Előre, 1909. április (5. évfolyam, 14-17. szám)
1909-04-03 / 14. szám
4 ELORE (FORWARD.) Ar§an of the Hungarian Socialists’ of America. ISSUED EVERY SATURDAY. i,____________________________________ Published by the HUNGARIAN SOCIALIST FEDERATION OF AMERICA 1528 Second Avenue, New York City. B Ligeti, National Secretary. Herman Koenigsknecht, National Treas. ' TERMS TO SUBSCRIBERS: Six months...............................................................$0.50 One year......................................... 1.00 Entered as second-class matter September eleventh.. 1908, at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879. ELŐFIZETÉSI ARA: Egy évre................................................................$1.00 Fél évre..........................................................................50 Magyarország és külföldre, egy évre 10 K. Egyes szám ára 2 cent. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 1528 Second Avenue, New York City. (79. és 80. utcák között.) Telephone, 1542 79th A Munkás Betegsegélyző és önképző Szervezet hivatalos közlönye. “Előre” hirdetési vállalat, 1225 First avenue, hová minden, a hirdetéseket illető levelek küldendők. 1k/ Minden levél, mely a lap szellemi részét illeti, szerkesztőségünkhöz címzendő, minden pénznemű a kiadóhivatalhoz. SZTRÁJKOK OROSZORSZÁGBAN. Az orosz iparfelügyelőségnek most közzétett adatai szerint az elmúlt évben egész Oroszországban 423 sztrájk volt, ezekben résztvett 89.089 egyén. Az említett sztrájkokból 262, kerek 47.000 résztvevővel május elejére esett. A “Rietsch” szerint ezek a számok nagyon, de nagyon alacsonyak, mert az iparfelügyelőség csak a nagyobb sztrájkokat mutatta ki. Habár — nevezett lap szerint — nem tagadható az, hogy a sztrájkok száma az előző évekhez arányítva csökkent, amiből az következik, hogy a gazdasági harcok vadságukból sokat vesztettek. Megengedjük, hogy a sztrájkok száma apadt. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy a reakció megerősödésével a sztrájkok nehezebbek és nehezebbek lesznek. És ha egy ilyen sztrájknak gazdasági okai bármilyen nyilvánvalóak — t. i. a gazdasági okokból kitörő sztrájkok az 1905 évi októberi manifesztum, az úgynevezett “szabadság patens” szerint engedélyezve vannak — a hatóság által politikai sztrájkoknak deklaráltatnak. A munkaadó denunciálása elegendő arra, hogy a hatóságok a munkaadók pártjára állva, a munkásokat kitoloncolják. Dilemmában vagyunk ezen eljárás fölött bírálatot mondani. Nem tudjuk ugyanis, hogy a magyar hatóságok, tanultak-e az oroszoktól, vagy megfordítva. Egy bizonyos és ez az: legyen az bár eredeti orosz kozák stikli vagy a koalíciós kormányzati rendszernek egy oly eredménye, melyet csak Oroszország talál érdemesnek az utánzásra, az ilyen erőszakoskodások nem képesek azt a felszabadulási küzdelmet — melyet a proletariátus vív nemzeti és faji különbség nélkül — feltartóztatni. EGY KEDÉLYES ESTÉLY. Sikerült mulatságot tartott a Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet II. osztálya március hó 27-én. A tarka és pompásan előadott műsorból kiemeljük: Kőszegi Juczika, A. White és Prockl J. elvtársakat. Továbbá “A végrehajtó” c. egy felvonásos vígjáték szereplői közül megemlítjük Blanar Juliska, Kőszegi Jucika, Péter Rezsőné, Süssholtz Sándor, Juhász Pista, Fehér Lajos, Schneck János elvtársakat. A mulatság reggel négy óráig tartott. A szereplőknek szíves közreműködésükért ez után is köszönetét fejezi ki a vigalmi bizottság. Pályázati hirdetmény. AZ “ELŐRE” SZERKESZTŐI ÁLLÁSÁRA. Alulírott Szövetség központi vezetősége pályázatot hirdet az “Előre” szerkesztői állására. A pályázónak, ha Amerikában lakik, a Szocialista Párt, illetőleg az A. M. Sz. Sz., ha Magyarországon — a magyarországi szociáldemokrata párt tagjának kell lennie. Pályázótól megkívántatik a szocialista irodalomban és mozgalomban való jártasság és lehetőleg az angol és német nyelv ismerete is. A megválasztott szerkesztőnek kötelessége a New Yorkban hetenkint egyszer megjelenő “Előre” c. magyar szocialista párt lap szerkesztése s az amerikai magyarság közt a szocialista párt érdekében kifejtendő agitáció. A megválasztott szerkesztő kezdő fizetése havonként 60 dollár. Pályázatok határideje 1909 május hó 15 s a megválasztott szerkesztő állását legkésőbb 1909 július elsején elfoglalni tartozik. A pályázatnak a fentebb említetteken kívül magában kell foglalnia a pályázók eddigi irodalmi s agitatorikus működését is és Secretary, Hungarian Socialist Federation of America, 1528 Second Ave., New York, U. S. A. — “Pályázat” felírással ellátva küldendő Szövetségünk központi titkárságához. Az Amerikai Magyar Szocialista Szövetség Központi Vezetősége. KOMMÜN ÜNNEPÉLY MILWAUKEEBAN. Folyó hó 20-án szervezetünk jól sikerült kommün ünnepélyt rendezett a párisi kommünárdok és a 48-as forradalmárok emlékére. Az ünepélyt az “Aurora” c. szociáldemokrata dalárda az “Auf Sozialisten sehliesst die Reihen” c. dallal nyitotta meg, amelyet zajos tapssal fogadott az ünneplő közönség. Utána Harvey D. Brown elvtárs méltatta szép beszédben a kommünárdok és a forradalmárok emlékét angol nyelven. A háromnegyed órás beszéd nagy hatást keltett. Utána Löwy Jolánka szavalta Morris Rosenfeld szép költeményét: “Mi a világ!” Ezután Bató Endreelvtárs adta elő hegedűn a “Csárdás jelenetek”-et Hubay Jenőtől, melyet Schwarzenberg elvtárs kísért zongorán. Bató elvtársunk nemcsak a mérnöki körzőt tudja mesterien kezelni, hanem mint hegedűművész is méltán megállja helyét. De elismerésben nem is volt hiány, mert úgy a “Csárdás jelenetek”, mint a “Pusztai hangok” c. zeneműveket meg kellett neki toldani egy pár magyar népdallal. Nagy hatást keltett Robert Méta elvtársnő német szavalata “Das neue Evangelium” dr. Krasser Frigyestől. Úgyszintén Philipsky János elvtárs szavalata “Auf dem Schlachtfeld” Johannes Grassertől. Szép két dalt adott elő a Freie GemeindeGesangssection is németül. Polcsik Mihály elvtárs Gyagyovszky Emiltől “Az örök tánc” című költeményt nagy hatással adta elő. Minkley Károly elvtárs német ünnepi beszéde magas nívón és valódi rethorikai alkotás volt. Utána röviden magyar nyelven tartott a kommün emlékéről Löwy elvtárs beszédet. A szép ünnepélyt két élőkép zárta be: egyik a jelen rendszert és a második a munka diadalát ábrázolta. A szép ünnepélyt a “Marseillaise” hangjai zárták be. * Folyó hó 27-én felolvasó estélyünk volt, melyen Minkley Károly elvtárs “Mi a szocializmus!” címen tartott előadást. A felolvasó szépen átgondolt beszédben ismertette a szocializmust, az utópiától a tudományos szocializmusig. Legközelebbi felolvasás április hó 10-én magyar nyelven fog tartatni. A következő tárggyal: Csillagászattan ’ ’, előadó: Bató Endre elvtárs. A felolvasás pont 8 órakor kezdődik. Mindenkit szívesen látunk. Elvtársi üdvözlettel A titkár. ÉRTESÍTÉS. A clevelandi magyar S. P. Haladás dalárdája március 14-én egy minden tekintetben jól sikerült mulatságot tartott. A dalárda énekkara Havasy Pál elvtárs ügyes vezetése mellett a következőket adta elő: Munkás üdvözlet, Munka népe, Nem tudom én mi a bajom, Marseillaise, Föl a zászlót, föl. Különösen megemlítésre méltó a dalárda kitűnő összhangja, mellyel az amerikai magyar dalárdák között igazán kiváló szerepet tölt be. Azonkívül Kara Margit elvtársnő nagy tetszés mellett előadta Gyagyovszky Emil “Látomás” című költeményét, a hazai FELHÍVÁS ‘Népszava” testvérlapunk érdekében : ELŐRE Amerikai elvtársainkhoz! Elvtársak! Hozzátok szólunk, akiket a “tejjel-mézzel folyó” Kánaánból kikergetett a nyomorúság és az elnyomatás. Hozzátok szólunk, akik itt hagytátok a küzdők táborát, hogy odaát az új hazában folytassátok az elmaradhatatlan, győzelmet hozó harcot. Nem szökött katonákhoz beszélünk, hanem olyan harcosokhoz, akik nagy ellenségünket, a mai nyomorult uralkodó rendszert egy másik oldalon támadják meg. A ti küzdelmetek odaát nem kiván anynyi áldozatot, mint e “Szabadság szigetén” a miénk. A mi ellenségünk kegyetlen vérszívó és ezerfelé nyúló polypkarjával ezerfelé igyekszik megbontani táborunkat. A legutóbbi évek vér- és pénzáldozatait emberfölötti erővel igyekeznek magyarországi elvtársaink pótolni. A kifosztásunkra hozott 1000 koronás ítéletekre derekasan megfelelnek az uzsora minden fajtájával küzködő, sovány keresetű magyar elvtársaink. A “nagy nemzeti kormány” reánk uszította vérebeit. A rendőrök, csendőrök, ügyészek, szolgabírák sohasem tapasztalt dühvel rontanak reánk. Elvtársaink százai szenvednek e “szabad hazában” a piszkos és dohos fogházakban. Szervezeteinkből kiszórják az utcára a munkanélkülieket, az utcáról pedig a rendőrség fogházaiba és a tolonc házba viszik őket. Undok falánkságukkal most már a “Népszavára” vetik magukat. Amit az ügyész nem talál büntetendőnek, azt a nagy Kossuth törpe fia cenzúrázza meg. Kitiltják a “Népszavát” a köztulajdont képező államvasúti területről. Ebben a dicső országban mindenkinek szabad véleményt mondania, csak a népnek nem, amelyik termelő munkájával eltartja és hizlalja a “nemzetet”. Nem hihetjük, hogy Amerikába menekült elvtársaink megfeledkezhetnének az itt maradottak nyomorult helyzetéről. Lapunkat a hatalom tönkre akarja nyomorítani. Elvtársak! Ne feledjétek el, hogy a mi lapunk a ti lapotok is. A mi győzelmünknél ti is velünk örvendeztek majd és a mi bukásunk titeket sem fog kikerülni. Gondolkozzatok és cselekedjetek! Támogassátok lapunkat és toborozzatok uj harcoskat táblunknak. Segítsétek az itthoni harcolókat, hogy ez ország végre szabad lehessen s joggal és kenyérrel tudja majd ellátni most idegen földre száműzött fiait. Minden uj előfizető egy uj harcost jelent. Igyekezzetek megsokszorozni küzdőink seregét. Osszátok ki a magyar munkások között e röpiratokat és hozzátok a közömböseket es kétkedőket is táborunkba. Elvtársi üdvözlettel A “Népszava” kiadóhivatala Budapest, VII., Nyár u. 1. * A “Népszava” előfizetési ára Amerikában: egy hóra 2.40 korona, negyedévre 7.20 korona, félévre 14.40 korona, egy évre 28.80 korona. A pénzküldésnél “Money Ordert” kérünk küldeni. FELHÍVÁS az amerikai magyar munkássághoz. Elvtársak! Munkástársak! A Szabadság Munkás Dalárda régi működését, a szocializmust dalban hirdetni és tanítani, jobban kifejteni akarja és hogy jövőbeni tevékenységének nagyobb fényt adjon és az eszmét, amelyet képvisel, külsőleg is szimbolizálja, egy vörös zászlót készíttet, melyet 1909 június 20-án szép ünnepség keretében fog fölavatni. Ebből a célból fordulunk az amerikai magyar munkássághoz, hogy e tervünkben segítségünkre legyenek. Minden cent számot tesz s minden munkásnak erkölcsi kötelessége, hogy nélkülözhető centjeikkel tervünk kivitelében támogasson, úgy, hogy az amerikai magyar munkásság büszke lehessen alkotására, az első vörös zászlóra. Kiküldtünk gyűjtő iveket és kérjük minden munkásszervezetet ezt az ügyhöz méltóan pártfogolni. Pénztárnokunknak neve és lakása: Havanich István, 511 E. 78th St., New York. Testvéri üdvözlettel • a zászló avatási bizottság nevében: Pencz Gyula, elnök Koenigsknecht H., titkár 504 E. 79th St. MI UJSAO OTTHON? MENEKÜLÉS A BÖRTÖN ELŐL. Lukán Viktor ózdi parasztfia dinausitlopással vádoltan állott a miskolci törvényszék előtt. A bíróság a fiút hat havi börtönre ítélte. Az ítélet után a királyi ügyész parancsára a fogházőr az elitéltet a tárgyalóteremből a fogházba akarta vinni. A folyosón Lukán hirtelen revolvert rántott elő és azzal a fogházőrt háromszor fejbeütvén, súlyosan megsebesítette. Lukán az utcára menekült. Egy rendőr üldözőbe vette. Mikor a rendőr mintegy öt lépésnyire megközelítette Lukánt, ez visszafordult és revolverével rálőtt a rendőrre. A rendőr kardot rántott és bár a golyó a karját érte, megtámadta Lukánt, de kardja nem érte a menekülőt. A rendőr ekkor kardját utána hajította a menekülőnek, hogy így sebesítse meg azt, azonban a kard a menekülő mellett esett le, mire Lukán fölkapta azt. Most már karddal menekült tovább. Egy fordulónál a rendőr végre elérte Lukánt, ki erre ismét rálőtt a rendőrre és füle táján meg is sebesítette. Végre a járókelők a rendőr segítségével eiettek és a menekülőt lefegyverezték. Visszavitték a fogházba. A BÉNA SZERELME. A “Magyar Távirati Iroda” egy aradi távirata jelenti: Csizmás Mitra 30 éves cipész, földön csúszva járó béna szerelmes volt Majer Gligor, gazdag földmives 17 éves feltűnően szép leányába. Egy délelőtt a leányt becsalta (!) istállójukba, ahol Csizmás a leány nyakát egy borotvával keresztül vágta, majd azután a saját nyakát vágta el. Mind a ketten meghaltak. Levelet hagytak hátra — mondja a távirat — hogy közös elhatározásból halnak meg, mert szeretik egymást GYERMEKEK PUSZTULÁSA. Egész Abauj tornában pusztít a járvány a gyermekek közt. A járvány terjedésének oka — mint Kassáról írják — a közegészségügyi intézmények hiányában rejlik Debrőn és Jászómindszenten a vörheny és egyéb nyavalyák tizedelik a gyermekeket és a nép mindenütt tehetetlenül nézi a gyermekeinek a pusztulását. A körorvos becsületesen megjelenik minden két héten, de ez nagyon kevés. Rendkívüli időben rendkívüli intézkedések segíthetnek csak. És ez abban állt volna, hogy a vármegye járvány orvos vagy orvosok kirendelését kéri a belügyminisztertől. Ez nem lenne első eset, amidőn ilyen veszedelmes helyzetben járványorvosokat küld ki a kormány. Hogy váljon ma még oly mérvű-e a járvány, mely indokolttá tenné járványorvosok kérelmezését, ezt csak egy összeírás tudná megmutatni. Ezt az összeírást azonban az egész vármegyében még januárban kellett volna megcsinálni. TŰZ. Mocskos községben Koncsek György földbirtokos majorja kigyulladt és teljesen leégett. A tűz elpusztított 14 ökröt, 130 juhot ,egy cséplőgépet teljes fölszerelésével, továbbá nagy mennyiségű takarmányt. A tűz állítólag gondatlanságból keletkezett. A kár meghaladja a 30.000 koronát, mely biztostás útján megtérül. KI A HIBÁS! A minap a komlóii országúton a pályatest mellett egy öreg asszony igyekezett a falu felé: özvegy Jancsó Jánosné Baki Éva. A kényelmesebb gyalogjáró ott vezet a sínek mellett, ő is azon ballagott. Egy helyen azonban Gyulamező és Kardoskút között a sínek közé tért. Épen ekkor jött mögötte mintegy 50 lépésnyire a 11 órai vonat. A mozdonyvezető ráfütyült az előttük menő asszonyra, ez azonban nem hallotta meg, vagy ha hallotta is, ügyet nem vetett rá, de tovább is a vágányon maradt. Hogy a szerencsétlenség elejét vegyék, azonnal fékeztek, de a távolság ekkor már oly csekély volt, hogy Jancsóné csak a mozdony alá került. Mire a vonat megállt, három kocsi ment keresztül rajta. A vonat mind a két lábát összetörte s egyéb sérülést is szenvedett, úgy hogy holtan vették ki a kerekek alól. A HÁBORÚ ELŐL A HALÁLBA. Egri Imre 21 éves legénye Biharpüspöki községben most került sorozás alá. Már hetek óta kétségbeesetten hangoztatta, hogy inkább öngyilkos lesz, semhogy háborúba hurcoltassa magát. Az utolsó napok háborús hírei most azután annyira kétségbeejtették, hogy végrehajtotta elhatározását és fölakasztotta magát. Kovács Mihály nyíregyházai legény megkapta a katonai behívóját és azután rögtön fölakasztotta magát. Kiss József közlegény a Nádor utcában levő Károly főherceg laktanyában szolgált. Valamit elkövetett s attól való félelmében, hogy megbüntetik, megszökött. AZ ALKOHOL SZÁMLÁJÁRA. A győrvármegyei Tényő község határában a szántóföldeken, a sárbón belemerülve, egy emberi hullát találtak. Eleinte bűntényre gondoltak, azonban megállapították, hogy nem gyilkosság történt. A hulla oldalán talált koldustarisznya arra mutatott, hogy az illető eltévedt koldus lehetett. A csendőri nyomozás megállapította, hogy a szántóföldön talált halott Pintér József nagybaráthegyi koldus volt, aki Tényőre igyekezett, de ittas állapotában eltévedt, elesett és a sárba fulladt. Ugyancsak Győr megyében, Nyúlon Tamena Mihály, 22 éves szabósegéd részegen a szőllőkbe igyekezvén, egy 15 méter mélységű hegyszakadékba zuhant. Másnap bukkantak rá, mikor már nem volt benne élet. A SZIKSZÓI RABLÓGYILKOSOK, úgy látszik, hurokra kerültek. László János járásőrmester Alsóvadász községben elfogta idősebb Losonczy Károlyt és fiát, ifjabb Losonczy Károlyt. Guttmann Adolf gazdag terménykereskedő meggyilkoltatása után László őrmester egy zsebkendőt talált, amelyet a gyilkosok elvesztettek. E zsebkendő vezetett a gyilkosok nyomára. Megmutatták azt Losonczy feleségének és leányának, akik határozottan fölismerték, hogy a zsebkendő id. Losonczy Károlyé volt. A járásőrmester a valomás alapján házkutatást tartott Losonczyéknál, ahol több véres nyomra akadt. Ezek és egyéb bűnjelek teljes bizonyítékot szolgáltattak arra nézve, hogy a bűntényt az öreg Losonczy és fia követték el. A gyanúsítottak tagadják a tettükre rótt bűncselekményt, azonban — mint a M. T. I. jelenti — annyi terhelő adat van a csendőrség kezében, hogy a két Losonczyt letartóztatták. A csendőrség bevitte Szikszóra őket. Nagy tömeg verődött össze a vasútnál. Az elrabolt pénzt még nem sikerült megtalálni. A csendőrség ennek kézrekerítésére folytatja a nyomozást. A PÁLINKA. Minap temették Mezőkeresztesen azt a tizenegy embert, akiket a pálinka halálosan megmérgezett. Most ismét négy ember haldoklik a halotti tor résztvevői közül. Egyre bizonyosabbá válik, hogy Tóth Lajos mérgezte meg a pálinkát hogy magát és családját elpusztítsa. A VONAT MEG A BIKA. Mehala község bikája minap kiszabadult az istállóból és bolyongása közben az aradi vasút vonalára jutott. Amikor a vonat este fél hét órakor az állomás felé közeledett, a bika épen a sínpárok között túrta a földet. A mozdony ugyan elgázolta, de a felbőszült állat előbb szarvaival a gépet és négy kocsiféket megrongál. A vonatnak a nyílt pályán meg kellett állania, míg a bika roncsait eltakarították. LOPNI JÁRT, NEM CSÓKOLÓDZNI. Ferenci János Jankovics János pénzügyminiszteri tanácsosnál szolgált, mint inas. Mikor a múlt évben a tanácsos családjával együtt nyaralni ment, az inast elbocsátották a szolgálatból, ő azonban esténként belopódzott a lakásba s mindenféle értékes holmit elhordozgatott. Egy éjjel azonban a tanácsos fia, dr. Jankovics Antal egy bottal leütötte. Ferenci előbb beismerte a lopásokat, később azonban azt adta elő, hogy ő nem lopni járt oda, hanem mert viszonya volt a házőrző szobaleánnyal. Ezért a vádat kiterjesztették a szobaleányra is. A midőn a tárgyaláson Ferenci újra ezzel védekezett, a szobaleány felugrott a vádlottak padjáról és öklével alaposan fejbeverte állítólagos lovagját, akit a törvényszék, mint visszaesőt, három évi fegyházra ítélt. A szobaleányt fölmentették.