Előre, 1913. június (2. évfolyam, 130-153. szám)
1913-06-21 / 146. szám
A CLEVELAND! GYILKOSSÁG! PÖR FEJLEMÉNYE A GYILKOSSÁGGAL VÁDOLT BESÚGÓ BEVALLJA, HOGY TITKOS KÉMJE VOLT A KAPITALISTA GYÁROSOKNAK. AZ ÖSSZES BIZONYÍTÉKOK ELLENE SZÓLANAK, Ő VOLT A GYILKOSSÁG ÉRTELMI SZERZŐJE. SZEMTANÚ VALLJA, HOGY LÁTTA KI A GYILKOS. Egy helyettes ügyész a vádlott ellen, azt mondja, hogy Lobint a gyárosok pénzelték. — Rendőrkapitány a tanúk padján. — Hm. Burns nyilatkozik. — A meggyilkolt özvegye kihallgatása. — Drámai jelenetek a bírósági teremben. — Óriási érdeklődés a per iránt. (Saját tudósítónktól.) Előző számunkban már megemlékeztünk arról a nagyszabású gyilkossági perről, amely a clevlandi bíróság előtt folyik. A kapitalista spion, a felbérelt ■Burns detektív, már lassan megtörik és a keresztkérdések súlya alatt olyan dolgokat vall be, amelyeket eddig a maga részéről tagadott. Megszólalt a Burns detektív iroda feje, Wm. Burns is, aki határozottan kijelentette, hogy Lobin, a vérengzés értelmi szerzője, az ő szolgálatában állott és tőle rendes heti fizetést húzott. Az összes tanuk a vád képviselőjének bizonyítékokat szolgáltattak arra nézve, hogy milyen eszközökkel dolgoztak a nagy gyárosok a két év előtti szabósztrájkban. És ezek a bizonyítékok súlyos vádakat halmoznak a kizsákmányoló, spiclikkel, besúgókkal és agent provokatőrökkel dolgozó kapitalisták fejére. A fejleményekből kihámozható az, hogy Lobin sötét lelkű eszköze volt a kapitalistáknak, így az ő tettéért is a kapitalisták felelősek elsősorban. Az egész világ szervezett munkásságának szeme ott függ a clevelandi bírósági épületen, látni, tudni, hallani akarják, hogy az annyi véráldozattal, börtönnel, szuronnyal és puskagolyóval elfojtott kenyérharc munkásmartirjaiért kik a felelősek? Részletes tudósításaink a következők : Cleveland, június 20. Ma valószínűen vége lesz a kihallgatásoknak. A tanúk, akik ma vallomást tettek, egytől-egyig megerősítették a vád feltevéseit. Minden tanú újabló vallomása új szenzációt hozott, írásbeli bizonyítékok állanak a vádhatóság rendelkezésére, amelyek tisztán rámutatnak arra a rendszerre, amellyel a kapitalisták sztrájk esetén dolgozni szoktak. Azok a kapitalisták, akik minden sztrájk alkalmával azt hangoztatják, hogy a munkások erőszakoskodnak, éppen azok maguk a fölbujtók, az erőszakoskodók, ők azok, akik életre törnek, a munkások üldözött, sanyargatott életére. És eszközül olyan bestiákat használnak, mint ez a Lobin. Noha ebben a perben a tanúk azt vallották, hogy a sztrájkólókat a sztrájktörők ellen ingerelték, mégis a sztrájktörők ellen elkövetett merénylettel nem a sztrájktörőket akarták elriasztani, akik szintén a kapitalisták vak eszközei voltak, hanem a munkásokat akarták lehetetlenné tenni — a sztrájkot akarták letörni. A tegnapi tárgyaláson ez lett világossá. Philip Starkof — egy szabómunkás — azt vallotta, hogy ő fültanúja volt egy beszélgetésnek, amely a sztrájk főhadiszállásán folyt le Lobin és társai közt, hogy ezek biztassák fel a sztrájkolókat, hogy robbantsák fel a Farland Hotelt, ahol sztrájktörők szállásolva voltak. .Ez a vallomás óriási konsternációt szült a nagy számú hallgatóság között, akik zsúfolásig megtöltötték a tágas tárgyalótermet. A tanuk padjára került Walker rendőrkapitány is, valamint Daran County detektív és Thomas Green volt ügyész helyettes. Ezek a tanuk azt vallották, hogy Lobin előttük azt mondta, hogy a ruhagyárosok szolgálatában állott ugyanakkor, amikor a Burns detektiv-ügynökséget is szolgálta, sőt egyazon időben a sztrájksegélyből heti 7 dollárt is kapott, mint sztrájkoló unió tag. A detektiv-ügynökségtől 25 dollár heti fizetést hozott. Daran eskü alatt valotta, hogy Lobin ezt mondta neki: “A sztrájkbizottságtól heti 70 dollár segélyt, a detektiv-irodától pedig 25 dollár fizetést kaptam.” Walker rendőrkapitány Wm. Burns detektivtől egy írásbeli nyilatkozatot mutatott föl, amelyben az határozottan kijelenti, hogy Lobin az ő szolgálatában állott és hogy Goldman megsebesülése után minden szót közölt vele, amit a munkások maguk között beszéltek. Kijelenti azt is, hogy Lobin a merénylet után újra a piketek közé vegyült s azokat újabb tevékenységre, támadásokra iparkodott rábírni. Megrendítő volt az a jelenet, amikor a meggyilkolt özvegye, Mrs. Goldman megjelent a tanuk padján. A görcsös sírástól nem tudott a feltett kérdésekre válaszolni. Az összes tanuk ma is azt vallották, hogy Lobin tervezte és irányította a gyilkosságot. Egy tanú azt vallotta, hogy Lobin őt akarta megbízni a gyilkoság végrehajtásával és ő tényleg látta is az egész gyilkossági jelenetet. A vádat képviselő ügyész készen lett a maga részéről a tanuk kihalgatásával, most a védelem tanúi következtek. Lobin volt az első tanú a maga ügyében. Védekezése abban merült ki, hogy mindent tagadott. Még azt is letagadta, amit a rendőrség és ügyész előtt előbb már vallott. Védekezése gyenge és hatálytalan maradt. Azt állította, hogy a gyilkosság idején lakásán tartózkodott. Egyetlen védő tanúja a saját felesége volt. A keresztkérdések alatt Lobin bevallotta, hogy a gyárosoktól 10 dollárt kapott naponta a kört- HALDOKLIK A CÁREVICS, AZ OROSZ TRÓNÖRÖKÖS, KI SZEPTEMBERBEN TITOKZATOS MÓDON MEGSEBESÜLT A VESÉJÉN, S AZÓTA EGYRE BETEG,OLY ROSSZUL VAN,HOGY HALÁLÁTÓL TARTANAK. A nyolc éves orosz trónörökös tavaly szeptemberben titokzlatos merényletnek esett áldozatul, a cári yachton, a “ Standard ”-on. A yacht parancsnoka, a manó tudja már hogy milyen nevű admirális öngyilkos lett, nem bírván el a nagy felelősséget, az eset titokzatosságát azonban csak a cári udvar akarja minden áron föntartani, holott az egész világ tudja, hogy mi történt. Az admirális a cári yachton tartotta a kedvesét is, valami cím és ürügy alatt. Ez a leány egyike volt a legveszedelmesebb forradalmároknak, de senkinek még csak sejtelme sem volt róla. Legkevésbbé az admirálisnak. Egy ártatlan pillanatban ez a leány megsebesítette a kis trónörököst a lágyéka táján. Megsebesítette, mondhatni megcsonkította úgy, hogy a trónörökösből soha többé férfi nem lesz, ha életben marad is, utódai soha nem lesznek s a cári trónra sem ülhet, mert oda az orosz állami és cári házi törvények értelmében “egész” ember kell, s nem olyanféle, mint aminek a háremőrök. A merénylő nihilista leány nyomban öngyilkos lett, de öngyilkos lett az admirális is. Ha nem lett volna az, Szibériába került volna azért, mert forradalmárt rejtegetett a hajón, a cári családdal együtt. Alexej trónörökös életben maradása kezdetben igazán csak hajszálon függött, de valahogy mégis magához jött. Azóta azonban nagyon gyönge, rövid kis séták tán mindjárt meg kell pihennie, vagy le kell feküdnie. A cár elkövette azt a meggondolatlanságot, hogy a Romanovok 300 éves jubileuma alkalmával a kis trónörököst fölvonultassa a kozákok élén, s mindenképpen szerepeltesse, ily módon akarván bebizonyítani a világnak, hogy a cárevicsnek nincs baja. Ekkor Alexij anynyira kifáradt, szervezete annyira megrendült, hogy azóta nem jött magához, sőt most talán egy túlzó pétervári távirat szerint halódó félben van. A cár a leghíresebb német orvosokat hozatja a fiához. Bizonyos immár, hogy Alexejből soha nem lesz cár, s ha II. Miklósnak nem lesz több fiúgyermeke, akkor a trón a cár öccsére, Mihály nagyhercegre száll, akivel az egész cári udvar halálos haragban van. Először azért, mert egy táncosnőt vett el, másodszor utálja az udvari életet, s “fütyül a nagyhercegi rangra, de magára a trónra is”, s harmadszor és legfőképpen azért, mert Miklós után ha csak fiúgyermeke nem lesz, éppen a gyűlölt Mihály fog a trónra kerülni s szabadelvű ember létére talán fölforgatná az egész mostani autokrata rendszert,ségein kívül. Ez volt tehát a Judás-pénz, amiért elárulta a sztrájkólókat. Jól értesült forrásból tudatnak benünket, hogy az ügy még a mai napon a jury elé kerül, előzőleg azonban Weber biró megtartja instruált beszédjét. 1 A® mm .... ■ % 1 ______ » j xi l naponta ^jf NO. 146 VOL. II. ÉVFOLYAM. NEW YORK, SATURDAY (SZOMBAT) JUNE 21. EGYES SZÁM ÁRA 1 CENT VÉRFÜRDŐ EGY ISKOLÁBAN. EGY NÉMET TANÍTÓ BRÉMÁBAN AZ ISKOLATEREMBEN AGYONLŐTT EGY TANÍTÓT, KÉT GYERMEKET S SZÁMOSAKAT MEGSEBESÍTETT. Brémában, az európai kivándorlás egyik nagy csomópontjában az ottani katolikus iskolában borzalmas, megdöbbentő eset történt. Egy Schmidt nevű tanító valóságos vérfürdőt rendezett a tanteremben. Azt mondják, hogy hirtelen őrültség szállta meg. Az őrültek beszélni, fecsegni szoktak, Schmidt azonban komoranhallgat s nem lehet belőle kivenni, hogy mi vitte a borzalmas lépésre. Otthon hat revolvert vett magához, s minden zsebét tele tömte töltényekkel. Akár őrült volt, akár nem, nyilvánvalóan az volt a célja, hogy az egész osztályt kiirtja. Benyomult a tanterembe, s egyik lövést a másik után tette a megrémült tanítóra s az ijedelemtől szinte megdermedt gyermekekre. A tanító és két iskolás fiú több golyótól találva holtan rogytak össze, egy másik tanító s három más tanuló pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. A lövések zajára többen berohantak a terembe s elkeseredett küzdelem után ártalmatlanná tették Schmidtet. Elvitték a rendőrségre, ki akarták hallgatni, de egyetlen szót nem lehetett belőle kivenni. KIMONDTÁK A SZTRÁJKOT. Charleston, június 20. — A United Mine Workers főszervezője, Tomas Slaggerthy, visszatért a New River szénterületről és kijelentette, hogy a 29. számú kerületben, amelyhez Fayette County és Raileigh County bányái tartoznak, kimondták a sztrájkot. Az ottani bányászok hétfőn valamennyien sztrájkba lesznek szólítva. A sztrájkhatározatot egy csütörtökön tartott nagy konvención mondták ki. A bányászok egy mérőmester elbocsátását követelik és ezenkívül kívánják, hogy választott bíróság szerveztessék, amely a felmerülő büntetéseket megvizsgálja és határoz fölötte. Követelik az unió elismerését, hogy gyülekezési jogukat respektálják és végül az úgynevezett "rövid tonna”-rendszer behozatalát. Béremelést nem követelnek. Sok unió bányászt kiüldöztek, amióta a fenti követelések ismeretesek lettek. A sztrájkolók száma nagy. MÉRGES ICE CREAM. Elmirában (N. Y.) tegnapelőtt huszonhat iskolásgyermek lett rosszul ice creamtől. Vagy az anyag volt mérges, vagy a festék, amivel színezték. --------------------------A könyvtárak olvasótermeiben, s mindenütt, ahol megfordulnak olvasóink, követeljék az Előrét. Az "Imperator“ New Yorkban Hajót akkora kíváncsisággal még nem fogadott New York népe, mint az “Imperator”-t, a világ ez idő szerint legnagyobb utasszállító bárkáját. A vesztegzárintézethez tegnapelőtt este fél tíz órakor, a hobokeni dockba pedig tegnap reggel 10 órakor érkezett meg. Mikor az óriás beúszott a kikötőbe, az itt levő minden rendű és rangú hajó gőzsíppal és egyéb módon üdvözölte. A vitorlásbárkák zászlófelhúzással jelezték, hogy nagyon örülnek a szerencsének. A Batterynél vagy 2000 ember várta az óriást és némelyik már reggel hét órakor odaplántálta magát, hogy jó helyet biztosítson magának. Ugyancsak beeveztek és hellóztak, amikor a tömérdek hajó elvonult a Battery előtt. A különféle ferry-k jó üzletet csináltak. Folytonosan tömve voltak utasokkal, akik átmetek Staten Islandba, New Jerseybe, Ellis Islandba és azonnal visszautztak és állandóan ide-oda jártak, hogy az Imperatort jobban láthassák. A Staten Island-i partok tele voltak richmondiakkal és new yorkiakkal, akik apró zászlók lobogtatásával üdvözölték a német hajót. Legjobb páholyba ültek a New York legalján, a Hudson folyam partjára néző felhőkarcolók hivatalnokai, akik egy időre félbehagyták munkájukat, hogy a hajó bevonulását az ablakból nézhessék. A hajó a 3153 mérföldnyi utat 6 nap, 5 óra és 14 perc alatt tette meg, óránként 21.13 csomót haladva. Nem mintha gyorsabban is meg nem tehette volna, de a nagy szélben és a sokszor sűrű kódkert nem akart rekordot elérni. Ezentúl sem az lesz a célja, hanem az, hogy kényelmet és biztonságot nyújtson utasainak. A VALLÁSI ŐRÜLTSÉG KERÜLGETI. Mrs. Edward Berger (1036, Jefferson Ave.) azzal a kéréssel fordult Naumer rendőrbíróhoz, hogy tegyen valamit 18 éves fiának megszabadítására, akit elfogott a vallási rajongás és különféle tehernákulumokban és miszsziókban prédikál, ahelyett, hogy felső kereskedelmi tanulmányait folytatná. A fiú annyira belemerült a fanatizmusba, hogy már az egészségét is veszélyezteti. Bergerné keresztény, a férje zsidó volt, a fiú a keresztény hitben nevelkedett. Tizenhatéves korában azonban megengedte az anyja, hogy zsinagógákat látogathasson, hogy így megismerkedjék az apjának hitével is. Három hónap múlva azonban otthagyta a zsinagógákat és ismét keresztény templomok felé fordult. Múlt decemberben egy viaszvásznakkal kereskedő ember az evangélistákhoz csábította őt és elhitette vele, hogy isten küldötte és őt választotta ki, hogy igéit hirdesse. Azóta teljesen meglepte agyát a vallási őrület és nem lehet vele bizni. Egyik ájtatos gyülekezetből a másikba megy és ha az anyját ott találja, nem akarja ismerni. Azt mondja, hogy őt isten szelleme vezérli és süketnek kell lennie a szülei kéréseivel szemben. Egyedüli olvasmánya a biblia. MUNKÁSKIZÁRÁS CHICAGÓBAN. NAGY ERŐPRÓBA KÉSZÜL CHICAGÓBAN. — AZ ÉPÍTŐ MESTEREK SZÖVETSÉGE ELHATÁROZTA, HOGY 20 EZER MUNKÁST KIZÁR A MUNKÁBÓL. Chicagóban az épitőiparban teljes pangás állt be, mert igy tetszik ez a hatalmas épitőcégeknek, a lelketlen kapitalistáknak, akik meg akarják mutatni hogy ők az urak és a hatalom tulajdonosai. Ötszáz építőmester akik a "Building Construction Employers’ Association” kötelékébe tartoznak, elhatározta, hogy tizenhét munkásszövetség 20,000 tagját kizárja. Teszik pedig ez azért az égbekiáltó okért, mert 150 márványmunkás, akiket egy cég egy nagy bankpalota építésénél alkalmazott, sztrájkba mer menni, hogy jobb bérviszonyokat érjenek el. Szóval ők is éln akartak, nemcsak a maiókat öszszeharácsoló kapitalisták. Ez a sztrájk ezelőtt hat héttel kezdődött, s az összes építőmunkásoskizárása mindaddig fog tartani míg a márványmunkások be nen szüntetik a sztrájkot. Látnivaló ebből, hogy a kapitalizmusmily összetartó szervezet, ha a profit megvédéséről, ha arról van szó, hogy akár terrorizmussal is rákényszerítsék a munkásokat arra, hogy ne merjenek tisztességesebb, emberiebb életviszonyok után törekedni, hanem maradjanak meg az állattengődésben. A tömeges kizárás által már 25000 munkás is foglalkozás nélkül lesz, úgy, hogy az e kapitalista erőpróba által közvetlenül érintett építőmunkások száma 45000-re fog rúgni. Ez eddig legnagyobb harc, amely eddig Chicago munkásunióinak történetében föl van jegyezve. A kapitalista építőcégek hatalmaskodásának következtében 35,000,000 dollár értékű új épületek építésében szünet áll be. Az épületek közt vannak tíz office-épület, a County Hospital, ötven épület a Michigan Avenuen, s ötszáz apartmentház. --------------------------GOMBKÉSZÍTŐK SZERVEZKEDÉSE. Több száz gyöngyházgombkészítő, akik Newarkon sztrájkba léptek, csatlakozott az A. F. of L.-hez. Az új munkásszervezetnek Pearl Button and Yovelty Workers Union No. 14.297 a neve. Az Essex Trades Council elhatározta, hogy legközelebbi gyűlésén az uniont tagjai sorába iktatja. --------------------------NAGY VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG. Vallejo mellett, Californiában a Napa and Caligastoga vasút két vonata összeütközött, 15 utas meghalt, 25 megsebesült. SZERENCSÉTLENÜL JÁRT .. MUNKÁS. Isidore Sackman 33 éves festőmunkás a 98. utcában egy üzleti ház hetedik emeletéről lezuhant s szörnyet halt. A függőhíd kötele szakadt el. 3 ÉS FÉL MILLIÓS SZTRÁJK. ENNYI KÁRT OKOZOTT EDDIG PATERSONBAN A SELYEMGYÁRI MUNKÁSOK HARCA. 31 LETARTÓZTATOTT SZTRÁJKOLÓT FELFÜGGESZTETT ÍTÉLETTEL KIKÜLDTEK Paterson, június 20. Harmincegy letartóztatott sztrájkolót a bíróság ma bűnösnek mondott ki abban, hogy törvényellenes gyülekezést tartottak ezelőtt két hónappal a Harding gyár körül, s Klenert bíró mindegyik vádlottat három havi fogházra ítélte, s az ítéletet nyomban felfüggesztette. A bíró figyelmeztette a vádlottakat, hogy “viseljék magukat jól”, különben le kell ülni a büntetést. Egyelőre azonban az elítélteket szabadlábra helyezték. A harmincegy sztrájkoló ügyének befejezése után a bíró Hannah Silverman t, a 17 éves munkásleányt hivatta a sorompók elé, aki fiatal kora dacára máris vezetőszerepre emelkedett, s beszédet intézett hozzá, melyben figyelmeztette, hogy viselje magát jól, legyen jó polgár, ne hozzon szégyent szülei fejére. Azt is mondta, hogy “tekintettel fiatal korára, s arra hogy a hamis lelkesedés elragadta, ez alkalommal nem ítéli el, de ha legközelebb elébe kerül, akkor az állami javító intézetbe küldi négy évre.” Miss Elizabeth Gurley Flynn ügyének tárgyalását az ügyész feleségének halála miatt egy héttel elhalasztották. A Hudson és Passaic megyei selyemgyári sztrájkok a gyárosoknak és munkásoknak eddig az állami iparügyi statisztikai hivatal jelentése szerint három és fél millió dollár kárt okoztak. A jelentést a statisztikai hivatal a kormány külön rendeletére készítette el. Az érző szivü biró. A vádlottat Wittmannak hívják. Még aránylag fiatal ember s házas. Tegnap lopás vádja miatt Foster biró elé került. Mellette beesett arcú, halvány, fiatal aszszony ült, félig agyonéhezett baby-vel a karján. Az aszony elmondta nagy nyomorúságukat és azt, hogy férje munkanélkülisége isodorta őket bajba. És amit elmondott, az megrázó jajkiáltás az élet mélységeiből, olyan történet, amilyen nagyon gyakori ebben a gazdag Babilonban. — Miértünk lopott, mert éheztünk — mondotta végül az aszszony zokogva és azután kivezették. A bíró az esküdtekhez fordult, megkérdezvén tőlük, hogy nem adhatnak-e munkát a vádlott férjnek, aki bádogos és akiről munkaadói a legjobb bizonyítványokat állították ki. Semmi felelet. A bíró erre visszahivatta az asszonyt és kijelentette, hogy róla és gyermekéről gondoskodva lesz, míg férjének munkája akad. Azután egy nagyobb pénzdarabot nyomott a kezébe, a férje ügyének tárgyalását pedig későbbre halasztotta. És a szegény asszony egy reménnyel gazdagabban ment haza.