Előre, 1913. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)
1913-08-01 / 180. szám
Tárca. Csendes aratás. Irta: Gyulai István. A nyár termékeny melegében, hűséges napsugárban, pompásan, bőségesen, vidáman értek a vizek, a messze földek, súlyuktól meggörnyedten álltak a koláúzok. Néhol elfeküdt már a termés suhanva száguldó gépek éve alatt, volt úgy, hogy kövér keresztekbe fölhalmozva állt már a gabona Csodálatos mód csendes volt ám a vidék és a buja meleget a szokott danák, a meggörnyedt emberek, nagykeblű lányok dala nem igen serkentette föl. Furcsa aratás volt ez, különös, Csipkerózsa országából tévedt talán erre a szegény, paraszti magyar vidékre a nyár. Csak néhol a földek szélén hosszú sorban foglaltak helyet emberek, asszonyok, gyerekek és bizonyos szomorúsággal, dologtalanul nézték a földeket. Szegény, kinullázott, jóságos népség az utolsó percig nem hitte volna hogy ilyenkor, istenáldotta bőség idején, munka nélkül marad a keze. Keseregve bámulták azt a kevés szerencsét, akik ott forognak a földeken, ott mozogtak a nagyfüstű gépek körül és nemm tudták haraggal nézni őket. Nem érezték őket, árulóknak, inkább irigyelték, amiért sorsukban, számkivetettségükben nem kel osztályozniuk, csak néha, hosszú hallgatások után szólalt mg egy-egy, inkább csak magának. — Ette véna a fene, azt is, aki kitanálta, masinát etetni az istenáldással. — Isten. Az sincs, ha ilyeneket csinál — mohogta egy másik. — Ki hitte véna, hogy ilyet terméskor nem lesz kenyerünk télre? — Nem is lesz áldás rajta, érzéssel kell a rendet vágni, attól kapja az éltető erőt. A panasz ám hiába, mit sem használt. Nekibusultan bámulták az emberek, hogy kattog, száguld a gép a földeken, itt is egy gép, ott is egy gép, mint a villám, úgy kopasztja a talajt végig. Nem birták megérteni, nem lehetett ezt elhinni, itt a szép, zsíros, sárga kalászok közt, az ágaskodó, nagy vasszörnyeteg, lelketlen gépek fosszák meg őket a kenyerűik"’. Egy öregedő paraszt szólalt meg nagysokára. — Hogy dogozik, mint az isten nyila. Ma kezdték, oszt ír, többet végzett, mint ez az egész sor sopánkodó itt egy hét alatt. Haragosan nézte az embereket. Naiv békétlenséggel gondolt arra, hogy isten felséges teremtményét, az öszive vére«, ezt a sok szép, derék, erős embert megszégyeníti egy lelketlen gép. De nem volt már ezen segíteni! — Itten nékünk már beföllegzett. Mehetünk másfel hazát keresni ! Jaj és sírás volt a szóra a telet. Érezték mindnyájan végzetesen, hogy igaza volt a csöndes öregnek, mindiájuk tikos és rejtett, tagadott, kétségbeesett gondolata buggyant ki az ősz ember szavaiban. Úgy mormogták tovább bólintva egymásnak — Hiába no, itt már nincs segítség! a mi födünk pedig ez, a mi verítékünk, meg az apáink verítéke dagasztotta ilyen kövérre. Kórság essék ’-;T, aki ezt a gépet kitalálta. Mehetünk másfelé ki erre, ki arra. Akibe még van erő, kezdheti utm . . Eszébe ötlött az öregnek valami, látszott rajti nagy elkeseredett szemén, hogy maga is fél a szót kimondani. Tudták a többiek is, rég meghánytorgatták, de nehéz volt kimondani. Végre is megszólalt. — Aki még fiatal, mehet a városba. Ki erre, ki arra. A városba ! Riadtan hallgatták a mázsás szavakat és mikor egyszerre a messze ágaskodó toronyban feszengett a déli harangszó, a szokott imádság helyett, mint egy szóra följajdult, fölhördült a munkáscsapat és könnyezve, sírva, fölzokogva hosszú sorban indultak a falu felé. Nekikeseredetten mohogta egy fiatal legény: — Ha rajtam állna, úgy segéljen, fölgyújtanám az egészet, széjjel zúznám. A tulajdon két öklömmel zúznám össze . . . Egy másik elkapta a szót. — Elég pulyák vagyunk, amért hagyjuk ezt. Hogy hizlaltuk nekik a zsírunkat, oszt most úgy rúgnak ki, mint a rühes ebet. Alig beszéltek pár szót tovább. Hallgatagon, néma megértéssel, csak a pillantásaikkal találkozva, engesztelhetetlen szövetséggé forradtak össze a kiebrudaltak. Csak a szörnyű sértést, a megbántást látták, sajnálták a földet, melyen gyalázat esett, hogy tudták volna megérteni, hogy így kell ez, így van ez voltaképp rendjén. Odáig nem ért el a szemük, hogy megértették volna, átlátták, érezték volna, hogy maguk okai a nyomorúságnak. Hogy a hatalmas, lenyűgözött isteni erő, mely kemény, becsületes karjaikban duzzadt, egy csapással véget vethetne minden kínzó nyomorságnak. Hogy látták volna, hogy nem a gép, nem a gép veszi ki szájukból a falatot, de így van századok óta, az apák vétke és a fiúknak kell bűnhődni ezredíziglen. A bamba békesség, mely még most sem mert kitörni, az, az kötötte le vasbéklyókkal a karjukat eddig, de mint a parázs izott már bennük az elkeseredés, egy könnyű szellő és lángba borul a puszta. Százszámra álltak tétlenül, a munkavágy és a megbántódás, mint a szilaj csikók száguldtak az ereikben. A jelszó, mint a vízben oldódó cukor, szinte láthatatlanul terjedt köztük. — Ha a hold feljön, hát ítéletet látunk! Délután duhaj vigasztalódást a korcsmákban kerestek emberek, legények. Hangosan rikoltva itták a szeszt fölsütve a keserűségben, szemük, mint a harcos hadseregé, csillogott. — Ha a hold feljön, hát ítéletet látunk! Várták az estét. Tornára keltek. Egyik-másik fej beszakadt ebben a megfeszült várakozásban, de a vér színe, a hajrázó, tobzódó elhatározás megszázszorozta mindegyik erejét. Terveket főztek, mindent megbeszéltek és a pusztítás vágya, az ősi, századokon elfojtott forradalom ott ült az arcukon jakobinusgöggel. Lassan alkonyult, bús lepelbe fúrta fejét a föld, az embereket a türelmetlen bosszúravágyás majd fölvetette már, hajszolta, korbácsolta. Még ki sem világosodtak az ablakok a falun, az első csoport már rikoltva elindult, mint a rekrutált csapat, vig danaszóval, örömbe fokozva a kétségbeesést. Lassan növekedett a tömeg, lármásan fölverte a csöndéséget, összeteremlettek, mint a haragos halámverés és diadalra vágyva hömpölyögtek a mezők, a gazdag földek felé. Egy csoport különvált, vad legények voltak: — Megyünk az uradalomba, őket is fölgyújtjuk, leöljük a bitangot, karóba húzzuk. Mi leszünk az urak ezentúl! Mint úszott szénában a szikra, úgy gyújtotta lángra a sereget a szó. Megnövekedve, folyton növekedve és megittasulva rohantak a földek felé. Érezték, hogy megkondult végre a leszámolás végzetes lélekharangja. Valami szent nagy erő fogta át mindnyájuk szívét, valami isteni erő, áldottan nagyszerű: fölébredtek a csúf, tehetetlen ájulásból, emberi mivoltukra ébredtek végre az állati vágyakozásban. Mint az égő pusztaságon vágtató bivalycsorda, rohant a megveszekedett embersereg és a hold épp fölbukkant az ég peremén, amikor ott álltak a földek előtt. A tömeg önkéntelenül megállt egy percre. — Gyújtsd föl hát azt a kévét! ■-------harsogta valaki hátul. Az elülsők nem mozdultak meg gyökerezetten. Szemükbe sütött a hold, nagy áhitatos leplet borított a vidékre, összeszorult az emberek szive. — Gyújtsátok föl! — ordították újra hátul és mozgolódni kezdtek, furakodni. Egy fiatal legény ám fölkiáltott: — De a szentséges szűzre, mit tehet ez a kéve róla? Volna szivetek ezt elpusztítani? Olyan gyönyörű babona! Az emberek ijedten összenéztek. Álltak tehetetlen némaságban, a tücskök éneke is hozzájuk hallatszott, állt a nagy, rös, hatalmas tömeg, mozdulatlanul, bamba tanácstalansággal. Messziről hirtelen puskaropogás hallatszott. Felhördült a tömeg és mint egy csattanás az égig hangzott a kiáltása. Az ő véreiket ölték ott csendőrfegyverek, a majorság felől hallatszott a hang. Most már fékeveszetten vetették a földre magukat. Egy pillanat alatt lángban állt a termés, a kévék, a lábán álló gabona és megvadulva robogott a tömeg a majorságba segítséget vinni. Hatalmas lángok szökkentek a magasba, véresen világos lett az éjszaka, mérföldeken, mint a viharos tenger, hullámoztak, egymást nyelték a lángok. Vakon rohantak, halálra szántan, bele a vérvörös éjszakába, mint az utolsó ítéletre. De jaj, a vad rohanásban megtorpantak! Sötéten, ziláltan és rendetlenül egy még vadabbul iramló tömeg sodródott az útjukba kétségbeesetten. Mintha horgok akaszkodnak össze, úgy csapott egymásba a két rohanó csorda, egymást hajszolták, egymást ölték, a visszaütöttek és a harcbaindulók. A majorság előtt mint egy páncél, fölvont puskákkal állt a csendőrsereg. Egy második sortűz dörrent az éjjelbe, fölharsant a tömeg halálos jajjal és a kis nyomorult életét menteni akarva megfordult az áradat, mint Józsua csodája... ... és hajnalban csend lett, a földek kopárak, szürke szomorú hamuval födötten, itt-ott az utakon néhány árva halott és egy hosszú, fekete, nagy vonaton új hazát indul keresni egy nemzedék. ---------------T ILCS FIGYELEM! Felkérjük lapunk előfizetőit és olvasóit, hogy minden panaszszal a kiadóhivatalhoz forduljanak és ha a kiadóhivataltól 4 napon belül nem kapnak kielégítő választ, a panaszt ismételjék meg az Előre Ellenőrző Bizottságnál (351 East 78th St., New York, N. Y.) AZ IGAZGATÓSÁG. Ha nem tud jl Richter féle §0||| |B Pain Expeltgggj lg gyógyszer ||^&| B F.Adrichter |p|| | 74~80 * : H Washington ‘ 11B1 FELSŐ VÁROSIAK FIGYELMÉBE. f ., ________ GARTNER LAJOS 338 East 82nd St., New York City Felvesz apró hirdetéseket az “ELŐRE” részére. AZ ELŐRE A MAGYAR MUNKÁSSÁG EGYETLEN NAPILAPJA. FIZESSÉTEK ELŐ. I Férfi Divat Szabó I S. NÉMETH I 10 Union Square, E. 4th Ave. I 14 és 15 utca között. New York. Chicagói ügyvéd * A SZOCIALISTA PÁRT TAGJA. T % Mindenféle jogi ügyekben ta .. a n&csesül szolgál, hazai ügyeket 4. a lelkiismeretesen és megbizhatóan .. & elintéz. X kártérítési tövekben a T SPECIALISTA. 5 CARL STROVER * IRODÁJA: 133 West Washington T *.* Street. ” TELEFON: Main 3989. X § * LAK AS A: SSS2 Windsor Avenue. X TELEFON: Irving 16243. T I FLEISCHMNNl^ÖMPANY BANKÁROK Hajójegyek — Pénzküldés Közjegyzői okiratok Sürgönyi pénzküldés 1911 Grand Ave. Chicago, HL Főiroda: 1471 Milwaukee, Saját sürgöny hivatal. Chicago, 111. amrar'inanniiaiBiiariiirni^-iw^^i^’gfBIPJBlBiaiMBIchi Tel. Orehard 2962. H UArmlly ineM/.e lakjon In CMok az ön kölönye, ha nft- Inm 4* m i ii fi Itatja fényképeit. Hogy miért ! Tegye» egy |i r A b A tfit gyösödjik meg vagy kérdezze lamerítnelt. Ibeldegreen 1 MAGYAR FÉNYKÉPÉSZ ! 32 Ave. C, NEW YORK | (3-ik utca sarok.) ?!U5?liiii^JH®tniii53iinjöií®(nj5^i3([gri«i|f?rimc3ISiE 3/B!JiOffiirciU i cfaiiíi«2öJS!iB 3 ©3 frr1 ír1 l-a a © B p n n a?1 (__, a n n BB©NBr‘g2äBO©C © ® 2 p © <2 p p ^ B 11 & § i vf f* f t $ r*| r ! i!»-g: s? i =.i-i *■<< S- -S ere h -hS p 5 £ cr £ N S 2- 3 S p ^ cro Cs 2' Cfl r-t- Q-» ^ ^ pi- N ^ bO ^ P Csj SS CD p C On 1 O- rD to^ ^ 2 P ^ S rz>s 9 < ^ ü* N ZL ZT CJO £ 0 C ö m Os ^ rD trJ ET S ^ ^ ^ ^ Yf, h--P> ^ ^ O r) q, p s o>, ^ ripN^p^T—'i: ^'5 § í w y • rp p j-^p\ 2-1 ' ^ rh Jp H- R ^ < H C (rJS Öh (T) <t-F b—< ÍHL O ? ^ g r §3 b g 13 ji' i g- & § s-ág' %. s: ? p §' gg «3.-^ g » er!-..'' - SLt» o» S wo, ® ® * fi . 2 Kg ~ SS á»Is- s rrs|“e 1 ; = 'í§ § = D " » S«; . ' a; r ^ § 'S a §• | o: 2' O s s O: ® N p 2 ps iU”? 1 á £=' g; p s ^ §:ü g i: z& & r S K g. *' g g;$í &!HU 1 r§'| p íg?I &■ x&H? Ir1111 w e+- rr-v ^ *—j* 3 Ul . O' pv >—>• O M O {rí P-i 3, s) g> ^ 2.-■ S'® 2 S- c p „ g 5.. 2' ü f: « 53 ' 30J2 crq'<!^®S<í w 2. S " ^JD'* P Jr- 3 ®* rrb ^ CT1 fö (b S f©’ 4 3: ÍSÍ SO N C>\ B í_i. — O: ■« CTS? Hj a i S- o' as» T ío i 7 r i 1* r : P a ©. 3- i <n- i : s> T so r i T i : M '—• ! W » i r© tí fen ö I fcfl > • © ö i C 1 _T ' i 4J © c .t •© Illllts §2 s-llll s I Ifi sil^JPfsg ?|®S^liriÍi5d; i Iá II 111 2 í‘583 ■»liíNf ^!lí aí-j ||| f S 11 á M| « s I s a .a> || * $ i 11 “ * s g j 1 .s | g :g © ■3 Z --S I :ll 1JS .1 2 4Pl t S s ■£ ? ! § .S Ö v 1 * «SM : | s *S £ S a a s jT'® Eh á IS Z £ : IS ° rb 'S 'S « . £ § » 12 a - ■ I S Mn J ^ 'S 8 ^ Pl i I J a fe ! i S vő K’ú ^ * 8 11 'S á i id 'S ^ cö N QJ R *rH ^ _r -4-^ eH n *o ^ <r• r 02 7 1 -• S’ S If g & a 2 a a I - a g 0 | § * § s | a15s 1 ' I 5 - £ : a gl 1 2» f 1 ! II 1© I II 1 • 1 § S I I -©..a © “ a « a ^ ^ a 0 i © a-© § ^ ^ ^ ^ a^ n © ^ ^ ® 'g s . S p. r/) ^ Ű ff? ^ h ^ r—^ ^ rH pH rH 2 ^ fc,r\ . O) S-M > d í> r^í Q; 2 'CC 05^0 M ö P 'S H Y4 V K oz 5= © 2- T © 3- P P» © 3 p B. & p p' © a a? ^ ©■ a ©^ a p 2' £. » n % 2. g ^ a ^ a © g B S' ^ S 2 S S O cr ©- © §'2 «-2a3 3^^ P' P 5 5=' ® 2, S = í 1 O © O- JD e » 2 re- °§ ©: a C' ^ ^ 2 rji g' C© ® ©T ur w 2. a & 2: g ©. ^ g. 3' a ^ y =° g* © ^ * ©• g ?r ^ ^ © 2. ^ a‘ 3 £ $g a c■ g ^ --- a. 3 £ © ^ a 2 ©. ^ s- 2 3 g g p ^ d ^ 8- ^ 2 ►© I.®.' S ^ _ p O VJ ^N ^ r-h ^ P íi. ^ ^ P ír- 5- £- c-h OL' rD R pv „ Oj ^ J ©" o 2T a- a. * p ^, ©; a ^ -* a. © 3 E, g- 3 2 a S- =» ©" 3 5" n — g tí S •• üSs g'« a: g c °2 2. ^ s 2:SŐ C: £ ^ 2T ^ g © £' ^ p- 5 2 5' te 8-^ I g »s ^ e I - I I^ ^ a I 2. 7ll * I g a? i' í © g s I 2-1 ^ gt g. 5 a- p .!• » 2: £ I o ^ ©,^ o. c§ » ^ “S, a» I ^ 3 I' 1 ^ a © I <%%%% í% 2 2 2' I I I I E I p ^ ^ g- || ^ g í I 3 ^ to & Q| g V 3. I * § f : 2, I I I g ^ 5: 21 P I á a- r ^ g ^ P a I p C/2 ^ P o, r-t- P? "* JSJ „ C*“J* — ho> t—•• rD c—i. M Hí rD K- c/2 h-< ^ P-i CJ’Q Q5 4-k. N s-i. S co N C <5 GfQ VJ c_J. P r^v ap ©-K ^ C ^QTO N p pv ^ I ; a ©. g- © a. 7-. £?©-••© 3:^3 © ^35 =£ P aé g cro a E g- g <© c= © ^ a 0 a-^a 2, a*©„*©9s ars © a-Na©awg.(ug2.hj ta©g O fio a C a Ssaé^iirt-HN - ©- .-Sps ©- *0 ©= © r+-2 ©ap^?T':r5©>-'©®23o:2a- © P- - p. s- © <©a •* © *< p a-- — —r rí ~ -2' <• c "* 2' a a a ® a ©* 3 p; la' 0 m © © "* g'© a-g-N a a 2 2 o ^ — • ©"E:^^© t» 2. « 2-n * f5 1 ^ a. n m » 2 ®> 2 a r'U' 9 © F w P'S P oíaaNv N- S A ^©mSpnS'C. ^ co g a “ ^r© í- m 2 ^ - w • tP Ox a r-u o ©- Yz a o h ^i ^-rDNp:^ o 5 p p O 2/2 : p P-1 P QFQ o O O N 2. ^ P' P H- í ö r& g 2' H. p H- É 03 ö írí—itt: I rt- N i i i i i - i 1 - i i P i N í— . ti—• <rt- £-• I I ^ -l! 1 E* M 11 • l - .sM ! l s 1 > í & 1111 a| -■§ 3 f I3 -s 1 ±! '© a? ©3 -<-= -a * • -g 2i íí •/; a « a ® ’-e '§ 'ö 8 © í © S r '? ^ a n n -í « « 3 s S 1 M n s S * ® ,® a fti® j n » ;o a '2 — a a ^ a g a I I? _ i g I 0 n > 2 S ä I I g " ■« 8 .a I äi| H 4j s « g % g § § P 5-r, —« ' O ^ r—1 /—« 1 i rrj ~ ^ rT O Ti ^ cj P p ~0 rp ^ ^ O CG r~~J Cw U NgsI feil 1! ! J a I 2 -és -MS ÄI> a vj(; - ét ^ i á J -g a I Sgi s 3 $ s v's 1 V-'§ -íí » a ^ « s«I i -Sä ■ 1 jfrfjs® »! »1211 jlllül 12-3** I 11 11 -s II « a I ~ ff & 11fl || s I «l-slli2 7 sis*.; is fi I| i -§ ~ cs ä •§ ^ a-a^.S'p^^ 9 ^ t 'S? a • 33 S a v o5 a § B a § o l!ll s 1 S Si “ = icS 1 a•!'!s a 1 -11 »s! s I Ig.gI».5,^ I S3 j ! .2 -1 í $ p 1 s a £ § 1111 2 -al 1 a f a - § 4« 2 :1 j >,3 iaJd gröe*icci—I 2 © .r-s ^ JJ "i N aí ff ^ a N a JZ? _____________I frt ©5 w S jj '4—' r—( Hl I—© -4-3 02 . —3 vrrt VÜ O r© _e ^ . . o r/^ ’O’ - C/J r— Cw ^ OT o 0)-4-»^VsvO p c ^ zp, k> ^ ^ r O g Q, CÖ • -! “-I ^ 11g i 1111 Í11 § i 118 if 111 öl 11.0 j I! l