Előre, 1917. július (13. évfolyam, 1680-1705. szám)

1917-07-02 / 1680. szám

BRAZÍLIA BELÉPETT A HÁBORÚBA HADÜZENÉS NEM LESZ, DE A BRAZÍLIAI FLOTTA MÁR­IS EGYÜTT­MŰKÖDIK A SZÖVETSÉGESEKKEL. WASH­INGTON HÁBORÚS MISSZIÓT KÜLD RIO DE JANIEI­RO-BA. Washingtonból táviratozzák, hogy Morgan rio de janeiroi ame­rikai követ, hivatalosan jelentette ma az Egyesült Államok kormá­nyának, hogy Brazília köztársaság, nemcsak visszavonta semlegessé­­gi nyilatkozatát a központi hatalmakkal szemben, de egyidejűleg meg is kezdte már az együttműködést Amerikával és az antant ha­talmakkal, amennyiben flottáját mozgósította a délamerikai vizeken a német támadó hajók és a szubmarinok ellen. Ezzel tehát, Brazília háborús beavatkozása ténnyé válott, min­den hadüzenetváltás nélkül. A rio de janeiroi amerikai követ jelen­tése szerint, formális hadüzenet ezután sem fogja követni Brazília akcióját, mert a brazíliai kormány felfogása az, hogy a köztársaság nem folytat támadó hadjáratot, hanem csak a német hatalmaskodá­sokkal szemben védekezik. Washingtonból jelentik, hogy az amerikai kormány most egy speciális amerikai háborús misszió kiküldésének eszméjével foglal­kozik, amelynek ugyanaz lenne a rendeltetése, ami az itt időzött eu­­rópai háborús bizottságoké volt, vagyis hogy a brazíliai kormány­nyal, megállapítsa az együttműködés feltételeit. Hír szerint, a wash­ingtoni kormány javaslatot fog tenni Rio de Janeiroban, hogy a bra­zíliai kereskedelmi érdekeltségek küldjenek több hajórakomány fa­gyasztott húst, az európai antant kikötőibe. Ezeknek a hússzállító hajóknak a biztonságáról az amerikai és az angol flotta egységei gondoskodnak majd. Ezekkel a hírekkel egyidejűleg jelentik Buenos Airesből, hogy Brasilia háborús beavatkozása nagy nyugtalanságot keltett egész Arge­ntiniában, mert a nép attól tart, hogy a kormány követni fogja Brazília példáját, annak dacára is, hogy Argentinia egész lakossága idegenkedik a háború gondolatától. A kormány nagyon jól tudja ezt, s el van készülve rá, hogy mindenütt háborúellenes tüntetések lesznek. A főváros magát már most is csaknem teljesen rendőri meg­szállás alatt van. A kormány véleménye szerint azonban, a diplomáciai szakítás el nem kerülhető Németországgal, mert a német kormány, Argenti­­n­ia ismételt tiltakozását se vette figyelembe, a szubmarin-támadások A NEW YORKI RENDŐRSÉG SZENNYESE A botrányos Cocchi-ügy újabb fejleményei. Edward J. Dillon detektív őrködött a “Verdi” olasz hajó előtt, amikor Cocchi a hajóra szállt. A new yorki detektíviroda újjászervezése. — Swann kerületi ügyész vizsgá­latot ígér az eltűnt lányok és a nőkereskedő bűnszövetkezet ki­nyomozására. Megtalált leány,­­Tomni T. S­tooling, helyet­tes ke­rületi ügyész, tegnap arról érte­sült, hogy Coechi a Verdi olasz hajón utazott el New Yorkból. Wallstein vizsgálóbiztos előtt pén­teken Edward­­T. Dillon detektív azt vallotta, hogy a Verdit a ki­hajózás előtt teljesen átkutatta, de Gocchit n­em látta a hajón. Ezzel szentben .John Leonard, aki szintén a Verdin utazott el, kijelentette Dooh­ei előtt, hogy látta Cocchit a hajón. Walls­te­in vizsgálóbiztos kije­lentette, hogy a botrány szálai a főkapitányságra vzetnek és hogy csütörtökön a főkapitányság iro­dájában fogja folytatni a vizsgá­latot. Kijelentette továbbá, hogy vizsgálata eredményeképpen a new yorki dete­ktív­ intézmény új­­jászervezését fogja ajánlani. Swann kerületi ügyész elren­delte, hogy hivatala a legszéle­sebb körben indítson vizsgálatot az eddig bejelentett eltűnt leá­nyok hollétének és sorsának ki­­nyomozására. Mrs. Hamilston­nak és a kerületi ügyésznek eddig 68 fiatal leány' 'élfü­ntését jelentet­ték be. A bűnszövetkezet kinyomozá­sát célzó vizsgálatot James E. Smith kerületi alü­gyész vezeti. Smith­ kijelentette, hogy egy lő­ik utcai tisztességtelen ház­ban tartott razzia alkalmával fel­fedeztek egy eltűnt leányt, Po­­rash Mariskát, aki a kerületi al­ü­gyész szerint az első pillanatra hihetetlennek látszó rémes törté­netet­ mondott el. Az alü­gyész a grand jury elé viszi a fiatal le­ányt. Waillstein vizsgálóbiztos teljes hivatali személyzete lázasan dol­gozik az ügy anyagán, hogy az adatok kellő formában kerülje­nek a­ vizsgálat további folyama elé. . kerül. LLOYD GEORGE ISMÉT BESZÉLT A NÉMET HADSEREG LE VAN VERVE. POROSZORSZÁG ALÁZATOSSÁGOT KELL, HOGY TANULJON. ÁLTALÁ­NOS LEFEGYVERZÉS A HÁBORÚ UTÁN. AZ ANTANT SZABJON BÉKEFELTÉTELEKET NÉMETORSZÁGNAK. Úgy látszik, Lloyd George angol miniszterelnök agitációs kör­úton van az egész országban, mert a glasgowi beszédje után, ma már Dundee-ben nyilatkozik a háborús helyzetről és a békéről. Lloyd George dundeei beszédjének érdekesebb passzusai a kö­vetezők: — A nagyszerű német hadsereget a föld alá kergettük. Ez pe­dig nem puszta képzelődés, hanem reális valóság. Mert ha egy nagy, győzhetetlennek mondott hadsereg olyan taktikához fordul, m­int a német hadsereg ma, az már a vég kezdete, s azt jelenti hogy :i német katonának minden pólusába beveszi magát lassanként a le­­győzöttség gondolata. — Ez jó a háborúban, de még jobb lesz a háború után! Mert mi­ndaddig, amíg a poroszok hisznek a maguk fölényes voltában, ad­dig Európában lehetetlen lesz a népeknek tisztességes békében együtt élniök. Én hiszem azonban, hogy a háború után ez egy ki­csit másképpen lesz. . . ! — A poroszoknak sokféle erényük van, de az alázatosság soha sem volt a porosz erények között. Most tehát, korbácséval verjük beléjük az alázatosság díszes emberi erényét. Ez­ek mán a kijelentések után áttért Lloyd George angol mi-­ niszterelnök, a háború okozta gazdasági helyzet tárgyalására, és fi­gyelmeztette hallgatóit, hogy Angliában távolról sincs olyan gazda­­­­sági nyomorúság, mint amilyenben Németország és az Osztrák-Ma­­j­gyar Monarchia sínylődik. Az a két ország azonban, a nyomorúság­­ dacára is, megadás nélkül tovább harcol. Az angol népnek tehát, kö­­j­­elessége a kisebb áldozatot szintén vállalni a saját sorsáért. A kor­mány azonban, minden tőle telhetőt el fog követni, hogy a nén ter­heit megkönnyítse. Az élelmiszer-uzsorásokkal szemben kérlelhe­tetlenül el fog járni. A háborús profit egy részét feltétlenül ki fog­ja sajátítani az ország számára. S ha az élelmiszer-árakat maga a háború még tovább is felcsigázná, akkor az árak egy részét maga a kormány viselné, hogy a megélhetés elsőrendű szükségleteit hozzá­férhetőkké tegye a legszegényebb néposztályok számára is. A kormányzat gondja azonban, főleg a háború utáni idők ter­heinek megkönnyítésére irányul, s ezért egyik legelső békefeltételül szabta, a háború utáni általános lefegyverzést. Ezzel egyidejűleg jelentik Londonból, hogy az angol sajtó, a miniszterelnök beszédjével nincs nagyon megelégedve. A harcias szóvirágok helyett, a radikálisabb lapok azt tanácsolják a kormány­nak, hogy állapítsa meg inkább az antant­ békefeltételeinek végér­vényes formáját, és juttassa azt a német kormány kezébe, azzal a hangsúlyozással, hogy ha a német kormány azokat záros határidőn belül el nem fogadja, akkor a háború után egy bizonyos ideig, zár­va maradnak a ném­et kereskedelem előtt az antant hatalmak ösz­­szes­­kikötői. Végül a német kolóniák és Mesopotámia dolgában azt ajánlja az “Express” című­­­arloni lap, hogy ezeket a tartományokat vegye a kezére:­ egy nemzstközi bizottság, és kormányozza mindaddig, amig azoknak népe az önkormányzat számára megérik.­ ­.. ------------------------- ------------' / ^ g , ■ v^y-a-i e: \7 AwVnntAT M AN­T A n «»«A* THIC HI VUAH1 A* I! Az osztályhai­u hirdetője “wiSmsiViuK: ^ A tudomany terjesztője is­­ és a munkásság: harci ff* JE JS BLssE S £ A» ’ H., és a haladás eszköze. .........«*.« gflg H IP ^ s£e mmm­* ||;Ro szószólója. r, KAST ;trd STREET. NEW YORK. Tel.: Orchard 8390. ^MMMf ML m JMILJ-N­J# MEGJELENIK NAPONTA CITY FTDTTTON • j von XIII. ÉVFOLYAMÉ ’ No’ 1(18). XK­V YOR­K CLEVELAND, CHICAGO, @1 ON DAY (N­ ÉTFOj, .J FLY 2, UM 7. HE YES SZÁM­ÁRA 2 CENT, ------------------­ Olaszok visszavonulása RÓMA, jun­vts 1. — Az osztrák­­ma­gyar tüzérség heves bombázás alá fogta a Trentino közelében le­vő olasz hadállásokat minek kö­vetkeztében az olasz csapatok fie­­derékéikbe vonultak vissza.. Forradalmi tüntetések a magyar fővárosban AZ OROSZOK TÁMADÁSRA KÉSZÜLNEK BERLIN, július 1. (Londonon keresztül.) A keletgaliciai fron­ton az­ oroszok heves tüzérségi előkészületeket tesznek, ami arra vall, hogy rövidesen gyalogsági támadások fogják követni a nagy arányű­ bombázást. Brzezanytól délre a Lemberg—Brody vonal számos pontján az orosz tüzérség pusztító tüzet bocsátott az osz­­t­rá­k-m­a­gya­r-n­ém­et h­a­dál­lá­sok­ra. Konineky közeléből­ orosz csap­a­tok éjjeli támadást intéztek had­állásaink ellen, de tüzérségünk zárótü­ze alatt a támadás teljesen esze omlott. Lázadó orosz csapatok PETROGRAD, július 1. Ke­rensky hadügyminiszter rendele­tére a 12-ik és 13-ik h­ivosz-divízi­­ót tegnap az orosz tüzérség kar­­tács-tű­zzel bombázta, majd a lo­vasság rohamot intézett ellenük, miután az előzőleg velük folyta­tott tárgyalások nem vezettek eredményre. 500 lövészt körül­fogtak és lefegyvereztek. A har­c­­nak számos halottja és sebesül­tje van. Gurley Flynn szabadlábon A Duluthban letartóztatott I. W. ba van New York felé. Elizabeth Gurl­ey Flynn női szer­vezet, akit tíz nap előtt, Duluth­­ban, Al­im., csavargás címén tar­tóztattak le, szabadon bocsátották. Az 511 E. 131. street alatt lakó anyja,­­Mrs. Thomas Elytra távira­tot kapott tőle, a következő tar­talommal : “A vádat elutasították. Útban­­ a gyök ha­za fel­é. Alis Flynnt 17 más I. W. W. taggal együtt 10 nappal ezelőtt tartóztatták le. Így akarták meg­akadályozni a szervezkedés mun­káját. A városi tanács azon a napon fogadott el rendszabályt, melynek alapján az agitátorokat csavar­gódnak lehet tekinteni. P. G. Philips, a városi tanács egyedüli szocialista tagja, tiltako­zott a túlkapás ellen. A többi elfo­­gottakról még nem érkezett hír, de valószínű, hogy az összes vád­lottakat felmentették. “Egy német katona háborús emlékei” címmel lapunk szerdai számában kezdjük meg annak a szenzá­ciós cikksorozatnak közlését, amely néhány hónap előtt ame­­rikaszerte olyan nagy feltűnést keltett a német pártlapok ha­sábjain. E cikksorozatot egy a nyugati harctérről Amerikába szö­kött német munkás­ katona írta és soraival mindennél világo­sabban leplezi le a háború és a militarizmus borzalmait. A cikksorozat, amely a legsúlyosabb vádirat a háború és a militarizmus ellen, nagyszerű tartalmával olyan feltűnést kel­tett, hogy angol nyelvű pártlapunk, a “New York Call” is lefor­­díttatta és most kezdte meg a közlését. E hasznos és pompás olvasmányra nyomatékosan felhív­juk olvasóink figyelmét. SENKI SE MULASSZA EL AZ OLVASÁSÁT! BODA RENDŐRFŐKAPITÁNY, A PESTI KOZÁKOK FŐNÖKE, BEADTA LEMONDÁSÁT A magyar fővárosban óriási zavargások lehettek, mert Boda Dezső rendőrfőkapitány lemondott és a belügyminiszter kártérítéseket ígér azoknak, akik a zavargások révén megkárosultak. Leguitol­t­i lapszámunkban jelentettük már, hogy a múlt pénteken nagy tüntetések voltak Budapesttől, az ál­talános választójog­ jegyében. A tüntetésekről szóló híradás nagyon fogyatékos volt, d­e mi még abból a hézagos jelentésből is megállapítottuk. Hogy nagyon komoly dolgoknak kellett történniük a ma­gyar fővárosban, s hogy ezek az események, minden való­színűség szerint, még sokkal nagyobb horderejű történen­­dők előhírnökei csupán. Föltevéseinknek egy részét, ma már igazolják a legújabb jelentések, egy Amsterdamon át érkező budapesti ávirat jelenti ugyanis, hogy a pénteki­­ nagy tüntetések egészen forradalmi jellegűek voltak, úgy annyira, hogy a feldü­hödt nép haragja még a rombolás­tól sem riadt vissza. A rendőrség pedig, teljesen tehetet­len volt a nép dühével szemben, Boda lemondott. Hogy mennyire nem tehetett a rendőrség semmit a tömegek hatalmas viharzása ellenében, azt kétségtelenül, bizonyítja két körülmény is. Az egyik az, hogy dr. Boda Dezső, Budapest város rendőrfőkapitánya, a megtörtént tüntetések után azonnal beadta állásáról való lemondását. A másik jellemző körülmény pedig az, amely egyszersmind a zavargások méreteit is bizonyítja, hogy­­a kabinet bel­ügyminisztere, a kormány nevében kártérítéseket ígér azoknak, akik a nép rombolásai folytán megkárosultak. A kormánynak ezt a szándékát, a belügyminiszter, a parla­mentnek is hivatalosan bejelentette. Mit rombolt a nép. Már most jó volna tudni azt, hogy mi mindent rom­­­bolt össze a magyar főváros népe, mert abból következtet­­­ni lehetne arra, hogy kik ellen fordult a haragja. Ab­ból, a körülményből ítélve ugyanis, hogy Boda Dezső soka p a lány lemondott, és hogy a kormány, kártérítést ígérget, azt sejtjük, hogy a nép feltámadó haragja nem péküzlete­ket és szatócsboltokat rombolt össze, hanem legalább is a Pest­i Magyar Kereskedelmi­­Bank, vagy Lánczy Leónak a palotája ellen viselt ostromot. Ezek után a­ jelentések után azonban, most még bizo­nyosabbak vagyunk benne, hogy Károlyi Mihály gróf leg­utóbbi parlamenti beszédjének feltétlenül szellemi közös­sége volt a pénteki tüntetéssel. NEM LESZ TELJES PROHIBICIÓ A sör és bor gyártását em fogják betiltani Szombati lapunkban jelentettük már, hogy Wilson elnök sze­mélyesen állást foglalt a teljes alkohol­tilalom mozgalmával szem-­­­ben, s a szombati nap folyamán több szenátorral és képviselővel tárv e­gyalt, akiket arról igyekezett meggyőzni, hogy nem csak az ország­­ közhangulatára nézve, hanem magára az élelmiszer-törvény sorsára i­s nézve is káros lenne, ha az alkoholtilalom barátai nem tennének en­­­­gedményeket törekvéseikben. Az elnök arra kérte a vezető parlamenti embereket, hogy csak a pálinkafőzésre vonatkozó szakaszt iktassák törvénybe, és hagyják­­ szabadon a bor és sör dolgát. Az elnök ilyen értelmű levelet intéz­­­zett dr. James Cannonhoz, az anti-szalon liga elnökéhez is, s min­den jel arra mutat, hogy személyes akciójának eredménye lesz. Ha pedig a szenátus előtt fekvő javaslatból a borra és a sörre vonatkozó haluzutát törlik, akkor alapos kilátások vannak rá, hogy maga az élelmiszer-törvény, legkésőbb a jövő hétfőig tető alá kerül. Ellenke­ző esetben hetekig tartó elkeseredett vitára kell elkészülve lennie az adminisztrációnak, amelynek során esetleg még a pálinka-érdekelt­ség is, erős segélycsapatokat kaphat. Washingtoni híradások szerint a prohibicionisták már fel is ad­ták a reménységet, hogy az egész vonalon végezhetnek az alkohol­lal, s igy meglesznek elégedve, ha legalább a pálinka­ tilalmát tör- f­­­énybe iktathatják.­ ­ — —-—----------------------­ Gyilkossággal vádolt orvos NEW BRUNSWICK Zrt­. 1.­­ Alonzo A. Wellington néger min­denes terhelő vallomása fo­­ytá­ a gyilkosságért helyezték vád alá dr. Willi­aim J. Condon itteni tekinté­lyes orvost, aki az Egyesült Álla­mok hadseregének­ orvosi karában­­kapitányi rangot visel. Az ügyet, pénteken tárgyalja a grand .jury Middlesex Coinntyban. A néger mindenes eskü alatt vallotta, hogy látta dr. Gondon pillérében J­ohn V. Piper holttestét, aki­­ előtte az orvos szolgálatában állott. A holt­test gumilepedőbe vol­t begöngyöl­­ve. Striker ügyész még nem terjesz­tette elő a kilátásba helyezett szenzációs bizonyítékokat. A kö­rülmények bizonyító ereje alapján történt a vád alá helyezés. NÉMETEK TÁMADÁSA VERDUI ELLEN PARIS, júliuus 1. A Verdu­i (előtt álló német csapatok pénte­kéin, heves tüzérségi előkészítés után benyomultak a francia had­állások egy részébe, körülbelül más­fél mérföldes fronton. A tá­madás az Avecourt-i erdő és a "Holt ember dombja" közötti front­területen történt. A francia csapatok ellentámadással kiver­ték a németeket­ elfoglalt állá­saikból, de az ellenségnek sike­rült néhány­­pontot megszállva tartani a “Holt ember dombja” lejtőjén. A németek a La Bovelle majorság elleni intézett támadá­sokban folyékony tüzet használ­tak. A francia csapatok 80 német foglyot ejtettek, akik négy kü­lönböző ezredhez tartoztak. BERLIN, július 1. Német csa­llatok az A­iss­é völgyében­­tegnap több ellenséges hadállást elfoglal­tak. A 304-es domb közelében és annak lejtőjén 500 méternyi szé­lességben német csapatok nyo­multak be az ellenség hadvonfa­­lába. Armentieres-től délkeletre egy 4­0­0 , ’­s angol különítmény repü­lőgépek­­ segédlete mellett megtámadták és elfoglalták a német hadállások egy részét. A német csapatok el­lentámadással kiverték az ellen­séget újonnan elfoglalt, állásaik­ból. Péntekről­ és szombaton 80. fogoly jutott a német csapatok kezébe. -------------- —----------------­— Élet-halálharc a zárt szobában Mat­they (Casselli és Th­. Abb­­ruzzo olasz szabómunkások, teg­nap este­­a. 450 West 43-ik utc­ház egyik szobájában, zárt ajtók mögött, revolverekkel és kések­kel támadtak egymásra és egy órai viaskodás után Gaselli hol­tan maradt, a helyszínen, Abbruz­­zot pedig halálos sérülésekkel . Polyel­in­­­e-k­órházba szállították — a--------­CENTUM. TTTY. Ky., jul. 1. A szó i­haton­­m­egt­irtott népgyű­­­lése­n Kentucky állam nyu­gtti ré­széből 9000 bányász kim­ond­ta sztrájkot, amely kedden, j­ 3-án lép érvénybe. A bányászok fizetés­­re kértek, de a hányat­iak elu­tasit­ottáik őket.

Next