Előre, 1909. április (5. évfolyam, 14-17. szám)

1909-04-03 / 14. szám

4 E­LORE (FORWARD.) Ar§an of the Hungarian Socialists’ of America. ISSUED EVERY SATURDAY. i,____________________________________ Published by the HUNGARIAN SOCIALIST FEDERATION OF AMERICA 1528 Second Avenue, New York City. B Ligeti, National Secretary. Herman Koenigsknecht, National Treas. ' TERMS TO SUBSCRIBERS: Six months...............................................................$0.50 One year......................................... 1.00 Entered as second-class matter September eleventh.. 1908, at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879. ELŐFIZETÉSI ARA: Egy évre................................................................$1.00 Fél évre..........................................................................50 Magyarország és külföldre, egy évre 10 K. Egyes szám ára 2 cent. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 1528 Second Avenue, New York City. (79. és 80. utcák között.) Telephone, 1542 79th A Munkás Betegsegélyző és önképző Szervezet hivatalos közlönye. “Előre” hirdetési vállalat, 1225 First avenue, hová minden, a hirdetéseket illető levelek küldendők. 1k/ Minden levél, mely a lap szellemi­­ részét illeti, szerkesztőségünkhöz címzendő, minden pénznemű a ki­­adóhivatalhoz. SZTRÁJKOK OROSZORSZÁGBAN. Az orosz iparfelügyelőségnek most közzétett adatai szerint az elmúlt évben egész Oroszországban 423 sztrájk volt, ezekben résztvett 89.089 egyén. Az em­lített sztrájkokból 262, kerek 47.000 részt­vevővel május elejére esett. A “­Rietsch” szerint ezek a számok nagyon, de nagyon alacsonyak, mert az iparfelügyelőség csak a nagyobb sztrájkokat mutatta ki. Habár — nevezett lap szerint — nem tagadható az, hogy a sztrájkok száma az előző évek­hez arányítva csökkent, a­miből az követ­kezik, hogy a gazdasági harcok vadságuk­ból sokat vesztettek. Megengedjük, hogy a sztrájkok száma apadt. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy a reakció megerősödésével a sztrájkok ne­hezebbek és nehezebbek lesznek. És ha egy ilyen sztrájknak gazdasági okai bár­milyen nyilvánvalóak — t. i. a gazdasági okokból kitörő sztrájkok az 1905 évi októ­­­beri manifesztum, az úgynevezett “sza­badság patens” szerint engedélyezve van­nak — a hatóság által politikai sztrájkok­nak deklaráltatnak. A munkaadó denun­­ciálása elegendő arra, hogy a hatóságok a munkaadók pártjára állva, a munkásokat kitoloncolják. Dilemmában vagyunk ezen eljárás fölött bírálatot mondani. Nem tudjuk ugyanis, hogy a magyar hatóságok, tanultak-e az oroszoktól, vagy megfordít­va. Egy bizonyos és ez az: legyen az bár eredeti orosz kozák stikli vagy a koalíciós kormányzati rendszernek egy oly eredmé­nye, melyet csak Oroszország talál érde­­­­mesnek az utánzásra, az ilyen erőszakos­kodások nem képesek azt a felszabadulási küzdelmet — melyet a proletariátus vív nemzeti és faji különbség nélkül — fel­tartóztatni. EGY KEDÉLYES ESTÉLY. Sikerült mulatságot tartott a Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet II. osztálya március hó 27-én. A tarka és pompásan előadott műsorból kiemeljük: Kőszegi Juczika, A. White és Prockl J. elvtársakat. Továbbá “A végrehajtó” c. egy felvonásos vígjáték szereplői közül megemlítjük Blanar Juliska, Kőszegi Ju­­cika, Péter Rezsőné, Süssholtz Sándor, Juhász Pista, Fehér Lajos, Schneck Já­nos elvtársakat. A mulatság reggel négy óráig tartott. A szereplőknek szíves közreműködésü­kért ez után is köszönetét fejezi ki a vi­galmi bizottság. Pályázati hirdetmény. AZ “ELŐRE” SZERKESZTŐI ÁLLÁ­SÁRA. Alulírott Szövetség központi vezetősége pályázatot hirdet az “Előre” szerkesztői állására. A pályázónak, ha Amerikában lakik, a Szocialista Párt, illetőleg az A. M. Sz. Sz., ha Magyarországon — a ma­gyarországi szociáldemokrata párt tagjá­nak kell lennie. Pályázótól megkívántatik a szocialista irodalomban és mozgalomban való jártasság és lehetőleg az angol és német nyelv ismerete is. A megválasztott szerkesztőnek kötelessé­ge a New Yorkban hetenkint egyszer meg­jelenő “Előre” c. magyar szocialista párt lap szerkesztése s az amerikai magyarság közt a szocialista párt érdekében kifej­tendő agitáció. A megválasztott szerkesztő kezdő fize­tése havonként 60 dollár. Pályázatok határideje 1909 május hó 15 s a megválasztott szerkesztő állását legkésőbb 1909 július elsején elfoglalni tartozik. A pályázatnak a fentebb említetteken kívül magában kell foglalnia a pályázók eddigi irodalmi s agitatorikus működését is és Secretary, Hungarian Socialist Fe­deration of America, 1528 Second Ave., New York, U. S. A. — “Pályázat” fel­írással ellátva küldendő Szövetségünk központi titkárságához. Az Amerikai Magyar Szocialista Szövetség­­ Központi Vezetősége. KOMMÜN ÜNNEPÉLY MILWAUKEE­­BAN. Folyó hó 20-án szervezetünk jó­l sike­rült kommün ünnepélyt rendezett a párisi kommünárdok és a 48-as forradalmárok emlékére. Az ünepélyt az “Aurora” c. szociáldemokrata dalárda az “Auf Sozia­listen sehliesst die Reihen” c. dallal nyi­totta meg, a­melyet zajos tapssal foga­dott az ünneplő közönség. Utána Harvey D. Brown elvtárs méltatta szép beszéd­ben a kommünárdok és a forradalmárok emlékét angol nyelven. A háromnegyed órás beszéd nagy hatást keltett. Utána Löwy Jolánka szavalta Morris Rosenfeld szép költeményét: “Mi a világ!” Ezután Bató Endre­­elvtárs adta elő hegedűn a “Csárdás jelenetek”-et Hubay Jenőtől, melyet Schwarzenberg elvtárs kísért zon­gorán. Bató elvtársunk nemcsak a mér­nöki körzőt tudja mesterien kezelni, ha­nem mint hegedűművész is méltán meg­állja helyét. De elismerésben nem is volt hiány, mert úgy a “Csárdás jelene­tek”, mint a “Pusztai hangok” c. zene­műveket meg kellett neki toldani egy pár magyar népdallal. Nagy hatást keltett Rob­ert Méta elvtársnő német szavalata “Das neue Evangelium” dr. Krasser Fri­gyestől. Úgyszintén Philipsky János elv­társ szavalata “Auf dem Schlachtfeld” Johannes Grassertől. Szép két dalt adott elő a Freie Gemeinde­­Gesangssection is németül. Polcsik Mihály elvtárs Gya­­gyovszky Emiltől “Az örök tánc” című költeményt nagy hatással adta elő. Mink­­ley Károly elvtárs német ünnepi beszéde magas nívón és valódi rethorikai alkotás volt. Utána röviden magyar nyelven tar­tott a kommün emlékéről Löwy elvtárs beszédet. A szép ünnepélyt két élőkép zárta be: egyik a jelen rendszert és a második a munka diadalát ábrázolta. A szép ünnepélyt a “Marseillaise” hangjai zárták be. * Folyó hó 27-én felolvasó estélyünk volt, melyen Minkley Károly elvtárs “Mi a szocializmus!” címen tartott előadást. A felolvasó szépen átgondolt beszédben is­mertette a szocializmust, az utópiától a tudományos szocializmusig. Legközelebbi felolvasás április hó 10-én magyar nyelven fog tartatni. A követke­ző tárggyal: Csillagászattan ’ ’, előadó: Bató Endre elvtárs. A felolvasás pont 8 órakor kezdődik. Mindenkit szívesen látunk. Elvtársi üdvözlettel A titkár. ÉRTESÍTÉS. A clevelandi magyar S. P. Haladás dalárdája március 14-én egy minden te­kintetben jól sikerült mulatságot tartott. A dalárda énekkara Havasy Pál elvtárs ügyes vezetése mellett a következőket ad­ta elő: Munkás üdvözlet, Munka népe, Nem tudom én mi a bajom, Marseillaise, Föl a zászlót, föl. Különösen megemlítésre méltó a dalár­da kitűnő összhangja, mellyel az amerikai magyar dalárdák között igazán kiváló sze­repet tölt be. Azonkívül Kara Margit elvtársnő nagy tetszés mellett előadta Gyagyovszky Emil “Látomás” című köl­teményét, a hazai FELHÍVÁS ‘Népszava” testvérlapunk érde­kében : ELŐRE Amerikai elvtársainkhoz! Elvtársak! Hozzátok szólunk, a­kiket a “tejjel-mézzel folyó” Kánaánból kiker­getett a nyomorúság és az elnyomatás. Hozzátok szólunk, a­kik itt hagytátok a küzdők táborát, hogy odaát az új hazá­ban folytassátok az elmaradhatatlan, győ­zelmet hozó harcot. Nem szökött kato­nákhoz beszélünk, hanem olyan harcosok­hoz, a­kik nagy ellenségünket, a mai nyo­morult uralkodó rendszert egy másik ol­dalon támadják meg. A ti küzdelmetek odaát nem kiván any­­nyi áldozatot, mint e “Szabadság szige­tén” a miénk. A mi ellenségünk kegyet­len vérszívó és ezerfelé nyúló polypkarjá­­val ezerfelé igyekszik megbontani tábo­runkat. A legutóbbi évek vér- és pénz­­áldozatait emberfölötti erővel igyekeznek magyarországi elvtársaink pótolni. A ki­fosztásunkra hozott 1000 koronás ítéle­tekre derekasan megfelelnek az uzsora minden fajtájával küzködő, sovány kere­setű magyar elvtársaink. A “nagy nem­zeti kormány” reánk uszította vérebeit. A rendőrök, csendőrök, ügyészek, szolga­­bírák sohasem tapasztalt dühvel rontanak reánk. Elvtársaink százai szenvednek e “szabad hazában” a piszkos és dohos fog­házakban. Szervezeteinkből kiszórják az utcára a munkanélkülieket, az utcáról pedig a rendőrség fogházaiba és a­ tolonc­ házba vi­szik őket. Undok falánkságukkal most már a “Népszavára” vetik magukat. A­mit az ügyész nem talál büntetendőnek, azt a nagy Kossuth törpe fia cenzúrázza meg. Kitiltják a “Népszavát” a köztu­lajdont képező államvasúti területről. Eb­ben a dicső országban mindenkinek sza­bad véleményt mondania, csak a népnek nem, a­melyik termelő munkájával el­tartja és hizlalja a “nemzetet”. Nem hihetjük, hogy Amerikába menekült elv­társaink megfeledkezhetnének az itt ma­radottak nyomorult helyzetéről. Lapunkat a hatalom tönkre akarja nyo­­morítani. Elvtársak! Ne feledjétek el, hogy a mi lapunk a ti lapotok is. A­ mi győzel­münknél ti is velünk örvendeztek majd és a mi bukásunk titeket sem fog kikerül­ni. Gondolkozzatok és cselekedjetek! Tá­mogassátok lapunkat és toborozzatok uj harcoskat táblunknak. Segítsétek az itt­honi harcolókat, hogy ez ország végre sza­bad lehessen s joggal és kenyérrel tudja majd ellátni most idegen földre szám­űzött fiait. Minden uj előfizető egy uj harcost jelent. Igyekezzetek megsokszo­rozni küzdőink seregét. Osszátok ki a magyar munkások között e röpiratokat és hozzátok a közömböseket es kétkedőket is táborunkba. Elvtársi üdvözlettel A “Népszava” kiadóhivatala Budapest, VII., Nyár­ u. 1. * A “Népszava” előfizetési ára Ameriká­ban: egy hóra 2.40 korona, negyedévre 7.20 korona, félévre 14.40 korona, egy év­re 28.80 korona. A pénzküldésnél “Mo­ney Ordert” kérünk küldeni. FELHÍVÁS az amerikai magyar munkássághoz. Elvtársak! Munkástársak! A Szabadság Munkás Dalárda régi mű­ködését, a szocializmust dalban hirdetni és tanítani, jobban kifejteni akarja és hogy jövőbeni tevékenységének nagyobb fényt adjon és az eszmét, a­melyet képvisel, kül­sőleg is szimbolizálja, egy vörös zászlót ké­szíttet, melyet 1909 június 20-án szép ün­nepség keretében fog fölavatni. Ebből a célból fordulunk az amerikai magyar munkássághoz, hogy e tervünkben segítségünkre legyenek. Minden cent szá­mot tesz s minden munkásnak erkölcsi kö­telessége, hogy nélkülözhető centjeikkel tervünk kivitelében támogasson, úgy, hogy az amerikai magyar munkásság büszke le­hessen alkotására, az első vörös zászlóra. Kiküldtünk gyűjtő iveket és kérjük min­den munkásszervezetet ezt az ügyhöz mél­tóan pártfogolni. Pénztárnokunknak neve és lakása: Ha­­vanich István, 511 E. 78th St., New York. Testvéri üdvözlettel •­ a zászló avatási bizottság nevében: Pencz Gyula, elnök Koenigsknecht H., titkár 504 E. 79th St. MI UJSAO OTTHON? MENEKÜLÉS A BÖRTÖN ELŐL. Lukán Viktor ózdi parasztfia dinausit­­lopással vádoltan állott a miskolci tör­vényszék előtt. A bíróság a fiút hat havi börtönre ítélte. Az ítélet után a királyi ügyész parancsára a fogházőr az elitéltet a tárgyalóteremből a fogházba­ akarta vinni. A folyosón Lukán hirtelen revol­vert rántott elő és azzal a fogházőrt há­romszor fejbeütvén, súlyosan megsebesí­tette. Lukán az utcára menekült. Egy rendőr üldözőbe vette. Mikor a rendőr mintegy öt lépésnyire megközelítette Lu­­kánt, ez visszafordult és revolverével rá­lőtt a rendőrre. A rendőr kardot rán­tott és bár a golyó a karját érte, meg­támadta Lukánt, de kardja nem érte a menekülőt. A rendőr ekkor kardját utá­na hajította a menekülőnek, hogy így se­­besítse meg azt, azonban a kard a mene­külő mellett esett le, mire Lukán föl­kapta azt. Most már karddal menekült tovább. Egy fordulónál a rendőr végre elérte Lukánt, ki erre ismét rálőtt a rendőrre és füle táján meg is sebesítette. Végre a járókelők a rendőr segítségével eiettek és a menekülőt lefegyverezték. Vissza­vitték a fogházba. A BÉNA SZERELME. A “Magyar Távirati Iroda” egy aradi távirata jelenti: Csizmás Mitra 30 éves cipész, földön csúszva járó béna szerel­mes volt Majer Gligor, gazdag földmives 17 éves feltűnően szép leányába. Egy délelőtt a leányt becsalta (!) istállójuk­ba, a­hol Csizmás a leány nyakát egy borotvával keresztül vágta, majd azután a saját nyakát vágta el. Mind a ketten meghaltak. Levelet hagytak hátra — mondja a távirat — hogy közös elhatáro­zásból halnak meg, mert szeretik egymást GYERMEKEK PUSZTULÁSA. Egész A­bauj tornában pusztít a járvány a gyermekek közt. A járvány terjedésé­nek oka — mint Kassáról írják — a köz­egészségügyi intézmények hiányában rejlik Debrőn és Jászómindszenten a vörheny és egyéb nyavalyák tizedelik a gyermekeket és a nép mindenütt tehetetlenül nézi a gyermekeinek a pusztulását. A körorvos becsületesen megjelenik minden két héten, de ez nagyon kevés. Rendkívüli időben rendkívüli intézkedések segíthetnek csak. És ez abban állt volna, hogy a vármegye járvány orvos vagy orvosok kirendelését kéri a belügyminisztertől. Ez nem lenne első eset, a­midőn ilyen veszedelmes hely­zetben járványorvosokat küld ki a kor­mány. Hogy váljon ma még oly mérvű-e a járvány, mely indokolttá tenné járvány­orvosok kérelmezését, ezt csak egy össze­írás tudná megmutatni. Ezt az összeírást azonban az egész vármegyében még január­ban kellett volna megcsinálni. TŰZ. Mocskos községben Koncsek György földbirtokos majorja kigyulladt és telje­sen leégett. A tűz elpusztított 14 ökröt, 130 juhot ,egy cséplőgépet teljes fölszere­lésével, továbbá nagy mennyiségű takar­mányt. A tűz állítólag gondatlanságból keletkezett. A kár meghaladja a 30.000 koronát, mely biztostás útján megtérül. KI A HIBÁS! A minap a komlóii országúton a pálya­test mellett egy öreg asszony igyekezett a falu felé: özvegy Jancsó Jánosné Baki Éva. A kényelmesebb gyalogjáró ott ve­zet a sínek mellett, ő is azon ballagott. Egy helyen azonban Gyulamező és Kar­­doskút között a sínek közé tért. Épen ekkor jött mögötte mintegy 50 lépésnyi­re a 11 órai vonat. A mozdonyvezető ráfütyült az előttük menő asszonyra, ez azonban nem hallotta meg, vagy ha hal­lotta is, ügyet nem vetett rá, de tovább is a vágányon maradt. Hogy a szeren­csétlenség elejét vegyék, azonnal fékez­tek, de a távolság ekkor már oly csekély volt, hogy Jancsóné csak a mozdony alá került. Mire a vonat megállt, három ko­csi ment keresztül rajta. A vonat mind a két lábát összetörte s egyéb sérülést is szenvedett, úgy hogy holtan vették ki a kerekek alól. A HÁBORÚ ELŐL A HALÁLBA. Egri Imre 21 éves legénye Biharpüs­­pöki községben most került sorozás alá. Már hetek óta kétségbeesetten hangoztat­ta, hogy inkább öngyilkos lesz, semhogy háborúba hurcoltassa magát. Az utolsó napok háborús hírei most azután annyira kétségbeejtették, hogy végrehajtotta elha­tározását és fölakasztotta magát. Kovács Mihály nyíregyházai legény megkapta a katonai behívóját és azután rögtön fölakasztotta magát. Kiss Jó­zsef közlegény a Nádor utcában levő Károly főherceg laktanyában szol­gált. Valamit elkövetett s attól való fé­lelmében, hogy megbüntetik, megszökött. AZ ALKOHOL SZÁMLÁJÁRA. A győrvármegyei Tényő község határá­ban a szántóföldeken, a sárbón belemerül­ve, egy emberi hullát találtak. Eleinte bűntényre gondoltak, azonban megállapí­tották, hogy nem gyilkosság történt. A hulla oldalán talált koldustarisznya arra mutatott, hogy az illető eltévedt koldus lehetett. A csendőri nyomozás megálla­pította, hogy a szántó­földön talált halott Pintér József nagybaráthegyi koldus volt, a­ki Tényőre igyekezett, de ittas állapo­tában eltévedt, elesett és a sárba fulladt. Ugyancsak Győr megyében, Nyúl­on Ta­­mena Mihály, 22 éves szabósegéd részegen a szőllőkbe igyekezvén, egy 15 méter mélységű hegyszakadékba zuhant. Másnap bukkantak rá, mikor már nem volt ben­­ne élet. A SZIKSZÓI RABLÓGYILKOSOK, úgy látszik, hurokra kerültek. László Já­nos járásőrmester Alsóvadász községben elfogta idősebb Losonczy Károlyt és fiát, ifjabb Losonczy Károlyt. Guttmann Adolf gazdag terménykereskedő meggyil­koltatása után László őrmester egy zseb­kendőt talált, a­melyet a gyilkosok elvesz­tettek. E zsebkendő vezetett a gyilkosok nyomára. Megmutatták azt Losonczy fe­leségének és leányának, a­kik határozot­tan fölismerték, hogy a zsebkendő id. Lo­sonczy Károlyé volt. A járásőrmester a valomás alapján házkutatást tartott Lo­­sonczyéknál, a­hol több véres nyomra akadt. Ezek és egyéb bűnjelek teljes bi­zonyítékot szolgáltattak arra nézve, hogy a bűntényt az öreg Losonczy és fia kö­vették el. A gyanúsítottak tagadják a tettükre rótt bűncselekményt, azonban — mint a M. T. I. jelenti — annyi terhelő adat van a csendőrség kezében, hogy a két Losonczyt letartóztatták. A csendőr­ség bevitte Szikszóra őket. Nagy tömeg verődött össze a vasútnál. Az elrabolt pénzt még nem sikerült megtalálni. A csendőrség ennek kézrekerítésére folytat­ja a nyomozást. A PÁLINKA. Minap temették Mezőkeresztesen azt a tizenegy embert, a­kiket a pálinka halá­losan megmérgezett. Most ismét négy ember haldoklik a halotti tor résztvevői közül. Egyre bizonyosabbá válik, hogy Tóth Lajos mérgezte meg a pálinkát hogy magát és családját elpusztítsa. A VONAT MEG A BIKA. Mehala község bikája minap kiszaba­dult az istállóból és bolyongása közben az aradi vasút vonalára jutott. A­mikor a vonat este fél hét órakor az állomás felé közeledett, a bika épen a sínpárok között túrta a földet. A mozdony ugyan elgá­zolta, de a felbőszült állat előbb szarvai­val a gépet és négy kocsiféket megrongál. A vonatnak a nyílt pályán meg kellett állania, míg a bika roncsait eltakarítot­ták. LOPNI JÁRT, NEM CSÓKOLÓDZNI. Ferenci János Jankovics János pénz­ügyminiszteri tanácsosnál szolgált, mint inas. Mikor a múlt évben a tanácsos családjával együtt nyaralni ment, az inast elbocsátották a szolgálatból, ő azonban esténként belopódzott a lakásba s minden­féle értékes holmit elhordozgatott. Egy éjjel azonban a tanácsos fia, dr. Janko­­vics Antal egy bottal leütötte. Ferenci előbb beismerte a lopásokat, később azon­ban azt adta elő, hogy ő nem lopni járt oda, hanem mert viszonya volt a házőrző szobaleánnyal. Ezért a vádat kiterjesz­tették a szobaleányra is. A midőn a tár­gyaláson Ferenci újra ezzel védekezett, a szobaleány felugrott a vádlottak padjá­ról és öklével alaposan fejbeverte állító­lagos lovagját, a­kit a törvényszék, mint visszaesőt, három évi fegyházra ítélt. A szobaleányt fölmentették.

Next