Előre, 1914. augusztus (10. évfolyam, 777-805. szám)

1914-08-01 / 777. szám

Telephon 8390 Orchard „ ® ‘ t TS--tfS^X& ’msffiin "-t^A A JÖVŐ CIVILIZÁ­CIÓ HIRDETŐJE ÉS HARCI ESZKÖZE. A MINDENT LÁT! MINDENT TUD! MINDENT MEGÍR! MEGJELENIK NAPONTA VOL. X. ÉVFOLYAM. NO. 777. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, SATURDAY (SZOMBAT) AUGUST 1, 1014. EGYES SZÁM ÁRA 3 CENT /*3 VILMOS CSÁSZÁR EGÉSZ NÉMETORSZÁGRA A HADI­­ÁLLAPOTOT RENDELTE EL BAJORORSZÁG LEGKÖ­ZELEBB KÖVETNI FOGJA A PÉLDÁT.­­ A CÁR NEM ENGED, AZ ÁLTALÁNOS MOZGÓSÍTÁS FOLYIK. Tizenkilenc francia hadtest parancsot kapott, hogy álljon készen a háborúra.­­ A határszéli városokat megtömik katonasággal — A diplomáciai viszony ál­tólag meg­szakadt Oroszország és Ausztria-Magyarország közt, s az orosz nagykövetnek megküldték az útlevelét. Tőzsdék bezárulnak. — Hajójáratok megszűnnek. — Amerika és a háború. — Japán és Portugál. — A szer­­bek szerint Belgrádot nem foglalták el. —­ A szerbiai harcok. — A jelek után ítélve az osztrák-magyar sere­gek váratlanul nagy ellenállásra bukkantak a Morava völgyében. Tegnap éjjel a német postavo­nat már nem ment Pétervárra és a Stockholm felé közlekedő hajó­­járatokat beszüntették. Az angol alsóházban Asquith miniszterelnök a következőket jelentette ki: “Éppen most hallottuk, nem Szentpétervárról, hanem Német­országból, hogy Oroszország el­rendelte a hadsereg és a haditen­gerészet általános mozgósítását és ennek következtében a hadi álla­potot proklamálták Németor­szágban. I­gy értesültünk, hogy ennek folytatása a mozgósítás lesz, ha az orosz mozgósítást általánossá te­szik és be nem szüntetik. Ilyen körülmények közt hétfőig semmi­féle kérdésre sem adhatok vá­laszt”. Az “Imperator” és a “Water­land” nem közlekednek többé.­­ Később a többi hajókat is kivon­ják a járatból. A North German Lloyd köztu­domásra hozza, hogy további ren­delkezésig egy gőzöse sem fog el­indulni New Yorkból. A new yorki tőzsdét bezárták és Európában egyetlen tőzsde sincs nyitva. A diplomáciai viszony megsza­kadt Ausztria és Oroszország kö­zött. Az osztrák-szerb harctérről újabb hír nem érkezett ,tegnap estig. Berlin, júl. 31. — Vilmos német császár a német birodalom terü­letére — az alkotmány 68-ik sza­kasza értelmében — elrendelte a hadiállapotot — Bajorország ki­vételével, amely önrendelkezési jogánál fogva, ezt külön fogja elrendelni. Ez még nem jelent mozgósítást és nem jelent hadüze­netet egy állam ellen sem, de volt­bizonyos bevezetése az általános nagy mozgósításnak. Ez a rendelet egész Németor­szágot valósággal katonai ellen­­■ őrzés alá helyezi és általában­­be­­­­vezető lépésnek tartják az Orosz­­­­országnak megküldendő hadüze­netnek. Egy más rendelet folytán a né­met haditengerészet tartalékha­jóinak, valamint azoknak a sze­mélyszállító nagy óceángőzösök­­nek, amelyek hadicélokra utal.­(Folytatás a 3. oldalon.)­­ Német gyalogosok és a német császár. VILÁGHÁBORÚ KÜSZÖBÉN. Császárok és diplomaták ellenőrizhetetlen cselszö­vése elsodorta Európát a rettenetes világháború küszö­béhez. Oroszország nem hajolt meg a német császár óha­ja előtt és egész hadi létszámát fegyver alá rendelte. Né­metország szintén megtette a háborúhoz az első lépést: az egész birodalomban kihirdették a hadi állapotot. El­halványult minden remény, amely a békéhez fűződött és készülhetünk az általános világháborúra, amelynek a világ proletariátusára csak akkor leend eredménye, ha a háború közben vagy háború után forradalommal tud fe­lelni. Mi hisszük, hogy a világháború borzalmaiba bele fog szólni a munkásság forradalma. Ha pedig a hadi állapot­tal szemben sikertelenül próbálkozik a munkásság forra­dalma, Európa a háborúk elcsendesedése után nem ke­rülheti el a forradalmat. Erre a forradalomra tartogatjuk az erőnket s egyetlen egy munkást sem adunk Amerikából sem az osztrák csá­szárnak, sem a szerb királynak, sem az orosz cárnak, sem a német császárnak. A háború ellen vagyunk, minden háború ellen, az osztrákok és szerbek háborúja ellen is és a világháború küszöbén a világforradalom elszánt katonáivá szegődünk a császárok, a királyok, a hatalmasok, a háborúk­­okozói ellen. Eddig azt hitték és ismételget­ték Európában, hogy az általános nagy európai háborút csak csoda akadályozhatja meg. Most már azonban még csoda sem. Ki fog törni és nincs ember, aki meg mondhatná, hogy meddig fog tartani. A legutóbbi fejlemények­ről itt adunk egy kis foglalatot, mielőtt a részletekre rátérnénk: Németországban a hadi állapotot, mozgósítást és a proklamáltak Az általános hadüzenetet minden pillanatban várják. Frigyes Vilmos német trónörö­köst kinevezték az első testőrhad­­test parancsnokává. Orosz csapatok felrobbantották a Varsó—Bécs-i vasút hídjét a határon. * Franciaország és Németország közt beszüntették a telef­onközle­kedést. A cár kihallgatást adott a né­met nagykövetnek, azután kor­­mánytanácsban elnökölt, amelyen jelen volt a vezérkari főnök is. JEAN JAUREST , MEGGYILKOLTAK, PÁRIS, július 31. Jean Jaurest, a francia szocialista párt vezérét, a francia kamara kiváló tagját, csütörtök éjjel megölték. Jaures kávéházban ült lá egy fiatal­ember néhány lövést irányi­ , tett Jftur Be*.fejébe 'íratott rés.­néhány Jaures , a világ munkásmozgalmának egyik legtekintélyesebb, lég- : világossrítft) 'fejű Vézetéíje vttii,' 155 évM,francia ház tagja.' A­ gum­anité -• giérkMátöjet A* -? gyilkosság p&i háború-ellenes, állásfoglalása, plalála az egész világ munkásságának­­? . .'m.» i Ji 1 '■} ‘ 0.Dit ■ «*v-t« •;»« «­­gyásza. ‘ • 1 . MUNKAADÓK SZERVEZKEDÉSE Az Inside Ironworkers timor­ tudvalevőleg kimondotta a sztráj­kot. Az érdekelt munkaadók­­teg­nap este értekezletet tartottak az Astoria Hall-ban. A gyűlésen azt akarták megbeszélni, hogy egy­öntetű módon miként visel költ­jé­nek a munkások követeléseivel szemben, akik — szerintük — ar­ra­­“vetemedtek”, hogy csekély és az Unió elismerését követelik. Az értekezleten S. B. Tassler elnö­költ, aki kijelentett... hogy “ cse­kély" béremelésről még lehet be­­széli, de hogy az Uniót elismer­jék, arról szó sem lehet. A mun­kán­­ók értekezlete megállapo­dott abban, hogy megalapítják a munkaadók szervezetét. — Talán a munkásoknak ezt el kell ismer­­niök'/ - — 0-Agyonlőtt magyar munkás Az aradmegyei Szent Anna községből kivándorolt Kohn Já­nost szomorú végzet sújtotta. A derék, 26 esztendős munkásem­ber már hosszabb ideje Chicagó­ban dolgozott, ahol a 2528 l­­owe Avenuen lakott, feleségével és két kis gyermekével. E hó 27-én éj­szaka előtt heves vérű­ olaszok hangos szóváltásba keveredtek A békés természetű ember nem tudott aludni a csatazaj miatt és kiment­, hogy a békétlenkedőket lecsendesítse. Vesztére avatko­zott be a verekedésbe, mert a fel­­­dühödt olaszok együttes erővel most már ő­rája rontottak és se szó, se beszéd, agyonlőtték. Sze­rencsétlen munkástársunk a hely­színen kilehelte lelkét. .. • . kf Bányászok sztrájkja külön konvenció előtt Scranton,.Pa., julius 31. A Divi­­la­ware,. Laka­wann­a and Western bányák 18.000 munkása a jövő hét szombatjára tervezte a mun­ka beszüntetését. .Ezt a­ terminust minden látszat szerint el fogják halasztani, mert a munkások kö­veteléseinek tárgyalására külön konvenciót hívnak egybe. Halálba kergette a háború Nemcsak a harctereken jutott dús aratáshoz a halál. Nemcsak az egyenruhás katonákat söpri halomra a gyilkos fegyúrtűz. A mindennapi szürke élet civilruhás közkatonáit is ezer meg ezer ok kergeti halálba. Eugen Biber, potsdami bankár, a háború miatt 62.000 dollárt veszített. A teljes anyagi romlásba kergetett ember tegnap agyonlőtte magát. Főpróba a dráma után George Levy ügyész ma való­ságos főpróbát rendezett a free­­porti dráma színpadán. Az egész gyilkolás­ jelenetet­­ hűen leját­szották. Dr. Carman épp oly póz­ban ült műtermében, mint a tra­gédia pillanatában, míg Levy ügyész játszotta a gyilkos szere­pét. A főpróba tanulságai a tár­gyalás folyamán fognak kitu­dódni. 50 esztendei fegyház Annak idején ismertettük B'­­rabló esetét. A züllött embert 25 évtől 50 évig terjedő fegyházbün­tetéssel sújtotta ma malone bir■'A­­nedetto Randozzo olasz gy­erm­

Next