Előre, 1915. november (11. évfolyam, 1163-1187. szám)
1915-11-17 / 1177. szám
TREVELYAN AZ ANGOL ALSÓHÁZBAN FELSZÓLÍTJA A KORMÁNYT A BÉKETÁRGYALÁSOK MEGKEZDÉSÉRE CHURCHILL KITCHENERT ÉS FISHERT VÁDOLJA. LONDON, november 16. Rendkívül szenzációs volt az angol alsóház tegnapi ülése, amelyen egész sereg tekintélyes államférfi tette éles kritika tárgyává Asquith kormánya hadvezetését. Sir Arthur Markham, Kitchener lord hadügyminiszter ellen intézett támadása példátlan a brit parlamentarizmus történetében. Kitchener lord — mondta Markham — nemcsak az antwerpeni és dardanellai végzetes ballépésekért felelős, hanem azért is, hogy az angol nemzet kerülő utakon és gyakran csak hetek múltán értesül a szövetségesek kudarcáról. “Míg Kitchener lord — aki senkitől sem fogad el tanácsot — hivatalában marad, nem nyerhetjük meg a háborút. Sir Edward Carson kijelentette, hogy a legutolsó haditanácson — melyen résztvett — követelte, hogy az esetben, ha a szövetséges hatalmaknak nem áll módjukban gyors segélyt küldeni Szerbiának, figyelmeztessék, nehogy céltalanul hozzon áldozatokat. “Én azért váltam ki a kormányból — folytatta a volt igazságügyminiszter — mert a kabinet tagjai soha sincsenek egy véleményen. Bonár Law és Lloyd George urak osztják nézetemet. Mindkettő memorandumot terjesztett a kabinet elé, amelyek nyilvánosságra hozását követeltem.” Carson után G. P. Trevelyan emelkedett szólásra és azon nézetet juttatta kifejezésre, hogy a jelenlegi hadi kiadások mellett lehetetlen a háborút a végtelenségig folytatni. “Figyelembe kellene vennünk segélyforrásainkat, hogy meddig tudjuk a háborút folytatni, nem a győzelemért, hanem exisztenciánk megmentésére. Németország lassú megsemmisítésének terve — folytatta Trevelyan — feltétlenül romlásba visz úgy bennünket, mint Németországot. Semmi szégyenleni valót vagy megalázkodást nem látok abban, ha megkezdjük a béke helyreállítására irányuló tárgyalásokat.” A kabinet nevében Bonar Law válaszolt Trevelyannak: Jelenleg egyáltalán nincs helye az efajta kijelentéseknek és a kormány elhatározta, hogy folytatja a háborút, míg célját el nem éri. Winston Churchill, — aki a nyugati frontra készül — felhasználta a vitát, korábbi tevékenysége igazolására és különösen, hogy a dardanellai és antwerpeni hibákért a felelősséget Fischer és Kitchener lordokra hárítsa. Churchill a következőket mondta: “Azt hiszem, nem szabad az országot addig elhagynom, míg az admiralitás egyes tetteire — ame-lyek vezetésem alatt fordultak elő — világot nevetnék. Nem tudom belátni, hogy a Falkland-szigetek közelében lefolyt csata története miért nem hozható nyilvánosságra. Utódomnak módjában áll az összes jelentések nyilvánosságra hozása, amelyek az ütközetről beérkeztek. E dokumentumokból ki fog derülni, hogy kit terhel a felelősség a Csendes-óceán déli részén és a Falkland-szigeteknél lefolyt csatákért és én igazolva leszek.” Ezek után Churchill megvádolta Kitchener és Fisher lordokat, az utóbbit, aki úgy az antwerpeni, mint a dardanellai végzetes ballépések előidézésében részes. Beszéét azzal fejezte be, hogy a Gallipoli-i és egyéb más csalódások miatt nem szabad a bizalmat teljesen elveszteni. “Nagy-Britanniának nehéz napjai vannak, azonban még nehezebbre is kilátás van, mielőtt javulás állana be.” SZÉTSZÓRTÁK TIÍRE” FŐSEREGET . SZERBIA TELJESEN AZ EGYESÜLTEK ÉS BOLGÁROK KEZÉN. BERLIN, november 16. A balkáni hadjárat közeledik a befejezéshez. Ó-Szerbia teljesen az egyesült német-osztrák-magyar és a szerb seregek kezén van és a szétszórt szerb fősereg roncsai ezres csapatokban rakják le a fegyvert a győztes előtt. SZÓFIA, november 16. (Via Berlin—London.) A bolgár és az egyesült seregek a front minden egyes pontján győzelmesen haladnak előre. Délen a bolgár seregek sakkban tartják az angol és francia segélycsapatokat. Egy francia csapatot, amely átlépte a Cérnát, a bolgár csapatok súlyos veszteséggel vertek vissza. Nistől nyugatra Mackenzen seregei és a bolgár seregek szorosan nyomon követik a menekülő szerb csapatokat. A szerb fősereg szétoszlott apró csapatokra, amelyek a hegyek között guerilla-harcot kezdtek. A SZÖVETSÉGESEK VISSZATÉRNEK HAJÓIKRA. BERLIN, november 16. Szalonikiből jelentik a “Frankfurter Zeitung” részére, hogy a szövetségesek Görögország nyugati partján, Epirusban, Santa Quaranta kikötőben csapatot helyeztek partra, hogy délnyugatról felmentsék a bolgároktól szorongatott Monasztirt. A csapat parancsnokától kiküldött felderítő különítmények azonban azzal a jelentéssel tértek vissza, hogy a hegyek annyira úttalanok, hogy azokat még gyalogság sem tudja átlépni. LÉGI TÁMADÁS BRESCIA ELLEN. RÓMA, november 16. (Via Paris.) Az olasz hadvezetőség jelenti, hogy tegnap reggel 8 órakor két osztrákmagyar repülőgép bombázta Bresciát. A bombák 7 személyt megöltek, tizet megsebesítettek, de anyagi kárt nem idéztek elő. ELŐRE 100 koronát 15 LED küld Magyarországba Jótállás mellett a TRANSATLANTIC TRUST COMPANY A MAGYAR KIRÁLYI POSTATAKARÉKPÉNZTÁR Ekyedüll Hivatalos Képviselete AxuerikAbao. Vidékiek Írjanak pénzküldő ívekért és válaszborítékokért erre a címre TRANSATLANTIC TRUST COMPANY 67 WILLIAM STREET, NEW YORK, New Yorkiak forduljanak személyesen a bank fióktelepéhez: 109 Avenue A, Corner 7th street, amely a rendes üzleti órákon kívül hétfőn, szerdán és pénteken este 8 óráig van nyitva. KÉT MÓDSZER: A háború kevéssé hasonlít ahhoz a képhez, amelyet gondolkodók, közgazdák, politikusok a háború előtt alkottak róla. Senki sem hitte volna, hogy ekkora háború eddig eltarthat, seki sem hitte, hogy a gazdasági bajok és megrendülések a háború tartama alatt nem lesznek nagyobb méretűek. A társadalom gazdasági, politikai, sőt élettani ellentálló ereje sokkal nagyobb, mint amilyennek általában gondolták. Valószínű, hogy a nagy válság minden országban csak a háború befejeztével tör majd ki és akkor ki fog derülni, hogy végső soron mégis azoknak volt igazuk, akik az egész európai művelődés és fejlődés összeomlásától tartottak a világ vezető nemzetei között kitörő háború kapcsán. De az egészen kétségtelen, hogy a háború tartama alatt nem következett be sehol az a nagyi összeomlás, amelyre oly sokan számítottak. A háború a mai társadalmi rend nagy alkalmazkodó képességéről tett tanulságot. Sokan hitték azt, hogy a háború tulajdonképen megbénít minden termelő munkát. Arra sokan gondoltak, hogy a hadsereg ellátására dolgozni kell, de kevesen gondoltak arra, hogy a háború alatt is megmarad minden országnak a lakossága, amelyet egyrészt elkell a munka termékeivel látni, másrészt, amelynek munkaalkalmakat kell teremteni, hogy megélhessen. Ez a kérdés szerfölött komoly és nehéz a hadsereg szükségleteinek lettek, az országot is el kell tartani, de viszont soha még annyi munkást nem emelt ki a mozgósítás és behívóparancs a munkából, mint ez alatt a háború alatt. A súlyos kérdés megoldást nyert a nők és bizonyos tekintetben a gyermekek mozgósításával. A nőknek a munkapiacba és a legkülönfélébb foglalkozásokba való betódulása, a háborús gazdasági életnek egyik legjellemzetesebb vonása és magyarázata egyúttal annak, miért tarthat ilyen sokáig a háború? Mi-vel senki sem gondolt arra, hogy ez ilyen nagy mértékben és ilyen gyökeresen fog megtörténni, azért nem lehetett sok mindent előrelátni a háború gazdasági jejlenségeiből. Senki sem tartotta lehetségesnek — és kívánatosnak ma sem tarthatja senki —, hogy a legsúlyosabb testi munkát lekötő és igénylő szerszámgépek mellett 10—12 óráig, sőt annál is tovább, fognak nők dolgozhatni. Senki sem hitte, hogy a férfimunkásoknak ideiglenes helyettesítése — ha ez a helyetesítés a nő egész részének és a jövendő nemzedék fejlődése 152 BŰN ÉS BŰNHŐDÉS pejkám sem volt! Bizonyosan kikérdezték a háziasszonyomat is... de most elég. Assez cause! Kellemes viszontlátásra ! Elment, reszketve. Valóságos hisztérikus felindulás vett rajta erőt, de volt valami fájdalmas gyönyöre is. Különben el volt keseredve és fáradva. Arca eltorzult, félre húzódott, mintha szélütés érte volna. Néha egészen kimerült, aztán hirtelen újra visszatért minden ereje, a szerint, amint emelkedett, vagy gyöngült benne az a felindulás. Zametov még sokáig ült ama helyen, hol Raszkolnyikov hagyta, s gondolatokba mélyedt. Raszkolnyikov kizárta előtte minden gondolatát, mely ama tényre vonatkozott, s az ő vallomásai most egészen más fényt vetettek a dologra s más meggyőződésre vezették őt. — Ostoba, szamár az a — Petrovics Ilya, — mondta végre. Alig nyitotta ki Raszkolnyikov az utcára nyiló ajtót, a küszöbön Razumihinbe ütödött. Majd összekoccantották a fejüket. Végigmérték egymást. Razumihint végtelen bámulat fogta el, de nem sokára harag, méreg villámlott a szemében. — Hát te itt vagy ? — kiáltott tele torokba. Kiszöktél az ágyból! Még a dívány alatt is kerestelek! A padláson is voltunk. S Násztászját majd agyonvertem miattad.. . És tessék, ő itt van... Rogyka, mit jelentsen ess? Mondd meg az igazat, vallj be mindent! Hallod? — Azt jelenti, hogy halálra untalak már mindnyájatokat s egyedül akarok lenni, — felete nyugodtan. — Egyedül? S alig bir járni, sárga mint az őszi falevél, lélekzeni sem tud már. Bolond!... Mit kerestél a kristálypalotában? Valld be rögtön! — Hagyj békét, — felelt Raszkolnyikov s menni akart. Hanem ez már dühbe hozta Razumihint, megragadta a vállait. — Hagyj békét? Azt merted mondani: hagyj békét? Hát tudod-e, hogy mit csinálok én most mindjárt veled? Nyakon ragadlak s bezárlak, belakatolom az ajtódat! — Hallgass, Razminhin — felelte Raszkolnyikov halkan és nyugodtan — hát nem látod, hogy megvetem a jótéteményeidet? Micsoda gyönyörűséged van abban, ha rám kötöd a szivességedet, én rám, aki leköpöm mindet! Olyanhoz tolakodál, aki egyáltalán nem akarja ennek rovására megy is — ilyen teljes lehet. A merre üzemekben, gyárakban, szántóföldekben, a mezei munka és állattenyésztés színhelyein megfordul az ember: hadifoglyok mellett mindenütt találkozik dolgozó (sokszor, milyen keservesen, majdnem mindig, milyen gyalázatosan fizetett nőkkel! Sokan haladásnak gondolják ezt, hogy ime a nők kikerülnek a házi gazdálkodás “szűk” köréből, noha azt hisszük, hogy meglehetős nagy optimizmus szükséges ahhoz, hogy valaki haladást lásson olyan jelenségekben, amelyek a legdöntőbb ponton támad- t ják meg a fajt: a jövendő nemzedék egészségét ássák alá. A szerszámgépek, esztergapadok mellett 20—30 kilogramos súlyokat eme-!lő, őrült, gyorsasággal és feszült figyelemmel dolgozó nőkben bajos a haladás vívmányait üdvözölni. A nőknek a férfimunka területeire való özönlése csak akkor, nem lesz végzetes hatású az egész társadalomra, ha a férfimunka ideiglenes elvállalásával együtt a nők fokozott védelmében részesülnek, ha bérük legalább annyi, mint a férfiaké és ha megszűnik politikai jogtalanságuk is. A műhelyekben és gyárakban verítékeező nők a társadalmi haladásnak és a nők fölszabadításának csak egyik — és hozzá — nem is kívánatos módszerét képviselik. ---------------- VAKMERŐ UTCAI RABLÓ. Tegnap délután három álarcos rabló, Newarkon, az Oxford streeten megtámadta Emil Blumenheim pénzbeszedőt és elrabolták a nála levő $238 dollár készpénzt. A vakmerő rablók után a rendőrség erélyes nyomozást indított; személyi eltásuk hiányzik annak ellenére, hogy a rablás a legforgalmasabb utcák egyikén történt. ---------------- EGY MUNKÁS KATASZTRÓFÁJA. A Brooklynban, 1247 Greeneavenuen lakó 33 éves William Schlitt pék tegnap munkahelyén, a 386 Chancey streeten levő p.-kműhelyben dolgozott, amikor egy gép elkapta a jobb karját és a szerencsétlen embert magához rántota. Schlitt-et a mentők a PÉNZKÜLDEMÉNYEKET AZ ÓHAZÁBA — PONTOSAN, JUTÁNYOSAN — és teljes felelősség mellett általunk küldhet. IOO korona $15.50 OOOkor. $1 54.00 ÁLLAMI TAKARÉKPÉNZTÁR és KERESKEDLMI BANK 1935 MNAVAUKEE AVE. CHICAGO, ILL. KÉRJEN PÉNZKÜLDÖ IVET. Segítsünk Magyarországi Testvéreinken! Biztosan el tudok szillsítani ajbil'k caomunokat MAGYARORSZÁGRA német Kiállítóim filial. KATONÁK RÉSZÉRE: 1. számú választók: 10 legfinomabb szivar ......................... $2.00 2. számú választók: 100 legfinomabb cigaretta ....................$1.70 3. számú választók: 50 legfinomabb cigaretta ’’ ” 10 szivar és dohány ...................................$i.so 4. számú választók: pipa, dohány tűzszerszám és 1 palack legfinomabb cognac .................................$2,25 5. számú Választók: Harisnya, kézmelegítő, haskötő, sál, " tiszta gyapjúból s egy üveg gyomorkeserű ...................................................................3.40 C. számú választók: Harisnya, ketyn, alsóruha, sál, mindez gyapjúból és egy üveg gyomorkeserű .............................................................. $4.20 Craktikus ensxeAllhsis magfinegyének végére: 7. számú választók. Tartalma: szalonna, pumpernickel, vaj, condensált tej, szárított gyümölcs, sajt, cukor, tea és egy üveg verés bor kb. 10 font ...............................$4.30 3 számú választók. Tartalma: Frankfurti, sajt Sardinia, őzgerinc, kolbász, mustár, kakes csokoládé és egy üveg Forró bor ..$2.25 9. számú választék: 20 fontos csomag .............................................$9.50 Az összes cikkeket, portómentesen küldjük, bármely magán vagy katonai címre Ausztria-Magyarországba vagy németországba. Úgy a feladó, mint a címzett pontos címe szükséges. Katonáknak elegendő a csapattest megjelölése. Rendeljen a fenti számok szerint és küldjön cheguet vagy money ordert. Bármely nagyságú rendelést elfogadunk. E. R. Thickr 35—37 W. 23rd Street, Dep ., New York City. RENDELÉSI LAP. Rendelő neve és cime ............................................................................................... A választók száma ................................................................................. Címzett neve és lakása ............................................................................ . i sh wck -kórházba szállították, ahol az összeroncsolt jobb kart amputálni kellett. A szerencsétlen ember ezen kívül oly súlyos belső sérüléseket szenvedett, hogy életbenmaradásához nicsen remény. , ---------—----- A WILLIAM SBURQBAN, 242 HHarman streeten lakó 59 éves Mrs. Margaret Hauk-ot tegnap a Knickeboeker armen egy automobil elgázolta és súlyosan megsebesítette. Eszméletlenül szállították a német kórházba. sár Üllőre ...t pártolod Mezei ax Flórét, is pártolod. A ROSSZ VISZONYOK HALÁLBA KERGETTÉK. LAKEWOOdTn. J. nov. 16. Tegnap itt gázzal öngyilkosságot követett el a Brooklynban, 484 Bedford avenuen lakó Louis Abramowitz fehérnemű gyáros. Az öngyilkos levelet hagyott hátra, melyben kijelenti, hogy végzetes tettéta rossz viszomok miatt követte el. ______________. oldal | GOLDBERGER JAKAB | | HAJÓJEGY IRODÁJA. J X Pénzküldés. Magyar Bankár x 4 432 State St., Saját házában. *;• | PERTH AMBOY, N. J. J *** *2«*J**1»«$**2 * *■!♦ ♦ ***♦ +1**1* v *1**♦ **♦ * *♦ * *♦ * '»**s *1* *1* v *v* *v* RASZKOLNYIKOV 149 Ezek még beváltani sem tudták a bankjegyeket. Az egyik öt ezrest váltott egy irodában. Négy ezrest megolvasott, reszketni kezdett, az ötödiket úgy gyűrte zsebre, csakhogy hamarább elkészüljön. Persze rögtön gyanút keltett. S igaz lett vége mindnyájuknak egyetlen ostoba ember miatt. Hát így kellett ezt megcsinálni? — Nem csodálom, hogy reszkettek a kezei, — szólott közbe Zametov. Nehéz dolog hamis ezres bankjegyet váltani. Lehetetlenség mindig uralkodni idegeinken. — Lehetetlenség?—Eh, mintha ön képes lenne rá! Én, részemről, nem bírnám megtenni: ezer rubelért olyan sokat kockáztatni! Ezres bankjegyet vinni egy bankárhoz, akinek olyan éles szeme van, — nem, én nem tudnám megtenni. Megzavarodnám. És ön talán nem? Raszkolnyikov szerette volna kiölteni rá a nyelvét. Időnként hideg borzongás futott végig a hátán. — Én másként tettem volna, — szólott végre. Következőképpen: az első ezret négyszer, mind a négy sarkánál megszámláltam volna, s minden darabot jól megvizsgáltam volna. A másik ezret már csak félig olvastam volna meg s akkor kihúztam volna egy öt rubelest. Világosság felé tartva, jól megforgattam volna: vájjon nem hamis-e? Elbeszéltem volna, hogy nagyon aggódom, mert egy rokonomat nem régen hamis pénzzel csaptak be. 8 ez alkalommal egész történetet beszéltem el. Akkor aztán elővettem volna a harmadik ezret., “De leteszem, szólanék, — mert úgy sejtem, hogy a másodikat nem jól olvastam meg.” 8 akkor megint találok egy vizsgálni való százast. 8 Így tettem volna mind az ötezerrel. Kétségbeejtettem volna a pénztárnokot. “Jöjjön csak, nézze, vizsgálja, mai nap nagyon kell vigyázni a pénzre.” A pénztárnok már azt sem tudta volna, hogyan szabaduljon tőlem? Végre kifelé indultam volna az ajtón, de megint visszatérek, beszélek, bocsánatot kérek, kérdezősködöm. És így tettem volna! — Micsoda borzasztó dolgokat beszél Ön! — kiáltott fel nevetve Zametov. Beszélni könnyű, hanem ha tettre kerülne a dolog, ön is megszeppenne. Azt mondom önnek, hogy nemcsak egy mi fajtánkbeli, de egy gyakorlott, edzett gazember is meghökkenne a cselekvés pillanatában. De hát mit kutatunk mi olyan messzire, itt van egy közelebbi eset, az öreg asszony története. Aki azt megölte, desperátus fickó lehetett. Az kockáztatott ám