Előre, 1916. január (12. évfolyam, 1215-1239. szám)

1916-01-12 / 1224. szám

MONTENEGRO GIBRALTÁRJÁNAK LOVCHEN HEGYNEK ELESTE KÜSZÖBÖN ÁLL A DÉLNYUGATI ERŐDÍTMÉNYEK MÁR AZ OSZ­TRÁK MAGYAR CSAPATOK KEZÉRE JUTOTTAK LONDON, január 11. A “Daily Mail” a következő jelentést kapta római tudósítójától: “Az osztrák-magyar csapatok elfoglalták Montenegro Gibraltárja, a Lovchen- h­egy délnyugati erődítményeit és az összes erődök eleste küszöbön áll.” (A Lovchen-h­egy erődei uralják a Catta­­nnói-öbölt, elvesztésük súlyos csapás lenne Montenegró­nak.) A A MONTENEGRÓIAK ELISMERIK A VERESÉGET PARIS, január 11. Az itteni montenegrói konzulá­tus a következő hivatalos jelentést kapta­­Vttinjéből: “Az osztrák-magyar csapatok az összes frontokon a leg­nagyobb eréllyel folytatják az offenzívát. A montene­grói csapatok kiürítették Beranet és visszahúzódtak a Lim-folyó jobbpartjára. Az osztrák-magyar csapatok ellentámadással megszállották a Lovchen-hegyen fekvő Kenk és Rhtatz erődöket. Gatzkónál túlerőben levő el­lenséges csapatok elkeseredett harc árán elfoglalták had­állásaink nagy részét, amelyekből néhányat később ellen­­támad­á­ssa­l v­i­ssza­f­ogl­altunk. ” “Az ellenséges csapatokat a Lorc­en-hegy elleni hadműveleteikben hatásosan támogatják Gattaro erődei­nek ütegei és az osztrák-magyar hadihajók nehéz ágyúi.” KAPITULÁCIÓNAK NÉZ ELÉBE A KUT­EL AMA­­RÁBAN KÖRÜLZÁRT 10 EZER FŐNYI ANGOL SEREG. LONDON, január 11. Berlinitől táviratozzák. A kö­vetkező hivatalos jelentés érkezett Konstantinápolyból: ‘■‘A török csapatok teljesen körülzárták Kut-el-Amarát. Az erőd­­'teste rövid időn belül várható, mert élelmiszer­­készlete fogytán van. Ahogy az angol csapatok e sereget visszahagyták Kut-el-Amarában, azt gondolták, hogy az képes lesz az erőd megvédésére és a mezopotámiai angol expedíció visszahúzódása fedezésére. A mezopotámiai angol főse­reg most nagy távolságra délre áll Kut-el-Amarától és képtelen az ostromlott erőd, felmentésére, mert teljesen demoralizálódott a menekülés közben. SIR PERCY LAKE A MEZOPOTÁMIAI ANGOL SEREG UJ GENERALISSIMUSA. LONDON, január 11. A hadügyminisztérium par­lamenti államtitkárja közölte az alsóházzal, hogy sir John Sceles Nixon tábornok — betegsége miatt — meg­vált a mezopotámiai angol expedíció főparancsnokságá­tól. Helyét sir Peter Lake tábornok foglalta el.­­A mezopotámiai angol hadjárat története: 1914 no­vemberében az angolok a Perzsa-öböltől nagyobb — an­gol és indiai csapatokból kombinált — expedíciót indítot­tak előre és 1915 szeptemberében elérte Kut-el-Amarát, amely 230 mértföldre fekszik északra a Perzsa-öböltől. Itt megverte a török csapatokat és Ktem­phonig nyomult, amely 18 mértföldre fekszik Bagdadtól. A török sereg közben tekintélyes csapatokból álló erősítéseket kapott, döntő csapást mért az angol expedícióra, amely ágyúi és hadifelszerelése nagy részének cserbenhagyásával mene­kült vissza Kut-el-Amarába, amely 105 mértföldre fek­szik délre Bagdadtól.) A CÁR A BALUL VÉGZŐDÖTT OFFENZÍV­A ELŐ­ESTÉJÉN LELKESÍTŐ BESZÉDET INTÉZETT CSAPATAIHOZ. BERLIN, január 11. A kelet-galiciai frontban elfo­gott orosz tisztek vallomása szerint a cár a legújabb ku­darccal végződött orosz offenzíva előestéjén Trembovlá­­ban tartózkodott, ahol lelkesítő beszédet intézett csapa­taihoz, amelyben felszólította őket, hogy törjék át az osz­trák-magyar csapatok frontját — bármibe is kerüljön , mert ez nagyban befolyásolná a semleges­ államok elhatá­rozását. ASQUITH FÉNYES SIKERNEK MINŐSÍTI A GAL­­LIPOLIBÓL VALÓ MENEKÜLÉST. LONDON, január 11. Asquith kormányelnök az al­sóház tegnapi ülésén a szövetséges expedíció Dardanel­láktól való visszavonulását a hadtörténelemben példátla­nul álló sikernek minősíti. Szerinte az angol és francia csapatoknak egyáltalában nem volt veszteségük. Az an­gol csapatok a félsziget elhagyása előtt megsemmisítet­­tek 11 hasznavehetetlenné vált ágyút, amíg a francia csa­patok 6 ágyút hagytak ugyanott vissza. A törökök csak akkor nyitottak tüzet az expedíció elhagyott táborára, midőn már minden angol és francia katona a hajókon tar­tózkodott. A visszavonulás végrehajtására az angol és francia csapatokra egyaránt büszkék lehetnek. A király elhatá­rozta, hogy kitünteti Monro tábornokot és De Robeek admirálist, hasonlóan az expedícióban résztvett többi magasrangú tiszteket. PAUL KÖNIG ELTŰNT. A német összeesküvők vezére •—ezt a nevet adták a titkos rend­őrség­ emberei Könignek, a S’pun­­ting American Line főhivatalno­kának, aki számos más társával együtt összeesküvéssel van vá­dolva — eltűnt. König 50.000 dol­láros­­bail alatt áll. Tegnap sem lakásán, a 147 W. 95 streeten, sem pedig irodájában, 45 Broadway, nem találták az őt kereső titkos rendőrök. Azonnal széleskörű nyo­mozást indítottak és mindent el­követnek elő kérdésére. ----------------­ HALÁLOS AUTOMOBIL ELGÁZOLÁS. EREEHOTID-ON, N. J. a Main streeten egy automobil elütötte a 37 éves Harvey Anders­ont, aki oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy 30 percen belül meghalt. Harry Mafie county orvos meg­állapította, hogy Anderson részeg volt és igy a rendőrség az automo­bil vezetőjét nem tartóztatta le. ÚJABB ROBBANÁSOK A DU PONT TELEPEN. Carneys Point-on, N. J., 18 órán belül két utóbbi robbanás történt a Du Pont-féle puskapor malmok­ban. Az első robbanásnál sebesü­­­­­lés nem történt, de ennek dacára olyan hatást gyakorolt a robba­nás a munkásokra, hogy mintegy hat­százan abbahagyták a munkát. A második robbanás egy órával a­z első után történt délután négy órakor. Ez utóbbi egy embert se­­besített meg súlyosan, de anyagi­akban igen nagy kárt okozott. ----------------­ A FELEDÉKENYSÉG OKOZTA HALÁLÁT. Mrs. Rose Mc­Louchlin 40 éves asszony. 502 —- 2nd a ven. levő­­la­kásának kulcsait otthon felejtette. Bevásárlásairól visszatérve, egy szomszédja ablakán keresztül a tüzi’/’trán akart, lakásába vissza­­térni. ‘Szerencsésen föl is ért a má­sodik emeszetre és eszű késsel pró­bálta a belülről lezárt ablakot föl­­feszíteni. Közben elvesztette az egyensúlyt és lezuhant az udvar­ba. Az előh­ ivott mentőorvos már csak a beállott halált konstatál­hatta.­ ­ DARDANELLAI FIASKÓ KÖLTSÉGEI MEGHA­LADJÁK AZ 1 MILLIÁRD DOLLÁRT. BERLIN, január 11. Szakértői becslés szerint az antant hatalmaknak a Dardanellák megnyitására és Konstantinápoly elfoglalására lefolytatott, kudarccal végződött hadműveletei — nem számítva a Dardanellák­nál elsü­lyesztett hadihajókat és kereskedelmi gőzösöket — 1250 millió dollárba kerültek. Ford alkalmazottai jó családapák. DETROIT, j­an. 11. Henry­­Neil, ch­icagoi ibizó, kijelentése szerint a Ford-gyár munkásai közül — akik mindannyian öt dollárt ke­resnek naponként — még soha egyetlen egy sem hagyta el a csa­ládját. Ez is amellett bizonyít — mondja Neil­l—,­­hogy a számos el­hagyásnak, amelyeket a válópe­rükben “­hűtlen elfagyásnak” sze­retnek föl­tün­tetni, tulajdonkép­pen nagyon kevés köze van a hűt­lenséghez, hanem inkább nyomo­rúság az oka az egyre szaporodó elhagyásnak. ----------------­ ROBBANÁS NÉGY SEBESÜLTTEL.­ ­­­­­rjes Mills Haddonfield-i, T. J., fényképész házában 10 font lő­por fölro­bbant. A robbanás telje­sen rombadöntötte a lakóházat és négy embert súlyosan megsebesí­tett. A sebesültek Mills felesége, 18 éves Mária leánya, Arthur Ted, a leány vőlegénye és maga Mills. A két nő sebesülése olyan súlyos, hogy nem bíznak a fel­épülésükben az orvosok. ELŐRE ----------------­CHARLES l'ORLETTE, 649 W. 43 streeten lakó betörőt a rendőr­ség elfogta és stilOOO bail alá he­lyezte. A JERSEY CTTYT, 40 éves Emil Mack meghalt egy harapástól, a 33 éves J. Larsen ejtett rajta; utóbbit emberöléssel vádolva el­fogták. -------o-------­SILVER LAKE-on, N. J. tűz pusztította el Thomas Edison kar­bolsav-gyárát. --------o-------­BROOKLYNBAN a Rent ave-n egy villamos súlyosan megsebesí­tette a 481 Whyle avenuen lakó 10 éves Dennis Ryan-t. --------o-------­--------o-------­ EGY MŰVÉSZ ÖNGYIKOSSÁGA PARIS. jan. 11. Rembrandt Bu­­ga­tti, hírneves olasz szobrászt, eszméletlen állapotban találták meg tegnap műtermében. Azonnal kórházba szállították, ahol a ke­zelőorvosok konstatálták,­­hogy ('■'••mérgezésben szenved. A pur­­, motor alkalmazása, sem segített­­■már az agonizáló művészen, aki k­ór­­házbaszál­litá­sa után néhány perccel meghalt. Egyike volt a leghírnevesebb szobrászoknak és műveit Európa­­összes múzeumai nagy becsben tartják.­ ­ EGY CSALÁD PUSZTULÁSA. GREENWICH, 0., jan. 11. Ar­thur Franco,­­a felesége, mindket­ten 40 évesek és gyermekeik, He­len 10 éves és Harold 12 éves, ma mindannyian szörnyű halált hal­tak, midőn­­kocsijukat * a Town­send streeten elgázolta a Big Four Co. egy gőzmozdonya. ———--------­Minden előfizető, aki január el­sejétől kezdődőleg legalább egy fél évre előfizetett, vagy előfizet, INGYEN kapja az “ELŐRE” dí­szes naptárát. Pártoljátok az ELŐRE hirde­­detőit. 88 BŰN ÉS BŰNHŐDÉS ott? Tegnap természetesen, beszéltem néhány szót az özvegygyel arra menőben, mondtam neki, hogy mint hi­­vatalnokné, talán számot tarthat némi nyugdíjra. Ezért hitt volna meg?! He, he! — Én sem szándékozom odamenni, — mondta Le­­hezjatnyikov. — No, csak még az kellene! Miután sajátkezű­leg jól elverte az özvegyet. Nagyon érthető, hogy ön szégyei odamenni. He, he, he! — Ki verekedett? S kit vertek meg? — pattant fel Lebezjatnyikov s elpirult. — Ön verte meg Ivanovna Katerinát, még nem is ré­gen, csak egy hónapja lehet. Tegnap hallotam.. . Tehát ilyenek azok a nemes törekvések.. . . Bizonyosan ez is a nőkérdéshez tartozik, mi? — He, he, he! — Ostobaság, rágalom! — folytatta Lebezjatniykov, ki mindig félt, hogy felemlítik előtte ezt az esetet. Egé­szen másként történt!... Rosszul értesítették, pletykál­tak. Én csak védtem magamat. Ő rohant rám, arcomba vágta karmait , majd kitépte a szakállamat. Az önvé­delemre csak jogosítva van minden ember? Különben is egvből nem töröm a hatalmaskodásokat. Hiszen az des­­potizmus lenne! Ott kellett volna állanom s tűrni az ő ha­talmaskodását? Eltaszítottam magamtól. — He, he, he — nevetett gonoszul Luzsin. — Azért szurkálódik, tudom, mert maga is boszos, dühös... Ostobaság az egész és semmi köze a nőkérdés­­hez. — Rosszul értette. Én úgy véltem, hogy ha már egy­szer axiómaként, kell elfogadnunk a férfiak s nők egyen­lőségét, terjesszük ki azt a fizikai erőre is. (Mint ahogy m­eg is állapítják ezt.) — Persze, én azután ítéltem, hogy ilyen kérdésnek tényleg nem kellene lenni s hogy a jövőben efelett nem fognak vitázni... s hogy bolondság a civakodásban egyenlőséget keresni. Én nem vagyok olyan bolond. .. habár elismerem, hogy van nézeteltérés e tekintetben... de ami van most, az nem lesz később. .. Hogy most még van. .. piha! ördögadtát! Önnel összeverekedik az em­ber. Nem azért nem megyek a temetésre, mintha az kel­lemetlen volna. Én egyszerűen elvből nem m­egyek, hogy ne kellessen részt vennem a halottakért való imádkozás előítéletes ceremóniájában: ez az egész. Egyébiránt, el is lehetne menni, de csak mulatságból... Kár, hogy nem R­ASZ­KOLNYIKO­V tök régen bizonyos titokteljes, megnevezhetetlen féle­­lemmel töltötték el. A vidéken, természetesen, még csak megközelítő fogalmat sem alkothatott arról, micsodák is ezek tulajdonképpen? Ő is, mint a többiek, hallotta, hogy Péterváron progresszivisták, ,nihilisták, stb. van­nak, hanem ezek jelentőségét a nevetségig nagyítva s el­ferdítve adták elő. Mindenekfelett félt a leálcázástól. Ez volt az oka legnagyobb, állandó nyugtalanságának, kü­lö­­nösen most, midőn Péterváron akarta folytatni eddigi tevékenységét. Évek előtt pályája kezdetén, még a vi­déken, kétszer volt alkalma a legkegyetlenebb b­álcázást megfigyelni. Ezek a leleplezések két olyan vidéki nagy­ságot értek, kiknek, fénykorában ő is előretört s kik őt tá­mogatták. Az egyik nagy botránnyal végződött­, a másik azonban rosszabb véget ért. Ezért aztán Petrovics Pé­ter elhatározta, hogy mihelyt Pétervárra ér, rögtön utá­na jár: meddig terjed tulajdonképpen ezeknek a leleple­­zőknek a hatalmuk, hogy esetleg még idejében megtegye óvintézkedéseit s ha kell, behízelegje magát a mi “új nemzedékünk” kegyeibe. Leginkább Szemjonovics An­ti­re­jra számított és ismeretségét már eddig is olyan jól felhasználta, hogy m­indazokat a frázisokat, amelyekkel Raszkolnyikovnál kérkedett, tőle leste el. Természetesen nem sok idő kellett rá, hogy Lebez­­jatnyikovot, mint nagyon közönséges s meglehetősen együ­gyü embert ismerje meg. De ez a tudat nem adott neki nagyobb biztosságot és önbizalmat s akkor sem oszt lott volna el az ő félelme, ha arról­ győződik vala is meg, hogy minden progresszista ilyen Bolond Miska, mint ez a Lehezjatnyikov. Azok a tanok, eszmék, módszerek, melyekkel Lehezjatnyikov rögtön elárasztotta,­­ tulaj­donképpen nem is érintették; neki csak egy célja volt: megtudni, hogy mi módon történik ezeknél valami? Ezt kellett mindenekelőtt kitudnia. Várjon csakugyan van ezeknek befolyásuk, vagy nincs? Kell-e tőlük az ő szé­lnéive miatt is félnie? Várjon pellengérre állíthatják-e, h­a ezt vagy amazt követné el? S ha leleplezéstől kell tartania, honnan fenyegeti a veszély? Milyen tényeket szoktak most leginkább a nyilvánosság elé vinni? De ez még nem volt minden. Azt is szerette volna tudni, ha ezeknek az embereknek csakugyan van hatalmuk, nem lehetne-e hozzájuk férkőzni, s adandó alkalommal hasz­nukat venni? Vájjon nem lehetne-e például úgy felhasz­nálni őket, hogy előmenetelében segítségére lennének? 85 INGYEN GYÓGYSZEREK, WALTHNORTON, jan. 11. An­glia és szövetségesei végre mégis csak­­beleegyezésüket adták ah­hoz, hogy az amerikai vörös ke­reszt egyesület áttal Németország és Ausztria-Magyarország számá­ra gyűjtött gyógy- és­­kötszerek elszállíttassanak. Ezen engedély azonban csupán erre az egy, behajózásra kész ra­kományra vonatkozik, nem szol­gálhat precedensként, mert min­den egyes küldeménynél a jövő­ben ismét ki kell kérni a szövetsé­gesek előzetes engedelmét. TŰZ A KRUPP-GYÁRBAN, AMSTERDAM, jan. 11. Az es­­seni Krupp-gyár kerékkészítő osz­tályában tűz támadt, amely több épületet elpusztított. A tűz oka ismeretlen. ----------------­ ÖNGYILKOS SZIVARGYÁRI MUNKÁS. Brooklyn­ban, a 4580 Park ave-n levő lakásán felakasztotta magát a 45 éves Charles Cloetpel, szivar­­gyári munkás. Tettének oka is­meretlen. HÍRVÉ A FRANCIÁK BALKÁNI KUDARCÁRÓL. Lgyik GENF, január 11. A “Guerre Sociale” egyik leg­utóbbi számában Gustave Hervé cikket írt a­­szövetsége­sek szalonikai expedíciójáról. A cikk az elkeseredés és felháborodás hangján íródott, őszinte szavai fényesen megvilágítják az antant katonai és diplomáciai balsike­­ré­t. A cikkből, amelynek em­e: Mondjunk le Szalonná­ról, a következő részleteket közöljük: — A szövetségesek a Balkánon egymás után minden elkövethető diplomáciai és katonai hibát elkövettek.­­ Ezentúl nem marad számukra más, mint hogy mondja-­­ nak le Szalonikiról és­ szállítsák hajóra keleti hadseregü­ket. Ida nem vagyunk képesek Sarrail tábornoknak ele­gendő megeresítést küldeni, ha rettentő hajórajunk, a­mellyel a Földközi-tengeren rendelkezünk, arra kénysze­rül, hogy meglapuljon két vagy három német tenger­alattjáró előtt, ha a Szaloniki körül összpontosított gö­rög hadsereg olyan félelmetes, hogy ezt még hajórajunk sem tudja ellensúlyozni, ha tehetetlenek vagyunk, ha szamarak vezérelnek bennünket, — ha mindez így van, szedjük össze a sátorfánkat és engedjük át a­ Balkánt el­lenfeleinknek, bízzuk sorsukra a szerbeket, tegyünk úgy, mint a görögök, hisz a szerbek úgyis kátyúba jutottak, bízzuk rájuk, hogy kihúzzák magukat belőle. Kotród­­junk el innen, amilyen gyorsan csak lehet, nehogy kény­telenek legyünk megadni magunkat. Mert egészen bizo­nyos, hogy minden elveszett, nem marad más hátra, mint összepakolni és a lehető leggyorsabban elillanni, a Bal­kán összes népeinek, illetve az egész világnak gunykaca­ja mellett. Csakhogy mielőtt megfogadnánk ezt a bölcs taná­csot, azt kell remélnünk, hogy kormányférfiaink meg fogják érteni, hogy mit jelent a Szalonikiból való eltávo­zás . Nem jelent egyebet, mint azt, hogy veszni hagyjuk a szerbeket, miután azt ígértük nekik, hogy megmentjük őket, hogy úgy viselkedtünk, mint az egy ügyű­ek, akik nem látnak előre semmit és nem tudnak semmit előkészí­­teni. Azt is jelenti, hogy egyszer és mindenkorra elbú­csúzhatunk a román szövetségtől, mert ha képesek va­gyunk az ilyen szégyenletes megfutamodásra, magától értetődik, hogy a román kormány nem lesz örült saját arát megszégyeníteni a velünk való szövetséggel. Azt is jelenti a Szalonikiból való eltávozás, hogy a németek dia­dalmasan bevonulhatnak Szaloniába, amelynek kikötő­jére támaszkodva és szövetkezve a görög hajórallal, vé­­gigpusztítanák tengeralattjáróikkal az egész Földközi­tengert. A PÉNZKÜLDEMÉNYEKET KI ÓHAZÁBA - PONTOSAN, JUTÁNYOSAN és teljes felelősség mellett általunk küldhet. IO0 korona $1­4.25 1000kor. $146.00 ÁLLAMI TAKARÉKPÉNZTÁR és KERESKEDLM! BANK 1935 MILWAUKEE AVE. CHICAGO. TT­L KÉRJEN PÉNZKÜLDŐ ÍV­ET

Next