Előre, 1913. március (2. évfolyam, 53-77. szám)

1913-03-11 / 60. szám

Drinápoly végső napjait éli, ELÉGEDETLENKEDIK A TÖRÖK HADSEREG. — ENVER BEY SEREGGEL AKARJA MEGAKADÁ­LYOZNI, HOGY A ZENDÜLŐK KONSTANTINÁ­­POLYBA NE MEHESSENEK. — DRINÁPOLY A VÉGNAPJAIT ÉLI, HA IGAZAK SHUKRI PASA JELENTÉSEI. Elégetlenkedik a török hadse­reg. Enver bey sereggel akarja megakadályozni, hogy a zendülők Konstantinápolyba ne mehesse­nek. Drinápoly végnapjait éli, ha igazak Shukri pasa jelentései. A szerbek csapatokat szállítanak az átaluk elfoglalt tengerésparti ki­kötőbe. Immár tavasz van, s március első felében más esztendőben szin­te nyári forróság uralkodik Kons­tantinápoly körül. Az idén azon­ban még most is ítéletidő jár a csatamezőn, s oly hóviharok dü­­höngenek, aminekről a törökök­nek eddig fogalmuk sem volt. Drinápoly körül az idő megeny­hült ugyan, de ez újabb veszede­lemmel járt, mert a rengeteg hó­létól megdagadt Maritza elön­tötte Drinápoly egy részét s meg­rongálta a védősáncokat. Nem csoda, hogy a csataldiai török se­reg a nagy nélkülözéseket meg­unva lázong s a dermesztő hideg elől Konstantinápolyba szeretne menekülni. Enver­bey azonban 20000 hű katonával áll San Stefa­­nánál, hogy az elégedetleneknek Konstantinápolyba vonulását megakadályozza. Minden jel arra mutat, hogy Drinápoly végnapjait éli. Nincs lőszer, nincs élelem, s Shukri, aki azzal fenyegetődzött, hogy mi­előtt föladná a várat, minden bol­gárt legyilkoltat Drinápolyban, azt üzente Konstantinápolyba, hogy ha nem kezdik meg az alku­dozásokat a vár föladását illető­leg, akkor egy végső kirohanásra szánja el magát az egész helyőr­séggel. De a jelek arra­ is mutatnak, hogy Allah teljesen elfordult a törököktől, s az európai ozmán birodalom végnapjait éli. Fejet­lenség, kapkodás, pártoskodás, versengés mindenfelé, a hadsereg megbízhatatlan, a hadiszerencse pedig teljesen hátat fordít a tö­rököknek. Ez a vég kezdete, s úgy látszik, hogy a keleti kérdést igazán radikálisan meg kell ol­dani. LONDON, márc­­io. Enver bey 20,000 emberrel San Stefanó­­nál áll, hogy megakadályozza a csataldiai elégedetlen csapatok esetleges visszavonulását Kons­tantinápolyba. Heves hózivatarok még min­dig akadályozzák a hadműveleteik megkezdését. Csütörtökön a bulairi tüzérség (a Gallipoli félszigeten) megtá­madta a bolgároknak egy előre­tolt zászlóalját s súlyos vesztesé­geket okozott neki. Másnap az ellenség a “Torgut Reisz” török hadihajót bombázta, mleg a tüze­lést viszonozta s az ellenséges ütegeket elhallgattassa. Csataldia mellett minden csen­des s csak néhány konstantiná­polyi lap említi meg (ezek is igen röviden), hogy Janina megadta magát a görögöknek. Athén, márc. io. A görögök el­foglalták Paramytalát Epirusban, Janinától délnyugatra harminc mérföldnyire. LONDON, márc. io. A görö­gök veszteségét Janina bevételé­nél 1800 emberre becsülik. A most befejezett epirusi hadjárat a gö­rögöknek 15,000 katonájába ke­rült holtakban és sebesültekben. Esszád pasa janinai parancsnok azt mondja, hogy mindaddig el­lenállt, míg csak lehetett. A to­vábbi ellenállás tiszta őrültség lett volna. Lőszerkészlete már fo­gyatékon volt. A négy havi ost­rom alatt 7500 embert veszített. Athén, márc 10. A görögök nap­ról-napra ünnepük Janina bevéte­lét. A görög hercegeket és herceg­nőket mindenfelé nagy ovációk­kal fogadják. Mikor janu­ában a fehérlobo­gót fölhúzták a vár falára s mikor a görög tisztek megtudták, hogy a török tisztek mily borzalmas nélkülözéseket álltak ki, minden kenyerüket, húskészletüket, sajt­jukat és konzerveiket beküldték nekik. A törökök mélyen meg­hatva egy tiszti küldöttség által köszönték meg. London, márc. 10. A “Times” értesülései szerint a görög sereg most sokkal jobb állapotban van, mint Szaloniki átadása idejében. Ez a kitűnő szállítási és élelme­zési viszonyoknak köszönhető. Konstantinápoly, márc. 10. Egy tegnap kiadott hivatalos közle­mény szerint a szövetségesek csü­törtökön és pénteken szakadatla­nul bombázták Drinápolyt. A tö­rök erődök viszonozták a tüze­lést. A szombati nap nyugodtan folyt le. Konstantinápoly, mác. 10. — Shukri pasa, Drinápoly parancs­noka jelenti, hogy a megáradt Maritza a város egy részét elön­tötte s a viz a sáncoknak és erő­döknek nagy károkat okozott. Az élelmiszerek és lőszerek hiánya a helyőrséget kétségbeesett hely­zetbe hozta s a parancsnok kény­telen lesz minden áron megkísé­relni, hogy kitör s kersztülvágja magát a szövetségesek hadvona­lán. Shukri pasa értesítette a tö­rök kormányt, hogy lehetetlen­ség a várat tovább tartania s ily körülmények közt kéri, hogy ve­gye fontolóra a vár föladására vo­natkozó feltételeket. SZALLONIKI, márc. 10. In­nen pénteken öt szállítmány vitor­lázott el 5000 szerb katonával San Giovanni di Mediába. Ez a csa­pat első részlete annak a 28.000 embernek, akiket a Skutarit os­tromló sereg megerősítésére kül­denek. BÉCS, márc. 10. A “Zeit” ér­tesülése szerint görög hajókon 5000 szerb katonát s óriási meny­­nyiségű hadiszert szállítanak Durrazóba. A nevezett lap azt kérdezi, hogy mirevaló mindez, mikor Szerbia megígérte, hogy Durra­­zót kiüríti. A W. VIRGINIAI SZTRÁJK. ÁLLAMI KÖZEGEK ÁRULÓ MAGATARTÁSA A JOGAIKÉRT HARCOLÓ BÁNYAMUNKÁSOK ELLEN AZOK MEGTÖRÉSE VÉGETT. Charleston, W. Va. márc. 10. Az állam bányavidékeit nagy felhá­borodásban és izgatottságban tart­ja az a leleplezés, hogy az állami Hatóság vállvetve dolgozik a bá­nya- és vasútkirályokkal azon, hogy a múlt május óta sztrájkoló bányászokat megtörjék. A sztráj­­kolókat felbérelt orgyilkosokkal, volt fegyencekkel támadtatják meg úton-útfélen, akikkel a Bald­win detektív-ü­gynökség népesí­tette be a vidéket. Kilakoltatták őket otthonaikból, brutálisan meg­támadtatták a katonasággal, mely megrohanta a védtelen nőket, fér­fiakat és gyermekeket, és most mindezek tetejébe a Burns detek­tív ügynökség emberei valószínű­leg titkos megbízásból, befurakod­tak a unió soraiba azzal a hatá­rozott szándékkal, hogy zavart csináljanak, erőszakoskodásra csá­bítva őket, hogy diszkreditálják az igazságos küzdelmet, melyet a bányászok és családjaik oly bát­ran vívnak. Az államhatóság minden közege a bánya- és vasútkirályok eszköze lett,é s kő kövön nem marad avég­­ből, hogy minden erőt megmoz­gassanak a sztrájkolók ellen. A bányászokat különös izgalom­ba hozta Smith, egy Burns detek­­tívnek a katona bizottság előtt tett az a vallomása, hogy ő mun­kásnak öltözve, unio-kártyával is kifegyverkezve, öt hónapja dol­­­gozik a sztrájkolók között, s ajánl nekik módokat a katonaság kiját­szására. A sztrájkolók Smith vallomásá­val igazolva látják azt a vádat, hogy az állami hatósági közegek folytonosan baj­szitásán fáradoz­nak, hogy a katonaságnak ürü­gyet adhassanak arra, hogy a sztrájkolókat hidegvérben lemé­szárolhassa. A sztrájktörőket szál­lító ügynökségeknek és az állam­nak ez az összejátszása egyike az­­ Egyesült­ Államok legújabb szé­gyeneinek. GYILKOSSÁGOT VALLOTT MEG HALÁLOS ÁGYÁN. Poughkeepsie börtönében John Babbit tüdővészes rab megvallot­ta, hogy 1909. július 14-én megöl­te Miss Emma Brooks 72 éves vén leányt s 18 dollárt rabolt el tőle. Az igazságszolgáltatás keze aligha fogja utolérni, mert már a végét járja. BOMBA A SZÍNHÁZBAN, Vincenzo Rugguri, aki a test­vérével együtt razzitulajdonos a 214 Broadway alatt, tegnap a színházában egy bombát talált. Rendőrt hívott, ez a veszedelmes jószágot vizzel teli edénybe tette, s később a robbanó anyagok meg­vizsgálásával foglalkozó iroda vi­tette el. Ez már a második bomba, a­mellyel Rugguri színházát meg­tisztelték. Rugguri az utóbbi két esztendőben hatvannál több fe­nyegető levelet kapott, amelyek­ben 1000, majd 500 dollárt köve­teltek tőle. Fogalma sincs, hogy kik lehetnek a zsarolók. FÖLDRENGÉS ELSÖPÖRT EGY VÁROST. Guajinquilapa várost Guatamalá­­ban szombat éjszaka egy hatal­mas földrengés teljesen romba döntötte. Részletek hiányzanak, csak annyi bizonyos, hogy úgy emberéletben, mint anyagiakban óriási a veszteség. Az elpusztult város a Csendes-óceán partján fe­küdt, s környékén nagyszerű cu­kor-, rizs- és kávéültetvények vol­tak. mm * »La-—« 1« ww , ——-., ——-----Mimantn—nwMmMiiiMiriLjMMijiiiiLMMmiiiiMíjMMMBijiiMMMMMwwiMiiíjMMwni 11 ■Minn 11 — 11 ■ 1 miiiw 11 ■ i jmmii! 1111 iiinini—!■»— nirwnT-r~'MnTmiJiaitiMiuiiMM»iiÉ> wiwih 11 1 tpriMiinwimtiirirtWTTTraww^niTgTiM ■■iiiiimin> un wnw NO. 60. VOL. II. ÉVFOLYAM. NEW YORK, KEDD, 1913. MÁRCIUS 11.__________________ EGYES SZÁM ÁRA1 C3ENT‘ EMBERVADÁSZAT A HÁZTETŐN. HÁROM MENEKÜLŐ BE­TÖRŐT A RENDŐRÖK A TŰ­ZI LÉTRÁN ÉS HÁZTETŐ­KÖN ÜLDÖZNEK, VÉGÜL LEIN­TIK. A new yorki E. 10-i kutcában tegnap hajnalban­ valóságos em­bervadászat volt, amikor is a rendőrök két betörőt tűzi létrá­kon és háztetőkön keresztül ül­döztek, utánuuk a lövések egész zaját intézték és végül nehéz kü­z­delem után elfogták. M. Carrick rendőrhadnagy, Far­rel és Sodenberg rendőrök kora hajnalban együtt álltak a tizedik utca és negyedik Avenue sarkán, mikor egy elfojtott pukkanást hallottak, mely nagyon hasonlí­tott a robbanáshoz. A rendőrhadnagy mindjárt ar­ra gondolt, hogy kasszarobbantók garázdálkodnak és embereivel azonnal nyomozni siettek. A hang után következtetve a 79. számú ház második emeletére mentek, melyen a Cloak and Skirt Makers Union helyiségei vannak. Tudván a betörők útjai­ról, azonnal a hátulsó részre men­tek, miután előzőleg a 77. sz. ház udvarára bejutottak. Alig értek oda, három alakot láttak lelopódz­ni a tüzilétrán, kik közül az egyik már nagyon közel volt a földhöz. A három,­ rend"." átugrotta a ke­rítést. Az egyik alak időközbe­n leért a földre és a 81. sz. ház lét­rájára kapaszkodott fel. Farrel rendőr utánra tüzelt, hogy meg­állásra bírja, mire az alak eltűnt a kerítésen át és Farrel az ő ül­dözésére indult. A hadnagy és a­ másik rendőr felindultak a tüzilétrán a másik kettő elé, akik erre a háztető felé kapaszkodtak és nem törődve az utánunk küldött golyókkal, eltűn­tek a háztetőkön. Hosszas keresés után itt rájuk találtak és óriási küzdelem fejlődött ki, melyet az utcáról nagy tömeg ember nézett végig, míg végre nagy nehezen sikerült őket revolver ütésekkel elkábítani és megkötözni. Farrel ezalatt szintén utolérte emberét és szintén erős küzdelem után tudta legyűrni és tá­rsaihoz vissza­vezetni. A vizsgálat kiderítette azután, hogy a földszinti S­sovinszky­­féle bútorüzletbe is betörtek, de meg nem lehetett állapítani, hogy mennyit vittek el. A unió pénztá­rából azonban 400 dollárt elemel­tek. HÁZIASSZONYOK , PARADICSOMA. HÁZTARTÁS COOPERATÍV ALAPON. EGYSZER S MIN­DENKORRA MEG AKARJÁK OLDANI A CSELÉDKÉR­DÉST. Montclairban (N. J.) néhány háziasszony föllelkesedvén az ot­tani fogyasztási szövetkezet nagy sikerén, elhatározták, hogy a ház­tartást is kooperatív alapon ren­dezik be. Ha kísérletük beválik, nemcsak sok kellemetlenségtől szabadulnak meg, de pénzt is megtakaríthatnak. Az a tervük, hogy összeállnak ötvenen, egy központi konyhát s központi cselédtelepet rendeznek be. Az ételeket egy szakács készí­ti el megfelelő segédlettel s külön e célra készült, s kályhával ellá­tott automobilon gyorsan elszál­­littatja mind az ötven családhoz. A cselédeket úgy fogadják, hogy házról-házra kell járniuk s mind az ötven családnál elvégez­­niök dolgukat. A költséget idő és végzett munka szerint fogják szá­mítani. Az új rendszer mellett az 50 család évi háztartása 16000 dollárba kerül, míg eddig 23000 dollárt adtak ki, s amellett renge­teg sokat mérgelődtek. ------------------­ V­III BORZALMAS DINAMITROBBANÁS. Irvine várost Skóciában egy borzalmas dinamitrobbanást telje­­sen elpusztította. Számosan meg­haltak s a sérültek száma szá­zakra rúg. A robbanás a Nobel­­dinamitművekben történt, 20 mér­földnyire Glasgowtól, a nagy gyárvárostól. A dinamitgyár kö­zelében fekvő Irvine várost a rob­banás teljesen elsöpörte a föld színéről. A házak, templomok, is­kolák, középületek merő egy rom halmazt alkotnak. ÉRDEKES UTITÁRSAK: J. Pierpont Morgan a világ ura s Porfirio Diaz, ki Mexikónak volt ura pár évvel ezelőtt, együtt indultak el Cairóból Alexandriá­ba, hogy onnan Nápolyba hajóz­zanak. Diaz a khedive fényes ma­gán vasúti kocsijában ment, Mor­gan pedig külön vonaton. Ez utóbbit egy doktor s egy ápoló ki­sérték­ UL...»­ UJJ­SZTRÁJK A SZABÓIPARBAN. Tegnap délelőtt tíz órakor adta ki az International Ladies Gar­ment Workers Union vezetősége a sztrájkparancsot a Misses and Childrens Dress Makerek részé­re, m­ire ezen iparág munkásai kö­zül az összes műhelyekben ezren és ezren tették le a munkát és so­rokba fejlődve vonultak illetékes halljaikba. Ma este már nem fog egy sem munkában lenni ez iparág tízezer­nyi munkássága közül, s a munká­sok feltétlenül bíznak az Interna­tional Ladies Garment Workers erejében, mely már a shirtwaist, a fehérnemű és a kimonó munká­sok sztrájkját is diadalra vitte. ------------------­RABLÓ MERÉNYLET. L. Mendelsohn ékszerüzletébe (1866. 3rd Ave.) tegnap reggel két fiatalember ment be, gyűrü­­ket kértek, s pár percnyi váloga­tás után a tulajdonosnak estek. A bolton kivü­l még három társuk várakozott, akik berohantak cin­kostársaiknak segíteni. Mendel­sohn fölkapott egy széket s azzal védekezett. A rablók azonban nem ettől szaladtak el, hanem Mendelsohn kétségbeesett lármá­jától, melyre már gyülekezni kez­dett az utcai közönség. LEGUTOLSÓ HÍREK A brooklyni rendőrség tegnap huszonkilenc sztrájkoló szabópi­­ketet tartóztatott le és Naumer bíró 200 dollár bail alatt fogva tar­totta őket. A Misses and Children Dress­maker sztrájkolók száma 8000 és 250 műhelyt tettek üzemképte­lenné. A new yorki Waldorf Astoria szállodában ma kezdi meg tárgya­lását a keleti vasutak és fűtőinek megválasztott döntőbírósága. SZEREZZETEK HIRDETŐ­­KET AZ “ELŐKÉPNEK. Vádak a mexikói követ ellen. SZAPORODNAK A VÁDAK WILSON KÖVET ELLEN — A MADRED-KORMÁNY GARÁZDÁLKODÁSA. — AZ ELLENFORRADALMÁROK ELFOGLALTÁK NACZAIRT. — AZ ÉSZAKI ÁLLAMOKBAN ROSZ­­SZUL ÁLL A HUERTA KORMÁNY ÜGYE. — BAN­DITÁK GARÁZDÁLKODÁSA. Caracristi, egy nemzetközi hír­nevű mérnök s az Egyesült­ Álla­moknak volt politikai megbízott­ja, akinek az volt a feladata, hogy a mexikói álapotokról ha jelen­tést küldjön Washingtonba, na­gyon kikel Henry Lane Wilson mexikói amerikai követ ellen, aki mindig kétkulacsos politikát foly­tatott. Egyformán híve volt a Madero és a Diaz-kormánynak, s nem az igazi amerikai érdeke­ket védelmezte becsületesen, ha­nem csakis a trustoknak volt esz­köze. Caracristi, aki nyolc tíz évet töltött Mexikóban, s így a viszo­nyokat kitűnően ismeri, a múlt évben azzal volt megbízva, hogy bizalmas jelentést küldjön az Egyesült Államok határbizottsá­gának a mexikói politikai helyzet­ről. E jelentésből két példányt ké­szített. Egyet Washingtonba kül­dött, a másikat ládájába zárta Mexico Cityben, de ellopták. Pa­naszt emelt a rendőrséghnél, ez azonban egy piszkos börtönbe zá­ratta őt. A börtönben hallotta, hogy Wil­son vonakodott érdeklődni iránta, s csakis arra ügyelt, hogy el ne tegyék láb alól. Minden készpén­zét (1200 dollár) ellopták s ebből egy centet nem kapott vissza. Végre az amerikai határra kisér­ték, s megmondták neki, hogy pusztuljon Mexikóból. Caracristi szerint Wilson kö­vet egyformán rokonszenvezett Madero s az öreg Porfirio Diaz kormányával, de a legutóbbi for­radalommal is, mely Madero gyá­szos bukását okozta. Caracristi szerint Porfirio Diaz 72,000,000 dollárt hagyott az­ államkincstár­ban, Madero azonban csak 45,000- et. Madero kormányzata alatt a mexikói értékpapírok majdnem felét vesztették értéküknek, a vas­úti kötvényeket elzálogosította new yorki pénzembereknek, s a kamatokat soha nem fizette. Douglas, Ariz., márc. 10. 800 ellenforradalmár 36 óráig tartó csata után elfoglalta Nacozarit. A várost védő 250 kormánykatona Agua Prietába vonult vissza. E győzelem hírével együtt Agua Prietába külön vonaton 175 kor­mánykatona érkezett, akik meg­menekültek a harcból. Lopez ez­redesnek, az utóbbiak parancsno­kának keresztüllőtték a nyakát s állapota fölötte veszedelmes. Az amerikaiak közül Nacozariban senkinek sem történt baja, kivéve J. S. Williams bányatulajdonost, ki megsebesült. A kormány maga is elismeri, hogy Nacozari az el­lenforradalmárok kezében van. Ojeda tábornok, Agua Prieta pa­rancsnoka kijelentette, hogy a vá­rost csak a fővárosból érkező pa­rancsra adja föl. Sonorában, Coahuilában s észa­ki Mexikó különféle helyein az ellenforradalmárok egyre aratják a sikereket, de háborújuk inkább anarchista jellegű, s nem sokat használ az északi államok meg­­igért függetlenségének. Ide az a hír érkezett, hogy a Carranza katonái által elfogott kormánykatonákat Lampasos­­ban mind kivégezték. A kormány­csapatoktól egyre szökdösnek át a katonák az ellenforradalmárok­hoz, az amerikai határ közelében lévő vidékeken. A határ mentén körülbelül 8500 ellenforradalmár­­áll fegyverben. Mexico City, márc. 10. Állító­lag zapatista katonák megtámad­ták Telolcapam városát Guerrero államban, embereket öltek meg, s tíz leányt előkelő családok sarjait magukkal vitték. A támadók megöltek több hiva­talnokot, kifosztották a középüle­teket és boltokat, azután eltűntek. Maga Zapata sehol sem látható, s a kormány nem tudja, hogy vol­taképp merre van. Mexico City, márc. 10. Carran­­zának Coahuila állam lázadó kor­mányzójának 500 embere ide ér­kezett, hír szerint Lampazos vá­rost fenyegeti, Nuevo Leon ál­lamban. (Fentebbi douglasi táv­iratunk arról szól, hogy a kor­mánykatonákat ott kivégezték, valószínű­leg már el is foglalták a várost. Jose Maria Mier tábornokot Montereyből 600 ember élén nagy sietve kiküldték, hogy minden áron akadályozza meg a felkelők­­nek a városba nyomulását. A kormány csalódott a hadse­reg létszámát illetőleg. Madero annak idején ismételten kijelen­tette, hogy Mexikónak 50,000 em­bere áll fegyverben, holott a Hu­­erta-kormány alig talált 35000-et. London, márc. 10. Porfirio Diaz, Mexikó volt elnöke határo­zottan tagadja, hogy valami köze lenne Madero meggyilkolásában. Ellenkezőleg, ezt az esetet na­gyon kárhoztatja. Mexikó jelen­legi helyzetét nagyon súlyosnak tartja, különösen pénzügyi tekin­tetben. Jó forrásból tudni véli, hogy Mexikó 50 millió dollár köl­csönt akar fölvenni. MEGHALT, MIUTÁN VALÓ­RA VÁLT AZ ÁLMA. Benjamin Lucas 83 éves nor­­wichi gazdag ember meghalt La Guayraban. Ezelőtt 64 évvel öszvérháton ment keresztül a panamai szoroson s már akkor ar­ról ábrándozott, hogy ott csator­nának kellene lennie. Mikor meg­tudta, hogy a csatorna már befe­jezéséhez közeleg, elhatározta, hogy két fiatal unokanővére kísé­retében m­égegyszer megteszi azt az utat, melyet 64 évvel ezelőtt. A csatornát szerette volna látni. Vágya tehát teljesült, a földszo­rost csatorna szeli át, de azt már meg nem láthatja. ------------­A TESTVÉRISÉG naptárát már mindenki megkapta. Felkér­jük tehát mindazokat, akik még nem számoltak el a Testvériség naptárával, legyenek szívesek az érte ■ járó összeget hala­déktalanul megküldeni VANCSÓ ALBERT, 351 E. 78th St., New York címre. Mindazokat, akik e felhívásunk­nak nem tesznek eleget, legna­gyobb sajnálatunkra kénytelenek leszünk a lap hasábjain felszólí­tani. A NAPTÁR-BIZOTTSÁG.

Next