Előre, 1915. december (11. évfolyam, 1188-1214. szám)
1915-12-01 / 1188. szám
AZ OSZTRÁK-MAGYAR SEREGEK MEGKEZDTÉK MONTENEGRO ELFOGLALÁSÁT A MONTENEGRÓIHADSEREG CSAK RÖVID IDEIG FOG ELLENÁLLHATNI — MONDJA A LONDONI MONTENEGRÓI KÖVET. BERLIN, november 30. (Via Tuckerton.) Miután az egyesült német-osztrák-magyar seregek — a bolgár hadsereg támogatásával — befejezték a Szerbia elleni hadjáratot, kezdetüket vették a Montenegro elleni hadműveletek. A ‘‘fekete hegyek” országának elfoglalására irányuló operációk meglepő gyorsasággal folynak. A Szandzsákból Montenegróba betört osztrák-magyar csapatok feltartóztathatatlanul nyomulnak előre és alig néhány nap leforgása alatt a Lim-folyó átlépésén kívül elfoglalták a — Pribojtól délkeletre, fekvő — Metalkanverget. Közben tovább folyik a Szerbiából kiszorított szerb fősereg roncsainak üldözése, amelyek — német katonai szakértők szerint — mielőtt az Adriát elérnék, kapitulációra kényszerülnek a montenegrói és albániai hegyekben. BÉCSI JELENTÉS A MONTENEGRO ELLENI OFFENZIVÁRÓL. BÉCS, november 30. A Szandzsákból Montenegróba benyomult osztrák-magyar seregtest gyorsan nyomul előre és a kis ország elfoglalása rövid időn belül befejezést nyer. Azon csapattestünknek, amely október elején tört be Montenegróba, csupán az volt a feladata, hogy megakadályozza a montenegrói sereg egyesülését a szerb seregekkel. A csapattest fényesen megoldotta feladatát és most, miután a Szerbia elleni hadjáratunkat befejezettnek tekinthetjük, megkezdtük offenzívánkat a montenegrói hadsereg ellen. A támadást a Szandzsákból kezdtük meg mert az ország északnyugati határa elsőrangú természeti erőd. A monarchia vezérkara csapatai Montenegro elleni operációiról a következő jelentésben számol be: “A Montenegro ellen folyamatban levő offenzívánk az ország északi és északkeleti részén szépen fejlődik. A Visegrádtól délre és Pribajtól keletre fekvő Metalka nyereg csapataink kezén van. A bolgárok elfoglalták Golest, Bardgót, hasonlóan a Perizavietől nyugatra fekvő magaslatokat és az ellenség üldözése közben Prizrend felé közelednek.” A MONTENEGRÓI ÉS A SZERB SEREG KAPITULÁCIÓNAK NÉZ ELÉBE. IZ LONDON, november30. A Berlinből, Bécsből és Idomából érkező legújabb jelentések szerint a német és az osztrák-magyar balkáni sereg egy nagyobb része Montenegróra vetette magát. Ebből az itteni katonai szakértők arra következtetnek, hogy az egyesültek elhatározták a montenegrói sereg és a szerb sereg roncsainak elfogását. Miközben az egyesült seregek a Szandzsákon át nyomulnak be Montenegróba, azalatt a bolgár csapatok követik az Albániába — Skutari felé menekülő — szerb csapatokat. A MONTENEGRÓI HADSEREGNEK NINCS TÜZÉRSÉGE. LONDON, november 30. Popovich, Montenegro itteni követe kijelentette, hogy az antant hatalmaknak egy percig sem szabad habozni a segélycsapatokkal és a legrövidebb idő alatt erős hadsereget kell partra helyezniök Albániában, mert a montenegrói hadsereg csak rövid ideig fog tudni ellenállhatni a központi hatalmak seregeinek. Miklós király hadseregének alig van tüzérsége, teljesen elfogyott a muníciója és a három háborúban kimerült nép az éhhalálhoz van közel. A Cettinjéből érkező jelentések szerint a frontban álló montenegrói katonák is éheznek. 15 EZER BOLGÁR MONASZTIR 8000 FŐNYI SZERB HELYŐRSÉGE ELLEN. RÓMA, november 30. (Via Paris—London.) A bolgárok megkezdték Monasztir ostromát és a szerb déli sereg ez utolsó hadműveleti bázisának eleste minden percben várható — jelenti a “Giornale d Italia” tudósítója Szalonikiből. A várost 8000 főnyi szerb csapat védi, de ezek alig lesznek képesek hosszasabb ellenállásra- a 15 ezer főnyi bolgár sereggel szemben, amely tüzérségével is fölényben van a védőkkel szemben. RÖVID IDEIG LESZ NYITVA AZ ÚT KONSTANTINÁPOLYBA — MONDJÁK A SZÖVETSÉGESEK. LONDON, november 30. Az itteni sajtó kigúnyolja a német nagyvezérkar azon jelentését, hogy a Szerbia elleni hadjárat befejezést nyert, mert nyitva van az út Konstantinápolyba. A “Times” és a többi lapok azt állítják, hogy a háború a Balkánon még csak ezután veszi kezdetét. Az út Konstantinápolyba csak rövid ideig lesz nyitva a központi hatalmak részére, mert a Macedóniába küldött angol-francia sereg rövid időn belül elég erős lesz ahhoz, hogy eredményes offenzívát kezdhessen Szófia ellen. Egy hét leforgásán belül erős orosz sereg vonul át Románián Bulgária hátbatámadására és Románia is csatlakozni fog a négyes antanthoz. A szövetségesek így túlerőben lesznek a központi hatalmak és a bolgárok seregei felett, mert ezek hiába várnak segélyt Törökországtól. A török kormány nem küldhet csapatokat külföldre, mert ezáltal forradalmat idéz elő. ELŐRE Karácsonyi és újévi pénzküldés 100 koronát 15 dollárért küld Magyarországba teljes jótállás mellett a a MAGYAR KIR. POSTATAKARÉKPÉNZTÁR egyedüli hivatalos képviselete Amerikában. Vidékiek Írjanak pénzküldő ívekért és válaszborítékokért erre a címre: TRANSATLANTIC tRUST (WANT 67 WILLIAM ST., NEW YORK, N. Y. New York és környékén lakó honfitársak keressék fel személyesen a bank fióktelepét: 109 AVENUE A, CORNER 7th STREET alatt, amely MINDEN NAP — szombaton is — reggel 9 órától este 8 óráig van nyitva. EMLÉKEZÉS KAIR HARDIERA Írta Bernhard Shaw. Biztos vagyok idenne,hogy az afsóházat és a munkáspártot a megkönnyebbülés érzése fogja el, miért Keir Handle betetet az enyészetnek adták át. Vajha hozzátehetném azt is, hogy szellemre még közöttünk maradt, hogy így föléleszezem az iránta való félelmet. De ebben nem vagyok annyira bizonyos, mert — ,legalább ebben a pillanatban — úgy látszik, hogy a szellemét is magával vitte. Mindamellett, amióta ő nincsen, az alsóháziban kevésbé “botrányosan"’ mennek a dolgok. Azaikor Keir Karolia valamely kérdésben szálásra emelkedett, a miniszteri padokról csak egyet tehettek: hazudtak, arcátlanul, rosszakiaratúan hazudtak, mint egy noib, mint egy Tartuffe, tekintet nélkül a bizonyítékokra, amelyekelegendőek lettek volna arra, hogyaz eget ásta földet beborííssák, hogy végre azt kérdeztük, vájjon nincsen-e a kormánynak becsületes hazudója, egy vakmerő, hatalmias hazudója, meggyőződéssel és Végcélokkal bíró hazudója, akiben a gonosz elég erős arra, hogy kihívja a jót az ellenfélben. Most, hogy Keir Bárdié nincsen többé, a hazugság a szokásos alsóházi típust veszi magára: nyugodtan és biztosan és méltóságteljesen hazudik a hazug, aki az általános tetszés levegőjét szívja és aki nem érez mást, mint a jóizlés érzését. Véleményem szerint Keir Hardie nem tehetett jobbat, mint hogy meghaljon. Hiszen nem várhattuk tőle, hogy továbbra is kitartson, nyomorult rabszolgák között üljön, kik szocialistáknak tartották magukat mindaddig, amíg aháború igazi mivoltukban be nem mutatta ők-.et. Micsoda közösségben lehetett őazokkal az emberekkel, akik olyan hősieses- íyr*«újraj iszombe az általános védőkötelezettséggel,hogy Kitchener egyszerű követedése arra észt éti őket, hogy a védő kötelezettség megvtalásítáta mellett szálljanak síkra. Mire becsülhette azokata republikánusokat, akik mindaddig nem akarták a királyt meghallgatni, amiig ez rájuk nem parancsolt? Keir Hardie terméteztetettnek tartotta, hogy mint hiasznállatat 200 BŰN ÉS BŰNHŐDÉS hozott Luzsinról. Ez még Romanovna Avdolvának is föltünt. — Így vélekedik ön Petrovics Péterről? Ezt a kérdést nem bírta elhallgatni Alexandrovna Pulheria. — A kisasszony jövendőbeli férjéről nem nyilatkozhatom másként, felelte Razumin határozottan. — Nem udvariasságból mondtam róla jót, hanem... hanem valóban olyannak kell tartanom, ha Romanovna Avdolva méltónak találta magához és férjül választotta. Hogy tegnap mást mondtam róla, azért történt, mert.... rettenetesen részeg voltam.... Elvesztettem az eszemet, elvesztettem a fejemet....... És ma szégyellem a történteket .............. Elhallgatott és pirulva fordította el a fejét. Dímvecska is elpirult. Ő sem törte meg a csöndet. Mióta Luzsin szóba került, a fiatal lány egy szót sem szólt. Ezalatt Alexandrovna Pulheria, akit lánya ezúttal nem támogatott, nem tudta: folytassa-e a fölvett beszéd tárgyát? Végre elhatározta, hogy hallgatni fog ő is. De azért folyton kérdő pillantásokat vetett Donyecskára és értésére akarta adni, hogy egy bizonyos körülmény nagyon aggasztja őt. — Nézze csak Prokofjics Dimitrij .... Ugye Dunyecska, egészen nyiltan beszélhetek Prokofjics Dimitrijjel?....... — Természetesen, mamácska! — felelte Dunya jelentőségteljesen. — A dolog tehát úgy áll — sietett túladni a titkán Alexandrovna Pulhéria, úgy érezvén, mintha Dunya ezzel a biztatással mázsás követ vett volna le a szívéről — úgy történt tehát, hogy ma reggel, nagyon korán, levelet kaptunk Petrovics Pétertől. Megérkezésünk hírére felelt. Tulajdonképpen a vasútnál kellett volna várnia reánk, mint ahogy megígérte. Maga helyett azonban cselédet küldött elibénk azzal az utasítással, hogy kisérjen a lakásunkra és jelentse be az ő ma délelőtti látogatását. A látogatás helyett pedig ma reggel levelet kaptunk... Legjobb lesz, ha elolvassa.... Van benne egy olyan rész, ami nagyon nyugtalanít... Majd ráakad magától is. Azután mondja meg őszintén a véleményét Prokofjics Dmitrij. Ön ismeri legjobban a Rogya jellemét és csupán ön adhat nekünk tanácsot. Megjegyzem, hogy Ilant bocsássák el aztaminisztert, aki ostobának és tehetetlennek bizonyult minden területen, amelyen próbálkozott. De a legtöbb mankásképviselő és a miniszteri padok természetesnek tartják, hogy a miniszterelnök legfőbb kötelessége, hogy ezeknek az uraknak más foglalkozást keressen ésamikor új állásukban kiadott, legelső rendeletük olyan, hogy agyonnevetik, mielőttmegvitatás alá került volna, az ilyeneket nemcsak komolyan kell venni, hanem olyan hangon kell őket ünnepelni, amely túlzás lenne akkor is, ha ez Turgot-nak vagy Adami Smith-nek szólna. Keir Hardie egészen komoly dolognak tartotta, hogyha a kormány a régi, lázadásrólszóló törvények (Mutiny acts) alapján munkás vezéreket börtönöztet be, a munkás lapokatelnyomja,1 ötven esztendővel hatálytalanná , tett intézkedésekre hivatkozva tagadja meg a minimális munkabérekmegállapítását, hogy az alsó ház háta mögött háborúra kötelezzi az országot, a liberális pártot titkos egyezménnyel eladja az ellenzéknek, amikor az országot megrabolja a korrupció és az öszszeeskümések biztosítására szolgáló alkotmányos garanciáktól azzal, hogy önkényesen megszünteti a cinkostársaira rótt azon kötelezettséget, hogy új állásuk elfoglalásaelőtt választóik bizalmát kikérjék és a háborúsüzelmek ellen irányuló tiltakozásokkalszemben újra csak az alsóház megkerülésével egyezményt köt, amely megrabol bennünket attól a jogunktól, hogy Oroszország és Franciaország közös beleegyezése nélkül békét köthessünk. Hardie megdöbbenvekérdezte: — Demokraták vagytok? Eltűritekezt?— mire ezek azt felelték : —Oh, az istenért,hallgass. Nem tudod, hogy háborúban vagyunk? Rátérünk most demokráciáról beiszélni, az igazat megmondani,szabadságért, szocializmusért és hálóidőért szót emelni? Nem várhatsz a háború utánig? Akkor annyit beszélhetsz, amenynyit csak akarsz, hogy szavazatokat szerezza számunkra. És Asquith úr mosolygott s azt mondta: — Barátom, maga mindent eltűr és minél többet kivánok ön-től, annál hangosabban adózik tetszésével. És miután Asquith úrnak igaza volt (mivel ő nem Keir Hardin), csak azt teheti, hogy a bolondokat őrültségüknek megfelelő módon kormányozta és ezzel szemben mit tehetett Keir Hardie egyebet, minthogy az égre fordulvabeismerje, hogy az ő országa nem erre a világra való? Nem kívánhatták tőle, hogy Macdonald és Bruce Glasier kedvéért éljen, vagy néhány más okos skót kedvéért, vagy Posonby őszinte, régi liberálisokból állókicsiny társaságért, vagy egy vagy két ír kedvéért, vagy Morel francia agyáért, vagy Normann Angel német kultúrájáért, vagy magukért versi választóiért. Mik ezek az angol munkásság óriási tömegével szemben, babonás félelmükben a világos gondolkodástól és csökönyös gyűlöletükben a demokrácia iránt, amelyről mélységesen meg vannak győződve, hogy még nem érettek rá. És szükségük van olyan vezéreikre,akik megóvják őket a számító gazfickóktól. Kardiet nem lepte meg, hogy" junkereink és kizsákmányolóink hivatásos politikusokból álló törzskarukkal együtt ülügyül kapaszkodtak a háborúba, hogy" annak segítségével megsemmisítsék a három évszázad alatt kivívott szabadságokat. Keir Hardie várt erre. De hogy ő maga a munkáspárt, amelyet oly' n nihéz munkáival teremtett meg, még buzgóbban ragadta meg a háborút, hogy föladhassa ezeket a szabadságokat, hogy újra visszasülyedhessen a függésbe és hangosan kiáltotta: “Bízhattok vezéreitekben, jól fognak veletek bánni”. Hogy azokat vakságba ejtették,akiknek Milner kijelentette, smmmsmhmaBmoammmBmma hogy néhány hősünket gyalázatosan elárulták, ez az, lármi megtörte Keir Hardie életakaratát, öreg volt arra, hogy egy újabb nemzedékre várjon. Jobb, hogy meghalt, hogy így mint Banquo szelleme megjelenjék a munkáspárt parlamenti padjain, mindaddig, amíg szellemi utódai ki nem vívták a győzelmét. Hardie — Maedonialddalellentétben — nem tudta elérni azt a művészetet,hogy az alsóházat kezlehesse. Sokszorcsak egy tucat szavazatot tudott öszehozni, amikor könnyen erős többségre juthatott volna de javaslatait mindig úgy fogalmazta meg,hogy az esetben, ha elfogadják azokat, a minisztereknek el kellett, volnahagyniuk a k alisósházat, sőt talána politikai életet is. Hardie szerepe az volt az akóházban, ami a keresztre feszített Jézusnak a francia törvényszéken. Ha valamely francia törvényszékem Jézus képebeszélni tudná, olyan kényelmetlenné tenné magát, mint Hardie az alsóháziban és a legügyesebb francia ügyvédek azt mondanák, hogy (Folytatás a 6-ik oldalon) CSINÁLJON SÖRT ! SAJÁT OTTHONÁBAN ÜVEG Ízletes sör O O EGY DOLLÁRért használati utasítással.Küldje rendelését HOMBEEE CO. 36 WHITEHALL STREET, I NEW YORK. RASZKOLNYTKOV mindig ingerült? vannak-e vágyai, vannak-e reményei? Hogyha szabad így kifejeznem magamat. Mi gyakorol rá befolyást? Egy szóval azt szeretném tudni... — Ah, mamácska, ugyan, ki tudna erre a sok kérdésre egyszerre megfelelni! jegyezte meg Dunya. — Istenem, nem is gondoltam, hogy Rogyát ilyen állapotban fogom találni, Prokofjics Dmitrij. — Nagyon természetes, felelte Razumihin. Nekem nincs ugyan anyám, de van egy nagybátyám, aki időnkint meglátogat. Az is mindig másnak képzel, mint amilyen vagyok . Még a külsőmről sem tud mindjárt megismerni, pedig okos ember. A háromévi távollét alatt sok minden történhetett Rogyával. Mit mondjak még?... Másfél éve, hogy ismerem őt. Kedvetlen, haragos, büszke és rátartó. Az utóbbi időben még képzelgő, bizalmatlan, embergyűlölő is. Különben nagylelkű és jó. De ő nem szereti elárulni érzelmeit. Inkább akar ridegnek látszani, mint hogy szívélyes szókat pazarolna valakire. Sokszor egyáltalában nem hypochondrikus, hanem egyszerűen csak hideg, érzéketlen az embertelenségig. Olyan ő, mintha felváltva két különböző szellem élne benne. Néha nagyon csendes. Soha sincs ideje, mindig zavarja őt az ember, ha felkeresi, pedig semmit sem csinál, csak szótlanul fekszik a pamlagon. Nem szeret gúnyolódni. Nem azért, mintha nem lenne hozzá elégszelleme, hanem inkább azért, mert restel ilyen kicsiségekkel foglalkozni. Ha valamit elbeszélnek előtte, soha sem várja be a végét. Amiért mindenki érdeklődik, azzal ő éppen semmit sem gondol. Nagyon sokat tart magáról s úgy látszik, nem is alaptalanul. Nos, mit mondjak még?... Azt hiszem, hogy az önök megérkezése némi változást fog előidézni. — Adja Isten! — kiáltott fel Alexandrovna Pulhéria, kit fia jellemzése egészen elbusitott. Végre annyira felbátorodott Razumihin, hogy rá merd tekinteni Romanovna Avdotyára is. A beszélgetés alatt csak néha lopva vetett rá egy-terv félénk tekintetet. Romanovna Avdotya figyelmesen hallgatott rá, most leült az asztal mellé, majd járkált a szobában. Szokása volt ez a sétáltratás s ilyenkor keresztbefonta mellén karjait. Ajkait összeszoritotta, gondolatokba mélyedt, csak néha-néha tett kérdést, vagy megjegyzést. Razumihin rögtön észrevette a nők ruhájáról s a többi körülményről, hogy igen szegényes viszonyok között élnek. Ha Roma- 197