Előre, 1913. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-05 / 31. szám

2. oldal Drinápoly ostroma eddig sikertelen, (Folytatás az i-ső oldalról.) lapotban van, mint Európa kép­zelte. A veszteségeket kipótolták s Anatóliából egyre áramló csa­patokkal a hadsereget teljesen újjászervezték. Csataldia és Konstantinápoly közt 150,000 török áll 450 tábori, 50 könnyű és 35 nehéz ágyúval, azonkívül 50000 harcedzett ará­­biai veterán áll tartalékban Isz­­midnél Kisázsiában, kiket pár nap alatt a harctérre lehet szállítani. Ehhez járul 45000 katona Galli­­poliban, a Dardanellák védelmé­re. Ezek tripoliszi veteránok. Feshy bey parancsnoksága alatt. Ezek az emberek mind váloga­tott kitűnő harcosok, kik el van­nak szánva utolsó csepp vérig küzdeni. Bulgária Csataldsa előtt nem rendelkezik többel, mint 1 to.por emberrel, nagyrészt sihederek s kiképzetlen újoncok. London, febr. 4. Egy még rém erősített hír szerint Skutari el­esett. Skutari előtt a hadművele­teket Martinovics montenegrói tábornok vezeti. A város erődít­­ményei magas dombokon feksze­nek. Bukarest, febr. 4. Egy dir­o­máciai indiszkréció elárulta a ro­mán-bolgár tárgyalás jegyző­könyvének tartalmát. Románia­i határvonalat Turtukaj és a feke­te-tenger közt 28 mérföldnyin nyugatra van Szilisztriától. Bul­gária azonban a határt csak Szi­lisztriától volt hajlandó engedé­lyezni, a város kizárásával. Az esetleges mozgósításra megtettek minden intézkedést. Egy új törvény a vasúti alkalma­zottakat a hadügyminiszter köz­vetlen parancsa alá helyezi, a hír­lapok pedig intést kaptak, hogy katonai mozdulatokról semmi­féle hírt nem közölhetnek. Min­den arra vall, hogy a kormány el van határozva a háborúra. Konstantinápoly, febr. 4. An­gol és német hadihajók vonultak át a Dardanellákon Konstantiná­polyba, az itteni külföldiek eset­leges megvédelmezésére. A Be­­zika-öbölben (a Dardanellák ki­járatánál) egy nagy nemzetközi flotta áll minden eshetőségre ké­szen. Bécs, febr. 4. Azon híresztelé­sek dacára, hogy Románia és Bul­gária megegyeztek, bukaresti hí­rek szerint Románia újabb had­testet mozgósított, s szokatlan katonai tevékenység észlelheti az egész országban. Ha Románia hamarosan meg nem kapja azt a területet, melyet semlegessége fejében követelt, akkor a meg­újuló háborúban Törökországot fogja segíteni. SZT. PÉTERVÁR, febr 4. Miklós cárnak ma adták át Fe­­rencz József császár levelét melynek vétele után a cár a kül­ügyminiszterrel tanácskozott. Elégedetlenség Nápolyban. Nápolyban általános sztrájk fo­lyik a megélhetés drágasága ellen és az esetleges zavargások ellen a kormány valóságos hadsereget mozgósított. Őrjáratok cirkálnak az utcákon és a város úgy néz ki, mith­a hadijog uralma alatt lenne. A városnak csaknem valameny­­nyi munkása részt vesz a sztrájk­ban, tüntetésül az élelmi cikkek rettenetes megdrágulása ellen, a­mit az okozott, hogy a legfonto­sabb élelmi cikkek behozatali vámját tetemesen felemelték. A mozgalomban a nők is részt vesz­nek. A közúti vasutak megállot­tak, a műhelyek zárvák és az üz­let teljes mértékben pang. A tar­tott rendkívül népes gyűléseken az egyház és a kormány ellen iz­gató beszédek hangzanak el. A katonai csapatok kíméletle­nül szétvernek minden csoporto­sulást, már többeket megsebesí­­­­tettek és igen sokat elfogtak. AZ “ELŐRE” A LEGJOBB ÉS LEGOLCSÓBB MAGYAR NAPILAP, EDISON ÚJCSODÁJA. A SZÁZAD EGYIK LEGNA­GYOBBSZERŰ TALÁLMÁ­NYA. EGY SZINDIKÁTUS EGY MILLIÓ DOLLÁR “ELŐ­LEGET” KÍNÁLT NEKI ÉR­TE, DE EDISON KINEVETTE _ Edison, akiről már megittult hogy föltalálta a beszélő mozi­gépet, két új javítást tett máris világhírre vergődött talál­á­nyán. Clevelandi és Chicagói tő­kepénzesek megbízásából leg­utóbb P. J. Brady pátens ügy­ér el járt Edisonnál s egy millió doll­á­ros csekket akart neki adni e ta­lálmányért, “mint több millió dollárnak az első részletét”, s Edison kinevette. Brady von­a­lépp nem azért ment, h­anés­­egnézni Edison új akkumulá­­torait, s megvizsgálni, hogy men­nyiben lennének alkalmasak rá­üti kocsikra. Edison ez alkalommal elmúl­­­atta neki a beszélő mozigépe Braddy elképpedt a csodálkozó­­tól, rohant haza Chicagóba lyon­ban egy millió, dollaro­sekkel tért vissza. Edison nem tett semmit az ajánlatra, csa levetett. -------------------1KABINETALAKÍTÁS HÍRE Washington, február 4. De­mokrata körökben valószínűne tartják, hogy rövidesen hiteles k­i­lentések látnak napvilágot Wil­son elnök kabinetje felöl. Josep Patrick Tumultynak elnöki titkkv­á történt kinevezését a kabiné alakítás tervezetének tekintik. Á­lamitkár-jelöltnek William Jen­nings Bryan nevét emlegetik. Te­mészetesen már hetek óta minde­féle kombinációt kürtöttek világ­gá, de ezek a híresztelések sem­ a setre sem eredtek autentikus ír­ásból, hanem azokat az érdeke­zem­élyek helyezték el. Nagy marakodás nyilvánul még­­ főállamügyészi állás betöltés körül, amelyre már idáig is még komoly jelöltet emlegetnek, ezek sok Henry O’Gorman, Hak­smith és Gore, akik közül az els­ongresszusi tag, a­z utóbbi pi­lig szenátor. Földművelésügyi miniszterné Burleson kongresszusi tagot em­legetik. A különböző nevek forgalomh­ozatalának az a forrása, hog Wilson egyeseket Trentonba m­gához kéretett, amiből aztán a következtettek, hogy az illetők kabinetalakítás kérdésében kon­inációban vannak. Ámde a mér­óvások éppen semmi jelentőseig­el sem bírnak az egyes tárcák t­öltése tárgyában. Egy demokrat senátor, aki az elnök személyt ■ez közel áll, a következőkén­t vitatkozott e kérdésben : “Azt a körülményt, hogy ai ön látogatóihoz egyik-másik sz­mély felől kérdéseket intézet, vakran úgy fogták föl, mint ha­tározótt jelét annak, hogy az ille­tők valamely tárca betöltését annak kiszemelve. Ebben azo­ban nagyon csalatkoznak. Wi­son csupán véleményeket akar hallani, de saját gondolatait sen­kivel sem közölte. Szemétkihorók sztrájkja. Rochester, N. Y. febr. 4. A vá­ros keleti és északkeleti részére működő szemétkihordók ma reg­gel sztrájkba lépnek, követelve fizetésemelést, még­pedig órán­kénti 25 centet az eddigi 23 cent helyett. Azzal­­érvelnek, hogy munkájuk rendkívül fárasztó ,­­nagy mértékben egészségtelen és hogy az élet drágulása és az ed­digi fizetések mellett helyzetük napról-napra tarthatatlanabb. A városatyák egyelőre henceg­nek ugyan, hogy így meg úgy, ki­éheztetik őüket, tény azonban, hogy a házakban rakásra gyűlik a szemét és még egyetlen város­atya sem jelentkezett, hogy ki­hordja. Castro ex-elnök Gaynornál. JÁNOS VITÉZ ELIZABETHEN. MEXIKÓI ÁLLAPOTOK. Az eliszabeli magyarság szép számban jelent meg január 31-én a Pankuch Hall-ban, ahol a New Yorki Magyar Színtársulat tartot­ta előadását. A “János Vitéz’’ ke­rült színre s örülünk, hogy a kö­zönség kezdi dokumentálni szere­­tetét a művészet iránt. Az első elő­­adás Elizabethen,amely néhány hét előtt folyt le, a színészekre csaló­dást hozott, mert az igen gyéren volt látogatva. Jól esik nekünk, hogy ez a kudarc nem lohasztott a színtársulat kedvét és hogy is­m­ét megjelentek körünkben. Azt hisszük, hogy kiábrándulásukat nem volt okuk megbánni s a nag­i számú közönség a színészeket a leg­jobb hangulatba hozta. Az összjáték, amennyire ezt a, kis vidéki színpad megengedte, jó v­olt. A­mi pedig a külsőséget ille­t, meg kell jegyeznünk, hogy va­lamivel jobb dekorációt vártunk volna.­­ Az egyes szereplőkre áttérve k­­ell emelnünk Thury Ilonát, ak János Vitéz szerepében igen ked­ves és temperamentumos volt s kü­lönösen tetszett jó zamatos, ma­gyaros kiejtése. Hegedűs Lajos “ Bagó ” szerepé­ben sokáig emlékezetes alakitás vajtott. A játéka valóban a ne­héz szójá­rá­su, becsületes és őszin­e m­egnyilatkozása falusi parasz­egényt jelenítette meg, akinél falait és kesergéseit valóban meg­hátóan és élethűen reprodukálta Várady Juliska igen megnyers olt szép hangjával és játékával Meg kell azonban jegyeznünk hogy “Iluska” személyesítésében sem­ juttatta kellően kifejezésre ! Szánalomra méltó agyongyötör írva leánykát. A­­királykisasz­zonyt ellenben teljesen élethűes alakította. A többi szereplők is valamennyi­i derekasan megállták helyüket Szívesen konstatáljuk tehát,hogy­ a közönség megelégedéssel távo­zott az előadásról. ! !! Az elizabetai magyarságnál gyik óhaja az, hogy jövőben tá­gasabb és kényelmesebb helyiség­­en játszanak színészeink. A má­ik óhaj a darabok megválogatá­sára vonatkozik. Mi ismerjük az elizabethi magyarság felfogásátAz elizabethi munkáságot nem lehet állandóan nemzeti színű pántlikás kalappal, subával és árvalányhaj­jal traktálni. Különösen itt, a­ha az “Apostol” című színdarabot 150 látogató jelenlétében játszot­ák le műkedvelőink, itt kellene ilyen körülményre figyelemmé lenni. Reméljük, hogy igazgatóság megszívleli jóakarata figyelmezte­tésünket s a jövőben a társadalmi egyenlőtlenség elleni küzdelmet rajzoló darabot hoz elénk. Beszeda Béla, Castro generalist­a venezuelai ex-elnököt a barátságtalan Ame­rikával, amely őt visszatérésre ítélte, két ember békéltette meg valamennyire. Az egyik volt bí­ró, aki­ 500 dollár biztosíték alat­t megengedte neki, hogy New York örömeit megizlelje, a másik­­pedig Gaynor polgármester, alv­ót udvariasan a City Hallba meg­hívta. Egy teljes óráig társalog­tak egymással Gaynor és Castro mely idő alatt Castro kiöntötte szive keserveit és feltárta róz­h­ reményeit. Az újságíróknak a Gaynorna tett látogatása után a következő­­nyilatkozatot tett Castro: “Töméntelen kellemetlensége­­mentem keresztül, csak azt , hogy ebbe az országba jöjjek, d­e minden kellemetlenségért bőven­­kárpótolt engem az, hogy két em­berrel megismerkedhettem. Ezé! Holt biró és Gaynor polgármes­ter.”­­ City Hall egyik teremsze'!­­.gála a szerencsétlen ex-elnöke majdnem kidobta egy terem’T a­hová Castro bekukkantott, hog­ ■az ott folyó bírósági tárgyalás­imig fogadtatására várnia kel­ett, meghallgassa. Castro ugy­s állandóan kérdéseket intézett ttkárjához a tárgyalás menet elöl és ezt oly komolyam tett h­ogy a teremszolga jónak lár­t csendre inteni. Szerencsér­­en hívták Castrot a polgármes­erhez. Ekkor tudta meg a tereit s­zolga, hogy ő Castroval gorom­báskodott. “Hát ez a kisterme­panyol volt Castro? — így szól riporternek. — Csepp híja­s ,h­ogy ki nem dobtam!” Vörhenyjárvány Richmondor A vörheny félelmes arányok,a ütött, a legutolsó 24 óra alatt 6­­ eset fordult elő, január 29-é 12 eset, 2.8-án 110 eset. Nagy fe­etlenség uralkodik a járván­­yatt, mert immár 1.804 p hete­­k száma, mióta a járvány k­­özt. Hét halott is van már, két,f­él gyermek, egy felnőtt, nég­y éger gyermek. Körülbelül 12 is órában tört ki a járvány a gyer­mekek között. Általában a templo­nokat találták a betegség fészké­nek. SZABAD KÖNYVTÁR. Legutolsó tudósításomban ki­öltem egy iskola alapkőletétel­e almával ’ elhangzott beszéde! Teli­nek révén egy szabad kony­ár­ létesítéséről tettek említést me hamar találkozott egy il­­temeslelk­i emberbarát, ki érte élni tudja, mily nagy hatalom­­ adás. Még pedig Miss Arents-­­­ dicsőség, hogy Richmond vára­inak vezetőit megszégyenített é­s saját költségén egy 10.000 kö­­tből álló ingyenes könyvtárt k­­esitett. Mire teljesen készen lesz o,eco dollár lesz belefektetve, K­önyvtár teljesen ingyenes és bá­­i által igénybe vehető lesz. Fel­zólitom Richmond, Va, és k árnyéke magyarajka munkástá­rimat, hogy használják ki bőven - ritka alkalmat, tudásuk fejlesz­ésére. A könyvtár a kora tavasz­zal nyílik meg a Cherry Stree­­t­en a Beaverly Streethez közel Varró Viktor, tudósító Létrejött a kínai kölcsön. Peking, február 4. A kölcsön­szerződés a kínai köztársaság és a­­ hat bankcsoport között létre­jött. Kinti 125.000.000 dollár köl­csönt kap, amelyet a sójövedék hasznaiból fog törleszteni. A pénz­csoport a sójövedék ellenőr­zésére két tagot küld ki, akiket a kínai kormány sójövedéki fel­­ügyelőknek nevez ki. A kölcsön ötven év alatt törlesztendő. Agyonzúzta a felvonógép. A 18 éves Joh­n Grauiotta, aki a pen­nsylvaniai vasút 32.­­utcai állomásán volt alkalmazva, m­int elektrikus segéd, titokzatos módon a felvonógép tárnájába került s a gép összezúzta. % LO E3_____________________________ T...—,w. I m­ «*,, I .T—,| Ml......................... 1 III ——— iii.i­. 1.11 ———— Borgos mama tanácsai. Borgos mama magyar asszony o­tt él valahol New Yorkban (hog,­ hol, azt nem írja meg az a ripor­ter, akik kikérdezte életmódja fe 181) s talán ennek a nagy város­iak legfürgébb, legrózsásabb arcú öreg asszonya. Már 95 esz­tendős, de — saját kijelentése szerint — 25 évesnek érzi magát. Azt mondja, hogy a hosszú élet­hez, ragyogó egészséghez nem kell egyéb, mint minden reggel étkezés előtt egy pohár friss víz, naponta kétszeri étkezés, sok alma s egy kis------* tánc. Ezelőtt egy évvel egyedül utazott Cleve­landb­a egyik unokája esküvőjére s ott ugyancsak rakta nemcsak a keringőt, de azokat a régi jó ma­gyar táncokat, melyeket még a szabadságharcban tanult. Megemlítjük még, hogy ez az öreg korára is fiatal matróna mindennap öt órakor kel, kilenc gyermeke, 49 unokája s 11 déd­unokája vall, hétszer ment keresz­tül az Óceánon, soha tengerbeteg nem volt, egyenletes, erős voná­sokkal irt s akkora­ az­ életkedve, hogy bármikor szívesen férjhez­­mnetne egy­­ milliomoshoz. Ki tud neki kommendálni va­lakit? Manuel Calero, aki azelőtt az Egyesült­ Államok kormányánál Mexico követe volt, Mexico szená­tusában ma ezeket mondotta: “Tíz hónapig azt hazudtam az amerikai kormánynak, hogy a mexikói lázadásnak hat hét alatt­­vége lesz. Kénytelen voltam álar­­k­ot ölteni diplomáciai kiküldeté­sem idejére. Az igazság azonban az, hogy a helyzet kétségbeejtő”. Calero beszéde az egybegyűlt szenátorokra bombaként hatott. Ernesto Madero pénzügyminisz­ter feleletül Calerot fecsegőnek és rosz pénzügyi szakértőnek ne­vezte. Nogalestől Ariz. 12 mértföld­­nyire nyugatra, az amerikai kato­nák kilenc gagyi indiánt fogtak el, akik teljesen felfegyverkezve egy egész karaván élén fegyvere­­ket és hadieszközöket akartak a határon át csempészni. Az indiánokat az el pasoi szö­vetségi hatóságnak adták át. Wilson, Amerika mexicói kö­vete jelenti, hogy Pue­la állam­ban egyre rosszabbak lesznek az­­­llapotok. A felkelők a Mexikó ,Citytől 25 mértföldnyire észak­nyugatra fekvő Chalco átadását követelik. Tolquitenartgonál, Mór­los mellet csata folyik. A juaresi amerikai konzul je­lnti, hogy a határon nyugatok­ lorrol és az amerikai telepesek issza­térnek birtokaikra. AZ OLVASÓK KÖRÉBŐL. WILLIAM SULZER KOR­MÁNYZÓ ÉS A KOLDUSOK New York város nagy újságja h­cshimnuszokat zengenek napol­­ta William Sulzer, New York illám kormányzójáról. T. i. e ma hét alatt több törvényt hozot munkások érdekében, mint elő­dei összevéve egész terminusul alatt. Tehát ha már William Sulze­­New York állam kormányzója t­örvényeket hoz, azt hiszem l l­enne, ha a koldusok ellátásána­l hozna törvényt. Egy kicsit furcsa ez a kérés, as talán mégis megszívlelendő, mer­t a tekintetbe vesszük azt, hogy kik gyártják a koldusokat, akko bizony nagyon is megszívlelendő­­ a kérés. Vizsgáljuk csak meg a Wes Side-t és az East Side-t, mit lá­tunk az egyik oldalon és mit lá­unk a másik oldalon. Az egyik oldalon, ahol a gazdagok laknak ott nem engedik meg a koldulást De megengedik a koldulást a East Side-on, ahol a szegényei laknak, sőt muszáj, hogy meg­engedjék, mert a milliomosok ugr­ikarják. William Sulzer, New York ál­lam kormányzója bizonyára látt; már a Second Avenuen és az Ele­ator állomás minden , feljárója lát a koldusokat, de talán látta­­ kormányzó úr azt is, hogy a jár­dán ülve verklizve könyörög : koldus könyöradományért. Ilyenkor fölébred az emberből az a gondolat, ugyan, hogy is le­het egy ilyen gazdag városba:­ ennyi koldus? Hiszen száz szám­ra van itt a milliomos! És bizony nekik köszönheti New York vára­­ezt a Sok koldust. Igen a millio­mosok produkálják a koldusokat Az, 55 gyáraikban, üzemeikben és telepeiken lesznek a koldusok a munkásokból, ott éri őket a bal­eset, mely kolduskenyérre kény­szerít. A logika ezek szerint az volna, hogy a milliomosoknak kellene eltartani a koldusokat. Sajnos, ez éppen megfordítva van: a szegényeknek kell még a koldusokat is eltartani. .Éppsen ebből a szempontból kell olyan törvényt hozni, hogy a k­ol­­dusok ne a szegények terhére le­gyenek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a gazdagoké vagy milliomosoké legyen a ■ teher, de az államnak kötelessége róluk ■ gondoskodni. Most pedig felvetődik az a kér­­­­dés, hogyan gondoskodjék róluk az állam? Tudja azt nagyon jól William Sulzer, New York állam kormányzója, hogy milyen tör­vényt kell hoznia, hiszen­­ a di­cső, a munkások barátja, sőt még talán a koldusoké is. De hogy ne szaporodjanak a koldusok erre van egy receptünk. Próbáljanak becsületes baleset­biztosítást törvénybe iktatni. Pró­­báljanak becsületes beteg­segély­­zet törvénybe iktatni és végül próbáljanak becsületes aggkori és munkanélküli segélyt törvénybe iktatni, majd meglátjuk, hogy még akkor is annyi lesz-e a kol­dus New Yorkban, mint most je­lenleg? Nem kell nekünk Charity, kor­mányzó úr! De kellenek nekünk becsületes törvények, a­melyek a koldusokat eltüntessék az Eleva­ted lépcsőiről és a Second Ave­nue járdáiról. Schwarz Márkus: HAJÓJÁRATOK. Induló hajók: Szerdán, február hó 5-én. Carmania, Liverpoolba. Lapland, Antwerpenbe. Alice, Triestbe. Csütörtökön, február hó 6-án. Barbarossa, Brémába. La Touraine, Havreba. Szombat, február hó 8-án. Amerika, Hamburgba. Oceanic. Plymouthba. Martha Washington, Triestbe. Érkező hajók: Szerdán, február hó 5-én. Oceanic, Southamptonból. Birma, Libanból. Csütörtökön, február hó 6-án. Buelow, Brémából. Róma, Ma­rseilleből. Péntek, február hó 7-én. Mauretania, Liverpoolból Szombat, február hó 8-án. La Lorraine, Havreból. JELSZAVAM ? A munka nemedit, a bor A fáradságos munka után jól esik egy kis szórakozás. Ezt m­egta­­lálhatja egyedül a köz­­ismert Rózsa mulató és kávéházban, miért is szíves pártfogását kéri NAGY RÓZSI tulajdonos, 1058 Ist Ave, 57—58 utca között. Minden zene. A. RUBIN [274 First A.e. New York. Room 10 Legmagasabb árakat fizetek mindenféle Trading Stampekért, szappan és United CCigar Store’ ticketekért Hajfor­oritfis, arc C»s fe­­lpolír­s, kérj vagy villn­usos késelés mellett. Mindennemű illat, va­lamint haj és arcfifto­­lásh­oz szükséges sze­rek kaphatók. Mrs. B. HERRMAN ELSŐRENDŰ FODRÁSZNŐ Mindenne­mű hajmunka megrendelhető, valamint kifésült hajból bár­mily munkát elkészítek a 78-ik utca közelében 1480 FIRST AVE., NEW YORK m­e*TTTTTtTTTTTTTXTTTTTTTTT «­h Tisztelettel értesítem jóbarát H M taim­at, ismerőseimet, valamint m­a az összmagyarságot, hogy a kor * h igényeinek megfelelő kávéhájzat J J nyitottam. — Egyletek részére m K szép tágas gyülésterem áll reá­ N x délköré,síikre. — Lakadalmakat, H M banketteket, alkalmi ünnepélye­­n H két legolcsóbban vállalok. J KLEIN SÁMUEL H í n a régi Hunyadis H 1­ 282 E. 2-ik utca New York ! uxx xxxixytxxxxxxxxxtxxxxx * MAGYAR FOGORVOSOK J *S~ Elsőrangu munka olcsó árak «£ mellett. A legjobb korona és hid- J •5« munkák. *r jj Minden munkáért 10 évi jötfll­­^ Iftst vállalunk. 4 Rendeld órák. * Hétköznap 9—9ig este. T ^ Vasárnap; 9—6-ig este. ! THE PARTOS DENTISTS I % 322 EAST 67th STREET, «t 2 (k­Uső és második Ave. közötti T 2 ? ^ Telephone Lenox 7712. T 1 Dr. VICTOR OLSAI FOGORVOS X *í* 120 E. S6th St., New York City. T t X SZ. M. D. Álarcos Bálja a régi Sokol Hall­ban 1913 február hó 22-én lesz. A TESTVÉRISÉG NAPTÁRA, díszes kiállításban, sok szép képpel, változatos tartalom­mal megjelent, A Testvériség 1913 napjá­ra jó szolgálatot tesz minden munkás házánál. Kiapadha­tatlan szórakozást és sok ta­núságot nyújtanak változa­tos cikkei. A naptár megrendelhető VANCSÓ ALBERT 351 E. 78th Street New York cím alatt. Minden levél és minden pénz a naptár ügyében e cím­re küldendő.

Next