Előre, 1915. április (11. évfolyam, 982-1007. szám)

1915-04-03 / 984. szám

HÁBORÚS ESEMÉNYEK AZ “U 10” JELZÉSŰ NÉMET TENGERALATTI ELSÜLYESZTETT HÁROM ANGOL GŐZÖST. NEWCASTLE, április 2. Három angol gőzöst, ame­lyek a Ty­ne folyó torkolatától indultak ki az Északi ten­gerre, elsülyesztett a­ német “U 10” jelzésű tengeralatti naszád. Az elsülyesztett' ’gőzösök a következők: “Glo­­r­iana”, “Sason” és “Nellie”. Mindhármat légberöpítet­­te a tengeralatti, miután a személyzetnek időt adott a ha­jók elfagyására. A mentőcsónakokat Tyneig vontatta az “U 10”. LONDON, április 2. Az “U 28” német tengeralatti n­égy Lisszabonból érkező Reuter-jelentés szerint — s il­­l­esztette el a “Southprint” angol gőzöst. Az elsülyedt gőzös személyzete megmenekült. AMSTERDAM, április 2. A “Nor” norvég bárka személyzetéből. 11 embert az “Unita” gőzös kihalászott. A “Nor” bárkát az “U 28” német tengeralatti naszád sn­- 1 vesztette el. OROSZ HADISZEREK SZERBIÁNAK. GEIsP, április 2. Szombaton éjjel a brailai (Romá­nia) kikötő előtt ismét négy orosz muníciós szállítmány ment felfelé a Dunán Szerbia irányában. BUKARES, április 2. Brailából jelentik, hogy teg­napelőtt újabb orosz­­fegyver- és hadiszerszállítmányt vit­tek a Dunán Szerbia részére. A hadianyag uszályhajók­ra volt rakva, amelyeket ágyúval felszerelt gőzösök von­tattak. Tegnap délután újabb orosz szállítmány haladt el a Dunán, amelyet Bérnben raktak fel és Kladová­ban szál­lítanak partra. A NÉMET CSAPATOK VISSZAVETETTÉK A FRANCIÁKAT. BERLIN, április 2. A német nagyvezérkar a követ­kező jelentést hozza nyilvánosságra a nyugati harctéri helyzetről­: “A Maas és Mosel közötti hegységben heves tü­zér­­harc folyik. A La Pretre erdőben, a tegnapi éjszakát teljesen ki­töltötték a gyalogsági harcok. Le Pretretől nyugatra, összeomlottak a francia táma­dások a német nehéz tüzérség bombázása alatt. Csapa­­taink ellentámadást intéztek a visszavert francia csapa­tok ellen és kiverték azokat előretolt hadállásaikból. A Le Pretre erdőségben már csak két magányos épü­let csoport van a francia csapatok kezei között.” ANGOL PILÓTÁK BOMBÁZTÁK HOBOKENT ÉS ZEEBRÜGGET. LONDON, április 2. Az angol admiralitás a követ­kező jelentést adta ki Hoboken és Zeebrügge bombázása­.A. M. Longmore, az angol légi flotta parancsnoka, a szövetkezőket jelenti:­­“Jelentem, hogy Frank G. Andrese, pilóta-tiszthe­lyettes tegnap reggel több bombát haj­­t­ott a német ten­geralatti naszádokra, amelyeknek építése az Antwerpen közelében fekvő Hole­­ken­ben közeledik a befejezéshez. John P. Wilson pilóta-hadnagy, felderítő szolgálaton volt Zeebrügge felett és 4 bombát hajított a mólónál fek­vő német tengeralatti naszára. Mindkét pilóta visszatért kiindulási helyére. ról: FRANCIA HIVATALOS JELENTÉS, PARIS, április 2. Április elsején a francia hadveze­tés eg a következő jelentést adta ki: “A nyugati­ harctéren a helyzet általánosságban alig változott, Fereimétól délre, Dompierre közelében, utászaink aknák útján megsemmisítettek néhány német sáncot. A Handeyaempben levő német a erőd­ront megtámadá­sánál francia és belga pilóták körülbelül 30 bombát hají­tottak a hangárokra.” AZ ANTANT KUDARCA A BALKÁNON, KONSTANTINIPOL, április 2. Az “Ikdam” ve­­­zércikkben foglalkozik a balkáni helyzettel és végső kon­kurzióképpen a következőket állapítja meg: Oroszország viselkedése Görögországban nagyon rossz hangulatot kel­tett és az előkelő sajtóorgánumok hevesen kifakadnak Oroszország ellen Megállapítható, hogy a viszony Gö­rögország és Ausztria-Magyarország között jó és hogy az orosz és angol csábítás teljesen eredménytelen maradt. Bulgáriával játszanak az antant­ hatalmak. Gesov ugyan még mindig támadja Németországot, de a­ “Kambana” éles hangon ripsztoz és azt írja róla, hogy Bulgária tudja hazafias kötelességeit és soha nem felejtheti el­­Macedó­niát azért, hogy Oroszország térfoglaló politikájának le­gyen játékszere. Megállapítható, hogy az antant minden törekvése a Balkánon teljes kudarcot, vallott. A SZÖVETSÉGESEK PILÓTÁI NYITOTT NÉMET KÖZSÉGEKET BOMBÁZNAK. LONDON, április 2. Egy Amsterdamból érkező Reu­­be­r-jelentés szerint Berlinből táviratozzák, hogy egy szö­vetséges repülőgép jelentkezett, tegnap­ délben Mülheim felett és több bombát ejtett a­ városra. A felrobbanó bom­bák több épületet megrongáltak. Egy másik szövetséges pilóta a Mülseimtől nyugati irányban, néhány kilométerre fekvő Neuen­­m­rgra hají­tott bombákat. A kár jelentéktelen. ELŐRE HARC A DARDANELÁKÉRT Az előző és a mostani háborúkban iharc ezekért. A krími háborúban a Boszporus és Konstantinápoly Erős angol-francia flotta tá­madja a Dardanellák bejáratát. A Fekete-tenger megnyitása a leg­végső és legfőbb célja ennek a flottának. A tengertől mindenfe­lől elzárt Oroszország arckor sok­­kal közelebb után megközelíthető volna, mint a szibériai vasút, könnyebben kaphatna fegyvet és más szükséges szállítmányt és Anglia számára is megnyílnának az élelmiszerforrások, amelyek a délorosz aratás fölöslegéből bő­ven fakadna. Végül az antant Konstantinápoly meghódításától a Balkán államok magatartásá­nak azt a megváltozását remél­hetné, amelyet diplomáciája mindeddig nem tudott sem fenye­getéssel, sem hízelgéssel elérni. A Dardanellák főerősségüket a természetnek­­köszönhetik, a­mennyiben a 45 kilométer hosszú tengerszoros sehol sem szélesebb 5 kilométernél a hol legszűkebb, ott csak 1,9 kilométer. A háború hét hónapját a törökök bizonyára fel­használták a védelem előkészíté­sére. Négy hatalmas erőd áll a őrjárat két oldalán. Ezek már a háború előtt 21 és 28 centiméte­res ágyukkal voltak fölszerelve. 18 ezenkívül még több erődben könnyebb és nehezebb tüzérség van. Azonkívül aknák is segítik a védelmet.­­ Aknákra nézve nem kedvező a­ szabálytalan és erős áram, amelyet ellentétes irányú, szintén gyors alsó áram keresz­tez. Torpedóha­jókról ,és tenger­­alatt­járókról, amelyeknek itt nagy terük volna a működésre,­­ nincs biztos értesülésünk. 1913- ban Törökországnak 12 torpedó­­aurója és 22 torpedóhajója­ volt. Ez a szám azóta bizonyára na­gyobb lett s tengeralattjárói is vannak már Törökországnak. A Dardanellák elleni vállalkozás ne­hézsége nyilvánvaló már a törté­nelemből is. Minden újabb hábo­rúban fontos szerepet játszott a két tengerszoros és Konstantiná­poly birtoka. Azonban végső erő­­megfeszítésig soha­­sem ment a elleni támadást az angol-francia flotta akadályozta meg. Az orosz­török háborúban, 1877 és 78 kö­zött Oroszországnak nem volt tá­madásra képes tengeri, hadereje a Fekete-tengeren, m­íg a keleti­­tengeri flottája Anglia ellenséges magatartása miatt ezt a tengert nem hagyhatta el. Ekkor a törö­kök erősebbek voltak a tengeren s ennek jelentősége kiderült ak­kor, amikor Plevna eleste után a törökök Szulejmán pasa hadere­je, amelyet az oroszok az Angei­­tengeren Enos felé­­szorítottak, a szabad tengeren a Dardanellákon Konstatinápoly védelmére siet­hetett. Végül az angol flottának a Márvány-tengeren való megje­lenése megállást parancsolt az oroszoknak. A két utolsó háború­ban, a tripoliszi és a Balkán-há­borúban a Dardanellák hadműve­leti célpontok voltak. Amikor az olaszok Tripoliszban alig bírtak hajóágyúik hordképességének­­ megfelelő távolságig behatolni az országba, az Aegeitengeren való fenyegető demonstrációval tettek­­ kísérletet, amelynek legfontosabb eredménye természetesen a véd­telen szigetek elfoglalása volt.­­ 1912 április 18-án két óra hosszá­ig ágyúzták a Dardanellák erőd­jeit, de ezek teljesen sértetlenek maradtak. Később, júliusban sem mentek többre, mert az öt torpe­dóhajót az erődök tüzelése vissza­szorította. Sokkal nagyobb szere­pet játszottak a­ Dardanellák a balkáni háborúban, habár a gö­rög flotta, amely támadólag lé­pett fel,és sokkal gyöngébb volt az olasz flottánál.­ Itt­ arról volt szó­­hogy az Aegei-tengeren megaka­dályozzák a törökök számára Kis­­ázsiából és Szíriából érkező erősí­téseket.­­A görögök már a háború első hónapjában megszállták Lemnos szigetén a Mudros-öblöt, mely az Aegei-tenger északi ré­szén a legjobb kikötő és innen tervszerűleg figyelhették meg a Dardanellákat és a török flottát. A­ Balkán-háborúban a tengeri haderő teljesen a szárazföldi harc­­ szolgálatában állott. Ezért fejlő­dött ki a tulajdonképpeni küzde­lem a Dardanellákért akkor, a­mikor a tör­­­ök c­sataldzsai állá­sukat szilárdan tartották és a bolgároknak Konstantinápoly el­len való előnyomulását megaka­dályozták. 1912 december 16-án a törökök támadást próbáltak a nyílt tengeren a görög flotta el­len, de éppen ezért nem a legszél­sőbb elhatározottsággal, mert kí­mélni kellett a flottát, amelynek ágyúi Cataldzsa védelménél oly hasznosaknak bizonyultak. Ami­kor 1913 elején a háború ismét kitört, úgy a török, mint a bolgár támadás főképpen Gallipoli-fzl­­get ellen irányult. A törökök ugyanis a­­­satardzsai állás cse­kély kiterjedése miatt közben je­lentékenyen meggyarapodott ere­jüket m­­a tudták kifejteni, a bol­gárok pe­dig szárazföldről akar­ták a keu­cspontosi erődítéseket bevenni, hogy a görögöknek utat­ nyissanak- amire az ő flottájuk gyönge volt. A vállalkozás mind­két részről sikertelen maradt, fő­képp­­­ azok­ politikai események folytán.­­Sok a második bal­káni haborura­ vezettek. Fölvető­dött azonban a Dardanelláknak a szárazföld felől való meghódítá­sa, amit itt ősi partraszállított csa­patok segítségével ismét meg le­hetne kísérelni. Ilogy a keskeny földnyelveken, amelyek főként az­­ eu­rópai oldalon jönnek tekintet­be, a támadás milyen nehéz, azt a bolgárok előnyomulásának meg­akadályozása mutatja. De nehéz a védekezés is. Ha ugyanis az el­lenség oly korlátlan mértékben rendelkezik szállító­­eszközökről,­­ csatahajókról és azokat kísérő hadihajókról, mint az ántánt, ak­kor az a veszedelem fenyegeti a védelmet, hogy csapatait a part­­ mentén felaprózza s a­ döntő és valóságos támadás helyén nem tud­ kellő ülőben és elegendő számban megjelenni. A Darda­nellák ostroma annyit jelent, hogy a törökök kénytelenek a kaukázusi és egyiptomi harctér­ről a Dardanelláknál és a szom­szédos partvidék védelmére jelen­tékeny haderőket elvonni. Emel­lett figyelembe kell venni, hogy­­ a török flottának éppen elég mun­kát ad a Fekete-tengeren meg­akadályozni az orosz flotta ura­lomra jutását, amely most észak­ról­­ fenyegeti a Boszporus bejá­ratát, ágyúzással vagy csapatok partra,szál­lításának kísérletével. A török flotta tehát csak korlátlot mértékben fordíthatja figyelmét a délről fenyegető ellenség felé. Csata után. ALBÁNOK ÉS MONTENEGRÓIAK HARCA. BERLIN, április 2. Londonból jelentik a “Telegraph Unio”-nak. Athénból érkezett hírek szerint az albán-mon­­tenegrói határon heves harcok folynak. Kisebb-nagyobb csapatok a montenegrói h­atárőrcsapatok megtámad­ták és vissavonulásra késztették. Az albánok Durazzo el­len még nem intéztek támadást, de a város környékét el­foglaló magaslatokat már megszállották. AZ ANGOL SAJTÓ LEFOKOZZA A VÉRMES REMÉNYEKET. HÁGA, április 2. A “ Daily Chronicle” óva int a túl­ságos optimizmustól ,a Dardanellákon való áthajózás ki­erőszakolását illetőleg. Kaleb Sultan és Kilid Basír mel­lett, tehát a legkeskenyebb részen bizony nagyon vesze­delmes a vállalkozás. Nagarámái is nagy veszedelem fe­nyegeti a támadó flottát. A “Times” is kizártnak tart­ja, hogy tekintélyes számú szárazföldi csapatok együttes köz­reműködése nélkül el lehet foglalni a tengerszorost. A “Daily Chronicle” jelenti Athénből. A törökök a Dardanellák északi részén több nagy hajót csoportosíta­nak, amelyek robbanóanyagokkal vannak tele, úgy hogy, ha az erődök várakozás ellenére el is esnének, a száraz­földről föl lehet robbantani ezeket a hajókat, aminek kö­vetkeztében teljesen el volna zárva az átkelés. tniJMM Teljes felelősség mellett és a legolcsóbb napi árfolyam sze­rint továbbítunk pénzt az óha­zába Rotterdam, Copenhagen és minden semleges területen keresztül. J8F~ írjon árjegyzékünkért. Több mint 36,000 pénzküldeményt továbbítottam az óhazába a világháború ideje alatt. Ez a szám az amerikai magyarság legszebb bizalmi nyilatkozata, írjon azonnal leszállított és lehető legolcsóbb pénzárjegyzékemért. Németh János hangá** volt császári és királyi konzuli ügynök 457 WASHINGTON STREET, NEW YORK, N. Y, Felsővárosi iroda: 1597 Second' Ave., a 83-ik utca sarkán, New York. Vidéki fiókiroda: 150 Second Street, PASSAIC, N­J. [xxxrxxxxxgxxxxxrasjm^xxxxxxxxxxxxxxxxxxa^xxsxxxxx: HA A GYOMRA NINCSEN RENDBE, AKKOR ROLAXOT VEGYEN BE! A ROLAX MAJD KITISZTÍTJA S BETEG TESTÉT KIGYÓGYITJA! Mert a ROLAX GYOMOR, ÉS VÉRTISZTITÓ CUKORKA gimnekeknek. Vagyokmik egyformán yrv­re*.’ Hófehér, si­s»egii cukorkái llin­den ibditzon mn^ta u ROLAX név! — IMro­» ilolio».! — fii M neesés! —— VO­Я•»*»»♦ Oy 1 dollár! .A fiénzt küldje e rímre: RÚTH SÁMUEL, "Megváltó” Gyógytára 125 AVE. A. Cor. 8th Str. DEPT. E. NEW YORK, N. Y. e M Elasztikus haskötők, Gummih­arisnyák, Sérvkötők rak­tára. Minden megrendelést a legol­csóbb árak mellett azonnal elkészí­tünk. Minden munkáért kereske­­­­dünk. Kérje legújabb ingyenes ár­jegyzékünket. Postai megbízásokat azonnal elintézünk. j HENRY FRAHME 1499 Third Ave., a 84-85 St. között. ] KÜLÖN Női OSZTÁLY. Nyitva 1 este 8-ig. Vasárnap déli 12 óráig. BESZÉLŐGÉPEK ÉS HANGSZEREK Könnyű fizetési feltételek mellett. NINCS HUMBUG! NINCS AJÁNDÉK! j-Hwla i-msdRisi­ar­a. tu, lkikusiibuktes kiszolgálás. ! VIDÉKI MEGRISNDELÉSEKET PONTOSAN I?« SAJÁT KÖLTSÉGL511ÍN ESZKÖZLÜK. HERRMAN ARTHUR 1239 First Ave., Cor. 67, New York. NVITVA MINDEN ESTE ÉS VASÁRNAP IS. * *íM2Mí**S* •♦**!**I’ *** *♦* *** *** *1**»* *** *!<*I**F*í******* *♦*%* *♦**$* 'I***4 * t* \* «5» «5* ANNAK AZ EMBERNEK Ki nem hiszi, hogy vásárlásainál pénzének tel­jes értékét is megkaphatja, meg kell néznie mi MIELŐTT MÁSUTT VÁSÁROLNA a McCANN’S KALAPOKAT 210 BOWERY ÉPPEN A RiVINGTON Street-tel SZEMBEN. if i•M *> t

Next