Előre, 1917. szeptember (13. évfolyam, 1733-1757. szám)

1917-09-01 / 1733. szám

#*0©6®«#O«6«0«» _ _ ^ ^A1^«###®®#®#®« 3 A NEW YORKI MAGYAR MUN-­jl­ ^ f ^ ^9 ^ ■ BAZÁR. TÁNC. DALVERSENY. KAS-OTTHON 1917 ÉVI SZÉP- ama mim ifim jr»ffc ,1**^ a® r* rag flnyjMk «j*(|Sk 11 'HP in*1 flffc J­ M KABARÉT. BELÉPTI Díj 10 C.K­­TEMBER Hó 1.. 2. és 3-án TARTJA | Wg ■ B ^ |1 H V F g| S[ * || %|* |§ 9 9 |jj 9 g§|| j^a gTgl KL..'I| 9 'S if jggjJS 9 mely egyben érvényes a KÉT értékes« SAJÁT UJ HELYISÉGÉNEK. 350 I W i 8“ V I I W I i O^i I B J1 I | | i|i 9 ff 1^9 dij kisorsolásához. EAST 81st STR., NAGYSZABÁSÚ ^ W JL W %'%tUA M ü> Ä «§4 |fsa# %SS* M W <&» - LÖWY UNION-ZENEKARA. ___________________________________________________^Jqwfe^ gÉ fi A BÉKE DOLGA ERJED (Folytatás az 1-ső oldalról.) toni kormány erre is gondol, tehát a dolgot nagyon fon­tosnak tartja. S ez minden esetre optimizmusra vall az amerikai kormány részéről. Ezt az optimizmust azonban, ma ismét ellensúlyozni törekszik WILLIAM BAYARD HALE, akinek tegnapi érdekes cikkét szintén ismertettük. Ez az amerikai publicista, ma újólag hangsúlyozza, hogy az elnök jegyzékének éppen az ellentétes hatása lesz meg Németországban, mint amit itt várnak tőle, s állításának bizonyítására felteszi a következő kérdést: “Megengedné-e ön, tisztelt amerikai polgártársam, Japánnak, vagy bármelyik más ellenséges hatalomnak, hogy mielőtt béketárgyalások céljából szóbaállna velünk, a mint egy tisztességes, józan néppel szokás, előbb ránk­parancsol, hogy tegyük a kormányunkat a kongresszus előtt felelőssé, és hogy Texas, Arizona, Új-Mexico és Ca­lifornia sorsa dolgában, vessük alá magunkat egy nép­szavazásnak? Én azt hiszem, hogy mi ezt a föltevést egy­szerűen leköpnénk!.. . ” Ugyanezt fogja tenni az amerikai kísérlettel, a nem­zeti szuverenitására büszke német nép is. — Mondja kö­vetkeztetéseiben William Bayard Hale, és idézi azokat a jellemző szavakat, amelyeket közvetlenül Németország­ból való elutazása előtt EGY MAGASRANGÚ NÉMET TISZTVISELŐ és politikus mondott előtte beszélgetés közben. Az idézet így szól: “Mi németek, teljesen tudatában vagyunk állami és politikai berendezkedésünk hibáinak. Nincs józan gondolkozású német ember, aki be ne látná, hogy re­formokra nagy szükség van. És mi meg is fogjuk való­­sítani azokat a reformokat, amikor majd alkalmasnak és idejében valónak látjuk. De soha sem fogjuk meg­­­engedni, — jegyezze meg a szavaimat, — soha sem fog­juk megengedni, hogy egy fegyverben levő­ ellenséges hatalom mondja meg nekünk, hogy mire van szüksé­günk, és hogy a saját belső ügyeinkben mit kell akar­nunk. ..! A legkevésbé fogjuk pedig ezt megengedni az Egyesült Államoknak, amelynek elnöke korlátozatla­­nabb hatalmú, mint maga a császár s amelynek kor­mányzata szintén felelőtlen. Mert az csak nem tagad­ható talán, hogy az amerikai kabinet nem felelős az or­szág törvényhozásának, hanem egyedül és kizárólago­san csak az autokratikus hatalmú elnöknek...! ” Körülbelül ugyanilyen pesszimisztikusan fogja fel a helyzetet egy másik amerikai publicista is, név szerint Karl H. von Wiegand, aki a németországi hangulatot szintén személyes tapasztalásokból ismeri. Ez az újságíró attól tart, hogy Németországban, Wilson elnök jegyzékének legfontosabb passzusát fog­ják félreérteni, és­pedig azt, amelyik a német nép felelős képviseletéről beszél. Ezt a passzust, bizonyos tenden­ciózus érdekeltségek azzal a hamis magyarázattal kábe­lezték meg innen Németországba, hogy az elnök válasza, A HOHENZOLLERNEK DETRONIZÁLÁSÁT KÖVETELI, holott ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. . Karl II. von Wiegand, abszolút értékű információk­ra hivatkozva kijelenti, hogy ez az értelmezés merőben ellentétben áll az elnök céljaival és követett szándékai­val. Wilson elnök jegyzéke nem követeli a császár sze­mélyének eltávolítását, csak a császári hatalom parla­menti korlátozását, hogy a német nép politikai akarata szabadon megnyilvánulhasson. Ez a jegyzék helyes, és megfelelő értelmezése, úgy ahogyan azt a washingtoni kormány értelneztetni óhaj­taná. Az információkat közlő újságíró azonban, kifeje­zést ad annak az aggodalmának, hogy Németország köz­véleménye fogékonyabb lesz a kedvezőtlenebb értelme­zéss­el szemben, és ebben az esetben az elnök jegyzékének hatása éppen annak az ellenkezője lesz, amit Washing­ton jóhiszeműsége remél tőle. Ezek lennének a helyzet mai kommentárjai. Az an­­tant és a központi hatalmak adandó válasza felől, egye­lőree még semmi hír...! A LEGÚJABB JELENTÉSEK: BELLIN, augusztus 31. Wilson elnöknek a pápa jegyzékére adott válasza ide a késő esti órákig nem ér­kezett meg. Az egyetlen híradás, amelyből a válasz va­lószínű tartalmára lehet következtetni, egy hollandi táv­lat, amelyik az amerikai sajtó kommentárjainak kivo­ntát közli. MEGEGYEZÉS AZ ADÓJAVASLATOK DOLGÁBAN Szeptember tizedikén, délután 4 óráig, az egész törvénytervezet­nek tető alatt kell lennie. Az ellenzék még mindig reméli, hogy igazságosan megadóztat­hatja a háborús nagyprofitot. Washingtonból jelentik, hogy az adójavaslatok vitájának idő­tartamára nézve, kompromisszum jött létre tegnap az ellenzék és kormánypárti többség vezetői kö­zött. A megegyezés lényege az, hogy szeptember tizedikének délutáni négy órájáig, tető alatt kell len­nie az egész törvénytervezetnek. Az ellenzéki kisebbség kényte­len volt belemenni ebbe a megal­­­kuvásba, mert Simmons szenátor,­­ a kormánypárti többség főembere, már kéznél tartogatta a klotai in­dítványt, amelynek benyújtása azt jelentette volna, hogy egy hu­szonnégy óra alatt az összes mó­dosító indítványokat megtiltotta volna a kormány szavazógépe, így legalább most, még mindig tíz teljes nap van az indítványok megvitatására, és az ellenzéki kisebbség reméli is, hogy a hábo­rús nagyprofit nem menekül egé­szen ép bőrrel a szavazáskor. Mó­dosító indítvány tudniillik, leg­alább is egy tucat fekszik a szená­tus asztalán, amelyek csaknem ki­vétel nélkül a nagyprofit háborús megadóztatását javasolják külön­böző százalékok szerint. A legradi­kálisabb Hiram Johnson szenátor, javaslata, amely a jelenleg kive­tett 7 százalékos profitadót 73 szá-­­zalékkal akarja felemelni. A mó­dosítások között van magának a pénzügyi bizottságnak az indít­ványa is, amelyről már tegnap megemlékeztünk, s amelyik enged­mény akarna lenni az ellenzékkel szemben, de mindössze is csak ezer millió erejéig nyúl bele a nagy­profit feneketlen zsebeibe. Ezt az engedményes módosítást maga az adminisztráció is keresztül en­gedné, minden nagyobb nehézség nélkül. Az ellenzék azonban, egy­általán nincs megelégedve vele. Maga La Foll­ette szenátor egy teljesen önálló fokozatos adóter­vezetet terjesztett a ház elé, amely enyhe számítássá,l is három milli­­árdra teszi a nagyprofit tehervi­selő képességét. Ezt a súlyos érvágást azonban, aligha lehet majd megejteni a há­ború piacain. Annak dacára sem, hogy az ellenzéki kisebbség pon­tos statisztikai adatokkal bizonyí­totta már a vita eddigi folyamán is, hogy micsoda uzsoranyerészke­kedés folyik szerte az országban, a kormány háborús szükségletei és a nép terhére. A tegnapi ülésen Underwood alabamai szenátor tá­madta meg egy nagy beszédben­ a pénzügyi bizottság adótervezetét, amely tele van homályossággal, ki­vételekkel, és a nagyprofit érde­keit szolgáló mindenféle rezervá­­c­iókkal. A­­beszédeknek láthatólag nagy hatása volt, és Simons szenátor verejtékező homlokkal próbálta az összerugdalt javaslatot védelmébe venni, de a­ lehető legkisebb mo­rális eredménnyel. A szavazáskor azonban majd, dolgozni fog a pártfegyelem, és a derék profitlo­­vagok,, egy-két, könnyebb karco­lást leszámítva, mégis csak ép bőr­rel menekülnek a hazafias áldo­zathozatal kellemetlen veszedel­meiből. FRANCIA RÉMLÁTÁSOK A párisi “Journal des Debets’’ berni tudósítója, szenzációsan hangzó rémmeséivel lepi meg a vi­lágot. A bernben időző francia újság­író azt jelenti ugyanis lapjának,­­ hogy a legutóbbi időkben, több , nagyon előkelő német és osztrák politikai személyiség érkezett svájci területre, akik ott egy egé­szen önálló titkos békeakciót igyekeznek előkészíteni. A kérdéses személyiségek közül, megemlíti a francia hírlaptudósí­­tó a következőket: Dr. Rethman­ Hollweg volt né­met birodalmi kancellár, aki ez idő szerint a svájci Ragardban időzik. Továbbá Bin­low herceg volt római nagykövet, aki a hábo­rú kitörése óta állandóan Bernben tartózkodik. Báró Giskra, volt há­gai osztrák-magyar követ, aki mostani ideiglenes lakóhelyéről Zug­ból, föltűnően gyakran ran­diol át Bernbe. Gróf Goluchowski Agenor, volt osztrák-magyar kö­zös külügyminiszter, akinek főha­­j­diszálllása Interlaken. Hohenlohe I Alfred herceg volt osztrák minisz­ter, Schönburg Hartenstein János herceg volt császári és királyi va­tikáni nagykövet. Gróf Wolf­ Met­­ternich volt konstantinápolyi né­met nagykövet. És végül gróf Pueckler és gróf Wenkheim. Ezeket az embereket azzal vá­dolja a francia újságtudósító, hogy in­trikus munkával egyenet­lenséget akarnak támasztani az entente szövetségesek között,hogy ezzel megbénítsák Németország el­lenségeinek erejét, s majd a béke­­tárgyalások alkalmával, lehetőleg nagy engedményeket csikarhassa­nak ki, a központi hatalmak szá­mára. Világos, hogy a francia újságíró szenzációkban utazik, és elég köny­nyű­ lelkiismeretű hozzá, hogy ezekben a derengeni kezdő idők­ben, egy cikk honorárium kedvé­ért még egyszer felkavarja a gya­nakvás és a gyűlölködés ülepedni kezdő iszapját. Wilson Roottal tanácskozott WASHINGTON, D. C. aug. 31. Wilson elnök ma ismét Eli­hu Rot­tal, az Oroszországban járt bizottság vezetőjével tanácsko­zott az orosz helyzetre vonatko­zólag. A tanácskozáson arról be­széltek, hogy miféle újabb rend­szabályokat lehetne életbe léptet­ni Oroszország támogatására. RÓMA, augusztus 31. Vatikáni körökben ma hire járt, hogy a pápa, ha békejegyzékének válaszai min­denünnen beérkeztek, még egy általános jellegű dekré­tumot fog a béke ügyében kibocsátani. Ebben az ok­mányban meg lesz állapítva egész tárgyilagossággal, hogy milyen pontokban egyeznek meg a hadviselő felek közösen, és hogy melyek azok a kérdések, amelyek dol­gában eltérések mutatkoznak. Ettől az akciótól a pápa azt reméli, hogy a mutatkozó nézeteltérések fölött politi­kai vita és eszmecsere indulhat meg, az érdekelt felek között, ami a béke ügyét, nagymértékben elősegítené.­­Washington úgy értesül, hogy az elnök válasza, a pá­pa környezetében nagy csalódást keltett. A KATONÁK TARTSÁK EL A CSALÁDJUKAT Azt követelik a hadbavonulóktól, hogy fizetésüket a családjuk tá­mogatására fordítsák. Számos nős embert elutasítanak, 530 applikációt intéztek el tegnap. A felmentési­­bizottság­ nagyon sok szerény keresetű munkást azon az alapon utasít el, hogy mint katonák is támogathatják keresetükből a családjukat, vagy hozzáta­rtozóikat. Volt egy a tegnapi applikánsok között, aki előadta, hogy heten­ként 8 dollárral támogatja mun­kaképtelen anyját. A bizottság megtagadta a kérelem jogosultsá­gát. Azt mondották neki, hogy mint katona is támogathatja heti 8 dollárral az anyját. Hogy neki akkor semmi sem marad, azzal a bizottság nem törődik. Azt tart­ják, hogy a katonának nem kell zsebpénz, elégedjék meg a pom­pás katonai ellátással. Többen felhozták, hogy kissebb összegekkel támogatják a hozzá­tartozóikat, a bizottság minden egyes esetben egyhangú elutasító határozatot hozott. A fellebbezési bizottság 530 eset­ben döntött tegnap, melyek közül 379 elutasító és 151 esetben fel­mentő határozatot hozott. Philip Dewasky, kalangjáras, azon az alapon kérte a­­hadmentes­­séget, hogy VOODOO dollárt fekte­tett­­­be az üzletébe és ha az üzle­tét feladja, akkor a kormánynak nem fizetheti meg a jövedelmi adót. A bizottság ezt nem találta elfo­gadható indoknak a felmentésére. Jack Isaacs női nyakkendőgyárost is elutasították, aki azon az ala­pon kérte a mentesítését, hogy 12 személyt foglalkoztat a gyárában. Érdekes esetek. Két testvér, akiknek öreg és munkaképtelen anyjuk van, szer­ződést kötöttek egymással, hogy az erősebbik beáll katonának, a gyengébbik pedig eltartja az" anyját. Amikor a fiatalabbik sor­sára került a sor, a sorozó bizott­ság megtagadta a felmentését. A district board azonban a fiatal­ember javára döntött és mint csa­­ládfentartó megadta neki a had­mentességet. Az ügyvédi kamara há­borús bi­zottsága 176 esetben fellebbezte meg a kormány nevében a sorozó bizottság felmentő határozatait. A district board kettő kivételével el­utasította a fellebbezéseket. A két sorkötelesről, akiket mint ide­gen a­latvalókat mentettek fel be­bizonyult, hogy birtokában van­nak az első polgári papírjuknak. Egy török polgár, aki már ki­vette az első papírját, azon az alakon kérte a felmentést, hogy a feleségét és gyermekét tartja el, akik Törökországban vannak. A bizottság kimondta,hogy szolgálni köteles. A Metropolitan Life Insurance Co. orvosai befejezték a 102 számú sorozó bizottság által felmentett 650 sorköteles felülvizsgálását. A vizsgálat eredményéről szóló jelentést beküldték Domking so­­rozási parancsnoknak, aki azt Washingtonba fogja továbbítani. Hogy az eredményt nyilvánosság­ra hozzák-e, arról nem nyilatkoz­tak. PÁRTOLJÁTOK AZ ELŐRE HIRDETŐIT. A NYUGATI HARCTÉRI HELYZET NÉMET HIVATALOS JELENTÉS A NYUGATI HARCTÉRRŐL. BERLIN, augusztus 31. (Londonon át.) “Rupprecht bajor «&'•' L trónörökös hadseregcsoportja: Flandriában tegnap különösen az ' Bréstől keletre és északkeletre elterülő körzetekben nagyon heves ' ’4 tizelés keletkezett. Korán reggel az angolok heves támadást in­téztek a Wiestje-től északkeletre húzódó német harcvonal ellen, de , a támadás a németek tüzelése és heves kézitusa közben minden ingaz eredmény nélkül összeomlott. “Vilmos német trónörökös hadseregcsoportja. A Chemin des­ Dames-on, Cerny-től délkeletre, a franciák ismételten erős felderítőtt­ különítményekkel támadtak a német front ellen. Verduni előtt es­­s­tefelé ismét hevesebbek lettek az ágyupárbajok.” FRANCIA HIVATALOS JELENTÉS A NYUGATI HARCTÉRRŐL. PARIS, augusztus 31. “Braye-en-Laonnois környékén és a Vraonne-körzetben jóval hevesebb tüzérségi harcok folytak, mint az előző napokon. “A Champagne-ban, Teton-tól keletre a franciák benyomultak a német harcvonalba, ahonnan hadifoglyokkal­ és egy gépfegy­ver­rel tértek vissza. Ugyane körzetben két német roham eredményte­­jte­lenül omlott össze. “A verduni körzetben, a Meuse mindkét partján rendkívül he­ves tüzérségi harcok keletkeztek. A Caurieres-erdőbeli, és Vaux-lea- Palameix-től északra a németek támadási kísérletei kudarccal vég­ződtek.” — ANGOL HIVATALOS JELENTÉS A NYUGATI HARCTÉRRŐL. LONDON, augusztus 31. “Az időjárás az egész­yugati fron­ton nagyon bizonytalan. Az éjszaka folyamán a német ütegek ,t erős bombázás alá vették a Lens-től öt mértföldnyire délkeletre fek­vő Orleux-en-Cipcelle előtt elhúzódó első angol hadállásokat. Kora hajnalban azután az ellenséges gyalogság e hadállások ellen roha­mot intézett, amely azonban minden eredmény nélkül, tökéletesen­­összeomlott.” AZ ANGOL HADSEREG AUGUSZTUS HAVI­­ VESZTESÉGEI. mm LONDON, augusztus 31. Az­ angol hadügymnisztérium hiva­talos jelentése szerint, az angol hadsereg augusztus hónap folyam­­­mán, minden fronton együttvéve 59.811 embert veszített. A vesz­teség­ a következő módon oszlik meg: Elesett, vagy sebeibe belehalt: 1278 tiszt és 10.942 katona. Megsebesült és eltűnt: 4122 tiszt és 43.469 katona. Összesen 59.811 ember. KELETI HARCTÉRI ESEMÉNYEK NÉMET HIVATALOS JELENTÉS AZ OROSZ HARCTÉRRŐL. BERLIN, augusztus 31. (Londonon át.) “Lipót bajor herceg frontja. A Dvinsk és Smorgon közelében levő körzetekben és S­utzk-tól délnyugatra tegnap ismét nagyon hevesre fokozódott a tüzérség munkája. Tarnopol és Zbrocz közelében azonban gyen­gébbek voltak az ágyúpárbajok, mint az előző napokban. “József főherceg frontja: Ocna-tól és Tarnopol­tól délre az egyesült csapatok tegnap visszaverték a románok támadásait. Mackensen tábornagy frontja. Az egyesültek a Fokshani-tól nyugatra húzódó hegyekben kivivott eredményeiket tegnap tovább terjesztették. A német és osztrák-magyar csapatok hatalmas ro­hammal kivetették az erős ellentállást kifejtő, ellenséges csapato­kat tresti helységből és az orosz-román hadakat a falutól északi irányban, a Suchitza-völgy felé szorították hátra. E harcokban kü­lönösen sziléziai és szász katonákból álló ezred tüntette ki magát. “E harcok közben háromszáz hadifogoly, sok gépfegyver és számos kocsi került az egyesültek kezébe. Muncelultól északkelet­re az ellenség a nagy nyomás enyhítése céljából dühös rohamokat intézett az egyesültek hadállásai ellen, amelyek azonban a retten­tően súlyos veszteségek ellenére sem tudták befolyásolni a Su­­chitza-tól nyugatra folyó egyesült offen­zívát. “A Seretlc mentén és a Duna alsó folyásánál jóval hevesebbek lettek a harcok.” OROSZ HIVATALOS JELENTÉS. Az orosz hadvezetőség tegnap hivatalosan a következőket je­lenti : PETROGRAD, augusztus 31. (Londonon át.) “Nyugati (orosz) front: Vilna irányában a szokásosnál jóval hevesebb tüze­lés keletkezett. “Romániai front: Radautz irányában az ellenség erős támadá­sokat intézett a Sockka közelében levő orosz hadállások ellen. A szövetségesek a támadásokat tökéletesen visszaverték. “Az egyesültek az Osna-körzetben is ismételten támadást in­téztek az orosz hadállások ellen, de itt is minden eredmény nélkül. Kézdi-Vásárhely irányában, Soveja-tól északkeletre is összeomlott egy ellenséges roham. “Fokshani irányában az egyesült hadak támadást intéztek az Miresti-től keletre fekvő terepen álló­ orosz-román hadak ellen, ame­lyek kénytelenek voltak hátrálni.”

Next