Előre, 1918. június (14. évfolyam, 1967-1990. szám)

1918-06-01 / 1967. szám

után északkeleti irá­nyban Rheims környékéig húzódik. Az újságok nem is próbálják kicsinyíteni a német előnyomulás fontosságát. Gabriel Hanotaux a “Figaro”-ban a sztratégiai helyze­tet a Marne-menti csata előestéjével hasonlítja össze. A szakértők mind bíznak abban, hogy a legfelsőbb parancsnok­ság oly módon fogja elhelyezni a szövetséges­ csapatokat, hogy hely­reállítsák a helyzetet, amely a “L’Homme Libre” szerint tegnap volt a legsúlyosabb. A “Petit Parisien” szerint azok a kormányzósági tisztviselők, a­kik tegnap a főparancsnokokkal beszéltek, este bizakodóan tértek haza, amit jó jelnek lehet tekinteni PETRIN ÉS FOCH A VEZÉREK. A szövetséges csapatok két szárnyán kifejtett ellentállás na­gyon bizakodóvá teszi a katonai szakértőket. A németeknek, hogy eddig elért eredményeiket kihasználják, ezt a két sarkot ki kell tágí­tani és eddigi erre irányuló kísérleteik mind kudarccal végződtek. A bizakodás másik oka, a szövetséges tartalékok megérkezése. A hivatalos jelentés e tartalékokról való megemlékezésén kívül, az “Echo de Paris” egy ma hajnali 2 órakor a frontról elküldött sürgöny alapján azt jelenti, hogy a tartalékok tüzérséggel és segélyszolgálat­tal érkeznek a harctérre. A jelentés szerint e csapatok harcba való beavatkozása rendsze­resen történt, minden idegeskedés nélkül. Foch és Petain táborno­kok közösen dolgoznak, hogy a helyzettel megbirkózzanak. A friss csapatok beavatkozására vonatkozólag a “L’Homme Libre” azt mondja, hogy az ellenség kétségtelenül időnyom­ulása legszélső fokát érte el­­és hogy azonnal szembe fogja magát találni a gondosan viszatartott szövetséges tartalékkal,­ amint az ellentáma­dásra kedvező alkalom elérkezik. A KÖZÉPEN LASSÚBB LESZ AZ ELŐNYOMULÁS. PARIS, május 31. A németek tegnap a szövetséges csapatok ellentállása következtében nem tudták megnagyobbítani a szövet­séges harcvonalba ütött rést. Úgy látszik, a középen is megállítot­ták az ellenséget, mert az előnyomulás ott is lassúbb lett Kedvelt hadműveletüknek megfelelőleg a németek különítmé­nyeiket keleti irányba vetik azzal a célzattal, hogy Ville-en-Tarde­­siois-11 és az Ardre völgyén keresztül Rheims mögé kerüljenek. Az elpusztított város és a Rheims-i hegységnek nevezett ma­gaslat által alkotott bástya nagy veszedelmet rejt magában a néme­tek szárnyára. Ahhoz túl erős, hogy a siker legkisebb reményével homlokról támadják meg és így az ellenség délnyugatról próbálja megtámadni. AMIENS KÖZELÉBEN TEVÉKENYEK A NÉMET ÜTEGEK. LONGJs J., május 31- A hadügyminisztérium mai jelentése sze­­rint az Amiens-től keletre fekvő Villers Bretonneux környékén és az Albert-től északra húzódó körzetekben, az ellenséges ütegek nagyon "?­­"­ tevékenyek. Az ellenség a flandriai fronton, Festubert és a Clarence .. folyó között is heves ágyúzást fejt,ki. A jelentés szövege a követ­kező : “Csapataink egy különítménye az éjszaka folyamán Arras-­ tól délkeletre lerohant egy német őrséget és néhány hadifoglyot ejtett. “Az Ypres-től északkeletre keletkezett előőrsi csatározások közben is hadifoglyokat ejtettünk és egy gépfegyvert zsákmá­nyoltunk. Az ellenség a Robecq-től északkeletre fekvő hadállá­saink ellen intézett támadást, ahol néhány emberünk eltűnt. . “Az ellenséges tüzérség a Villers-Bretonneux és Albert körzetekben, valamint Festubert és a Clarence folyó között 11a­­­­gyan tevékeny volt.” A BIBORNOK ELHAGYJA RHEIMST RÓMA, május 31. Benedict pápa ma sürgönyileg értesült ar­ról, hogy Lucen rheimsi bibornok a város elhagyására készül. A pápa erre az üzenetre Gasparri bibornok pápai külügyi titkár útján azt válaszolta, hogy Rheims lakosságának a szenvedésében osztozik. Kijelentette, hogy aggódik Rheims pompás székesegyhá­záért és éppen a német hatóságokhoz készül fordulni, hogy az épü­let maradványait kíméljék meg. NEGYVEN HADOSZTÁLYT HASZNÁLNAK A NÉMETEK. LONDON, május 31. A francia főhadiszálláson levő Reuter-­­ levelező szerint az Aisne-menti harcokban negyven német hadosz­tály vesz részt és negyven további hadosztály tartalékban van. A sürgöny szerint lehetséges az, hogy az ellenség újabb roha­­mot intézni Amiens vagy Dunkirk ellen, de pillanatnyilag úgy lát­szik, hogy egész erejét az Aisne-menti harcba veti bele. Soissons elfoglalása közben heves utcai harcok keletkeztek. A város szerdán este lángban állott. A HELYZET KEDVEZŐBB LETT. PARIS, május 31 Marcel 11útin, az “Ech­o­ de Paris” szerkesz- ■ tője előtt, Parisba való érkezésekor René Renoult, a képvisel­őház háborús bizottságának az elnöke, aki tegnap C­lemenceau­ miniszter­ ■k'­* elnököt a frontra kísérte, a következő kijelentést tette: “Azzal a benyomással térünk vissza, hogy a nap elmúltá­val a helyzet sokkal kedvezőbb lesz.” (KJ­ SSE... McADD0 SZTRÁJK ELLEN ÓVJA A VASÚTI MŰHELYEK MUNKÁSAIT AZT MONDTA A UNIONOKNAK, HOGY A KORMÁNYT NEM LEHET KÉNYSZERÍTENI, VAGY MEGFÉLEMLÍTENI. True* translation filed with the Post-w­aster of Nourk on .May 31. 1918, an required by the Act of October 6. 1917. ‘ WASHINGTON, május 31. —­­ezek az emberek tudták, mit csen? Tekintettel a vasúti műhelymun-­ lékednek. E­zek az emberek nem a húsok akciójára, akik abbahagy­­j vm­uti korporációknak dolgoznak rák a munkát, hogy kifejezzék az, hanem valamennyire az Egyesült alacsony béremelés elleni tiltako­zásukat, McAdoo vasúti főigaz­gató táviratot küldött tegnap mindazon unionokh­oz, melyeknek tagjai között mi­helymunkások is vannak. A távirat a következőket mondja: “Nem akarom elbírni, hogy Államok kormányának az alkal­mazottai, a sztrájk tehát a kor­­mány ellen irányult. “Kormányunk történetében el­ső eset, hogy az alkalmazottai sztrájkra tettek kísérletet, i.z egy hihetetlen ária))ot. Szeretett ha­záid' ncerác” •. vasúti ruun­ká­ : BmansáfhRT. 70­0 fézu», * a* I ; ninlunk Inslyejd «I kmoAteseé ;; betéteL ;; : NÉMETH JÁNOS­­: | ÁLLAMI BANK i: ; 1597 Second Av«, ;; ; sew YORK. ;; * »p f.S DOIL/:HÍIRT It COLUMBIA LGHUZZEL ízállitan­i b&rho­­vá egy kltünp is r*rt aiány. BA­­AOUOGftFUT. S«MM m­ita«l. »»ebb kuglemei mindig- raktáron. — D.uolbgepeh «J0-t01 »atui-ig. He« 1 liolltro» rém­iéire 1» eladuniku SZILÁGYI & COMPANY 1880 FI USX A VE X CK, «n yoRK (» 82. és 83. utóik között). Nyltv» nanderin? rot, j* «k­la 'rb»Arn*j, t*. Telefott: Lenoa 2901 Dr. J. E MESSINGER 28 éve« gyakorim fel. Szemüvegek $2.00-tól feljebb. INGYEN SZEMVIZSGÁLAT. hntty, SX. MARKS PU., NEW YORK. k8. utca, az Ave. A és 1-ső Ava. közt) J_________________ _ Sok becsülete nevében remélem, hogy ez az eset, melyet mindenki­nek, mint a leghazafiatlanabb cse­­lkedetet kell elitélni, nem fog megismétlődni. A kormányt ter­­­észetesen nem lehet ,sem­ kénys­elzeríteni, sem megfélemlíteni egy a­lkalmazottnak sem. A kormány is mindent elkövet arra, hogy a­z'emiqire az igazságosság elkép­­elhető, ' lm ti d­e tikkel szemben gazsítgos legyen. A »hazafias embereknek legma­gasabb kötelessége,hogy a vasuta­son, ahol az ország biztonsága ér­dekében oly nagy szükség van rá-á­juk, a helyükön maradjanak és a követeléseik igazságos elbírálását ózzák a bér­eket és munkaviszo­nyokat megállapító tanácsra és a vasútigazgatóra”. (12) ------------------------------------­ Súlyos ágyúzás a belga partok közelében True translation filed with the Post­master of New York oil May inis, as required by the Act of October «, 19X7 RAMSGATE, Anglia, máj. 31. Az elmúlt éjszaka folyamán öt órán keresztül erős ágyutűz volt hallható a belga partvidék irá­nyában. Közben hatalmas ru­ha-t­­ások is hallatszottak, amelyeket minden egyes esetben hatalmas lángnyelvek kísértek. (Ramsgate a Thames folyó tor­kolatától éppen délre, Londontól pedig 57 mértföldnyire keletre fekszik. Ramsgate­től körülbelül 30 mértföldnyire fekszik az angol csatorna túlsó part­ján Calais.) (i(') Al dánys vasutak ogy ajkut terveznek Argentínában T'ho t.r*»rs’°*ir»n filed .viüi lío Post­master of New York on May ;:l . ...^ unUn'ed Ly lile Ac l of Odl.-l f-l PM 7. IllT'Nt­­S AIRES, május 31. - \ . ;■.rgentinai vasúti munkások szervezeteii’t'k egyesült s/covetsé­­.;(» elhatározta, hogy június 30-án iltalám s sztrájkká megy és meg­állítja, az egész ország vasúti köz­lekedését. A sztrájkkal az argen­tinai munkásprobléma kedvező el­intézését akarja kikényszeríteni. (21) ‘A ’N­a­ 3M “3av puooag ggi ‘NV3YZYHS3AÄN0H HYNNVa TIMII SSIH 'Oű'Sá uaqs9?p)t EOJ3 ’BdU AfllOJtSOUSt-eZg v •USI/JJ.»! K.)] UoTKí/.S IPVI -«.i 9iaoM«> ALXj S.JW1 niAj>|uoxv •'< ■>'■<,!} •>*( unve^'j ■m/x-ft inn kí «n» »toi-ais •Bjvius .»iíj-xk ‘l-»»*.»l ®'l .»1-M-iO •«miPiiv íih-kí: "T3»fsui! aiSI-088 »Hi-SJ 'SSW“ »WÍ-BI :3KNan NVA •XaAANPNSOYHVZS INHN VNNV uasDtp ifuozssu j'BÁ.S'sm 000ö IL93S E ML E K DEMJÉN GÉZA HALÁLÁRA A “Világ” 1917 december 22-iki számából. ... Lassan behúzom magam mögött az ajtót, a fiúk a redak­­cióból szétszaladtak, egyedül va­gyok a szobámban, ahol még négy-öt nap előtt olyan kitörő örömmel fogadtunk, Géza, hogy a­ tátrai pihenőből “egészsége­sen”, “munkára kedvben­’ jöttél haza és első utad közénk vezetett. Megsinogattunk,» megveregettük, a hátadat, a válladat, összenéz­­tünk, erős váll, ez nem fog össze­fr­oppanni, azért se, egy kis ki­merültség, fáradtság volt az régész, a tátrai szél elfujta, a nap, am­int a tavaszi havat, elolvaszto­­­jta. ‘ ‘Restre,közétpL ■ Ír­' jtaŕ J­­á ,jó.'lesz már ott­hon lenni, itt­ ebben a szépségren­­­getegben még jobbaji ekszelidül­­ne, elpuhulna az­ ember. Pest ke­ményebbre kovácsol.” örömmel fogadtunk, a fáradságot nem vet­tük észre sem a szemedben, sem a régi, mosolygós arcodon, kemény kis lépésben jártál közöttünk és hogy aztán hazakisértelek,­otthon is a régi vidámsággal, valami diá­­kos boldogsággal forgolódtál is tieid között, egy kis Gricget ját­­­szottál, kedves arcokat, a felesé­ged, a fiad melletted álltak... várj csak, még jobban magamra húzom az ajtót, így, most itt egé­szen egyedül vagyunk, egészen egyedül, mint harminc évnél több barátságunk óta annyiszor, a szemem könnyes kicsit, mint volt az anyám, aztán a másik szeren­csétlen asszony hirtelen halála­kor, amikor átkaptad a vállamat és te vigasztaltál, hát most mondd, beszélgessünk... miért, miért tetted? Látom az ajkad körül megvonaglani, mint valami elcu­k­­kázó, mély kígyóvonalat azt a ke­serű vallomást, “fáradt voltam, nem is tudjátok, milyen fáradt voltam”, de hát, akkor miért nem pihentél még, miért siettél megint ide közénk, a hivatalodba, Best keményre kovácsol, a Pest azt a kis­ acél golyót kovácsolta kemény­re, amelyet ma délben oly orvosi pontossággal a hivatali íróaszta­lod előtt a szívedbe küldték­­, bizonyára azzal az utolsó gondo­lattal: “És most­­ messzire el­mentem. És pihenni fogok...” Riadtan fordulok meg az emlé­ked után, ó, az embernek mégis a halottak a legjobb barátai, ugy­e, hogy azok nem hagyják el többet! A toll lelke nélkül csuszkál a kezemben. Ma este, éppen ebben az órában, egy kedves vendéglátó há­znál kellett-ó volna találkoz­nunk. A nagy, sárga ampir-tám­­lásszék üres, a zongora fölött nem fog elszállni többet az ó-fran­cia balladák egyszerű karácsonyi sora. Demjén Géza a kerepesi­ uti halottasház kamrájában fekszik, Napóleon­ vonásai megkeményed­tek, a sötétet nézi. Mint kis, tizévet fölt srór n fogva í ■,­­ I »1 »+■ ■ y ,1 £)r m“ , — etetnek. Keki, ez életnek. És a nyitrai rétek, szőlőhegyek, hajnali ministrálások, önképző­kör­i szavalások után jó(• ki rm­e) az idegen városnak. Nem várt és nem fordult in utánunk senki. Egyedül voltunk. A kis, fekete utcákban, sötét diákszi­­ fákban. N.Tia szereztünk egy szomorú, fájósnyaku hegedűt és daloltunk rejtjelig. Reggel ő hivatalba in­­­dult. Emberfeletti szorgalom­nál és pontossággal. Dijnok volt a fővárosnál. Adóívekkel bíbelő­dött. És később a tanügyi osz­­tályba, Bárczy­ és Déri tanácsos­­sága mellett, egyik legszámotte­vőbb munkása annak a fiatal ge­nerációnak, amely a mai fővárost megteremtette. Mindig dolgozott, 11., alenki szerette. A gyerekek külön szívügye volt, a szünidei gy­erektelep a szerelme, kis Zoli fia a szíve. Fiatalon lett tanácsos, a nyitrai kisdiák pesti karriert csinált, de azért lelke legmélyén megmaradt kisdiáknak, zenéért, kénért, versért lelkesedő, lángba lobbanó diáknak, aki kiemelte könyveim közül Adyt, vagy Tóth Árpádot és lassan, szépen kezdte hangosan olvasni a kedves, meg­szokott strófákat. Ilyenkor volt talán a legboldogabb. Talán. Vagy ha közénk jött, pintura, írók, zenészek, újságírók közé. Ragyo­gott az arca, egy-egy tréfán órák hosszáig eltudott mosolyog­ni. És koncerten, tárlaton, vagy a szerkesztőségben senki se nézte annyi megértéssel, és bátyád szeretettel a dolgokat, a munkát, amelyet a szív és a ■‘tudás együtt ► teremt, senki, mint ő, akinek a ", szive ilyenkor mindig túldobogta­­ a tudását is. Ma délben, egy gye- ► rekjáték kis revolverből, kemefly­i acélgolyó röpült ebbe a szívbe. [ És a szív megállott. | ------- .. * A tanügyi osztályból a szó és d- | politika osztály élére került. Ed-­­­dig kedveskedő igazgatóik­­, halásza­­t tanáriakkal, csendes tanítónőkkel, az iskolával, .1 fia « pajtásaival volt dolga, akták közt v élt, hiszen ha folyton érintkezett is az emberekkel, azok csendes akták voltak, megsimogatta, ki- « békitgette őket— aztán j.'.íl az­­ uj munka, a zaklatott Pest, a sö­­­­tét és hideg népszálló, a kis hús- g adagolási! diák menza, az éhes I iPest,;'*, .népkonyha és jöttek ki- » merült, sfába’d'f h#a,tél 1 loktak,, ,, a, 8 gépezet kerekei rosszai 'forogták! j egyszer krumpli nem volt a nép- I szállon­án, knáskort a vasút méig­e akadt, a szállító autókból kipöf-­­ fogott a benzin, a minisztérium­­­­ban akadékoskodtak, a kerekek­­ mind élesebben nyikorogtak és­­ ő dolgozott­­a kereke között, ame-l­lyek már a busát kezdték eltépni.­­» Egy esti sétán azt­ mondta múlt-­­ kor: “Ez a néhány év oly rettente­­­­tes gyorsasággal robog el felet­­­­tünk, hogy a hivatalos apparátus­­­­sál nem lehet utolérni. A hivatal­nokok, akik az asztalok fölött görnyednek, béke hivatalnokok. Dolgoznak, éheznek, fáradtak nem bírják. Itt mindenki a mult­kaja maximumát kell, hogy adja. Folyton. Éjjel-nappal. Különben megáll a­ gépezet és Pesten —? ki­­:fog­ a­ forradalom.” Ez a forradalom akkor bonto­gatta sötét szárnyát az ő egész c gondolatmenete fölött. Éjjel-nap­ i­g­pal dolgozott. Amikor , a rodjik­: J cióbód éjjel, 2—-3 óra közt háza-1 [ ballagtam, sokszor láttam világ,­á­gosnak utcai dolgozószobája ab­­­­lakát. Nem mutatta hogy fáradt.! [ Hogy másokért dolgozik. Nem ] szólt, nem panaszkodott. A toll­­ mégis kiesett a kezeiből. Valahol [ a kerekek már nagyon nehezen­­ fogtak és már a busát tépték.­­­­ Bánczy pol­gármester Ő volt az első, aki észrevette. Mint egy fá­radt gyereket, elsimogatta, elba­busgatta. Géza csak könnyes szem­mel tudott erről a baráti jóságról­­ megemlékezni. Bárczy küldte a s Tátrába, minden nap vigasztaló, tréfás levelet írt neki, ő vigyá­zott rá, a munkától kímélte. Úgy volt, más ügyosztályba kerül. Még­se igy szembe ezzel a fekete,­­ tépő pesti élettel. Finom poéta­­ szív volt, kicsit elfáradt... de ez a nyugtalan zakatoló szív időnek lelőtte ugrott a Tátrából vissza Pestre, oda le a hivatalos asztalá­hoz dolgozni, dolgozni... és ez a­­ finom poéta szív, ez a nyugtalan, zakatoló szív pihent el ma délben'­ az Íróasztala előtt. J ...A délelőtt még olyan volt. . .mint annyi más, hivatalos dél­előtt­je. Senki nem vett rajta ész­re semmit. A titkárja délben a sok várakozó közül valakit, egyet honT­—Hivatalos ügy. Talán panc.rz m am­lyet ez idő ikk­aor bu&L. 1 valami feneketlen nyomorúság-1. hói. Hogy minden hiába, mi egyszerre n.ugrohajita unt­gint a , fáradtság. Alighogy a látogatója elti­zta maga után az ajtót, ha acélgolyó kirepült, llög­tön ölt. Ú­j titkárja, mikor a pukkanásra be­rohant, hátradőlve találta széké­ben a tanácsost. Keze lecsüngött ,­­a papírkosárba. Mintha még egy­ tépett akta után nyúlt volna,, Hátha nem jól intéztek el. Hátha nem akta, csak az ő élete. Vasárnap temetjük. Most kimegyek az utcára, ebbe­ a ködös nyirkos estébe... hova menjek? Mindenfelé jártunk, húsz­­ küzdelmes­, nyomorúságos esztönd­­­dön át mindenütt megfordultunk. Kis utcákban és koncerttermek előtt. Lakásokban a diákszobák­tól a kávéházi kis fülkéig. Nem volt hét, hogy kétszer-háromszor­­ együtt ne lettünk volna. Húsz­­ esztendeje, húsz esztendeje­ .Mer­re menjek? Haza, a halottasház felé, merre? Leveleket találtak a zsebében,­ feleségéhez az, anyjához, Zoli fiához, mennyi szeretettel, gold­­ dal csüngött rajtuk... és most karácsony előtt hagyta itt őket! J­ó rettenetes volt megtennie és mégis megtette. — “Megválók az élettől — írja Bárczynak Utolsó levelében —­­ mert idegeim nem bírják tovább,­­ iparkodtam dolgozni, de nem d került, szegényen halok imeg... M S Mht a N NH H Kényelem Kényelem szempontjából viseljen Braveraian-féle “FOOTFORM” cipőt, amely nem szorít és nem csikorog. A legjobb bőrből készitve. Az ön lábaiért jót­­állunk. 20 év óta, ugyanazon a helyen. Különleges cipőket tartunk lúdtalpnak és tyúkszemektől szenvedők részére. és M. BRAVERMAN­n 1380 THIRD AVE., 78. és 79. utcák között, NEW YORK. I­ V,r;TTxxxYx?r:s.a:sxx:cxxxxxxzxxxxxxxxxxxxxzxxxxxxixxxxgxx: SZABADALMAKAT kieszközöl bel­­é* külföldön, azok értekesítését közvetíti Hercog Zsigmond a* Egyesült Államok szabadalmai hivatalában bejegyzett az* ba­da Inti ügyvivő * a budapesti kir. műegyetemen végzett oklevele* mérnök, 116 NASSAU STREET, . Este és vasárnap 1 NEW YORK.. 1057 Hoc Are., Bronx, a Simpson Sire Sabway A Holuon közelében CHICAGÓI MAGYAR ORVOS DR. TÖRÖK MIKSA Angolul: MAX THORKK, A “Jenner”-Ule akadémia tanára. Az “America*” női betegségek osztályának orvosa. IRODA: 646 SHERIDAN ROAD, a Pin« Grow Ave. mellett. Tel. Wellingtons 75. RENDEL: d. e. G—9-ig, este 6—*4* ÚTIRÁNY: Bármely Broadway vagy Cottage Grow j-ea Car a Skarl. da a Road-ig, onnan egy block Eastre. A Chicagói Munkás Rts. és Önképző Szervezet volt orvosa. A Munkás Betegsegélyző Szövetség chicagói osztályának orvosa. xaxxrycxxrirrxxxxrTxzxxxxxxTxxTxrxxYXTXTXxxxxTxxxTxrm A LEGRÉGIBB GYÓGYSZERTÁR A SZOMSZÉDSÁGBAN KREPEU MEGBÍZHATÓ GYÓGYSZERTÁRA­­ S. E. CORN. 79. UTCA és AVE­­A, NEW YORK. 7­5 . MAGYAR KISZOLGÁLÁS. \ n Orvosi vevényekre legnagyobb gondot fordítunk. Gummi- t­áruk. Sérvkötők. Fényképező cikkek. Fényképek­e m előhívása és kidolgozása. i­ iixxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxYxxxxxxxxxxxxxrxxxxxxxxxxxxxxxx: Ife 'VArjii | t II Elvtársak! Nálam leszállított áron szerezhetik be a COLUMBIA BESZÉUfiGíiPJST ÉS LEMEZEKET. Minden lemez után 5 centet adok az Előre javára! Az összes* magyar lemezek raktáron vannak, azon­kívül esernyők, fénykép utáni nagyítások, kész képek nagy választékban.­­ Rendelés után készítek kép­kereteket 500 különböző minta után. Bőrből és selyemből készült kézitáskák nagy vá­lasztékban. Bevásárlásnál föltétlenül hivatkozzék az Élőtére. NAGY IMRE 1212 FIRST AVE., a 65. és 66. utcák között. Telefon: Plaza 2265. EGY DOLLÁR HETENKÉNT — HERRMAN A. ZENECSARNOKÁBAN 'A^.k',1 A világhírű Cuiumlíin b­es*élögé­.»-k és Hanglemezek WUIBEagna*r * ök­ösi választékban. /X^^S25_PQBS_ KÖNNYŰ FIZETÉSI FELTÉTELEK. • ---123» FIRST AVE., Cor. «7. St. N. Y. Telefon: Flaza 8278. MAGYAR KÖZJEGYZŐI IRODA. Amerika barátságos állás­pontja Oroszország iránt nem változott Tr’ip translation filed with P«i-l *tt> ÁB»\[ UO >UOA .’AÖM JO .lliSLUl ■ ' ‘ ' •- lOilFÍC'. by the A 1 .f •»«TcGHl C. 1?» 17. \ ( @1J HiDA, május 31. (Az As­sociated Press útján.) — Franck nagykövet nyilatkozatot tett köz­zé Pausing külügyminisztertől,­­­mebyben az Egyesült Államok külügyminisztere tagadja, hogy\ -■ amerikai konzulok nyújtottak se­gítséget a holdeviki-ellenes Se­me­no­ff táboru­knak Szibériában ’,vagy másoknak, akik Szibériába’" ellenforradalmat akarnak nyélbe­ ütni.­­A nyilatkozat azt mondja hogy több szibériai csoport apel­lált az amerikai kormányhoz min­den eredmény nélkül, de különö­sen Semen­off tábornok kérelmét utolsó üdvözletemet a ninnes tag­juhnak... nagyságodnak »kivált ‘ s­z­­erettel. . Hát ez és ennyi az élet? A leg­szebb gyermekünnep előtt ! Egy út tetején, csupa szerető jósbarát között, csak úgy “kiváltó tiszte­lettel”. .. És pont. Merre járunk, merre fordu­lunk,­­milyen szűk ösvényről ,zu­hi -inunk 'Mn’ .. fekete semmibe .... utasította vissza a kor­mány, aki amerikai mérnökök segítségéért folyamodott. Az amerikai­­kor­mann utasította a mérnököket, hogy ne támogassák a tábornokot és ne nyújtsanak segítséget sem­­m­iféle mozgalmaknak, amelyek­nek polgáriak"-őrti a célja. A nyi­latkozat végül azt mondja, hogy az­ Egyesült Államok barátságos állaspontja Oroszországgal szem­ben nem változott. (51 ----------— o------------­ Miért juthatnak át sértetlenül a csapatok. TriiP translation filed with th* Post­niLTior of New Yoik on May 3,1. iái«, as ruqUJit-u hy til« Act of *JCtobör S. 1917 GENF, május 31. — Egy mün­cheni távirat szerint a szocialis­ták kijelentették, hogy a Reichs­tag haditengerészeti bizottságá­hoz interpellációt fognak intézni. Azt akarják megtudni, hogyan jut­hatott át a múlt hónapban 400.000 emberből álló ellenséges csapat Franciaországiba, anélkül, hogy a szubmarinok figyelmet fordítot­tak volna rájuk. (4) A “Pesti Napló” a “Világ” és a ba­­pesti “Népszava" 1918 Januári, és feb­­ruári számaival az Előrén kívül Am­e­­rikáb­an egyetlen érv sem Miki J .Terié­­t re­dslkesül.

Next