Előre, 1914. december (10. évfolyam, 882-905. szám)

1914-12-01 / 882. szám

b 3» f • -fefVA-a-l­i az idei ünnepekre, il­ccuibcr is.a* NÁLUNK PÉNZT ADNAK FEL, mi VaiacBun­yi is újévi ajándékképpen bármily összeget TELJESEN DÍJMENTESEN KÖLntikK EL. Minden dollárért teljes öt koronát fizetünk ki. Eredeti hazai posta-nyugták megérkeztek, a PÉ.VZKlLDK­S BIZTOS. A pénzért szavat­olunk. SCHWABACH & SON 1347 — 1. AVENUE, a 72-ik utca sarkán NEW YORK Till— mm iiiinimniiiiiiiBniiiiwirfTTTWT»iiii 1 mi 1 r ni - • nniTrir-irrífimurm GYŐZELEM! GYŐZELEM! Ha bármily makacs vagy régi betegségben szenved, gyorsan meggyógyítja a világhírű gyógyhatású “SURE” SÓSBORSZESZ HŰLÉS, RHEUMA, SZAGGATÁS, GYOMOR­GÖRCS, FŐFÁJÁS ellen nincs jobb orvosság, mint az orvosok által is ajánlott “Sure” sósborszesz. 2 nagy üveget egy dollárért bérmentve küld a központ. Rendeléseit így címezte: I THE BARNABER C0„ 241W. 137 St, NEW YORK, N. Y. ... " ... MEDDIG TARTHAT A HÁBORÚ?’ Egy francia tudós számításai. Október 5-én a francia “Az er­kölcsök és tudományok politikai akadém­iájá”-ban vitát rendeztek a háború néhány pénzügyi és gaz­dasági kérdésről, amelyről már röviden mi is megemlékeztünk. Leroy Beaulieu bevezető előadást tartott és annak a lehetőségét igyekezett bizonyítani, hogy a há­ború nagyon sokáig eltarthat. Fejtegetéseiből közöljük a követ­kezőket : Szémetország és Ausztria-Ma­­gyarország ellenségeinek 321.­. 000.000 ezerből álló lakossága van. Németországnak és Ausz­tria, magyaror­szágnak 116.000.000 Ehhez jön még az angol és francia birtokok gyarmati lakossága, a­melyet 417.000.000-ra becsülnek. Azt mondják, Németország la­kosságának száma 65 százalékkal múlja fölül Franciaország lakos­ságát. Ha csak a 20 éven fölüli felnőtt lakosságot vesszük számí­tásba, úgy a különbség nem olyan jelentékeny: 35 százalék. Tudunk azonban példákat, ahol egy kis nép is nagyon sokáig ki­bírta a háborút, így a­ burok, akik három évig voltak háborúban a hatalmas Angolországgal. Had­seregük nem volt több 30.000 em­bernél, az angoloké pedig 150.000 ember volt. És ezek a kis hadse­regek két esztendőnél tovább har­coltak egymással. Szerbia néhány esztendő alatt most már a har­madik háborút folytatja és lakos­ságának 1­ 2—13 százaléka áll fegy­verben. Ha tehát ezek a népek ki­bírtak olyan, hosszú háborúkat, annál biztosabban kibírja egy mo­dern kulturnép, amely sokkal je­lentősebb tartalékra támaszkod­­hatik. "*We Yves Guyot felelte erre az elő­adásra. A modern kulturnépek hadiköltségeit és a tartalékját v­iz­sgálg­atta. Az 18701 német-francia hábo­rú költségei Franciaország részé­re­l 12,67, Némtország részéről 5 milliárd frankot tettek ki. Meny­nyi lesz a mostani háború költsé­ge? Naponként és katonánként 10—12 márkára becsülik a kiadá­sokat. F­en­nenek a “Miliitaerische Rundschau”bfLip közölt számításai Vrgnin / Néplét O­VÁg • 3 millió,­­ Vosz­­ ma,Magyarország­ 2 millió, Franciaország 3 millió és Orosz­ország 4 millió embert tart fegy­verben. Összesen tehát 12 millió embert. Ennek a négy népnek a háborús költségei eszerint 120— 150 millió márkát tennének ki naponként. Az 1907-iki angol nép­­számlálás adatai szerint Angol­országban évenként körülbelül 5° milliárd frank értékű árut termel­nek, amelyből körülbelül nyolc milliárd fölösleg áll a­ nemzet ren­delkezésére. Guyot becslése sze­rint Franciaországnak a fele, Né­metországnak pedig, a háromne­gyed része marad fölösleges éven­ként. Ita továbbá kiszámítjuk, hogy a munkabér a termelt­­ér­téknek csak 50 százaléka és szá­mításba vesszük, hogy­­a munka­képes férfilakosság csaknem há­romnegyed része valami módon akadályozva van a munkájában, így Franciaország vesztesége hat­alétnap alatt 15 milliárd frank, Németországé 22 milliárd, Orosz­országé 4 milliárd, Belgiumé és Angolországé 3 milliárd frank. Röviden, néhány hónap alatt a veszteség borzalmasan nagy lesz. A londoni “The Economist“ is ■ nagyon élesen szállt, szembe la­roy fölfogásával. Azt mondja e­­joggal, hogy ez inkább lélektani,­­mint fizikai kérdés. Egy modern nép sokáig kibírhatja az ipari te­vékenység bénulását? Mert ettől függ minden. A régebbi háborúk­kal való összehasonlítás mind a két lábán sántít, mert a mostani három hónapja Angolországnak, Franciaországnak és Oroszország­nak többe került, mint a krími háború három esztendeje. A “The Economist” kiszámíja ezután, hogy Angolországnak a háború hetenként 7 millió font sterling­jébe kerül. (Egy font sterling 24 korona.) Németország kiadásait naponként 1 millió fontra és ha­­vonként 30 millió fontra becsüli.A háborús hitel eszerint nyolc hó­’ napra elegendő. Eh­hez jön még a községeknek segély­ezésére fordított óriási ki­adása. Ezenkívül a régi háborúk em­beráldozatban való veszteségeit össze sem lehet hasonlítani a mos­tanival. 1■y"' A *‘Tjie.»Economist” ,kénytelen volt még hozzáfűzni, hogy Orosz­ —__o——•— PORTUGÁLIA MOüGoSIT. BERLIN, nov. 30. A német kor­mány elhatározta, hogy a portu­gál mozgósítás miatt nem tesz diplomáciai lépéseket. Az ott tar­tózkodó német állampolgárokat a konzulátusok útján figyelmeztet­ték, hogy saját érdekükben hagy­ják el Portugáliát. ELŐBB orsz­ágn­a­k Singajev számításai szerint havonként 300 millió ru­belt kell előteremteni a háború költségeire és így egy fél év alatt hat milliárd márkánál is többet kell kiadnia. Micsoda forrásokból tudja a cár birodalma ezt a bor­zalmas nagy összeget meríteni?. Még a “gazdag” Franciaország is pénzhiányban szenved. A "■vé­delmi kölcsön” szeptember 15- éig,és október 5-ig összesen 217.75 millió frankot hozott, Franciaor­szág Angliában csak 50 milliót kapott és így október 1-ig, 1.89 milliárd frankot­­volt kénytelen kölcsönözni a francia banktól. Ezenkívül 104,59 milliót,vett át ki a banktól, úgy hogy hadi költségei két,hónap alatt 2,1 milliárd fran­kot tettek ki. Még négy milliárd frankra van­­ szüksége, hogy to­vábbi négy hónapig­ folytathassa a háborút.­A­ francia banknak 12 milliárdnyi bankjegyet kell kiad­nia, amelyből­ október elsején már 9,3 milliárd forgalomban volt, úgy , hogy a bankjegyt­artal­­ék már csak 2,7 milliárd, míg az államnak legalább négy milliárd frankra lesz szüksége. Mindebből kitűnik, hogy­­ Le­roy, számítása hiányos. Fölsorol­ja Németország gyönge oldalait; a vele ellenkező véleményen levők Németországban megfordítva csinálják. A tárgyilagos mérlege­lésnek tehát arra az eredményre kell vezetnie, hogy a harcban­­ résztvevő valamennyi országra nézve nagy szerencsétlenség len­ne, ha a háború túl sokáig tartana. A “The Economist” idézi a “Cent­ral News” tudósítását az észak­franciaországi helyzetről, amely szerint ott a hadsereg különösen sokat szenved a köszvénytől, any­­nyira, hogy az ereje csaknem ki­merült. . Mit törődnek azonban Leroy űrök azzal, ha a lakosság legerőteljesebb része tönkre megy is, fia csak tovább folytat­hatják gyarmati üzleteiket . A német trónörökös automobilján a harcvonalba indul. SCOPALAMIN ITT IS BEVÁLT. Dr.­ Charles • W. Niem­eyer 134­­ Fore St., Union •Hill,­­N..Y.-ki ma­­gán-kórházában, egy vakbélgyul­ladásos­ műtétnél­­ “scopolamint”­­használtak narkotikumként. A szert a­z “Egyesült Államok” területén most alkalmazták első ízben és kitűnően levált.­ (Scopo­­lamin • altató­szer, egy elberfeldi németországi vegyészeti gyár praeperatuma — Európában 2 év óta van használatban - Szerk.) -----------------------­ TÖRÖK CÁFOLAT. KONSTANTINÁPOLY,­­novem­ber 30. A török had­vezetőség eré­lyesen cáfolja az orosz vezérkar által jelentett kaukázusi török csapatok visszavonulását. A török vezérkar legutóbb Kon­stantinápoly­ba érkezett jelentései szerint a török csapatok állan­dóan előnyomulnak a­ Kaukázus­ban. SZOCIALISTA JÓZANSÁG. A­ “La Guerre­ Sociale októ­ber ”tí­­’ki számában Hervé­­elvtárs élesen fölszólal a franciák kém­­..hajszája ellen, amelyet , e spicui­­lisnak. nevez. . — Micsoda győzelem! — írja — Lyonban egy tucat német­ névelő­ből tartóztattak le. Valóban Fran­ciaország elpusztult volna az áru­lás matt, ha ezt a tizenkét szegény leányt nem teszik zár mögé. Le­he­t-e ostobább­ betegséget elkép­zel­ni a spionistánál? "Bizonyára voltak Franciaországban kémek a háború előtt, de most? Fölteszeli, hogy a német császárnak nincsen szüksége kémekre, azok nélkül is tudja, hogy valamennyi fegyver­­gyárunkban dolgoznak, hogy min­­­denünnen bevonulnak a tartalé­­­­kosok és hogy a lehetőség szerint minden várost megerősítenek. Csak az a néhány német tiszt le­het veszély­es kém, aki vakmerően, föl sem véve a veszélyt, álöltözet­ben frontunkhoz közeledik, bárha tudja, hogy ott, golyózápor les rá. De a többi kémek? Az elején az­zal kezdődött ez a betegség, hogy a­ svájci Alagg-társaságról keltek szárnyra rablótörténetek, hogy az ötszáz­ raktáruk nem a félárásiták ERŐS FOGADÁS — Rossz - bőrben vagy. bará­tom ! Nem • csoda, hogy. válni ké­szül a feleséged! • — Várj csak,­­majd megjavulok. Erős .fogadást tettem tegnap. Megfogadtam,­ hogy ■ megrende­lem a­ Fortaglóry-életitalt és. hasz­nálom, s tiniig az idegzetem. meg nem • erősödik,­­ férfieröm v­issza nem tér úgy mint a bányamérnök barátomé, a M­iszter Smith. A rendelést már el­ is küldöttem e rímre­.Partos Patika, 160 Second Ave.,­(New -York) N. o . Egyedül ez­ a hídneve a gyógyszertár, küldi ezt az életitalt egy üveggel 1 dol­­árért, hat üveggel egyszerre ren­delve. 6 dollárért. Még­­senki sem csalódott• benne. • ______■ (Hirdetés.) ’ céljait szolgálja, 'hüllőin ezek 'tu­lajdon­képpen az ország stratégiai pontjainak megfigyelésére 'valók. Még egészen titkos számokkal el­látott falragaszokat is találta­k ná­luk. Ok­, a rendőrség hirtelen ott­­ termett, ak­i a'számok a hirdetőié-­ nyi adó hivatalos számai voltak. És i­t a­'sok ideges­ ’itt nálunk! Mindezek a külföldiek'éppen, úgy az ország ‘ hasznára/' dolgoznak, mig üzleteiket folytatják, mint Németországban az ott ' letelepe­dett francia kereskedők/ Az ám, de­ hát ír betonozós talapzat, anxe­­t/et" m­ár­ a háború winkt" és fitettek ! Man beuge előtt az óriási­­ágyuk föl­ál­lít­á­sáról Ez a rablótörténet még túlszárnyalja a­ Maggi-félét. Élr el tudom képzelni, hogy újabb gyárakban vannak ilyen talapza­tok. A német tüzérek azután elég intellig­ilsek ah­h­oz, hogy azokat fölhasználják. 11a, majd német vá­rosokat hódítunk meg, bizonyára találunk ott is ilyen­ dolgokat*elő­k­é' elkészitve, amelyeket ugyebár a francia kémek építettek ? És az a­­ sok nemes, akit letartozt­attak ! Valóban, ezek mind kémek volna - Inak? .Ezek a szegény napszámo­sok, akik havi' 10 frankért úgy­­­dolgoznak, mint a rabszolgák. Az', hiszitek, hogy mindenki elég in­telligens a kémszolgálatra'? Lord Curson a háború tizenkét paran­csolatából egyet bizony elfelejtett és nevezetesen azt: ■'Vigyázzatok. Hogy a kémektől való rettegés meg ne bolon­ditson bennieteket!' vvv .•vv’r * vvv«'vyvvvvvvvv'.t'.’v | OHIO ÁLLAM FELÜGYELETE ALATT. | | mm*mm­ * * * | | PFWZT Karácsonyi és Újévi küldetné- | :j: iutai,lássál továb. nyével jöjjön mielőbb. :|: 1: BITOK AZ Ó HAZÁBA. . ---------------------------- .1. Aki irodám útján küldi pénzét az ó­hazába, karácsony- £ r _ \ kor szép ajándékban fog részesülni. V k ftflETJWER hajójegy- ÉS pénz-A. mfd­LWRK KÜLDŐ IRODÁJA : : . T 1­ 901 W, 25. utca, Metzner Blog., saját ház, Cleveland. 0. -jj X v I KORMÁNYFÉRFIAK A LÁNCÁRKOKBAN. VERDUI, nov. 30. Poincare francia köztársasági elnök, Vi­­viani miniszterelnök s a szenátus elnökei és Verduni körül levő sá­nncá­rkokba 11 ta­rt­ózk­odnak. ----------------­ h­o VONAT LOVASSÁG ÉS TÜZÉRSÉG. — GENF, nov. 30. A “Journal de­­ Geneve” jelenti:­e hó 21-én és 22-­­ én, száztíz 50 vagyonból álló vo­nat szállított Flandriából német lovasságot és tüzérséget a keleti harctér irányába.­ ­ -------------------------------------­Élő szárnyas Várakozás alatt­i ügyen vágva i­s kopp­asz­tv­a. 9 Szárnyasok naponta a Nyugati ta­­nyákról és nem jégraktárakból sün­­­­nek, ahol hónapokig hevernek, Mip asztalára kerül. HAi Csirke­­sültnek) ................................ *Tc : Ulm fontja ............................................ 20p Pulyka fontja ....................................... Kacsa fontja 2dh­ ! Kakas, fontja ............................ 14c Chas. Lenowitz 172 URK­K.VIOI.VT AVK, Brooklyn, V. V. , SO. HUND, IND. , Tisztelettel értesítem a magyar kö­­­­zönséget, h­ogy üzletemet 716 Chapin Streetről áthelyeztem 1234 Wawhington str..... alft., ahol nagy raktárt tartok NŐI FELSO ÍS­­­T.SÖRT'll AKBA­N a legolcsóbb árak mellett. Heeses pártfogásukat kérve maradok tiszte­lettel­­.l IlidIt M­­­IV JÓ/iSiii a Egészsége, fogai épségétől függ. Romlott, törött foggal megrág­­n­i,­ az ételt r­em lehet. Ha romlott a foga, gyomrát teszi tönkre és azáltal egészségét is. — Javíttassa meg fogait \ Dr. S. HTdM­ANP 1 I­XP' FOGORVOSSAL flPf I 131,9 li'n­at A ve.. S. IV, Corner 78 at. ________ftUW tUUK CHV._______ MÉRSÉKELT ÁLFÁK. — | I MINDEN MUNKÁÉRT JÓTÁLLÁS INGYEN REGÉNY OLVASÓINKNAK Aki egy érdekfeszitő és irodalmikig magas színvona­lon írott regényt akar­ olvasni, annak nem kell pénzt érte kiadni, megkaphatja ezt INGYEN IS, ha legalább egy negyedéves előfizetőt szerez az “Előtér­nek. ” regény BRÓDY SÁNDOR világszerte ismert magyar író munkája, amelynek címe ÚJ ERKÖLCSÖS Mindenki, aki legalább egy új negyedéves előfizetőt szerez­ az “Előré”-nek, ingyen és bérmentve kapja meg ezt a kiválóan érdekfeszítő munkát. AZ ELŐRE KIADÓHIVATALA 5 E. 3rd street

Next