Előre, 1913. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-18 / 42. szám

)• MN A MEXIKÓI CASTRO! FORRADALOM KIBOCSÁTOTTAK A FŐVÁROS KÍVÜLRŐL KA­POTT ÉLELMISZERT. — MA REGGELI KÉT ÓRÁIG FEGY­VERSZÜNET VAN S HA AD­DIG MADERO LE NEM MOND, DIAZ FOLYTATJA A HARCOT. — AZ AMERIKAI KÖVETET MAJD MEGÖLTE EGY GOLYÓ. — ÚJ ELNÖKJELÖLT. Tegnap Mexikó fővárosában száz amerikai keresett menedéket az amerikai követségen arra az esetre, ha a harcok megújulnának. Mert most fegyverszünet van, va­sárnap hajnali 2 órától hétfő haj­nali 2-ig. Ha ez idő alatt Madero nevet mond le, akkor a harc meg­újul. A fegyverszünet arra jó, hogy eltakarítsák az utcákról a halottakat s az agyonlőtt lovakat, s hogy a­ég több élelmiszert hoz­zanak be a városba, melynek lakói már éhezni kezdtek. A mexikói forradalomban né­­­mileg új fordulat állt be azáltal, hogy Emilio Vasquez Gómez át­lépte a textus-mexikói határt s ideiglenes elnöknek prokla­máltat­ta magát. Ha Orozco s a többi északi vezér hozzácsatlakozik, akkor sok galibát csinálhat. Mexico City, febr. 16. Wilson amerikai követ arra kérte a har­cot,') feleket, hogy az amerikai kö­vetség környékét semleges­­.­iná­vá alakítsák át s oda ne lövöldöz­zenek. Wilson tegnap alig mene­kült meg a haláltól. Mikor dolgo­zószobájában ült, egy golyó ha­tolt be az ablakon keresztül s tőle pár hü­velyknyire fúródott a falba. A tegnapi harcokban több ame­rikai sebesült meg, Richard N. Meredith ohioi amerikai pedig meghalt. Mikor az ablakból kiné­zett, egy golyó fúrta át a fejét. Mexico City, febr. 16. Kiderült, hogy azok a táviratok, melyek Taft közbelépéséről s amerikai csapatok partraszállásáról szól­tak, s melyek annyira fölizgatták főváros lakosságát, hamisítvá­nyok. A “Virginia” amerikai ha­jó már megérkezett Tampicóba, a “Georgia” pedig Vera Crouzba. A mexikói kormány a valparaisói kikötőből visszarendelte a “Mora­les” hadihajót. Burnside kapitány, az amerikai követség attachéja 500 amerikait fegyverezett föl és tanított be, hogy a követség körül a megszö­kött mexikói rendőrség helyett­ őrjáratot tartsanak. Mexico City, felír­­ta. Madero kijelentette, hogy nem mond le, mivel őt a nép választotta, s ő az alkotmányos elnök. Ez esetben majdnem bizonyos, hogy az ellen­ségeskedések újból meg fognak kezdődni. ------------­ I TAGADJA, HOGY FORRADAL­MAT AKAR TÁMASZTANI VE­NEZUELÁBAN. — MÁRCIUSIG ITT MARAD, AZUTÁN WA­SHINGTONBA MEGY. Cipriano Castro, Venezuela volt elnöke Ward bíró kegyelméből teljesen szabad, s az Egyesült­ Ál­lamok területén oda mehet, ahova akar. Márciusig itt marad, azután Washingtonba megy, végignézni Wilson új elnök inaugurálási pa­rádéját. Castróhoz a világ minden részéből száz meg száz gratuláló sürgöny érkezett a Savoy-hotelbe. Vagyon örül nekik, de annak még jobban, hogy akadt Amerikában "igazságos" bíró. Castro tagadja, hogy forradalmat akar szítani Ve­nezuelában, s azt mondja, hogy arról nem tehet, hogy mit írnak a lapok, mit mondanak egyes embe­rek s nem is törődik vele. Most nincs egyéb gondja, mint utazni az Egyesült­ Államok területén, és örülni a szabadságának. Még nem bizonyos, hogy Vágh kereskedelmi államtitkár meg fogja-e felebbezni Ward bíró íté­letét, de azt hiszik, hogy a Castro­­n­gyben nem lesz több akció. ---------0--------­ MINDENT LÁT! MINDENT TUD! MINDENT MEGÍR. Megjelenik naponta.E NO. 41 VOL. II. ÉVFOLYAM. iwliiii - '*e ’,. \ * i.:-/"^*"*?­•/**2£laPifiy &Sg||0g' NEW YORK, KEDD, 1913. FEBRUÁR 18. A JÖVŐ CIVILIZÁ­CIÓ HIRDETŐJE ÉS HARCI ESZKÖZE. Országos kiadás. EGYES SZÁM ÁRA 1 CENT. MIRE JÓ EGY ORGONA. Atlantic Cityben az episzkopá­­lis templomban A. E. Weeden or­­gonás nagyban nyomogatta az or­gonát, de nem akart szólni, csak bágyadtan szuszogott. A sípokat mintha megbabonázta volna vala­mi, roppant rekedten nyekeregtek Weede nyomról-nyomra haladva a kutatásban, rájött arra, hogy a templomhoz ragasztott régi tem­plomban, melyet most papi könyv­tárnak használnak, a kemence túl­fűtöttsége folytán tűz támadt, s ez nagyon alattomosan terjedt tova, a hó és a füst még az új templom orgonaszerkezetébe is befészkel­vén magát. Szóval az orgona a náthás hang­jával megmentette a templomot. A kár azonban így is 20.000 dollár. KAPKODNAK A BUSZOK. Csalétket kínálnak a munkások­nak, de azok visszautasították. A teddybear makerek vagyis a játékszer készítő munkások szer­vezkedésétől kissé elsötétült a koszok feje és alig tudnak már rendesen gondolkodni. Csakis ez­zel magyarázható az, hogy fel­­ajánlották a munkásoknak: csi­náljanak a koszokkal közös szer­vezetet. A munkások jól tudják hogy ne­kik és a koszoknak ellentétes ér­dekeik vannak és azt mondották, hajlandók bele­menni a közös egyesületbe, de csakis azzal a fel­tétellel, ha előbb kiegyenlítik az érdek­ellentéteket. Ezt csakis azzal lehetne, hogy a buszok beveszik a munkásokat társaknak az üzletbe. Míg azonban a munkások bér­ért dolgoznak, olyan uniont akar­nak, amelynek csakis bérmunkás lehet a tagja. A boszok azt aján­lották hogy minden munkás után 10 centet fizetnének a közös egy­letbe. A munkások a kapkodó boszok csalétkét szépen visszautasították és kijelentették, hogy tartsák meg a boszok a tíz centjüket. Legérdekesebb az, hogy máris van egy-két bősz, aki kijelentette a munkásoknak, hogy nem avat­kozik bele a szervezkedésbe. A teddybear makerek kedden este 8 órakor union gyűlést tar­tanak 96 Clinton Streett alatt. Min­denki jelenjen meg. -----------­ SZERENCSÉTLENSÉG, VAGY ÖNGYILKOSSÁG? Mrs. Fannie Rickey 56 éves asz­­szonyt a nővérének, Griffennének lakásán egy szobában halva talál­ták. A gázcsap kissé ki volt nyitva s a gáz megölte. Mivel a gázcsap csak kissé volt nyitva, és mivel Rickeyné nagyon beteges, gyönge öregasszony volt, nagyon lehetsé­ges, hogy nem öngyilkos volt, ha­nem reszkető, öreg kezeivel a csa­pot nem bírta egészen bezárni.­ ­ JONES ANYÓ SZABADLÁBON A BÁNYÁSZOK ŐSZ VÉD­NÖKE EGY POINT CREEK JUNCTIONS ORVOS GONDO­ZÁSA ALATT ÁLL. A NYU­GALOM HELYRE ÁLLT. Charleston, W. Va., febr. 15. Jones anyó, a bányászok ősz védangyala, akit több más sztrájk vezérrel együtt összeesküvés és gyilkosságban való bűnrészesség vádja alatt letartóztattak, már szabadlábon van és gyöngélkedő lévén. Dr. Hansford point creek junctions orvos gondozása alatt áll, miután előzőleg az élét egy szállító kocsiban és a rendőrállo­máson töltötte el. Jones anyát be­csületszó mellett b­ocsájtották szabadon és nem is tartják őrizet alatt. Állítólag azért bocsájtották szabadon, mert a katonai hatósá­gok belátták, hogy letartóztatá­sának mi alapja sem volt és mert azt hiszik, hogy a vele szemben, tanúsított jó bánásmód jó hatás­sal lesz a bányászokra is. Az általános helyzet a sztrájk­területen kielégítően békésnek mondható. A bányatársaságok, fogdmegei, a múlt heti vérengzé­sek főokozói, úgy látszik, meg­ijedtek az erős katonai őrségtől és nem mernek okvetetlenkedni. A vérengzések áldozatainak számát pontosan tudni még min­dig nem lehet, mert a bányászok eltemették halottaikat és azok számát a katonai hatósággal, kö­zölni nem akarják. Charlestownban és a Kanahwa kerületben jelenleg 8 zászlóalj katona teljesít szolgálatot. A­­katonai törvényszék, mely száz “lázadással” és­­‘összeeskü­véssel” vádolt bányász felett fog ítélkezni, hétfőn fogja megkez­deni a tárgyalásokat. A BÍRÓ­ Indianapolisban egy válási­ tár­gyalás folyamán a bí­ró azt jelen­tette ki, hogy rongy ember az, a­ki a feleségének egész heti keres­ményét átszolgáltatja és ilyen érti bér még a feleségének sem impo­nálhat Dixit. IXGUraLSOHIREK. Bécs, febr. 16. Az álnokul meg­­j­gyilkolt Schulm­eier s social­­ista képviselőnek ma oly impozáns te­metése volt, amilyent még Bécs sohase látott. A temetésén félmil­lió ember vett részt, s a vasutak alig tudták a temetésre igyekvő­ket befogadni. Legkevesebb száz­ezer ember gyalog érkezett. Né­met-, Olasz-, Magyarországból és Belgiumból küldöttségek érkeztek. A cár válasza az osztrák csá­szárhoz rövid és határozott. Azt mondja, hogy Ausztria utóbbi idő­beni magatartása kényszerí­tette arra, hogy szláv testvéreit védel­mezze. Huszonnégy órai fegyverszünet után újból megkezdődött a harc Mexico Cityben. Az idegen nők és gyermekek biztonságban vannak. Wilson amerikai követ sü­rgönyi­­leg intézkedést kér arra, hogy a nőket és gyermekeket Vera Cru­­zon át elhozassák és hogy az ösz­­szes idegenek elhagyhassák a harci régiót. ^ •»‚ ^ ,r Budapest, febr. 16. Kehrád Fe­renc országgyűlési képviselőt Bu­dapest főpolgármesterévé válasz­tották. GYŐZNEK A SZTRÁJKOLÓK A CANAL STREET ASSOCIA­TION BEADTA A DEREKÁT. — LELKESEDÉS A SZTRÁJK­O­LÓK KÖZÖTT,­­ SORRA JE­LENTKEZNEK A MUNKÁLTA­TÓK. — NINCS SZTRÁJKTÖRŐ. — AZ INJUNCTIVA TÁRGYA­LÁSA. — BALTIMORES­AN FO­LYIK A SZTRÁJK. Pénteki lapszámunkban meg­emlékeztünk arról, hogy a sztráj­koló férfiszabómunkások a Canal Street Clothing Merchants Asso­­ciationnal szemben fényes győ­zelmet arattak, melynek következ­tében tízezer munkás ment vissza a munkába. A fent említett egyesülettel kö­tött egységnek feltételei szerint a munkások tíz százalék béreme­lést kapnak, míg a darabszám­­munkások bére húsz százalékkal emelkedik. A mukaidő heti ötven óra leszen. Az egyesület elismeri a uniót és annak szabályait az egyesület tagjainak műhelyeiben ellenőrizni fogják. A már napok­ óta aratott fénye­sebbnél fényesebb eme diadalok valósággal újra felvillanyozták a sztrájkoló munkásokat, akik most még inkább, mint, eddig bármikor el vannak határozva, hogy ügyü­ket tetjes, diadalra viszik. A sztráj­kóló munkások azt mondják, hogy vagy megadják a munkál­tatók a hét végéig az összes kö­veteléseiket, vagy az egész idei szezont el fogják veszíteni. A Cotton Garment Manufactu­rers Association tagjai sorában, kik között fehérnemű és alsóimba gyárosok vannak,­s akik mindez ideig állották a harcot, szintén be­állott a szakadás, amennyiben há­rom a tagok kö­zül ot­thagyta­ az egyesületet és­ aláírta a unió kö­veteléseit és mindent megadott a munkásoknak, amit csak kértek. Ez az egyesület egyébként ment­­sokára a múlté lesz, amit az bizo-­tiyit legjobban, hogy annak tagjai valósággal elárasztották egy­esz­­ségi ajánlataikkal az In­tern­at­io­nal Ladies Garment Workers Union irodáját. A tegnap egyeszséget kötött cégek között van a 37 Broome Streeten levő Puritan Guierneal Co. a 24-ik utcai Goodman Bros. valamint az 552 Broadswayn levő Sirota and Aptheker cég. Holnap reggel a unió tizennyolc újabb egyezségi ajánlatot fog tárgyalni. A szombati nap folyamán hu­szonhat újabb egyezség történt a férfiszabóiparban és a unió biztos­ra veszi, hogy a mai nap folyamán a munkáltatók egyik gyesü­lete szét fog robbanni és valósággal el fogják árasztani egyezségi ajánla­tokkal a uniót. A piketek örömmel jelentették szombat délután, hogy a sztrájk alatt álló műhelyek legnagyobb része teljesen munkaképtelen és nem­ tud sztrájktörőket találni. A mai nap folyamán teljes szám­bann fognak a piketek kivonulni, h­ogy ezzel is kimutassák a sztráj­koló munkásság szolidaritását. A New York Clothing Trades Association által elnyert ideig­lenes bírói injunction állandósí­tása kérdésében ma reggel lesz a tárgyalás a Supreme Courton Hendrick bíró előtt, mikor is mindkét fél képviselői elő fogják terjeszteni érveiket. A sztrájko­­lók azonban el vannak határozva, hogy tekintet nélkül a holnapi tár­gyalás eredményére a végső ,győ­­zel­emig kitartanak és inkább bör­tönbe mennek, de vissza nem tér- A TÍZÉVE CSODA-LEÁNY GONDOLATOT TUD OLVASNI, S SZÁMOKAT MEGMOND RU­HÁN, FALON, MINDENEN KE­RESZTÜL ORVOSOK FOGLAL­KOZNAK VELE. Bostonban előkelő orvosok, köz­tük Mansterburg Hugó, a Har­­vard-egyetem psichológiai tanára s James Hystop, a psychikai ku­tatásokra alakult amerikai társu­l­­at elnöke, most nagyban tanul­mányozzák a kis Benlach Miller leányt, aki tízéves létére valósá­gos talánya a tudománynak. Munsterberg az ily esetekben szokásos vizsgálatok alá vette a leányt, azután részletesen anali­zálta s az eredményt beterjesz­tette a Harvard-egy­etemhez. A leányt később Cambridgebe viszik hogy az ottani psychológiai labo­ratóriumban folytassák vele a kí­sérletezést. A kis leány megmondta, hogy az orvosok zsebében lévő negyed dollárosokon milyen évszám van, megmondott minden eldugott kár­tyát, megmondta, hogy a vizsgáló közönség egyik nőtagja mily tár­gyakat tart a muffiában, sőt meg­mondta azt is, hogy ez előtte tel­jesen ismeretlen asszony otthon lévő macskájának mi­n1 neve. GÁRDOST felmentették. Soutei Bendből, Ind. rövid süt­­göny érkezett szerkesztőségünkbe mely azt, az örvendetes hirt tudat­ta, hogy Vá­rlakynak és flatto­­ntos társainak galád terve nem si­került, amennyiben Gárdos Maris­kát két napi tárgyalás után telje­­sen­ felmentették. Amint bővebb, tudósítást ka­punk, körülményesen fogjuk az ügyet olvasóinkkal ismertetni. Gárdos Mariska útjával és kü­lönösen , a south bendi intrikával a The New York Call cím­ű napi­­lap is foglalkozik, még pedig hosszabb cikkben, örömmel kons­tatálva a fényes síkert, melyet út­jában aratott. • . V ' - " -----f~~~ JUAN-SZI-KAIT ÚJRA MEGVÁLASZTJÁK. Kínában most választják meg az új köztársasági­ elnököt. A jelek arra vallanak, hogy a kínai köz­társaság elnökévé Juan-Szi-Kait fogják megválasztani nagy több­séggel A RENDŐRGYILKOS AUTÓ, Robert Rothheim­ soffőr, aki Fe­lix Isman színházi vállalkozó szol­gálatában állt, múlt novemberben a Central Parkban úgy legázolta automobiljával Peter Fitzsimmons rendőrt, hogy ez nyomban meg­halt. Talán sohasem derült volt ki ez az eset, ha annak a garage­nak egyik alkalmazottja, ahol Is­man automobilját tartották, val­lomásával kezére nem jár a rend­őrségnek. A rendőr holttestén ujj nyomokat találtak s ezt természe­­­tesen azonnal lefotografálták. Mikor Stotkheim az automobilt visszavette a garageba, Joseph R. Wade kocsimosó észrevette, hogy az egyik sárfogó és a két lámpa erősen meg van sérülve. Mikor másnap azt olvasta a lapokban, hogy Fitzsimmons rendőrt egy automobil halálra gázolta, eszébe jutott, hogy az Isman automobil­ján sérülések vannak, s hogy az automobilt Rothheim szokta ve­zetni. Négy napig nem szólt sen­kinek, de azután fölébredt lelki­­ism­erete, s fölemlítette az esetet Sullivan rendőrségi lelkésznek, s ez viszont illetékes helyen jelen­tette az esetet. Mivel az ujjnyo­­­mok is határozottan Rothheanra­­ vallanak, a bizonyítékok súlya­­ alatt bevallotta, hogy ő gázolta­­ halálra a rendőrt. nek a munkába nem­ unió feltéte­lek mellett. A Baltimore Garment Wor­kers képviselője, D. Simon szom­baton látogatást tett a unió köz­ponti irodájában és jelentette, hogy a baltimorei L. M. Greif and Bros. cég elleni sztrájk immár öt hete a legteljesebb rendben fo­lyik, dacára annak, hogy a Silber­­man and O’Farrel detektív ügy­nökség emberei folyton molesz­tálják a sztráj­kolókat és nagyban tartóztatják le a piketeket. A rendőri patrolkocsi állandóan ké­szen áll és a legcsekélyebb, vélt ok elegendő, hogy­ letartóztassák az embereket. Egyben jelentette, hogy valami Waxman nevezetű ügynök New Yorkban sztrájktö­rőket akar szerezni Baltimore ré­szére, miért is inti a munkásokat, hogy ennek az embernek fel ne üljenek. A sztrájkolók részére rendezett hazár n­apról-napra szebb ered­­m­énynyel zárul és a gyűjtés is a legszebb eredménynyel folyik. BERGER ÉS A A BALKÁNI FUTÓ­SZTRÁJK A KONGRESSZUS EGYET­LEN SZOCIALISTA KÉPVI­SELŐJE TÖRVÉNYJAVASLA­­TÁBAN A VASUTAK ÁLLA­MOSÍTÁSÁT JAVASOLJA. Washington, febr. 15. Berger, a kongresszus szocialista képvise­lője a keleti vasutak kitörni ké­szülő fu­tósztrájkja alkalmából oly javaslatot terjesztett a ház elé, mely életbevágó fontosságá­nál fogva összes eddigi javaslatait felülmúlja. A javaslat arra szó­lítja fel a kormányt, hogy a fe­nyegető fű­tósztrájkra való tekin­tettel államosítás végett sajátítsa ki a vasutakat, ha a vasúttársasá­gok eleget nem tennének a javas­lat ama figyelmeztetésének, hogy a sztrájkot egy hétnél tovább tar­tani ne engedjék. A javaslat alkotója államférfin bölcs­eségének valóságos próba­köve és a kérdést minden részle­tében felöleli. Kimerítően ismer­teti az elnök által a kisajátítás al­kalmával folytatandó eljárást, a­ hivatalos értékelést, a financiáli tranzakció alkalmával a kötvé­nyek kibocsájtásának módját munkabérfokozatot a vasút jö­vetülő állami tisztviselői részére és az állami vasúti szakosztályi létesítését. Berger el van határozva, hogy e javaslata érdekében a legna­gyobb erőfeszítést fogja kifejteni annyira, hogy lehetségesnek tart­ja a házban a sikert, annál is in­kább, mert fel fogja szólítani cs­­­lakozásra a ház összes unió em­bereit és a­ kapitalista osztál azon képviselőit is, akik érdeklő­dést tanúsítanak a munkásosz­tály ügyei iránt. Akár lesz, akár nem lesz azon­ban törvény a javaslatból, anny bizonyos, hogy az a fűtök sztrájk tútsák hatalmas fegyvere lesz. A javaslat indokolása kimutat­ja, hogy Amerikai vasutai meny­nyire rossz karban vannak, úgy hogy azok rendbehozatala nem ke­vesebb, mint 9 milliárdot emész­tene fel. (Folytatás a 2-ik oldalon.) HÁBORÚ. A CÁR LEVELE AZ OSZTRÁK CSÁSZÁRHOZ. — AUSZTRIA ÉS OROSZORSZÁG KÖZÖTT ÁTHIDALHATATLAN AZ EL­LENTÉT. — A BOLGÁROK VISSZAVONULTAK CSATALO­­SÁTÓL. — CSORLUNÁL NAGY ÜTKÖZET FOLYIK. — MONTE­NEGRÓ CSATÁT VESZTETT. A balkáni háború kezd egy­hangúvá válni. Az érdeklődés dél­ről fölcsúszott északra, Csataldiá­­ról és Konstantinápolyból Bécsire. Mert a Balkánon lesz ami lesz, vagy az egyik fél veri a másikat, vagy a másik az egyiket, s a ha­talmak összeülnek tanácskozni, itt a dolgok menete körülbelül világos. De hogy Ausztria és Oroszország közt mi lesz­, sőt hogy jelenleg is milyen a­ viszony köztük, azt a legbeavatottabb dip­lomaták is alig tudják. Kielégítő volt-e? leszerel a két határon vagy összekap? oly kérdések, me­lyekre ez idő szerint még senki­­sem tud felelni. Hohenlohe herceg visszatért Bécsbe, a cár sajátkezű levelével, melyet Ferencz József sajátkezű levelére írt válaszul. Kezdetben nagyon rossz hírek keringtek ,­ herceg missziójának sikeréről. Azután megjelent a Fremden­­­blatt-nak, a király lapjának a cik­ke, mely valósággal csöpögött a békétől. Lenyugodott a világ, megszelí­dültek a kedélyek, de ekkor, mint­ha tiszta égből csapott volna le a villám, úgy hatott a harcias trón­örökös, Ferencz Ferdinánd lapjá­nak, a “Reicspost”-nak a cikke. Ez a cikk mindenfelé nagy nyug­talanságot keltett azzal a kijelen­téssel, hogy az európai nagyhatal­mak londoni nagyköveti konfe­renciájának napjai meg vannak számlálva, mert “Ausztria és Oroszország közt akkorák a né­zeteltérések Albániát illetőleg, hogy ezeket nagyköveti konferen­ciákkal nem lehet áthidalni.” ”A londoni konferenciáról — folytat­ja a cikk, — nem lehet várni, hogy elérje, azt amit Hohenhohe herceg nem tudott Pétervárott el­érni Ferencz József sajátkezű le­velével.” A helyzetet illetőleg tehát most l­e kell várnunk a fejleményeket. Nemsokára el kell dőlnie annak, hogy a király, vagy a trónörökös lapja hű tükre-e a helyzetnek. Egyelőre azonban sem a cár, sem a császár nem hajlandók a lesze­relést megkezdeni. LONDON, febr. 16. A bolgár hadsereg viselkedése Csataldia előtt a megújult balkáni háború­nak egyik legnagyobb titka. Leg­újabb távirati jelentések szerint a szövetségesek ismét, és még messzebbre visszavonultak Csa­­taldiától. Első ízben azt jelentették a bol­gárok, hogy csapataik egy részét azért vonták vissza, hogy Galli­poli alá küldhessék. Ez azonban, mint most kiderült, csak félreve­zetés akart lenni. A szövetsége­sek valószínűleg rájöttek arra, hogy a csataldsai vonalat a Kons­tantinápolyi rettenetes emberáldo­zatok nélkül nem foglalhatják el, s minden igyekezetük megtörik a borzalmasan erős csataldsai véd­­műveken. A szláv sohasem volt várostromló harcos faj, hanem csak nyílt csatában tudott vak­­y mire menni. Tehetetlenek Driná­­j polylyal, Skutarival, Csátaldsá­­j­val szemben. A látszólagos vissza

Next