Előre, 1909. szeptember (5. évfolyam, 36-39. szám)

1909-09-04 / 36. szám

ELŐRE (FORWARD) Organ of the Hungarian Socialists’ of America. ISSUED EVERY SATURDAY. Published by the IUNGARIAN SOCIALIST FEDERAT. of AMERICA 1528 Second Avenue, New York City. Telephone 1542 Lenox. Alex. Süssholz, National Secretary. German Koenigsknecht, National Treasurer TERMS TO SUBSCRIBERS: lix months .......................................................................................$0.50 int year ............................... *-°o f.ntered as second-class matter September nth, 1908, at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879. t 'Munkás Betegsegélyző és önképző Szerv. hiv. közlönye. ‘Flore’’ hirdetési vállalat, 1225 First Are, hová minden, a hirdetéseket illető levelek küldendők. Minden levél, mely a lap szellemi részét illeti, szerkesztőegünkhöz cimzendő, minden pénznemű a kiadóhivatalhoz. * * * * v DÁN SZOCIÁLDEMOKRATÁK ÉS A KRÍZIS. Igen érdekesen végződött és mint kábeen jelentik, oldódott meg a dán krízis; aolt miniszterelnök, Christensen az új karnetben a hadi és tengerészeti tárcát válalta el és ezzel politikailag újjászületett. A Neergaard minisztérium lemondását, mely augusztus 1-én következett be, már a májusban megejtett választások után várak. A minisztérium előbb minden lehetőtkövetett, hogy Christensennel a honvédmi kérdésben valami kompromisszumot üthessen és csak akkor, midőn minden érv meghiúsult, hagyta oda Neergaard karnetjével a politikai szinteret, anélkül hogy a honvédelmi kérdést — mely egyeten programmja volt — csak egy lépéssel közelebb hozta volna a megoldáshoz. 1902-től 1908-ig, tehát teljes 6 évig dolozott a kormány és a parlament által kiüldött honvédelmi bizottság, hogy véleményt mondjon a dán semlegességi védőmunkák leghelyesebb módjáról. Amikor bizottság végre 1908 nyarán befejezte taulmányozását, négy különféle vélemény állett rendelkezésre; ennyifelé oszlottak meg ugyanis a bizottság politikai és katoni tagjai. A bizottság legnagyobb csoportja — címkézésben a katonai többséggel — kimondta, hogy Kopenhágát a tenger felől meg kell erősíteni, sőt a katonaság és haditgerészet létszámát is fel kell emelni, miden nem tartja szükségesnek a várost a Szárazföld felől is megerősíteni, már csak tánia internacionális állására való tekintet ét sem. Az akkori leghatalmasabb politikai párt, paraszt reformpárt, hajlandónak nyilatkott ezen tervhez csatlakozni s a szüksges anyagiakat megszavazni. A párt vezztje, az akkori miniszterelnök és jelenlegi honvédelmi miniszter Christensen készen nyilatkozott a kopenhágai erődítések fáilítására és ígéretét bizonyára be is váltta volna, ha az időközben — szocialista társaink által — napfényre került különbző kompromittáló akciói az igazságügyiniszternek, Albertinek — az egész kabinta bukását nem okozták volna. Utódja, Vergaard inkább a külszín számára dolgott és kisebb gondja is nagyobb volt, hogy a terv komoly kivitelével törődött volna. Az időközben megejtett választásokon tán az egész hatalmi párt elvesztette a Sajt a lába alól, a militarista elemek kiiktak a parlamentből és az egész partvermi terv szépen elaludt. Most, hogy Christensen újból tárcát vált a kabinetben, úgy látszik, hogy a terv annak pártolói újból életre keltek. Először történt meg, hogy a dán szociálmokrata párt egy kormányválság mególsánál komoly szerepet játszott. Neerard lemondása után — amikor a király rácstalanul állott a válsággal szemben magához rendelte az összes politikai párt vezető embereit, hogy ezekkel tanácszzék a megoldás módozatairól. Kundt elvtárs, mint a szociáldemokrata párt de nem a szociáldemokrata frakció ízére, azt a megoldási módot ajánlotta, öntettel arra, hogy egy párt sem rendelök a kellő parlamenti többség felett, amly egy ügyvezető minisztériumot nézzen ki. Ez a minisztérium egy új vázlási törvényt dolgozzon fei. A választörvény főképen a választókerületek ujasztását tűzte ki célul, mivel a kerületek jnlegi beosztása fő oka a parlamenti viszaállapotoknak. A tárgyalások folyamán a király a függő- t tevő katonai kérdésekre is rátért és észere vetette a szociáldemokrata pártnak tartatlan eljárását. Knudsen megragadta edvező alkalmat és felvilágosította a hitt a szociáldemokrata párt állásfoglalául. A szocialista párt a legjobb fegyvert ura semlegességében látja és e semlegeslegméltóbb kifejezése a teljes lőfegyvers volna. Nem a megerősített Kopena az, mely biztosítékot nyújt a békére, em a polgárság egybeolvadása a mun- és ezeknek vallvetett együttműése. A királynak a jelenlegi svéd állasi sztrájkra való hivatkozására Kundmegjegyezte, hogy azt csak a kapitálismaguk okozták dölyfös osztályharcuk- és épen ezen osztálykülönbség eltűntecélja a szociáldemokráciának,em hisszük, hogy Knudsen elvtárs áltolmácsolt kívánságai a szociáldemokrártnakmostanában — vagy rövidesen eljesedésbe menjenek, de legalább tud király — a párt egyik legtekintélyes tagjától a párt és egy óriási emberért kulturprogrammját: ezen prog-111 fia még nem udvarképes, de eljön az idő, amikor a munkás is emberré VALAMI A LÉLEK HALHATATLANSÁGÁRÓL. Irta: Bicsérdy Béla. Barthelémy-Saint-Hilaire a francia institut tagja a "Filozófia viszonya a természettudományokhoz és ,a valláshoz’ című művében a többek közt azt is mondja, "hogy az emberi elme minden cselekményében a saját önállóságába vetett hitből, a saját tehetségébe vetett bizalomból indul ki: természetes következés, hogy a filozófia lehetetlen spiritualizmus nélkül’’. A spiritualizmust alapul veszi, sőt axiómaként tünteti fel. Bacont, Locket, mint a pozitív filozófia kezdeményezőit elítéli, Comte ellen valósan-tal dühöng. Fejtegetéseiből kiérezhető a természeti filozófia haladásától való félelme, mely máris szétfújja a halhatatlanság ideájának légvárait. A hierarchikus rendszeren alapuló keresztény katolikus vallást jelen formájában feltétlen szükségesnek tartja, áldásosságát nem győzi magasztalni. Nem tagadja meg magát benne az államférfin, a kormány tagja, hisz a hatalmat bitorló kormányoknak szükségük van a népbutító vallásokra. Annyi bizonyos, hogy Saint-Nilaire úr könyvét nem vetette átok alá a római pápa.Mások azt állítják, hogy a lélek a halál beálltakor a testből elillan, pláne Flammarion szerint égitestről égitestre bolyong, "Lumen” című munkájában pedig azt igyekszik bebizonyítani, hogy vannak a kik tudnak a születésük előtti időről... Születésünk előtti időről semmit sem tudunk azon egyszerű okból, mert nem léteztünk mostani formánkban. Öntudatlan anyag voltunk s ugyanaz leszünk halálunk 11;111 • A fejlődés törvényeinek hatása alatt előáll agyunk és testünk komplikált gépezete ez jól működik, addig vagyunk ha megszűnik működni,, anyagai szétesnek — nem vagyunk. ‘Azot időtol kezdve bírunk öntudattal, mely időtől agyvelőnk s vele karöltve tetünk fejlődni kezd; képességeink a telji kifejlődéskor állanak a legmagasabb színű italon, az aggs kor beálltával megindul a visszafejlődés, agyunk és testünk fogyásáva csökkennek képességeink, míg az elmúlt bekövetkezik. Winternitz egy 107 éves agg férfi köpi a,vajában már csak 880 gramm agyvelőt talált. Ezen agy szellemi képessége egy gyermekével volt egyenlő. Ha a lélek mi az élet tartama alatt ily változásnak van téve, mi sem bizonyosabb, mint hogy halállal teljesen megsemmisül. Az embe életkora a lélek létideje. Az anyag azonban halhatatlan, annyiba hogy soha sem semmisülhet meg. Testünket őseink anyagai alkotják; az élet körforgása, ez anyagcsere törvénye folytán testünk parányai utódaink vérében fognak keringeni. C11 okaink fejében talán éppen mi volt agyparányainkból alakult agyve működése képezi képességeiket és öntudatukat. sem fognak egy korábbi létről tudni a múlt, hogy az agyműködésük megszüntével öntudatuk is megszűnik. Ami fejlődik, az nem lehet halhatatlan az elmúlik, szétoszlik. • A szerves élet mindaddig végzi körforgását, míg létföltételeia nap és föld élete) megvannak. Ha a folyamatban levő kihűlés évszázezredek eltelte után végbemegy, napunk bolygóin minden szerves élet megszűnik. Az anyag megmarad más formában. Ha valami rázkódtatás a nap melegét megújítja, az élet újból kezdődik. A többi állatok lelke (értve értelmi működésüket) és az emberé között csupán fokozatú nem pedig minőségi különbség van Az emlősök és madarak agyállománya ugyanazon anyagokból áll, mint a mienk. Fejlettségünk foka szüli magasabb képességeinket. A progresszív állatoknál is észlelhető; a ló értelmesebb a szarvasmarhánál, a kutya a hiénánál s aránytalanul okosabb a teknősbékánál. A halhatatlanság eszméjének harcosai hiú önhittségből csak az ember lelkét akarják halhatatlanná tenni, nem gondolnak arra, hogy az elmondottakból következéskép az állatok lelkeinek is halhatatlanoknak kellene lennie. Számítások igazolják, ha az eddig meghalt emberek feltámadnának, sűrűn egymás mellé állva 5 ember magasságban lepnék el földünk felületét. Ilyen tömeget ír Munjik nem pruvahathatott volna, ha az anyagcsere törvénye nem léteznék, ami a testre áll, ugyanaz áll a lélekre is, mert a kettő tulajdonképpen ugyanaz. Ez is bizonyítja a lélek halhatatlanságával foglalkozó elmélet tarthatatlanságát. Ila igaz volna. Ugyan bizony hány milliárd lélek népesítené a föld halála után ezt a 273 fok hidegben bolyongó sötét égitestet? Ez a sok milliárd emberi lélek körülvéve az összes állati lelkek sokaságától, öntudatosan elmélkedne a letűnt napsugaras élet örömei felett. A halhatatlan léleknek öröktől fogva és örökké kellene létezni. Az öntudat a lélek , következéskép végtelen és mindentudónak kellene lennie. Végtelen idők óta tanúja végtelen eseményekne és átalakulásoknak. Ugyanannak kellett lenni milliárd év előtt, ami lesz milliárd év után. A tapasztalat az ellenkezőt bizonyítja. S ha a lélek bírna eme tulajdonságokkal, úgy nélünk arról tudnunk kellene: fejlődésre, tanulásra sem lenne szükségünk, mert az öröktől fogva és örökké létező öntudat amúgy is mindent tudna; márpedig az Archei korszak legelső periódusától fogva, a Laurenciantól a kenozoi korszak legelső periódusig, az alluviumig, a fejlődés hányféle fokán mentünk keresztül mai fejlettségün.gyanezt mondhatjuk a bennünket környező alsóbbfokú állatokról is. Darwin teóriája megdönti a halhatatlanság eszméjét. Saint Hilaire nem átallja kimondani, hogy Darwin elmélete, hogy a majomtól származunk —— nevetséges, —~ ELŐRE MIKOR A BELÜGYMINISZTER KEGYELMEZ. A magyarországi Népszava írja: A tapolcai Lessner-cég borhamisításának leleplezése másfél évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett. Lessner Samu és fia, Lessner Lajos, a cég tagjai, akik milliomosok, az egész balatoni borkereskedelmet a kezükben tartották, mert hihetetlenül olcsó antikkal senki sem versenyezhetett. A vizsgálattal megbízott alsólendvai főszoblvabíró a cégtagokat hosszas vizsgálat után tíz-tíz napi elzárásra és egyenként hatszáz korona pénzbüntetésre ítélte. A zalamegyei alispán borhamisításért és hamis bor forgalomba hozatalért mindkettőjüket negyven napi elzárásra ítélte a pénzbüntetésen fölül. A belügyminiszter Lessner Samut agg korára való tekintettel csak kétszáz korona pénzbüntetésre, Lessner Lajost pedig tíz napi elzárásra ítélte. Érdekes, hogy a hivatalos eljárás és a tét alsóbb fokú ítélethozatal eddig a legnagyobb titokban történt. A belügyminiszteri ítélet is még februárban kelt. Az elitélt Lessner Lajos Ausztriába szökött. * Alig volt még reá eset, hogy Andráss valaha enyhített volna a szolgabirák és alispánok szigorú ítéletein, ha a vádlottak tminkások, szegény emberek voltak És íme most, mikor két milliomos csaló és méregke,verő kerijt a fezébe, a kik hamisított borra ertektelen lőréve, kincseket szereznek, akkor megenyhül a fekete gróf bádogénakea ufg°ík’^ÚgY az öreg borpancsoonak, a ki pedig bizonyara hozzá van szók ■a a pinceben való tartózkodáshoz — l,i’zen ott szüretelt! — ménért thnirXcX ’’aló néhájiy napi tartózkodás U“ .emlíhi^sríneteZt' De akkor miért sújtja erősebb penzbüntetéssel Hát Ira'ekLkea Uh'et’éS’ek ^ 3 sztrájkoló ’ iratoknak, a kthagasi vadakkal üldözött KU‘Tkrnak Járnak ki- a kik azokat nem tudják kifizetni s kénytelenek pénz helyett szabadságukkal fizetni helyett fizíti arztgabromgyároS,a kis taroizsebéböl ki-Ll 1 . ‘ '°"gy°s kétszáz koronát a fiatalabbik meg ha akarja, leüli azt a tiz nabad !;ü,Sö,farja’ hát ** * ilyen a magyar igazság. sikH4Iil^tTrmeké°VeI^arján szt mnáölében ahidtak ^ aprosa^a!, kik anyjuk szakát Mrs T ’ Vmnasflotta át az elmúlt éjjöfl JameS McCann New Yorkban a 1írst Ave. 402. számú ház kapujában a TM^nlczlél hogy , kennt oda, elpanaszolta az asszony hogy 7 dollár 50 cent házbértartozás miatt a ház boldog tulajdonosa kidobta az utcára tolmnaival együtt. Később a járókelők a Bele,„a kórház egy orvosa, hívük a gyermekhez s az orvos kijelentette, hogy a gyermek életet megmenteni lehetetlen.'' A szerencsétlen család feje ya smithe'. .. . , szamosabb idő óta van munka nélkül s akkor is valamerre bolyongott, midőn családját az utcára tették. S mindezt az istentől rendelt társadalmi rend és a felebaráti szeretet hazug érve alatt. A Salvation Army angolországi vezetői ellen Iowa állam szervezett munkásai Uhrik elnökkel az élén elkeseredett harcra készültetnek. Ez a könyöradományokat nagy dobbal, imádkozással és lamentálással nyújtó szervezet ugyanis a des moinesi (Texas) kapitalisták unszolására Londonból akar éles,, munkaerőket szállítani a texasi vállalkozóknak. A városkifosztó üzletemberek olcsó munkások után sivítanak, melyet a hadsereg vezető emberei is támogatnak. A Red Lodge-i munkás unió egyesületi házat épít tágas termekkel és könyvtárral A város összes munkássága szervezve van s valamennyi iparágban nyolc óra a munkaidő. Kacagva ment a halálba Miss Elsie Vorland, ki egy n egy tagból álló társasággal a legvidámabb hangulatban jött automobilon Philadelphiából. Az automobil az East River Drive környékén felborult és a benne ülőket oly erővel csapta a földre, hogy közülük Elsie Vorland koponyarepedés következtében rögtön meghalt. NYILATKOZAT A Chicago és Vidéke M. M. Szoc. Kön Hí. osztálya által rendezett május 40-ik szinielőadás alkalmával Kraus Lipót elvtárs ellen elkövetett sértésért ezúton kéren elnezését és bocsánatát. Elvt. üdv. J. Riedl . Robfineau Ottó “Forradalmi szocializmus és reformszocializmus" című cikke jele, lapszámunkból kimaradt. Folytatása a jövő szavuban lesz. Szei NYILTTÉR. . ,, NE VEGYENEK házhelyeket (lótokat) farmokat vagy házat, mielőtt nem tudakozódnak SCHWABACH és FIA BANKHÁZÁBAN 1347 FIRST AVE., NEW YORK. miért nem megy végbe ez a metamorphózis napjainkban is, miért marad meg a majom évezredeken át majomnak ? Magától értetődő dolog, hogy a majomfaj melyből az ember átalakult, nem existálhat régi formájában, hisz az maga most az ember. A jelenlegi emberszabású majmok egy alsóbb fokú alfajai ama kiválóbb fajnak, melyből kiváltunk. Ami pedig az átalakulásoknak szemeink előtt való végbemenetelét illeti, a föld fejlődés, korszakaiban ro.poo év úgyszólván számításba sem jöhet. Mi újság otthon? LÉPFENÉS HÚS ÁLDOZATAI. Nyíregyházáról írjak: Riskó Jánosnénak a város határában lévő sóskúti tanyáján a milt héten lépfenés marha hullott el. Az állatot nem földelték el, hanem kimérték a szomszéd tanyaiaknak. Az eredmény nem maradt el, tizennyolcan betegedtek meg halálosan, kik közül egy férfimár meg is halt. A rendőrkapitányság megindította a vizsgálatot, az eredményt azonban titokban tartják. ------------------- MEGÖLTE A LÉGY. A maga nemében páratlan szerencsétlenség oltotta ki Schlembach Béla abszony vasúti állomásfőnök Margit nevű 19 éve szép leányának életét. A szerencsétlen leánynak beszélgetés közben egy légy repül a szájába. A légy a légcsőbe került, ahonnan hamarosan nem tudták eltávolítani úgy, hogy a leány szüleinek szeme láttára megfulladt. GYERMEKEK A SÍNEKEN. A kisgombosi vicinális vasút töltése mentéli György János vasúti őr 7 és 10 éves két fia tehenet legeltetett. Elfáradtak, pihenésse a sínek mellé feküdtek s hamarosan elaludtak. Mikor délután 4 órakor a Szabadkáról jövő személyvonat arra robogott, a gyerekek még mindig aludtak s a mozdony kerekei a kisebbik gyermeknek a jobb keze fejét levágta, a nagyobbik gyermeket pedig oly erővel dobta le a vagányokról, hogy koponyatörést szenvedett. A kisebbik fiúnak karját amputálni kellett, az idősebbet pedig haldokolva szállították a szabadkai kórházba. A CSENDŐR, Nagymaroson Giller József postakézbesítő át akart sietni a hajóhídon. A hídfőnél állott Korát György csendőr, aki rákiáltott a postásra: — Állj 'meg Giller először tréfára vette a csendőr, szavát. Mikor azonban látta, hogy Korát mindenáron belé akar kötni, megállott. De vesztére tette, mert a csendőr kardot rántott és rásujtott vele a fiatalemberre, akinek négy ujját levágta a kard. Gillert nyomban elöntötte a vér s valószínűleg egész életére nyomorékká tette a csendőrkard. A HÁBORÚSDI ÁLDOZATA Végzetes szerencsétlenség történt a székelyföldvári határban, ahol a nagyszebeni 12. számú tüzérezred gyakorlatozott mostanában. Minthogy a lövések éles golyókkal történnek, a környék lakóinakmeggtiltottak a gyakorlatozás színhelyén való járkálást. Egy Székely István nevű béres a tilalom ellenére a veszélyes helyre ment, a női egy kilőtt, de el nem sült srapnelt talált a melyet egyik csavarjának kiszedésével ki akart bontani. Az ágyúgolyó fölrobbant és a szegény bérest darabokra szaggatta széttépett béres holttestét másnap a gyakorlatra kivonult katonák találták meg. •------------------ AZ ÉPÍTÉSZ UR HUMANIZMUSA. A szászvárosi kollégium építkezésénél, lio!" Kocsis Lajos aradi építőmester válla- Bertalan aradi kőmives az első emlerről a pincébe zuhant. Keze és oldalbonlata kitörött. A dévai kórházba szállisi tettésaradonako családját nem értesítették, azonban egy kőmives megírta az esetet nekik. A felesége bement Kocsis Laos emleszhez és fölvilágositást kért a forduló ° epitesz ,lirva hangon rám oz“ért“ el!116"1 ““k “ kCZ' és “ Mindenesetre jellemző felelet attól az epi csM,,. a kinek a profitot életveszedelmek közt teremtik össze a munkások. AZ ALKOHOL. -Mezes Sándor hajduhadházi lakos Zsuzsanna nevű három éves kis leánya kivánkölT8, tt1. prizetlen pillanatban a törköly pálinkás üvegből sokat ivott kis meghajf ^ mUlVa alko^mérgezésbe„ A saját lakásába tört be Miskolcon Rei-tz Miksa divatáru kereskedő, hogy a bizson A nSaSa"t61 4800 k°ron,h k'csalhas„ ' „A nZontozas során kiderült a furfang ^ ellopottnak mondott holmikat megtalál- tak az üzletben. Reinitz megszökött. 1 GYILKOS RENDŐR. Ószivac bácsmegyei községben Szudzsák Lazar község, rendőr a főutcán fényes nappal, sok ember szeme láttára mellbeszúrta a cseget. A szerencsétlen asszony meghal, meg mielőtt segítségére siethettek a M fSfUCUSak H* é'’ e,ott gazdag leányt vett el feleségül. A mulatós kedvű férj szerette volna magához hatrarntani felesége vagyonát de nem tudott az asszonnyal célt érni. Iliaba kérlelte, hogy írja rá a’ vagyonát, az asszony azzal tért ki, hogy a pénz a gyermekeknek kell. Erre aztán elhatározta a férj, hogy leszámol a feleségével Hatalmas kenyérvágó késsel rátámadt az aszszonyra, mikor az kijött egy üzletből és agyonszúrta. A gyilkos bement Zomborba ott önként jelentkezett az ügyészségen a hol letartóztatták. 1909 szeptember 4. DIAZ ÉS TAFT. Amennyire az előjelekből ítélni lehet, az mexicói nép annyira előrehaladt szellemileg, hogy kezdi felismerni és megunni Diaz elnök zsarnok basáskodásait. Ha az elnük- nek esze helyén van, úgy vagy lemond az elnökségről vagy pedig szelidebb húrokat penget, mert különben alapos kilátásai van nak, dacára magas korának — egy nem ön■ kéntes külföldi utazásra, azaz hogy elcsapják. Az egész világ feszült érdeklődéssel várta Jast és Diaz elnököknek ez év őszére ■ tervezett találkozását, amely úgy látszik, hogy elmarad a Mexicóban uralkodó hangulat miatt. Ezen a találkozáson Taft megtehette volna azt a kis szívességet Mexiconak, aiiit az angol király állítólag legutóbb az orosz cárral szemben megtett, hogy figyelmeztesse arra, hogy a despota uralkodás nagyon veszedelmes lehet reá nézve. Taft elnökben azonban két ellentétes érzelem küzködik egymással. Mint amerikai és mint alkotmányos elnök talán a fentebbi nézetet vallja, de mint az amerikai nagytőke képviselője — és ez a tőke Mexicóban rendkívül rohamosan gyarapszik — mégis biztosabbnak tartja az ott elhelyezett pénzeket Diaznak vaskeze és kardja védelme alatt, mint egy szabad Mexicoban, mely esetleg a saját előnyére is felhasználna valamit az Egyesült Államok tőkéiből. Megegyező értesülések szerint Diaz kormányzási ideje alatt Mexico óriásit haladt. Diaz elsősorban a papokat tette ki a kormányzásból. Vasutakat, táviróvonalakat építtetett és ezzel az elszigeteltebb helyeken levő katonai állomásokat a maga közvetlen hatáskörébe vonta. Az országban látszólagos nyugalmat teremtett és kezdetét vette az amerikai tőke bevonulása. A mellett azonban a kard volt a hatalom; a graft fényesen virágzott mo mert Diaz és pártja beleegyezése nélkül Mexicóban semminemű koncesszió sem kapható) a köztársasági alkotmány szépen átvedlett olyan d diktátori formába; politikai szabadság pedig csakis Diaz hívei számára létezett. Végre még a legfelvilágosultabb polgárság is megszüli a maga lázadóit. A nép — bár ez irányban édes kevés történt — kezd művelődni. Bizonyára kezdenek sokan lenni azok, akiknek Diaz jászola körül már nem jutott helyük. Az is meglehet, hogy az ország tehetősebb elemei az idegenek protezsálása miatt haragusznak. Bizonyos végül az is, hogy úgy az ipari, mint egyéb (vasúti, Bánya stb.) munkások között forradalmi agitátorok működtek, hogy a nép szemeit felnyissák, ők — a munkások — teljesen ki vannak szolgáltatva az idegen tőke önkényének; sztrájkjaikat katonasággal szokták megszüntetni, általában mindenképen gátolják őket az emelkedésben. A birtokosság dolgába Diaz sohasem avatkozott, ott meghagyta a régi feudális rendszert, azért hálából a birtokosság Diaz mellett marad ; kérdés, vájjon a mezei munkások és kis bérlők milyen állásponton vannak — ezeket nehéz kifürkészni. Egyelőre az anti-despoták nagyon gyengék Mexicóban, számolniuk kell azzal, hogy az Egyesült Államok és a többi országok Diaz pártján vannak. A tervezett találkozás Diaz és Taft között az első lett volna a maga nemében és valószínűleg oda céloz, hogy Diazt az Egyesült Államok jóvoltáról meggyőzze; ez abban az eljárásban is nyilvánul, amilyennel a Diaz ellenes szökevény mexicóiakkal bánnak. Azonban e világon mindennek végének kell lennie. A zsarnokság Mexicoban — köztársaságii lepelbe burkolva — beteljesíette a kitűzött célt és most meg kell semmisülnie, akár önkényes engedékenység, akár forradalom által. MEGHÍVÓ. A Szocialista Párt I. számú magyar osztálya (New York) 1909 szeptember 19-én, vasárnap a Niblo’s Gardenben, ezelőtt Zehners' Park and Casino (170-ik utca és harmadik éve.) polgári házassággal, dijtekézéssel és tánccal egybekötött SZÜRETI MULATSÁGOT rendez. Belépti dij 25 cent. Kezdete délután 2 órakor. Délután 6 órakor nagy felvonulás gyermekek részére, kik egy-egy szép ajándékot kapnak. -------—---------MEGHÍVÓ. A chicagói szocialista körök I. és IV. osztálya szeptember 26-án, vasárnap a National Hallban, a 18-ire St. és Center Ave. sarkán NAGY SZÜRETI MULATSÁGOT rendez,melyre Chicago és könyöke magyarságát tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti díj 25 cent. Kezdete délután 2 órakor. MEGHÍVÓ. A milwaukeei szociáldemokrata magyar osztály 1909 szeptember 26-án a Freie Gemeinde Hallban, 262—4th Sz. NAGY SZÜRETI MULATSÁGOT rendez. Belépti dij 15 cent. A milwaukeei magyarok tömeges megjelenését kéri a rendezőség. Szervezett munkások készítménye. Elvtársak, ügyeljünk a fenti védjegyre!