Előre, 1914. augusztus (10. évfolyam, 777-805. szám)

1914-08-01 / 777. szám

20 Dollárért Hajójegyek HAMBURG, BRÉMA, ANTWERPEN VAGY ROTTERDAMBA . AZ AMERICAN LINE-ON NÁLUNK KAPHATÓK­­ M­UH-fll HAJÓJEGY ÉS PÉNZKÜLDŐ IRODA I 1347 — I. Avenue, a 72-ik utca sarkán, New York.­­.jai ....... ír ! Amerika és a háború Amerikának óriási szerencséje van a nagy világszerencsétlen­ségben. Ha akarja, nem kevere­dik bele háborúba és ha akarja, akkor igen. Teljesen az Egyesült Államok tetszésére van bízva és saját akarata ellenére az esemé­nyek nem ragadhatják magukkal, mint Németországot vagy Fran­ciaországot, amelyeket vagy meg­támadnak, vagy szerződéses vi­szonyukból kifolyólag kell kardot rántaniok. A nagy világháború akkor tört ki, amikor a mexikói veszedelem már elmúlt. Az Uniónak nincs szüksége fegyveresen interveniál­ni, mert Huerta már elment, a forradalom az egész vonalon győ­zött és ami számlálta a washing­­ or — - ír 7-M* .1» '•*' r£# JU NÉMETORSZÁG HADIÁLLAPOTBAN . (Folytatás az 1. oldalról.) Kithatók, abban a kikötőben kell maradniok, ahol vannak és onnan nem­ mozdulhatnak. Éppen emiatt a Hamburg- American Line “President Grant ’ gőzösét, amely tegnapelőtt indult el New Yorkból Hamburgba, Me­yer Diercks kapitányhoz küldött marconigrammal a sík tengerről visszahívták New Yorkba. A gő­zösen 82 első, 72 másodosztályú és száz, egynéhány harmadosztályú utas van. Berlin, jul. 81. — A német had­sereg számára való óriási vásárlá­sok folytán az élelmiszerek ára öt százalékkal emelkedett. Minden élelmiszerkivitelt eltiltottak. Szentpétervár, juh 311— Hilf­­es jelentés szerint, egész Orosz­ország haderejét mozgósították Uraltól nyugatra eső területen Az orosz haditengerészet vala­mennyi tisztjét és tartalékosai behívták. London, juh 81. Egy bécsi táv­irat szerint, a háború lokalizálá­sának minden reménye megszűnt az egész vonalon. Ennek a táv­­­­iratnak az ad nagy­­ jelentőséget, hogy a mostani rendkívül szigorú és óvatos cenzúra átbocsátotta. Hága, juh 81. A holland kormány elrendelte a hadsereg mozgósítását. Nis, jul. 31. — (A szerb hadve­zetőség jelentése.) Az osztrákok kudarcot vallottak azzal a kisér­letükkel, hogy kierőszakolják a Morava-völgyébe vezető szorost. Ma a legeleseredett harc folyt az egész vonalon, mindkét részen nagy veszteségekkel és a lián­ eredményét még nem tudni. Két osztrák hadosztály, ame­ly­­ a Drina-folyóhoz közel eső Ko­vacs-szorost akarta elfoglalni, szintén kudarcot vallott. A mora­­va-völgyi harcok a Kragujevatz mellett vívandó nagy csatában fognak kulminálni. Berlin, juh 31. — A kormány­hoz közelállók szerint, a német császár parancsa, amellyel egész Németországban kihirdette a ha­diállapotot, Németországot abba­­ a fegyveres állapotba helyezi, hogy minden eshetőséggel szem­ben azonnal készen van. A császári parancs kihirdetése után azonnal megjelentek egész Németországban a hadiállapotot jelző vörös blanketták és mind a huszonnégy hadtest a maga terü­letén megkezdte a tartalékosok lehivását. London, juli '31. — Az egész civilizált világ ren. .'•gve ’teste a német vörös blanketták megjele­nését, mert ezzel fölemelkedik a függöny, hogy az emberiség egy példátlan világháború látványát nézze végig. Az egész helyzet azon a három kérdésen­­ fordult meg, amelyet új német császár intézett Oroszor­­­szághoz, magyarázatot követel­vén a mozgósítás ügyében. Az a három kérdés, amelytől a háborít és béke függött, így szól: “Mi az ön csapatai mozgósítá­sának a célja?" "Várjon az a mozgóutas Ausz­ria ellen irányul­.’, ennek 8­m -­bia ellen indított 'háborúja mi­­att ?" ‘ “ Hajlandó-e­ a mozgósítást, be­szüntetni ?” Ezekre a kérdésekre az oms­t miniszterelnök — állítólag — így felelt : "A mi mozgósításunknak célja Szerbia területi épségének fen­­tartása". Erre a válaszra Németország­ban elrendelték a hadiállapotot, vagyis az általános mozgósítást, mert a kettő közt mákszemnyi kü­lönbség sincs. London, juli 31. — Meg nem erősített hírek szerint, Ausztria s Oroszország közt megszakadt a diplomáciai viszony , a bécsi orosz nagykövet megkapta útle­velét. Ez még mindig nem jelent háborút a két állam közt, de bizo­nyos,­­hogy az lesz a folytatása. Berlin, jul. 31. — A bécsi Tag­bla­tt .’-nak értesítése szerint­­ cár az: az ultimátumszerű üles­nét­ küldötte Bérnbe, hogy nem ,üli meg Ausztria területfoglalá­­sát Szerbiában A cár határozott “Urnát követel arr­a nézve, hogy Pluschia mit fog tenni Szerbiává, gözelam esetén. Paris, jul. 81. (Szerb forrás jól.) — A határ különféle részein az osztrák és szerb csapatok el ke­l.eredeti harcban állnak egymás­al. A szerbeknek sikerült meg­akadályozni az osztrák hadak elő­­nyomulását a Morava völgyében , a halmokon elhelyezett ágyúik lágy réseket ütöttek az ellenséges orloszlopokban. Popovics hadnagy, aki a balká­n háborúban annyira kitüntette, magát, az éhes szerb elesettek sett volt, a S3 m­ená­riai csatában, Bécs, juh 8. A szemendrijűi a kelés még nehezebb feladat volt, mint Belgrád elfoglalása. Az osztrákok az éjszaka leple alatt ponton­hidat vertek a Duna egyik szigetéről, ahol­­ ,a Duna csak 200 yard széles,, de a sodra nagyon erős. A hídverés nagyon kockázatos művelet v­olt. A túlsó parton levő szerb katonáit észre­vették ezt és tüzelni kezdtek A sziget déli részére tüzérséget véri gyakgságot küldtek, a szerbeket isyitték és a híd­verés­t befejezhet­ték London, július 31. A radikális apák azt követelik a kormánytól, hogy a mozgósítást lehetőleg ha­lasszák el. A londoni, liverpooli, manchesteri és glasgowi tőzsdé­ket bezárták. Anglia magatartását állítólag a Dash Mail körvonalazza legjob­­ban, legutóbbi cikkében ezt ir­­­ány: "Arról nincs szó, hogy Nagy­­británia exponálja magát Szerbia miatt, arról sincs szó, hogy min­denben vakon kövesse szövetsé­geseit, Francia- és Oroszorszá­got.” “Európai konflagráció esetén a sarcnak egészen más oka lesz, mint az osztrák-szerb konfliktus Az európai hatalmi egyensúly lesz a cél és az egész brit biroda­lom biztonsága ez egyensúly fen­tartásától függ.” London, július 31. A ports­mouthi és doveri kikötőből min­den hajót eltávolítottak a hadi­hajókon kívül. A woodwichi arze­nált erős katonaság őrzi, a kelet és déli partokon az őrséget meg­erősítették, az irelamli csapatai egy részét az aldersehofi táborba dirigálták. Berlin, július­­3­1. A szocialisták nem hagynak fel a háború elleni tiltakozással. A Vorwaerts nyílt fölszóllítást intéz a császárhoz, hogy egyezzék bele a közvetítő konferenciába. Az 'éditbrialben igM ifi1' , ■ i ■ 1.......5 '■ 1 ;l',l 1 “ A Vörpdátrtít ’CVsPiefí tT'C’Síi-­ szár őszinte igyekezetét a béke fentartása érdekében. A jelenleg' bOifjf*daJo^t»5’iaKp#htn 1­vp hatzjpr.j náki sem béJÁÜTetC ' sem ' jólétre* nem háború őrült kaland. Olaszország­nak lenne első 'kötelessége befo­lyásolni Ausztriát.” , n . i Berlini ■ julius. .34. Félhivatalos kijelentés szerint a mozgósítás ki rendelésével várnaksaelnapigv■'J­d­­­dig is a birodalmat haditörvények­kel kormányozzák. A mozgó­sítási parancsot azonnal­ kiadják, mihelyt szükség lesz rá. Róma, julius 31. Az olasz­­f­ot­­­mány parancsot küldött''az ap­­ol vizeken tartózkodó három hadi­hajónak, hogy azonnal térjen vissza Cadizba Spanyolország dé­li csúcsára. Az egész olasz tengeri és szárazföldi haderő készen áll a mozgósításra. Bécs, június 31. Szerb határcsa­­patok ma betörtek Boszniába Klo­­ttevatznál, de visszaverték őket. A szerbek vesztesége egy tiszt és 22 katona. Paris, július 31. Poincaré elnök a kabinettel egész délután ta­nácskozott. A hadügyminiszter jelentést tett a hadsereg készenlé­téről. Azt hiszik, hogy a háború Németország és Oroszország kö­zött küszöbön áll. Koenigsberg július 31. Kelet­­p­roszország vasutjainak kezelé­sét katonaság vette át. Minden városban falragaszokon figyel­meztetik a közönséget, hogy agyonlövik azt a polgárembert, aki a vasúthoz közeledik. feni kormánynak Mexikóban van, azt majd elintézi eti a titkos meg­bizottjáva­l, Villa tábornokkal, aki legközelebb az Amerikának nem tetsző Carranza ellen fog fegyvert. Amerikának­­Japán az egyetlen lehetséges nagy ellenfele. Japán szövetségben van Angli­ával és ha ez az utóbbi belekava­rodik­­az általános nagy háború­ba, ami több mint bizonyos, ak­kor Japánnak is, kötelessége harc­ba menni Anglia oldalán. Hajóha­dat, és sereget küld Keleti­ndiába és Ausztráliába, hogy ezeket meg­védje és hogy lehetségessé tegye miszerint Anglia a keletindiai ausztráliai és kínai vizeken levő hadihajóit Európába küldhesse. Most teljesen az Egyesült Álla­moktól függ, hogy fölhasználja-e Japánnak ezt az elfoglaltságát, és háborút indít-e ellene vagy ’nem, hogy végleg tisztázza a Csendes­­itengh­ésren való uralom­ kérdését Az Egyesült Államokna­k valószí­nűleg lesz magához, való­ esze, bé­késen fog maradni,­és igazi, 'kai­, már szellenpuel lo, fogja fölözni jyanda,zt, a, jót, ami a­­háborúban kínálkozik. Meri , van, benne, jó­­; •'s ezt az egész , túlágon egyesegy­e­­djil Aipei ika J képes'a hasznára — még pedig óriási hasznára —­ for­dítani. Amerika ipara roppant föl fog lendülni, a mtmkahiány talán egészen meg fog szűnni, hacsak a kapitalisták túlságos kapzsisá­gukkal el nem rontják a dolgot. Amerikának ,legalább egy­ évig, de talan két-három évig nem kell, tartania az európai iparcikkek versenyétől. Német papíráru, francia selyem, angol vasedény, osztrák porcellán, cseh üveg, stb., stb., jó ideig nem­­ fog bejönni, hogy kiszorítsák az itteni gyárt­óiányokat. A roppant import el­marad és amit az európai iparál­lamok gyártottak volna Ameriká­nak, azt most mind Amerika gyártja­ magának. Zakatolni fog tehát minden gyár és kelleni fog a munkás. Ezt a dicső kilátást maguk az amerikai lapok is kez­dik kipingálni, a nagy profit ör­­ményétől mosolyra húzódó orcá­val. Amerika a föld termését úgy adja, ahogy akarja. Talán soha, amióta Amerika áll, olyan gaz­dag, olyan töméntelen és olyan kitűnő minőségű termése még nem­­ volt, mint az idén. Ezelőtt hat héttel még nem tudta volna hova tenni. Most, segített rajta­­ a gondviselés. Európában még a Balkánon is tönkremegy az ara­tás egy része a háború következ­tében, pedig ott már jórészt le­aratták, de még be nem hordták. Európa északi vidékein azonban még lábon áll a termés, és ki tud­ja, be fogják-e takarítani és azon­kívül is, háborúban sokkal több búza és zab fogy, mint béke idő­ben. Egész Európa Amerikára fog szorulni és Amerika el fogja mondhatni, hogy nemcsak ekkora termése nem volt még, de a ter­mésnél sem volt még ekkora ára. Szóval Amerika a nagy világ­háborúból roppantul meg fog gaz­dagodni­ , NEM JÁR AZ “IMPERATOR”,­ de nem fog járni a “Valér-­ land’’ sem, sőt néhány tucat más (mindenféle nemzetiségű) hajó sem, amelyeken eddig békésen utaztak az emberek az Atlanti óceánon. Egyelőre csak­ az “Im­perator“ és a “Vaterland“ fog vesztegelni, később,s a­ többi is kö­veti a példáját, mert általános eu­rópai háború esetén a hadihajók el szokták fogdosni az ellenséges államok hajóit ,és tagadhatatlan, hogy a Hamburg—Amerika és a Norddeutsche óriási gőzösei zsí­ros falatok lennének. De­ ettől el­tekintve, háború esetén, a gyors járatú nagy hajókból partvéde­lemre szánt fegyveres cirkálók válnának és idő kérdése, hogy az "Imperator“ és Waterland“ fe­délzetére mikor fognak ágyuk ke­rü­lni. Londonban a Hamburgból most esedékes “ Imperator “-ra 800 elsőosztályu utas várakozott, köztük 650 amerikai, akik vissza akartak térni. Most ezeknek más úton-módon kell visszajönniük mert az “Imperator” (az igazga­tóság kijelentése szerint) nem­ fog járatokat végezni mindaddig, m­íg “a helyzet nem fog kitisz­­ tulni". RÉMÜLET A KAPITALISTA VILÁGBAN. A háború, amelyet a kapitaliz­mus által támogatott imperializ­mus idéz elő, rettenetes tarolást fog végezni a kapitalista világ­ban. Jó időre megszűnt minden grütidolás, csaklizás, fiktív gabo­nák eladása, tehát elestek nagy rebaehok és profi­,ők. Európ­a minden tőzsdéjét bezárták és ez a példa végigmegy Amerika­­és Canada jórészt®. A new yorki tőzsdét máris bezárták és négy nagy bróker-cég, amely Európá­val volt összeköttetésben, a hábo­rít folytán megbukott. Roppant, súlyosan érinti, a há­ború Európa minden gyárát, min­den iparvállalalatát­, és elsősor­ban a nagy haj­óstársaságokat. Még senki sem tudja, hogy­ Anglia ]hadiszolgálatra fogja-e kénysze­­rríteni a­ nagy, és gyors kere­ske­­­delm­i és személyszállító grízöse­­iket. És vájjon ugyanezt fogja-e tenni Franciaország is,? Mit fog tenni Németország? Ebben az­­esetben mint fognak innen az Eu­rópába és onnan Amerikába jutni azok, akiknek haza kell menniük! A turistákba látogatók rémülten ostromolják az utazási irodákat jegyekért, különösen Ausztria-Ma­­gyarországon és legkülönösebben az amerikaiak és nagy kérdés hogy ezeknek jó része népi rekedő ott talán évnegyedekre. Mert a vasutakon be van szüntetve a személyforgalom Ausztria - Ma­gyarországban, nemsokára be lesz szüntetve egész Európában és a hajójáratok is szünetelni fognak ez mind óriási kár nemcsak a hajó és vasúttársaságoknak, de az ezzel vonatkozásban álló kapi­talista vállalatoknak, hoteleknek, koffergyáraknak, stb. KIVITELI TILALOM NÉMET­ORSZÁGBAN. A német birodalmi tanács az egész német birodalom területén megtiltotta a gabona, liszt, élel­miszerek, hústermékek, teher­autók, motorkocsik, szén, szén és petróleum, kivitelét. A tilalom azonnal életbe lépett. JAPÁN ÉS-------PORTUGÁL. Japán egyelőre az éber várako­zás álláspontján van. Ha Anglia háborúba keverednék és az angol érdekeket megtámadnák Keletin­­­diában vagy Keletázsiában, akkor — tokiói jelentések szerint — Ja­pánra nézve beállana a segítés kötelessége az Angliával kötött szerződés szerint. A nagy kavarodásban még a kis Portugál is megmozdul, pedig igazán az isten háta mögött van az igazi harctérről. A portugál lapok figyelmeztetik a közönsé­güket arra, hogy a Portugál és Anglia közt kötött szövetség ér­telmében az előbbi 10.000 főtől álló csapatot köteles Anglia ren­delkezésére bocsátani. Igazán ér­dekes élsz, ha ezeket Anglia Né­metország ellen fogja fölhasznál­ni és ha “vigan dudál a portu­gál” — Schleswig-Holstein-ban. Udvarlás közben.... AZ UDVARLÓ: Lehoznám önnek a csilla­gokat az égről... A FIATAL ÖZVEGY: Sohase fáradjon! A csillagokkal úgy sem tudnék mit csinálni. Adjon inkább hasznos ajándékot, hozasson BOLGÁR FÉLE LILIOM SZAPPANT, ezek által megőr­zi az arcom az ü­deségát, simaságát, rózsás vol­tát. De nehogy másfajtát hozasson, mint BOL­GÁ­­-FÉLÉT, mert AZ ártalmatlan. Ne féljen, nem veri magát nagy költségbe, mert a kenőcs tégelye 50 cent, a szappan darabja 40 cent, a két­tőt együtt egy dollárért postán bérmentve küldi a feltaláló és egyedüli készítő BOLGÁR-FÉLE Vörös Kereszt Patika 8901 BUCKEYE BOÁD, CLEVELAND. 0. ZAVAROK EGY MAGYAR BANKBAN A magyarországi és ausztriai háborús állapot kiszár­í­that­lani következményei előrevetik ijes­z­­tő árnyékukat. A háború követ­keztében annyira megrohanták a betevők, a new yorki Deutsch Brothers bankházát, hogy az kép­telen volt a kötelezettségeknek eleget tenni. A bank betevőinek 50 százaléka­­lengyel és orosz s így a magyarság jelentéktelen számban van érdekelve. Az al­­banyi felülvizsgáló-bizottság most a könyvek vizsgálásával foglalko­zik s természetesen a bankbal ajtai zárva vannak. A betevők tömege csoportosul állandóan a bezárt helyiség előtt. Nők, asszo­nyok keservesen siratják, — ha nem is elveszett,­— de minden esetre kétes vagyonukat. I Hom? T. BROW­­. JELZETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ 1275 EL30 A VE NEW YOR£ CI*Tf 1 Flajsa tíl'Jl, 67H15 Közel a K9-lk utcáitXm JÁRHOL A VAROSBAN VAGY A KÖRNYIK.E^ | dvállal ép legpontosabban «régbe» tís* minden tale I kesetben­ temetkexett 1 Kupolhá­t-B­­.Igoran ingvar' áll rftider!kezever NYITVA ÉJJEL—NAPPAL. ——-—0-------­ Póruljárt útonálló Csúfosan végződött egy vak merő útonálló rabló támadása Tegnap délután 12 fiatal new yorki leány a Westchester Court­­y­-i Beadfordba rándult­ ki s ha­zafelé az utat, vidám hangulat­ban, egy szénásszekéren tették meg. A hangos tréfálkozásokat váratlan esemény szakította meg. Az or­száguti bokrok sűrűjéből fegyveres bandita tört elő s meg­támadta, a gyanútlan lányokat, pénzüket és é'kázérák­et követelt­ve. Két Jefrry már át is kelta órá­­ját,' gyűrűjét; a Karai­adik ázom­ban, hirtelen Kalaptüjét' rántotta elő s a rabló nyakába szúrta., A tű­ mélyen ír, rabló busáim Hatolt, fájdalmában felöm­ítteti.’ 's a­­ kö­vetkező percben egy másik már kiütötte kezéből a revolvert. Visz­­szaszed­té­k tőle a zsákmányt s Vé­gül, egy, kopágás­ jól, fejbe, is, vág­ták. A kpjesis, a lovak közé csa­pott , s a, bátor amazonok tova száguldottak. A rabló felocsúdva, lövöldözni ,kezdett’ .a kocsi után, de­ a golyók senkiben kárt nem tettek. ——o----­A sors iron­iája- Evelyn Niesbit, a szépséges tán­­yét’ -EveLyn' miatt -Harry Thow egykori ''felesége, ismét írtban van New York' 'felé. A séta különös iróniája -írt egy' ugyanazon a hajón az Olymnpicon, teszi meg az utat Mrs. Stanford White, akinek fér­fesnő­,­ a gyilkos Harry Thaw megölte. ----------------­ PÁRTOLJÁTOK AZ ELŐ­RE HIRDETŐIT. J, ÚjÚ&J.­ ­ AUSTRO^AMERICANA ! NEW YORK—TRIESTE I. FE­RENC JÓZSEF ÉS MARTFA WASHINGTON EXPRESSHAJÓK Alice, Lama, Argentina, Oceania, belvedere, duplacsavarú postahajók. Leggyorsabb közvetlen hajóvonal Magyarország és az Egyesült Álla­mok között ■ A 'Tiagyar kormány és az Austro- Americana között kötött szerző­dés értelmében' minden útlevéllel ren­delkező utas­ szabadon utazhat Tri­est irányában Amerikába Hajójegyek kaphatók a vezéri így niik­­a é-ypaél. PHELPS BRUS.SC» »aT­FPV dt a CF Kt*« Vork­ és minden felhatalmazott -js:yn'ksf*gnél I Ür. BUSGE'l JAKAB f 702 E. 5th ST. ? Ave C sarkán New York Citv . f '■ r East Side I X- Í IO KEZFI.C-" I I eleton 1429 Orchard wwmmm> mmasssasmsausmtoaam 3 \ . »t * n• 1.41..in« io«!. ‘»«ritiik'V« '•>! aiá* *> • i l ‘ \ » KUI tonna.­] ittflüa tr‘9. kftZl«’Re«lA* ÍV V kl - M 1 I . r *■*» -C H V* * ; /: • ». • m i-* vióftK e* BAMBL'Rl Hf A 4 Jl Ham hur» KA701 , Aöbh flirab ''hn.tUhit '' ' . *1*323 •tiBot k t<p«aavyoivli It^ayelem b «a ííilé-ík*, : í* »inr»n«d<w»i#ly«! «ut inok 2 4 Sb 8 ai ♦ --tii »tn . , y« ' «tIvhi* • ! I 1 ■ ' HAMWiRG AMER1CA1» LINE 41 Bi ‘ dwáy,' " 'r • : M Í "nair' ' óiii >i. 'i IV , * • ! . ■ i <)7.i' ;• Red Star Line _ ti'f*' 4-’ vf ^ T " .. • UU: " - Rövid, kényelmes vonal Ausztria- Magyarország, Románia és Gali­­ciából jövő vagy oda utazó közön­ség részére, nagy, gyors posta­­hajókkal. New York—Antwerpeni szolgálat. Laplánd 18.604 t. Finland 12.185 t. Kroonland 12.185 ,t. Vaderland 12.017 t. Zeeland 11.90, tonna Harmadik osztá­ly célszerűen b­e­­rendezve, házaspárok és családok részére 2—4—6—8 ágygyal Közelebbi felvilágosításért és hajó­­jegyárakért forduljanak e cit­r • RED STAR LINE ji q BROADWAY. NEW YORK | New York-Bremen Gyakori hajóindulás Elsőrendű harmadik osztá­lyu kabinok, modern fel­terelés a fedélköz nagy és gyorshajókon. Méltányos árak. 1JKWTHGERMAN US at CO, AGBKT8 S BROADWAY ü. | I ’vHAiro*itA*t nyújtanak helyi kép verelőre

Next