Előre, 1913. október (2. évfolyam, 231-256. szám)
1913-10-14 / 241. szám
»MINDENT LÁT! MINDENT TUD! MINDENT MEGÍR! Telephone: 7514 Orchard. NO. 241 VOL. II ÉVFOLYAM. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO. TUESDAY (KEDD) OCTOBER 14, 1913 [ A JÖVŐ C1YILIZÁ-1 m CIÓ HIRDETŐJE ÉS 1 HARC! ESZKÖZE. I | MEGJELENIK NAPONTA | ^ | __ EGYES SZÁM ÁRA 1 CENT. ÖSSZELAPUL A VÉRVÁD. AZ OROSZ ZSARNOKSÁG CSÚFOS KUDARCOT FOG VALLANI A KIEVI RITUÁLIS VÉRVÁDDAL. — A TERHELŐ TANÚIKKAL SEMMI SIKERT NEM ARATTAK. Ha az eddigi jelek nem csalnak, az orosz zsarnokság, az antiszemita összesküvők s maga a gazul részrehajló cár is csúfos kudarcot fognak vallani a kievi rituális vérváddal. Maguk a józanabb orosz antiszemiták is védelmére kelnek Mendel Reilissnek, a vádlottnak, s minden újabb tanúvallomás csak arra jó, hogy az ártatlanságát fényesen bebizonyítsa. A 13 éves Andrew Jusinszkynek elvetemedett gyilkosai egészen más helyen keresendők, mint a zsidók közt, s talán ki fog derülni annak a sejtelemnek alapossága is, hogy a fiút ördögi szándékkal azért ölte meg valaki (vagy valakik), hogy pogrom törjön ki a zsidók ellen, s a pogrom alatt szabadon lehessen rabolni. Az özvegy anyacárné hír szerint közbe fog lépni Mendel Beiliss érdekében. Valószínűleg előbb közbeléptetik, mielőtt Beilis ártatlansága hivatalosan is bebizonyul, s akkor egyszerre be fogják szüntetni az egész tárgyalást. Az özvegy cárnét fogják fölhasználni aranytűdül, s nem fogják megvárni, míg a törvényszék fölmenti Beilisst. A vád egyik főtanúja Sahovszkoj nem merte esküvel megerősíteni azt a vallomását, amelyet már egyszer a vizsgálóbíró előtt tett. A keresztkérdések alatt kénytelen volt bevallani, hogy a nyomozással megbízott titkos rendőrök azt az utasítást adták" neki, hogy a gyilkossággal Beilisst vádolja. A vádnak egy másik tanúja eskü alatt kijelentette, hogy az ő meggyőződése szerint Beiliss ártatlan. Tíz év óta ismeri a vádlottat s mindig baráti viszonyban állt vele. Kiev, okt. 13. — Ma az egész törvényszék áttelepedett abba a pincébe, ahol a Jusinszky-fiút borzalmasan meggyilkolva találták. Ez a pince annak a téglagyárnak a közelében van, ahol Beiliss dolgozott. A tanúkihallgatást itt folytatták. Az első tanú Dobjancsky volt, aki Jusinszkynak azóta meghalt nagynénjétől hallotta, hogy az Andrejt ‘‘a saját népe ölte meg”. Dobjancsko további vallomása szerint Andrej nagybátyja, Fedor Nezsinszky, a bűntény után tíz nappal elment egy kávéházba, ahol mindenkinek föltűnt izgatott magaviselete és a télikabátja merő piszok volt rég odaszáradt agyagtól. Egy másik tanú, Jascserko abban az időben, amikor Andrejt meggyilkolták, egy idegent látott a pince körül settenkedni, akinek báránybőr sipkája, hosszan lelógó bajusza és szakálla volt. A leírás teljesen ráillett Pridhekóra, Andrej mostohaapjára, akit akkor le is tartóztattak, de érthetetlen okból szabadon bocsátottak. Pridheko ekkor leborotválta a szakállát, de azóta újra megnövesztette és a törvényszék előtt már szakállasan jelent meg. Jascsenko most nem merte egész határozottsággal rámondani, hogy Pridheko volt az az idegen, akit akkor a pince körül ólálkodni látott. AZ ELŐRE A MAGYAR MUNKÁSSÁG EGYETLEN NAPILAPJA. FIZESSÉTEK ELŐ. BILINCSBEN Elsőrangú fogást csináltak tegnap new yorki, new jerseyi és velük együtt szövetségi detektívek ; elfogták azokat a zsaroló bombavetőket, akik ennek az évnek az eleje óta 167 bombamerényletet követtek el vagy kíséreltek meg New Yorkban és a környékén. Kilenc tagból áll a “Fekete kéz”-nek ez a gaz társasága, s most már mind a kilenc zár alatt van. ők maguk vallották be, hogy a 167 bombavetés kilencven százalékában ők a bűnösök és elfogatásukat akkora eseménynek tartja a new yorki rendőrség, hogy a hite szerint nem lesz addig bombamerénylet New Yorkban és a környékén, amíg csak új feketekezű gang nem alakul. A Palisade Parkban a minap elkövetett utonállások vezették nyomra a rendőrséget. Letartóztattak ezek miatt az utonállások miatt egy Rizzo és egy Lehmann nevű bombavetőt és Haekensackban N. J. lecsukták őket. Érdeklődött irántuk a new yorki rendőrség és a két bandita bevallotta nekik boszúból a new yorki “Fekete kéz” névsorát, amely a következő immár letartóztatott banditákból áll: Pietro Gimbrina, Antonio Levetino, Alfred Lehman, John Rizzo, Anthony Ludnitus, Rocco Piccilli, Stefano Catanzaro, Giuseppe Fiorentino, Angelo Messino. Lovakat mérgeztek és öltek meg, ha nem engedték magukat megzsaroltatni a lótulajdonosok, betörtek, pénzt hamisítottak, bombát vetettek meg a hűtlen szerető megboszulására is. A 167 bombamerénylet közül jóval több mint százat vállaltak magukra. ------------------ Akik kedélyesen ünnepelnek. San franciscoi híradás mondja el, hogy ott, az Emaimel-templomban, nagyon kedélyesen ünnepelték meg hosszúnapi böjtnapukat a zsidó asszonyok. Automobilon érkeztek a templom elé,bemutatták egymásnak új selyemruháikat és hajdíszüket (mert kalap nélkül voltak ott), azután egykét órai elszórakozás után mentek ebédelni. ------------------ IDILLI ÉLET A FEGYHÁZBAN. Egy A. Dorsey nevű ember, aki most szabadult ki a speigner’si (Alá.) fegyházból, rettenetes dolgokat adott elő Emmet O’Neal kormányzó előtt annak a fegyháznak a belső viszonyairól. Verik, kínozzák a rabokat, nem kímélik a betegeket sem és John Cox, a felügyelő, vastag szíjjal üt sebeket a fegyencek testén. A kormányzó majd megvizsgálja az állapotokat. ------------------ ---------------------------—"rl111""1 " TMIII11IIII Ilf — ■*—i—- 1 r.11. ■fin-ill-A FEKETEKÉZ.Hajókatasztrófa az óceánon. AZ URANIUM LINE “VOLTURNO” NEVŰ HAJÓJA, KÖZEL AHOZ A HELYHEZ, AHOL A “TITANIC” ELMERÜLT, ELÉGETT S 637 UTASA KÖZÜL 144 ELVESZETT. TÍZ ÓCEÁNGŐZÖS SIETETT MENTENI, DE A SZÖRNYŰ VIHAR MIATT NEM TUDTÁK A HAJÓT MEGKÖZELÍTENI. A VIHAR A MENTŐCSÓNAKOKAT AZ ÉGŐ HAJÓ OLDALÁHOZ VÁGTA S A BENNE ÜLŐK MIND ELVESZTEK. A KAPITÁNY S AZ ANGOL HAJÓTISZTEK HŐSIES MAGATARTÁSA, S A LEGÉNYSÉG GYÁVASÁGA. AZ UTASOKAT FÉLRELÖKVE ŐK UGROTTAK A MENTŐCSÓNAKOKBA. EGY SZEMTANÚ ELBESZÉLÉSE AZ ÁTÉLT BORZALMAKRÓL. A KAPITÁNY REVOLVERREL KERGETTE VISSZA A GÉPÉSZEKET éS A FŰTŐKET. Az Atlanti-óceán azon részének közelében, ahol a “Titanic” ezelőtt másfél esztendővel elmerült, újabb borzalmas hajókatasztrófa történt. A “ Volturno”, az Uranium-Line gőzöse, mely október 2-án indult el Rotterdamból 657 utassal, (akiknek túlnyomó része orosz, lengyel és ruthén kivándorló volt) pénteken reggel kigyuladt s elégett. A tűzkatasztrófát siettette az is, hogy az egyik kazán fölrobbant. Az utasok közül 136, mások szerint 146, a “Volturno” kapitánya szerint pedig 144 utas veszett el. Még sokkal több veszett volna el a segítségre siető tíz más gőzös dacára, ha a vihar hirtelen alább nem hagy, s ha oda nem érkezik a “Narragansett” olajszállító hajó, mely majd egész olajkészletét a háborgó hullámokba fecskendezte, s ezáltal lecsendesítvén a hullámokat, a mentés munkáját megkönnyítette. A “Volturno” minden utasa vagy meghalt, vagy megmenekült pénteken reggel tízkor, az égő hajó teljesen magára maradt, s most mind füstölgő romhalmaz a hullámok martaléka. A legelső alkalommal mihelyst megtalálják s hozzá férkőznek, föl fogják robbantani, nehogy veszélyeztesse a hajózást. A “Volturno” segítséget kéri marconi táviratát legelőször a “Carmania” fogta fel; ez nyomban tovább adta, s hosszabb-rövidebb időközökben a “Seyditz”, “Groszer Kurfürst”, a “Touraine”, a “Czar”, a “Narragansett”, a “Devonian”, a “Kronland” s még két gőzös sietett a katasztrófa színhelyére, csütörtök késő délután. A “Carmania” meg akarta közelíteni az égő hajót, de egyrészt a roppant hőség miatt nem tehette, másrészt pedig nagyon veszedelmes is volt, mert a hullámok a két óriási hajót egymáshoz vagdosták, s egy ily alkalommal a “Carmania” csavarja majd eltört. Mentőcsónakokat bocsátottak le, de Gardiner hajótiszt két órán keresztül nem volt képes az égő hajót megközelíteni. Ekkor fénykeresővel kutatták át a környéket, majd mindenünnen segélykiáltások hallatszottak a vízből, s így sikerült néhány utast megmenteni. Mikor a “Carmania” a “Volturno’’-hoz ért, az égő hajóról négy mentőcsónakot eresztettek le, tele menekülőkkel. De egyetlenegy sem érhette el a vizet, mert a borzalmas vihar úgy a hajó oldalához vágta a csónakokat, hogy összetörtek s a benneülők mind a tengerbe vesztek. Trintepohl megmenekült német utas, kit egy órai küzdelem után mentettek ki a hullámok közül, a következőket mondja el:“A hajón nem volt semmi baj csütörtök reggelig, mikor az első vészjel fölhangzott. Felköltöttek s a fedélzetre küldtek bennünket, mert a raktárhelyiségben tüzt tört ki. A kapitány azt mondta, hogy a tüzet talán el fogják fojtani, de azért tanácsos lesz, ha mindenki mentőövvel látja el magát. A tűz ellenben mind tovább harapódzott s tíz órakor fölhangzott a parancs: le kell ereszteni a mentő’csónakokat. “A kapitány, a 35 éves Tach pompásan viselte magát, úgyszintén a tisztek is, akik mind angolok. Nem lehet ugyanezt mondani a németekből és belgákból álló legénységről, akik azt hitték,hogy nekik kell legelőször megmenekülniök. Ahelyett, hogy az utasokat megnyugtatták volna, a rémületet még jobban fokozták. “Az első tiszt átvette az első csónak parancsnokságát, aki legelőször az asszonyokat és gyermekeket akarta megmenteni, de a csónak azért a hajó matrózaival volt tele. Ez a csónak összetört a hajó oldalán a nagy vihartól. Kéttészakadt, s a benne ülök mind a tengerbe vesztek. “Közben kísérletet tettek még három csónak lebocsátására. “Legelsőnek a főpincér ugrott bele, egy nyalább élelmiszerrel, s rajta kívül nagyobbára férfiak foglalták el a helyet. » “E csónakok köteleit elszakította a vihart, (mielőtt a vizre érhettek volna, s utasaik vagy a vizbe vesztek, vagy a nyakukat törték. Erre Inch kapitány elvagdosta a többi csónakok köteleit, hogy ne bocsáthassák a vízre. “Nagy volt az öröm, mikor a “Carmaniát” megpillantottuk. A fűtők mind fölrohantak a fedélzetre s nem akartak visszamenni. A kapitány revolverrel kényszerítette őket. De mikor a tűz tovább terjedt, kénytelenek voltak a gépeket otthagyni. Mikor a “Carmania” közelebb jött, a kapitány az asszonyokat és gyermekeket a hajó egyik felébe, a férfiakat a másik felébe parancsolta. Ez a hajó hátsó részében történt, mert a tűz már a parancsnoki hidat kezdte nyaldosni. Az ekkor lefolyt jeleneteket lehetetlenség leírni. Az asszonyokat hisztérikus rohamok fogták el, sírtak, jajgattak, mások nevetőgörcsöket kaptak. A “Carmaniá”-ról tutajokat bocsátotak le, de senki sem mert rájuk ugrani, s nem tudták fölfogni, hogy egyáltalában mirevalók. Este 6 óra felé a fedélzet már izzadni kezdett a lábunk alatt, de nem is éreztük. “A robbanás után jónak láttam leugrani s példámat, még ketten követték, de nem tudom, hogy mi lett velük. Először a német hajó felé tartottam, de nem vettek észre, azután a “Carmania” felé igyekeztem. Fényszóróval észrevették s megmentettek. Egy óráig lehettem a vízben, s úgy ki vol------—--------- FALÁB, MINT — FÜTYKÖS. Bird Bellair, aki New Yorkban lakik, azt mondja magáról, hogy író és akinek egyik lába fából van , tegnap összeveszett egy zálogházban ennek tulajdonosával, George Kassel-lel, valamint a zálogos Clarence nevű fiával. Az apát félrelökte, azután lekapcsolta a falábát és azzal, akár egy fütykössel helybenhagyta a zálogos fiát. rám merülve, hogy nem tudom, hogy mikor emeltek ki a vízből. A “Volturno” hajó utasai közt több magyaros nevű is volt, 150- 200 magyarországi szerbbel együtt. A megmenekültek névsorában sok szerb név szerepel, míg félő, hogy a magyar utasok mind elvesztek. A rotfedt lelkű “felső” körök. Németország, amint egy berlini távirat jelenti, ismét a “legelőkelőbb köröket” érintő botrány előtt áll, ugyanolyan előtt, mint amilyen a császár barátja, a férfiszerető Eulenburg grófé volt. Most ugyancsak a császár egy bizalmasáról, gróf Hülsen Haeselerről, a berlini udvari színházak volt intendánsáról van szó, és a vád, amellyel a “Deutsche Montags-Zeitung” című lap illeti, épp mása az Eulenburg gróf perverzitásának. Elmondja ennek a lapnak egy cikke, hogy a berlini udvari színházakban az a férfi-színész boldogult, aki Hülsen-Haeseler “barátságát” elfogadta, ellenkező esetben egyszerűen kitette őt a színház kötelékéből az intendáns úr. Erre már mégis sajtópert kellett indítani az említett lap ellen. A tárgyalás november 3-án lesz. ------------------ Büntetett egyének a kampányban. A Honest Ballot Association elnöke, E. Stagg Whitin vasárnap megtartott beszédjében épületes dolgokat állított a két polgári pártról. Szerinte New York Cityben legkevesebb 50,000 exfegyenc van, akiket a választásra ide hoztak s akiknek még törvény szerint joguk sem volna szavazni, hogy döntsék el a kampány sorsát. Jóllehet, hogy Whitin magas számot mondott, egy másik állítás szerint az exfegyencek száma 100,000-re rúg. A polgári pártok , nem bánják kitől jó a szavazat és hogyan, a fő az, hogy céljukat elérni tudják. -----—--------- DELNŐ, MINT CSEMPÉSZ. Mrs. Frank B. Wiborg, Taft volt elnök első titkárjának felesége ma Bolt szövetségi bíró előtt fog állni azon vád alatt, hogy vám alá eső árukat hozott be Amerikába, de nem jelentette be elvámolásra. A “Mauretania'’-n 20 ezer dollár értékű mindenféle árut hozott, a vámhivatalnoknak ellenben azt mondta, hogy csak szerény 500 dollárt érnek. Hittek neki, de később mégis csak meg- , nézték a holmikat, s rögtön le is foglalták. ÉLETMENTŐ KIS LEÁNY. Williamsburgban a Boerum Streeten a kilenc éves kis Minnie Steinman megmentett a megfúlástól egy egész családot. Külön szobában aludt, melynek vezetékéből az éj folyamán gáz kezdett ömleni. A kis leány a torokfojtogató gőzre fölébredvén átszaladt a másik szobába, hol tizenkét és 7 éves testvérei aludtak. Ezeket is föl akarta rázni, de már el voltak állva. Azonnal kinyitotta az ablakot, átszaladt az apja szobájába, s addig ráncigált a hajánál fogva, míg föl nem ébredt. Mikor Steinmann fölkelt, a leányka a nagy gázszagtól szintén dalért. Apja gyorsan kivitte a folyosóra, s azután többi gyermeke után nézett. Nyomban orvost hivatott ki az aléltakat a kórházba vitette s egy óra múlva valamennyien életre tértek. ------------------LETARTÓZTATOTT AUTOMOBILTOLVAJOK. Camden-ben (N.J.) letartóztatták Eugene Holtont, egy garage tulajdonosát, ennek egy férfi cinkosát és egy asszonyt, aki az ‘ ‘automobiltolvajok királynője” büszkét címet viseli. Holton többekkel (különösen garagetulajdonosokkal) összejátszva, az utolsó öt esztendőben egy millió dollár értékű automobilokat lopkodott össze. A banda tagjai az utcán gazdátlanul ácsorgó automobilokkal egyszerűen elrobogtak egyikmásik cinkostársuk garage-ába, ott az automobilokat újra fénymázolták, átfestették és eladták. Megtörtént, hogy egy-egy automobilt a saját kárvallott gazdájának adtak el. A napokban egy undertaker automobilját vitték el. Az undertaker fölment egy lakásba, lehozni a halottat és mire leért vele, az automobilnak hűlt helye volt. -------—-------- NAGYON ELŐKELŐ TOLVAJ ASSZONY. A múlt hetekben és hónapokban Newporton, az amerikai milliárdos famíliák nyári henyélőhelyén, egyremásra tűntek el a százezer, kétszázezer, háromszázezer dolláros ékszerek. Azt hitték, hogy nemzetközi tolvajbanda garázdálkodik és ennek folytán a new yorki rendőrség az egész világ rendőrségének táviratozott. Valaki azonban besúghatta a rendőrségnek, hogy házitolvajok a tettesek és ezeknek feje egy nagyon előkelő, de már meghalt politikusnak az özvegye. Nyomrólnyomva : az özvegyet megtalálták Atlantic City egyik hoteljének pazar fényű lakásában. Nagyon megijedt, megvallott mindent és azt is megígérte, hogy az ékszeredet hamarosan előkeríti. ------------------HATAN MEGFULLADTAK. Pittsburgtól nem messze az Allegheny Riveren egy hat tagból álló társaság (egymással rokon emberek) ment Torrentumba atyafiakat látogatni. Keskeny, rossz járású csónakjukat a hullámok, melyeket egy gőzös kerekei kavartak föl, fölborították. A társaság a vízbe esett s valamennyi tagja elmerült. ------------------A testvér védelmében, Clarksburgban, W. Va. egy Thos J. Kinseley nevű vagyonos farmer késsel támadt a leányára. Fia, Frederick S. Kinseley, a nővére védelmére sietett és az izgalomban agyonlőtte az apját. RÉMURALOM MEXIKÓBAN. HUERTA LETARTÓZTATTA S BÖRTÖNBE VETETTE A KÉPVISELŐKET. FÖLRÚGVA AZ ALKOTMÁNYT, DIKTÁTORNAK TETTE MEG ÖNMAGÁT. AMERIKA FENYEGETŐDZIK. Az őrült Tisza cár eljárási módját szinte szóról-szóra lemásolta Huerta, Mexikónak zsarnoki lelkű ideiglenes elnöke. Péntek este a mexikói képviselőház valamenynyi tagját letartóztattatta 500 fegyveres rendőrrel, akik az ülés idején a karzaton foglaltak helyet. Kivételek csak a katolikus párt tagjai voltak, akik nyugodtan haza mehettek. A többi 104 képviselőt azért tartóztatták le, mert bizottságot akartak kiküldeni Dominguez szenátor halála ügyében, aki ezelőtt pár héttel a szenátusban hevesen kikelt Huerta ellen s pár óra múlva meggyilkolták. A közhit szerint Huerta tétette el láb alól. A letartóztatott képviselőket nyomban börtönbe vetették, s Huerta állítólag ki akarja őket végeztetni. Másnap szombaton Huerta fölrúgván az alkotmányt, megtette magát diktátornak. Kijelentette, hogy az igazságszolgáltatásnak szabad folyást enged, “kivéve ha ez az ő rendeleteivel nem ellenkezik.” A kormány perbe akarja fogatni, s ez esetben valószínűleg halálra is fogják ítélni az elzárt képviselőket, hogy , Huertának kedvében járjanak. Emiatt óriási az izgatottság Mexikó fővárosában, s valószínűleg szakadás történik a hadseregben, melyet csak Huerta “hazafias” személyisége tartott össze. Az utcákon őrjáratok vonulnak végig, amelyek a csoportosuló közönséget szétverik. Felix Diaz tábornoknak, ki visszatérőben volt Mexikóba, barátai azt kábelezték Havanába, hogy vissza ne menjen, mert két titkos emisszárius várja őt Vera Cruzban s Huerta meg akarja öletni. Manuel Garza Aldope belügyminiszter kijelentette ,hogy a fogoly képviselőket, akiknek senkivel sem szabad érintkezniük, semmi szín alatt nem bocsátják szabadon, hanem “különféle bűnökért” perbe fogják őket. A washingtoni kormány nyomban utasításokat küldött John Lilicnek, Wilson elnök személyes megbízottjának és O’Laughnessy követségi ügyvivőnek, hogy lépjenek föl Huertánál és figyelmeztessék, hogy Amerika nem fogja eltűrni a foglyok bármilyen bántalmazását. A Huerta-kormány rendeletet küldött Nuevo Laredoba az ottani vasúti hivatalnokokhoz, hogy nem szabad átmenniük a Rio Grande hídján a texasi Laredóba, holott a legtöbben itt laknak, s hozzá még amerikai állampolgárok. Kénytelenek lesznek hivatalaikról lemondani. Laredóban attól tartanak, hogy 125 amerikai menekültet Torreon és Laredo közt vagy legyilkoltak, vagy börtönbe vetettek, mert három nap óta semmi hír sincs róluk. -----—0—----A könyvtárak olvasótermeiben, s mindenütt, ahol megfordulnak olvasóink, követeljék az Előrét.