Előre, 1909. szeptember (5. évfolyam, 36-39. szám)
1909-09-04 / 36. szám
SZERKESZTŐSÉG MB £~~ ELŐFIZETÉSI ÁR: NEW YORK, N. Y. 9B I113 ^ / ||||| EGYES SZÁM ÁRA ae. ^ 0I2 rtMB.RIKflI SZOCÍffLIS»Tfl SZ \||Pr ■** xc:-. Mi VflT A L 0£• KÖZLÖNYE .====3 \®0J ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------VOL. V. ÉVFOLYAM. NEW YORK, 1909 SZEPTEMBER 4. •) NO. 36. SZáM. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------_----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 3 TÁRSADALOM ÉS AZ EMBER. Nem kell szocialistának lenni, hogy belássuk, miszerint a mai társadalmi rendszer alapjában rossz, helytelen és igazságtalan berendezkedésű. Radikális polgári forrásból nagyon gyakran hallunk heves kifakadásokat a társadalmi rendszer ellen. Ezek a kifakadások mindig igazak, bár egyoldalúak, mert csak kicsinyes egyéni nézet nyilvánul meg bennük. A szegély az szidja a rendszert, mert ő szegény, pedig szeretne gazdag lenni. A "katona” is átkozza a rendszert, mely hatalmat ad egyeseknek felette rendelkezni és mert neki nyögni kell e rendszer átka alatt. A nagyratörő alkotások vágyával eltelt tehetségek, ha szárnyaszegetten reményeikben csalódtak — szintén a rendszert átkozzák, mely lehetetlenné teszi atehetségek érvényesülését. Szóval mindenki azért jajgat, mert neki fáj és csak addig jajgat, amíg fáj. No mert nagyon önző és komisz az emberiség. Mindenki csak magával törődik, mindenki a saját javát nézi. És nem lehet tudni, mi komiszabb, az emberek, avagy a társadalom? És hogy mi az ok? Azért rossz-e a társadalmi rendszer, mert az emberiség tette rosszá, avagy a rossz társadalmi rendszer tette-e rosszá, önzővé az emberiséget? Dehát nem kell nekünk az eredeti okot keresnünk. A társadalom rossz! Ez bizonyos, elismerik ma már nagyon sokan, akik nem is szocialisták és ezek a “nagyon sokan” szintén rosszak, az bizonyos ebből a beismerésből, mely nem megy tovább, csak eddig a beismerésig. Minden téren, minden oldalon csak oda lyukadunk ki, hogy minden bajnak a társadalmi rendszer az oka. A társadalmi rendszer, melyben senki a neki megfelelő helyet el nem foglalhatja, melyben nincs mód, tisztességes mód az érvényesülésre és mindenki, aki érvényesülni tudott — csak gazságok árán tudta ezt elérni. Milliók és milliók dolgoznak, hogy néhány hete ne dolgozzék. Ezt látja,tudja mindenki , de a helyzeten változtatni nem akarnak, sőt lekicsinylik a szocializmust, mely ez igazságtalan társadalmi rendszer helyett egy jobb, nemesebb társadalmi rendszert akar felépíteni. És ez a legnagyobb komiszság. Elismerik, hogy a meglevő társadalmi rend korrupt, de nem gondolnak vele, hogy ezt a nyilvánvalóan korrupt rendszert megdöntsék. Egyedül a szocialisták azok, akik nemcsak belátják a helyzet tarthatatlanságát, hanem dolgoznak is egy jobb társadalmi rendszer felépítésén. Egyedül a szocializmus jelent céltudatos, önzetlen működést — egy jobb jövő érdekében. És ezt látják, tudják azok, akik érzik a korhadt rendszer bűneit. Látják, tudják, mert vaknak és süketnek, szellemileg süketnek kell lenni, hogy ne tudják, mit jelent a szervezkedés, a szocializmus. És mégis távol maradnak a mozgalomtól. És kicsinyléssel kérdik, hogy mit akar a szocializmus? Pedig igen jól tudják, hogy mit akar. Napról-napra van alkalmuk látni a minden téren megnyilvánuló haladást. Minden bérmozgalom, minden szociális ütközetnek meg van a célja. Minden lépésünk a ma fgunk erősítése érdekében történik, mert erőre és az időkkel fokozatosan lépést tartó értelemre van szükségünk, hogy az osztályharcot, ezt a titáni küzdelmet vívjuk. A javak és a hatalom birtokosaitól nem vehetjük rossz néven, hogy a hatalmat élvezni s azt megtartani akarják. De ezek csak elenyésző kisebbség a proletárok számához képest. A nagy tömeg, az emberiség maga csak proletár és ezeknek meg kell végre is érteniük, hogy mi a szocializmus célja és be kell látniok, hogy nem elég a kesergés a meglevő társadalmi rendszer korruptsága felett, de tenni kell végre valamit. Meg kell érteni végre a szocializmust mindenkinek, akinek nincs veszteni valója. Nem nagyképű cinizmussal lekicsinyelni, hanem fölemelni kell a megváltó eszmét. Fölemelni a megértéssel, a benne való hittel, mely már fél győzelmet jelent. Nincs, nem létezik, de nem is létezhetik más terv a társadalom megváltására, mint a marxizmus s ezt szabad ostoba nagyképűséggel lekicsinyelni. Hiszen a siker első feltétele a bizalom, a hit, melyekkel még téves eszmék is diadalmaskodhatnak ! Hogyne diadalmaskodna a szocializmus, az igazi ember szeretet, az igazság! Ezt meg kell, hogy értsék a társadalom kizsákmányoltjai. Ha nyitott szemmel nézzük a világ folyását, látnunk, éreznünk kell a fejlődést, mely a fó céljainkat szolgálja. A fejlődést, mely egyöntetű haladást jelent. A fejlődést, a szellemi erők fejlődését, mely alkotja mindama eszközöket, melyek az emberiség boldogulását fogja előmozdítani. Láthatjuk, hogy a javakból van bőven, minden embernek telik, csak ki kell venni azokat- SZÉTVERT MUNKÁSGYÜLÉS. New York. A helybeli zsidó pékmunkások mitegy kétezren a Division St. In. ,sz. alatti hallban gyűlésre jöttek össze, hogy az unió label elismerésének módozatait megbeszéljék. A termek körül ólálkodó rendőrlegényeknek azonban nem tetszett a munkás szónokok beszéde, mert egyszerre csak vadul berontottak a helyiségbe és távozásra szólították fel a hallgatóságot. A meglepett munkások tiltakozására a durva kozákok a dorongokkal válaszoltak s a szólásszabadság nagyobb dicsőségére számolkat megsebesítettek. FRANCIA ÉPITŐMUNKÁSOK SZTRÁJKJA. Párisból írják, hogy Franciaországban a kőművesek és a kőfaragók sztrájkba léptek. Magában Párisban 4926 kőfaragó és 1037 kőműves tette le a szerszámot. FAZEKASMUNKÁSOK GYŐZELME. Pittsburgból írják augusztus 28-iki kelettel : A kályhás és agyagárukészítő munkások és vállalkozók képviselői ma szerződést írtak alá, melyben a munkabérek 8000 Trentonban és 12000 Ohio államban foglalkoztatott munkás részére rendezve lettek. A szerződés két évre szól. A vállalkozók követeléseik nagy részét elejtették. Két pontra nézve nem történt megállapodás, ezek között szerepel a csomagoló munkások fizetésének rendezése. E vitás pontokat újból visszaadták a helyi szervezetek vezetőségeinek s a felette való végleges döntést későbbi időre halasztották. ------------------ ÉPÍTKEZÉS embervérrel. Andover, N. J. A Lackawanna Railroad Co. itteni építkezéseinél végzetes szerencsétlenség történt. Nyolc munkás, kik drót kötél által megerősített függő állványon dolgoztak, a kötél elszakadása folytán mintegy 50 láb magasságból alázuhantak. A szerencsétlenül jártak közül egy szörnyet halt, négyen életveszélyes sebekkel a kórházba kerültek, míg hárman kisebb sérüléseket szenvedtek. ------------------ SZÁMŰZÖTTEK ÉS A POROSZLÓK. Plavbin, Mandsuria, augusztus 31. Négy politikai rab, kiket az orosz kormány Mandsuriába száműzött, megtámadta az őt kisérő csendőröket és azokat erős küzdelem után legyőzte. A harc hevében egy száműzöttet megöltek. A többi három elmenekült. AGYONLŐTT SZTRÁJKOLOK. Buffalóból Írják, hogy ott óriási a felháborodás valami John Nikolai nevű gyilkos ellen, aki mint rendőrkém állott a Lake Carries Co. szolgálatában. Ez az emberbőrbe bújt fenevad a legnagyobb hidegvérrel lelőtt két munkás embert, Georg Hougntont és Matthew Devyert, kik a hajós unió tagjai voltak s mint sztrájkőrszemek teljesítettek szolgálatot társaiknak. Az elfogott gyilkos azt vallja, hogy áldozatai megtámadták őt és a sztrájktörőket, mire ő önvédelemből reájuk lőtt. A gyilkosság láttára elkeseredett tömeg vette körül a spiclit, de a rendőrség írég idejekorán kiszabadította a számára készített hurokból és a sztrájktörőkkel együtt a rendőrség börtönébe zárták. A kettős gyilkosság miatt oly nagy az izgatottság a munkások között, hogy most a dokk őrzésére erős őrjáratokat vezényeltek ki.zéből, akik azt jogtalanul maguknak kisajátították. S akkor majd nem lesznek nyomorgók, akik a gazdagság közepett izzadnak, robotolnak — és éheznek. Csak éppen ezt kell megértenie a munkásságnak. Hanem ez az, az értelem, ami a legnehezebb. Az önzetlenség, amire nem tanít ez a társadalom. Hogy ne csak arra legyen gondunk, hogy csak magunknak harácsoljunk össze javakat, ne a dollárok, ne a takarék legyen a bálványunk, hanem az önzetlenség. Hogy ne csak önös önmagunkra, hanem összes osztálytársainkra gondoljunk. Gondoljuk meg, hogy a tulajdon lopás, amit elloptunk önmagunktól, el munkástársainktól és minden megtakarítás csak az összesség megrövidítésével lehetséges. Hiú egyéni törekvések helyett álljunk csatasorba. Energiánkat, akaraterőnket tegyük össze, sokszorozzuk és bizalommal küzdjünk, hogy meg tudjuk vívni a harcot, a világháborút. Le a peszimizmussal. Legyünk előrelátók. Ne nézzük a múltat, ne törődjünk a jelennel, hanem gondoljunk a jövőre és küzdjünk érte. A jövő lesz majdan a jelen. ELÉGETETT SZTRÁJKTÖRŐK. Pittsburgból Írják, hogy a kereskedelmi kormány által kiküldött biztosok, A. P. Schill, S. H. Hoagland, Pignilli és a kerületi ügyész, John Gibbson, egyre több terhelő adat birtokába jutnak a Pressed Steel Car Co. ellen. A sztrájkolók ugyanis tudomására adták a bizottságnak, hogy három sztrájktörő a felügyelők által okozott súlyos sérülések és lövések következtében meghaltak. Ezeket a holttesteket a gyártelepen eldugdosták, vagy ami még valószínűbb, az olvasztó kemencébe dobták, ahol elégtek. A sztrájkolók továbbá említik, hogy e borzalmasságokról jelentést küldtek az allegheni coronernek is, de ez az agyalágyult bölcs azt válaszolta, hogy addig nem tehet semmit, míg a holttestek valamelyikét elő nem kerítik neki. A kerületi ügyész szerint ezek a munkásgyilkosok mindenre képesek. Egyben kijelenti, hogy a new yorki sztrájktörő ügynökség szégyene az országnak, melyeket be kellene csukni, tulajdonosaival együtt. A Pressed Steel Car Co. vezető emberei úgy látszik féltik a nyakukat. Ugyanis két főrészvényes, James Ryder és Friend, tanácskozásra bújtak össze Hoffsteadt elnök lakásán. Azt a hírt hazudják szerteszét csatlósaik, hogy a társaság hajlandó a sztrájkolók összes követeléseit megadni, hogy így a vizsgálatot meghiúsítsák. Hogy gálád tervük ne sikerüljön, arról gondoskodnak a szervezett munkások. Néhány nap előtt egy David Vogel nevű sztrájktörő végtelenül siralmas levelet küldött New Yorkban lakó feleségének, de úgy látszik a társaság megvesztegette, mert most a bizottság előtt jó bánásmódról csicsereg s egyáltalában semmit sem akar tudni azelőtti kijelentéseiről A bizottság intézkedett, hogy a levelet megkerítse s annak alapján ezt a jómadarat újból vallatóra fogja. Egy másik sztrájktörő, Lawrence Carol, szintén terhelő vallomást tett a társaság pribékjei ellen: ezt azzal a fenyegetéssel akarták elnémítani, hogy a "fekete listára teszik és sehol az Egyesült Államokban nem fog munkát kapni mint vasmunkás. Említi, hogy midőn New Yorkból hangzatos ígéretekmellett elcipelték, Philadelphiában már észrevette, hogy a kertek rosszban törik a fejüket. Közölte ezt a többiekkel, kikkel együtt menekülni is próbált. De pórul jártak, mert a főkerítő, valami Cohen nevű villanyszék töltelék bérenceivel útjukat állta; a vasúti munkások segítségével a vagyonokba zárta őket és revolvert tartottak a homlokuk elé. Midőn McKees Rocksra értek, Caroll kijelentette, hogy “nem lesz sztrájktörő”, mire Cohen vadul nekirontott s e szavakkal: “átkozott bitangja, most előbb, dolgozni fogsz, hogy azt a 10 dollárt amit érted a vasúton fizettünk, megtérítsed Különben lesz gondunk reád, hogy el ne szökhess, legfeljebb deszkák között. Élénken igazolja a sztrájktörők félelmét, valamint a Pressed Steel Car Co. gyáraiban uralkodó embertelen állapotokat az a körülmény is, hogy a munkások a kormánybiztos utasítására nem mertek elmenni a gyárba a pénzükért. Csak amidőn védelmükre rendőrséget vezényeltek ki, vették fel a pénzt. A kormánybiztos rendeletére a gyár környékét kettős őrséggel látták el. Hogy minő gyalázatos eszközökkel dolgoztak a kizsákmányolók és hogy kutyába sem vették a fennálló törvényeket, kitűnik abból, hogy külföldről toboroztak sztrájktörőket, kiket a bevándorlási hatóság megkerülésével McKees Rocksra hoztak: gyáraikban pálinkabódékat állítottak fel, hol drága áron mérték az emberbutító alkoholt a sztrájktörőknek, továbbá 300 sztrájktörőt, kik az elmúlt csütörtökön együttesen akarták elhagyni az inkvizíció tanyáját, az emberi szabadság nagyobb dicsőségére felfogadott rendőrlegényekkel űzték vissza a kapuktól, miközben revolvereikből háromszoros tüzelést indítottak reájuk. A sztrájktörők között sokan vannak, akik a kiállott kínzások következtében beszélőképességüket csaknem teljesen elveszítették. A holttestek kutatása a gyártelepeken folyton tart, de eddig még eredménytelenül. Sztrájktörők, akik szerencsésen elmenekülhettek a gyártelepről, a kormánybiztosok irodája előtt tanúvallomásra jelentkeztek. Ácsorgás közben észrevettek egy titkos rendőrt, aki velük a gyártelepen embertelenül bánt. Rávetették magukat, mire az futásnak eredt. Hosszabb hajsza után elfogták és irgalmatlanul összeverték, csak a rendőrség embereinek köszönheti, hogy az elkeseredett sztrájktörők agyon nem verték. A kerítők fővezére, nyilván a társaság bírásából egy sztrájktörőnek 100 dollárt ajánlott fel, ha nem vall a társaság ellen. Később ezt megduplázta, mire ezt hírül vitték a vizsgáló biztosoknak, akik Cohen ellen, megvesztegetés címén elfogató parancsot adtak ki. EGYRŐL-MÁSROL. LECKE GOMPERS ELVTÁRSNAK(P). Párisban most folyik a nemzetközi ipari szervezetek kongresszusa, melyen Gompers elvtársi?) is, bár nem hivatalosan, csak mint vendég — szintén részt vesz. Az "American Federation of Labor”, s melynek Gompers az elnöke, nem részese a nemzetközi szervezetnek s igy nem is hivatalos a részvételre. Ám a vendégjog nem óvta meg Mr. Gomperset, hogy egy kis kellemetlen igazmondásban része ne legyen-Mi reméltük, hogy Gompers urat Európában a munkás szervezetek egy kissé ki fogják oktatni s jól esik hallani, hogy ezt a különböző szervezetek kiküldöttjei meg is teszik. Főleg abból az okból támadták Gomperset, aert az amerikai munkás szervezetek a nemzetköziségért mit sem tesznek, sőt a közeledéstől mindeddig elzárkóztak. Tökéletesen igaz. Ráfért a lecke Mr. Gompersre és rá az A. F. of L.-re is és remélhetőleg tanulnak is a leckéből. Amire valamelyes biztatást nyújt nem annyira Gompersnek a támadásokkal szemben kifejtett “csak egyéni jelentőségű” ígérete, miszerint hiszi, hogy az A. F. of L. rövid időn belül csatlakozni fog a nemzetközi szervezkedéshez , hanem az a terv, melyet az A. F. of L. vezetősége egy nemzetközi szervezet megalakítása érdekében éppen ezen a kongresszuson előadandónak megszövegezett. , Szóval valamelyes szándék van az itteni szervezetben a nemzetközi kapcsolatra. Hogy ez a kapcsolat intenzív legyen, azt bízzuk magára a nemzetközi szövetséget alkotó szervezetekre és magára a haladás elől el nem zárkózható A. F. of L. tagjaira. ----------------— AZ URALKODÓ OSZTÁLY ERÉNYE. Az uralkodó osztály tagjai, a vérszopó herék mindig, mindenkor erkölcstelenek voltak — s azok most is. Olyan életnézetre nevelik őket, hogy talán nem is tudnak különbséget tenni az erkölcs és az erkölcstelenség között. Egy megbízható tudósítója egy amerikai polgári lapnak a detronizált török szultán és,udvara körülményeiről a többek között ezt mondja: “Mikor Abdul Hamidot detronizálták, el volt határozva, hogy Salonikiben, ahová lakni rendelték, tizenegy asszonyt adnak melléje, akik közül még egyik sem múlt el húsz esztendős. A szultán után egyébként éppen 1300 nőszemélyt számláló hárem maradt.” A következő részleteket már rösteljük lenyomatni. Hanem a dolog ényegére nézve íme bebizonyosodott tény, hogy egy vén, kiélt és a kor történetében nagy szerepet játszóé?) uralkodó, még ha lett volna is más ambíciója, nem élhetett másnak, mint háremének. A törökországi kapitalisták pedig készséggel adták leányaikat ágyasul a szultánnak, a minthogy profit és jó üzlet reményében a “keresztény erkölcs” is szívesen téveszti össze az erkölcsöt az erkölcstelenséggel. A keresztény klastromok többnyire szintén csak háremek, azzal a különbséggel, hogy azokban nyíltan folyik, emezekben tiltva lenne a fajtalankodás. És ez az az uralkodó osztály, mely a szocializmust erkölcstelennek, család és vallás rombolónak mondja. AZ ÓHAZA — AMERIKAI VILÁGÍTÁSBAN. Gompers elvtársai(?) sokat kárhoztattuk, de most ez egyszer köszönettel tartozunk neki. Leleplezte Magyarországot — Amerika és az egész világ előtt. Gompers ugyanis meglátogatta a többek közt Budapestet is. Budapesti elvtársaink kalauzolták, megmutattak neki mindent, azaz nem egészen mindent, mert restelték s ezt meg kell nekik bocsájtani, az ottani állapotokat a teljes valóságában bemutatni. De azért Gompers igy is eleget látott és tapasztalt. Megborzadt a látottaktól. Elhiszszük. Van nyomor Amerikában is, itt se fenékig tejfel, hanem a budapesti életviszonyok azért mégis megdöbbentők egy, az amerikai viszonyokhoz szokott embernek. Gompers levelet írt az itteni szakszervezetek tanácsának, jelezvén a Budapesten észlelteket és ismerteti még pedig igazán hűen az ottani viszonyokat. Lerántja a leplet az ország vezéreiről, különösen a derék Franciról, Kossuth Lajos kedves fiáról. Lám-lám, az a sok pénz, amit a koalíciós kormány arra fecsérelt, hogy a külföld jó véleményét keltse, az mind kidobott pénz. Mert Gompers ez irányban mérvadóbb a világ előtt, mint a sugalmazott félrevezető cikkek. És a világ előtt a maga valóságában látható lesz a lovagias magyar nemzet és dicső vezérei. ------------------ A KIDOBOTT KERÜLETI ELNÖK, Hughes kormányzó igen rövid uton tette ki állásából a Bronx Borough elnökét, a következő okok miatt: Előnyben részesített olyan vállalkozókat akik őt megvesztegették. A közalapokból többet vett fel, mint a mennyit e címeken fizetett. Alkalmazott a megkívánt képesítéssel nem biró építészmérnököt. Útépítést szorgalmazott, mert abban anyagilag személyesen volt érdekelve. Ajánlotta a városnak egy partrészlet megvételét, mely fürdőzésre, avagy parkírozásra teljesen alkalmatlan. Ezért a 4300 dollárra becsült ingatlanért a várossal 247.000 dollárt fizettetett ki. Amint látszik, a kerületi elnök úr nagyon rászolgált a kialkolbilitásra, de még valami másra is. Mert hol a ratio abban, hogy csaló és a várost óriási összegekkelmegkárosító hűtlen tisztviselőt egyszerűen csak kidobnak. Ilyenkor talán kötelessége lenne a kormánynak bűnvádi feljelentést is tenni és az okozott kár megtérülése iránt lépéseket tenni! Mindez nem történt meg, csak éppen hogy kidobták az elnök urat — miután előbb különféle graftekkel jól meggazdagodott. Most aztán a markába röhög mert a hol van pénz — ott van becsület!!! Legalább ez az általános felfogás ebben a sikerült társadalmi rendszerben. ------------------MIT LOPNAK EL A MUNKÁSTÓL. Gore, oklahomai szenátor közli a következő adatokat, mely szerint az e másik évben: a termelt javak értéke 14.802.147.937 dollár volt. Ebből a munkások, akik az egészet termelték csak 5.470.321 dollárt kaptak. Világosabban, egy munkásra eső rész a termelés értékéből $2078, amiből azonban a munkás átlag csak 479 dollárt kapott meg, a többit a “boss”, a munkáltató kapta. Ez csak érthető és világos példa a szocializmus mellett, mely nem akar mást minthogy mindenki, aki dolgozik, kapja meg munkája teljes értékét, nem úgy, mint a mai rendszerben, mikor is a tolvaj négyötöd részt kap, a becsületes kereső, dolgozó munkás csak egyötödrészt kap. A MAROKKÓI HÁBORÚ. Madridi jelentések szerint a kapitalistái és uszályhordozóik minden befolyásuka latba vetik hogy Alfonz királyt rábírják arra, hogy a tehetetlen Marina helyett Weyler generálist, a cubai hiénát bízza meg a hadsereg fővezérletével, akinek embertelenségétől sokat remélnek. Hogy Alfonz király szívesen veszi ennél a vérengző generálisnak, aki a spanyol amerikai háborúban annyi sebet ütött a cubai lakosság testén,a kiküldetését, kitűnik abból, hogy Weyler tanácsára újabb 6 ezer tartalékos behívását rendelte el. ■Weyler tábornok kinevezése után azonnal átveszi a főparancsnokságot s hozzálá a keresztény felebaráti szeretet nevében barbár lázadók tömeges legyilkolásához Sok magasállású hivatalnok gyermeke babérok szerzése végett a csatatérre indul mint önkéntes. Melillában a két ellenfé ma nem tett készülődést egymás leölésén OROSZORSZÁGBÓL. Pétervárról írják, hogy az elmúlt juu hóban százkét halálos ítéletet hajtottak vére. Az előbbi két hónapban pedig nyolcszáznegyvenegy halálra ítélt közül kivégeztek háromszáznegyvenegyet. Kurskban második duma tagját, Pjanichot is kivégezték. Amíg Oroszországban a hóhérbestiá folytatják szörnyű vérengzéseiket, addi mindezen gazságok okozója, a fővérek sórba látogatja az európai uralkodókat, a ki rokoni szeretettel ölelik keblükre és szórogatják embervértől csepegő kezeit a hadhajók páncélainak védelme mögött s fecsenek kultúráról, barátságról s örök békén". KÉRELEM. A mekees rocksi sztrájkoló munkástestvéreinknek sügősen segélyre van szükségük Járuljatok centjeitekkel hozzá, hogy küzdemüket siker koronázza. Az adományok következő címre küldendők: Albert Henye 723 Bouquet St., McKees Rocks, Pa. A mekees rocksi sztrájkolok részére adoztak: Mrs. H. Koenigsknecht 25, Mez 20, Kozma 25, E. Weiss 25, C. János 10, Mészáros 25, J. Krivos 25, Viola 10, Marsinszki 25, A. Pián 15, Fehér L. 25, Pét R. 25, Kunst A. 50, Brems M. 10, Mrs. Prockl 10, W. N. 25, Falmert J. 25.