Előre, 1917. március (13. évfolyam, 1575-1601. szám)

1917-03-01 / 1575. szám

A JÖVŐ CIVILIZÁ- UF^\aMA?*iAH­CIÓ HIRDETŐJE ÉS , fvrp ’ w_#0 HARCI ESZKÖZE * S ;;;; ;;;; gj 1 1 jv1 j ----- --------- ... ■■ ■■ .­­j Via,in Office: 5 East 3rd St., New York. Tel. - Orchard 8390 VOL. XI11, ÉVFOLYAM. No. 1575. r------v r ' ' •. ■ ~ ^ N­ OHrp^ 7rB£SS£FA!f I MINDENT LÁT! \ ' x ^arSnbsori,,,'on,s.oo I MINDENT TUD! 5 ±líür.mindent megír! 1 MEGJELENIK NAPONT.? CTTY EDITION — ara 2 CENT. . I •> • vj Bethmann-Hollweg Amerika ellen A kancellár beszédjét az egész német sajtó indorizálja. A berlini kormány, úgy látszik, nem akar kitérni Ameriká­nak A Laconia esete nyilt provokálás. Rövid berlini táviratok alapján jelentettük tegnap, hogy Beth­­m­an­ Hollweg birodalmi kancellár beszédet mondott a német par­lament előtt, amelyben nem csak a szubmarinharcról, hanem az amerikai szakításról is nyilatkozott. A német birodalmi kancellár tegnapi beszédje erős támadások­­­kat intéz az amerikai kormány semlegességi politikája ellen, és­­ egész nyíltan, az Angliával szemben való meghunyászkodás, és a pártosság vádjával illeti a washingtoni kormányt. A rendkívüli érdekességű, és az adott körülmények között nagy politikai hord­erővel is bíró beszéd nevezetesebb passzusai a következők: GARANCIÁK ÉS KÁRTÉRÍTÉS. A birodalmi kancellár azzal kezdte beszédjét, hogy a központi hatalmak békeajánlatának goromba és fenhéjázó visszautasítása után, céltalan dolog lenne megismertetni a világgal Németország, békefeltételeit. A német nép számára nem lehet most már egyéb cél és egyéb kötelesség, mint küzdeni addig, amíg a végső győze­lem el nincs érve. — A békefeltételekről beszélünk majd akkor, ha azok aktuáli­sak lesznek, — mondotta emelt hangon. — Most még, amikor csa­pataink odakint a lövészárkokban a pergőtüzek borzalmait állják, és vakmerő szubmarin-hőseink halált megvető bátorsággal szelik a tengerek mélyét, ezekben a pillanatokban még, csak háborús cél­jainkról beszélhetünk. A MI HÁBORÚS CÉLUNK A BÉKE, DE AZ A BÉKE, AMELY TELJES KÁRPÓTLÁST HOZ ÖSZ­­SZES SZENVEDÉSEINKÉRT, ÉS ERŐS GARANCIÁKAT JÖ­VŐ BOLDOGULÁSUNKRA NÉZVE. A TENGEREK SZABADSÁGA. Ebben a törekvésünkben pedig, leghathatósabb fegyverünk a szubmarin lesz. Mi semmiképpen sem becsüljük le azokat a kellemetlenségeket és nehézségeket, amelyeket szubmarinharcunk a semleges hajózás­nak okoz. És éppen ezért, minden erőnkből és helyzetünkből tel­hető dolgot elkövettünk már eddig is, és el fogunk követni ezután is, hogy ezeken a nehézségeken könnyíthessünk. Ezt a célt szem előtt tartva, kísérletet tettünk arra is, hogy a blokádzóna körzetébe eső semleges államokat a legszükségesebb nyersanyagokkal, vas­sal és szénnel elláthassuk. Az okozott nehézségek elismerése mellett azonban, meg kell állapítanunk egyidejűleg azt is, hogy eredek­dőleg mindeme nehéz­ségeket nem mi, hanem az angol tengeri zsarnokság okozta. Anglia, a világ egész nem angol kereskedelmét rabszolgaság­ban tartja. Mi tehát ennek az angol rabszolgatartásnak végét akar­­­­juk és végét is fogjuk vetni. És azt hisszük, ezzel félúton elébe me­gyünk a semleges világ egyértelmű óhajtásának. Hogy azonban ezt megtehessük, egy vonalnyit sem tágíthatunk azon az elhatáro­zásunkon, amelyik a kihirdetett záró­zóna létesítését szükségessé tette.­ Ma kényelmetlen ez a szituáció, ezt készségesen elismerjük, a semleges országok tiltakozásával szemben. De egyidejűleg mgjó­soljuk, hogy ugyanazok a semleges országok, amelyek ma tiltakoz­nak, hálásak lesznek még azért, hogy ebben az elhatározásunkban szilárdan megmaradtunk, mert a tengerek szabadsága, amelyért mi harcolunk, nem csak a mi nyereségünk lesz, hanem az övék is.­­ A SZAKÍTÁS AMERIKÁVAL. Áll ez Amerikára vonatkozólag is, amely pedig, mint ismere­tes, tovább ment egy lépéssel ebben a kérdésben, az európai semle­ges államok tiltakozásánál. Wilson elnök január harmincegyedikén kelt jegyzékünk kéz­hezvétele után, a velünk való diplomáciai összeköttetést, brüszk for­mában megszakította. Hogy milyen alapon indokolja Wilson el­nök ezt az eljárását, arra nézve mindeddig, nem jutottak hozzám hivatalos megbízhatóságú információk. Az Egyesült Államok volt berlini nagykövete, élőszóval csak annyit közölt annak idején a külügyminiszterrel, hogy a két ország közötti diplomáciai össze­köttetés meg van szakítva, és útleveleinek kiadatását kérte.. Két nagy nemzet között ilyen módon szakítani meg az össze­köttetéseket, ez olyan cselekedet, amely teljesen egyedül áll a tör­ténelemben. TILTAKOZIK A SZAKÍTÁS MÓDJA ELLEN. Miután pedig minden néven nevezhető hivatalos dokumentu­mot nélkülöznöm kell ebben a kérdésben, kénytelen vagyok tehát kétséges értékű forrásokra bízni magamat arra nézve, hogy mi volt Wilson elnök február harmadiki parlamenti üzenetének tartalma. Ilyen verzió a Reuter-ügynökség jelentése. E szerint a jelentés szerint, Wilson elnök azt mondta volna, hogy január harmdnnegye­­dikén kelt jegyzékünk, minden előzetes figyelmeztetés vagy sejte­­tés nélkül, egyszerre hatályon kívül helyezte azon ünnepélyes és szent fogadalmainkat, amelyeket igio. május tizenkilencedik­ jegy­zékünkben tettünk. Az Egyesült Államok számára tehát, nem maradt más egyéb, az ország becsületével és méltóságával össze­egyeztethető választás, mint annak az útnak a követése, amelyet igi8. április huszadikán kelt jegyzékében kilátásba helyezett arra (Folytatás a harmadik oldalon.) ___________­. INTÉZET .) ÚJABB OFFETIZIVA ROMÁNIÁBAN AZ EGYESÜLTEK AZ ERDŐS-KÁRPÁTOKBAN TÁMADÁSBA MENTEK ÁT A LEGFELSŐBB NÉMET HADVEZETŐSÉG HIVATALOSAN JELENTETTE, HOGY AZ Egyesültek J­ózsef főherceg frontján fontos hadállásokat FOGLALTAK EL ÉS TÖBB, MINT 1300 HADIFOGLYOT EJTET­TEK ÉS AGYUKAT ÉS A­É­GI FEGYVEREKET KÉR­T TÉP­TÉK BIRT­OKUKBA. KOZÁKOKAT MINDENÁRON A New York állami törvényho­zás tagjai összefogtak, hogy a kozák csapatot létesítő törvényt mindenáron kere­stülhajtsák. ALBANY, febr. 28. — A Mills­­féle törvényjavaslatot tanulm­á­nyozó bizottság ma pártolólag terjesz­tette a törvényhozás mind­két háza elé az állami konstábler­­csapat létesítéséről szóló tör­vényjavaslatot. Az éjjel, egy reggelig tartó konferenciát tartottak az albany-i törvényhozás republikánus tag­jai, ahol a vezérek minden ere­jükkel keresztül vitt­ék, hogy az állami rendőrszervezet­ről szóló törvény pártikérdéssé legyen téve, ami már most biztosítja annak el­fogadását. A konferencián több képviselő nem vett részt, ami arra enged­­ következtetni, hogy a törvényi tárgyalása alkalmával erős ellen­zékre van kilátás. A konferenciá­j­án 10 szenátor és 47 assemblyman szavazott a javaslat mellett. Wal­ters szenátor és 11 assemblyman pedig ellene. A sztrájkok letörésére szolgáló törvény szószólói között El­on R. Brown szenátor, republikánus ve­zér és Ogden L. Mills viszi a ve­zetőszerepet ; mind akettő jól is­mét­­ lojális eszköze a Wall street­ urainak. Brown szenátor a New York Central vasúttársaság jog­tanácsosa és törvényhozási ügy­nöke, Mills szenátor pedig egy vasút igazgatónak a fia. A titkos értekezletről kiszivár­gott, hogy a párt­korbácsot tel­jes erővel igénybe vették. Egy képviselő undorral szökött meg a konferenciáról, mikor is az ajtó egy pillanatig nyitva maradt és hallani lehetett Brown szenátor következő kijelentését: “Hiszen Önök ismerik a munkás uniókat ’ ’­­ A munkásszervezetek megbízot­tai egy újabb nyilvános tárgya­lást fognak kérni a törvényja­vaslat számára, ami ha sikerül, egy tekintélyes számú munkás szónok megjelenése és tiltakozá­sa még megakadályozhatja a tör­vény életbeléptetését. A demokraták többsége politi­kai okokból ellenzi a javaslatot és negatív szavazataikra biztosan lehet számítani. ------------------­NEWA­RKON tegnap egy ve­szett kutya rohant be a Newton streeti iskolába, ahol hat gyer­meket meglyarapott. BERLIN, február 28. (Drót, nélküli jelentés Sayvillen át.) A legfelsőbb német hadvezetőség ma a román frontról hivatalosan ezeket jelentette: “József főherceg frontja. A Putna völgyében húzódó ország­út mindkét oldalán, az erdős Kár­pátok déli részében, az egyesült csapatok eredményes tüzérségi előkészítés után, támadásba men­tek át és több fontos orosz hadar­­cok folyamán az oroszok halotta­­cok folyamán az oroszok halota­­ikon és sebesültjeiken kívül 12 tisztet és több mint 1300 katonát veszítettek hadifoglyokban és az egyesültek tizenegy génfegyvert valamint kilenc ágyút és bomba­­hajítót is zsákmányoltak. “Az oroszok az éjszaka folya­mán ismételten támadásba mentek át az egyesültek új harcvonala el­len, de eredménytelenül. Az or­szágúttól délre az egyesült külö­nítményének a védőművek elpusz­títása után kiürítettek egy orosz hadállást, mert annak fekvése nagyon kedvezőtlen volt.’’ AZ OROSZOK BEISMERIK AZ EGYESÜLTEK EREDMÉNYÉT. PETROGRAD, február 28. (Londonon át.) Az orosz hadügy­minisztérium az erdős Kárpátok­ban folyó harcokról ma hivatalo­san ezeket jelentette: “Az ellenség kedden tüzérségi előkészítés után, támadásba ment át a Jacobeni Kimpolung ország­út mindkét oldalán fekvő orosz hadállások ellen. Az egyesültek­nek sikerült a Putna falutól délre fekvő magaslatokat megszállni. Az oroszok még aznap este ellen­­támadásba mentek át és az ellen­séget a vasútvonal közelében levő magaslatokról lekergették. Az országút két oldalán fekvő ma­gaslatok az ellenség kezében ma­radtak’’. A helyzet egyre jobban élesül A szakítás Amerikával Tiltakozás a szakítás módja ellen, Wilson semlegessége. Megadás Angliával szemben. Az ellenséges Amerika. Lapunk más helyén bő kivonatban közöljük Bethman-Holl­­weg birodalmi kancellárnak a német parlamentben tegnap mon­dott beszédjét, amelyben a szubmarinharc és az Amerikával való viszony dolgában nyilatkozik.­­ A mai berlini jelentésekből látjuk, hogy a birodalmi kancel­lárnak ezt a beszédjét, amelyik meglehetős keményen bánik el a washingtoni kormány politikájával, csaknem az egész német sajtó, nem csak hogy indorizálja, de némely szélsőséges pártállású na­cionalista lapok, még túlságosan elnézőnek is találják az Ameriká­val szemben használt kritizáló hangot. A mai németországi jelen­tések amerikai újságírók tollából eredő része arról is tájékoztatást hoz, hogy a német közvélemény teljesen napirendre tért már a washingtoni kormány magatartása fölött, s annak idején a függő­ben levő román hadüzenet iránt sokkal erősebb érdeklődést tanúsí­tott, mint most az­ esetleges amerikai hadüzenettel szemben. Washingtonban elismerik, hogy a német népnek és a német sajtónak ez a magatartása rendkívüli módon meg fogja erősíteni a német kormány magatartását az Egyesült Államokkal való kontro­­verzióban. A külügyi hivatal tisztviselői már magát a kancellár beszédjét is az intranzigens magatartás tünetének tartják. De még sokkal inkább annak tartják a Laconia esetét. A hatalmas Cunard hajó elsülyesztését nem tekintik ugyan még nyílt casus bellinek, de a hajó éjszakai megtámadását és a menekülőkkel szemben ta­n­usított rideg magatartást már a legsúlyosabb beszámítás alá eső dologként bírálják el, amely az Egyesült Államok hatalmi presztí­zsét involválja. Washingtonban az a határozott meggyőződés, hogy a német kormány semmi körülmények között sem hajlandó többé kitérni Amerikának a szubmarin-kérdésben, sőt egyenesen készül is a fegyveres megütközésre. A helyzetet tehát rendkívül súlyosnak tekintik Washington­ban, és pedig annál súlyosabbnak, mert tartani lehet tőle, hogy most már Becsesel szemben is szakítás készül. Egy berlini hivatalos jelentés szerint ugyanis, amely egyenesen a svájci amerikai követségtől érkezik, Penfield báró amerikai nagy­követ ma este fogja megkapni az osztrák-magyar külügyi kormány végleges válaszát a szubmarin-kérdésben. Az átadandó diplomá­ciai jegyzék várható tartalma felől nem hoz ugyan tájékoztatást a svájci követség hivatalos jelentése, de úgy látszik, a washingtoni külügyi hivatal más források utján eléggé tájékoztatva van már a várható dolgok felől. És Lansing külügyminiszter értesülései nem igen lehetnek valami kedvezőek, mert a fővárosban forgalomban levő hírek szerint, Penfield bécsi nagykövet bizalmas utasítást ka­pott volna már arra nézve, hogy legyen készen egész személyzeté­vel és konzuli karával, a minden pillanatban bekövetkezhető eluta­zásra. Bécsi hírek megerősíteni látszanak ezeket a washingtoni hí­reszteléseket, mert az osztrák fővárosból érkező jelentések is azt mondják, hogy az osztrák-magyar külügyi kormány válasza betű szerint ismételni fogja a szubmarin-harcmodor dolgában tett német kijelentéseket. Ilyen körülmények között tehát teljesen érthető, hogy Wilson elnököt és adminisztrációját nagyon kínosan érintik a washingtoni parlamentben most folyó események. Az elnöki felhatalmazásról szóló javaslatok sorsa ugyanis, még mindig elintézetlen. A javaslatok ma is a ház­bizottságok előtt voltak, s a felsőház bizottságában La Follette szenátor, a képviselőházi bizottságban pedig Porter képviselő emelt vétót a javaslatok bizottsági megszavazása ellen. Hosszú viták után, a képviselőház külügyi bizottsága döntött ugyan végül a Flood-féle javaslat fölött, de a javaslat szövegét erősen megnyirbált állapot­ban terjesztette a parlament plénuma elé. Mindenek előtt kihúzta a bizottság a javaslat szövegéből azt a bizonytalan értelmezésű ki­tételt, hogy az elnöknek jogában legyen a kereskedelmi hajók fel­fegyverzésén kívül,­­ “egyéb eszközök” igénybevétele is. A flot­ta és a szárazföldi hadsereg mozgósításának joga tehát ezzel ki­esett az elnöki felhatalmazások közül. De törölte a bizottság azt a kitételt is, hogy a felfegyverzett muníciós­ hajók állami biztosítás­ban részesülhessenek. Ez a két korrekció roppant csalódást okozott a Fehér­ házban, ahol már teljesen bizonyosra vették a javaslatok érintetlen kereszt fülerőszakolását. Pedig a szenátus külügyi bizottságában előre láthatólag még rosszabb sorsa lesz a javaslatnak, mint a ház bi­zottságában. És akkor még mindig hátra vannak a plénumok, a­melyek ellenzéke annyira erős, hogy kételkedni sem lehet a rend­kívüli ülésszak összehívásában. A parlament nagy többsége tud­niillik, semmi körülmények között sem akarja a háborút. A véle­mény pedig az, hogy a jelenlegi veszedelmes helyzetet az elnök szerencsétlen személyes politikája idézte elő. Semmi körülmények között sem szabad tehát megengedni, — mondják az ellenzékiek, — hogy ebben a fenyegető szituációban, minden korlátozás nélkül, teljhatalmúlag, egyedül az elnök intézze tovább a dolgokat. Hír szerint, most már a külügyi hivatalban is látják, hogy a korlátlan felhatalmazás kérdésének vesztett ügye van a parlament­­ben, s márt az eddigi külpolitika szélsőséges hívei, állítólag arra akarják rábírni az elnököt, hogy a kereskedelmi hajók felfegyver­zését rendelje el függetlenül a parlamenttől, a saját elnöki hatal­mánál fogva. A lépés rendkívül felelősségteljes lenne, s éppen ezért nem hisszük, hogy Wilson elnök ezt a nyomasztó felelősséget a saját vállaira akarná venni. HARMINC NAP EGY NIKKELÉRT. HAVERSTAW, febr. 28. — A West Haverstraw-i rendőrbíró harminc napi börtönre ítélte G. Courtney itteni lakost, akit azzal a váddal állítottak elő, hogy föl­törte a telfonké­szül­éket és öt centet ellopott. A West Shore állomáson egy hivatalnok észrevette, hogy Courtney és egy társa a telefon­­fülkében gyanúsan viselkedett. Később azután fölfedezte, hogy a telefon-készülék föl van törve. Rendőrt hivatott, aki Courtney-t letartóztatta. A­ telefon-boxban egyetlen egy nikkel volt. A VASÁRNAPI ELŐADÁS NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE SZERVEZŐ BIZOTT­SÁGA MÁRCIUS 4­.fiX, VASÁRNAP délután 3 órakor a Munkás­ Otthonban (351 E. 78th street) előadást tart. Tárgy: A MUNKÁSSÁG ÉS A HÁBORÚ. Előadó:­ Tóth Albert elvtárs. A vasárnapi sorozatos előadások sikere érdekében min­den elvtárs fejtsen ki agitációt. Legyünk ott mindnyájan. New York és Környéke Szerv. Bizottsága. MIBE KERÜLT A “LEAK”-ÜGY A vizsgálatot vezető ügyvéd és segédjei 15.000 dollárt kaptak; az összes költség 50.000 dollárt tesz ki. WASHINGTON, 1­. C. febr. 28. Sherman L. Whipple, bostoni ügyvéd és segédjei, 16.000 dollárt kapnak a "leak’’-ügy körül ki­fejtett fáradságuk jutalmául. Az összeget tegnap egyhangúlag sza­vazta meg egy bizottság. A bi­zottság némely tagjai — köztük Henry elnök is — nagyon " ke­vés "-nek tartották az összeget,­­ amire azonban Whipple kijelen­tette, hogy munkáját a “köz ér­dekében” végzett munkának te­kinti és megelégszik a 15.000 dol­lárral. Henry kijelentése szerint a vizsgálat összes költségei ezzel 50.000 dolárra rúgtak. Megölte a gyermekét Egy éhségtől megőrült anya vízbe fullasztotta csecsemőjét. HAZLETON, Pa., február. 28. Mrs. Albert Henning 30 éves Dor­­rance Corwi-i lakost, az éhség és epilepszia őrületbe kergette, ami­nek következtében tízhónapos Anna nevű leánykáját egy pa­takba dobta. Az anyát letartóz­tatták és megfigyelő intézetbe fogják szállítani.. Az asszony férje évek óta vak és kétségbeejtő nyomor volt a háznál. A magyarországi újságok megszűnnek COPENHÁGA, február 28. — A magyarországi viszonyokra szo­morúan jellemző az a hír, amelyet egy Budapestről a “Frankfurter Zeitung’’ részére érkezett táv­irat tartalmaz. Az összes budapesti lapok, me­lyeket a háborús helyzet folytán beállott papírhiány már eddig is kisebb terjedelembeni megjele­nésre kényszerített, minden való­színűség szerint teljesen be fog­ják szüntetni megjelenésüket. A jelenlegi papírkészlet már csak néhány napra teszi lehetővé az újságok megjelenését és ha a bu­dapesti lapoknak nem sikerül va­lamilyen módon papírkészlethez jutni, akkor az a páratlan eset fordul elő, hogy teljesen megszűn­nek megjelenni. ------------------­ AZ EVENING WORLD A KOZÁKTÖRVÉNYRŐL. Az Evening World albanyi ri­porterjének tegnap esti távirata. “A konstábler törvényjavaslat egy olyan rendőrszervezetet bo­csát az állam rendelkezésére, a­melynek a fő célja lesz a sztrájk­nál való szereplés. Az a ferde föl­fogás nem állja meg a helyét, hogy a kültelkek körüli rendőr, szolgálat lesz a feladatuk. A munkáltatók osztályának he­lyeslése általános”.

Next