Előre, 1914. augusztus (10. évfolyam, 777-805. szám)

1914-08-31 / 805. szám

r 2. oldal U AMÜR1KA1 tUGYAB PPPliViPn Or*«« ol at Hnngari» wr»KUSSAG LAPJA 1 vfllVy a*v-u_________Jt»«oi>le of AuktIc» «Eladja aa> “Eleire" lapRiad« aaOTetke-, Fnbllalied by tbr “tHre-’ Publishing wrs. 5 Kwt lira Street, New York. I A*««cl(itlon. Inc, it E. 3rd St., Xtw York VfkPHAH BALQGi Presldenti ALEX. MAGYAR.ÖDY. Sec*yi JOS. TAKACSi Trenn Telephone: Orchard 8390—8391. ELŐFIZETÉSI ABA I SUBSCRIPTION RATES I *ä*y «vre ___*4.00iNegyed évre *1.00 One year .... 4-OOiThree month« *1.00 9 ftI évre ......... *-00iEgy héra —.40 Six month».. 2.0010ne month.. —.40 PUBLISHED EVERY DAY EXCEPT SUNDAY Pfii*küldemények postal fTp3^j(5il ÄSSOC/ÄJToi^^jä Aleml**“noe* •"»* b* va«- Express Money l/'^MrynfDCU|U! lnr|m*‘,e l,y r°8t of,lce or ore*, ron vagy ajfin- Lp-^^^snuLnulhi LADl-kExpresa Money Order* lőtt levélben kUldenddk or by Retlatcred moll. A HÁBORÚ ÉS A MUNKÁSSÁG Fölborult a huszadik század, eddig oly nagyra tartott civilizációja. Európában a legműveltebb nemzetek törnek egymásra. A gyilkolás, rombolás, pusztítás és gyújtogatás hihetelenül nagy méreteket ölt. Mintha nem is a műveit nemzetek, hanem vérszomjas fenevadak állanának szemben egymással. Az újságok távirataiból következtetett és ezek nyomán agyunkban elképzelt borzalmak fölülmúlnak mindent, ami valaha megtörténhetett a világtörténelem forgatagában. Nagy Sándor és Attila hadjáratai jelentéktelen eseményekké törpülnek a mai európai háborúval szemben. Egy és vagy csak három hónap előtt is, mindezt lehetetlennek, rossz álomnak, örült ember agyrémének hittük volna. Sokat ugyan nem tartottunk a huszadik század civilizációjáról. Nagyin sokra nem becsültük ezt iá a civilizációt, amely a modern sapitalizmus vastag de erőtlen lábain nyugodott. Mindenkor tudtuk, hogy mit tartsunk a keresztény egyházak felebaráti szeretethirdetői prédikációjáról. És mégis mertük reményem, hogy a most Európában lezajló, az egész földkerekséget megremegtető, műden poklok borzalmait fölülmúló öldöklés és rombolás örökké a beteges fantázia és őrült emberek képzelődése marad. A hihetetlen és lehetetlennek tartott eseménye azonban mégis bekövetkeztek.A kapitalizmus,habár a jelenlegi háború alapjában rázza meg, nem volt képes arra,hogy ezt a végzetesnek ígérkező katasztrófát elhárítsa. A kapitalizmus jóváhagyásával, sőt támogatásával, évtizedek óta folytatott Őrült fegyverkezés szinte észrevétlenül sodorta bele ebbe a kráterbe Európa majdnem összes nemzeteit. S az ebből a kráterből kitörő láng és láva egész Európát megsemmisüléssel és eltemetéssel fenyegeti. A kapitalizmus belefullad abba a verembe, amelyet azért ásott, hogy oda temesse, abba fojtsa bele a feltörekvő munkásság vágyait, reményeit és álmait. Az összes államok milliárdokba kerülő katonaságát nem csak azért tartották fenn és nem csak azért fejlesztették technika mindeg vívmányát kihasználva, hogy egymást legázolják és elpusztítsák, hanem azért is, hogy fékei tartsák vele a kapitalizmusra nézve oly félelmetes feltörekvő munkásságot. A kapitalistáknak ez a nemes terve csak félig sikerült. Féken tudták tartani a nyomasztó terhek alatt nyögő munkásságot, de fölidézték a világháború ádáz démonát, amely már e rövid pár hét alatt is oly rémes pusztítást vitt végbe a kapitalisták féltve őrzött kincseiben. Milliárdnyi értékek megsemmisültek Egész vagyonok, évtizedek felhalmozott kincsei tűntek el nyomtalanul, mintha soha nem lettek volna a világon. A városokgy igaz gyöngye, Louvain, ahol minden kő és cserépdarab megbecsülhetetlen értéket, évezredek múlva is megbámult műtárgyat képviselt, áldozatul esett a bábom pusztító démonának. Már eddig is az elesett fiatal katonák tízezrei, nemzetek büszkeségei és virágai, fedik a csatatereket. Nyo- *•’' morékká lőtt, koldusokká tett sebesültek töltik meg e kórházakat, iskolákat és a jajgatást eddig alig ismerő fényes palotákat. » E hálóttak, e nyomorékká és koldusokká lett fiatal emberek túlnyomó nagy része munkásokból áll. A kapitalisták bűneiért, diplomáciájuk oktalanságaiért a munkásoknak kell megszenvedniük. A kapitalisták a saját érdekeik megvédelmezésére tartják fenn az óriási hadsereget és ugyanez érdekek megvédelmezésére indították a jelenlegi háborút. A hadsereg és a háború költségeinek az előteremtését azonban a munkásságra erőszakolták . Évtizedek óta kellett a horribilis hadiköltségeket kiszabni csak azért, hogy lehetővé válljon a nagy és fényes hadseregek előteremtése és a mostani, egész Európát romba döntő háború. Ez a kapitalisták áll nők gazdálkodásának a számorú következménye. Hia valaki igy pazarolna és maga a romlásba döntené, a bolondok házába küldették, a munkásság feladata, hogy lehetetlenné tegye ez őrületes kapitalista garázdálkodás folytatását. Lehetetlenné kel tenni, hogy ezentúl a nemzetek egész pénzét és életereje a hadseregek fentartására pazarolják. Lehetetlenné kel tenni, hogy ezentúl a nemzetek valaha is ily ádáz módig támadjanak egymásra. És lehetetlenné kell tennni, hogy kapitalista hatalmi és hódítási vagy évszázadok kulturáját egy őrült háborúval tönkre tehesse. A munkásságra és különösen a szabadon lélegz amerikai munkásságra vár az a nagy és nemes feladat hogy céltudatos akciójával lehetetlenné tegye az Európa A FEKETE KÖNYV A háború kitörése óta egyremásra halljuk a kalandos híreket ol Romániáról, hol Törökországól. Romániát mindenki az oszták-magyar politika barátjának ártotta, a német szövetkezés gyik mellékerősségének, már sok azért is, mert tudvalevőleg Románia trónján Ilohie Szollemart ül. Románia tartózkodó magatarását élénken megmagyarázza ez cikk, mely a háború kitörése lőtt egy budapesti polgári lapban látott napvilágot. Livre Noir (Fekete Könyv) cllem nemrégen napvilágot látott Bécsben egy rendkívül érdekes ártalmú, a monarkia balkáni politikáját gyökerében érintő, gyenesen indiszkrét könyv, amelynek szerzője gyanánt Hereg von St. Sava van föltüntetve. A könyv a világpolitika fórumán sok mérsékelt hitelre talált. Savat és jelentőségét legkivált adatainak túlságos merészsége csökkentette. Noha a könyv a diplomáciának mérsékelt, sima és csiszolt nyelvén Rzörlt és állításait ikmányszerüen igyekezett igazolni, mégis pamfletnek hatott és az egész világsajtó, élén a bécsivel, részint hitetlenül, de főként ' izéket Imint elnézett fölötte' sem méltatta érdeme és jelentősége szerint. A futó megemlékezés azonban a Berliner Tageblatt hasábjain annyit mégis megjegyezett róla, hogy a Herzog von St. Sava álnév mögött valami ambíciójában megsérült diplomata lappang, kinek híradásait érdemes volna ellenőrizni. Ez az agyonhallgatott könyv most szinte sebző aktualitással tör magának utat a közérdeklődésbe. A Livre Noir szószerinti szövegében adta közre az osztrák-magyar monarkia és Románia, valamint Bulgária és Románia között 1880. augusztus 14-ikén Ischlbei kötött titkos katonai és politika konvenciókat, amelyek negyverhstéridei határidőre szabottak. Az osztrák-magyar és román konvenciónak legsarkalatosabb tétele a 7-ik pont, amely a bécsi külügyi politikának 40 esztömlőre prejudikál a Balkánon Az érintett szakasz szigornál körülírja, hogy Románia milyen méretekig tartozik támogatni a monarkia politikáját a Balkánon és amennyiben ez a politika sikeres lesz, vagyis ha a szalkán-államok a monarkia hegemóniája alá kerülnek, ekkor ebben az új konstellációban Ausztriai Magyarország uralkodója a román uralkodónak e törvényes utódainak birtokát) átengedi Magyarország területéből Erdélyt és a Bánságia egy részét, valamint az osztrá örökös tartományokból Bukovinát és diplomáciai segítsége nyújt Beszarábiának megszerzésére. Ezt a konvenciót annak rendjes módja szerint aláírták az értékeit uralkodók és ellenjegyeltek az akkori külügyminiszterei , smint következik: Franz Josef, s. k. Baron de Haymerle, s. Carol, s. k. Boeresc, s. k. Fontos momentuma ennek szenzációra méltán igényt tartó koncessziónak, hogy »azt bármelyik fél fölmondhatja, de a fölmondási határidő huszonnégy hónap és a felmondás csak írásban tehető. Ennek a koncessziónak kiegészítésére 1896-ban egy újabb katonai konvenció jött létre a román és az osztrák-magyar haderőnek a Balkán politikában tanúsítandó támadó- - és védekező magatartásának szabályozására. Ez a szerződés minden esztendő júniusának lelkén lejár s minden lejáratnál bármelyik fél megtagadhatja annak további érvényesítését. A második balkáni háború kitör ■ résének idején Bukarestben egyszeriben nyilvánvaló lett, hogy a monarkia külpolitikája nem simul a két titkos konvenció megállapításaihoz. Románia kijátszottnak érezvén magát, elrendelte a nevezetes mobilizációt, amely egy csapásra a Balkán alakulás diktatórius hatalmává növesztette Romániát. Románia kormánya gondoskodott arról, hogy a román sajtó tájáékoztassa a román közvéleményt, valamint a világsajtót, hogy a monarkia szerződést szegett, mert andig egyfelől Bulgáriát egyenesen lovalta a második háborúba, másfelől Romániát a maga érdekeinek érvényesítésétől elszigetelni iparkodott. A román népnek a monarkiáról tett ilyen leleplezés által felgyújtott haragja a magyarok iránt való gyűlöletben élte ki magát. És különösen érdekes, hogy a mobilizációnak a puszta hite elegendő volt, hogy a kaszárnyákban százezrével jelentkezzenek a román tartalékosok. Meg sem várva a proklamációt, a falvak katonaköteles férfiai beözönlöttek a hadkiegészítő központokba, mert - .» ^ V ,*c +■ 8 -azt hitték, hogy a magyarok ellen kell háborúba menni. Ezt a váratlan fordulatot azután az az erélyes csattanó követte, hogy Románia nemcsak hogy az 1896-ban kötött jót-konvenciót nem újította meg 1913 június 15-iké, teltát a második balkán-háború küszöbén, hanem hogy a szövetség szakadása teljes legyen, a rákövetkező augusztus 14-ikén Írásban fölmondotta az 1880-ban létrejött alapmegegyezést is. Ez az Írás nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Balkánon lezajlott háború előidézte konstelláció a konvenciót amúgy is illuzóriussá tette. Romániának a monarkiától val 17 ilyetén szakadása az osztrák - magyar külpolitikában valóságos pani félelmet gerjesztett. Sietve leküldték Bécsből Bukarestbe ,s “románbarát'’-nak kikiáltott Cet,mit követnek. De az uj szituációnak az ereje Cérnáit is félretölt. - Haszontalan iparkodásnak isbizonyult Tiszának a magyarországi románsággal szemben való minden engedékenysége.- Hogy Romániában milyen keményen ült nyeregbe a ruszos politika, annak egyik jele az , hogy Blondel-t, a bukaresti me£ hatalmazott francia minisztert, ki a bukaresti orosz-barát politkának ravasz és éleseszű propagátora volt, ennek a misszióna g I, H - ban most lejátszódó borzalmas tragédia megismétlődését Ez a komoly feladat kell, hogy egy táborba tömörítsi , Amerika egész munkásságát. Annál is inkább, mert neurópai lángtenger nagyon könnyen átcsaphat Vagy megismétlődhet Amerikában is. Ha Amerika munkássága minden eddigi ellentéteket fébre téve összeállna, oly hatalmat alkotna, amely képes lenne megdönteni a kapitalisták közveszélyes és őrületes uralmát. Először itt Amerikában s később Európában is. Ez a cél igazán megérdemelné, hogy az egész amerikai munkásság minden ellentétet félre téve egy tábori: • tömörüljön. A NEW YORII ELVTÁRSAK! A new yorki elvtársak jelenjenek meg a szeptember 1-én, kedden este 8 órakor megtartandó rendkívüli gyűlésen a Munkás Otthonban. _________________________* MIÉRT KELLETT AUSZTRIÁNAK HADAT ÜZENNI ? című cikkünk folytatása AZ OSZTRÁK IMPERIALIZMUS BOSZNIA-HERCEGOVÍNÁBAN holnapi számunkban jelenik meg t ovábbi pilótája gyanánt Péterárra helyezték. Mi magyarok pedig a Livre Noir Rátáiból menthetünk egy érdekes okulást. Most már nyilvánaló, hogy az obskúrus bécsi kézért iparkodott annyiszor egymásra uszítani a magyart meg a ciánt. Ezekre a nemzetiségi orzsalkodásokra szüksége volt a Balkán -államokat a maga hegemóniája alá hódító osztrák impeialisztikus politikának, hogy mikor majd honorálnia kell Romána segítségét a Bánát egy részének, meg Erdélynek átengedésével, akkor szemforgató hipokritasággal moshassa kezeit. Az imperialista osztrák politika isúfos vereséget szenvedett ugyan, de a románságot azért a mi számunkra megszerezte ellenségnek. GYŰLÉSI ELHIVÁS a new yorki összes magyar osztályokhoz és szervezetekhez ! A szervezőbizottság, a downtowni, a yorkvillei, a harlemi és a női osztály szeptember 1-én, kedden este 8 órakor RENDKÍVÜLI gYűLÉST tart a Munkás Otthonban (351 East 78th St.). Tekintettel arra, hogy a gyűlésen rendkívül fontos ügyben kell határozatot hozni, elvtársaink tömeges megjelenését kéri a szervező bizottság. —--------------Halálos összeütközés East St. Louis közelében a Vandalia vasuttársaság, egyik gőzösével összeütközött M. P. Pahl automobilja. A gépkocsiban négyen ültek, két férfi a feleségével, és Betroitba akartak menni. Az öszszeütközés oly rettenetes erőre történt, hogy a kocsi darabokra zúzódott s az utasok mind a négyen azonnal szörnyet haltak. A automobil egyik szilánkja fejét találta; a mozdony vezetőjét, ugluigyo is silyosan megsebesült a vonat mintegy két mértfölde rohant vezető nélkül. TAILORS INDUSTRIAL UNICS A Tailors Industrial J’nion 391 számi csoportja ma este 8 órako gyűlést tart a Bohemian Hallbal 321 E. 73rd St. Napirend: A otthoni és darabszámos munka eleni agitáció megbeszélése. A végrehajtó bizottság megbzásából John A. Petrone, titka A NEWYORKI NŐK HÁBORUELLENES DÍSZFELVONULÁSA Ötezer ifjú és öreg nő tüntet a világbéke érdekében s a népgyilkos háború ellen. A menetben résztvettek az összes nemzetek asszonyai és leányai. Az európai államok kapitalista érdekeket képviselő kormánya által megindított népgyilkos háború ellen tüntettek szombaton délután New York város gondolkodó asszonyai és leányai. Ötezren, fiatalok és öregek, asszonyok és leányok, amerikaik és az öszszes európai nemzetbeliek, min képviselve voltak ebben a csendes, tompa dobpergéstől kisér méltóságteljes menetben. Ez a ötödik avenuen végigvonuló menet minden tiltakozó gyűlésnél zajos tüntetésnél és éleshangú hírlapi cikkeknél is keményeb ítéletet mondott a háború fölött A new yorki nők az európai özvegyek és anyák mély fájdalmá tolmácsolták. Azokét, akiknél most csak tűrni és szenvedni szabad, de nincs joguk arra, hogy háború borzalmai és rettenete következményei ellen fölszólaljanak. A fölvonulás az 59-ik utcárg indult, ahol röviddel négy ór előtt oly óriási tömeg gyűlt öszsze,hogy a rendőrségnek kellet az avenue úttestét a tüntető, au net részére megtisztítania. A vit net elején vitték az egyetlen robogót. Fehér békezászló, kék abroll fehér galambbal. A zászlóvivők után következtek a fiatal dobosok és a 200 tagú fehér és fekete ruhába öltözött bizottság. Majd azután a tüntetők beláthatatlan hosszú sora. Körülbelül a menet közepén haladtak a szocialista nők, fekete karszalaggal és vörös párt jelvénnyel. A menetben résztvettek Long I Island, New Jersey, Philadelphia, Newark, Trenton, New Rochelle, stb. nőbizottságainak küldöttei is. Az ötödik avenue mindkét oldalát elfoglalta az érdeklődők óriási tömege. Ez a tömeg együtt tüntetett a fölvonulásban részt vett nőkkel a háború ellen. Mindenütt csöndesen és komolyan viselkedtek. A legkisebb zavar vagy tolongás nem történt. A bes borultég — a zuhogó eső szerencsére elmaradt — nagyban hozzájárult a komor hangulat emeléséhez. A new yorki nők e háboru-ellenes tüntetésükkel bebizonyítot ■ ták, hogy jobban átérzik az európai asszonyok és leányok szenve- Réseit, mint azok a különböző nemzetközi férfiak, akik a háború mellett izgatnak és azután garasos adományaikkal igyekeznek i s a háború által előidézett tengert sok szenvedésen enyhíteni. KEIR HARDIE A BÉKE MELLETT Keresztkérdéseivel zavarba hozza az angol külügyminisztert. Az angol szocialisták nem haboznak nyíltan kifejezést adni háborúellenes érzelmeiknek. Erre enged következtetni a United Press alábbi távirata. E távirat ugyan, érthető okokból, elhallgatja a szocialista párt állásfoglalását, Keir Kardié a háború kezdete óta egész nyíltan ellene volt az angol beavatkozásnak. Erre vonatkozólag most interpellációt intézett az angol külügyminiszterhez. ’ - -í ! LONDON, augusztus 31. — Az angol szocialisták ősz vezére, Keir Kardie, magára zúdította az angol parlament haragját azzal, hogy a semlegességi tárgyalások ■ ra vonatkozólag kérdést mert intézni Sir Edward Grey angol kül-ügyminiszterhez. Ez az egyszerű kérdés annyira felizgatta az angol parlament tagjait, hogy Keir Kardiét lehurrogták és nem engedték meg, hogy beszédét befejezze. Timothy Sleafy ír képviselő Keir Kardiénak rohant és tele torokkal ráorditott: Kérdeznek ilyesmit a német szocialisták a német birodalmi gyűlésen? Erre a ház többsége felugrált s megéljenezte a hazafias ír képviselőt. ----------------A fürdés áldozata A New York Athletic Club uszodájában Charles O'Brien fürdés közben belefult. A ZEPPELINEK Említettük már, hogy egy Zeppelinből több bombát dobtak le Antwerpenbe, a királyi palota közelében. A bombák állítólag a királyi palotának voltak szánva, de ahelyett három más épületet találtak s rettenetes erővel földig lerombolták. Az egyik amerikai, aki nagyon jól ismeri Antwerpennek helyrajzi viszonyait, azt mondja, hogy a Zeppelinek éppenséggel nem a királyi palotának voltak szánva, hanem a palotától alig 80 yardnyira elterülő arzenálra, hol ágyukat s lőszereket készítenek. Az arzenál közelében vanak a hatalmas élelemraktárak is, amelyben rengeteg mennyiségű élelmiszer van fölhalmozva. Bizonyos, hogy nem a királyi palotát akarták fölrobbantani, mert ennek nincs hadászati értéke, hanem az arzenálnak és a raktáraknak. A londoni ‘’Daily Telegraph” figyelmezteti a londoniakat, hogy jó lesz vigyázni a Zeppelinektől, mert ezek az antwerpeni esetet sokal nagyobb mérvben megismételhetik Londonnal. Egy Zeppelin öt óra alatt odaérhet a belga partoktól s az idő alatt vissza is mehet. A halálraítélt I W. W. költőért A Salt Lake Cityben rablógyilkosságért halálra ítélt Joe Hill W. W. költő érdekében az Union Squaren népgyülést tartott tegnap az I.Y. WY. A gyűlésen Elizabeth Gurley Flynn, Carlo Tresca és Joseph Etter beszéltek, s mindnyájan messzemenő mozgalom megteremtését sürgették, hogy a rablógyilkos “költő” megérdemelt büntetését elkerülje. ■r a « m m mmm a* - UIUU bIULtdE&: Ma este 8 órakor a 65-ik utca és 1-sö Aveg sarok. SZERDÁN este 8 órakor a 79-ik utca és Ave. A sarok CSÜTÖRTÖKÖN este 8 órakor a 54-ik utca és 2-ik Ave sarok. Magyar szónokok: Ponyáska, Pernstorff, Sós, Tárcai és Válfi elvtársak. Angol szónokok: Mrs. H. G. Claessens és G. Steinstadt" elvtársak. Elvtársainkat kérjük, hogy a gyűléseken mennél számosabban jelenjenek meg.