Előre, 1917. június (13. évfolyam, 1654-1679. szám)
1917-06-01 / 1654. szám
____________________________ Hit} ______________________________ A JÖVŐ CIVILIZÁ- AZ A H **APTM*®^ IV OK~rt“Ar [MINDENT LÁT! HARCI ESZKÖZE ‘hónapra . .. | aO ' |É | fJX.$”«!mindent megír» ^ Main Office: 5 Kast 3rd St., New York. Tel.: Orchard 8390 mm* dfiHSHBBHHHir MEGJELENIK NAPONTA CITY I7DTTTON VOL. XIII. ÉVFOLYAM, No. 1654._________________________NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, FRIDAY (PÉNTEK), JUNE 1, 1917. EGYES SZÁM APR 2 CENT. Az orosz hadsereg a háború ellen LENIN, A RADIKÁLIS SZOCIALISTÁK VEZÉRÉNEK SZERKESZTŐSÉGÉT FÖL AKARTÁK GYÚJTANI. A REAKCIÓ ELLENFORRADALMAT AKAR SZÍTANI. A CÁR ŐRZÉSÉT MEGSZIGORÍTJA A KATONAI PARANCSNOKSÁG. Kerensky 10 ezer szónokot akar a frontra küldeni. A MUNKÁSOK ÉS KATONÁK DELEGÁTUSAINAK TANÁCSA AZT MONDJA, HOGY EGYETLEN OROSZ KATONA SEM FOG HARCOLNI A HÓDÍTÓ POLITIKA ÉRDEKEIÉRT. PETROGRAD, május 31. Oroszország hadserege “az annexió és hadikárpótlás nélküli békében” hisz, jelentik innen abból az alkalomból, hogy a frontról összegyűlt delegátusok ilyértelmű határozatot fogadtak el egy ma megtartott kongresszuson. A kongresszus kimondta: “A főárkokban levő hadsereg hajlandó minden olyan tervet fontolóra venni, amely gyorsan és azonnal véget vetne a nemzetközi vérengzésnek és az annexiós hadikárpótlás nélküli békét, a nemzetek önrendelkezési jogának elismerésével, teremtené meg.” PETROGRAD, május 31. A mostani helyzetre vonatkozó jelentések azt a hírt közlik, hogy itt és néhány más városban lefolyó gyűléseken egyes munkáscsoportok azt követelik, hogy a munkások és katona delegátusok tanácsa fogadja tagjai közé Plochanowot is, akit promántáni és háborús állásfoglalása miatt néhány héttel ezelőtt a Tanács leszavazott. Ezzel a hírrel kapcsolatosan azt is jelentik, hogy egyes emberek kísérletet tettek arra, hogy Lenin újságjának a szerkesztőségét fölgyújtsák. Több letartóztatás történt ezzel a merénylettel kapcsolatosan. 1. Az odesszai papok és a cári reakció egyes lappangó elemei egy ellenforradalom szítására irányuló mozgalmat indítottak. PETROGRAD, május 31. Kerensky hadügyminiszter a munkás- és katona-delegátusok tanácsa elé azt a tervet készül terjeszteni, hogy 10 ezer jó szónokot küldjenek a frontra, hogy azok a katonákban kissé felélesszék a lelohadt harci kedvet. 1» Nem harcolnak a hódításokért. PETROGRAD, május 31. Itt azt várják, hogy az antantihoz küldött ama jegyzékre, amelyben az annexiónélküli békét követelik, néhány nap múlva már megjön a válasz. Hogy azonban ez a válasz kielégíti-e majd a forradalmi Oroszországot, még nem tudják. Egyelőre a munkás- és katona delegátusok tanácsa hivatalos orgánumaiban nagyon éles hangon támadja az antantot, mert neim nyilatkozik tulajdonképem háborús céljairól. Két angol újság azon kijelentésére, hogy Oroszországnak ‘‘hódítások nélküli béke’'-követelése teljesen egybehangzó a Németországgal kötendő különbéke propagálóinak a fölfogásával, a munkás- és katona-delegátusok tanácsa kijelenti: ‘‘Az angol sajtó önmagát csalja, vagy az angol népet akarja tévedésbe ejteni az orosz forradalom politikája felől. A forradalom egyetlen embert sem fog föláldozni azért, hogy segítse Angliát történelmi jogtalanságok jóvátételében. (Itt az értendő, hogy Anglia Elszász-Lotharingia visszaadását forszírozza.) Mert minden történelmi igazságtalanság, amely Anglia ellen irányul, nem nagyob, mint amilyet maga Anglia követ el az elnyomott Írország, Egyiptom, India, stb. ellen. Ha Anglia annyira ellene van a jogtalanságnak, aminek nevében milliókat küld a halálba, nos, akkor szüntesse meg azt elsősorban odahaza.” M. Tsernow, a szocialista földművelésügyi miniszter, a frontról hozzáérkezett delegáció előtt azt a kijelentést tette: ‘‘Nekünk olyan békét kell kötnünk, amelyben ne legyen győző és legyőzött.” Szigorúbban kell a cárt őrizni. A cári család őrzésével a megbízott parancsnok, a petrogradi helyőrség ama csapatának, amely a cárt és családját őrzi, rendeletben megparancsolta, hogy ezentúl szigorúbban kell őrizni a Romanov-család tagjait, de különösen Romanov Miklóst, a volt cárt. A cár őrzésére kirendelt csapatok parancsnoka, Kasmin tábornok, aki 1905-ben tüntette ki magát forradalmi tevékenységével. Már akkor megválasztották a‘Krasznojarszk köztársaság” elnökévé és a forradalom elnyomása után Szibériába száműzték, ahol mostanáig élt. A forradalom győzelme meghozta Kasmin szabadságát és az új kormány hadügyminisztere jutalmul az elviselt szenvedésekért, kinevezte Petrograd helyőrségének helyettes parancsnokává és a cári család őrizetével őt bízták meg. Kasmin meglátogatta Carskoje Selo-ban a cárt őrző csapatot és amikor meggyőződött, hogy a őrség nem elég szigorú, lelkükre beszélt a tiszteknek és a katonáknak, emlékezetükbe vésve, hogy a fogoly, akit őriznek, az egész orosz nép szenvedéseinek és nyomorúságának fő oka. Figyelmeztette őket, hogy ezt a veszedelmes rabot úgy őrizzék, mint Oroszország legnagyobb ellenségét és hogy lelkiismeretüknek és az orosz népnek tartoznak nagy felelősséggel. Legyenek éberek s érezzék a súlyos felelősséget, melyet a forradalmi Oroszország beléjük és becsületes kötelességérzetükbe helyezett ------------------ ÚJABB ELLENTÁLLÓ SZOCIALISTÁK. MINNEAPOLIS, Minn, május 31. A ki itteni Young Peoples Socialist League tagjai kinyilatkoztatták, hogy a regisztrálást megtagadják és ebből kifolyólag viselik az összes következményeket. Június 5-én lázongás várható A registrálás napján valószínüleg katonai csapatokat fognak kirendelni, az esetleges zavargások elnyomására. WASHINGTON, május 3. — Kormánykörökben úgy remélik, hogy már sikerült elnyomni a konskripció ellenes mozgalmakat, de csak remélik , egyszersmint arra is el vannak készülve, hogy a polgárháború lázongásai megismétlődnek. A polgárháború alkalmával szintén karhatalommal fogdosták a katonákat, de az eredményben nem volt köszönet, mert a rekrutáló tiszteknek a védelmére csapatokat kellett kirendelni s az egész terv fiaskóval végződött. A kormány ügynökök, az államok és városok hatóságai, rendőrségei és hazafias szervezetei valamennyien talpon vannak, hogy a bujkálókat június 5-én előállítsák, az ellentállás szervezőit pedig ártalmatlanná tegyék. Ezeket az embereket a jövő keddig a legnagyobb szorgalommal dolgoztatják, a regisztrálás napján pedig szükség esetén kirendelik a milíciát. A hatóságoknak az a véleménye, hogy nagyon kevesen lesznek azok, akik a fenyegető börtönbüntetésnek kiteszik magukat. FRANCIAORSZÁG BESOROZZA AZ IDEGENEKET, PARIS, május 31 A kormány törvényjavaslatot terjesztett be a képviselői házban, amely az antant államok Franciaországban tartózkodó alattvalóit katonai gálatra kötelezi. Ha a ház megszavazza a javaslatot, akkor a Parisban tartózkodó idegen alattvalókat besorozzák a hadseregbe és a haditengerészetbe. —-----—---------- Még egy titokzatos Fáy. Los Angelesből jelentik, hogy egy amerikai ágyúnaszád nyílt vizeken feltartóztatta a Pacific hajóstársaság “San Juan” nevű postahajóját és levett róla egy F. W. Fay nevű 22 éves fiatalembert, akit a szövetségi hatóságok valami vizsgálat okából keresnek. A titokzatos fiatalember, állítólag, fia egy san franciscoi gazdag kereskedőnek, aki jelenleg Németországban tartózkodik. A neve után ítélve, ez az F. W. Fáy. magyar ember lehet. ......—0-——— Kórház tűzveszélyben. A Beth Israel-kórház közelében tűz ütött ki, mely nagy riadalmat okozott a betegek között. A 70 Jefferson street alatt levő Beth Israel hospital hátsó részén a 276 Cherry streeten, tegnap reggel kigyulladt egy istállónak a szénapadlása, amely az egész szomszédságot rémületbe ejtette. A kórházat csupán tíz láb hosszú udvar választja el az istálló épületétől és a lángok már komolyan veszélyeztették a kórház épületét is. Az éjjeli superintendens, Miss Anna Ribertkoss, összehívta a betegápolókat, orvosokat és az 5-ik és 6-ik emeleten fekvő nő és gyermekbetegeket, akik a tűzhöz legközelebb voltak és alsóbb emeletekre vitette le őket. .Az orvosok és a betegápolók bejárták az összes termeket és a 200 beteget lecsillapították. Az istálló szénapadlása leégett, de a tűz továbbterjedését a tűzoltók megakadályozták. A kár lényegtelen. SNDORIZÁLJÁK A HÁBORÚS KIÁLTVÁNYT A zsidó szocialista szövetség kongresszusa egyhangúlag indorizálta a St. Louisban elfogadott többségi javaslatot. Az opportunista szocialistáknak a pártból való kizárását követelik A zsidó szocialista szövetség tegnap fejezte be öt napig tartott rendes évi konvencióját. A konvenció utolsó napjának legfontosabb eseménye az a rezolució, melyben azt ajánlják az öszszes osztályaiknak, hogy a többség háborús javaslata mellett szavazzanak. Egy másik határozati javaslatban a szociálpatrióták, Charles Edward Russel, William English Walling és J. G. Phelps Stokes kizáratását követelik a pártból, akik az adminisztráció álláspontját támogatják. Nyilatkozatot adott ki a konvenció, amely kimondja, hogy Amerikának a háborúban való közreműködése jogtalan és az osztályharcot semmi körülmények között, nem függesztik fel. Elismerés a szocialista képviselőknek. • A prezolueio bizottság javaslatát, melyben a konvenció elismerését fejezi ki Whitehorn és Skiplacoff szocialista képviselőknek, akik fáradhatatlanul harcoltak a munkásság érdekeiért — erős ♦irpwrihar kíséretében», fogadták d. J . Mevor London kongresszusi, működését, szintén határozati javaslatban helyvselték, melyben egyszersmint sajnálattal veszik tudomásul, hogy Meyer London a hadi költségvetése ellen elmulasztotta leadni a szavazatát. Elhatározta a konvenció, hogy az összes osztályokat szocialista iskolák felállítására fogja utasítani. Ezekben az iskolákban a körülményekhez képest, vagy zsidó, vagy angol legyen a tanulási nyelv. A délután folyamán megejtették a tisztviselő jelöléseket. Központi titkárnak Marx Tulow és J. B. Salutskyt jelölték. A kettő közül a tagság fogja egyiket megválasztani. LÉGI TÁMADÁS GHENT ELLEN, AMSTERDAM, május 31. — A “Telegraaf” azt írja, hogy antant repülőgépek hétfőn este bombákat hajítottak a belgiumi Ghent város St. Peter állomására, amelyek az állomást részben összerombolták. Ez a vasútállomás Belgium egyik legfontosabb vasúti gócpontja. A lap jelentése szerint, a légi támadás több embert megölt és a közeli épületeket is megrongálta. Villa elfogott egy határvárost El Pasóból jelentik, hogy Francesco Villa tegnap délelőtt váratlanul megtámadta Ozimaga városát, közvetlenül a texasi határ közelében és rövid harc után elfoglalta azt. A banditavezér tehát alig egynéhány mérföldnyire van csapataival az Egyesült Államok csapataitól. Hír szerint Villa a tegnapi nap folyamán Carranza csapatokkal is csatát vivett Ojungától délre és az ütközetben győzelmes maradt. Az amerikai határ,hatóságok attól félnek, hogy Villa Presidio városát is meg akarja támadni. Harlem hazafiak képviselője, Isaac Siegel, kongresszusi képviselő megjelent a választókerületében és hazafias beszédet tartott. A National Security League nevű hazafias egyesület tegnap gyűlést rendezett a Star Casinoban, mely a 20-ik kongresszusi kerületben van. A gyűlésen megjelent e békepárti kerület kongresszusi képviselője is, de a beszédében teljesen figyelmen kívül hagyta választóinak a hangulatát és tizenhárom próbás hazafinak csapott fel. A diszrietben levő 12 iskolából is gyermek küldöttségek jelentek meg. Mr. Siegel minden iskolának egy nagy lobogót ajándékozott, melyet, a gyermekek jól betanult beszédekben köszöntek meg. Mr. Siegel ragyogott a megtiszteltetéstől, melyekben az iskolásfiúk és leányok részesítették. A népszerűtlen képviselő papagály módjára elmondotta az ismert frázisokat, hogy harcoljunk a demokráciáért és álljunk az elnök mögé. “Harlem hazafiságát kétségbe vonták” mondotta, “mutassák meg kedden, hogy a harlemiak 100 percentes amerikaiak.” A liga attól tartott, hogy a pacifisták megzavarják a gyűlést, tehát 50 embert rendelt ki a Nomo Defense Liga tagjai közül, akik fel és alá jártak botjaikkal, de semmi dolguk sem akadt. A pacifisták nem szoktak gyűléseket megzavarni, ezt a dicsőséget a hazafiaknak engedik át, azok jól értenek hozzá. Nyakszirtmerevedés egy tengerészeti gyakorló táborban. Chicagóból jelentik, hogy a nagy tavak tengerészeti gyakorló iskolájának tábortelepén, nyakszirtmerevedési járvány lépett föl a legénység sorai között. Eddig 30 betegedési eset fordult elő, amelyek közül 30 halálos volt. Ez idő szerint még tíz olyan beteget, kezelnek a tábor külön kórházában. Az egyéb betegek száma azonban 400. Ez a kedvezőtlen egészségi állapot pedig a tábor túltömöttségére vezethető vissza. Hely volna a táborban 1400 ember számára és a mozgósítások óta 8000 ember van benne elhelyezve. -------------------—---------— Minden terhet a munkásságra A szenátus pénzügyi bizottsága még mindig a háborús adójavaslat dolgával foglalkozik. Erről a szorgalmas és hosszantartó munkáról pedig ma is csak az a mondanivalónk, amit egynéhányszor már eddig is megmondtunk. Szépen körülnyitja a szenátusi bizottság a törvénytervezetnek minden szakaszát, ami a kapitalistáknak csak némi fájdalmat is okozhatnia, a nagy profit adóitól kezdve egészen a municiógyártás adójáig, ellenben olyan fogyasztási adókat sóz rá a kezük munkája után élő tömegek szükségleti cikkeire, hogy csak úgy szikrázni fog tőle a szemünk. A jólelkű szenátusi bizottság két cent hadiadót rótt ki ma a kávéra, 5 centet a teára, 5 centet a kakaóra és fél centet a cukorra — fontonként értve így ők! Ugyanazok az urak, akik néhány héttel ezelőtt még a mellüket verték, hogy minden háborús terhet a gazdagok fognak viselni. TÁMOGASSÁTOK A MUNKÁSOK EGYETLEN MAGYAR NAPILAPJÁT, AZ “ELŐRE” T. Közzé tették a békefeltételeket STOCKHOLMI KONFERENCIA NÉMET, MAGYAR ÉS OSZTRÁK DELEGÁTUSAI, KÖZÖS ELHATÁROZÁSSAL KÖZZÉTETTÉK BÉKEFELTÉTELEIKET. A PROGRAM TÍZ FŐPONTBÓL ÁLL, ÉS ALAPGONDOLATA A GYŐZELEM és kártérítések nélküli béke. a tulajdonképpeni KONFERENCIA CSAK JÚLIUS KÖZEPÉN KEZDŐDIK. A FRANCIA KORMÁNY A KONFERENCIA ELLEN, Stockholmból jelentik, hogy a német többségi párt képviseletében Philipp Scheidemann, dr. Eduard David, Friedrich Ebert és Hermann Molkebuhr, tegnap délelőtt odaérkeztek. A német többségi párt delegátusai azonnal Stockholmba való megérkezésük után, értekezletre hívták az osztrák és a magyar kongresszusi küldötteket, akikkel hosszantartóan tanácskoztak. A tanácskozások befejezése után Philipp Scheidemann hivatalosan közzétette a közösen megállapított békeprogramot. Hogy részt vettek-e ezen a tanácskozáson a német kisebbségi frakciók, valamint a török és a bolgár küldöttek is, arról nem szólnak a Stockholmból érkező tudósítások. Ez idő szerint tehát nem is tudhatjuk még, hogy a Scheidemann által közzétett békeprogramhoz hozzájárultak-e vájjon ezek a delegátusok is. Maga a közzétett program a győzelem és kártérítések nélkül való béke gondolatán épült fel, és főbb pontjai a következők: A BÉKEFELTÉTELEK: 1. Területhódításokra és kártérítésekre egyik hadviselő fél sem tarthat igényt. 2. Az osztrák délszláv tartományok, és a magyar korona szláv oszágai megmaradnak a jelenlegi uralom alatt, de a lehetőségek szerinti legeljesebb önkormányzatot kapják. 3. Lengyelország és Finnország önálló államokká legyenek.. 4. Az új lengyel államnak jogában álljon a központi hatalmakkal olyan szerződésekre és egyezményekre lépni, amilyeneket a maga számára kívánatosnak ítél. 5. Galicia, osztrák fenhatóság alatt, teljes önkormányzatot kapjon. 6. A kereskedelem szabadsága, úgy a szárazföldön, mint a tengeren, helyreállíttassék, a védővám-rendszer módosíttassék, s a világtengereket összekötő tengeri utak és csatornák nemzetközi kezelés alá vétessenek. 7. A tengerjog dolgában térjenek vissza a hatalmak az 1858-i párizsi szerződéshez, és nyerterményekre, ruházati cikkekre, valamint élelmiszerekre nézve, töröljék el a kontraband-lisztákat, és a zsákmánybíráskodást. Módosítsák továbbá a blokád-határozmányokat, és korlátozzák a jövendőre nézve úgy a tengeri, mint a levegőbeli hadviselés módját. 8. Belgium és Szerbia, valamint Románia helyreállítása 9. Montenegro egyesíttessék Szerbiával egy állammá, úttal a nyílt tengerekhez. 10. A gyarmatok kérdése a hódítási törekvések elejtése alapján oldandó meg. Ezek lennének a német, osztrák és a magyar szocialisták békeprogramjának legfőbb pontjai. Feltűnő a program összeállításában, hogy Elszász-Lotharingia hovatartozandóságának kérdését teljesen érintetlenül hagyja. Föltehető azonban, hogy a programnak ez a tartózkodása szándékos, és tisztán csak azért történik, hogy az általános elvi tárgyalásokat lehetővé tegye. Ezzel az érdekes közleménnyel egyidejűleg, azt is jelentik ma Stockholmból, hogy a békekonferencia plenáris tárgyalásai talán csak majd július közepén, sőt esetleg még későbben kezdődnek meg. A konferencia vezetőségének ugyanis az az intenciója, hogy az általános tárgyalásokkal bevárja a francia és az olasz küldöttek megérkezését, ami még egy pár hetet feltétlenül igénybe fog venni. Ha ugyan a francia és az olasz elvtársaknak egyáltalán módjukban lesz a konferencia üléseit felkeresni A francia szocialisták stockholmi utazásának dolga ugyanis máris kétségesnek látszik, amenynyiben a francia kormány követi az amerikai kabinet példáját és törvényjavaslatot nyújtott be a kamara elé, amely 5 esztendei börtönnel sújtja mindazokat, akik ellenséges államok alattvalóival politikai, diplomáciai vagy gazdasági tárgyalásokat kezdenek. A washingtoni példa tehát iskolát csinált. De azért nem kell nyugtalankodni, mert vannak még olyan elszánt férfiak, akik milliók életének a megmentéséért a saját életüknek öt esztendejét nem tartják drága árnak. Akiknek azon a stockholmi konferencián ott kell lenniök, azok ott is fognak lenni, nemcsak a börtönök, de halálos ítéletek veszedelmein keresztül is. És azok a férfiak meg fogják csinálni a békét, akár tetszik az a kapitalista kormányoknak, akár nem. A LEGÚJABB HÍREK. A ma érkező legújabb táviratok szerint a stockholmi konferencián előreláthatólag az összes hadviselő államok szocialistái résztvesznek. A francia szocialisták határozata már ismeretes, s a mai nappal az angol és az orosz munkásság részvétele is biztosítva van. A kedvező újságot két távirat adja hírül. A kérdéses táviratok így szólnak: STOCKHOLM, május 31. A hollandiai és a skandináv szocialista bizottság azt a hivatalos értesítést kapja, hogy az angol Labor Socialist Organisation szintén delegátusokat küld a stockholmi konferenciára. A megbízottak, G. M. Roberts és Ramsay McDonald