Előre, 1917. június (13. évfolyam, 1654-1679. szám)

1917-06-01 / 1654. szám

____________________________ Hit} ______________________________ A JÖVŐ CIVILIZÁ- AZ A H **APTM*®^ IV OK~rt“Ar [MINDENT LÁT! HARCI ESZKÖZE ‘hónapra . .. | aO ' |É | fJX.$”«!mindent megír» ^ Main Office: 5 Kast 3rd St., New York. Tel.: Orchard 8390 mm* dfiHSHBBHHHir MEGJELENIK NAPONTA CITY I7DTTTON VOL. XIII. ÉVFOLYAM, No. 1654._________________________NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, FRIDAY (PÉNTEK), JUNE 1, 1917. EGYES SZÁM APR 2 CENT. Az orosz hadsereg a háború ellen LENIN, A RADIKÁLIS SZOCIALISTÁK VEZÉRÉNEK SZER­KESZTŐSÉGÉT FÖL AKARTÁK GYÚJTANI. A REAK­CIÓ ELLENFORRADALMAT AKAR SZÍTANI. A CÁR ŐRZÉSÉT MEGSZIGORÍTJA A KATONAI PARANCS­NOKSÁG. Kerensky 10 ezer szónokot akar a frontra küldeni. A MUNKÁSOK ÉS KATONÁK DELEGÁTUSAINAK TANÁ­CSA AZT MONDJA, HOGY EGYETLEN OROSZ KATONA SEM FOG HARCOLNI A HÓDÍTÓ­ POLITIKA ÉRDE­KEIÉRT. PETROGRAD, május 31. Oroszország hadserege “az annexió és hadikárpótlás nélküli békében” hisz, jelentik innen abból az al­kalomból, hogy a frontról összegyűlt delegátusok ilyértelmű hatá­rozatot fogadtak el egy ma megtartott kongresszuson. A kongresszus kimondta: “A főárkokban levő hadsereg hajlandó minden olyan tervet fon­tolóra venni, amely gyorsan és azonnal véget vetne a nemzetközi vérengzésnek és az annexió­s hadikárpótlás nélküli békét, a nemze­tek önrendelkezési jogának elismerésével, teremtené meg.” PETROGRAD, május 31. A mostani helyzetre vonatkozó je­lentések azt a hírt közlik, hogy itt és néhány más városban lefolyó gyűléseken egyes munkáscsoportok azt követelik, hogy a munkások és katona­ delegátusok tanácsa fogadja tagjai közé Plochanowot is, akit promántáni és háborús állásfoglalása miatt néhány héttel ez­előtt a Tanács leszavazott. Ezzel a hírrel kapcsolatosan azt is jelentik, hogy egyes emberek kísérletet tettek arra, hogy Lenin újságjának a szerkesztőségét föl­­gyújtsák. Több letartóztatás történt ezzel a merénylettel kapcso­latosan. 1. Az odesszai papok és a cári reakció egyes lappangó elemei egy ellenforradalom szítására irányuló mozgalmat indítottak. PETROGRAD, május 31. Kerensky hadügyminiszter a mun­kás- és katona-delegátusok tanácsa elé azt a tervet készül terjeszte­ni, hogy 10 ezer jó szónokot küldjenek a frontra, hogy azok a kato­nákban kissé felélesszék a lelohadt harci kedvet. 1» Nem harcolnak a hódításokért. PETROGRAD, május 31. Itt azt várják, hogy az antantihoz küldött ama jegyzékre, amelyben az annexiónélkü­li békét követe­lik, néhány nap múlva már meg­jön a válasz. Hogy azonban ez a válasz kielégíti-e majd a forra­dalmi Oroszországot, még nem tudják. Egyelőre a munkás- és katona­ delegátusok tanácsa hiva­talos orgánumaiban nagyon éles hangon támadja az antant­ot, mert neim nyilatkozik tulajdon­­képem háborús céljairól. Két angol újság azon kijelen­tésére, hogy Oroszországnak ‘‘hódítások nélküli béke’'-köve­telése teljesen egybehangzó a Né­metországgal kötendő különbéke propagálóinak a fölfogásával, a munkás- és katona-delegátusok tanácsa kijelenti: ‘‘Az angol sajtó önmagát csal­ja, vagy az angol népet akarja tévedésbe ejteni az orosz forra­dalom politikája felől. A forra­dalom egyetlen embert sem fog föláldozni azért, hogy segítse Angliát történelmi jogtalanságok jóvátételében. (Itt az értendő, hogy Anglia Elszász-Lotharingia visszaadását forszírozza.) Mert minden történelmi igazságtalan­ság, amely Anglia ellen irányul, nem nagyob, mint amilyet maga Anglia követ el az elnyomott Ír­ország, Egyiptom, India, stb. el­len. Ha Anglia annyira ellene van a jogtalanságnak, aminek nevében milliókat küld a halál­ba, nos, akkor szüntesse meg azt elsősorban odahaza.” M. Tsernow, a szocialista föld­művelésügyi miniszter, a front­ról hozzáérkezett delegáció előtt azt a kijelentést tette: ‘‘Nekünk olyan békét kell kötnünk, amely­­ben ne legyen győző és legyő­zött.” Szigorúbban kell a cárt őrizni. A cári család őrzésével a megbí­zott parancsnok, a petrogradi helyőrség ama csapatának, amely a cárt és családját őrzi, rendelet­ben megparancsolta, hogy ezen­túl szigorúbban kell őrizni a Ro­­manov-család tagjait, de különö­sen Romanov Miklóst, a volt cárt. A cár őrzésére kirendelt csa­patok parancsnoka, Kasmin tá­bornok, aki 1905-ben tüntette ki magát forradalmi tevékenységé­vel. Már akkor megválasztották a‘Krasznojarszk köztársaság” el­nökévé és a forradalom elnyo­mása után Szibériába száműzték, ahol mostanáig élt. A forradalom győzelme meghozta Kasmin sza­badságát és az új kormány had­ügyminisztere jutalmul az elvi­selt szenvedésekért, kinevezte Petrograd helyőrségének helyet­tes parancsnokává és a cári csa­lád őrizetével őt bízták meg. Kasmin meglátogatta Carskoje Selo-ban a cárt őrző csapatot és amikor meggyőződött, hogy a őrség nem elég szigorú, lelkükre beszélt a tiszteknek és a katonák­nak, emlékezetükbe vésve, hogy a fogoly, akit őriznek, az egész orosz nép szenvedéseinek és nyo­morúságának fő oka. Figyelmez­tette őket, hogy ezt a veszedel­mes rabot úgy őrizzék, mint Oroszország legnagyobb ellensé­gét és hogy lelkiismeretüknek és az orosz népnek tartoznak nagy felelősséggel. Legyenek éberek s érezzék a súlyos felelősséget, me­lyet a forradalmi Oroszország beléjük és becsületes kötelesség­érzetükbe helyezett ------------------­ ÚJABB ELLENTÁLLÓ SZOCIALISTÁK. MINNEAPOLIS, Minn­, má­jus 31. A ki itteni Young Peop­les Socialist League tagjai kinyi­latkoztatták, hogy a regisztrálást megtagadják és ebből kifolyólag viselik az összes következménye­ket. Június 5-én lázongás várható A registrálás napján valószínüleg katonai csapatokat fognak ki­rendelni, az esetleges zavargá­sok elnyomására. WASHINGTON, május 3. — Kormánykörökben úgy remélik, hogy már sikerült elnyomni a konskripció ellenes mozgalmakat, de csak remélik , egyszersmint arra is el vannak készülve, hogy a polgárháború lázongásai megis­métlődnek. A polgárháború alkal­mával szintén karhatalommal fog­­dosták a katonákat, de az ered­ményben nem volt köszönet, mert a rekrutáló tiszteknek a védelmé­re csapatokat kellett kirendelni s az egész terv fiaskóval végződött. A kormány ügynökök, az álla­mok és városok hatóságai, rendőr­ségei és hazafias szervezetei vala­mennyien­ talpon vannak, hogy a bujkálókat június 5-én előállítsák, az ellentállás szervezőit pedig ár­talmatlanná tegyék. Ezeket az embereket a jövő ked­­­dig a legnagyobb szorgalommal dolgoztatják, a regisztrálás nap­ján pedig szükség esetén kirende­lik a milíciát. A hatóságoknak az a vélemé­nye, hogy nagyon kevesen lesz­nek azok, akik a fenyegető bör­tönbüntetésnek kiteszik magukat. FRANCIAORSZÁG BESOROZ­ZA AZ IDEGENEKET, PARIS, május 31 A kormány törvényjavaslatot terjesztett be a képviselői házban, amely az antant államok Franciaországban tar­tózkodó alattvalóit katonai gálatra kötelezi. Ha a ház megszavazza a javas­latot,­ akkor a Parisban tartózko­dó idegen alattvalókat besoroz­zák a hadseregbe és a haditenge­részetbe. —-----—----------­ Még egy titokzatos Fáy. Los Angelesből jelentik, hogy egy amerikai ágyúnaszád nyílt vizeken feltartóztatta a Pacific hajóstársaság “San Juan” nevű postahajóját és levett róla egy F. W. Fay nevű 22 éves fiatal­embert, akit a szövetségi hatósá­gok valami vizsgálat okából ke­resnek. A titokzatos fiatalember, állí­tólag, fia egy­ san franciscoi gaz­dag kereskedőnek, aki jelenleg Németországban tartózkodik. A neve után ítélve, ez az F. W. Fáy. magyar ember lehet. ......—0-——— Kórház tűzveszélyben. A Beth Israel-kórház közelében tűz ütött ki, mely nagy riadal­mat okozott a betegek között. A 70 Jefferson street alatt le­vő Beth Israel hospital hátsó ré­szén a 276 Cherry streeten, teg­nap reggel kigyulladt egy istál­lónak a szénapadlása, amely az egész szomszédságot rémületbe ejtette. A kórházat csupán tíz láb hosszú udvar választja el az is­tálló épületétől és a lángok már komolyan veszélyeztették a kór­ház épületét­ is. Az éjjeli superintendens, Miss Anna Ribertkoss, összehívta a betegápolókat, orvosokat és az 5-ik és 6-ik­ emeleten fekvő nő és gyermekbetegeket, akik a tűz­h­öz legközelebb voltak és alsóbb emeletekre vitette le őket. .Az orvosok és a betegápolók bejárták az összes termeket és a 2­00 beteget lecsillapították. Az istálló széna­padlása leégett, de a tűz továbbterjedését a tűz­oltók megakadályozták. A kár lényegtelen. S­NDORIZÁLJÁK A HÁBORÚS KIÁLTVÁNYT A zsidó szocialista szövetség kon­gresszusa egyhangúlag indor­­izálta a St. Louisban elfoga­dott többségi javaslatot. Az opportunista szocialistáknak a pártból való kizárását követelik A zsidó szocialista szövetség tegnap fejezte be öt napig tartott rendes évi konvencióját. A konvenció utolsó napjának legfontosabb eseménye az a rezo­­lució, melyben azt ajánlják az ösz­szes osztályaiknak, hogy a­ több­ség háborús javaslata mellett sza­vazzanak. Egy másik határozati javaslat­ban a szociál­patrióták, Charles Edward Russel, William English Walling és J. G. Phelps Stokes kizáratását követelik a pártból, a­kik az adminisztráció álláspont­ját tám­ogatják. Nyilatkozatot adott ki a kon­venció, amely kimondja, hogy Amerikának a háborúban való közreműködése jogtalan és az osz­tályharcot semmi körülmények között, nem függesztik fel. Elismerés a szocialista képviselők­nek. • A prezolueio bizottság javasla­tát, melyben a konvenció elisme­rését fejezi ki Whitehorn és Sk­ip­­lacoff szocialista képviselőknek, a­kik fáradhatatlanul harcoltak a munkásság érdekeiért — erős ♦irpwrihar kíséretében», fogadták­ d­. J . Mevo­r London kongresszusi, működését, szintén határozati ja­vaslatban helyv­selték, melyben­ egyszersmint sajnálattal veszik tudomásul, hogy Meyer London a hadi költségvetése ellen elmulasz­totta leadni a szavazatát. Elhatározta a konvenció, hogy az összes osztályokat szocialista iskolák felállítására fogja utasí­­tani. Ezekben az iskolákban a kö­rülményekhez képest, vagy zsidó, vagy angol legyen a tanulási nyelv. A délután folyamán megejtet­ték a tisztviselő jelöléseket. Köz­ponti titkárnak Marx T­ulow és J. B. Salutskyt­ jelölték. A kettő kö­zül a tagság fogja egyiket megvá­lasztani. LÉGI TÁMADÁS GHENT ELLEN, AMSTERDAM, május 31. — A “Telegraaf” azt írja, hogy antant repülőgépek hétfőn este bombákat hajítottak a belgiumi Ghent város St. Peter állomásá­ra, amelyek az állomást részben összerombolták. Ez a vasútállomás Belgium egyik legfontosabb vasúti góc­pontja. A lap jelentése szerint, a légi támadás több embert megölt és a közeli épületeket is megron­gálta. Villa elfogott egy határvárost El Pasóból jelentik, hogy Fran­cesco Villa tegnap délelőtt várat­lanul megtámadta Ozimaga vá­rosát, közvetlenül a texasi határ közelében és rövid harc után el­foglalta azt. A banditavezér te­hát alig egynéhány mérföldnyire van csapataival az Egyesült Ál­lamok csapataitól. Hír szerint Villa a tegnapi nap folyamán Carra­nza csapatokkal is csatát vivett Ojungától délre és az üt­közetben győzelmes maradt. Az amerikai határ,­hatóságok attól félnek, hogy Villa Presidio váro­sát is meg akarja támadni. Harlem hazafiak képviselője, Isaac Siegel, kongresszusi képvi­selő megjelent a választókerü­letében és hazafias beszédet tartott. A National Security League ne­vű hazafias egyesület tegnap gyű­lést rendezett a Star Casinoban, mely a 20-ik kongresszusi kerület­ben van. A gyűlésen megjelent e békepárti kerület kongresszusi képviselője is, de a beszédében tel­jesen figyelmen kívül hagyta vá­lasztóinak a hangulatát és tizen­három próbás hazafinak csapott fel. A diszrietben levő 12 iskolából is gyermek küldöttségek jelentek meg. Mr. Siegel minden iskolának egy nagy lobogót ajándékozott, melyet, a gyermekek jól betanult beszédekben köszöntek meg. Mr. Siegel ragyogott a megtiszteltetés­től, melyekben az iskolásfiúk és leányok részesítették. A népszerűtlen képviselő papa­­gály módjára elmondotta az is­mert frázisokat, hogy harcoljunk a demokráciáért és álljunk az el­nök mögé. “Harlem h­azafiságát kétségbe vonták” mondotta, “mutassák meg kedden, hogy a harlemiak 100 percentes amerikaiak.” A liga attól tartott, hogy a pa­cifisták megzavarják a gyűlést, tehát 50 embert rendelt ki a N­o­­mo Defense Liga tagjai közül, a­kik fel és alá jártak botjaikkal, de semmi dolguk sem akadt. A pacifisták nem szoktak gyű­léseket megzavarni, ezt a dicső­séget a hazafiaknak engedik át, azok jól értenek hozzá. Nyakszirtmerevedés egy ten­gerészeti gyakorló táborban. Chicagóból jelentik, hogy a nagy tavak tengerészeti gyakor­ló iskolájának tábortelepén, nyakszirtmerevedési járvány lé­pett föl a legénység sorai között. Eddig 30 betegedési eset fordult elő, amelyek közül 30 halálos volt. Ez idő szerint még tíz olyan beteget, kezelnek a tábor külön kórházában. Az egyéb betegek száma azonban 400. Ez a kedve­zőtlen egészségi állapot pedig a tábor túltömöttségére vezethető vissza. Hely volna a táborban 1400 ember számára és a mozgó­sítások óta 8000 ember van ben­ne elhelyezve. -------------------—---------— Minden terhet a munkásságra A szenátus pénzügyi bizottsá­ga még mindig a háborús adója­vaslat dolgával foglalkozik. Er­ről a szorgalmas és hosszantartó munkáról pedig ma is csak az a mondanivalónk, amit egyné­hányszor már eddig is megmond­­tunk. Szépen körülnyitja a sze­nátusi bizottság a törvényterve­zetnek minden szakaszát, ami a kapitalistáknak csak némi fáj­dalmat is okozhatnia, a nagy pro­fit adóitól kezdve egészen a mu­­niciógyártás adójáig, ellenben olyan fogyasztási adókat sóz rá a kezük munkája után élő töme­gek szükségleti cikkeire, hogy csak úgy szikrázni fog tőle a szemünk. A jólelkű szenátusi bi­zottság két cent hadiadót rótt ki ma a kávéra, 5 centet a teára, 5 centet a kakaóra és fél centet a cukorra — fontonként értve­ így ők! Ugyanazok az urak, akik néhány héttel ezelőtt még a mellüket­ verték, hogy minden háborús terhet a gazdagok fog­nak viselni. TÁMOGASSÁTOK A MUNKÁ­SOK EGYETLEN MAGYAR NA­­PILAPJÁT, AZ “ELŐRE” T. Közzé tették a békefeltételeket STOCKHOLMI KONFERENCIA NÉMET, MAGYAR ÉS OSZTRÁK DELEGÁTUSAI, KÖZÖS ELHATÁROZÁSSAL KÖZZÉTETTÉK BÉKEFELTÉTELEIKET. A PROGRAM TÍZ FŐPONTBÓL ÁLL, ÉS ALAPGONDOLATA A GYŐ­ZELEM és kártérítések nélküli béke. a tulaj­donképpeni KONFERENCIA CSAK JÚLIUS KÖZEPÉN KEZDŐDIK. A FRANCIA KORMÁNY A KONFEREN­CIA ELLEN, Stockholmból jelentik, hogy a német többségi párt képviseleté­ben Philipp Scheidemann, dr. Eduard David, Friedrich Ebert és Hermann Molkebuhr, tegnap délelőtt odaérkeztek. A német több­ségi párt delegátusai azonnal Stockholmba való megérkezésük után, értekezletre hívták az osztrák és a magyar kongresszusi küldötte­ket,­ akikkel hosszantartóan tanácskoztak. A tanácskozások befeje­zése után Philipp Scheidemann hivatalosan közzétette a közösen megállapított békeprogramot. Hogy részt vettek-e ezen a tanácskozáson a német kisebbségi frakciók, valamint a török és a bolgár küldöttek is, arról nem szól­nak a Stockholmból érkező tudósítások. Ez idő szerint tehát nem is tudhatjuk még, hogy a Scheidemann által közzétett békeprogram­hoz hozzájárultak-e vájjon ezek a delegátusok is. Maga a közzétett program a győzelem és kártérítések nélkül való béke gondolatán épült fel, és főbb pontjai a következők: A BÉKEFELTÉTELEK: 1. Területhódításokra és kártérítésekre egyik hadviselő fél sem tarthat igényt. 2. Az osztrák délszláv tartományok, és a magyar korona szláv oszágai megmaradnak a jelenlegi uralom alatt, de a lehetőségek szerinti leg­eljesebb önkormányzatot kapják. 3. Lengyelország és Finnország önálló államokká legyenek.. 4. Az új lengyel államnak jogában álljon a központi hatalmak­kal olyan szerződésekre és egyezményekre lépni, amilyeneket a ma­ga számára kívánatosnak ítél. 5. Galicia, osztrák fenhatóság alatt, teljes önkormányzatot kapjon. 6. A kereskedelem szabadsága, úgy a szárazföldön, mint a tengeren, helyreállíttassék, a védővám-rendszer módosíttassék, s a világtengereket összekötő tengeri utak és csatornák nemzetközi ke­zelés alá vétessenek. 7. A tengerjog dolgában térjenek vissza a hatalmak az 1858-i párizsi szerződéshez, és nyerterményekre, ruházati cikkekre, vala­mint élelmiszerekre nézve, töröljék el a kontraband-lisztákat, és a zsákmánybíráskodást. Módosítsák továbbá a blokád-határozmá­­nyokat, és korlátozzák a jövendőre nézve úgy a tengeri, mint a le­vegőbeli hadviselés módját. 8. Belgium és Szerbia, valamint Románia helyreállítása 9. Montenegro egyesíttessék Szerbiával egy állammá, úttal a nyílt tengerekhez. 10. A gyarmatok kérdése a hódítási törekvések elejtése alap­ján oldandó meg. Ezek lennének a német, osztrák és a magyar szocialisták béke­programjának legfőbb pontjai. Feltűnő a program összeállításá­ban, hogy Elszász-Lotharingia hovatartozandóságának kérdését teljesen érintetlenül hagyja. Föltehető azonban, hogy a program­nak ez a tartózkodása szándékos, és tisztán csak azért történik, hogy az általános elvi tárgyalásokat lehetővé tegye. Ezzel az érdekes közleménnyel egyidejűleg, azt is jelentik ma Stockholmból, hogy a békekonferencia plenáris tárgyalásai talán csak majd július közepén, sőt esetleg még későbben kezdődnek meg. A konferencia vezetőségének ugyanis az az intenciója, hogy az általános tárgyalásokkal bevárja a francia és az olasz küldöttek megérkezését, ami még egy pár hetet feltétlenül igénybe fog venni. Ha ugyan a francia és az olasz elvtársaknak egyáltalán módjukban lesz a konferencia üléseit felkeresni A francia szocialisták stock­holmi utazásának dolga ugyanis máris kétségesnek látszik, ameny­­nyiben a­ francia kormány követi az amerikai kabinet példáját és törvényjavaslatot nyújtott be a kamara elé, amely 5 esztendei bör­tönnel sújtja mindazokat, akik ellenséges államok alattvalóival po­litikai, diplomáciai vagy gazdasági tárgyalásokat kezdenek. A washingtoni példa tehát iskolát csinált. De azért nem kell nyugtalankodni, mert vannak még olyan elszánt férfiak, akik mil­liók életének a megmentéséért a saját életüknek öt esztendejét nem tartják drága árnak. Akiknek azon a stockholmi konferencián ott kell lenniök, azok ott is fognak lenni, nemcsak a börtönök, de halá­los ítéletek veszedelmein keresztül is. És azok a férfiak meg fog­ják csinálni a békét, akár tetszik az a kapitalista kormányoknak, akár nem. A LEGÚJABB HÍREK. A ma érkező legújabb táviratok szerint a stockholmi konferen­cián előreláthatólag az összes hadviselő államok szocialistái részt­­vesznek. A francia szocialisták határozata már ismeretes, s a mai nappal az angol és az orosz munkásság részvétele is biztosítva van. A ked­vező újságot két távirat adja hírül. A kérdéses táviratok így szól­nak: STOCKHOLM, május 31. A hollandiai és a skandináv szocia­lista bizottság azt a hivatalos értesítést kapja, hogy az angol Labor Socialist Organisation szintén delegátusokat küld a stockholmi kon­ferenciára. A megbízottak, G. M. Roberts és Ramsay McDonald

Next