Előre, 1915. január (11. évfolyam, 907-931. szám)

1915-01-01 / 907. szám

, * " 5 "" ELŐRE ____________________________________________ 1RIWMS 1 KÜLDJÖN HALADÉKTA­LANUL PÉNZT kedveseinek, a bankházunk útján és mi ezért is teljes felelősséget vállalunk. *, g Az összes pénzküldemények * pontosan és biztosan vannak * , kifizetve. **: Bankh­ázunk nyitva van hét-S köznapokon: v.' má 9-től 7-ig, vasárnap 10-től 2 i-ig'- : »*M . Ili íj ■' u m in mm rí i-i i m ts Sí 5 1 isi ft J dYjTT J a p* R. A 1 w Ej; 9 g jk % TM I f á; ° J »Y kill H gi»l .•* P'Cjj, jiifijíKiVjiniWj'*íSÍRnfxtgti:j.lSrS?í «’<<?5.4íae n jhWrivijTwMIvUVftY»]rlI€ **k— ---------:-------------------------­ Őrizkedjék f 2 értéktelen * 2 k «Lánzatoktól | :oC ... és követelje ; ; él*‘SfeFv'^,:'i| Iái valódi Richter «!, -v. ff - • f»l féle | pain . C::, f C; |! EXPELLER-1 É .C':|ö jl M " '-"•“••’‘V Véd. mi id M­ay K,.d. ..mim E :1'.' : lí •«“*»««• \ ö‘áoSSil»5 o- - rí. f tó; J «Io»» «Im­ig-nlor«*­ » [ p *»«•• v«*y ^ “ r. ad. KK ii i i:ii ^ 74'8o Washingtoi 2 -- i-.'j St„ NEW YORF * _____________~~—:• city, | URBAN GYULA S iioitiin.Y vzi.KTE, ;:«s k. ísth s< (2nd A ve. párok .. m­ellett) '«.•^flsörangTi tiszta’ és­­gyors VdszplgrAláa Folfelo lu.jvíifiTis, luizai d­ivat «Forint Haj- és l­ajuszfestést olcsón csirt&lou mer.. l Borotvák fenését elve Hmnrodi Mun­kustársairp pártfogását kérem. 1 3 ^ ’4734 é i Dr. I’h. Lewin i I I *,» « HU O v r› B N T I S T J J •'-*'1 ll­ook A.­­■ miiIlUOVX I f iCor. Hrtth .StrceM , ] } ULXDELy reggel 9-től | este 8 óráig. ^ Munkások! Lapotok az FLÓRI­del­ében agitáljatok minden elé, ahol megfordultok. Követel­jétok az Előrét! HEJ. MAJD HA ÉN IS MILLIOMOS LESZEK Irta GERÉB JÓZSEF Hej, majd ha én is milliomos le­­­­szek, micsoda gyöngyéletem is! Írsz. Három inas fogja fölszolgál­ni a reggelimet: nagyságos ur ! lesz még a kocsisom is. Ilit, a ko­csisom ? Dehogy is, hiszen autó-1 ■ , I mobitom­ lesz. Az ám. hatvan ló­­erejük négyüléses... Uram bocsa" ,még gyónni is magához a római­­ pápához megyek... Körülbelül ilyenformán gon-­­­dolkodik az átlagos munkásem-í­ber és miközben sovány heti ke­resetét remegve osztja szét, a há­ziúr, fű­szeres, mészáros és más eféle jól ismert embertársaink kö­zött, arról ábrándozik, hogy nem lesz ez mindig így­. De miért is j­ó lenne? — gondolja magában. Hi­szen nem itt van-e Rockefeller? Olyan szegény volt, múlti­g,a tem­plom egere. Hát,Carnegie? Inas­­i gyerek volt. Schwab? Cipőzsinó- I­rén kezdte. Itt, a mi munkást­ár­­u­sunk még el is mosolyodik, hogy-í­­ne, hiszen ő annál már­ sokkal, messzebb tart. És aztán nyílt ti-­­­tok, hogy csak az első tízezer­­ dollár megszerzése a nehéz föl-­­ladat. A többi... itt már jön ma­gától. "Miután az ily fajta gondolkodás rendkívül általános a munkásság között, meg kell vizsgálnunk, váj­jon reményeiknek van-e valami létalapja. Meg kell vizsgálnunk, vájjon ez a gondolkodás előnyös­­ vagy káros hatást gyakorol-e­­ magára a munkásra. . .­­ Akik gazdaságtannal, csak egy i­s kicsit én foglalkoztak, azonnal észreveszik, hogy a legtöbb em­bernek rendkívül ferde nézete­­ van a­­gazdagság fogalmsáról. Szó-’l vetném, ha az olvasó, m­ielőtt ezt­ a cikket tovább olvasná, megkér-1 * . .. . f­edézné önmagát, hogy várjon mit s­ük ért gazdagság alatt. Gondolom.! ! ilyenforma feleleteket adnának! jönmaguknak: “Gazdagság, hát­­ .Ska..valakine­k sok­ pénze van vagy nagy birtoka, gyára, jó üzlete, vagy akármi más, ami nagy jöve­­­denye­t hoz, akkor az. illető gaz­dag..." Szóval , valószínű, hogy ilyen nesze semmi jogis meg jós­­féle feleletekkel elégítik ki magu­kat a legtöbben. Mi tehát a gazdagság? A sok pénz." Vem. Vem, mert hiszen, ha a pénz árukra becserélhető nem volna, akkor tulajdonosa — len­ne bár neki akármennyi is ebből az anyagból. —­ nagyon hamar el­pusztulna. De mi a pénz? Egy bizonyos mennyiségű érték kép­viselője. És mi az érték? Az ér­ték nem más, mint bizonyos meny­­yiségű­ munka. Ezt értsük meg jól, mert a további okoskodása­inknak ez lesz az alapja. Egy font nyersvasnak az ára három cent. Ha ebből a font vas­ból bizonyos minőségű órarugó­­acélt készítünk, akkor már körül­belül kétszáz dollárt ér. Az acélt úgy nyerjük, hogy a vasból egy nagyon kis mennyiségű szenet el­vonunk. ,Tehát a font vashoz nem adtunk semmit és mégis gyarapo­dott értékben. Azaz mégis csak adtunk valamit: munkát."De már m­aga a báróul centes vas ezt a kis értéket is valamely munka, révén nyerte, mert hiszen munka hoz­záadása nélkül valahol a föld gyomrában mint vaskő volna el­temetve. És azok a dolgok, ame­lyek még nem állnak rendelkezé­sünkre, értékkel sem bírnak. Ezek után érthető az a nagy igazság, hogy minden érték munkának az eredménye. Már most, ha minden érték munkának az eredménye és az ér­ték pénzben kifejezhető, akkor a pénz egy bizonyos mennyiségű munkát képvisel. Ebből megint az következik, hogy a gazdagság nem más, mint egy bizonyos meny­nyiségű munka. Munka, amelyet valakinek el kell végezni. De az emberiség munkanere véges, mi­ért is, ha valaki több ember mun­káját­ lefoglalja, akkor kell lenni olyanoknak­­, akiknek­­részére nem dolgoznak. A következő pél­dával ezt még jobban megvilágí­tom. A föld olyan nagymennyiségű levegővel van körül­véve, hogy a fogyasztás itt alig jöhet számítás­ba. Ezért van azután, hogy nem­­bánom, akár mennyi levegőt is le­m­él be embertársam, mert hiszen j 'nekem is annnyi jut, amennyi csak ■tetszik. Legföljebb arról lehetne szó, hogy én szennyezett, m­íg ő­­ tiszta levegőhöz jut, de ezt most isigyelmen kívül hagyhatjuk. Így van ez a gazdagsággal is? Nem. Mert hiszen a nélkülözők milliói elég világosan bizonyítják,­­hogy a termelésnek az ő számuk­­ra eső részét valaki lefoglalta.­­ Most tehát már láthatjuk,­ hogy­­ minden gazdagságnak bizonyos­­ mennyiségű szegénység felel meg.­­ Nincs gazdagság szegénység nél­­­­kü­l és ha van gazdagság, ugyan­­akkor szegénységnek is kell len­ni. Éppen úgy, mint az ü­zletkö­­tlésnél csak akkor adtam el vala­mit, ha valaki vett tőlem valamit. És most visszatérhetünk az ere­deti kérdésünkhöz, amelyet e cikk első szakaszával igyekeztem kife­­j­­ezni. Vájjon leszünk-e még mi is­­ milliomosok? Ezt a milliót nem­­ kell éppen szó szerint vennünk,­­ valamivel kevesebbet is elve­szünk, l­e­veszü­nk-e hát? Keott Xm K­ing, a pennsylvaniai állami­­ egyetem tanára. “Eulacing the­­ Wage­erner's Family” (A bér­­munkás családjának financírozá­­­sa cím­ű művében a következő imódon felel meg e kérdésre: „ Igaz és mindannyian elismer­jük, hogy vannak esetek, midőn egyszerű bérmunkás, osztályából kiemelkedve, üzemvezető, majd szőkéssé lesz. De nézzük csak meg, vájjon mekkora is erre az eshető­ség. Vegyük például az amerikai va­suti part, amely közel egy és há­romnegyed millió (1.699.420!. em­bert alkalmazott líDD-ben. A vas- j ruták ügyeinek vezetéséhez azon­j­á­ban csak 647­ i liszt­viselőnek Ure-| j m ra! offithers ! volt joga. Ez kö- | | m­ilbepi! minden 300 emberből j jegy. Tehát igy minden vasúti al­­­­kalmazottnak tisztviselővé való előléptetéssélhez csak akkora eshe­tősége van, mint egy a háromszáz­hoz. Így tehát az eshető­­tőség percentekben kifejezve egy 11 a m­y'nl .száza­lék.­­ Csakhogy más oldala is van e kérdésnek. Tegyük föl, hogy te, olvasóm, vasúti alkalmazott vagy. Akkor a fentiek szerint, ugyebár, egyharmad percent eshetőséged van arra, hogy tisztviselővé légy valamikor, mondjuk, húsz éves szolgálatod után. Igen ám, de a vasúti munkások közül a hivata­los statisztika adatai szerint éven­­ként öt százalék megsebesül, még­­pedig minden százhuszonöt közül egy halálosan. Mármost, ha húsz évig szolgálsz, akkor megsebesü­lésedre az eshetőség husszor öt, vagyis 100% s ebből egy a hat­száz százalék és ebből egy a hat­hoz az eshetősége annak, hogy se­besülésed halálos kimenetelű lesz. Masszával három­százszorta hama­rabb megsebesülsz és pedig öt­­venszerte hamarabb halálosan, mintsem tisztviselője lehetnél an­nak a vállalatnak, amelynél al­kalmazva vagy. h­áromszázszorta biztosabb, hogy nyomorékká le­szel, tin­ál mi­u­kássorsodból való kiemelkedésed. És ehhez hasonlók az állapotok az ipar minden ágában. A 17.07S,67S iparral foglalkozó egyén közül 1­i százalék bérmunkás, 8 százalék tisztviselő, 11 százalék tu­lajdonos. Teh­ét minden százból csak hat lehet tulajdon­os és­­i. többinek alkalmazottnak kell len­nie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden száz munkásból hat tulajdonossá lehet. Dehogyis le­het, hlát mirevaló az örökösödési törvény? Csaknem bizonyos, hogy a gyártulajdonosok gyermekei lesznek a mesterek és nem a mun­kások soraiból kerülnek ki azok, így tehát a" mil Hornosokra, mint­ példákra, hiába mutatunk. Nőt, miután már ők elfoglalták a ki­váltságosak helyét, ezzel még azt a kis eshetőséget is elvették tő­lünk, amely náluk nélkül talán megtolna. Ezek után megérthet­jük a következő állítás hamissá­gai .Én is gazdag emberré tehe­tek, mert lám, Carnegie is sze­­­­gényből lett gazdaggá”. Ennek épp az ellenkezője az igaz. Én már nem lehetek gazdag emberré, éppen azért nem­, mert hiszen már Carnegie elvette azt a helyet tő­lem.­ És mennél több Carnegiet sorolok föl, annál bizonyosabb, hogy számomra már nincs hely. A mai modern ipari államok­nál­ egész bátran kimondhat­juk: na sorsod bérmunkássá tett, az is maradsz egész életeden át. A ki­vétel oly csekély és már az is imm­­ra fogyóban van, hogy bát­ran eltekinthetünk tőle. És sok, s­­ok ezer munkás abban a remény­ben, hogy valamikor majd ő is fe­lülkerekedik, görcsösen ragaszko­dik a mai állapotokhoz nagy ká-­­ rára saját magának és osztálya- t­umk. ha bérmunkás vagy­ bérmun­kás is maradsz. Helyzeteden, csak v­agy javíthatsz, ha a bérmunkás-­­­ság helyzetén javítasz. Osztályo-­­­dat nem tudod elhagyni, tehát­­ igyekezz osztályod helyzetén­­ segíteni. Szervezkedj, harcolj ! osztályodért, mert csak ezen az­­ egy után segíthetsz magadon is. Bérmunkás mivoltodnak elhagyá­sára csak egy mód van: a kapi­talista rendszer megdöntése. - v -Vagyon sok munkás csak a vé-­j Ellennek tudja be, hogy az az el­­­­ső tízezer dollár csak se­hogy sem akar megérkezni. Pedig ez nem véletlen, mint ahogyan nem vélet­­len a munkaközben való megse­besülés sem. Mindkettő a mai pro­fitot gyártó rendszernek törvény­­széki következménye. Amilyen bizonyos, hogy munkások nem lesznek tőkésekké, éppen olyan bizonyosak lehetünk határozot­­i mennyiségű ipari szerencsétlen­ség­­következtében. El ne feledd: munkád eredmé­nyeképpen három­százszort­a bi­zonyosabban elnyomorodol, öt­­venszerte biztosabban elpusztulsz, mintsem meggazdagodnál. Ez persze csak a­ legjobb eset. A va­k­ság még sokkal rémesebb. És most gondolj jövőd­re. Mi sors vár reád? Miért dolgozol?... És miközben munkától elcsigá­zott t­est iin­­ke­t rideg, szegén­yes otthonainkban a nyugalomnak adjuk, és elgondolkodunk : “Hej. • Ha majd én is egyszer milliomos leszek, majd akkor...” De vár­jon leszünk e ház?... | Látta már az v r 7 •| i' : % H * a nem, úgy rendelje meg | .____azonnal, mert önmaga és | \. 2| . d ■ , ............. % | családja ellen vét, ha e kitűnő | : | naptárat meg nem szerzi. j *1* , , t *|* |: Jobbnál - jobb cikkeket, ol-1 l |­vasmányokat és szép illusztrá-1 : I dókat talál benne. | J *r #t*- • ‘ * ** .................................. *T |A naptár ára:'25 centi r v J ’ rl’ 4? d" rl’r\'d’ rl'’ Jrd*ricr}rrbrl' d'’d’ 'l’ 4^ db'b ri’ ’»■’rl’ -Jcd »’-> te. ! 4* i | Megrendelh­ető minden lapkezelőnél, a központi titkár-1 I |­sopiéi Chicagóban as “Előre” kiadóhivataléban és a | |new yorki Munkás Otthon ban. 4SI E. 78th Street | »«»«»«• *ik 't • • 'T1 -í-vvyvtyV. v-l v í ! , *í'eLr*Arí^,*-,^, • » » • « i | ........... ► ' ” \ - 'J;'-/.’ .. " ÉÉÉiÉM^yp IHHHHI heti tovább a bűnügy nyomozá­sát. l'todjára, Perkinsre­ vár az a feladat, hogy a megkezdett mun­kát sikeresen befejezze. '^BrJi'-fT^' fflj|j'. .'/ffc CORK TIP ||| L ||. 4J- CIGARETTES iiw M^ EI.VF.77F. A W DOHÁNYT .k|gi i® • Amerika legkedveltebb cigarettája my PÉNZT érő szelvény minden dobozban ' A szelvények pénzért vagy értékes jutalomért e beválthatók. $54 c*^/ §el Mindenki ismeri Za­­é, ' tp°A/ Mindenki szívja Xvj*' is Mindenki dicséri /“/­ Minden dohánykereskedő árusítja ■I ÖSSZEOMLIK A VÁD. A Balf-gyilkosság tárgyalása n­apról-napra friss szenzációkkal szolgál. A tegnapi nap azt a kínos fölfedezést tartogatta, hogy az eddig összehalmozott bizonyíté­kok hamisaknak bizonyultak és az ügyészség összes eddigi terveit halomra döntötték. A nyomozás egészen új ösvényen újra me­gin­duk­t és az ügyészség nem adja föl a reményt, hogy a­ sötét hun min­den egyes szereplőjét kézrekeríti Whitman üg­yészt. Január 1-én elfoglalja New­ York állam kor­mányzói székét is így nem vezet­ KIVONULÁS COLORADÓBÓL. Colorado agyonsanyargatott, a­gyouk hízott bányásznépe bizo­nyára fellélegzett, amikor meg­tudta, hogy a szövetségi katona­ságot visszahívják, a nyomor, a bűn, a kegyetlen, embertelen vé­rengzések földjéről. A 12-ik lo­vas ezred L. osztályát, mely má­jus óta Dak Creekben, Colorado­­ban táborozik, tegnap visszaren­delték a Fort­­Mead melletti ka­szárnyába. Az ezen kívül v­olt lé­vő szövetségi gyalogos csapatok visszah­ívása is m­egkezdődött. Ez a leszerelés előzetesen megállapí­tott terv szerint történik, melyet egy röviddel ezelőtt megtartott tanácskozáson fogadott el Wilson elnök. Ezen a tanácskozáson az elnökön kívül részt vettek­­. Stan­­­son hadügyi államtitkár. .Am­mon­. kormányzó , s Colorado újonnan megválasztott kormányzója," Carl­son. A teljes kivonulás időpontját Wilson elnök és Lockett kapi­tány fogják elhatározni, de addig is az összes csapatoknak készen­létben kell várniuk a visszahívó parancsot. Jo­­J6 TEA ~.lá RUMS KELLEMESSÉ TESZI A TÉLI­­ ESTÉKET. 1 I A LEFINOMABB JAMAICA } J RUMOT ) I jjil úgyszintén importált és belföldi | il ti*, borokat, szilvóriumot, törkölyt,:! 'lvM^x seprőt, gabonapálinkát és a legki-­­ tünöbb likőröket I . jfiE ADLER & MARKUS | \ | 3­ : ” "yj CC^llPl \ ) f | 1487 FIRST AVE., NEW YORKS | t k*»ja. ) I |Sm## ! FONTOS! FIGYELEM! \ | 1 Ki bevásárlását nálunk személye- \ | l'& ■" [5 sen eszközli, fizetett összegének | | %($) Awa&fiffiKBl értékében egy szelvényt kap ntolv- 1 1 5. ,­ezt,u'H‘fw-'" I nv*k 1(1 százalékát az őh­azai nvó- \ ) t^T:i--jl nvu-ban levő özvegyek és árvák se- I gélyalak­jára forditjuk. 1 | j 11|||| Fizetésnél kérjen szelvényt \ 1 ijlljlj I jjglfl (ticketet). I \ ^illigiJLjLiji^‘J Telephone: 8249 Lenox. ( @ I BRAYERMAN'S SHOES | £ A leghasznosabb ajándék bárkinek, \ a t 11 g.v férfinek, mint nőnek. Üzletem 4 B fi I’6 év ala áll fenn ugyanezen .a lie / uS 1 c lye 11. Csak a­ legfinomabb minőségű jijjl 4 r cipók kaphatók nálam » legjutányo 4^’ \mjaB a £ «abb árakban. JP’ , / Si­g BRAVERMAN’S SHOES .* £ El g 1330 THIRD A VF... ß Ä§ H S Bet 78th and 79tli Sts,, New York. 4 P K Inmapban mindennap dupla S. H. M Stampset adunk. - L (XXXXXXZZXXXZXXXXXXXXXXXXZXXXXXZZXXXXXIZZrTXrTTXTXIXl:! á CEO. FREYER 1 Bor és pálinka nagy* és kiskereskedő 1 H64 FIEBT AYBMUS. NEW­­ÍVBE­­4 utca közetében Elsőrendű termékek, pontos kiszolgálás.

Next