Pártoljuk az “Előre’* hirdetőit. Szükségleteink beszerzésénél, tul dakozódásnál keressük fel az “Előre” hir* detőit és említsük meg az “Előrét.” Minél több a hirdetőnk, annál erősebb lesz a Uh punk.