Előre, 1913. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-10 / 35. szám

2. oldal ... Bügiai --------o—­A Szabad Iskola előadása. A new yorki szabad iskola ........ Folyó hó 13-án, csütörtökön este 8 órakor a lövik utcai könyv­tár helyiségében felolvasó estélyt tart. Tárgy: A történelmi materi­alizmus. Felolvasó: Ponyácska Antal. E felolvasás a múlt héten nem volt megtartható. ELŐ­R 3 niiiiiMBr«iiii—iW'iii—iimiwii imr n 11 iu't«wii»BiTi­ow ,iiÉ ■■■■■■■ ■ FORRADALOM MEXIKÓBAN. (Folytatás az i-ső oldalról.) re, de őt magát is elfogta, több­­ vezértársával együtt. A haditör­­t­vényszék halálra ítélte őt, de a jó-­­ szivü Madero hálára remélvén őt­­ kötelezni, megkegyelmezett neki s Vera Cruzban, majd később San Juan de Ulm­ban elzárták. A hála helyett Diaz a bö­rtön­­ben is összeesküvést szőtt, mire Mexikó fővárosába vitték. Itt is sikerült neki a fölkelőkkel érint­kezni, s hogy mily sikerrel, mu­tatja a mai forradalom. Ez oly­ nagyszerűen elő volt készítve, hogy Maderonak s kormányának sejtelme sem volt a készülő vesze­delemről. Mexikó City, febr. 9. Egy napi harc és anarchia után, melyben 150 embert megöltek, s mely alatt a Feliz Diaz ezredes vezérlete alatt föllázadt kormánycsapatok Madero elnököt letartóztatták, ma délután aránylag nyugalom van a városban. Az elnök kabinet­jének tagjai hasonló sorstól fél­vén, sietve elmenekültek. Mihelyest a lázadó kormány­­csapatok elfoglalták a kormány­palotát, katonaság szállta meg a város minden főpontját. Madero letartóztatása után kihirdetik az ostromállapotot. A csapatok zöme a guadelupei magaslaton táborozik, ahonnan teljesen uralkodni lehet a nemzeti főváros főterén, a Plazán s a fon­tosabb pontokon. A helyzet ve­szed­elmességét növeli az, hogy a közelben egy felkelő csapat tábo­rozik. Csak nemrég vívott harcot Traplam mellett a ruca­lesekkel (mezei csendőrség) s kénytelen volt visszavonulni. Mxico City, febr. 9. Madero nem hadifogoly, hanem a palotá­jában őrzi egy erős városi rendőr­­csapat. Feliz Diazt és Reyes tá­bornokot a lázadó kormánycsapa­­tok­ még a harc megkezdése előtt kiszabadították a brtönből. Villar tábornok, hír szerint elesett az ut­cai harcokban. Washington, febr. 9. Az Egye­sült­ Államok kormánya el van ha­tározva, hogy Mexikóban megvé­di az amerikaiakat s az amerikai érdekeket. A lázadásról ma három távirat is érkezett ide Knox kül­ügyi államtitkárhoz s egy a had­ügyi kormányhoz. Ez utóbbi na­gyon rövid volt s csak igy szólt: “M­ad erőt elfogták a felkelők, s az egész hadsereg föllázadt”. Meyer tengerészetügyi államtit­kár a helyzetről így nyilatkozott : ‘‘Ha a hírek igazak, akkor az Unió kormánya föltétlenül csele­kedni fog. Valószínű, hogy hala­déktalanul két-három hadihajót küldünk Mexikóba, mert a láza­dás sokkal több, mint közönséges jelentőségű eset”. A hadügyi kormánynak több hadihajója van néhány napi járó­­földnyire a mexikói vizektől. A kubai, a key West­i kikötőben állo­másozó hadihajók haladéktalanul Vera Grazba küldhetők, tenge­részkatonákkal együtt. Mexico City, febr. 9. Madero elnököt a legszigorúbban őrzik s senkinek sem engedik meg, hogy bármiképp is közlekedjék vele. Eulalia államban a fölkelők több amerikait letartóztattak s a Chihuahua államban fekvő Hum­­boldt-farmot, egy amerikaiak által kezelt óriási telepet teljesen el­pusztították. A fölkelőket whis­­keyvel és borral egy ideig távol tudták tartani, de azután ismét visszatértek, fölrobbantották a gyárépületet, elpuszították a ter­mést, elvittek magukkal minden értékes holmit, néhány embert agyonlőttek, a főhivatalnokok pe­dig csak fejenként 5000—5000 dollár váltság­pénz lefizetésével mentették meg az életüket. DRINÁPOLY TARTJA MAGÁT (Folytatás az i-ső oldalról.) bankárok bezárták ajtóikat s ha- h­­­tározottan megtagadták oly pénz-­­ nek adását, amelyet a háború el-­­ nyújtására használnának föl. London, febr. 9. Drinápoly bom­­­­bázása, szakadatlanul folyik, s a­­ harc jellege a lehető legelkesere­­dettebb. A szövetségesek, mint az­­ eddigi eredményekből világos, még nem voltak képesek áttörni a város erős külső védműveit, me­lyek mögött még sokkal erősebb erődítvényláncolat védi Driná­­polyt. Konstantinápoly febr. 9. A esa­ taldiai főhadiszállásról érkezett hivatalos jelentés szerint előőrsi harcok folynak az egész vonalon, de a helyzet válozatlan. Szófia, febr. 9. A törökök min­den támadó kísérletét visszautasí­tották. A legutóbbi harcokról szóló félhivatalos jelentés szerint a törökök három hadoszlopban tá­madtak. Az első hadoszlop, mely hat zászlóaljból állt, a gyaurtabiai tárágyúk és a linjuk csekmocsei öbölben álló hajó ágyúinak védel­me­ alatt az arnstutköji bolgár had­állásokat támadta meg, visszave­retett. A második, két zászlóalj­ból álló hadoszlop a Ka­raj­u folyó mögé húzódott vissza. A harmadik hadoszlopot szuronyos harccal kergették vissza. A derkoszi kerü­letben a törökök szintén támadó­lag léptek föl, de a bolgárok visz­­szaverték őket. (Vagyis mégis csak az a török forrás mond igazat, amely csakis előőrsi csatározásról, pusztán fel­­­­derítő expedícióról tud. Egy-egy zászlóalj hadi létszáma Csataldiá­­nál legfölebb 600—800 ember lé­vén, a különféle helyeken lefolyt csetepatékban összesen 6—7000 ember vehetett részt, vagyis a Csataldiánál álló s 160.000 kato­­nára becsült török haderőnek hu­­szonötödrésze. Podgorica, febr. 9. Az egyesült nap reggel tíz órakor az egész vo­nalon megkezdte Skutari ostro­mát. Miklós montenegrói király a saját csapatainak hadműveleteit maga vezette Goujemir faluban levő főhadiszállásáról, a török ha­tár közelében.­­ Az egyesült seregek tüzérsége nagyon hathatós munkát végzett, elhallgattatván a Moszlim-halmon­ lévő hadállások török ütegeit. A bombázás után a montenegrói gya­logság a halmot szuronyrohammal­­ foglalta el, elűzvén onnan a törö­köket s elfoglalván a hadállást. A törk helyőrség Skutari déli­­ részén kitörést kísérelt meg, de ■ visszaüzték. A skutarii tavon két török gő­zöst elsülyesztettek. Szentpétervár, felír. 9. A cár Hohenlohe-Schillin­gfürst herceg­nek átadta válaszát Ferenc Jó­­­­zsefnek hozzá intézett levelére. Úgy e levélnek, mint a válasznak tartalma a legmélyebb titok s a­­ cáron s az orosz külügyminiszte­­­­rein kívül Pétervárott senki sem tudja, hogy mi a tartalma. A tőzsde a balkáni kilátásokat kedvezőknek tartja, s ez a fölfo­­r­gás megnyilvánul a tőzsde szilárd , irányzatában. A pánszlávok roppant agitációt fejtenek ki, hogy Oroszországot háborúba sodorják s ma nagy bankettet tartanak, melyen a leg­hevesebb kifakadásokra készül­nek Ausztria s az orosz külügyi politika ellen. BÉCS, febr. 9. Az itteni lapok élénken cáfolják azt a hírt, mint­ha Ferencz Józsefnek a cárhoz intézett levele Ausztria behódo­­lását jelentené Oroszország előtt, mert az tisztán azon célból ké­szült, hogy a két állam további­­ ok nélküli költekezésnek véget­­ vessen. SZT. PÉTERVÁR, febr. 9. Az I .itteni Rech című lap értesülése szerint Ferencz József levele al­­­­kalmas arra, hogy az ellentéteket­­ kiegyenlítse. LONDON, febr. 10. Egy bécsi távirat szerint Románia 60.000.000 dollárt ajánlott Bulgáriának a Ruszjuk, Sumla és Várna közti­­ területért. EGYEZNEK A RUSZOK. (Folytatás az 1. oldalról.) . * ___________ I man’s Trade League titkára és Ernest Bohm, a Central Fede­rated Union titkára újabb adato­kat és bizonyítékokat terjesztet­tek Waldo rendőr főparancsnok elé, a rendőri brutalitást illetőleg. Jellemző az a panasz, melyet egy fiatal leánypiket emelt a 8937 számú rendőr és az a felett, álló kapitány ellen azért, mert ez a 20-ik utcai S. N. Beck Co. egyik fogdmegyét, aki a panaszos lányt durván leütötte, egy közúti villa­nyos kocsin futni engedték A ta­nuk esküvel erősített nyilatkoza­tából kitűnik, hogy a panaszos egyenesen felszólította a rendőrt, hogy a fogdmeget tartóztassa le ez azonban annak dacára futni en­gedte. Míg azonban a rendőrség a vi­lágért sem lépne közbe a garáz­dálkodó fogdmegek ellett, addig buzgón tartóztatja le és szállítja a piketeket, ik­ket azután a Night­­Vi­rton lakásszámra ítélnek el. A bíróságok pedig buzgón szab­ják ki a pénzbüntetéseket a s­ike­­t a fejére, azonban a fogdmegek e­llen elfogatási parancsot kibe­­... ütani nem akarnak. Így Rosa Schneiderman, akit a 23-ik utcá- b­an, midőn pikerszolgálato­s volt, egy vad fogdmn­­g megtámadott, a bí­rósághoz fordult, hogy a táma­­dó ellen az elfogató parancsot ki­vegye,­­ azonban a bírósági­­lerk ezt kereken visszautasította és kijelentette, hogy csak idézést bocsájthat ki a támadó ellen. Azok a piketek, akik a Cleve­land Avenuen levő Shapiro-gyár­nál teljesítettek piketszolgálatot, jelentették, hogy a rendőrség nem engedte őket, a gyárhoz négy blocknál közelebb. Sőt annyira n­ek­tek a rendőrök, hogy még a környékén lakókat sem akarták lakásukhoz engedni. A férfiszabó sztrájkolók sorái­ban nagy örömet okozott az a hír is, hogy a Washington Piacon le­vő Zeiman Clothing Co. aláírta a követeléseket és visszakapja a munkásait, kiknek a száma 300. Ez a cég egyenruhákat készít és re­mélhető, hogy a többi ilynemű gyár is hamarosan be fogja adni a derekát. A Red Bankbéli, N. J. az Eis­­ter Bros. egyenruhakészítő gyár ellen folyó sztrájkot illetőleg Lot­tie Levin jelentette, hogy a sztrájk rendben folyik és a mun­­­­kások gyors győzelme bizonyos A munkások legnagyobb része orosz és olasz és elhatározták, hogy kitartanak mindaddig, míg­­ a cég meg nem adja a 20 százalék , béremelést, 48 órai munkaidőt és el nem ismeri a uniót. Roch­esterben, N. Y. pénteken volt a múlt heti tragédia halottjá­nak, a 17 éves Ida Braimannak temetése, akit tudvalevőleg Va-­lentien Sauter gyáros lőtt agyon A temetés a lehető legimpozánsab­­­ban folyt le, nem kevesebb, mint két­ezer munkás kísérete mellett,­­ akik a csúnya idő dacára a leg­nagyobb rendben meneteltek a­­ koporsó után a hosszú útvonalon egészen a temetőig. Ez a kép örökké emlékezetes marad és híven mutatja a mun­­­kásság folyton növekvő szolidan­tását. A simai Haskins és Montalbo szervezők beszéltek és a külön­böző nemzetiségű munkásasszo­nyok mind megsiratták a kis zsidóleányt, az ő küzdelmük vér­tanúját. A férfiszabósztrájk szomban a nap folyamán ismét folytatta út­­a­ját a fényes győzelem felé.­­ Broadway és Bleeker Street sar­kán levő Dietz Bros.-féle gyár­ , mely ezer munkást foglalkoztat, ■ aláírta a követeléseket és vissza­kapta a munkásait. Egyébként ,­­ ugyan a nap folyamán több meg­egyezés is létesült, ezek a gyáro­sok akoli­ban egyelőre titokban akarják tartani a neveiket Szombat estig, a jelentések szerint­­ ló gyárral és m­űh­ely­­l­yel jött létre a megegyezés és ezekre a helyekre a munkások visszatértek, míg számos nagyobb teleppel is igen előhaladott szá­ Podgorica., febr. 9. Az egyesült montenegrói és szerb haderő teg­diumban vannak a tárgyalá­sok, ü­gy, hogy az eredmény min­den pillanatban várható. A sztrájk vezérei megcáfolták a New York Clothing Trades Association amaz állítását, hogy műhelyei nyitva állanak és azok munkásai napról-napra nagyobb számban visszatérnek. Ezzel el­lenkezőleg az igazság az, hogy a műhelyek teljesen szünetelnek és azok munkásai a teljes diadalig híven kitartanak. A brooklyni műhelyek szintén valamennyien zárva vannak és a munkások folytatják a harcot, da­cára munkáltatók minden kísérle­tének, hogy megbontsák a sorai­kat, ámbár erre minden eszközt felhasználtak, még azt is, hogy a kü­löböző nemzetiségű munká­sok között a fajgyűlöletet éb­resszék életre, különösen az ola­szok és a zsidók között. Az Internatioal Ladies Gar­ment Workers Union, vezetősége jelentette szombaton, hogy a New York Cotton Garment Ma­nifacurers Associationnal ideig­lenes megegyezés létesült, mely valószínűleg még a mai nap fo­lyamán referendum alá kerül. A takaró és kimonóiparban azonban az egyezségi tárgyalások teljesen holt­pontra jutotak és a küzdelem teljes erővel tovább folyik. Albany, febr. 7. Sulzer kor­mányzót fölkérték, hogy a ro­­chesteri sztrájkban közbenjárjon s ő ezt a State Labor Department­hez tette át. A deparment vezető­je egy megbízottat küldött Ro­­chesterbe. PINCÉRFIUK VIZSGÁJA. Londonnak a Vincent utcábann levő iskolája érdekes eseménynek színhelye volt a minap. Pincér fiuk és szakácsinasok vizsgáztál és a bírálók pedig az előkelő szál­lások voltak. Az apróságok ma­guk végeztek mindent: maguk si tettek, főztek és maguk teritet­tek és maguk szolgáltak föl. Bá­jós látvány volt a fehér kötényes fehérkabátos apróságokat látni amint forognak a tűzhely kö­rül és igen kedves volt, amint fe­jü­kön meg-megingott a hófehér­­ tányérsapka. A kis szakácsok ki­tűnően megállták helyüket, mer a legnagyszerűbb szakértők állí­tása szerint kifogástalanul állítot­ták elő a menüt. Pedig a munk­­s korántsem volt könnyű, mert a menü a legválogatottabb étele­ket tartalmazta. Miként az apu­­­szakácsok, akként az apró pincé­­­rek is brilliánsan kitettek magu­­­kért. Kifogástalanul végezték a t­é­rítést, a fölszolgálást és viselke­e­désük is teljesen korrekt volt. R­észt vevők némelyike árgussze­­­mekkel ügyelt, hogy semmi hiba­t ne kövessenek el, például a poha­­­rat ne töltsék teli és ha szivar­t kínálnak, mindig elmondják .Megengedi uram, hogy levág­­­jam a hegyét és tűzzel szolga­­t­jak?” Ámde baj is akadt és ezek­­ során egy kedves epizód. A egyik apróság elejtette a nagy vi­z­­eskorsót, ami ezer darabra tö­­­rött. Az imént még korrekt pin­cér szempillantás alatt gyerek­­ lett, szeméből keservesen ömlőt -­­ könny és szemeit a szalvétává - szárítgatta, amit előbb még kacé­rul hóna alatt szorongatott. Eg­y díjat a 13 éves Henry Crozer­­ nyerte, aki a kiszolgálás körül - eleganciájával és biztosságává - tűnt ki. Az egyik vendégnek a bó­­­dogságtól sugárzó gyermek eze­ket mondta: “Hat hónapja tanít­­­lom, csak a pincérséget és ez vol­t az első bankett, amelyen fölszol­­­gáltam. Ámde mondhatom, nem­­ éreztem cseppnyi izgatottsága sem. Egy hibát mégis csináltam . Nem az étteremben ugyan, k­ánen­­ a konyhában, ahol egy lábast lök­­­tem le a tűzhelyről. Ha egy ven ■­dég az utániban állt, udvariasat­­ szóltam: ‘‘Megengedi uram?” é­s rögtön szabad lett a­z út. Azt hi­szem, hogy mesterségünkben a, : Udvariasság éppen olyan fontos , mint a gyors és zajtalan kiszolgá­­­lás.” . Fogadni lehetne, hogy ha Her­­­ry Crozen ragaszkodik udvarias­sági elvéhez, húsz esztendő m­úl­va szállótulajdon­os lesz Nizza -­ban vagy Montecarlóban. AZ OLVASÓK KÖRÉBŐL, 114 SEGÉLYKIÁLTÁS A BÖRTÖNBŐL. ] Tisztelt Szerkesztő úr! Először is bocsánatáért könyör­göm, hogy vagyok oly bátor, je­len szerény soraimmal, az amúgy is munkával túlterhelt idejét egy pár percre elfoglalni. Nem a leg­szívesebben teszem, hogy ily szo­morú ügyben fordulok a .. Szer­kesztő úrhoz, de üdvömre vallom, kényszerítve vagyok ezt tenni, bálva abban, hogy úgy a­­­­ Szerkesztő úr, mint a ma­gyar testvéreim és testvérnőim nem fogják egy szegény, szeren­­sétlen sorsüldözött apa könyör­gő kérését megtagadni, hanem az igaz, nemesen érző szívük sugal­lata szerint teljesíteni is fogják. Azt hiszem, hogy még élénk em­lékezetében van a szerencsétlen családi tragédiám — mert annak idején közölték a lapok, amelyet még 1910 évben Chicago-Height­­sen, — amidőn a rajongásig sze­retett feleségemet hűtlenségen érve, egy pillanatig tartó elme­zavar és a legnagyobb szívfájdal­mam közepette követtem el, a­melyet már nagyon, de nagyon , megbántam, mert hiszen azt vet­tem el szegénytől, amit nem én adtam és amit vissza sem adha­tok soha! S habár nagyon mosto­hán visszaélt jóságommal és sze­­­retetemmel egyaránt, azért én es­ feledni még most sem tudom. Tettemért biráim 14 évi börtön­nel sújtottak, de csak azért, mert a tanúim a tárgyaláson nem jelen­hettek meg. Már két és fél éve va­gyok a börtönben. Szeretném­­ már lerázni magamról az élet­e terhét és mint a lehullott falevél örökre elpihenni. És mily szomo­­­man gondolok arra, hogy még­­ mindig élek, hogy még minden: ' hurcolom a földi lét keservét. De nekem úgy látszik, meghalni sem­­ lehet, mert hiszen ott van az egyetlen 4 éves árva kis­gyerme­kem, aki még nevelésre vár és aki oly nagyon nélkülözi a szülői szerető karokat. Evégből megkér­tem a chicagói főkonzulátust,­­ hogy legyen segítségemre és szer­ződtesse a volt ügyvédemet, hogy­­ az eszközöljön ki egy új tárgya­­lást részemre. S íme a főkonzulá­tus a szomorú sorsomat a szivén 11 hordozta, s 36875—R. 67b. számú­­ levelében értesített, hogy az ügy­­­­védet már szerződtette, ki az ügyemben már dolgozik, s­z ta­lmim összeszedésén fára.Io De hát a tárgyalás megtartási pénz­­­­be kerül, s nékem pedig nincses , elegendő pénzem, ennélfogva oda terjed alázatos kérelmem, legyes­­t oly kegyes­­. Szerkesztő ed tár­jelen levelemet akár a Testvéri­ség, akár pedig az Előre című lap­ban pártolólag közzé telim szi­veskedjék mert bízom abban, s hogy magyar testvéreim és tesi , vérnőim, ha már az én sorsomat nem is, de legalább az árva ki gyermekem szomorú sorsát szi­vükön fogják hordani s nem fog­ják sajnálni a nehéz verejtékkel szerzett centjeikből juttatni arra,­­ hogy a szerető apát vissza­adhas­­­­sá­k az árt a kis­gyermeknek.­­ Tudom azt, hogy a nevezett la­­g­­ok is még segélyre várnak, mert­­ hiszen az egyik, a legnagyobb­­- nélkülözések mellett, csak most­­ született meg, s a gépek beszerzé­­­­se és a lap előállítása sok költsé­get emésztett föl; de mindezeket szem előtt tartva, abban is bízom,­­"t hogy a szeretett magyar testvé­­­ reim és testvérnőim minket sze­rencsétleneket sem fognak cser­­­ben h­igyni. 't * 1 Mivel pedig a t. Szerkesztő urak sok teendője miatt nincs ideje a pénzzel bajlódni, _ szépen kérlek tehát, a legkisebb­­ adományt is címemre ide a bör­­­­tönbe küldjétek el levél kiséreté­­­­ben. Különösen kérem a nő test­­t­véreimet, kiknek több idejük volt­­ a gyűjtésre. 10—20 centes ado­­­­mányt levélbélyegben is be lehet küldeni. — Címem: John Bartók,­­ Reg. No. 2005, State Penitentiary , Joliet, 111. Most pedig remélve a legjob­­­bakat, maradta kl mély tisztelet­tel John Bartók. 4 S t* Hfr Hfr 4* 4* 4* Hfr 4* "fr fr* 4* *fr> Hfr 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4? 4* 4* 4* 3? í GARDOS MARISKA ! \ CHICAGO-BAN. f l NAGY FOGADÓ ÜNNEPÉLY LESZ % | 1913 február 16-án, vasárnap a PULASKI HALL- J­­ . ban, 1711-1715 S. Ashland Ave. % I* fél block north a 18. Streettöl. fr * I* Fényes műsorral s tánccal egybekötött ünnepély *fr fr Ezen ünnepélyen fog a chicagói nagyérdemű 4* fr magyar közönség előtt GÁRDOS MARISKA, | Magyarország egyik leghíresebb írónője, a mun- ^ || kásmozgalom egyik legjobb ismerője és a jelen- 4. kor legtehetségesebb magyar szónoknője be- 4* 4* mutatkozni. 4» ffc Az ünnepély, melynek tiszta jövedelme az “ELŐRE” és +fr "fr a Magyar Szocialista Szövetség javára lesz fordítva, ‘fr nagyszerűnek ígérkezik. ■fc V T Ez alkalomra ugyanis sikerült megnyernünk a helybeli jj, ^ német színház kitűnő magyar származású művésznőjét ^ 4^ Sugár Jolánt, ki a közönséget szép magyar dalokkal 4* TM fogja szórakoztatni. Azonkívül sok tehetséges elvtársnőnk ífr és elvtársunk és a helybeli német szocialista dalárdák ífr ^ fogják az ünnepélyt Chicago magyar közönsége előtt *fr ^ fellépésükkel emlékezetessé tenni. " Senki se mulassza el az alkalmat Gárdos elvtársunk foga- ^ dó ünnepélyén megjelenni. 4^ A zongorát ez alkalomra a Bush és Gertz cég fogja ren- ífr" •fr­delkezésünkre bocsájtani. Az énekszámokat pedig *fr ^ Chicago egyik legnagyobb zongoraművésznője fogja ^ J kisérni. J ^ Kitűnő zenéről, úgyszintén ízletes ételek és ita- 4 4* lókról gondoskodva van. ifr ^ Ezen ünnepélyre tisztelettel meghívja a t. c. és ^ 4^ becses ismerőseit A Rendező Bizottság. 4* ^ Kezdete délután 2 és fél órakor. ^ J Jegyek előre váltva egy ur és hölgy részére 25c. J j. A pénztárnál személyenkint 25c. J -fr Jegyek kaphatók a Szocialista Párt Országos + ^ Irodájában, 111 N. Market St., Loewy fordító J titkárnál, Petrás borbély üzletében, 752 W. 35th ^ ^ St., a 3-ik számú magyar szocialista osztálynál. ^ 4-i 1286 Clybourn Ave. és az összes magyar párt 4" 4^ tagoknál. 4r 4.- - 4' 41 Műsorról a helyszínen gondoskodva lesz. 4. + ÚTIRÁNY: Bármely irányból a 18-ik St. és Ash- J­s­land Ave. keresztezésig. 4. •fr 4* 4 4* 4* fr 4* fr* 4* fr* Hfr 'fr 4* fr* fr* 4* fr* fr* 4* 4* fr* fr* * Sí I­ajlodoritÚN, arc vs fe; Vlisidenfiemii iilat, va­an­uIÚM. ké*i vas.' vilin­­ar‘'á»'°­* . . .. lasliOB s/dikseges «s*e­nyos kőzete*» mellett. refc kaphatók. Mrs. B. HERRMAN llliSÖK Dü früDK ASZ­­O Min­den­ficninü hajmninka tn'Ggreo­ delhetü, v^Ll'ák­tint kifésült hajból bár­mily munkát elkészítek a 78-ik utca közelében 1 18h FN­18T AVE., JffiVV­­U­K

Next