Előre, 1913. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-22 / 46. szám

______ ____ __ 1 |.M — npvjEUXir• -my _ty\£.-fc; . mmm—i■■■—wmmtmamw——rw«» NO. 46. VOLI II. ÉVFOLYAM ' " _ NEW YORK, SZOMBAT, 1913. FEBRUÁR 22.' EGYES SZÁM­ÁRA X CENT. # vl ■irt ■ ................................................................ ■ mm, I 1 ,, Ml 11 .11 „...II Uj forradalom Mexikóban. AZ ÉSZAKI, NYUGATI ÉS DÉLI RÉSZ HUERTA ELLEN NYILATKOZOTT. — ZAPATA TÁBORNOK PUSZTÍTJA DÉL MEXIKÓT. — OROZCO ÉS SA­­LAZA TÁBORNOKOK SEREGE FELLÁZADT. — HADERŐT VÁD ALÁ HELYEZTÉK. Az új mexikói kormány hely­zete nem valami irigylésre méltó. A köztársaságnak északi, nyugati és déli része a Huerta-kormány ellen nyilatkozott s pár nap múlva Mexikó majdnem valamennyi ál­lama nyílt harcban fog állni az új kormánynyal. Az a vélemény, hogy minden állam a saját füg­getlenségére törekszik, s ebben­­is­ esetben példátlan anarchia és káosz­ fog beállni Mexikóban. Más kérdés, hogy szitja-e valaki az egyes államok forradalmát, hogy ürügye legyen beavatkozni, vagy nem szitja, de annyi bizo­nyos, hogy a washingtoni kor­mány­ nagy jírfeladatoknak néz Zapata tábornok és 2000 embe­re irgalmatlanul pusztítja Dél- Mexikót s tegnl­ bevette Ouerna vacát. Huerta^fcapatot küldött A Salgadist^B Salgats tábor­nok vezérleteHlatt föllázadtak Guereco állan|Hn. Az oroxquis­­tosok Oroszccf# Salazar tábor­nok narancsig|H'iga alatt föllá­zadtak Sonorában és Chihuahuá­­ban, s \" a sej­u Wlj­ lemezt kikiál­tották ideiglenes elnöknek. Ma­dero hívei Matamoros tábornok vezérlete alatt föllázadtak Ta­­maulipas államban. Vera Cruz­­ban a hatóságok vonakodnak el­ismerni a Huerta kormányt, s nem teljesítik azt a parancsot, hogy a Porfiria Diaz elleni forra­dalom alkalmával letartóztatotta­kat bocsássák szabadon. De nem­csak a forradalmár tábornokok, hanem az egyes államok polgári kormányzói sem akarják elis­merni Iluertát. MADERO SORSA. Nemcsak maga Madero, de ta­lán még Huerta jelenlegi min­denható főparancsnok sem tudja, hogy mily sors várakozik a bukott elnökre, akit Wilson mex­ikói amerikai követ közbenjárása men­tett meg az öcscse sorsától. Le­het, hogy gyilkosságért perbe fog­ják, lehet, hogy­ a nemzeti kincs­tár megzsarolásai miatt vád alá helyezik, lehet hogy elmegyógy­intézetbe zárják, de az bizonyos, hogy rögtönítélő bíróságilag nem fogják kivégezni, hanem meg­tartják a ‘formákat.” Huerta tábornok megnyugtat­ta Maderónét, hogy ‘‘ez idő sze­rint” nem kell aggódnia a férje életéért, de ki tudhatja, hogy mit fog hozni a jövő. A mexikói kon­gresszus tegnapelőtt estétől teg­nap reggelig Madero sorsa fölött vitatkozott anélkül, hogy valami megállapodásra jutott volna. A 1­. ügyet későbbre halasztották, s azon a javaslaton gondolkoznak, (amelyet a kongresszus elé ter­jesztenének) hogy Maderot he­lyezzék vád alá gyilkosságért s azért, hogy hat millió pesót vett ki az államkincstárból a maga céljaira.­­•­­ Arról is beszélnek, hogy Ma­derot száműzetésbe küldik, de Vera Cruzba mennet a vasúton va­lami “váratlan’”katasztróf'­ fogja érni, más szavakkal: elteszik láb alól.­­ A radikalisták el vannak hatá­rozva, hogy Maderot nem enge­dik kisiklani körmeik közül. Az a tervük egyelőre, hogy elkoboztat­­ják a Madero-család minden va­gyonát, ami sok millió dollár ér­téket képvisel, mert a Maderók­­nak óriási farmjaik, kaucsu­k- és gyapotültetvényeik, bányáik, ko­hóik, olajforrásaik, bankjaik, há­zaik, mindenféle iparvállalataik vannak. S ha minden elvettek tő­lük, akkor következik a bukott elnökre nézve s a többi.” GUSTAVO MADERO KIVÉG­ZÉSE. “Don Gustavo nem kísérlette meg a szökést csak akkor kezdett futni, mikor a kivégzésével meg­bízott katonák már tüzeltek rá. Saját szemeimmel láttam a bor­zalmas gyilkosságot. Rettenetes volt rettenetes.” Ezt mondta Mexikó fővárosá­ban egy new yorki nagy angol lap tudósítójának egy mexikói, kis testvérét, a forradalmárok egyik tisztjét ment meglátogatni az ar­zenálba, s a tudósító természete­sen sietett megtávizni minden bor­zalm­as részletet. Madero Gusztávot a mexikói arzenál egyik udvarában lőtték agyon busz egynéhány polgár­ember s 50—60 forradalmár kat­­ona jelenlétében. Az estet a fent említett mexikói ügy­ mondta el. (Folytatás a 2-ik oldalon.) AZ INTÉZET TITKAI. A KEGYETLEN BÁNÁSMÓD MIATT 18 GYERMEK MEG­SZÖKÖTT. NÉGYNEK ELFA­GYOTT A LÁBA. A JELES INTÉZETBEN VIZSGÁLATOT TARTANAK. Glen Mills Schoolból, Philadel­phia javítóintézetéből megszökött tizennyolc fiú, s­zélvíz idején, éle­lem és ruha nélkül neki­vágtak a vidéknek. Nagyon jó dolguk lehe­tett az intézetben, ha kétségbe­esésükben ilyen cselekedetre vete­medtek. Több órai hajsza után összefogdosták őket, de ekkorár­a négynek elfogyott a Lába. Egy fa törött lábbal igyekezett menekül­ni. Leugrott az­ intézet harmadik emeletéről, lába eltörött, de nagy fájdalmai dacára mégis menekült. Az intézet ellen e miatt nagy volt a felháborodás, s ennek kö­vetkeztében az intézet főorvosa - felesége a főápolóné lemondtak. Tagadták a kegyetlen bánásmó­dot, s hivatkoztak az intézet ki­tűnő egészségügyi viszonyaira. Ezzel szemben azonban a vizs­gálat megállapította, hogy a fiú­kat ecettel áztatott pálcával "ja­vították”, s felügyelet alatt öt, né­ha tíz mérföldet kellett gyalogol­­niok hóban, mezítláb, “hogy ide­geik rendbe jöjjenek.” E humá­nus bánásmód következtében több fiú*egész életére nyem­őség lesz. ------—————■— A megelégedett olaszok. Róma, febr. 20. A képviselő kamara mai ülésén egy képviselő arra volt kiváncsi, hogy mit szán­dékozik az olasz kormány tenn az új amerikai bevándorlási tör­vény ellen. A külügyek államtit­kára kijelentette, hogy az elnök vétóját örömmel vették tudomá­sul. A ház tapssal fogadta e ki­jelentést. A SZABÓSZTRÁJK GYŐZELMEI. A PHILEDELPHI­AI ÁLTALÁNOS SZTRÁJK BOMBAKÉNT HATOTT. — EGYEZKEDÉS CSIKÁGÓBAN. — ÚJABB EGYEZ­SÉGEK NEW YORKBAN. A philadelphiai általános sztrájk úgy hatott a new yorki gyárosok­ra, mint a villámcsapás. A rendelé­sek, melyeket eddig még Philadel­phiában tudtak készítetni és ma­gukat ilykép egy kissé kisegíteni, egyszerre, mint egy csapásra, meg­szűntek, annyira, hogy a már félig elkészített portékát is úgy, ahogy van becsomagolják és visszaküldik New Yorkba. A gyárosok egy darabig a chica­gói gyárosok lojalitásában remény­kedtek, hogy majd ezek el fogják készíteni a rendeléseket, azonban ebben­ is csalódtak, mert a chica­gói gyárosok, látva a philadel­phiai helyzetet, egyáltalán nem mernek szak munkát vállalni. Sőt még mielőtt valami történt volna is, sorra önként jeletkeznek a uniónál és kötik meg az egyezsé­geket s saját maguk ajánlják a heti ötven órás munkaidőt is. A Hart, Shepner A. Marx-féle óriási cég is kiegyezett tegnap az ottani unióval, két esztendőre kötvén meg az egyezséget s meg­adta a heti ötvenórás munkaidőt is. A többi gyárosok sorra követik ezt a példát. A United Garment Workers Unionnal New Yorkban mindez ideig 363 gyáros cég egyezett meg és több mint 30.000 munkás tért vissza a munkába. A jövő hét ele­jén már ezek a visszatért munká­sok le fogják adni heti százalé­kaikat a még sztrájkban állók ja­vára, ami a sztrájk sikeres veze­tését jóval meg fogja könnyíteni, s annál is biztosabb, hogy ez a sztrájk, mely eddig is mindenki bámulatát vívta ki, teljes diadal­lal fog bevégződni. A Wolf & Abram­s-cég, mely 8 hétig azon reménykedett, hogy talán mégis vissza fog térni a munkásainak hacsak egy része is, vagy legalább sztrájktörőket fog kaphatni, most, hogy ebben csaló­dott, fogta magát, és egyszerűen kihurcolkodott Passaiere a gyá­rával együtt. A unió egy küldött­ségének alkalma volt a cég ottani helyiségeit megtekinteni­ és azzal a jelentéssel tért vissza, hogy az egy valóságos járványfészek, ahol még a legegészségesebb munkás is meg fog betegedni. Philadelphiában a sztrájkolók a Washington Hallban gyülekez­tek és reggeli öt órakor innen mentek piket-szolgálatra, még­pe­dig olyan impozáns menetben, a­milyent még nem látott Philadel­phia. A menetet L. A. Pratt ve­zette, aki a philadelphiai kétrend­beli közúti sztrájknak im­már az élén állott. Alexander Stohnicky, a United Garment Workers szer­folytatás a 2-ik oldalon.­ BOMBA­ROBBANÁS AZ ELŐRE ÉPÜLETÉBEN. Tegnap pont éjfélkor éppen munkánkkal voltunk elfoglalva, midőn egyszerre óriási robbanás reszkettette meg a levegőt. Szerkesztőségünk épületének földszintjén egy olasz grocerie üzlet van, s úgy látszik ennek va­lami honfitársa bombát helyezett el a lépcsőházban, közvetlenül a fűtőkészülék mellett és ez rob­bant fel. A robbanás zajára termesztésen óriási csődület támadt, azonban nagy kárt nem okozott, csak pár ablakot tört be. INDIÁNEMLÉK STATEN ISLANDON AZ ILLUSTRIS VENDÉGEK KÖZT TELIVÉR INDIÁNOK IS LESZNEK. AZ EMLÉKET A WANAMAKER FIA ÁLLÍTJA. A kipusztított indiánok emléke­zetére Staten Islandon a Fort Wad­o­worthon hatalmas em­lékszobrot állítanak Rodman Wanamaker­­nak, az áruház tulajdonos fiának költségén. Az alapkőletételnek ünnepélyén jelen lesz Taft, szenátorokkal, kép­viselőkkel, a hadsereg és haditen­gerészet magasrangú tiszteivel s tizenkét indián főnökkel egyetem­ben. Az emlék a­ Wadswork erőd északi részén, a fort Tomkinsnek egy 35 láb magas alépítményén fog emelkedni, tehát Staten Is­land legmagasabb pontján. Az al­építményre 75 láb magas talpazat kerül, s erre fogják fölállítani a 60 láb magas bronz alakot, mely egy indiánt fog ábrázolni teljes díszben. Az első kapavágást Taft fogja megtenni, 21 ágyulüvés kíséreté­ben, s alkalmi beszédet tart. Az­után “t’rres szarvú medve “ indián­­főnök (Yankton Siouxból) egy bölénycsonttal beleszúr a földbe, megforgatja s szintén beszédet fog tartani. Az indiánok­­ind­ián nem­zeti zene hangjai mellett fölvonják az amerikai lobogót, mire a zene­kar a “Star Hpangled Banne­r“-t fogja játszani. A társaságot egy hadihajó fogja az erődbe vinni, s az indiánok a hajón is teljes nemzeti díszben lesz­nek. Köztük sok “előkelőség” van, s egyik m­ásik még Güster tábornok ellen harcolt, de azóta beletörőd­tek a civilizáció “áldásaiba". --------0-------­A hatóság ellensége a sztrájknak. Akron, 6. febr. 20. A gummi gyárak hivatalnokai, Rockwel major és Ferguson sheriff között hosszas tanácskozás folyt le,­­ melynek következtében ez utób­biak rendeletet bocsátottak ki, a­mely megtiltja a sztrájkoló gum­­mi áru munkásoknak, utcai de­monstrációk tartását még az egy­szerű utcai fel­vonulást is. Hason­lókép nem szabad az úgyneve­zett pisketeknek a gyár köze­lében sem tartózkodni. A gyáro­sok megfelelő védelmet kértek te­lepeik számára és így még 50 rendkívüli rendőrt eskettek fel e célra. * A sztrájkolók a hatóságok ok­­vetetlenkedése miatt nehezen mű­ködhetnek céljuk elérésében és e miatt Cox kormányzóhoz appelál­­ni akarnak. Már azért is, mert ed­dig semmi olyasmit a sztrájkolók: el nem követtek, ami igazolná a major eljárását. MORGAN BETEGSÉGE, A MILLIÁRDOS EGÉSZSÉGÉ­NEK IGAZI ÁLLAPOTÁT EGYRE TITKOLJÁK. MÉGIS IGAZNAK LÁTSZIK AZON­BAN, HOGY GUTAÜTÉS ÉRTE. J. Pierpont Morgan egészségé­nek igazi állapota valószínűleg csak a legbeavatottabbak előtt is­meretes. Egyre olyan hírek érkez­nek Cairóból (hol a milliárdos ez idő szerint tartózkodik), hogy Morgan állapotában “tartós a ja­vulás”. (Tehát kellett valami ba­tnak lenni.) Más hírek Morgan annyira magához jött, hogy már automobilkirándulásokat is teh­et, gondtalanul cseveg barátaival a cairói Repard Hotel terraszán, sőt üzleti ügyekben nagyon fon­tos értekezleteket tart Pidgley Carterrel. Jött azonban olyan távirat is, mely szerint Morgant e hó 17-én kisebb szélhűdés érte, s ezért hív­ták oda Nápolyitól lóhalálában Fianelli tanárt, aki ott is marad mindaddig, míg Morgan Cairóból ház,­ nem utazik. A szélhüdés első rohama után 2—3 hónapra szokott jönni a má­sodik (sokkal veszedelmesebb) roham, s Morgant ettől nagyon féltik, magas életkora miatt. Öngyilkossági kísérlet. Guantois Toni­­szakácsot, aki 40 éves, a Bronx Hotelb­en, eszmélet­len állapotban találták. Világító gázzal akarta magát megmérgezni, de a csap kihullott a szájából. Sikerült őt eszméletre hozni és a Harlem hospitalba vin­ni, mint letartóztatottat. Guantois a Monticello Avenuen lakik a B romban. Borzalmak W. Virginiában. ÖTVEN ELFOGOTT SZTRÁJKOLÓ? SZABADON BOCSÁJTOTTAK, MÉG HETVENÖTEN VANNAK AZ IDEIGLENES BÖRTÖNBEN. — A HOLLI GRO­VES BORZALMAS CSATÁNAK HITELES TÖRTÉ­NETE. — A SERIFF LÖVETETT.­ ­------------­Charleston, W. Va., febr. 30. A múlt éjjel és a mai nap folyamán nem kevesebb, mint ötven oly­a­n­ bányászt bocsájtottak szabadon, akiket a katonaság a point creeki sz­énkerületben “rendetlenkedés” és “lázítás” vádja alatt letartóz­­tatott. A pint creek junction­ ideiglenes börtönben jelenleg hetvenöt fogoly van. A most éjjel katonai őrjárat­ok cirkáltak a hegyek között, gyújto­gat­ók után­ kutatva, de semmi nyomra nem akadtak és rendza­varás sem történt. Pár bányában, ahol megkísérlik a munkát meg­kezdeni, erős katonai őrségeket helyeztek el. Az állami tim­ok vezérei elu­­­­tár­rozták, hogy a Point Creek és Cabin Creek kerületben a sztráj­­koló bányászok részére szombaton nagy tüntető felvonulást fog­nak rendezni. A Charlestonban megjelenő Lam­bor Argus nev­ű­ újság részletesen megírja a holly­grovei borzalmak egész történetét, mikor is ezen. a falu összes lakóit összefogdosták . Az Argus ezeket mondja: Sheriff Hillnek ama b'utali­t kísérlete,­­hogy bérenceivel és fogdmegeivel együtt megölje sát­raikban az alvó, báj­’faszokat, oly helyzetet teremtett, mely polgár­háborúhoz hasonlított, melyben egész sereg ember életét vesztet­­te. Péntek este óta átvette az­­ll­almat a terror a Point és Cabin Creek kerületben.­­ Toll nem tudja leírni a­ helyzet rettenetes voltát. Soha eddig, a nemzet történelmének folyamata alatt nem volt még rá eset, hogy egy közhivatalnak bizonyos ér­dekek szolgálatában oly híd­gép és számítóan brutális taktikához folyamodott volna, mint tette azt a Kanahwa kerület­­magas she­­riffje a mú­lt pénteken. A bányászok, akiket a múlt nyáron kiűztek point creeki há­zaikból, Holly Groveon állították fel sátraikat, s azóta ottan éltek, miközben csak ezek a vékony vá­­­szonfalak védték meg őket az eső­től, hótól és a téli vihartól. Ez a sátorfal szálka volt a bányák ha­talmas rabszolgatartóinak sze­meiben, mert az ott lakó bányá­szok megakadályozták a sztrájk­törők szállítását egyrészt, más­részt elősegítették szökésüket .A rabszolgatartók bányáiból. Ez természetesen nem tetszett a szénbáróknak és ezért elhatároz­ták, hogy kiűzik a bányászokat a holly­grovei telepről, még ha va­lamennyit, asszonyostól, gyerme­kestől együtt ki is kell pusztítani­­ok. Ezért tette meg Hill sheriff, a szénbárók némelyikével és azok bérenceivel együtt a gyalázato­san gyáva támadását a telep­ek­­en. Point Creekben semmi rendza­varás nem volt és teljes nyugalom uralkodott, midőn­ Hill és gyilkos társai vonaton megérkeztek és szemben Holly Groveval, egy gépfegyverrel és több kitűnő fegyverrel minden ok nélkül lö­völdözni kezdtek az alvó sátorfa­­lura, s megölték Sesvo F­­­tepét, aki éppen gyemmrekeit akarta a go­lyók zápora elöl elrejteni. Ugyanez alkalommal sok mást is megsebesítettek, köztük ő is. Halit, akinek lábait fúrta keresz­tül a golyó, mikor aludt, s­­­ík­­­színűleg egyik lábát amputálni kell. A meglepett bányászok ter­mészetesen tőlük telhetősig­­ szonozták a tüzelést. Biztos forrásból tudjuk, Imr­r Hill­sheriff adta meg a gépfegy­ver kezelőjének a parancsot a tü­zelésre. Egész sereg­tanú vo­ga igazolni, hogy a vonatról tették meg az első lövést, és, hogy a vo­nat összes lopásai el voltak oltva. Ezzel a gyilkos kísérlettel azon­ban meg nem elégedve, a fogd­­megek szombaton reggel ismét visszatértek, biztos. Helyet fog­laltak el a halmok között és újból ostromolni kezdték a gépfegy­verrel és a puskákat a sátrakat. Glascock kormányzó pedig nem látta az időt elérkezettnek arra, hogy a bányászok védelmére 01­­ állami haderőt kivezényelje. Vé­­­­gül aztán a bányászok, látva­­ megnyomorított társukat, látva illőiknek és gyermekeiknek két­­■ légbeesését, kénytelenek voltak fegyvert fogni a saját védelmükre mert az, aki ily körülmények kö­zött ezt meg nem teszi, az gyáv­a és nem méltó a férfi nevére. Ezek voltak azok az okok, me­lyek miatt kitört az a véres harc, mely hétfőn egész napon és egész a BALKÁN HÁBORÚ HÍREI. A NAGY HIDEG FOLYTÁN SZÜNETELNEK A HARCOK. — A TÖRÖKÖK PUSZTÍTJÁK A KERESZTÉNYEKET.­­ AZ OSZ­TRÁK KATONÁK SZENVEDNEK. A Balkánon szünetelnek a har­cok, mert egy jelentés szerint ak­kora hidegek járnak Csataldia körül mostanában, hogy három hét előtt gondolni sem lehet az ellenségeskedések nagyarányú megkezdésére. A törökök azon­ban nem lopják a napot, hanem addig is gyümölcsözően felhasz­nálják a drága időt, a keresztény lakosságot gyilkol­gatván, ne­, hogy kijöjjenek a háborús gya­korlatból. S éppen ezért, a bolgároknak az a jelentése, hogy a most lefolyt 3 napos csatában a gallipoli-i fél­szigeten 5000 törököt öltek meg, valószínűleg egy sokkal régebbi harcnak a puszta ismétlése. Azonközben a románok és bol­gárok egyre tárgyalnak, minden eredmény nélkül, úgy látszik, a románok is a tél elmúltát s az ibo­lyák virulását várják, hogy bele­avatkozzanak a Balkánba. A ha­talmak remélik, hogy a két vesze­kedő fél legközelebb a nagyhatal­mak döntése elé terjeszti az ügyet Nemrég úgy hirdett, hogy a döntő bíróság Oroszországból, Angliá­ból és Olaszországból fog álla­ni, de valószínű, hogy ebben vala­mennyi nagyhatalom részt fog venni. Konstantinápoly, febr. 21. Míg az időjárás akadályozza a hadmű­veleteket, azalatt mindkét fél ösz­­szevonja s szaporítja a seregeit. Mitylénénél 35 görög katonaszál­­lítmány várakozik azzal a céllal, hogy partra fizáljon a Belik- öbölnél, s viszont Gallipoliból 13 ezer török katonát vittek a Dar­danellák különféle váraiba, több ezer török katonát pedig a Bezika öbölből szállítottak át.. Ez utób­biak éjszakának idején kereső- Fénynyel dolgoznak. Úgy látszik, hogy a Bezika-öböl környéke leg­közelebb fontos harcok színhelye lesz. Szófia, febr. 21. Egy Gallipoli­­ból szerdán föladott, de késés (cenzúra) miatt csak most érke­zett távirat szerint a bolgárok “nevezetes” győzelmet arattak a törökökön a gallipoli-i félszigeten A bolgárok közel 5000 törököt öltek, vagy sebesítettek meg. A bolgár seregek előnyom­ultak a Dardanellák északi részét őriző erődök irányában. Athén, febr. 21. -Janinai távira­tok szerint egy lossibozukokkal­ támogatott török hadoszlop Janin közelében megtá­madta a törökö­ket, de súlyos veszteségekkel visz­­sz­avert­ék őket. Szófia, febr. 23. Bulgária kísér­letképpen elfogadta a nagyhatal­maknak a közvetítésre vonatkozó (Folytatás a 2*ik oldalon.) (Folytatás a 2-ik oldaloss.) ------»-Á—.........fr« ■»'

Next