Előre, 1913. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1913-08-01 / 180. szám

­ __ MINDENT LATI lIBf Bpi ljjij jjÉÉ A JÖVŐ CIVILIZÁ­­I MINDENT TU Dl W8piMW|­H jf Ujj CIÓ HIRDETŐJE éS MINDENT MEGÍRJ Jfipg SIS m HARCI ESZKÖZE. I Telephont 7511 Orchard. 5 k. 3rd Street. New York Megjelenik naponta. NO. 180. VOL. II. ÉVFOLYAM. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, FRIDAY (P­ÉNTEK) AUGUST 1, 1913. (JE­GYE­L) SZÁM­ÁRA 1 CENT A NÉMET BOTRÁNYPER. LIEBKNECHT SZENZÁCIÓS LE­LEPLEZÉSEI FOLYTÁN A BER­LINI HADITÖRVÉNYSZÉK ELŐTT MEGKEZDTÉK A VÁD­LOTT TISZTEK PÖRÉNEK TÁRGYALÁSÁT. Dr. Liebknecht a német biro­dalmi gyűlésen április 18-án szen­zációs leleplezéseket tett arról a korrupcióról, melyet a Krupp-cég terjesztett el a hadügyminiszté­riumban, amúgy is busás profit­jának növelése céljából. Számos tiszt és egyéb katonai személy van vádolva azzal, hogy jó pén­zért szolgálati titkokat árult el a Krupp-cégnek. A tárgyalás ered­­­ményét egész Németországban a legnagyobb feszültséggel várják. Eddigi szokásokkal ellentétben­ ennek a haditörvényszéknek tár­gyalásai nyitott ajtók mellett fog­nak folyni. A haditörvényszék elnöke el­rendelte, hogy a tárgyalásokhoz húsz újságírót és egy magasrangú katonai hivatalnokot bocsássanak (a többi közönség ki van zárva), de ezeket is kizárták, mikor bi­zalmas jelentéseknek s a Krupp­­cég képviselőitől elvett fontos ok­mányoknak fölolvasására került a sor. A tárgyalás első napján (teg­nap) négy szertári tiszt, egy in­­tendanturai titkár s két őrmester ült a vádlottak padján azzal vá­dolva, hogy katonai titkokat árul­tak el a Krupp-cégnek, pénzt fo­gadtak el tőle s katonai paran­csoknak nem engedelmeskedtek. A vádlottak azt hozták föl vé­delmükre, hogy adtak ugyan tit­kos információkat a Krupp-cég­nek, de nem bűnös szándékból, mert azt hitték, hogy a német kormány és Kruppék közt úgy sincs titok.­­ Azt azonban be­ismerték, hogy más államoknak ezek az információk nagyon so­kat értek volna. A vádlottak Kruppéktól ezért pénzt is kaptak, "de jelentéktelen összegeket.” Dr. Liebknecht tudvalevőleg azt is állította amaz emlékezetes áprilisi ülésen, hogy különféle fegyvergyárak és had­iszergyárak nemcsak vesztegettek, de rendsze­res agitációt is szerveztek, mely­nek az volt a célja, hogy mester­ségesen élesztett háborús félelem által a német kormányt fokozott fegyverkezésre bírják. Ennek hasz­nát természetesen a fegyvergyá­rak látták. —.---------------­ Quinlant ismét elítélték. Paterson, július 31. Patrick Quinlant, az I. W. W. egyik ve­zérét — ma újabban — Recorder Carroll egy évi börtönre ítélte, mert a múlt héten tartott egyik beszédében a következő szavakat intézte a hallgatósághoz: “Válasszatok szocialista polgár­mestert s akkor Bummy Ryanhoz hasonló rendőrök nem fogják fe­jeiteket beverni.” Quinlan nem tagadta, hogy használta a szavakat, de ügyvédje azt vitatta, hogy azok elmondásá­val Quinlan nem követett el bűnt, de Carroll más véleményen volt. Az ügyvéd felebbezést je­lentett be az újabb igazságügyi brutalitás ellen. A TITOKZATOS RENDŐRHALÁL. A ST. MATHEWS TEMPLOM UDVARÁN HOLTAN TALÁLT CAHILL RENDŐR DR. WUEST SZERINT VALÓSZÍNŰLEG ÖN­GYILKOS LETT. — AZ ÖZVEGY NYILATKOZATAI. A brooklyni St. Matthewus­­templom udvarán halva talált Ca­hill rendőrnek az ügyét talán so­hasem fogják tisztázni. Alexan­der J. Rooney coroner tegnap meghallgatta dr. Wuest törvény­­széki orvos véleményét, aki az esetre vonatkozólag teljesen el­­lenmondóan nyilatkozott. Cahillt, aki jobb kezes volt, a bal halántékán lőtték meg, a go­lyó keresztülment az agyon s szinte pillanatnyi halált okozott. A pisztolyt oly erősen hozzászo­­rították Cahill halántékához, hogy a hús és a cső közt nem volt levegő, s a lőporgáznak nyomai a seben belül látszanak. Vagy tartotta Cahill fejét valaki, míg egy másik valaki agyonlőtte, vagy alvás közben érte a golyó, mert a fej legkisebb mozdulatára a golyó teljesen más irányt vett volna. Mivel pedig Cahill fejét nem tarthatták oly erősen, hogy ide-oda ne rángatta volna, vilá­gos, hogy Cahill öngyilkos lett. Később pedig így nyilatkozott a szakértő úr: A golyó teljesen keresztülütötte a fejét, s a halál pillanat múlva beállt. Cahill te­hát nem helyezhette a pisztolyt, amely életét kioltotta, a földre jobbra, s némi távolságnyira. A halálos sebet bal halántékán kap­ta, tehát más valakitől, s ez a va­laki dobta úgy el a pisztolyt, hogy Cahill élettelen testétől jobb­ra esett. Az özvegy kijelentette, hogy Cahillnak semmi oka sem volt megölnie magát. Boldogan éltek s pénzük is volt, mert ő is örö­költ 7000 dollárt, melyhez Cahill soha nem nyúlt. ------------------­ Gyermekrendőrség a Central Parkban. Stover new yorki parkfelügyelő érdekes újítás valósított meg. Meg­alakította iskolás fiukból az úgy­nevezett parkrendőrséget Boys Park Protective League cím alatt, hogy segítsenek a park ültetvé­nyeinek, virágainak és járdáinak megőrzésében és jó karban tartá­sában. A gyermekek jelvényeket kap­nak a felügyelőtől s bejárják a Central Park különböző részeit. Ha észreveszik, hogy valaki meg­szegi a park szabályait, akkor fi­gyelmeztetik az illetőt a rendre s ha ez nem használ, akkor egy igazi rendőrt hívnak elő. —----------------­ HARC A NAPSZÚRÁSOS ÓRIÁSSAL. Denis Daly, az Austin Nichols Company (61 Hudson St.) part­­erje, egy hat láb magas, 200 fontot nyomó óriás tegnap a nagy melegtől megháborodott s az 57­ utcai kórházba vitték. Itt az or­vosokat egy székkel megtámadta s hat nagy mélak­ájris rendőr alig tudta lefogni s kényszer­­zubbonyba bujtatni. A rabok fizetése. Columbus, 6. julius 31. A ra­bok fizetéséről szóló törvény hol­nap életbe lép. Az új törvény sze­rint a columbusi fegyházban dol­gozó 2,700 fegyenc óránkénti 3 cent fizetést kap a fegyház mű­helyeiben és irodáiban végzett munkákért. A pénzt elküldik a fegyencek családjainak vagy meg­takarítják számukra és a kisza­badulás idejében átadják nekik. UNIONISM MONDURBAN. A HADBÍRÓSÁG fogságba VETI A KATONAI SZOLGÁLA­TOT TELJESÍTŐ UNIOISTÁ­­KAT, AKIK NEM AKARNAK A CALUMETI SZTRÁJKOLÓK­­RA LŐNI. Calumet, Mich., július 31. Az ál­lami milicia két tagját, akik tag­jai az ipari Uniónak is, ma a Houghton County börtönbe vetet­ték, mert nem akartak a sztrájko­ló bányászok ellen “sztrájkszol­gálatot” teljesíteni. Több calume­­ti polgárt és munkást kényszerí­tettek arra, hogy egyenruhát ölt­­senek és kivonuljanak munkástár­­saik ellen. A katonai hatóságnak ez az eljá­rása a közvéleményt a sztrájkolók érdekében hangolta. Ehhez hozzá­járul a milicia tagjainak kedvet­lensége, akik nem szívesen teljesí­­t­enek katonai szolgálatot. Ferris kormányzó megígérte, hogy minden lehetőt elkövet az ellentétek mielőbbi elsimítására. Ezt az ígéretet C. F. Maloney, a Western Federation of Miners al­­elnöke eszközölte ki, aki Lansing­­ben, az állam székelyén a kormány­zót meglátogatta. A bányatulaj­donosok azonban nem szívesen fo­gadják az így kieszközölt beavat­kozást. Mindamellett a bányászok örülnek ennek a fordulatnak, mert valószínű­, hogy ha a társulatok a kormányzó javaslatait nem fo­gadják el, akkor a katonaságot a kormányzó legalább részben visz­szarendeli. Tizenegy sztrájkol­ ellen elfo­gatási parancsot adtak ki. Hat kö­zülök már a börtönben van, s a többieket is keresik. -----------------— Fegyverszünet a Balkánon ---------O--------­ Úgy látszik igaz az a hír, hogy a bolgárok a Bregalnica-folyó mellett győzelmet arattak a görö­gökön. Ez lehet az oka an­nak, hogy a szerbek és bolgárok a bu­karesti konferencián oly gyorsan beleegyeztek az öt napos fegyver­­szünetbe. A békeértekezlet a bu­karesti külügyi hivatalban folyik Titu Maiorescu román külügy­miniszter állandó elnöklete alatt. Az ötnapos fegyverszüneten kí­vül a konferencia nem végzett el semmit. London, július 31. Szófiai je­lentések szerint a román csapa­tok már Philippopolig nyomul­tak előre, Drinápolytól északra 86 mérföldnyire. Philippopoltól északra 23 mérföldnyire Tatar Bazardsiknál szintén román csa­patok állnak, úgy, hogy ezáltal Keletrumélia s északi Bolgáror­szág összeköttetése veszélyeztet­ve van. A TISZTESSÉGES PORNOGRÁFIA. ÚGYNEVEZETT TEKINTÉ­LYES, “TISZTESSÉGES” AN­GOL FOLYÓIRATOK AZ UTÓB­BI IDŐKBEN NAGYBAN KUL­­TIVÁLJÁK CIKKEIKBEN A PORNOGRÁFIÁT. Washington, július 31. Mrs. Eli­zabeth B. Grannis, a New York Purity League elnöke a napokban felhívta Burleson főpostamester figyelmét arra, hogy utóbbi idők­ben még régi, tekintélyes folyó­iratok is erkölcstelen jellegű iro­dalmat kultiválnak úgynevezett “nemi” irodalom cégére alatt. Egy másik nő speciális panaszt küldött, melyben kifogásolja azt a modort, ahogy e folyóiratok a női nemről írnak s hogy a cikkek na­­gyobb része túlságos obszcén jelle­gű ahhoz, hogy az állami posta azok szállítására vállalkozzon. Egy másik panaszban három he­tilap novellái ellen tesznek panaszt és felkérik a postamestert, hogy fi­gyelmeztesse e folyóiratok kiadóit s akadályozza meg a pornografi­kus irányú cikkek közlését. Lamart, a posta ügyészét fel­kérték, hogy közöljön bővebb rész­leteket a panaszokról, de Lamar azt felelte, hogy ezt mindaddig nem teheti, mig a bíróság előtt rendes eljárást nem indítanak. Az egyik panasz egy novella el­len tesz kifogást, mely egyik leg­elterjedtebb angol folyóiratban jelent meg s egy leány történetét mondja el, a­­i a­­leánykereskedők hálójába került. A leány a rossz­­hirű házban saját apjával találko­zik. A szomorú helyen az atya és leánya között a rosszhirű házak “üzleti nyelvén” olyan párbeszéd fejlődik ki, melyet nem lett volna szabad nyomtatásban kiadni. A történet egyik részében a ház tulajdonosa arra tanítja a benn­lakót, hogy hogyan takaríthat meg elég pénzt hasonló ház nyitá­sára. A panaszos ezt a történetet úgy jellemzi, mint “szemetet egy olyan folyóirat hasábjai között, melynek máskülönben tisztességes hírneve van annyira, hogy a szü­lők a folyóiratot a tartalom meg­vizsgálása nélkül helyezik felnőtt leányaik asztalára.” Egy másik folyóiratban nem­rég jelent meg egy novella, mely­ben egy, rosszhírű házban előfor­dult jelenet naturalisztikus szm­­­ekban van elmondva. “Ezek a folyóiratok — mondja a panasz — az undok bűnöket a sötétségből a napfényre ráncigál­­ják, eljuttatják azokat a legzárkó­­zottabb otthonokba is, a serdülő fiuk és leányok lelkébe s igy meg­hiúsítják a társadalom minden az­­iránti törekvését, hogy a bűnt visszaszorítsa sötét odújába s el­rejtse a nyilvánosság elöl.” — Lehet-e valami kétely abban a tekintetben, — kérdezi egyik pa­naszos — hogy a befolyásolható lelkű fiatal nőt vagy férfit az ilyen irodalom megmételyezi! A postaügyi miniszter egy kép­viselője ma azt mondta, hogy ezt az irodalmi tendenciát a postaható­ságok is már régebben észrevet­ték, de még nem foglalkoztak, az­zal a kérdéssel, hogy az azokat közlő kiadványokat a postai szál­lításból kizárják. Kegyetlen familia. Hobokenben egy lakásban tit­kos rendőrök borzalmas állapot­ban találták a 25 éves Frank Zu­­minót és 22 éves bugát Anniét. Az apjuk s idősebb nővérük eg ablaktalan kamarában nehéz vas­ágyhoz kötözve tartották őket, mert elmebetegek voltak. Frank külseje egészen elvadult s körmei két hüvelyknyire megnőttek. A jeles apát, a 65 éves Zuminót és leányát Maryt letartóztatták. ÚTBAN A VILÁGBÉKE. MARCONI EGYIK TANÍTVÁ­NYA OLY LÉGHAJÓT TALÁLT FÖL, MELYET A FÖLDRŐL TETSZÉS SZERINT LEHET KORMÁNYOZNI S BOMBÁKAT DOBÁLTATNI LE VELE. A társadalom a mai formájá­ban­ mindig ragadozó s egymásra törő emberek gyülekezete lesz. A világbéke megvalósítása a mai­hoz hasonló viszonyok közt min­dig agyrém marad. A világbékét vagy a világot megváltó s telje­sen átalakító szocializmus fogja megvalósítani, vagy a technikai eszközök oly nagyszerű fejlődése hogy teljesen lehetetlenné fogja tenni a véres háborút. Úgy az előbbiben, mint az utóbbiban tör­hetlen reménységünk van, csak az a kérdés, hogy melyik ér előbb célhoz. Marco, aki Marconinak tanít­ványa, oly léghajót talált föl, me­lyet Parisban mutattak be a cso­dálkozó világnak, s mely hivatva van a háborút ad absurdum vin­ni. Ennek a léghajónak kezelése a Marconi-féle drótnélküli táviró­nál oly nagy szerepet játszó Hertz-féle villanyhullámokon ala­pul, melyek lehetségessé teszik, hogy a léghajó, bombákkal meg­rakodva utas nélkül szálljon föl, az ellenség fölött, ostromolt vár fölött ott álljon meg, ahol irányí­tója akarja, s ledobott bombáival (melyek szintén az irányítónak engedelmeskednek) halált és pusztulást terjesszen el minden­felé. A Marco által a Folies Bergére nagy csarnokában Párisban be­mutatott minta 18 láb hosszú, 6 láb széles volt, s Marco ujjnyo­­mására mindenben engedelmes­kedett. Cikcakkokat irt le, kerin­gett, fölszállt, leszállt. E pokolgépnek a birtokában a legkisebb, leggyöngébb nemzet is megvédelmezheti magát még ak­kor a nagyhatalom seregei és ha­dihajói ellen is. ------------------­ FORRADALOM VENEZUELÁBAN. Még csak kezdődik, de nagy ribillió lehet belőle. Castro ex­­elnök barátunk, aki a télen itt járt New Yorkban, minden áron ke­zébe akarja keríteni az elnöksé­get, mert sok pénzt lehet keresni vele. Eddig is keresett vagy 15—20 millió dollárt. Az a hír ér­kezett Curacaóból, hogy Castro párthívei elfoglalták Coro várost Venezuelában és Laredo tábor­nokot, a tartomány kormányzó­ját elfogták. Azt is mondják, hogy Castro titokban Venezuelában tartózko­dik. HUERTA NEM MOND LE. HUERTA KIJELENTETTE HOGY SEM LE NEM MOND SEM PEDIG AMERIKA KÖZ­VETÍTÉSÉT NEM ENGED MEG. AMERIKAI KATONA. LŐTT EGY MEXIKÓIRA. Huerta, akit a new yorki an­gol lapok szeretnének lemondat­ni, kijelentette, hogy ez esze ágá­ban sincs. Sem az elnökséget ott nem hagyja, sem azt nem enged meg, hogy az Egyesült Államot közvetítsenek közte s a fölkelők közt. Huert a makacs magatartás? miatt mind feszültebb a helyzet Mexikó és Amerika közt, s ezért hír szerint a washingtoni kor­mány flotta demonstrációt terv­ez a mexikói partok mentén. A was­hingtoni kormány azt hiszi, hogy ezzel a mexikóiakat nagyon meg­félemlíti. El Pasóból (Tex.) érkezett je­lentés szerint Smith, a 2. ameri­kai lovasezred El Pasoban álló másozó századának káplárja rá­lőtt Ism­ael Monterosra, Toribic Ortega felkelővezér egyik kato­nájára, aki állig felfegyverkezve lóháton át akart menni a nemzet­közileg megállapított semleges határon. A káplár golyója a spa­nyol katonát fejbe találta hátul­ról, s a golyó a száján jött ki Monterost öt más mexikóival együtt letartóztatták, akik há­rom vagyon hadiszert akartak át­csempészni Orsega táborába. Orsega nyomban embert kül­dött az amerikai parancsnokhoz sajnálkozását fejezvén ki az eset fölött. Megígérte, hogy meghagy­ja embereinek, hogy fegyveresei­ át ne merjenek kelni a határon ------------------­ EGY ÉKSZERÉSZ KATASZTRÓFÁJA David Fincher gazdag ékszer­kereskedőt tegnap három bandita támadta meg a 79. Clinton Stree­­ten levő üzletében. Hét golyó­­kapott s a zajra berohant utca­­közönség eszméletlen állapotban találta. A nagy páncélszekrény tárva-ny­itva volt, de még nem tudni, hogy a banditák mit vittek el. Bányászok győzelme, Charleston, W. Va., július 31. Ma létre jött a megegyezés a felső Cabin Creek 100 sztrájkoló bánya­munkása ügyére vonatkozólag a több, nevezetesebb polgárból álló bizottság, — melynek tagjai kö­zött van Hatfield kormányzó is —­ s a bányakezelők és bányászok képviselői között. A feltételeket még nem tették közhírré, mert azokat a bányászok és tulajdono­sok nagygyűlésén még előbb rati­fikálni kell. Annyi azonban már nyilvános­ságra jött, hogy a feltételek sze­rint a munkások 15 százalékos béremelésben részesülnek. Ezenkí­vül a tulajdonosok elismerik a he­lyi uniókat, de nem a United Mine Workers központi szervezetét. Az az egyezség, amit Hatfield kormányzó vitt keresztül a Ca­bin és Paint Creek sztrájkokra vo­natkozólag, nem elégítette ki a bányászokat s ismét abbahagyták a munkát. BORZALMAS AUTÓGYILKOSSÁG AZ AUTOMOBIL EGY EMBERT S EGY GYERMEKET MEGÖLT, A GYERMEK APJÁT PEDIG HALÁLOSAN MEGSEBESÍTET­TE — MINDEZ A VERSENY­­FUTÁSÉRT TÖRTÉNT. Tegnap este a White Plains Avenuen a Bronxban két nagy autó bolond versenyfutása két emberéletet követelt áldozatul. Az autógyilkosságok történetében is­­páratlan katasztrófa a 226. utca közelében történt, s John McKeon rendőrkapitány szemtanúja volt az egésznek. Le is tartóztatta azon ftal mindkét soffőrt, akiket a rend­őrség védelme nélkül az utcai kö­zönség talán agyonvert volna. A két autóban finom hölgyek és urak ültek, akik azonban a sze­rencsétlenség pillanatában a nagy tömeg közé vegyültek s észrevét­lenül elpárologtak. A két autó 45 mérföldes sebes­séggel száguldott versenyt. Az egyik egy kissé elöljárt, mire a másiknak soffőrje valószínűleg azt kiáltotta neki, hogy összeütkö­zés elkerülése végett térjen ki, mert a következő pillanatban az első autó a gyalogjáró felé kanya­rodott, még mindig megtartva örült iramát. A gyalogjáró mellett a Sloode család haladt, a férj, feleség, e­gy hónapos leánykájuk, egy toló­kocsiban. Mielőtt Roode a kocsit félreránthatta volna, az autó neki­ment s úgy összetörte a baby­val együtt, mint egy tojáshéjat. A csecsemő természetesen alaktalan véres tömeggé lett, mely szörnyű látványra az anya ájultan esett össze. A soffer (Deiso­­ az autót hirtelen kormányzással balra irá­nyította s abban a pillanatban fé­kezni is kezdett, de ez az autó roppant gyorsaságánál fogva nem sokat használt, s a következő pil­lanatban maga Roode s Robert Scott, egy­ 38 éves kocsis került a kerekek alá. Scott nyomban meg­halt, Rode pedig igen súlyos sérü­léseket, szenvedett. Az autó leállt, de megállt a má­sik is, utasai elpárologtak, a két soffőrt pedig McKeon letartóztat­ta. Akkorára a környékből vagy ezer ember futott, össze, de jöttek rendőrök is, a soffőrök nagy sze­rencséjére, mert a tömeg talán széttépte volna őket. ------------------­ Rálőttek egy amerikai ágyunaszádra. Haukauból érkezett távirat sze­rint a “Quiros” amerikai ágyu­naszádra, mely Yucsauba ment megvizsgálni a Standard Oil Company egyik olaj­hajójának ügyét, melyet a kínaiak megron­gáltak, a felkelők többször rá­lőttek. A “Quiros” nem viszo­nozta a tüzet, hanem visszavo­nult. (A “Quiros” 350 tonnás, 7 kisebb ágyúval fölszerelt naszád, melyet az amerikaiak Manilában a spanyoloktól vettek el, a spa­nyol-amerikai háború alkalmá­val.) Az északi hadsereg Saho felé vonul, s itt a napokban nagy döntő ütközet várható az észa­kiak és déliek közt.

Next