Előre, 1918. március (14. évfolyam, 1888-1913. szám)
1918-03-01 / 1888. szám
Idbugnrlan Daily Nens««»» I'akllatactl Daily Kxcept Sunday WuKlrtlldamiayek **ü«t .<£0031^ 441 ' i «■ «• »/« rmwr Biirrat Money *•"•** !Ww %ork • Orderen vniey pedfx pnplr ^.TRADES 1,LolCOUNCli fr M AH I I V \ l.ASSITS £'*■. ppnehen »iadlir aJAbIo!« Jonepk 1.. «uitar, Tw», levélben fcttldemUb ",-*J£¥bnk CJ3>^ 1 bni-le» Aar* u, Sec’ry SAMUEL GOMPERS True translation filed with the Post- master of New Turk on February- 28 1918, as required hv the Act of OetonerS. 1917. Samuel Gomrpers, az American Federation of Labor diktátora, az amerikai szakszervezeteket kizárta a minkásság nemzetközi gyülekezetéből. A londoni jelentésekből, amelyek szerint az A mentan Federation of Labor megtagadta az antantközi konferencián való közreműködést, nem lehet egyébre következtetni. Az amerikai szocialista párt ama törekvéseit, hogy kábel távirat útján érintkezésbe lépjen a londoni konferenciával és oda delegátusokat küldjön, a cenzor akadályozta meg. Eszerint az amerikai munkásságot a londoni konferencián nem képviselték. Arthur Henderson, az angol háborús kabinet volt tárcanélküli minisztere, a konferencia megnyitása alkalmával egy Gomperstől érkezett táviratot olvasott fel, amely ellen a cenzornak nem volt kifogása. Gompers azt írta a táviratban, hogy az American Federation of Labor azért nem vehet részt sem azon, sem más konferencián, mert azt hiszi, hogy a konferenciát német befolyás sugalmazta. Gompers távirata oly nagy felháborodást keltett, hogy Angliában Gompers kísérletet tett a kimagyarázásra, de a kábeltávirat tartalma annyira félreérthetetlen volt, hogy nem engedett meg semmiféle helyreigazítást. A távirat egyik szakasza pl. ezt mondta: “Mindenkit figyelmeztetünk arra, hogy ha a konferencián bárki is jelentkezne, mint az amerikai munkásság képviselője, az önhatalmúlag jár el és nem képviseli az amerikai munkásságot.’ Ez a szocialisták amdcsapása akart lenni, arra azesetre, ha véletlenül sikerült volna delegátust átküldeni a konferenciára. A tényállás kiderítése végett, a konferencia elhatározta, hogy delegációt küld az Egyesült Államokba. Reméljük, hogy a szocialista pártnak sikerülni fog a delegációval érintkezésbe lépni és megértetni vele, hogy Gompers nemcsak az amerikai radikális munkásságot nem képviseli, hanem még azokat a reakciós szakszervezeteket sem, amelyeket az említett kábeltávirat elküldése előtt meg sem kérdezett. + A SZOCIALISTA NŐK ÉS AZ IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK True translation filed with the Pos; master of New York on February 28. 1918, as required by the Act of October 6. 1917. A jövő héten New Yorkban kongresszusi képviselőválasztások lesznek és már ma megkezdődtek a szokásos előmunkálatok az irányban, hogy a szavazókat tíz urna elé hoznák. Az idén a feladat sokkal nehezebb, mert a női szavazóikat is az urna elé kell hozni. A “New York Times”, úgy látszik, nem kevéssé van emiatt megijedve, mert különben nem írná a vezető oldalon a következőket: “Valamennyi szocialista*szavazni fog és abból, hogy oly kevés nő regisztrált, nagyon valószínű, hogy a szocialista szavazatok aránya lényegesen emelkedni fog. Ugyanannyi demokrata és republikánus nő van ezekben a kerületekben, mint férfi, de a legnagyobb részük nem regisztrált és így nem is szavazhat. A női szocialista szavazatok száma nem lesz arányban a női választók számával. Mindez nem lenne baj, ha a szocialista jelöltek csakis ebben a minőségükben szerepelnének, de miután ezek a jelöltek egyúttal a háborút is ellenzik, oda fogják majd magyarázni a nagyszámú szocialista szavazatot, mintha New York már megunta volna a háborút, és ez eszközt fog adni a német propaganda kezébe.” Hát hogy akar ezen a “Times” változtatni? Ha a nem szocialista nők nem regisztráltak, az csak annak bizonyítéka, hogy a legkevésbé sem érdekli őket a háború, nem törődnek sem azzal, sem pedig más politikai kérdésekkel. Fölösleges fáradtság volna azt tagadásba venni, hogy a szocialista jelöltek programja nem más, mint a háború ellenzése, és ez az oka annak, hogy mi ezt nem vesszük most tagadásba. A novemberi választások alkalmával ugyanezt hirdette a “Times”, ugyanezt állította a győztes Hylan demokrata párti jelöltről, aki a “Times” ellentése dacára is győzött. A választás után következő napon hallgatólag elejtette ezt a vádat. De ha volt valami igazság ebben a gyanúsításban, akkor azok a demokrata nők, akik nem regisztráltak, szintén a háború ellenségei, noha a “Times” azt remélte, hogy a háború folytatása érdekében fognak szavazni. A tény az, hogy a legtöbb szocialista nő regisztrált. Miután a szocialisták a legintelligensebbek, ez másképp --„a. StoEl nem is történhetett. A szocialisták érmék tudatában voltak minden másoktól eltekintve, — a női választói jognak hívei, épp úgy amint a “Times” ezért is ellenezte azt. Mi ezt soha nem titkoltuk és ma sem titkoljuk. És azért — bár egész más okokból, mint a ‘“Limes” — mégis sajnáljuk, hogy a többi nő nem regisztrált. Az a tény, hogy nagyon sok nő nem törődik a politikával és ezért nem veszi magának a fáradságot, hogy regisztráljon, más viszonyok között a “Times” abbeli álláspontját támogatná, hogy a nőknek nem kell a szavazati jog. De ma a “Times” nem meri ezt az argumentumot felhozni és csak azon siránkozik, hogy nem törődnek a politikával. A “Times” nem szereti az intelligens embereket legyenek azok akár férfiak, akár nők. Nem szeret mást, mint szavazó-barmokat, mert úgy a “Times”, mint a többi polgári lap csak a tömegek ostobaságára alapíthatják létezésüket. A “Times” joggal fél az intelligenciától. Az a szavazó, akit az urnák elé kell cipelni és aki tudatlanságában önként nem megy az urnák elé, az a szavazó, aki . * az | megfelel a “Times” ízlésének. A baj csak az, hogy néha hajjal jár az ily szavazók leszállítása. De soha egy szocialista nőnek nem volt szüksége arra, hogy a “Gall”, a “Volkszeitung”, vagy az “Előre” beletuszkolja a regisztrálási fülkékbe. A négy kongresszusi képviselő megválasztása vajmi csekély befolyással lesz a háború sorsára. Azt azonban reméljük, hogy a “Times”-nek nem igen lesz oka ajövőben hasonló panaszra. Szeretnék, hogy az általa támogatott politikusok épp oly kitartással igyekezzenek a női szavazókat megszerezni, mint amilyen kitartással a férfiszavazókat terelik az akolba. Meg vagyunk arról győződve, hogy a női szavazók tömege nem fogja azt akarni, amit a “Times” akar. Ha mégis azt akarnák, akkor ezzel bebizonyítanák azt, hogy helyes volt a “Times”-nek az a véleménye, hogy a nők a szavazati jogra még nem elég érettek. 1917 DECEMBER 21 A VÁLASZTÓJOGI JAVASLAT BETERJESZTÉSE. - (A budapesti “Népszava” 1917 december 21-iki számából.) Elkövetkezett az 1917. év december havának 21. napja. A képviselőház elnöke a lapokban nyilatkozott, hogy az ülést délután pont 4 órakor megnyitja. A folyosók már 4 óra előtt élénkek, zajosak voltak a baloldalon, de annál csendesebbek a jobboldalon és a két közérten, ahol a munkaspártiak tanyáznak. Négy óra után néhány perccel megszólalnak a villamoscsengők és a képviselők betódulnak a terembe. Amint elhelyezkednek, látszik, hogy nincsenek nagyon sokan. A miniszterek mind ott vannak, de a munkapárti többség aligha nagyobb most, mint a kormányt támogató pártok tömege. Az ülés megnyitásakor Tisza nincs a teremben, csak később jön be és csüggedten leül. Határozottan rossz napja van ma neki. Az elnök jelentéseit türelmetlen zsongás között darálja , le. Amikor azonban azt mondja, hogy “a választójogi miniszter kíván szólani”, egyszerre elcsendesedik a zsibongás és minden szem Vázsutnyira szegeződik. Vázsótnyi beterjeszti a javaslatot éskéri a 18 tagú bizottság kiküldését. “Trosszatanító, meg-megújuló élénk“ éljenzés és taps a bal- és szélsőbaloldalon”, — ezt jegyezzék fel a gyorsírók, mi pedig jegyezzük hozzá, hogy a munkapárton keserves csend borong. .A javaslat ott van a képviselőház asztalán, a demokratikus parlamenti reformnak meg kell születnie a haldokló osztályparlamentben. Az ülésnek erről a részéről gyorsírói fölgyezések alapjána következő tudósítást adjuk: Elnök: A választójogi miniszter úr kíván szólni. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélsőbaloldalon.) Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter: T. Ház! Tisztelettel beterjesztem az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot. Minthogy a törvényjavaslat mellékleteivel együtt nyomtatásban rendelkezésre áll, csak azt kell kérnem, méltóztassék a javaslat és mellékletei szétosztását elrendelni. A törvényjavaslat további tárgyalására nézve pedig bátor vagyok azt a tiszteletteljes javaslatot tenni, méltóztassék a törvényjavaslat tárgyalására egy külön e célra választandó 48 tagú bizottságot kiküldeni (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) és a javaslatot ehhez letárgyalás céljából utasítani. Legyen szabad végül még azt a kérelmet előterjesztenem, hogy a bizottság tagjainak megválasztását a Ház jelenleg elrendelendő szünete után következő egyik legközelebbi ülésére méltóztassék napirendre kitűzni. (Hosszantartó meg-megújuló élénk éljenzés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: A választójogi miniszter úr által benyújtott törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról ki lévén nyomatva, a Ház tagjai közt szét fog oszlatni. Az előzetes tárgyalásra vonatkozóan a miniszter úr azt a javaslatot teszi a Háznak, hogy a törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett egy később megválasztandó 48 tagú külön bizottsághoz utasíttassék. A házszabályok értelmében a miniszter úr ezen javaslatához két szónoknak van joga hozzászólni. Kérdem a t. Házat, kíván-e valaki az előzetes tárgyalás kérdéséhez hozzászólani ? Ha nem, azt hiszem, mint a Ház határozatát kimondhatom, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett egy később megválasztandó 48 tagú bizottsághoz utasítja. (Helyeslés.) AZ INSIDE IRON AND BRONZE WORKERS UNION TAGJAIHOZ! Az Inside Iron and Bronze Workers union 164-ik számú lokálja, a következő gyűléseket tartja e héten. 11-es száítú csoport március 2- án, szombaton este 8 órakor a Claremont Hallban, 62 East 106- ik street. 4-es számú csoport szintén szombaton este nyolc órakor, a Brooklyn Labor Lyceumban, 949 Whilloughby avenue. 8-as számú csoport március 3-án, vasárnap délután 1 órakor, a Brownsville Labor Lyceumban, 227 Sackman street, Brooklyn, main A chicagói egyesült jótékonysági társaségok megállapították azt, hogy 1918-ban az általuk támogatott családok száma legalább 10 százalékkal lesz nagyobb, mint az előző évben volt. Bernard G. Roloff erre vonastkozólag a következő érdekes kijelentést tette: “A tanulatlan munkások bére közelről sem emelkedik olyan mértékben, mint ahogyan a szükségleti cikkek ára emelkedik. Ennek a következménye azután nem lehet más, mint nagyobb nyomorúság , égetőbb szükség és a családjuktól elmenekülő férjek hónapra 1 -1 hónapra növekvő száma. Egyedül az elmúlt év utolsó három hónapjában hét százalékkal emelkedett, az ilyen férjeik száma az előző év ugyane hónapjaival szemben. Nem a kötelességmarlasztás, hanem a nyomor az, amely ezeket a jellemileg gyönge embereket házuktólés családjuktól elkergeti.” * Ezekben a szomorú napokban, amidőn a drágaság hónapról-hónapra nyomasztóbban nehezedik a lakosság vállárra, az ember nem tud elégszer a hivatalos statisztikára hivatkozni. A washingtoni statisztikai hivatal egyik jelentése például ezeket mondja: “Az 1907—1916 évek közötti tíz évben a munkabérek 16 százalékkal emelkedtek. Ugyanez idő alatt az élelmiszerek és a szükségleti cikkeik ára a következőképpen emelkedtek: 1912- ben 19 százalékkal, 1914-ben 25 százalékkal, 191 Odrán pedig 39 százalékkal. 1917 januárjában az élelmiszereik áremelkedése 56 százalékot, február hónapban pedig 62 százalékot ért el. Mondanunk is feleletleges, hogy azóta az árak újra megkétszereződtek. Nem csoda hát, hogy a munkás visszakiadtáig dölgoszik és mégsem tud zöld ágra vergődni... " A városi hatóságok azzal a szerény kéréssel és egyúttal jó tanáccsal fordulnak a lakossághoz, hogy a jövő télre szénszükségleteit még a nyár folyamán szerezzék be. A terv nem lenne rossz és áldásunkat adnék rá, ha azt olyan formában módosítanák, hogy maga a város gondoskodjék a lakosok szénszükségletéről, akiknek tudnilikket péntjuk, se, helyük, se módjuk nincsen, arra, hogy a szedret még nyáron beszerezzék. A jövő nyáron a szénbeszerzésen kívül is lesz elég gondja a lakosságnak. Köztudomású ugyanis már ma az, hogy a jövő nyáron nem lesz jég. A városi tanácsban ülő szocialisták heteken keresztül a legerélyesebben követelik, hogy a szokatlanul hideg téli napokon gyűjtsenek össze elegendő jeget s raktározzák azt f el a forrónyári napokra, hogy a jövő nyáron a nép szegényebb tömegei is jéghez jussanak. A demokrata és republikánus városi tanácsosok, akik a szocialisták minden javaslatára azt szokták mondani, hogy: majd ha fagy!, ezúttal eltértek e szokásuktól és nagy bölcsen kijelentették,hogy a nyár még messze van és a jéggyüjtésre még hathónapi idő van. Tessék várni a jéggyűjtéssel júliusig! * A városi tanács ama rendkívüli bizottsága, amelynek feladata a szénhelyzet megvizsgálása volt, megállapította azt, hogy az East Side szegényei a legsúlyosabb szénválság idején egy dollár és huszonöt, centet fizettek a szén száz fontjáért, ami tonnánként 25 dollárnak felel meg. A bizottság ezt némi mélatlankodással és nagy meglepődéssel vette tudomásul. Mi azonban, akik naponta különb dolgokról vagyunk kénytelenek tudomást szerezni, egy csöppet sem lepődtünk meg ezen, mert hiszen nincsen ebben semmi szokatlan. Hiszen mindig úgy volt, hogy a szegényekkel a válság idején a kétszeresét, és a háromszorosát fizettették meg azoknak az áraknak, mint, amelyeket a gazdagoktól kértek. De emellett még kétszeresen, sőt háromszorosan be is csapják őket, így volt ez mindig, ügy van és így is lesz. Egészen addig, amíg a szegényeknek meg nem jön az eszük. AZ “ELŐRE” A MUNKÁSOK LAPJA, OLVASSÁTOK! H HHJ1HI HENDERSON NEM ÉRTI GOMPERS ÁLLÁSPONTJÁT A külföldi szocialisták nem tudják mire magyarázni az American Federation of Labor frontváltoztatását az antantközi konferencia ügyében. True translation filed with the Postmaster of New York on February 28, 1 ins, as required by the act of October 6, 1917. (Trading with the enemy act.) LONDON, febr. 28. — Arthur Henderson, az angol parlament tagja és az angol munkáspárt titkára, egy amerikai újságíró előtt úgy nyilatkozott tegnap, hogy az antantközi szocialista s munkás konferencia azért határozta el delegáció küldését az Egyesült Államokba . Gompers-szel, az American Federation of Tabor elnökével való értekezés végett, mert az American Federation of Labor a hadviselő országok munkáskonferenciája ügyében meg-változtatta az álláspontját. Henderson a következőket mondotta : “Az American Federation of Labor azt javasolta, hogy a békekonferenciával egyidejűleg a munkásság is tartson konferenciát. Annak idején mi elvetettük a javaslatot, de most elfogadtuk és a konferencia is magáévá tette azt — az A. F. of L. pedig viszszautasította. ‘Meg akarjuk tudni, hogy mi rejlik Gompers és az amerikai munkásszövetség határozata mögött. Az utazási nehézségeket meg tudjuk érteni, de az még nem elég akadály és ha ők nem jönnek hozzánk, mi megyünk hozzájuk. Ha azt akarjuk, hogy a békekonferenciára idejében meg legyünk szervezve, föltétlenül találkoznunk kell még a háború alatt.” Arra a kérdésre, hogy az Amerikában levő angol munkásképviselők ellene dolgoztak-e az ellenséges munkásképviselőkkel tartandó konferencia tervének, Mir. Henderson azt felelte,hogy erről nincsen tudomása, de azt tudja, hogy őt kritizálták. Megjegyezte még a következőket: “Ha azzal pazarolják az idejüket, hogy engem kritizáljanak, azzal csak a kormány pénzét pocsékolják." Vandervelde nyilatkozata, Emile Vandervelde, a belga szocialista, mély sajnálatát fejezte ki afölött, hogy az amerikai munkásszövetség nem vett részt a londoni konferencián. Vandervolde még ezeket mondotta: “Ha az amerikai képviselők eljöttek volna közibénk, több nagy fontosságú nemzetközi kérdést lehetett volna tisztázni. A demokrácia érdekében elengedhetetlen, hogy nemcsak barátságos megértés legyen közöttünk, hanem, hogy erős és tevékeny kooperációt hozzunk létre az amerikai munkássággal. Minden követ meg kell mozgatnunk ennek az elérésére. I ha Amerika nem jöhet Európába, akkor Európának kell Amerikába menni. Az antantközi konferencia mindaddig nem beszélhet a demokrácia nevében, amíg az Egyesült Államok nincsen benne képviselve.” Elégy a reakciós Samuel Gompers, az amerikai munkásmozgalom vénasszonya, az amerikai munkásság nevében visszautasította a konferenciára való meghívást, az már nem is megy meglepetésszámba. Gompers mindenkor távoltartotta magát olyan mozgalmaktól, amelyben szocialisták is résztvesznek. A német császár a bolshevikiek letörésével próbálja megakadályozni, hogy munkásképviselők is ülhessenek a békeasztalnál. A munkáskonferencián való résztvétel megtagadásával Gompers is a császár, malmára hajtotta a vizet, ő sokkal kényelmesebbnek és jövedelmezőbbnek találta az itthonmaradást és a demokrata politikusokkal való parolázást, mint az amerikai munkások érdekeit, akiktől, úgy mellékesen, 7500 dollár fizetést zsebel be évente. Egy árulással több vagy kevesebb, nála már nem számít. játékosbolt asít (A budapesti “Népszava” 1917. december 26-iki számából.) Ötemeletes, fényes, nagy palota. Az egész földszint és első emelet egyetlen hatalmas csarnok , a főváros egyik legnagyobb játékáruháza. Gyakran visz erre az utam és a tekintetem olykor beleesiklik a széles-magas üvegtáblákon. Sokáig alig láttam a boltban élő lelket. Hogyan, miből szervezték ezt a büszke palotát, ha soha sincs az üzletben vevő? gondoltam egyszer tréfásan Az utóbbi hetekben azonban nagy változás történt. A palota előtt automobilok és fogatok sorakoztak, bent a csarnokban élénk sürgésforgás. Valóságos népvándorlás ez, nép nélkül persze. A népet itt hiába keresed, de ha háttal fordulsz a cifra épületnek, megtalálhatod. Éppen most sorakozik ott a túlsó soron, a szenesbolt előtt. Ez már igazi népvándorlás. Elnyűtt ruhájú, lesoványodott asszonyok és gyerekek zaja fázósan tipeg-topog. Valamikor vidám emberek rongyos bált szoktak rendezni, amelyen vetélkedtek egymással rongyosság dolgában. A legrongyosabbnak ítélt báli résztvevőt ki is tüntették. Hol az a zsűri, amely a való élet eme rongyos báljában igazságos ítéletet tudna hozni a kitüntetés dolgában?! Odabent a játékos csarnokban meleg, puha skéntekbe bujtatott, egészséges és vidám emberek járnak-kelnek, mosolygós arcú gyerekeket vezetnek kézen. Gyerekkori tündérmese elevenedik meg a belépő előtt. Még a felnőtt ember szeme is elámul a sok látnivalón. A gyerek fantázia nem tud elképzelni olyasmit, amit itt meg ne találhatna. Egész kis vagyonokat adnak ki játékokra. Annak a kisfiúnak ott, aki oly szerencsésen választotta meg a papáját, most vásároltak egy automobilt 500 koronáért. Egy leánykának egy háromszobás baba-lakásberendezést vett a mamája, ugyancsak 500 koronáért. (Nyájas olvasó: én is arra gondoltam, amire te, hogy sohasem volt még 500 koronám egyszerre.) És tart a vásár reggeltől estig. Játékokkal megrakott fogatok és autók robognak el és megint, mások érkeznek. A boldog vevők ki sem fogynak. Most veszem észre, hogy társam is van. Egy 8 év körüli fiúcska áll mellettem. Fakó, foltos kabát a testén, felnőtt embertől levetett gomboscipő a lábán, de a cipőn nincs gomb. Sok vihart látott katonasapka alól két nagy fekete, okos gyerekszem mered a tündérd varázslatba, a megelevenedett mese felé. Hosszan, merősen pillen meg a tekintete egy-egy játékon, amely különösen megragadhatta a figyelmét. Várjon miket gondol? Oda bevágyódik. Szeretné, ha valaki így szólna hozzá: — Gyere, fiam, válassz, melyik tetszik, melyiket akarod? De senki sem kérdezte, senki sem törődött vele. Fázik, didereg, de nem mozdul. Megzavartam álmodozását? Sajnáltam, de mégis elszántam magamat. — Eredj haza, fiacskám, mert megfázol és beteg leszel ! — mondtam neki. — Pár év múlva, ha nagyobb leszel, te is belülkerülhetsz, hogy szolgálatára állj., az uraknak és hölgyeknek. Az utóbbiakat azonban nem mondtam neki, csak gondoltam. “ A kisfiú megrezzent, hogy felriasztottam csendes mélázásából és szó nélkül elindult. Utána nézek. Várjon hazamegy-e, hogy felmelegítse meggémberedett testét? Átcsoszog a sikol után a túlsó oldalra és odaáll a szenesbolt elé, testvérkéje egy 10 év körüli leány mellé... (Gs.) ---------------------- HALÁLRA ÉGETT No . . A 164 West 36-ik utcában lakó Mrs. Tessie Bromberg olyan súlyos égési sebeket szenvedett tegnap a lakásán, hogy mire orvosi segítség érkezett, kiszenvedett. A lakásban tüzet fogott egy ágy és miközben a lángokat el akarta fojtani, halálosan összeégett.