Előre, 1914. november (10. évfolyam, 859-881. szám)

1914-11-02 / 859. szám

2 REFORMOKj £L®RE. AMEIYKA5 MAGYAR FAPJSf APTt »»»■■ ®l the lluaffaria» ftt.­ftflAaSAG luA­PJA __ * ____ ^ Freeplt of America .« wi? “äWre” Inpkladlfl ouSTetke*, P«hUnk»(l by the MS^4rcw PuhllaM^s - ’-"‘.■mmi :> ti :4tfeet, ^eft iw.f)fc. 1 infa»‘lníioa, Inc, S S. 3rd St«. New Yetfa SAMUEL SCHWARTZ, President; FREDERICK VADASZ, Sec’yj FRANK STAUB, Treas. Telephont;: Orchard 8390—8391. BUimETasi AHA: ( »ISSCBIFTION RATES: .;■■'? Cvre .... ?4,00|Negyed évra |1.00 j One year .... 4.00;Three month» $1.00 *ot? . ... 2.00|Kgy höia —.IQlglx month«.. 2.0djQne month.. —.40 PUBLISHED EVERY DAY EXCEPT SUNDAY «i»Eltülnemények postal 441 Remittance» may be ttaR” Ex,»res» Money f. <TAbX, made by Post Office or i^crou vagy aj*n- CLEIAÍIMlaBR jCOCNClL)> Express Money Orders *tt levélben Wüldeudtik or by Registered mall. VÁLASZTÁSI KERESZT November 3-án, a választás napján, az emberi érte­lemnek két általános beszédformája, a hang és a betű pi­henőnapot élvez. A választás napjáig a hang elerőtlene­­dik, a betű szinte kifogy és így jut mindkettő pihenőhöz. A választás napján az emberi értelemnek egészen különleges jelbeszéde van: a kereszt. Egy irott kereszttel kell a választás napján az emberi értelemnek nyilatkoz­nia arról, várjon mit akar önmaga számára és többi em­bertársai számára. A kereszt megírása olyan egyszerű jelbeszéde az em­beri értelemnek, az emberi felfogásnak, az emberi akarat­nak, hogy mindenki elsajátíthatja. A keresztet, ezt a választási jelbeszédet nem minden­ki használhatja, hanem csakis polgárok. A kereszt csakis a szavazóhelyiségben, a szavazólapon szolgálhat jelbeszé­dül, még­pedig a szavazópolgárok egymás közötti jelbe­szédéül. Amilyen egyszerű és közönséges jelbeszéd a kereszt, olyan nehéz lelkiismeretes szavazópolgárok számára az alkalmazása. Száz meg száz kísértet övezi körül, mint va­lami áttörhetetlen gyűrű, a szavazópolgárt és befolyásol­ni akarja, hogy a keresztet ne a szavazólap ama részére tegye, ahol érdekeinek ujjmutat­ója megjelöli, hanem oda tegyen keresztet, ahol mások­ érdekeit kell megvéde­ni. "Minden gondolkodó szavazópolgár keres­te ki a szava­zólapon azt a helyet, ahol a maga előnyére helyezheti el a választási keresztet. A szavazólapon nagyon sok párt van képviselve, de tulajdonképpen két­­párt áll egymással szemben: a kapitalista párt és a szocialista párt. A kapitalisa párt többféle elnevezés alatt szerepel 1. szavazólapon; van republikánus, demokrata, progresszív, proh­ibonista és még másfajta kapitalista párt is. A kapitalizmusnak teljesen mindegy, hogy a válasz­tópolgár szavazata melyik kapitalista pártra esik, csak azt akarja elérni, hogy a választópolgárok a szocialista pártra ne szavazzanak. A kapitalista pártok mind tülekednek egymással, hogy megkapják a szavazólapon a választók keresztjét, mert amelyik kapitalista párt a keresztek többségével el­nyeri az elsőbbséget, bőséges jutalmat kap és embereit is megj­utalmazh­atja. A választási keresztért a kapitalista pártok komoly­­ talan ígéreteket tesznek, amelyeket részben be sem vált­hatnak, részben be sem akarnak váltani. A kapitalista pártok mindent eltitkolnak szándékaikból a választók elöl, mert ha nyíltan megváltanák terveiket, a választók nagy része nem adná rájuk szavazatát. A kapitalista pár­tokban egyfajta emberek vannak együtt, olyanok, akik­­ társadalmi jövedelem megteremtéséhez semmiféle pro­duktív (termelő) munkával sem járulnak hozzá, ellenben a jövedelem megoszlás­ánál elsőbbséget élveznek, a ha­szaidból élnek, amelyet a termelő munkásoktól kizsákmá­­n­­­y­olással el­von­na­k. A kapitalista pártokban azok vannak együtt, akik a munkásságot két oldalról rabolják meg. A tulajdonkép­peni kapitalisták, az iparfejedelmek és pénzmágnások, akik a tőkéjükért a munkásoktól elszedik az értéktöbble­tet, akik a munkásoknak csak a munka egyik részét fize­tik meg és a megfizetett munkán felül jókora ingyenmun­­kát végeztetnek, együtt vannak a másfajta kizsákmány­o­lókkal, a házbéruzsorásokkal, kik a házbércsavarral a min­kás keresetéből olyan jelentékeny részt fognak ki vagy vesznek ki, hogy a munkásoknak alig marad a megélhe­tésre. Ezekkel egy pártba csak az a munkás állhat be, az nincs tisztában a munkásság helyzetével. Lehetetlen még feltételezni is, hogy helyesen gondol­kodó munkásember akármelyik kapitalista pártra sza­vazzon, amelyben együtt vannak ellenségei, akik vagy akkor rabolják meg, amikor a gyárban­ a hetibéreket fize­tik­ ki, vagy akkor, amidőn a heti bérrel hazatérnek, hogy életük különböző szükségletéről gondoskodnának. Vannak kapitalista pártok és jelöltek, akik a munká­sok ba­rátjaiul játszák ki magukat és el akarják hitet­­ni,­­hogy sokat tettek a munkásságért és m­ég többet fognál, ezután tenni. Szinte azt hirdetik, h­ogy velük szemben lekötelezett a munkásság. Ilyenformán beszél Grlyn kormányzó is és komisz balesetkártalanítási törvényéért a munkásoktól szavazatokat vár. Glyn is azok közé a kapitalista politi­kusok közé tartozik, aki valamit vissza­kínál a sok lopott jószágból, amit a kapitalisták eltulajdonítottak a munká­soktól, h­ogy nyugodtan megtarthassák és élvezhessék az óriási lopott kincseket. A munkásságnak az összes kapitalista pártok hamu POLGÁRI Mint minden évben, úgy az idén is, egy héttel a választás előtt a hőslelkű­ polgári refor­misták is hozzá­fogtak a válasz­tók megdolgozásához. Úton-útfélen fel­nagasztalják a balesetbiztosítási törvényt és ez­zel kapcsolatban az egész demo­krata politikai klikket,­­de külö­nösen olynt, akit a törvény ap­jának neveznek. Ehez hasonló törvények már régen léteznek. E javaslat törvénybe iktatása nem Glyn, hanem még Sulzer idejé­ben történt, nevezetesen úgy, hogy egy eredeti törvényből — melyet a Court of Appeals alkot­m­ányosnak ítélt — módosítás alapján újat csináltak és az assembly s a szenátus elfogadta. Nézzük csak, mi is az­­a tör­vény, van-e a munkásságnak oka arra, hogy annak révén a demo­krata “Tamany” jelöltekre adja le szavazatát? Néhány pontot elég lesz kiragadni, hogy bebi­zonyíthassuk, miként a politiku­sok az ilyen törvényekkel csak kigúnyolják a munkásságot. A törvény egyik passzusa azt mondja, hogy a szerencsétlenül járt munkásnak átlagos heti ke­resete úgy állapíttassák meg, hogy az évi keresetét 52 részre osztjuk. Ha most tekintetbe­­vesszük, hogy sok szakmában csak szezonokat dolgoznak, ame­lyek legtöbb esetben csak pár hétig tartanak és az év többi ré­szében kereset nélkül vannak, akkor látni fogjuk, hogy ezen ke­resetek 52 részre való osztása után az átlagos heti kereset nem több 8—10 dollárnál. Alkalmazzuk a törvény másik pontját amely szerint baleset esetén az átlagos heti keresetnek kétharmad része fizettessék ki segély gyanánt. Hogy mennyi biztosítási segély, jut egy szeren­csétlenül járt munkásnak az át­lagos kereset szerint, azt min­denki könnyen kiszámíthatja. A törvény egy másik pontja szerint csak akkor jár segélye­zés, ha az illető munkás két hét­­­nél tovább munkaképtelen. Tud­­j­­uk hogy az átlagos balesetek a munkásság legnagyobb részénél­ két hét alatt meggyógyul, vagyis olyan helyzetbe jut hogy ismét dolgozhatok és ennél fogva a törvény értelmében nem jár se­gélyezés. Még több ilyen pontot sorolhatnék fel amelyek szintén bizonyítanák, hogy ezen törvény, bár a munkásságnak lett készít­ve, nem szolgálja annak érdekeit, hanem egyenesen a kapitalista biztosító társaságok örülhetnek a zsíros kereseteken. Nos most vessük fel a kérdést, várhatnak-e a munkások bármily néven nevezendő védőtörvényt, amely direkte a munkásság ér­­­­dekeit védi meg? Világos, hogy nem. Mert ha várhatna a demo­krata­­jelöltektől, akkor a jelölte­ket nem támogatná a Wall St. és az összes nagy kombinációk. A munkásságnak egyedüli re­ménysége a szocialista párt és annak jelöltjei. Ha Glytt ezen barátai. Valóban ellenségei. A munkásságnak csak egyet­em egy barátja van, maga a munkásság.­­ A munkásságnak a kapitalista pártok ellenében meg­van a maga pártja: a szocialista párt. |­­ A m­unkáskar fáklyát tart a kezében a szavazólapon | ] minden szocialista jelölt, mellett. E fáklya mellé szegezze i­s oda minden gondolkodó munkás a választási keresztet az­­­­ előírások szerint. E fáklya mellé helyezett minden ke­reszt, amely a szavazólappal az urnába kerül, a derengő munkásértelemnek, az osztály öntudatnak a választási­­ jelbeszéde, amely a szavazat erejével megismétli az egész munkásosztály követelését, a termelőeszközök kisajátítá­­sát, a nyomor megszüntetését. Meg ne tévedjen senkinek a keze, a keresztet a szo­­­­­ialista párt­ jelöltjeinek neve mellé tegye minden szava-fi­zó magyar munkásember, hogy a választás eredménye j£ ékesen bizonyíthassa a munkásosztály harcának sikerét!­ és a k­özeimet, r. A KÉTESZTENDŐS ELŐRE Napilapunk, az “Előre”, a mai nappal harmadik esztendejébe lép. Küzdelmes két esztendőnek történetét, még­pedig a magunk történetét, kellene föleleveníte­­nünk a napilap születésének év­fordulója alkalmából. Ebben a két esztendős történelemben benne van a fejünk, a szívünk, de még a gyomrunk története is. És éppen ezért nem írhatunk történetet. A lap jövője és vele együtt a szocialista mozgalom lebegett előt­tünk, amidőn emberileg a legna­gyobb áldozatot hoztak meg. A sok áldozatért elég erkölcsi eredmény — és egyebet nem is ke­restünk —, hogy a NAPILAP­­ MÉG MEGVAN.­­ Mindenki csak heteket adott­­ a napilapnak, a néhány hét után egy-k­ét hónapot és ma két eszten­dő sok nehézségén törte magát keresztül a napilap. A sok önfeláldozó elvtársat, aki még sohasem tagadta meg támo­gatását, föl se sorolhatjuk. Min­denki érzi sorainkban, ki mit tett a lapért és külön elismerést sem magunknak, sem másoknak nem­­ adunk. Két intézményről azonban nem feledkezhetünk meg, mert a ket­tőnek érdeme, hogy van és lesz “Előre”. Az egyik a NEW YORKI MUNKÁS OTTHON, a másik a MUNKÁS BETEGSE­­GÉLYZŐ ÉS ÖNKÉPZŐ SZER­VEZET.­­ Ugyanez alkalommal beszél­hetnénk arról is, kik nem tettek semmit sem a lapért, noha köte­lességük lett volna. Ámde hagy­juk egyelőre az amerikai magyar mozgalomnak belső bajait. Több idő, több hely és más alkalom kell ahhoz, hogy az önmagunk moz­galma fölött gyakorolhassunk kritikát. Folytatnunk kell két esztendő óta mindennapos munkánkat és e munkában ünnnpeljük az “Elő­re” napilap fönnállását. Ugyan hányan gondolnak az “Előre” születésnapjára. ----------------­ A SZABAD ISKOLA LECKÉI A Szabad Iskola hirdetett lec­kéi halasztással jelennek meg, nem előbb, mint november 15-én és akkor is csak abban az estben, ha több megrendelő lesz. Eddig­­elé nyolcan rendelték meg, ha legalább is 25-en nem rendelik meg, november 15-én mindenki visszakapja a beküldött összeget. New York State Candidates VW For Governor A, Mb YÍXl Gustave A. Strebei socialist 3jjp 11 For Lieutenant Governor ||k\ j L j X Stephen J. Mahoney ** ialist| |ik $ 'Cy For United States Senator * .socialist nr X Charles Edward Russell socialist J «SSSSn IA1A.-----—--------------! *" THE WORKERS’ BANNER BEARERS IN Hit lUniNü Ilium Angol államférfiak titkos megbízatása LONDON, nov. 1. — Az angol kormány három m­agasrangú ál­la­mférfiát : David Lloyd George-t pénzügyi államtitkárt, Lord Hol­­dane-t, és Lord Reading-t a kon­tinensre küldte titkos megbízatás­sal. A három államférfiú — állító­lag — Hollandiába és Skandináv országokba fog menni, most ezek­ből az országokból sok amerikai, de még angolországi árut is szál­­lítanak Németországba. És ezt akarják az angolok m­egakadó­törvény alapján jogot formál ma­gának arra, hogy a munkásság szavazatát kérje, akkor százszo­rosan követelhetjük mi, öntuda­tos munkások, hogy minden munkás, akinek szívén fekszik a maga és családjának a sorsa és jövője, hogy a szocialista jelöl­tekre adja le szavazatát. Horn Miklós: Francia repülőgépek német használatban Köln, now­­. Az elhódított francia aeroplánokból a német­­ aviatikusosztály vezetősége há-­­­rom repülőgép-századot alaki­­ított, melyek már működésbe lép­­tek és a rheimsi repülőgépállo­más kis műhelyeit a gépek tata­rozására rendezték be. A Rheims­ban talált francia motorok gyor­sabban dolgoznak, mint a néme­­tek, de nem oly megbízhatók, mint ezek. -------------—■ | Semleges vélemény a németekről “ Egy pártatlan bizonyítvány’'' cint alatt a berlini Lokalanzeiger a következőket írja : Egy délame­rikai, államnak katonai attaséja, aki a német vezérkar kíséretében tartózkodik, a táborból szó sze­rint a következőket írta egy ber­lini barátjának: “Van szeren­csém a legjobb kívánságokat és üdvözleteket küldeni Németor­szág dicsőséges hadjárata alkal­mából, amelyet nemcsak katonai, de emberi szempontból nézve is modernül és fényesen vezet. A németek nem alkalmazzák azt a kitételt: A la guerre comme a la guerre. Ez az, amit legjobban csodálok.” —------—----­ A NYUGATI HARCTÉR (Folytatás az Iso oldalról.) alábbi hivatalos jelentésben szá­molt be a legutóbbi napok ered­ményeiről . “A németek tegnap ismét he­vesb» támadást kezdeményeztek Nieuport és Arras között, továb­bá a harcvonal többi részein. “Nieupport-tól a csatornáig változó szerencsével folyik a harc. A szövetségesek hol előnyo­mulnak, hol visszahúzódnak eze­ken a helyeken. A németek Nieuport-tól délre megszállották Rampskapellet, de később egy nagyobb francia csa­pat kiverte őket onnan. Ypern-től délre elvesztettek a­ franciák néhány hadműveleti bá­zist, így Ssollebeeket és Zande­­rvardot. Az Ypern-től keletre, viszont, előnyomultak a franciák l’a se h­en da ele irá­nyában. La­­Basse és Arras között óriási veszteségeket szenvedtek a német csapatok, és visszavonultak. Chaulnes körül előnyomultak a francia, csapatok a Lisous-on át. Az Aisne folyó jobb partján egy nagyobb német sereg tért, Bailly-be és kényszerítette vissza­vonulni a szövetséges csapa­tokat ’ ■ PARIS. gov. 1. — (Későb esti hi­vatalos jelentés.) —.A harctérről érkező legutóbbi jelentések sze­rint nem történt semmi döntő fon­tosságú haditén­y. A középszárnyon, hasonlóan Lenain-tól északra, előnyomultak a francia csapatok. Egyébként mindenütt megtartják a szövetsé­gei csapatok hadállásaikat A Vote for the Socialist Ticket Is a Vote Against War Hogyan szavazzunk! Figyeljünk a törvényes választási előírásokra és mindenki lehetőleg korán szavazzon Az új választási törvény* kissé megnehezítette a vá­lasztást és már nem olyan egyszerű a­ szavazás, mint an­­nakelőtte. Nem annyira nehéz, hogy egy szocialista sza­vazó el ne igazodhatnék. Mikre kell ügyelni ? Minden szavazónak a választási helyiségben két sza­vazólapot kell kapnia, az egyik szavazólap azokat a jelöl­­tteket tartalmazza, akik valamely állandó tisztségre vá­lasztandók meg, mint a kormányzó, alkormányzó, cofi­­lgresmen stb, a másik szavazólap pedig arra való, hogy az alkotmányozó konvencióra küldendő jelöltek fölött sza­­­­vazzanak. A két szavazólap egészen különböző. Az első szavazólapon, vagyis amellyel a betöltendő állásokra és tisztségekre való jelölések fölött kell szavaz­ni, a jelöltek az állások szerint csoportosítva vannak. Az összes pártok kormányzó jelöltjei együtt vannak, az ösz­­szes pártok szenátor jelöl­tjei egy csoportban vannak. Minden egyes jelölt neve mellett balra van a pártjának jelvénye. A szocialista párt jelvénye a karban tartott fák­lya. A kormányzójelöltekre való szavazásnál a szocialista jelölt nevével egy irányban a fáklya alatt kell keresztet tenni, míg a többi jelöltekre való szavazásnál a fáklya melletti rovatba kell keresztet írni. Minden szocialista szavazó ügyeljen arra, hogy a ke­resztet megfelelő helyre, a szocialista párt jelvénye mellé, a karban tartott fáklya melletti rovatba tegye. A második szavazólap csak ama jelöltek nevét tar­talmazza, akik az alkotmányos konvencióra választanáét meg, még­pedig 15 jelölt együttesen és minden szenátusi kerületből három-három. Hogy kell az alkotmányos konvencióra delegátusokat választani? Azon a szavazólapon, amellyel az alkotmányozó kon­vencióra választandó jelöltek fölött kell szavazni, a ke­resztet a fáklya alatti körbe kell tenni. Ezzel a párt ösz­szes jelöltjeire megtörténik a szavazás. Nagyon kell arra vigyázni, hogy a kereszt a körben legyen, ne pedig a kör mellett és a kereszt vonalai ne fus­sanak ki a körből, mert akkor a szavazólap érvénytelen. A szavazólapon egy perforált vonal van, amely a kou­­pont elválasztja a szavazólaptól. A kouponon folytatóla­gos szám van, amelyet az erre a célra elhelyezett szek­rénybe kell dobni. A választó a klerktől kap szavazólapot, még­pedig öszehajtva. A szavazólapon a szocialista párt jelvénye mellé keresztet kell tenni és azután a­ szavazólapot éppen úgy kell összehajtani, mint ahogy volt. Az összehajtott szavazólapot vissza kell adni a kiérte­nek, aki azt a szavazó urnába dobja a leszakított koppon nélkül. '»■++W. Meg kell várni, mig a klerk a szavazócédulát és a koupont az urnába dobja. Attól mindenki óvakodjék, hogy az alkotmányozó konvenció jelöltjeinek szavazólapján a körön kívül más­hova, a nevek mellé is keresztet tegyen. A szavazólap érvénytelen, ha a körön kívül máshol is lesz kereszt. Ugyancsak érvénytelenné válik a szavazólap, ha piszkos lesz vagy szakadozott. Neveket sem szabad kitö­rölni a szavazólapon. Ha valaki a szavazólapot elrontja, kérjen új szavazólapot. Mindenkinek joga van három szavazólapra, de csak eggyel szavazhat. A választási helyiségek reggel 6 órától este 5 óráig vannak nyitva. A választási őrök jogai Minden szocialistának lehetőleg választási őrszolgá­latot kell teljesítenie, hogy a szocialista szavazatokat el ne lopják. Ha a szocialista szavazólapot érvénytelennek nyilvánítják, a választási őrnek a szavazólap hátára rá rá kell íratnia, miért érvénytelen a szavazat. A választási őr csakis polgár lehet. Minden fontosabb esetről a párt választási központját kell felhívni: Len­csehív*

Next