Előre, 1916. május (12. évfolyam, 1315-1341. szám)

1916-05-01 / 1315. szám

MUNKÁSOK! LEGYÜNK OTT MINDANNYIAN A MÁJUSI MENETBEN ,____________ . _ 22 A JÖVŐ CiviLIZA­ ; ** 'pi MINDENT LÁT! harci eszköze ; -H ||jj ||| fáim JJjj ^ 13\jj$l mindent megír! J Main Office: 5 East 3rd St., New York. Tel.: Orchard 8390 MBL. HL MOV MEGJELENIK NAPONTA CITY EDITION VOL. Nil ÉVFOLYAM. No. 131$ NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO MONDAY (IIÉTFÖ), MAY 1. 1916. ; ~ >10YES SZa.U aRA Y~ CENT .. , u.. niiuwmm t nun 1 »■Mriri.iiiwiii <r in - - rr,mm"rr rrr ■ i mmm am mmmmmmmmmmmmmmm mmm mmmmammmmmmmammmm AZ OROSZ HARCTÉRI ESEMÉNYEK NÉMET HIVATALOS JELENTÉS AZ OROSZ HARCTÉRRŐL. BERLIN, április 30. Az oroszországi főhadiszállás­ról a legfelsőbb német hadvezetőség hivatalosan jelenti: “A Narois-tótól délre tegnap a németek támadásba mentek át. A Stanaorts és Staehortje majorságok között levő orosz hadállások a németek kezére jutottak, ahol 5600 hadifoglyot ejtettek, köztük 52 tisztet és négy törzs­tisztet. A német csapatok kezére a foglyokon kívül egy ágyú, 28 gépfegyver és tíz aknavető jutott. “E veszteségeken kivül az orosz csapatok halottak­ban is sokat­ veszítettek. Veszteségeik még súlyosabbak lettek, amikor az éjszaka folyamán zárt sorokban újból támadásba mentek át az oroszok. Az elfoglalt területek­ből egyetlen lépésnyit sem sikerült az oroszoknak vissza­foglalni. “Wenden közelében, valamint Dvinsk és Rjesitza környékén német léghajók bombázták a vasúti vonala­kat.’’ ELLENTMONDÓ HUN ÍRORSZÁGBÓL CSAK ANNYI LÁTSZIK EGÉSZEN BIZONYOSNAK, HOGY A FÖLKELÉS MÉG LETÖRVE NINCSEN. Az angol cenzúra, amely öt napos tudósításokat tart lefoglal­va és a maga részéről tendenció­zus "híradásokkal árasztja el az egész világot, lehetetlenné teszi az Írországi helyzet objektív megítélését. Annyi kétségtelen ma már, hogy a mozgalom nagyobb ará­nyú volt, mint amilyennek az an­golok beállították, mert nem egyedül csak Dublinban, hanem más kerületekben is zavargások voltak. Viszont az is valószínű­nek látszik, hogy az egész fölke­lés inkább ötletszerű demonstrá­ció volt, semmint előre megszer­vezett, komoly népforradalom. A hiba kétségkívül a szervezésben lehetett, mert bár teljesen lever­ve még ma sincs, de már lokali­záltn­ak tekinthető. Az érkező je­lentések ugyan nagyon ellent­­■mondóak, sok tekintetben egye­nesen megcáfolják egymást, ab­ban alig lehet már kétség, h­ogy a kísérlet nem sikerült és hogy a brit hatalom az egész mozgalmat végül is el fogja nyomni. Itt adjuk a különböző jelenté­seket minden kommentár nélkül, úgy, ahogyan azokat kaptuk: LONDON, április 30. A kabi­net ma váratlanul tanácskozásra f.l. us.M­p. valószínűsége az ir hely­zet megbeszélésére. Dublinből azt jelentik, hogy ti brit csapatoknak sikerült a fölkelőket körülkerí­­teniök. Körülbelül tízez­er föl­kelő van körülzárva. A közvéle­mény általánosan követeli Bir­­relnek, az ír ügyek miniszteré­nek lemondását. LONDON, április 30. (Hajnali egy óra huszonhét perc.) French tábornok jelenti, hogy a forrada­lom elfojtására történt katonai intézkedések kielégítő eredmé­nyekre vezettek. A forradalom, a városnak néhány pontját, többek között­­a Lack­vill­e-kerü­­letet is,, ahol a főposta van, még mindig kezükben tartják ugyan, de a Stephens Greenbe­ már el van­nak kergetve. A katonaság bom­bákkal verte ki a forradalmáro­kat állásaikból, amely alkalom­mal négyszáz­­­elkelő a katonaság kezébe jutott. LONDON, április 20. A forra­dalom kitörésének reggelén egy kirán­duló külön vonaton na­gyon sok ír férfi érkezett Dublinba, látszólag ü­nneplési szándékkal. Ezek az emberek aztán előre meg­határozott helyeken gyülekeztek, megszállták a város különböző pontjait és rögtön hozzáfogtak barrikádok és lövészárkok épí­téséhez. A forradalmárok sok au­tót is lefoglaltak, amelyeket m­u­­níciószállításra használnak föl. A felkelés határozott tervszerű­ségről tett tanúságot. LONDON, április 30. A forra­dalom főfészke Dublinban van, de észlelhető a mozgalom (Ja­­­way-ben, Eniscorthy-ban, Killar­­ney-ben, Clommel-ben és Gorey­­ben is. A dublini zavargások még mindig tartanak és edd­ig legalább száz áldozata van az ut­cai harcoknak, ezek között sok nő és gyermek. A forradalmárok a város több nagyon fontos kato­nai pontját megszállva tartják és állandóan tüzelnek az operáló katonaságra. Láthatólag nagyon jól el vannak látva munícióval és fegyverekkel. A felkelő írek kö­zött nagyot* sok a harcoló asz­­szony. A forradalmárok főh­­adi­­szállása a Liberty Hallban van, amelyet a kikötő felöl egy brit ágyúnaszád bombázott. BELFAST, április 30. A távíró és telefonösszeköttetés Dublin­­nal még mindig meg van szakít­va, de az itteni rendőrség értesü­lései szerint a dublini­­ főposta, a Liberty Hall és néhány más fon­tosabb épület ismét a katonaság kezében van már. A vasúti vona­lat most javítják. A katonaság feltét­enü­l ura a helyzetnek. " A vidéki jelentések szerint min­denütt helyre állt a rend és a normális helyzet. LONDON április 30. Az utcai harcok Dublinban még mindig tartanak. A váro­s északnyugati részét a forradalmárok megszáll­ták és a cél sövénnyel védett erős lövészárkokkal vették körül állá­saikat. A lázadás már napok óta tart és az egész város életét meg­bénította. Az ü­z­etek zárva van­nak, a közúti vasutak nem közle­­k­ednek, a gázvilágítás el van vág­va, a telefont a katonai hatóság tartja ellenőrzés alatt és vasutak alig indulnak az ország belseje­­ felé. A forradalmárok főhadiszál­­­lásukon fölvonták az Ír köztársa­ság zöld lobogóját, amelyet ma­guk terveztek meg. A lobogó egy szint zöld­ címer nincsen rajta, de egyik oldalán sárga hetükkel ez a­ fölírás olvasható a zászló kö­zepén: “"Irish Republic". Lord Wim­borne. a­­brit .kpj-ona Írorszá­gi helytartója rendeletet adott ki tegnap, amelyben lázadásnak je­lentette ki a forradalmat. A vá­ros egy részében tűzvész pusztít. PARTS, április 30. Egy római távirat jelenti, hogy Casquet an­gol prelátu­s tegnap kihallgatás­ra jelentkezett a pápánál, aki a főpapot fogadta is. A kihallga­tás után a pápa hosszú táviratot kü­zött a dublini érseknek. Álta­lános a meggyőződés, hogy a pá­pa közvetíteni akar az angol kor­mány és a forradalmárok között. Ú­gy hírlik, hogy Írországi expe­díciója előtt sir Roger Ga­sem­ent is jelentkezett a pápánál kihall­gatáson, de nem kapott fogadta­tást. Sir Roger Casement nagy fi­gyelemmel kíséri az ír forrada­lom eseményeit börtönéből, aho­vá minden újságot megkap. A saját sorsában már megnyugo­dott, de aggasztja honfitársai­nak a sorsa. Az elfogott ír forra­dalmár egy hónapon belül feltét­lenül bíróság elé kerül, amely va­­’ Sz.ini­,pa’ halálra fogja ítélni. Az anszol közvélemény hevesen követeli sir Roger Casement ki­­végeztetését, ugyannyira, hogy még annak a föltevésnek a gon­dolata is fölháborodást kelt, hogy a lázadót elmebajosnak ítélhetné a bíróság. Legutóbb érkezett tudósítá­saink a következők: LONDON, április 30. A forra­dalom végéhez közeledik. A föl­­kelők körül vannak véve. A fő­hadiszállás ágyutűz alatt van és eddig a Rackville-utcától a vám­házig ötszáz ház hever romokban. A St. Stephens Greenen a halot­tak tömegei feküsznek. Pontos veszteséglista nincsen ugyan, de a tegnapi harcok áldozatainak száma nagyobb az összes eddigi veszteségeknél. Egy későbbi táv­irat azt jelenti, hogy Peter Pearce, a felkelés vezére, akit a forradalmárok az Ír köztársaság elnökévé kiáltottak ki, ma meg­adta magát­ a brit­­katonaságnak, Jim Connelly pedig, a köztársa­ság alelnöke, elesett. Ezek a hírek azonban még meg­erősítésre szorulnak. I­S FEL A TÜNTETÉSRE! ! Minden munkás és proletárasszony dolgozzék és agitáljon a mai tüntető felvonulás sikere érdekében.­­ Ki az utcára! Ez legyen most a jelszavunk. 1 tél napja lesz. Minden öntudatos magyar munkásnak kötelessége, hogy a mindennapi robotot abbahagyva ezen a napon a munkások hatal­mas tömegével kivonuljon az utcára, hogy ott a militarizmus és a háború ellen tüntessen és a népek békéjét követelje. A mai május elseje a fegyverkezés és a háború elleni tüntett nethez. A magyar munkások ma délután fél kettőkor a new­­ yorki Munkás-Otthon előtt gyülekeznek és ott csatlakoznak a me­ . 1 Este 8 órakor nagy közös ünnepély a német munkásokkal a­­ Harlem River Parkban. 1 Legyünk ott mindannyian! A JAPÁN KÉRDÉS MÉG NINCS ELINTÉZVE Chinda nagykövet azt mondja, hogy Japánban terjed az ellen­szenv Amerika ellen. A Bumott-féle­ bevándorlási­­ja­vaslat még mindig a parlament előtt fekszik, de függőben van, ami azt jelenti, hogy a washing­toni kormány igen kellemetlen helyzetben van vele. Egyszerűen elfogadtatni a törvényt nem le­het, mert a ja­pánti tiltakozás sok­kal komolyabb jellegű volt, sem­hogy mellőzni lehetne. Viszont vissza sem lehet vonatni a javas­latot, mert az­­hallgatólagos elis­merése lenne annak, hogy Japán beleszólhat Amerika belügyi­be. "Valamit pedig tenni kell a kor­mánynak, ho­gy a kellemetlen szi­­t­uáciból kikaszabolódjék. Wilson elnök megígérte ugyan a japáni nagykövetnek, hogy a javaslat sé­relmes pontjait ki fogják kü­szö­­­­bölni, de ezzel együtt az egész ja­vaslat­ maga is feleslegessé vál­nék. A titkos cél ugyanis az volt, hogy törvényes tilalom legyen a sárga bevándorlás ellen. Ebben azonban Japán semmi esetre sem fog belenyugodni. Chinda báró japáni nagykövet kijelentette ma egy washingtoni hírlapíró előtt, hogy Japán, Amerikával való öt­ven esztendős összeköttetése alatt soha sem tett olyat, ami tapasztal­ható ellenséges érzéseket indokol­na. Az eddigi ellentétek magvait minidig itt hintették el, aminek végre az lett a következménye, hogy Japánban ellenszenves han­gulat van ma keletkezőben Ame-­­rika ellen. És ez a hangulat egyre terjed, mert egyre okot szolgál­l­tatnak rá Amerikában. Japán azonban sem fenyegetésekkel, sem pedig hatalmi tényekkel nem fogja magát megfélemlíteni en­gedni, amikor olyan jogokról van szó, amelyek őt más nemzetekkel egyforma mértékben megilletik Arra a kérdésre, hogy ezek a követelt jogok alatt az Ameriká­ba való szabad bevándorlást ér­ti-e, Chinda nagykövet azt felelte, hogy ezt a jogát. Japánnak nem kell Amerikától követelnie, mert ez a joga szerződésileg meg­van,­ és a Burnett-féle bevándorlási ja-­­vaslat éppen ebben a jogában sérti Japánt, azért is foglalt vele szemben állást. Ebből a válaszból látni, hogy, Japán nem tekinti jelentéktelen diplomáciai huzakodásnak ezt a­ dolgot, hanem komoly nemzetközi­ sérelemnek, amit, nem hajlandó, szó nélkül elviselni. Hogy mik a j­ó szándékai az ázsiai nagyhatalom­nak, ha ebben az ügyben kielégí­­­tő orvoslást nem kap, ez elől ú­ kérdés elöl a kitért Chinda báró.­ Udvari­ss­an­ az­óta a kérdezős­ködő újságírónak, hogy a sérel­mes bevándorlási törvény még el­fogadva nincsen, a japáni kor-­­máin tehát a legbarátságosabb érzelmekkel viseltetik az észak­­amerikai köztársaság iránt, s ala­j­­os reménye is van rá,­­ hogy ezt az érzelmet nem is fogja semmi megzavarni. Addig pedig, amíg erre ok nincs, a japáni csá­szári kormányt a barátság gon­dolatán kivil egyéb gondolatok nem foglalkoztatják. A hang ugyebár kifogástalanul udvarias? Amit mond az is udva­­riasság.De az udvariasságon be­lül ott van is a hideg hatalmi gőg, amellyel ,az­ orosz fegyverek legyőzője beszélt egy pár hónap­pal ezelőtt Németországgal, és a­mellyel beszélni fog esetleg Ame­rikával is, ha azt a Burnett féle bilit, hamarosan el nem rakják va­lahova a washingtoni lomtárba. -o-KEGYELMET KÉRT. Henry O. Merritt, East ch­ester demokratapárti politikai busza és volt városi pénztárnok, akinek sikeres kincstároskodása csak öt­százezer dolláros hiánnyal járt kegyelmet kért Whitman kor­mányzótól. Jelenleg a King Sing­­ben ül és megrendült egészségi állapotára hivatkozva, kért par­dont. Miután ötszázezer dollár siklott el a kezén, nem pedig a nyomor által hajtva kenyeret lo­pott, minden bizonnyal kegyel­met is fog kapni. ----------—------­ MEGTÁMADOTT HIVATALNOKOK ALBANY, ápr. 30. A 70 éves Richard A. Barker törvényszéki hivatalnokot tegnap éjjel haza felé menet két útonálló megtá­madta, összeverte és kirabolta. Orrát törték be és arcán zúzott sebeket szeved­ett Barber bal kar­zat már évekel ezel itt vesztette el és nem is tudott a támadókkal szemben védekezni. MEGKEZDŐDTEK A MEXIKÓI TÁRGYALÁSOK Obregon tábornok teljhatalom­mal tárgyal a Carranza-kor­mány nevében. El- E­vsohók jelentik, hogy az Egyesült Államok és Mexikó köztársaság katonai megbízottai tegnap délután találkoztak elő­ször hivatalos missziójukban. Scott tábornok vezrkari főnök, Funston tábornok f­ő­parancsnok társaságában meglátogatta Ol­re­­gon tábornok mexikói hadügymi­nisztert Juarezben, aki a látoga­tást ma reggel viszonozta El Fa­sóban adjutánsa kíséretében. A látogatókat mindkét részről nagy katonai pompával fogad­ták és a tegnap estétől ma dél­utánig terjedő idő kölcsönös tisz­telgésekkel telt el. A tárgyalások megkezdésére tehát csak ma dél­után kerülhetett sor. A tárgyalá­sok lényegéről a késő délutáni ó­rákig nem érkeztek érdemleges információk, de nem hivatalos táviratok azt jelentik, hogy Ob­regon tábornok a legbarátságo­­sabb modorban ugyan, de­ a leg­határozottabb formában az ame­rikai csapatok visszahívását kö­veteli és erre nézve harminc napi haladékot irányoz elő az ameri­kai kormány számára. A mexikói hadügyminiszter ezt a kívánsá­gát, úgy, ahogy azt mi már teg­nap jeleztük, a legutóbbi nagy győzelemmel indokolja, amely kétségtelenné teszi, hogy a mexi­kói kormány hadereje tökélete­sen elegendő Villának és marta­lék csapatainak a leverésére. Hogy csakugyan­ezen az ala­pon kezdett-e Obregon tábornok egyezkedő tárgyalásokat Kcott tábornokkal, azt ebben a pilla­­natban — hivatalos jelentések hiányában — még nem lehet bi­zonyosan tudni. He ha a magán­­jelentések tényleg igazat monda­nak és a mexikói hadügyminisz­ter valóban ezt a föltételt szabná ,az amerikai küldöttek elé, akkor előre megjósoljuk, hogy nagyon kevés kilátás van a békés meg­egyezésre, mert ennek a föltétel­nek az elfogadására sem Kcott vezérkari főnöknek, sem Fauston tábornoknak fölhatalmazása nin­csen. Köz ellenkezőleg. lEgesu­vn (Folytatás a 2-ik oldalon.) OSZTRÁK-MAGYAR HIVATALOS JELENTÉS AZ OROSZ FRONTRÓL. BERLIN, április 30. A monarchia hadvezetősége hivatalosan jelenti: “József Ferdinand főherceg csapatai Wolhyniában, az Ikwa mentén, Mlonow-tól északra kivetették az oro­szokat az előretolt hadállásokból. Az osztrák-magyar csapatok e helyen egy tisztet és 180 orosz katonát fogtak el és egy gépfegyvert zsákmányoltak. “A harcvonal többi részén csak a szokásos ágyupár­­ba­j folyt.” OROSZ HIVATALOS JELENTÉS: PETROGRAD, április 30. (Londonon át.) Az orosz nagyvezérkar hivatalosan jelenti: “A dvinski fronton az ellenség Slok-ot és Borscmi­n­­de­t bombázta. Dvinsk­től,nyugat­ra, Ginowka faln kör­nyékén a németek erős tüzérségi előkészítés után táma­dásba mentek át, de az oroszok tü­ze­se lövészárkaikba kergette vissza őket. Rjesits felett tegnap hajnalban egy kormányozható léghajó jelent, meg, amely gyújtó és rob­banó bombákat hajított alá. “A Narozs-tótól délnyugatra az ellenséges tüzérség sort,ü­zeket adott le és utána a gyalogság támadásba ment át. A németeknek sikerült azokat a lövészárkokat visz­­szafoglalni, amelyeket előzőleg elveszítettek. “A Zanapotsa és Rhoditzv faluk között elkeseredett Harcokra került a dolog. “Sm­or­gen környékén a német tüzérség igen élénk tevékenységet fejtett ki.” OROSZ HIVATALOS JELENTÉS A KAUKÁZUSI FRONTRÓL. PETROGRAD, április 30. (Londonon át.) “A Fe­kete-tengerben egy orosz tengeralatti naszád elsül­yesz­­tett egy gőzöst és egy vitorlást, miután előzőleg ered­ménytelenül bombázták azt az ellenséges ütegek és repü­lőgépek. “Kaukázusi front: Erzinjan irányában az oroszok visszaverték a törökök egy támadását és közvetenül utá­na offenzívába mentek át. A törököket nyugati irányba tovább visszavetették. ’ ’ FRANCIA PILÓTÁK SVÁJCI TERÜLET FELETT. BERLIN, április 30. (Drótnélküli jelentés Tucker­­tonon át.) A svájci vezérkar jelenti, hogy Beurnesesin közelében két francia pilóta repült át a svájci határon és csak akkor tértek vissza, amikor a svájci katonák heves tüzeléssel fogadták. A repülőgépeken teljesen jól lát­szottak a francia gépeken levő állandó jelzések. Tegnap Rotterdamból jelentették, hogy a hollandi partok közelében egy francia repülőgépet fogtak ki a víz­ből. A gépet egy angol tiszt vezette, aki már 30 órán át a vizen tartózkodott. A tisztet a holland katonai hatósá­gok internálták. MEGRENDSZABÁLYOZOTT NÉMET REPÜLŐK. BERN: április 30. (Pak­son át.) A német követ, Boll­­­mann­ Holdweg birodalmi kancellár külön instrukciója alapján, a svájci külü­gy­minisztériumban kijel­etette, hoogy Németor-­,íg­y legutóbbi svájci területsértés felett a legmélyebb sajnálkozását fejezte ki A követ biztosította a svájci külügyminisztert arról, hogy a határral érintkező környékeket a jövőben a német pilóták kerülni fogják és a legutóbbi területsértés miatt felelős repülőt a pilóták kö­zül már ki is zárták. Dr. A. de Olaparede, a bellini svaici követ­­i ser­inte ideérkezett és hosszabb tanácskozást folytatott Hoffman­n-külügyminiszte­l az ismétlődő területsértés ügyében. A követtel való tanácskozás után a szövetségi tanács teg­nap este ülést tartott, amely után formális tiltakozást bocsátottak ki.

Next