Előre, 1916. július (12. évfolyam, 1369-1395. szám)

1916-07-01 / 1369. szám

SPSS Ez is zászlósértés! A zászlót, az amerikai csillag­sá­vos lo­bogót, amelyről a nagyobb­­nál nagyobb hazafiak annyi dicső­séget­, annyi magasztos regét tud­nak beszélni, megint, megsértet­ték. Nem, ezúttal nem a “haza­árulók”, sőt még csak nem is I. W. W.-isták, vagy szerialisták követték el ezt a bűntényt, hanem maguk az elsőrendű prima haza­­fiak.­­ Nemrégiben egy képeslap ke­rült a kezünkbe, melyen­­egyik zászlókereskedő hirdette áruit. A lap egyik felén a gyönyörűen megfestett csillagsávos lobogó ké­pe volt látható, melyet a szél hul­lámossá borzolt.. A másik oldalon nagybetűs felírás adta tudtunkra, hogy ez a mi dicső zászlónk, mely még minden csatában győzött, melyre ilyen meg olyan büszké­nek kell lennünk. Minden ameri­­kát szerető polgárnak fel kell di­szitenie otthonát ezzel a dicső lo­bogóval. De siessenek, mert már csak pár száz darab van belőle s ő (a kereskedő) mégis potom két dollárjával vesztegeti ezt a szent jelvényt. Ez a reklámkép jut eszünkbe most, midőn azt a hírt kapjuk, hogy Joseph Hartigan, New York város mér­­ekfelügyeleti hivatalá­nak feje maga elé idézett 25 zász­lógyárost és megbüntette őket, mert csaltak a zászlók darusítá­sánál. Nem kell megijedni, nem sik­kasztottak el egyetlen csillagot sem a dicső jelvényről, csupán csak a méretekben és a minőség­ben­­csaltak. Ha valaki például 10 yard hosszú ihazasz­eretetet akart vásárolni, annak csak kilenc yard hosszú zászlót adtak. A csomagoló papírra meg a számlára természe­tesen 10 yardot írtak. Selyem he­lyett meg gyapot zászlókat adtak el.­­ Végre is — gondolták — a ha­zának mindegy, ők meg szereznek­­így pár dollárocskát. Hartigan is­­valahogy ilyesformán gondolko­dott,­ mert a zászlógyárosok pár dollár lefizetése után tovább árul­hatják a gyapotból készült selyem kilenc yardos, tíz yardos hosszú dicső amerikai lobogókat. KATONAFOGDOSÓ HIRDETÉS. A preparedness mozgalom hívei nem elégszenek meg a sajtó útján terjesztett hódító cikkeikkel és a még hódítóbb hatású prepared­­ness-föl­vonulásokkal, hanem most nagy hirdetésekben hívják föl az ifjúságot, hogy lépjenek a hadse­reg kerébe. Néhány nap óta min­denfelé, ahol az üres telkek pa­­lánkjaira hirdetéseket ragaszta­nak, nagy, csábító képekkel ellá­tott fölhívásokat találunk. E hir­detések egyikén tüzérek éppen ágyú elsütésével foglalkoznak. A­ kép alatt ez a fölírás­­olvasható: “Lépj be most! - Tíz napon belül már igazi háborúban lehetsz!” FÜGGŐBEN A MEXIKÓI VÁLSÁG. (Folytatás az­l-ső oldalról.) Lány ezt sohse tette és az ameri­kai kormány ezt­ az ■ állítását nem is tudja bizonyítani. De nincs is joga, az amerikai kormánynak felelőségre vonni a mexikói kor­mányt, olyan cselekményekért, amelyeket magánszemélyek nem mexikói területen követtek el. Annál kevésbé, mert a washing­toni kormány száznegyven mexi­kói polgárnak amerikai területen történt, meggyilkoltatását meg­­t­orl­a­tlan­u­l ha­gyta. A washingtoni kormány — mondja tovább a jegyzék — ki­fogásolja a legutóbbi mexikói jegyzék hangját. Ez a panasz mindenképen indokolatlan, mert az amerikai kormány állandóan udvariatlan, sőt főnbejáró h­an­­gon szokott érintkezni jegyzékei­ben a­­Carranza-kormánnyal. Végül áttér a jegyzék a carri­­zali eset tárgyalására és megálla­pítja, hogy az összeütközést az amerikai parancsnok provokálta. Éppen az ilyen provokációk elke­rülésére szükséges tehát az ame­rikai csapatok azonnali eltávolí­tása. A jegyzék ennek a követelés­nek a leghatározottabb formájú megismétlésével zárul. -------------------­ A Tenzer-ügyben nincs döntés. Huszonkét órán át tartó ta­nácskozás után azzal tértek visz­­sza a Rae Tanzer-féle bünt­er es­küdtei a tárgyalóterembe, hogy nem tudnak jogérvényes, döntést mondani a vádlott leány bűnös­sége vagy ártatlansága mellett. A tárgyalás elnöke erre megkö­szönte az esküdtek kötelességtu­dó, lelkiismeretes munkáját és elbocsátotta őket. Elbocsátotta egyszersmind a hamis esküvéssel vádolt fiatal leányt is, ügyvédjé­nek kezességére bízva. Ez az ered­­­ménytelenség pedig azt bizonyít­ja, hogy a hatalmas James W. Os­borne, a kitűnő jogász, a volt bűn­tető ügyész és a jelenben nagy­­befolyású politikus, nem tudta el­hitetni az esküdtszékkel a titok­­zatos Oliver Osborne meséjét ,és­­nem tudta, tisztára mosni magát attól a gyanútól, hogy ő volt­ a Rae Tänzer megrontója. A sokat szenvedett fiatal leány ,a tárgya­lás után ki is adott ügyvédje út­ján egy nyilatkozatot,­­hogy halá­la órájáig vallani fogja James W. Osborne bűnösségét. Jogi körökben az az általános vélemény, hogy írt tárgyalás nem lesz többet az ügyben. “Csak akkor követem a zász­lót, ha tudom, hogy hová vezet”. Kirkpatrick. Úgy látszik, hogy a háborúra iz­gatók semmi határt nem ismer­nek. A LEGJOBB ANYAGBÓL is ! Az évad legdivatosabb ruhái i­S MÉRTÉK SZERINT VAGY KÉSZEN. | Schiff Bros. | 1 161 Stanton Street, New York | FÉRFIRUHA-ÜZLETÉBEN fi ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBAN gj1 I g /PthI KAPHATÓK. I S SAJÁT MŰHELYEMBEN Iz- M S vSYlkii LÉSSEL ÉS A LEGÚJABB Dl­ gj VATU SZABÁS SZERINT Ké- §f m SPrí## SZÜLT RUHÁK BIZTOSÍT­ | JÁK VEVŐIM MEGELÉGE­ g |l2j| DÉSÉT jl V* Szervezett műhely, várja a­z fljf szervezett vevőket!­­ Telefon: Orchard 4962 ' ^^BMBI!M!llHSiRllllH«ltEllll!^IMI!IIKII!lliü^TM A szocializmus ellensége. — Frederick C. Howe, bevándor­lási fel­ügyelő, beadvánnyal for­dult a kormányhoz, amelyben azt, kéri, hogy szüntessék meg azt a rendszert, amely szerint ma az Ellis Islandon tartózkodó beván­­dor­lókat, élelmezik. Már régóta egy magáncégnek van szerződése arra, hogy Ellis Islandot élelmi­szerekkel ellássa. Howe szerint ez a cég nem csak hogy rossz élel­miszereket árusít, de nagyon meg is zsarolja, a bevándorlókat. A felügyelő tehát, azt javasolja, hogy a sziget vegye házi kezelés­be az élelem vásárlását. Ennek a tervnek Bennet képvi­selő a kongresszusban útját szeg­te. “Egész életemben azon fára­doztam — mondotta a képviselő — hogy az ilyen szocialista irány­zatú dolgoknak, amelyek az egyé­ni kereskedelem nagy hátrányára szolgálnak, útját szegjem”. És Bennet útját is szegte Howe min­den igyekezetének. A bevándor­lók továbbra is kénytelenek a rossz ételeket drága pénzzel meg­fizetni. A napokban aztán váratlan fordulat történt ebben az ügy­ben. Howe ugyanis kiderítette, hogy Bennet képviselő, aki más­különben ügyvéd, jogtanácsosa annak a cégnek, amelynek szer­ződése vár Ellis Island táplálásá­ra, így már érthetővé lett, hogy miért olyan nagy ellensége Ben­net képviselő úr a “szocialista irányzatnak”. Ma azután ugyan­azon lapok, amelyek megválasz­tásában segédkeztek, kigyót-bé­­kát hánynak rá. A választásoknál persze megint egy másiik Bennet­et fognak képviselői mandátum­hoz segíteni. ------------------­HÚSZ GALLONOS EDÉNYBE FÚLT EGY GYERMEK. WHITE MILLS, N. J., jun. 30. A hároméves Elwrin Knor le­ment­ szüleinek pincéjébe és ott beleesett egy vízzel töltött 20 gal­lonos edénybe, amelyben tojást szoktak elraktározni. A gyermek anyja egy idő múltán a kis­fiú keresésére indult, de csak nagy sokára találta meg kis gyermeké­nek holttestét. Mrs. Knor nem tudja, hogyan került az edénybe víz,­ mert rendesen * cSk~~~tojást• szoktak benne tartani. NAGY LOPÁSOK ------------------­MANITOBABAN. WINNIPEG, Manitoba, jun. 30 — Thomas Kelly, sok millióval rendelkező vállalkozót, ma az es­küdtszék bűnösnek találta. Kellyt azzal vádolták, hogy az országház építésénél nem kevesebb, mint 1.500.000 dollárral meglopta az államot. Kelly nem fogadott vé­dőügyvédjet, hanem önmaga tar­tott háromórás védőbeszédet. Az esküdtek azonban az adatok alap­ján kimondották bűnösségét. Kel­ly már idős ember és a verdikt ki­hirdetése után sírva fakadt. Ezzel a lopási ügygyel kapcso­latban három volt miniszter el­len is vádat emeltek. Ezek a miniszterek állítólag öszejátszot­­ta­k a vállalkozóval és az államot több millió dollárral megkárosí­tották. A vádlottak között van Sir Redmond Robin volt minisz­terelnök is. ------------------­SEGÍTSÉGET KÉRNEK KAPLAN VÉDELMÉRE. LOS ANGELES, Cal. jun. 30. A jövő hónapban ismét meg fog­ják kezdeni David Caplan ügyé­nek tárgyalását, akit még a “Los Angeles Times” épületének 1911- ben történt föl­robbantásából ki­folyólag tartana­k fogva. Caplan ügyét már egyszer tárgyalták, de az esküdtszék nem tudott meg­egyezésre jutni. A Workers’ International De­fense League most felhívást bo­csátott ki, amelyben segítséget kér Caplan védelmére. Az erre a célra szánt pénzeket P. D. Noel, a league titkárának 231 Douglas Building, Los Angeles, Cal., kell küldeni. MUNKÁSMOZGALMAK Nagy bányász-sztrájk Minne­­sotában. Minnesota államban Au­rora, Hibbing, Chisholm és Vir­ginia városok bányáiban legkeve­sebb 10000 bányász abbahagyja a munkát. E nagyszabású sztrájk­ról a hír Elizabeth Guerry Flynn­­től, az Industrial Workers of the World egyik legismertebb szer­vezőjétől érkezik. A sztrájkolók a United States Steel Corpora­­tionb­an tartozó Oliver Iron Min­ing Companiy alkalmazottai és kö­zöttük nagyon sok finn szocialis­ta munkás van. A sztrájktanyá­juk is a finn szocialistáknak Vir­ginia városban fekvő házában van. Flynn értesítése szerint az ösz­­szes bányatelepek tele vaknnak fel­­fegyverzett őrökkel. Mióta ezek a gunmanek egy sztrájkolni meg­öltek, a kedélyek nagyon fel van­nak izgatva. Teljes győzelemre van kilátás, mert ezek a bányák látják el nyers­anyaggal az egész acélipart. A sztrájkot az I. W. W.-hoz tartozó Metal Mine Workers In­dustrial Union 490-es számú lo­cal­ja vezeti. A sztrájkolók el akarják törülni az eddigi con­­tractor-rendszert, követelik a nyolcórás munkanapot és az ed­digi 5 dollá­­ros napibér helyett három és fél dollárt követelnek. Valószínűleg át fog terjedni ez a sztrájk a Minnesota állam északi részében fekvő összes vasbányák­ra. A sztrájkolók nevében W. T.Neff pénzügyi titkár (232 Ce­dar Ave., Minneapolis, Minn.) se­gélyt kér, mert a sztrájkbizottság csak igen kis tőkével rendelkezik és a nagyobb családdal­ bíró sztrájkolók már támogatásra szó­ldnak.­vábbá ez a testület­­határozza meg a szállítási díjakat, tehát ez az egyetlen testület, mely hivatva van megmondani, hogy a vasutak milyen határig mehetnek el al­kalmazottaik fizetésével.” “A New Yorkban tartott közös értekezletünk alkalmával kitűnt, hogy a vasutak é­s az alkalmazot­tak képviselői közbenjáró nélkül képtelenek egyezségre jönni. A munkások vezetői visszautasítot­ták azt az ajánlatunkat, hogy vi­gyük ügyünket a szövetségi kor­mány által kinevezett valamilyen testület elé. A tárgyalások meg­szakítása után azonnal szétküld­­ték az általános sztrájkot elren­delő referendum szavazólapokat. Az alkalmazottak most szavaz­nak afölött, hogy megadják-e a vezéreknek az egész ország ke­­reskedelmi életét m­egakasztással fenyegető sztrájkra való felhívás jogát. Mi azt akarjuk, hogy ezt a kérdést az Interesate Commerce Commission elé vigyük.” “Ez a testület szabja meg a szállítási díjakat és jól tudja, hogy minden dollárból, melyet a vasutaknak fizetnek, csaknem egy fél dollár az alkalmazottak­nak jut. Már most, ha a fizeté­seket emeljük, akkor ezzel ará­nyosan a rátát is emelni kell és így a nagyközönségnek kell meg­fizetnie a vasúti alkalmazottak túlköveteléseit.” Ilyen hirdetésekkel akarják a vasutkárók megijeszteni a sztrájkra szavazó vasúti alkalma­zottakat. A vasutasok azonban nem törődnek ezekkel a hirdeté­sekkel s a helyi szervezetek veze­tőinek jelentése szerint óriási szó­többséggel fogják az általános sztrájkot kimondani. Annyi bi­zonyos, hogy az Interstate Com­merce Commission közbenjárását semmi körülmények között el nem fogadják. Ezt a testületet már találgosan ismerik arra, hogy biró gyanánt elfogadhatnák. A vasutbárók mesterkedései.— Mint ahogyan már többször is j éreztük, a vasúttársaságok nagy ű­rlapi hadjáratot indítanak.,' togy igy a közönség hangulatát 1­1 vasúti alkalmazottak ellen inge­­reljék. Azt hiszik, hogy akkor a vasúti alkalmazottaknak 350.000 tagot számláló négy nagy szerve­zete nem meri majd kimondani az általános sztrájkot. Egyik múlt­­heti számunkban megírtuk, hogy a vasúttársaságok mindenféle ha­m­­is információkkal telített cikke­ket helyeznek el a lapokban erre az ügyre vonatkozólag mostaná­ban oldalas hirdetéseket látunk úgyszólván minden nagy polgári lapban. Ez a fogás, amit most a vasút­társaságok terveznek nem itt. Nemrégiben ugyanígy tettek a pennsylvaniai antracit szénbá­nyák tulajdonosai. Igaz, hogy mindkét esetben ugyanazon kapi­talistákkal találkozunk. Talán még emélkeznek olvasóink arra az esetre, midőn az antracit szén­bányászok bérjavítást követeltek. A bányatársaságok ekkor nagy hirdetéseket tettek közzé, hogy ha meg kell adniuk ezeket a köve­teléseket, akkor kényszerülve lesznek felemelni a szén árát és egészben véve csak a fogyasztó közönség fog rosszul járni. De a­mint hirdették úgy is tettek. Megadták a munkásoknak azt a követelést, mely minden tonna szenet számukra 9 centtel meg­drágított. Erre felemelték a szén árát tonnánként 25 centtel. És ugyanekkor a munkások sem nyertek semmit, mert a fizetésja­­vításra hivatkozva felemelték ne­kik úgy a lakás, mint az élelmi­szer-árakat. Ezek a bányászok ugyanis kényszerülve vannak a bányatársulatok házaiban lakni üzleteikben vásárolni. A vasútbárók most ugyaneh­hez a csalfasághoz folyamodnak. Oldalas hirdetéseikben azt köve­telik, hogy a közönség kénysze­rítse a vasúti alkalmazottakat az Interstate Commerce Commis­sion Államközi kereskedelmi bi­zottság­ határozatainak elfogadá­sára. Természetesen a munká­sok hallani sem akarnak erről, mert jól tudják, hogy az Inter­state Commerce Commission tagjai semmi egyebek, mint a vasútbárók hűséges szolgái. A hirdetésekben különben a követ­kezőket olvashatjuk: “A konduktorok, gépészek, tűs­zelők és fékezők olyan követelé­sekkel álltak elő, mllyeknek tel­­jesítése évi 100 millió dollár ter­het rakna a vasutakra. A vasút­társaságok azt javasolják, hogy e béremelés kérdésének elintézését bízzuk rá a szövetségi kormány szolgálatában álló Interstate Commerce Commissionra, vagy valamilyen más hasonló testület­re. Mi csak azért ajánljuk az In­terstate Commerce Commission, mert ennek a testületnek már igen széleskörű ismeretei van­nak a vasutak belügyeiben. To­A játékszerkészítő munkások sztrájkja a lehető legjobban áll. Csaknem kivétel nélkül az összes műhelyek munkásai sztrájkolnak, sztrájktörő kevés van. A tegnapelőtti összetűzésből kifolyólag Keith Róza 17 éves sztrájkolót 5 dollárra büntette meg Magistrate Cobb, a Wo­man’s Night Courton, miután bűnösnek találta egy sztrájktörő bántalmazásában. A panaszos Grace McPhail, 49 West 17th st.,­ Bayonne, N. J.-ben lakó sztrájk-­ törő leány volt. Miss Reithet William Carlin elvtársunk védte. Egy másik sztrájktörő, Joh­.­ Miuchi, akinél revolvert találtak majdnem könnyen menekült­­vei; a büntetéstől Magistral Levy, a­­ki a Jefferson Market-i rendő ron­­dóságon tárgyalta az ügyet, erős hajlandóságot mutatott arra, hogy Mutchr meséjét elhigyi, hogy azért volt nála a revolver, hogy egy rendőrnek átadhassa! Csak William Karlin, aki Joseph­ Bloomot, a panaszttevő sztrájko­ló piketet képviselte, erélyes fel­szólalására engedett a bíró és végre is 500 dollár bail alá tette a sztrájktörőt s az ügyet a Grand Juryhhez tette át. A State Board of Arbitration közvetítési ajánlatát eddig négy munkáltató fogadta el, akik kö­rülbelül a játékszertermelés egy ötödét bírják. Egyikük a város l­egn­agy­obb j­átékszer m­űh­el­y­én­ek a tulajdonosa. A unió megfontolás alá vette a State Board of Arbitration aján­latát. A sztrájkolók tegnap ismét lelkes pővülést tartottak, AKIKET KÉNYSZERÍTENEK A HAZAFISÁGRA. P­ATE­RISON, N. J., június 30. A. Metz, parkfelügyelő, ma tu­datta­­Albert­ Robinsonnal, hogy a Fifth National Card bandája, amelynek Robinson a vezetője, a patersoni parkokban többé nem játszhatik. Ezek a zenészek ugyanis megtagadták az engedel­mességet és arra hivatkoztak, hogy nekik sok szerződésük van, többek között a várossal is, tehát nem követhetik a regementet a mexikói határon. A városi tanács erre elhatározta, hogy megszün­teti a zenészekkel kötött szerző­dést és mozgalmat indít a­ város­ban, hogy ezeket a zenészeket se­hol se alkalmazzák. Szóval Pater­son városban már nem elégszenek meg a csábítgatással, de kény­szeríteni akarják a polgárokra a nagy h­azaszeretetet. PÉNffíMÍS MAGYARORSZÁGBA­­ TENGERALATT JÁRÓ POSTAHAJÓN 100 KORONA j| ^DOLLÁR I NINCS RÁFIZETÉS, NINCS KÜLÖN KÖLTSÉG. Az óhazai címzett sajátkezű aláírásával ellátott IGAZOLÁSI SZELVÉNYT szintén a tenger­alatt járó postahajók fogják hozni. Küldje pénzét most már teljes megnyug­vássa a továbbítás végett erre a címre: TRANSATLANTIC JWIST COMPANY 17 WILLIAM STREET NEW YORK New Yorkban és a környéken lakó honfitársak keressék fel személyesen a bank East Side-i fióktelepét. 109 Ave. A, corner 7th street, amely minden nap —­ Szombaton is — reggel 9 órától este 8 óráig van nyitva. 111 * TAKARÉKPÉNZTÁR || 1 billdllll KERES­KEDELMI Ddllfl­f (State Commercial and Savings Bank) 1935 Milwaukee Ave., Chicago, Ili A MAGYAROK BCO jA CHICAGOBAN | ~ ÁLLAMI KÖLCSÖNÖKNEK Legolcsóbb forrása, az eredeti érték­papírok szállítása mellett. PÉNZKÜLDÉS MA OLCSÓBB, mint EZELŐTT. First National / Bank ^ Cor. Malu and Franklin Street«, g/ Johnstown, Pa. m lij'Y? 7 TAke, tartalék éa Ujja I uyerraég ............................ #1.IMIO.no* ^ ^ 'ty**' " I 6»K*ra péu/.Állomány $7,500,00- ről Különös tekintettel gondoskodunk "vUT*| j||arról, hogy pénzét alacsony áron jud­ajuk át Magyarországba vagy­­ Európa bármely részébe. TAKARÉKBETÉTEKRE z összes nagy hajóstársulatok | 1 , ... . hivatalos képviselői ügyunk és ba­kamatot flletnEK. Jójegyek nálunk válthatók. __________________-...................... I ■HBHKMWBMBBHBBBKWMBÍiBH MMWWMHI— MUHCaBMMBm'1 PÉNZKÜLDEMÉNYEKET A LEGOLCSÓBB NAPI ÁRFOLYAM MELLETT, a leggyorsabb hajóval, a Magyar Királyi Postatakarékpénztár, BUDAPEST, útján, Jótállással, továbbít Kaufmann L. és Társa Bank- és Váltóüzlete, CHICAGO, 111., 28 So. 5th Ave., a Staatszeitung épületében (a szomszéd utca a konzulátustól) NYITVA: na­ponta reggel 8 órától este 8 óráig VASÁRNAP reggel 9 órától d. u. 1 óráig. A Hoffman BÉCSI BANK chicagói vezérképviselete. A chicagói magyarok pénzküldö helye. S SZIKRATÁVIRAT vagy POSTA UTJÁN fele- AT 1 ir, ^ «rÁKüldök Pénzt | ■ «ÉKa Magy. Kir. Postatakarékpénztárba vagy bár- ■ RÓTH SÁMUEL 'MEGVÁLTÓ’’ GYÓGYSZERTÁRA 125 Ave. A, Cor. 8t hst., Dep. E, New York, N. Y. I p 100 KORONA $14 I HL \ Ne tévessze el a cimet, írjon vagy jöjjön még ma U ! HERRMAN ARTHUR I ff 1237 FIRST AVE., COR. 67th ST., NEW YORK. 1­1 PÉNZKÜLDÉS, HAJÓJEGY- és KÖZJEGYZŐI IRODA. ■ §, NYITVA MINDEN ESTE kivétel nélkül 10 ÓRÁIG. A Mm Telefon szám éjjel és nappal: PLAZA 8278. (b­ár MINDENKI SZÉP LEHET, bájos arcot nyerhet, ifjú kinézését megóvhatja, ha azt Róth Liliom Crémmel ápolja. Csak nagyon ügyeljen, hogy valami más káros utánza­tot ne sózzanak a nyakába. — KRÉM, SZAPPAN, PÚDER kis adag postán $1.30, nagy adag postán $1.60. Pontos cím:

Next