Előre, 1913. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-17 / 41. szám

Wi2!ll'-’JLLL..'»'!LI- —'11 ,Y. M11» j ■'................——1 ............ Veszedelem fenyegeti az amerikaiakat. MEXICO CITYBEN AZ UTCAI HARC IMMÁR ÖTÖDIK NAPJA FOLYIK TELJESEN EREDMÉNYTELENÜL. — A FEJETLENSÉG AKKORA, HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZBELÉPÉSE ALIGHA FOG ELMARADHATNI. — HARMINCÖTEZER KATONA ÉS TIZENHAT HADIHAJÓ VÁRJA AZ INDULÁSI PARANCSOT. AZ UTCÁK TELE VANNAK HOLTTESTEKKEL. Ragályok keletkezésétől félnek. — Az amerikaiak és az idegenek pénzért sem kapnak élelmet és éhen fognak halni, ha ez a rémes helyzet még pár napig tart. — A kormánypártiak és a zendülők minden élelmiszert a maguk számára hordtak el. — Az Egyesült Államokkal való közlekedés teljesen megszűnt. — Tampicóban megtámadtak amerikai tengerészeket. Mexikó fővárosában romokban hever s az utcákon ötödik napja tart a rettenetes polgárháború, a barbár korra emlékeztető borzalmakkal Úgy Madero, mint Diaz emberei bőségesen el vannak látva hadiszerekkel, s így isten tudja, hogy meddig fogják folytatni a küzdelmet. Több mint kétezer amerikai az éhhalállal áll szemben. Az Egyesült Államok kormánya küldött ugyan tízezer dollárt a nyomorúság enyhítésére, ennek a pénznek azonban semmi húsznát nem lehet venni, mert élelem egyáltalában nincs, s kenyér aranyért sem kapható. A kormánypártiak s a lázadók a boltokból, üzletekből s raktárakból elhordtak minden élelmiszert a maguk számára, elgondolni is, hogy — ha csak gyors segítség nem érkezik — mi lesz, pár nap múlva, mikor a lakosság az éléstárból elfogyasztotta az utolsó falat élelmet is. Az amerikai családok az amerikai követségen és két három más amerikai telepen torlasztották el magukat. A főváros ostromállapotban van s a lakosok nem mernek távozni házaikból. Az egészségügyi viszonyok a legnyomoruságosabbak, százával hevernek a holttestek az utcákon s ragályok kitörésétől tartanak. A bankok be vannak zárva, az Egyesült Államokal való közlekedés, kivéve Vera Grazt, teljesen meg van szakítva. A washingtoni külügyi hivatal Wilson követtől huszonnégy óra óta nem kapott semmi értesítést, ez nagy aggodalmat kelt Vagy teljesen el van zárva a Mexikó fővárosával való minden kötekedés, vagy pedig elfogták az amerikai kormány sürgönyeit. Kedden egy vonattal teli menekülő csapat hagyta el a fővárost, de azóta semmi hír róluk. Attól félnek, hogy a vidéken csatangoló zapatisták s egyéb forradalmárok legyilkolták őket. Harmincötezer amerikai katona s tizenhat hadihajó várja a parancsot hogy közbelépjen. Taft még mindig vonakodik az erélyes és gyors segítséggel pedig kétezer amerikainak az élete forog kockán. Mind éhen fognak halni, ha gyors segítség nem érkezik. A mazátlani, a capulcói, vera erozi és tampieci amerikai konzulok erélyes utasítást kaptak, hogymindent kövessenek el az amerikaiak s egyéb külföldiek védelmére. De mit tegyenek, mikor nem áll rendelkezésükre sem hadihajó, sem fegyveres csapat? E helyek azért fontosak, mert a hadihajók az említett kikötőkben fognak megérkezni, s nem lehetetlen, hogy a nagy “ gringo-gyűlületnél ’ ’ fogva a benszülöttek éppen azért fognak zavarogni, mert amerikai hajók érkeznek oda. Amerikai tengerésztisztek azt mondják, hogy “igazán nem tudják, mi fog történni a hadihajók megérkezésekor ’. Ismeretes, hogy úgy Madero kormánya, mint az előtte való Diazkormány mindig határozottan ellenezték amerikai hajók odaküldését. Mikor ezelőtt hat hónappal a “ Maryland “Ecuadorból jövet érinteni akarta a maratlani kikötőt, a Madero-kormány ideges tiltakozására drótnélküli távirattal vissza kellett rendelni onnan. S a jelenlegi körülmények közt szinte bizonyos, hogy az amerikai hajóknak mexikói kikötőkbe érkezése jel lesz véres zavargásoknak kitörésére. Taft elnök barátai azt remélik, hogy az elnök kibújhat a felelőség alól s az intervenció kérdést szép komótosan a kongresszus elé terjesztheti. Ez Mexico fővárosának végkatasztrófáját jelentené. Ha a veracruzi vonal is meg van szakítva, akkor Mexikó City exaksaztott olyan helyzetben van, adat volt Peking a bexer-lázsodás kitörésekor, mikor a külföldiek a követségekre menekülvén, abban a veszedelemben forogtak, hogy egy szálig kiirtják őket. Amrikai tisztek és toaformok nagyon elzésileg nyilatkonak Tafnak és kormányának balga**, rendkívüli veszedelmekkel járó poitikájáról Energikus elnöknek ilyenkor mindent el kellene követnie 2000 amerikai , 10—-15 ezer egyéb külföldi életének megmentésére, anélkül, hogy beavatkoznék foglalás szándékával Mexikó ügyeibe. Mexico City, febr. 14. Az American Club háza át van lyuggatva ágyús puskagolyókkal. Legelőször ágyúgolyó csapott be az ablakon, pozdorjává tört egy nagy borszéket s azután irtózatos erővel szétrobbant. A bomba darabjai nagy pusztítást okoztak a helyiségben. A biliárd-szoba tele volt menekülőkkel, mikor egy másik bomba ide is becsapott a falon kérésztől, s tovább ment a hálószobába, hol fölrobbanvta, mindent meggyőzött. Mexico City, febr. 14. A mi harc is elkeseredett volt. A fehér kereszt egyesület két órai jegy (Folytatás a 2-ik oldalon.) A HATALMAK A PORTA ELLEN. A NAGYKÖVETEK AZ INTERVENCIÓ ELLEN VANNAK. AUSZTRIA POLITIKÁJÁNAK KUDARCA A BALKÁNON. A KIRÁLY LEVELE Mikor a nagykövetek Londonban tegnap összejöttek az angol külügyminiszteri palotában, hogy megbeszéljék a hatalmak válaszát a porta kérésére, félhivatalos forrásból az a hír terjedt el hogy Törökország kérésével most nem időszerű foglalkozni. Vagyis az intervencióból semmi sem lesz. Drinápoly bombázása egyre folyik, minden eredmény nélkül, de Cantaldiáról, Skutariról és Gallipoliról semmi hír. Megfoghatalan hogy miért szünetelnek a harcok az egész vonalon, már napok óta. A bécsi “Freindenblatt” tudvalevőleg önérzettől dagadó cikket írt arról, hogy mily nagy eredménynyel járt Pétervárott Hohenlohe hercegnek a küldetése, ki a császár levelét vitte a cárhoz. Diplomáciai körökben ebből a cikkből azt olvassák ki, hogy Ausztria balkáni politikáját az orosz befolyás és politika teljesen háttérbe szorította s hogy ez a befolyás napról-napra érezhetőbb lesz. A külügyi hivatal által sugalmazott cikk nyomban Hohenlohe visszatérése után jelent meg. Pedig akkor Hohenlohe még nem is volt a császárnál, még át sem adta a cár válaszát, vagyis a cikket “hasból” írták. A külügyminisztériumhoz közel álló körökben elvasnak ragadtatva attól, hogy Hohenlohe herceg missziója mily csodálatosan sikerült, s hogy most a két nagyhatalom közt el van tüntetve minden súrlódási ok. Ennek mindenki örül Dem igazán így áll a dolog, ha szent az egyetértés, akkor Ausztria miért nem fegyverez le, s miért nem bocsátja szabadon a téház idején is mezei sátrakban fagyoskodó tartalékosokat? Halálra ítéltek két kínait. Eng Hing íít éves s J! Dák 43 éves kínait ma Grain bíró New Yorkban halálra ítélte. A március 24-én kezdődő hét valamelyik napján fognak a villamos székbe kerülni. Mind a ketten a Hip .Sing Tong titkos szövetséghez tartoztak s az volt a bűnük, hogy Li Két, az On Leon Tongnak, a másik titkos társaságnak tagját Chinatownban 6 lövéssel leterítették. A japán zavarok. Japánban egyre terjednek a zavarok, mert egyre terjed az ellenaz éffu szen új progresas párt ellen, melyet a kin ón dán Katsura minisztereksik teremtettt meg, Tokióból a zavargások átcsaptak Oszakába, most pedig Kobéban, Japán legészakibb részének legjelentősebb városában zavarosnak. NO. 44. VOL. II. ÉVFOLYAM. NEW YORK, HÉTFŐ, 1913. FEBRUÁR 17. EGYES SZÁMÁRA IGENT. SWEENEY VÁD ALATT. A HATODIK KERÜLET RENDŐRFŐFELÜGYELŐJÉT ÖSSZEESKÜVÉS ÉS MEGVESZTEGETÉS MIATT HELYEZTÉK VÁD ALÁ. A rendőrség ügyeit vizsgáló rendkívüli Grand Jury a tegnapi nap folyamán két vádiratot hozott Dennis Sweeney, a hatodik kerület rendőrfelügyelője ellen, összeesküvéssel és megvesztegetéssel vádolván meg őt. A megvesztegetés maximális büntetése 16 évi fegyház és Vivo dollár pénzbüntetés. A vádiratokat hétfőn fogják Goff bírónak átnyújtani, s Sweeneyt azonnal le fogják tartóztatni A Grand Jury határozata több óra hosszáig tartó tanúhallgatásnak eredménye volt, kiknek soraiban volt Mrs. Walsh, a beteg rendőrkapitány neje, Eugene Fox rendőr, George A. Sipp és Thomas J. Dorian. Sweeneyt azzal vádolják, hogy meg akarta akadályozni, hogy Sipp a köz érdekében vallomást tegyen, s ezért az utóbbit a megyéből el akarta távolítani. A megvesztegetést 1911 április 5-én követte el, mely napon F x rendőr top dollár grasipénzt pflektált, melyből Walsh kapitány 40 dollárt és Sweeney ötven dollárt kapott. A főtanú Mrs. Walsh volt, aki bár láthatólag megtörtek, az utóbbi napok izgalmai, mégis nyíltan és összefüggőleg mindem elmondott, amit tudott. -------- LEGUTOLSÓ HÍREK. Taft elnök a Burnett Dulingham-féle bevándorlási javaslatot vétójával látta el, mégpedig a kereskedelmi miniszter szerint az olvasni tudás követelése miatt. BERLIN, febr. 14. A hatalmak figyelmeztették Bulgáriát, hogy Romániával a területi kérdésben egyezzék meg. LONDON, febr. 14. Bulakr mellett nagy csata folyik. Drinópdv egész városrészei lángokban állanak. Szófiából jelentik, hogy a drinápolyi garnizon egyik ezrede átpártolt a bolgárokhoz. A török kormány az összes görögöket kikergeti Konstantinápolyból és a Dardanellák környékéről A férfiszabósztrájk újabb diadalt aratott, amennyiben a Canal Street Merchants Association alá írta a követelményeket. Újabb 10,000 munkás megy vissza a munkába. A mexikói angol követség jelenti ,hogy Madero elnök lemondott és ideiglenes elnök De Barra lesz. BUDAPEST, febr. 14. A képviselőház választójogi bizottsága elfogadta a Tisza Lukács-féle választói reformot, mely most a ház plénuma elé kerül. A férfiszabósztrájkban mindezideig összesen 351 munkáltató írta alá a követeléseket és unionizálta a műhelyeit, holnap délre biztosan négyszáz lesz a számuk. A sztrájkoló szabómunkások körében nagy az örömujjongás, mert most már teljesen biionyosra veszik gyors és tökéletes diadalukat. SZTRÁJKOLOK A RENDŐRSÉGEN A FEHÉRNEMŰSZTRÁJK VEZETŐI ELŐTERJESZTETTÉK BIZONYÍTÉKAIKAT AZ ÁLTALUK VÁDOLT RENDŐRÖK ELLEN. A FÉRFISZABÓK ÚJABB FÉNYES DIADALAI. - ---------Megírtuk már tegnap, hogy a férfiszabómunkások immár learatták a harc kezdete óta legnagyobb diadalukat. Nem kevesebb, mint negyven munkáltató cég adta meg a munkások összes követeléseit. Ezen egyezségek folytán tízezer férfiszabó munka kö vette fel újra az új feltételek alapján a munkát. Ez alapon azután a sztrájkoló munkások joggal reménykedhetnek ügyük gyors és teljes diadalában. A sztrájk vezetői joggal hiszik azt, hogy a munkáltatók büszke egyesülete robbanófélben van és, hogy ez a robbanás már a jövő héten meg fog történni. A négy-ven kiegyezett cég közül három a legnagyobbak közül való, még pedig a Spero and Michael, Lipp Bros, és Hecht Bros. Ezekkel együtt mindeddig 248 gyár adta be a derekát és csaknem bizonyos, hogy rövid pár nap alatt négyszáz unió műhely fog a városban működni. A Canal Street Merchants Associationnal is felvették újra az egyezségi tárgyalásokat a unió vezetői és tekintve, hogy az egyik legnagyobb gyár, a White Bros már aláírta a követeléseket, valószínű, hogy az egyezség hamarosan létre is fog jönni. Helen Marat, a Woman’s Tra, de Union League titkára és Mond Younger, a fehérneműsztrájk egyik vezetője tizenkét lány kíséretében a rendőrfőparancsnokságra mentek, hogy az általuk megvádolt rendőrök ellen bizonyítékot szolgáltassanak. A lányok valamennyien a rendőrök ellen bizonyítékot szolgáltassanak. A lányok valamennyien a rendőörök erőszakosságát bizonyították. A 6491-es számú rendőr volt az, aki a tizenkettedik utca és negyedik Avenue sarkán arra hívta fel a piketlányokat, hogy menjenek inkább a tizennegyedik utcába, ott könnyebben csinálhatnak életet maguknak. A kihallgatást vezető rendőrfelügyelő megkérdezte a lányoktól, hogy a rendőr komolyanondotta-e ezeket a szavakat, mire a lányok igennel feleltek. A vádlott rendőr tanúképen egy társát vezette elő, aki a keresztkérdés alatt bevallotta, hogy a kérdéses napon nem is teljesített szolgálatot, mire a rendőrfelügyelő megígérte, hogy a rendőr ellen tárgyalást fog kitűzni. A 841-es számú rendőr ellen az volt a vád, hogy a Rosenstock and Co. gyára előtt egy lányt letartóztatott, csak azért, mert a gyár egyik shipping clerkje felszólította erre. A rendőr azt álltja, hogy azért tartóztatta le a lányt, mert ez “átkozott scabnek” nevezte őt, azonban elismeri, hogy nem hallotta ezt, hanem csak az illető shipping clerk mondotta meg neki. A rendőrfelügyelő erre keményen azt mondotta a rendőrnek, hogy úgy látszik mindig mások szavára eszközölt letartóztatásokat, holott tudhatta, hogy ez szabályellenes, valamint, hogy eljárásából kitűnik, hogy a buszok részére hajlott. Miss Marót erre megjegyezte, hogy általánosan bevett dolog volt a rendőrökre-—*—------ A DÉLI SARK HALOTTAL A KIRÁLY IS RÉSZTVETT A SZENT PÁL SZÉKESEGYHÁZBAN TARTOTT ISTENTISZTELETEN S SÍRVA FAKADT.SÍRT AZ EGÉSZ KÖZÖNSÉG. Londonban a Szent Pál kathedrálisban tegnap megható gyászistentiszteletet tartottak Scott kapitány s szerencsétlen társai emlékezetére. Ott volt a királyi , nagy udvari kísérlettel, ott voltak a kormány tagjai, s London egész úgynevezett előkelősége Az utcán is óriási tömeg várakozott, amely nem fért be. Mikor zárózsoltárt kellett volna énekelni, a közönség nem volt képe:uralkodni meghatottságán. Mindenki könyezve, zokogva énekelt de ez nem volt ének, hanem általános zokogás az orgona akkordjaira. A király is sírt. Ami a katasztrófát illeti, az életben maradtak szerint Evanmegőrült a kiállott nélkülözésekben s időnként tombolni kezdett Vonakodott a szánt húzai s állapota később oly válságosra fordult, hogy társainak kellett vinni őt. A tüzelőszer hiánya, melyről Scott megemlékezett régi üzenetében, még most is megfejthetetlen titok. Az életben maradtak azt állítják, hogy ők nem t éltek vele vissza, s nem pazaroltál el Scott kapitány holttestét új helyzetben találták meg a sátor karókon támaszkodva, s naplója feje mögé volt támasztva. Dr Wilson és Bower hadnagy holttestét csonttá fagyva találtál meg a sátorban. Úgy látszik, hogy Oates kapitány, akinek mindkét keze elfagyott, önként kereste a halált, éstávozván társaitól, nehogy tehetetlenségében terhükre essék. Aszerencsétlenül jártak rettenete napokat éltek át a félesztendei éjszakában. Lámpásuk nem volt egy-egy kétszersütt jutott rája naponta, majd ez is elfogyván kőkeményre fagyott fókahússá táplálkoztak. Rablók a villamoson. Flashingban (L. J.) tegnap éjszaka két rabló ment föl az egyikutcai villamoskocsiba, s bár nyolc utas ült benne, boxerrel megtámadták Smith kalauzt s elszedtek tőle minden pénzt. Segélykiáltására figyelmes lett Henry Miller kocsivezető s az áramindító vassal oly erélyesen a rablóknak támadt hogy ezek elmenekültek. Később letartóztattak két gyanús fiatalembert, a 25 éves John Hayer és a 21 éves Michael Maderot, akik valószínűleg azonosak a tettesekkel széről az, hogy letartóztattak lányokat a buszok egyetlen intésére és elítélték őket a rendőrök hamis vallomása alapján. Az 1215. számú rendőr azzal volt vádolva, hogy Sarah Goodmannek, midőn ez sztrájktörőket követett, odakiáltotta, hogy álljon meg, vagy lelövi. Albanyban az állami törvényhozás Means and Ways Committeeja tárgyalás vette Greenberg képviselőnek azt az indítványát, hogy a sztrájk körülményeinek megvizsgálására bizottságot kiűnjenek ki. A végző döntést hétfő estére halasztották. I ftú RÉMURALOM W. VIRGINIÁBAN. JONES ANYÓT ÉS TÁRSAIT LETRTÓZTATTÁK W. WA.-BAN HOLLEY GROVET KATONAI CSAPATOK TARTJÁK MEGSZÁLLVA. Charleston, W. Vel, feb. 13. Lázadás és összeesküvés címén letartóztatták Jones anyót és 69 társát. Jones anyó egyike a legjobban ismert és a legkülönösebb megjelenésű munkás agitátőrnőknek és egyben igazi bálványa a bányászoknak, ő a bányászokat egyszerűen csak “my boys "-nak nevezi, akik között egy sincs, aki nem szívesen áldozná életét Jones anyáért. Jones mama ugyan már 60 éves, de még eddig mindig fiatalos tűzzel vett részt a bányászok minden nagyobb harcában. Jones anyával egyetemben G. H. Bonwell helybeli szocialista lap szerkesztőjét is letartóztatták, nemkülönben Frank Bartley szocialistát, aki active részt vett a sztrájkban és Paul J. Paulsont az United Mine Workers of Amerika szervezőjét. A foglyokat mind Panil Creekbe hajtották, ahol a katonai bíróság előtt kell beszámolni tetteikért Jones anyót és társait mint közvetlen előidézőjét Fred Bobbett halálának, aki a Panil Creeki szén anya társaság főkönyvelője volt, állítják vádlottként a katonai bíróság elé. Másik vád, spéciéi .Jones anyó ellen, hogy a múlt éjszaka Bumerben lázító beszédet tartott, amelyben felszólította a bányászokat, hogy törjenek be Charlestownba és foglalják el a Kapitóliumot. Számolva a felháborodással, amelyet a nagyszámú letartóztatás előidézhet, Glasscock kormányzó nagyszámú katonaságot rendelt ki, eleddig 6 század táboroz a városban. Vad pánikot idézett elő a városban a hír, hogy a bányászok megakarják támadni a capitoliumot. Albert Guil rendőrfőnök alig tud rendet tartani a nagy kiváncsi tömegben, amely a kapitoliumot és azt környékező utcákat körülveszi. A sztrájkvezérek indignálódva utasítják vissza a rosszakaratú hírt, amely szerint a bányászok esküt tettek, hogy elpusztítják Glasscock kormányzót, megölik a sheriffet. Ezt úgy mondják a vezérek, hogy csak azért találták ki ellenségeik, hogy a sztrájkolókat diskreditálják a publikum szemében Mindennek dacára a kormányzó , lakását, nagyszámú testőrség veszi körül. Egy század katonaság, amelyet Davis őrnagy vezetett, már hajnalhasadáskor körülvette a sztrájkolók tanyáját és 69 embert azonnal fogságba vetettek. A távíró vonalakat mindenütt az úgynevezett “signal corps” vette át és csapatok őrzik azt mindenütt. Mást mint hivatalos táviratot nem lehe feladni A Holly Groveban elfogott embereket azzal vádolják, hogy részt vettek a múlt hétfői zavargásban amelyben több mint 20 ember meghalt és körülbelül 60 megsebesült, többnyire bányászok. A Kanawha folyó partján 1500 bányász tanyázik. Ezek a Bmiters Creekiek, akik rokonszenvből a Cabin Creekiek iránt álltak ki. A lázadás oka legfőképen abban keresendő, hogy a szénbárók úgynevezett őrei a legnagyobb brutalitással bántak el a bányászokkal.