Előre, 1916. szeptember (12. évfolyam, 1423-1448. szám)

1916-09-01 / 1423. szám

A JÖVŐ CIVILIZÁ­CIÓ HIRDETŐJE ÉS HARCI ESZKÖZE AZ AM­ERIKAI MAGYAR MUNKÁSSÁG LAPJA. Kiflfetíti árat Egy évre ................................. 14.00 Félévre .................................. 12.00 Egy hónapra ........................ ..40 Main Office: 5 East 3rd át., New York. Tel.: Orchard 8398ELŐRE VOL. XII. ÉVFOLYAM. No. 1423. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO. FRIDAY (PÉNTEK), SEPTEMBER 1, 1916. ORGAN OP THE HUNGARIAN M T W TI P Iff T 7" X »TT I PEOPLE OP AMERICA. | «I 1 « U ül « X HA X ! Subscription ratrai __ ________ . 1 year ............................. $4.0« MINDENT TUD! 6 months ..................... $2.09 > I3 SoSih8.SJ:S$1 mindent megiri MEGJELENIK NAPONTA TTY EDITION EGYES SZÁM­ÁRA 1 CENT ROMÁNOK ELŐNYOMULÁSA MAGYAR ÉS BOLGÁ­R FÖLDÖN A NYOLCÓRÁS NAPI MUNKAIDŐRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT MÁR A KONGRESSZUS ELŐTT FEKSZIK A kongresszus lázas sietséggel készülődik, a vasúti sztrájk megakadályozását célzó törvény meghozatalára. Szom­bat estig meg akarják szavaztatni a 8 órai munkaidőt. Wilson elnök visszarendeli a katonaságot a mexikói határról Az elnök reméli, hogy sikerülni fog neki a vasutasokat a sztrájkrendelet visszavonására bírni. Optimisztikus hangulat Washingtonban. Wilson elnök és a demokrata párt korifeusai semmi­képpen sem tudnak megnyugodni a vasutasok sztrájkha­tározatában, mely — ha végrehajtás alá kerül — a demo­krata párti uralom bukását fogja jelenteni. Az elnök és a kongresszus talán még sohasem volt olyan lázas és izgatott hangulatban­ — kivéve a háborúk előtti ülésszakokat — mint most. Az elnöknél állandóan kilincselnek a demokrata párt vezető férfiai, egymást érik a tanácskozások, az államközi forgalmat szabályozó Imn­terstide Commerce Commission ülésezik, kihallgatásokat tart, melyeken úgy a vasúttársaságok, mint a vasutasok képviselőit hallgatják ki, a kongresszus máris minden egyéb törvénytervezetet félretett s a 8 órai munkaidőről szóló törvényjavaslat tárgyalását tűzte napirendre. Wilson elnök tegnap délelőtt 11 órakor fogadta a vas­­i trónok unióinak a vezetőségét, utánuk gyors egymásután­ban a kongresszus demokrata pártvezéreit. Az eseményekről különben a következő táviratok szá­molnak be: WASHINGTON, augusztus 31. A vasutasok által hétfőre, szep­tember 4-ér­e elrendelt sztrájk megakadályozására lázas előké­születek folynak. Wilson elnök délelőtti 11 órára a Fehér Házba kérette a vasuta­sok unióinak vezetőségét, és hosz­­szasan tanácskozott velük. A tanácskozás után az elnök ki­jelentette, hogy a vasutas-vezetők semmiféle biztató kijelentést sem tettek a sztrájkrendelet visszavo­nását illetőleg. A vasutasok után a kongresz­­szu­s két házának vezető szerepet vivő férfiai jelentek meg az el­nöknél. Ezeket­ Wilson arra kér­te, hogy hassanak oda, miszerint a 8 órai munkaidőről szóló törvény szombat estére eléje kerülhessen jóváhagyás végett. A törvénytervezet december 1-én léptetné életbe a nyolcórás munkaidőt az Egyesült Államok összes vasútvonalain. Mielőtt tárgyalás alá vennék ez a törvénytervezet a vasutas uniók vezetőségének be lesz mu­tatva felülvizsgálás és előzetes jó­váhagyás céljából. . A kongresszus különben az ösz­­szes tárgyalásra, váró törvényter­vezeteket, félretette s elhatározta, hogy a vasúti nyolc órai munka­időről szóló törvényjavaslatot tű­zi napirendre. Wilson elnök kiáltványt akar in­tézni a vasutasokhoz. Wilson elnök — hír szerint — el van határozva arra, hogy ha a vas­utasok unióinak a vezetősége nem lesz hajlandó a sztrájkrendelet visszavonni, személyes aláírásával ellátott kiiltványt fog intézni a vasutas-uniók tagságához, mely­ben fel fogja szólítani őket, hogy tekintettel arra, hogy a törvény­­hozás gondoskodni fog követelé­sük teljesítéséről, halasszák el a sztrájkot. A posta továbbítása. Burleson postaügyi államtitkár kijelentette, hogy ragaszkodni fog ahhoz, hogy a posta továbbítása még a vasúti sztrájk tartama alatt se szenvedjen fennakadást. Ha a vasutasok hajlandók lesznek pos­tavonatokat járatni,­ úgy Burle­son rá fogja kényszeríteni a tár­saságokat arra, hogy postavona­tokat bocsássanak a kormány re­ndel­kezésére. Garretson nyilatkozata. Az Interstate­­Commerce Com­mission, melynek hatásköre alá tartoznak a vasutak, ma kezdte meg a vasúti vitás ügyfeleknek a kihallgatását. A vasutasok unióinak és a vas­úttársaságoknak a képviselői tel­jes számban megjelentek. Az A. F. of Labort Gompers elnök kép­viselte. Garretsont, a vasutas-uniók egyikének elnökét hallgatták ki e­lször.­­ Garretson, miután képet adott a helyzetről, kijelentette, h­ogy a munkásszervezetek azon az állás­ponton vannak,­­hogy a munká­és, munkaadók közti differenciá­kat ezeknek egymással kell elin­tézniük, nem pedig törvényhozási úton. A munkásszervezetek sikere jórészben harcias magatartásuktól függ.” Majd így folytatta: ‘‘Semmi okot sem lehet felhoz­ni arra, hogy miért dolgozzék egy munkás több időt, mint nyolc órát. Mi azt hisszük, hogy az em­beri jólétet, a humanizmust, az osztalékok fölé kell helyezni. A vasúti munkáltatóknak a munká­sok jó karban tartásáról­ éppen úgy kell gondoskodni, mint a pá­lyákról, kocsikról és mozdonyok-BERLIN, augusztus 31. — Ro­­­mániának a világháborúba való belépése egy jót eredményezett a központi hatalmakra: a magyar bel­viszály megszűnt. Magyaror­szág régi ellenségének, Romániá­nak a támadása az összes magyar politikai pártokat egyesítette s a magyarság közötti belső ellenté­tek elsimulásával a pártok együtt­működését és kapcsolatát szoro­sabbra fűzte, mint az valaha volt. Andrássy Gyula a budapesti ‘‘Az Est” című lapban a követke­zőket mondja a helyzetről: ‘‘A romániai hadüzenet nem egyéb, mint rablók támadása. Bor­zalmas korrupció szülte meg ezt a háborút, de nem félünk tőle, mert Erdély természetes erősségünk. Mi már régen számoltunk a román veszedelemmel és az nem talál ké­születlenül bennünket. Minden magyar tudja, hogy mi a létünk­ért küzdünk s hogy Erdély nélkül el sem képzelhetjük Magyarorszá­­­got. Utolsó emberünkig küzde­­nünk kell, hogy ezt a rettenetes árulást megbosszuljuk. Valószínü, hogy Romániát a bol­gároknak a szalonikii fronton va­ló előhaladása kényszerítette a gyors beavatkozásra. A román pa­rasztság nagy része fél a háború­tól s a román politikusok közül so­kan meg vannak győződve arról, hogy Románia a saját koporsóját csinálja meg. Jöjjön, aminek jön­ni kell, mi az utolsó lehelletünkig küzdeni fogunk.” A magyar képviselőház elnöke, Beöthy Pál, a következőképpen nyilatkozott: ‘‘Az antantnak sikerült Romá­niát a háborúba ugratni. Hallatlan eszközöket alkalmaztak erre a cél­ra. A magyar nemzet, szomszédjá­nak eme rablóhadjáratát a legna­gyobb eltökéltséggel fogja meg­bosszulni és ellenségeink pokoli tervei meg fognak semmisülni a mi és szöveségeseink erejével szemben. Nem szabad ezt a dolgot leki­csinyelnünk, de mindamellet­t bi­zalommal nézhetünk a jövőbe.” A Károlyi-párt lapja a követke­zőket írja: ‘‘Ebben a pillanatban Magyar­­ország minden más nagy kérdése jelentéktelenné válik. Most csak egyetlen egy feladat áll előttünk, amely minden egyebet messze túl­szárnyal és minden egyéb fölé emelkedik s ez, hogy megvédjük hazánkat a legalávalóbb és leggya­lázatosabb ellenségünk által való hódítástól és megaláztatástól.” Amint e nyilatkozatokból látha­tó, a háborús uszítás Magyaror­szágon most érte el tetőpontját. “Az utolsó lehelletig a románok a ROMÁN CSAPATOK MÉLYEN „ „ 1. A­­ . BENYOMULTAK MAGYAR FÖLDRE ellen - mondja Andrássy . ELFOGLALTAK RUSTSUK­OT Magyarország polgári politikusai kiadták a jelszót: “UTOLSÓ CSEPP VÉRÜNKIG FOGUNK KÜZDENI A ROMÁN BANDITÁK ELLEN!” A románok támadó hadjárata egyesítette a magyar polgári pártokat. Brassó, Petrozsény, Kézdi-Vásárhely, Nagyszeben Hosszu­­falu és egyéb magyar városok a románok kezében.­­ A monarchia hadvezetősége önkéntes kiürítésről beszél. Mackensen a főparancsnok. — Ferenc József a magyar fővárosban. BULGÁRIA FELTÉTELEKHEZ KÖTI A ROMÁNIÁNAK VALÓ HADÜZENÉST Azt követeli, hogy Törökország bocsásson 200.000 embert rendelkezésére. --- Török hadüzenet Romániának. — Konstantin görög király elmenekült, mialatt csapatai harcban állanak a szövetségesekkel. — Orosz csapatok Romániában. A MONARCHIA CSAPATAI MENEKÜLNEK A ROMÁNOK ELŐL. RÓMA, augusztus 31. Bukarestből sürgönyileg je­lentik, hogy az erdélyi határszélen álló osztrák-magyar csapatok menekülnek a románok elől és menekülésük köz­ben feladják a legfontosabb szorosokat. A román csapatokat erélyesen üldözik a monarchia visszavonuló csapatait és mélyen behatolnak magyar te­rületre. A román csapatok előnyomulásuk közben számos magyar várost elfoglaltak, többek között: Brassót, Nagy- Szebent, Kézdi-Vásárhelyt, Petrozsényt, Hosszúfalut. Tovább északra, a Gyergyói-havasokban az orosz csa­patok támogatásával ugyancsak eredményeket értek el a r­ománok­­ról; az osztalékok csak azután jö­hetnek tekintetebe. A vasúttársa­ságok egyezkedési ajánlata nem őszinte, miért nem egyezkednek a munkáltatók azokkal a munká­sokkal, akik nem bírják követelé­seiket kivívni? A mai társadalom gerince alatt egy halálos veszedelmet rejteget, amely igen könnyen felszínre jut­hat, ha ezt a most folyó vasúti vi­tát nem intézik el a vasutasok megelégedésére, mielőtt ez a ve­szedelem kitör. A sztrájkot már nem lehet le­rendelni. Ez a lépés a vasutas-uni­ók feloszlását jelentené s a vas­­utaknak a csőcselék kezére való szolgáltatását, mint az 1877-ben és 1894-ben történt. Mi ellenezzük az egyezkedést, melyhez a vasúttársaságok olyan görcsösen ragaszkodnak, de már sokkal tovább vártunk a társasá­gok közeledésére, hogy a további várakozással és késedelemmel csak veszíthetünk.” Washingtonban még mindig bíznak a békés kibontakozás lehe­tőségében. AZ IDIL VÉGE. HEMPSTEAD, L. I. aug. 31. Walter R. Johns Ibi­ró bail nélkül fogva tartani rendelte a 19 éves William Snydert, a­ki még szom­baton megszöktette a 17 éves Ethel Townsendet. A fiataloknak nem volt pénzük és egy éjjelt az erdőben, a másikat pedig egy ko­csiszínben töltötték, míg végre harmadnap elfogták őket. A leány rendkívüli szépség, aki a kis vá­roska szépségversenyén az első díjat, nyerte. A fiatalember csak nemrégiben szabadult ki a javító intézetből. A RENDŐRFŐNÖK JÓ SZIVE Woods rendőrfőnök tegnap fele­sége kíséretében meglátogatta a Sing-Sing fegyházat és a tiszte­letére összegyűlt raboknak azt ígérte, hogy ő veszi sorsukat a kezébe, ha a börtönből kike­rülnek. Gismningből jelentik, hogy Woods new yor­ki rendőrfőnök tegnap délelőtt fiatal feleségével a Sing-i Sing fegyházban járt, ahol mindenekelőtt Thomas Mott Os­­borne-nál, a f­egyház fő warden­jé­nél tett a Woods-házaspár illen­­dőségi látogatást, aztán pedig Os­borne f­egyháziga­zg­a­tó kíséreté­­ben megtekintették az intézetet. Woods rendőrfőnököt, a jelen­tések szerint, tüntető tapsvihar­ral fogadták az ebédlő te­rem­b­en összegyűlt rabok, akikhez a rend­őrfőnök beszédet is intézett. Be­széde során Woods rendőrfőnök azt mondotta, hogy bízik a szen­vedések javító hatásában és min­den megjavulni akaró rabnak szí­­vesen bocsátja rendelkezésére se­­gítségét, hogy új életet kezdhes­sen. — Tudom. — mondotta tovább a­ rendőrfőnök , hogy a szaba­dult, raboknak nagyon nehéz volt eddig szakítani múltjukkal, mert jószándékukban nagyon sokszor maguk a hatóságok akadályozták meg őket fölösleges zaklatásaik­kal. Ő a maga részéről ígéri, hogy New Yorkban ezután másként lesz, mert gondoskodni fog róla, hogy a rendőrség szükségtelenül ne háborgassa az új életet kezdő emberek nyugalmát. Ha azonban mégis előadódnék, hogy valakit az ő tudta nélkül ismételten zaklat­nának a rendőrség emberei, az az illető forduljon bizalommal hoz­zá. Ő nemcsak vissza­szerzi neki a nyugalmat, de még segítséget is ad uj életének fölépítéséhez. Ez idő szerint, már vannak is ilyen védencei a rendőrfőnök urnak, a­kik állítólag minden uj boldogsá­gukat neki köszönhetik. Woods rendőrfőnök szavait a sing-singbeli rabok ismételt ová­ciókkal honorálták s ezzel a hír­hedt fegyház falai között is el volt ültetve a naiv utópia egy gyönge kis virága, amelyik ott fog kinyíl­ni és a new yorki nyomortanyá­kon fog elhervadni, hogy aztán végül belekerüljön a világvárosi rendőrség emlékalbumába. Mégis csak szép jószivü urnák lenni!.. . ------------------­NEM BÍZOTT A BANKOKBAN. PHILADELPHIA, Pa. aug. 31. Mrs. Mary Leonitte nem bízott a bankokban és megtakarított 2100 dollárját az alsóruhájába várta. Mrs. Leonitte két kis gyermeké­vel a New Jerseyben fekvő Mount Hollyba ment málnát szedni. Az erdőben egy csapat álarcos ember megtámadta őket, összekötözték a kezeit és elvették a pénzét, majd pedig ráparancsoltak, hogy a do­logról senkinek ne szóljon . Az asszony egy hétig nem is mert szólni senkinek, ekkor azon­ban elmondta az esetet egyik is­­­­­s­merősének, ki rábeszélte, hogy te­gyen feljelentést a rablók ellen. A rendőrségen elmondotta, hogy a bankoktól való félelmét egyszer említette egy olasznak, akinek nevére azonban már nem­ emlék­szik. A ROMÁNOK MEGSZÁLLOTTÁK RUSTSUK BOLGÁR KIKÖTŐT. PARIS, augusztus 31. Ma jelentés érkezett ide arról, hogy a román csapatok megszállották Rustsuk­ot, a Duna mentén fekvő bolgár kikötőt. (Rustsuk Giurgevo román várossal szemben fekszik a Duna partján; lakosainak száma 35.000.) BULGÁRIA FELTÉTELEKHEZ KÖTI A ROMÁNIÁ­NAK VALÓ HADÜZENÉST. LONDON, augusztus 31. A “Wireless Press”-nek jelentik Rómából, hogy Bulgária csak abban az esetben hajlandó Romániának hadat üzenni, ha Törökország 200.­ 000 főből álló hadsereget bocsát rendelkezésére. TÖRÖKORSZÁG HADAT ÜZENT ROMÁNIÁNAK. LONDON, augusztus 31. A Reuter-ügynökségnek je­lentik Konstantinápolyból, hogy Törökország hadat üzent Romániának. A BALKÁNI ÖSSZES EGYESÜLT HADAK FŐPA­RANCSNOKA MACKENSEN TÁBORNAGY LETT. LONDON, augusztus 31. A “Wireless’Press­” leközli a “Bemer Bund” és a genfi ,,Journal” ama híreit, Keerr Mackensen tábornagyot a Balkánon álló összes egyesült hadseregek főparancsnokává nevezték ki. Az egész balká­ni hadjáratot ő fogja vezetni. A MONARCHIA CSAPATAI KIÜRÍTETTÉK BRAS­SÓT, PETROZSÉNYT ÉS KÉZDI VÁSÁRHELYT. BÉCS, augusztus 31. (Londonon át.) A monarchia hadvezetősége tegnap esti hivatalos jelentésében beszá­molt arról, hogy az erdélyi határon álló csapatokat a terv­nek megfelelőleg visszavonták előre elkészített hadállá­saikba. A hivatalos jelentés így szól: “Az Orsovától északkeletre húzódó magaslatokon a monarchia csapatai visszaverték a románok ismételt tá­madásait. Egyebekben az osztrák-magyar hadvezetőség a határig előrenyomuló csapatokat a tervnek megfelelő-

Next