Előre, 1919. március (15. évfolyam, 2199-2225. szám)

1919-03-01 / 2199. szám

r-LmMr--~: ' *** "■1U'“J -£hm ........................yrynniw..........J"'" JlJ‘- ' ... a szocialista part ar^ __ • A tudomány terjesztője M 5 Kast 3rd Street, New York. Telephone: Orchard 8390. 1 iSl». CITY EDITION ,Jjj VOL. NY. ÉVFOLYAM. No. 2199. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, SATURDAY (SZOMBAT), MARCH 1, 1919. MEGJELENIK NAPONTA­­ ELLENFORRADALMAT SZÍTOTTAK A ■ VOLT MAGYAR MINISZTEREK NÉGY VOLT MINISZTER VAN AZ ELLENFORRADALMI TEVÉKENYSÉGEKÉRT LETARTÓZTATOTT TIZENHÉT EMBER KÖZÖTT. True translation filed with the Pom master of New York on February 28. 1919. as required bv the Act of Octobers. ini BASEL, febr­rár 2­8. A magyar fővárosból ideérkezett jelente­ik szerint tizenhét embert tartóztattak le Budapesten, akiket ellen­forradalmi propagandával vádolnak. Az el­fogottak közt van Szur­may Sándor volt honvédelmi miniszter, Szterényi József volt keres­kve­delmi miniszter, továbbá Bethlen és Somsics, a volt magyar kabi­net tagjai. A távirat azt is megemlíti, hogy dr. Wekerle Sándor volt mi­­niszterelnök és pénzügyminisztert agg korára való tekintettel szaba­don bocsátották. BUDAPEST, szerda, február 28. A magyar kormány elhatá­rozta ma, hogy büntető eljárást fog indítani a háború megindításá­­rt felelős egyének ellen. Berchtold gróf volt külügyminiszter és gróf állítólag Svájcbon a Thue-tó mellett él teljes elszigetelség­­i gróf állítólag Svájcban a Thune-tó mellett él teljes el­szigetes­ség­­ ben. (7) ' A PRINKiPOI KONFERENCIA r * True tranafaMr.n fiiad with the Post master of New York on February 28. 1919, as required bv the Act of October <5, 1917. Mi lesz az orosz konferenciával? Január 10-én nyilvánosságra hozták, hogy a párisi békekonferencia elhatározta mindazon orosz pártoknak a meghívását a Princess Islandon február 15-én tartandó konferenciára, amelyek valamely uralmon tevő csoportot képvisel­nek. Február 15-ike már elmúlt év a konferenciáról nem hallatszott semmi. Az orosz ellenforradalmárok képviselőinek túlnyomó része megtagadta a konferencián való részvételt. A szovjet kormány el­­foglalta a meghívást. Jegyzékben válaszolt a meghívásra, mely jegy­zéket a­ szövetséges országokban nem hoztak nyilvánosságra, ahe­lyett olyan híreket terjesztenek, hogy Pak­sban az­ orosz konferen­cia ellenzői kezdenek felülkerekedni és olyan célzások hangzanak el ,hog­­y a szövetségesek talán nem is fogják megközeütni a szovjet i­rányt, hardnem­ ahelyett Európa különböző részeiben toborzott ön-r­étegekbel ál­­ó csapatokat fognak küldeni Oroszországba. A konferenciára szóló meghívás azt a feltételt tartalmazta, hogy Oroszországban meg kell szűnni az ellenségeskedéseknek. Az új­ságok azt jelentenék, hogy a szovjet kormány az északi fronton t­ré­nyleg''Veszín­tette a s­zft\\.Tségeesek elleni akciót. Rövid idővel ké­­­s­ő.Hb­ a szovjet c­sapatok elleni támadásról hallottunk.­­ A Princess­­Islandra szóló meghívásban ismételten és legkomo­lyabban azt is­­ jelentették, hogy a szövetségeseknek távolról sincs szándékukban az orosz ügyekbe való beavatkozás, vagy az ellenfor­­­ra­dal­már­ok támogatása. Eközben a sajtó olyan híreket közöl, hogy az amerikai nagykövet a szovjet kormány megdöntését sürgette és :az Evening Telegram február 27-iki száma táviratot közölt arról,­­ hogy Bridgeportról több, mint top ezer fegyvert szállítottak a szö­vetséges csapatoknak Vladivosztokba. A kavarodás tökéletes. Mi az igazság? Mi az igaz politika? Mit higyyen el a nép?­­ LEMONDTÁK A KONFERENCIÁT. PÁR­IS. február 28. Andre Tardieu, a békekonferencia egyik­ francia delegátusa arról informálta ma a külföldi laptudós­okat, hogy a prinkippi konferencia megtartásáról már nem lehet szó. Azt mondotta,­­hogy a bolsevikek nem tettek eleget az antant által kiha­j­tott feltételeknek, hogy­ az ellenségeskedések megszüntetendők és a szövetségesek új módszerekkel fognak kísérletet tenni arra, hogy­­Oroszországban helyreállítsák a rendet.­­(2) Ipari kongresszus Angliában - A munkáltatóknak választani kell a forradalom vagy a követelések megadása között. True translation filed wltl> the F st master of N-w Y"fh "U if.-bruary 1 q 19t as hv thE> Act of Oktober T.( iXDOX,­feeburár 27. — A laboriták erély­es és dacos maga­tartást tanúsítottak a kormánnyal és a kapitalistákkal szemben, ami­kor itt ma megkezdődött az ipari kongresszus. Ez az első eset, ami­kor az angol tőke és munka közösen van képviselve egy országos kongresszuson. Az egyik küldött kijelentette, hogy forradalom lesz, ha a mun­kások nem kapják meg összes követeléseiket. Mások hivatalos kon­ferenciát ajánlottak a gazdasági és társadalmi kérdésekre vonatkozó­ I­. A. Thomas munkásvezér azt mondotta, hogy a munkások el­határozták, hogy több pénzt kell kapniok azokból a javakból, ame­lyeket termelnek. Azt mondá, hogy előre lát nagy változásokat az egész világon és reméli, hogy a változások Nagy-Britanniában béké­sen fognak bekövetkezni. A munkások, mondotta Thomas, elhatá­rozták, hogy a munkaidő rövidebb legyen, a vasutak és a bányák áll­­­ami 11 ’-n­donban legyenek. A kongresszuson beszédet tartott Lloyd George miniszterelnök A Barnes munkaügyi miniszter, azzal igy­ekezvén megnyugtatni a munkások küldötteit, hogy a kormány tőle telhetőleg fog gondos­kodni lakásokról és munkáról a munkások számára. _ , (8) JOHN REEDET FÖLMENTETTÉK AZ ESKÜDTEK ______ A philadelphiai rendőrség bruta­litásából eredt a vád. William Kogerman szocialistát is fel­­mentették az esküdtek három órai tanácskozás után? PHILADELPHIA, febr. 20­— John Reedet nem bűnösnek ta­lálták az ellene emelt vádban, a hogy az ősszel tartott utcai gyű­lésen zendülést okozott. Az­ es­küdtszék, amely Reed és William Koperman ügyét, akit azonkívül tettlegességgel is vádoltak, dél­után 4 órakor vette át és hét óráig tanácskozott. David M­aller­­­tem­ prominens philadelphiai ü­gyvéd és Henry John Nelson látták el a v­édelmet. Az ügyvédek a verdikt kihirdeté­se után nyomban gratuláltak az­ esküdteknek. Ugyanezt tette­ Reed, a közismert háborús tudó­­sító és im. A tárgyaló­terem egész napon át zsúfolva volt philadelphiai szo­cialistákkal és Reed new yorki ba­rátaival. David W­allerstein védőügyvéd összefo­glaló beszédében rámuta­tott arra, hogy a szólásszabadság az ország legszentebb­ intézmé­nyeinek egyike. "Afölött kell, önöknek dönteni. — mondotta az esküdteknek hogy joga van-e­­ az egy­es polgárnak arra, hogy má­sokat megnyerni igyekezzék a sa­ját véleményének.” Mills rend­őrségi szuperinten-­­ dent szavait idézve,,aki kiadta az ukázt, hogy Reed sehol ne beszél-­ hessen Philadelphia területén. W­allerstein dörgő hangon kiál­totta: "Amerikában vagyunk, vagy hol vagyunk? Én nem va­gyok szocialista, én nem vagyok­ radikális, sem forradalmár, de a­mikor a rendőrségi szuperimen-■’ 'lent döntheti el, hogy ki beszél-­ jen és ki nem, akkor jobb lesz, ha a demokráciáról nem beszélünk.”' Nevetségessé teszi a rendőrséget.' Wallerstein darabokra tépte a­ közvádlónak azt az állítását, hogy­­ Reed nem hitt volna ellentállni a két rendőrnek, amikor letartóztat­j­­ták. Reed derűs és markos férfi,­­ m­íg Kogelman, aki gyenge és bé­i­­kés természetű fiatalember, há-­­rom rendőrnek ellentállt és kettőt meg is harapott. "Ha a Thompson streeten rend­i zavarás történt, amely lakóházak­­ negyedében van, — mondottal W­allerstein, -- miért nem idézett, de az ügyész egy lakost az úgy­nevezett lázadásnak a bizonyítá­sára? Nemcsak Reed letartóztatá­sa előtt nem volt lázadás, hanem ezután sem volt,” mondotta. Ennél a pontnál kiderült, hogy Reedet nem is láz­itás, hanem lá­zadás címén helyezték vád alá, a­mely vétség egészen mást jelent. Henry J. Nelson ügyvéd, aki Kogelmant védelmezte, nevetség­ tárgyává tette az esküdtek előtt­­ a rendőrtanuiknak azt a vallomá­­­sát, hogy lázadás történt és arra a­­ következtetésre jutott, hogy a ta­nuk hazug vallomásokat tettek, a­mit az is bizonyít, hogy 800 em­ ■ ber közül kettőt tartóztattak le.­­ Megtámadta Fox ügyészt, aki ki­­ akarta használni azt a tényt, hogy Kogerman tanúi idegen szám­a­­­zásúak. Fox ügyészhelyettes a lazítás vádját igyekezett rábizonyítani a vádlottakra. Olyan frázisokkal próbált hatni az esküdtekre, hogy a tömeg körül ilyen kiáltások hangzottak el: " I.e Amerikával! Reed és Kogelman voltak a láza­dás vezetői. — mondotta az­ ügyész. Miközben többször kijelen­tette, hogy a válottak politikai meggyőződései őt nem befolyásol­ják. Beszédét mégis az elfogult­ság szelleme kísérte. Vádbeszédé­­nek végén teljesen elveszítette új nyugalmát és magából kikelve az­­ esküdtek amerikanizmusára apel-t járt. Valahányszor a védelem tanu­kat állított be. Fox ügyész foly­ton arra hívta fel a figyelmet,­­ hogy a tanú orosz vagy más ide­gen nemzetiségű. A délután föl­várnán az egyik esküdt, Richard Thatcher, szenzá­ciót keltett, amikor azt mondotta MacNeille bírónak, hogy a folyo­­­són fenyegető kijelentést hallott. ..D­­’ fö 'Áj-'ÍÁd­ A­ MUNKÁSOK! Saját, lapotok, az ELŐRE érdekében agitáljatok mindenfelé, ahol megfordultok. Követeljetek mindenütt az Előtét. GYILKOLNAK A BETÖRŐK A rablók agyonütötték dr. Wil­kins feleségét Long Beachen. A férjét megsebesítették és kira­bolták. A long islandi Long Beachen megölték tegnap éjjel a rablók Mrs. Julia Wilkinst, dr. Walter W­ilkins feleségét, amikor az orvos és felesége be akartak menni a la­kásukba. Dr. W­ilkinst leütötték és kirabolták. Felesége, akinek a koponyáját törték be, később meghalt a Nassau Hotelben, ame­­lyet gyengélkedő katonák ottho­nának használnak. Dr . W­ilkins és a felesége este fél tíz lírakor érkeztek az ()live streeten levő nyári lakásukba. .­y. orvos a hátsó bejárathoz ment, a­hol észrevette, hogy a külső ajtó ki van feszítve. A belső ajtót ki­nyitotta a­ kulccsal és ugyanakkor igy szólt a feleségéhez : ".Azt hi­­­­szem, hogy valaki bent van a ház­ban.” Amikor az ajtót kinyitotta, egy magas ember állt előtte, mélyen j­ól szemérelúszott szürke sapkával é­s valamilyen ütleggel szó nélkül­­ az orvos fejére sújtott. Az­ orvost a kemény kalap mentette meg a halálos ütéstől, az ütés így is ke­resztültörte a kalapot. Lediasítot­­ta a fejbőrt és az orvos eszmélet­lenül esett össze. Mielőtt elesett, azt kiáltotta a feleségének, hogy hívjon segítséget. Mrs. W­ilkins kiszaladt a ház­­­ból, de ahelyett, hogy a legköz­e­­­­lebbi szomszédhoz ment volna, a­ garázshoz vezető úton állt meg és segítségért kiáltozott. A magas férfi visszafordult a házba és oda­kiáltott a két társának: "­Majd én végzek a férfivel, menjetek a nő után és némit látok el.” Erre a két férfi kiszaladt a házból, az ajtó­nál fekvő orvos testét átlépték és­­­ garázs felé szaladtak. Mrs. W­ill­­eins nem menekült el, hanem bí­rókra kelt a’két IVetói ö­ . i, 'E­.alati 1 harmadik betörő isu."Rp BO­­ 1 harmadik ember másodszor is­­ fejbeütötte dr. Wilkinset. Nézz ide, — mondotta aj bandita az orvos fölé hajolva. —­ Itt a fegyver, «te nem bántalak­, hanem a pénzedet akarom. — Er-­ re kikereste az orvos zsebeit, el­­­vette tőle a 40 dollárt tartalmazó­­ erszényét, a zsebóráját és más tár­gyakat, azután a társaihoz csatla­­­kozott. Az egyik bandita fejben­tötte Mrs. Wilkinst és betörte a kopo­nyáját. Dr. Wilkins akkor nyerte vissza az eszméletét, amikor a banditák elmenekültek. Cassino Coleman békebívóhoz sietett és a Nassau Hotelbe telefonált orvosi segítséget kérve a felesége szá­mára. Dr. Wilkinsnek 1994 W­est tro-ik­­ utcában van a new yorki lakása. Egész Nassau megye, Brooklyn­­ és Manhattan rendőrsége széles-­ körű nyomozást indított a hamli­­­­ták kézrekerítésére, akik valószi-­ nű­leg automobilon menekültek el.­­ A szenátus akadályokat gör­dít Palmer kinevezése elé WASHINGTON, febr. 28. —­ Wilson elnök átiratát, amelyben­­ A. Mitchell Farmert, az idegen va­gyonok kezelőjét nominálta igaz-­­­ságügyminiszternek, a szenátust tegnap az igazságügyi bizottság­hoz utalta. Sokan kétségbevonják,­­hogy a szenátus megerősíti Bal­­mer­ kinevezését. Az­ adminisztrá­ció, vezérei, azt mondják, hogy ez esetben az­ elnök a kongresszus elnapolása után végérvényesen ki­nevezheti Balmert. A szenátus jóváhagy­ta a taco­­mai Hugh C. W­allacenak francia­­országi nagykövetté való kine­vezését, valaki azt mondotta volna, hogy az­ esküdtek vigyázzanak maguk­ra, ha marasztaló ítéletet hoznak. A bíró felszólította Tatchert, hogy mutasson rá a zsúfolt tár­­gyaló teremben arra, aki a meg­­jegyzést tette, de az esküdt erre nem volt képes. A HAJÓSOK ELRENDELTÉK A SZTRÁJKOT A 16 ezer munkás képviselői az­­ általános sztrájk mellett szavaz­­­tak. Visszautasították a válasz­tott bíró döntését. A Marine Workers szövetség végrehajtó bizottság elhatározta tegnap az­ általános sztrájkot. A unionok vezetőemberei kije­lentették, hogy a munkások any­­nyira zúgolódnak és annyira elé­gedetlenek Everet Macy döntésé­vel, hogy semmi nem tarthatja őket vissza a sztrájktól. A unio­nok t­‘----- 'í'"-- r­angulag v­isz­szaut­asították a Macr-féle dön­tést és a határozatról táviratilag értesítették W­ilson elnököt és a munka­ügyi minisztert. Lapunk zártakor még folyt a konferencia a munkások tisztvi­selői és a hajótulajdonosok között.­­ Ha a béremelés kérdéséb­en nem i­ikerülne a megegyezés, akkor az­­ általános sztrájk ma éjjel meg­kezdődik. --------•—f )——------60 ezer fegyvert szállítottak Szibériába True trnnslat.lnn filed wtfh the Pont ma.-tfi- of IS’uw York on Ful»ruíiry 28. 1.9 i M, it .s required by the Act of tx-t.ibei 5. 1917 BRIDGEPORT, (‘mm., feb­. 2). KüztiHimuásk­i jutott ma, hogy innen 60 ezer fegyvert szállítot­tak Vladivosztokba, ahol a szö­vetséges csapatok a bolshevikok ellen fogják azokat felhasználni. Hat héten belü­l ez a második küldemény­ ebből a városból Oroszországba, ezzel összesen 105 ezer fegyvert szállítottak az orosz m­unkásköztá­rsaság elleni hadjárat céljaira, anélkül, hogy háborút üzentek volna a bolseviki kormánynak. (5) ——­—o*— — A hét spanyolt fogvatartották ____­_ . Knox szövetségi bí­ró elutasítot­­ta tegnap a hét spanyol ürogen ér­dekében Harry Weinberger ügy­véd által benyújtott habeas cor­pus kérvényt. A spanyoloknak mindaddig Pi­lis Islandon kell maradniuk, amíg­­i bevándorlási hatóság el nem elönti, hogy deportálja-e őket Spa­­nyolo­rszágba vagy sem. A spa­nyoloknál talált összes iratokat angolra fordítják és tanulmány tárgyává teszik. ------———o—1---------­Sztrájk a chicagói kazán­gyárban !­­aját tudósítónktól.)­­ THCAGO. fellé­­s. A (Balé­ra] American Tank Gar Company­ telepén hétfőn sztrájkba léptek a munkások. A sztrájkot az okozta, hogy a vezetőség az amúgy is si­lány munkabéreket leszállította 60 centről óránként 50 centre. A kazálykovác­sok és szegecseink fi­zetését is leszállították. Erre a carpenterek és a többi szakma munkásai is abbahagyták a mun­kát és közösen elhatározták, hogy addig nem­­mennek vissza dolgoz­ni, amíg a vezetőség vissza nem állítja a régi munkabéreket. Egy­ gyászm­agyar ,aki elég vakmerő volt hozzá, hogy szocia­listának vallja magát, azt mon­dotta a carpentereknek, hogy ha ők nem akarnak 50 centért dol­gozni, majd ő hoz embereket 4­1 centért. Felhívjuk a magyar munkások figyelmét erre az alakra, aki a mun­kástársaina­k elárulására vál­takozó*4, mert általános meg- és bojkottot érdemel a cse­lekedetéért. Magyar munkások kerüljétek a G. A. T. Co. gyárát ne nyújtsatok segítséget munkás­társaitok bérharcának a letörésé­hez. - - MM ■ nyílt ellenségeskedésbe megy AT 1 AZ OLASZ DÉLSZLÁV ELLENTÉT ! A BÉKEKONFERENCIA GAZDASÁGI BOJKOTTAL FENYEGETI AZ EGYMÁSSAL SZEMBEN­­ ÁLLÓ FELEKET. Trim translation fiiad vrltti tto* Post mante-i- of N^wí York on February 28, 1 91,9. as required by the Act of October 1 * 1 i PARIS, február 28. A Ivóké gondolatát ma egy újabb t­­tálalom oszlatta el, amikor a l­ábakonferancia artasu­lt ar- A­­ról, hogy az olaszok ás a délszlávok között a viszony ua- ra írtam feszült lett. Az ellenségi eskadások annyira erősek,­­ hogy a békekonferenciának azonnal foglalkozni kall atok- fj­árcai. A békekonferencia gazdasági kán­yszerszközökkel szándékozik a h­arcolni akaró országokat megfékezni. Svájcból érkezett magántáviratok szerint a két tad- tR sereg máris megkezdte az ellenségeskedéseket. A béke-­­9 konferencia ide­iglenesen átalakult a nemzetek ligájává és minden lépés megtörtént arra nézve, hogy a m­ikacskodok elleni élelmezési és gazdasági megszorító rendszabályokat léptessenek életbe. Megerősítik azt a h­írt, hogy Olaszország­­Parvis és a Fium­e közli határokat lezárta és hogy az Ausztriába es­­jj Cseh-Tótországba címzett élelmiszerkészleteket vissza- ?s tartja- Ezt az olaszok azzal magyarázzák és indokolják,­­ h­ogy az olasz Laibaebban székelő katonai bizottságot a­ , jugo­szláv katonák erővel ki­kergették és hogy ennek az­­ lett a következménye, hogy nem volt módjában ellenőliz- -­­ni, hogy az elküldött élelmiszereket és készleteket miképp használják fel. Meg kell állapítani azt, hogy a délszlávok még az ala-­rá­szoknál is engesztelhetetlenebb magatartást tanúsha­­t­­ak. A délszlávok — porosz módszerre — kardesértetésé­ig be­kezdenek, és népgyűléseket tartva készítettek elő az Ig Olaszország ellen hangulatot. Nem lehet tagadni, hogy a m­ai helyzet nagyon ko­moly. Olaszország eddig érvekkel küzdött érdekeiért,­­ nem pedig fenyegetésekkel, de türelme már-már kimerült és olyan ponton áll, hogy ha nem tartják féken, akkor a­­ nemzetiségi érzés minden pillanatban ki fog törni. Az egész vita a fiumei és kelet-adriai partvidék irán­­lú­­i igények kérdésével kzdődött, miután úgy az olaszok, ,­ mint a szerbek, horvátok követelik ezeket a területeket. Js Olaszország, amikor igényeit körülírta, azt a kérdést tet­­­­te, hogy mi az oka annak, hogy a francia flotta nagy része is ma az Adriában van és kijelentette azt is, hogy­ ő a fran­cia beavatkozást teljesen jogosulatlannak tartja. Kijelentette azt is, hogy a szerbek egész osztrák-ma­­gyar ezredeket vettek át , arra kényszerítettek őket, hog­y ja jugo­szláv csapatokhoz csatlakozzanak. Ezeknek a csá­biatoknak a vezényleti nyelve magyar vagy német és a ka- -ij slámák felszerelése még mindig a volt állam tulajdonát ké­­pezi. Nagy amerikai csapatok vannak a zavargások szinte­­­­re közelében és lépések történtek arra, hogy azokat a le* *ij i­lh­ető legkisebb komplikációval vonják vissza. A DÉLSZLÁVOK EGÉSZ HADSEREGÜKET MOZGÓSÍTJÁK ... PARIS, február 28. Az olasz békekü­ldöttség kere­­lé­­­ben vett értesülés szerint a jugo­szlávok általános mozg­oi­gósítást rendeltek el és ez megszakította az olaszok és a­ . délszlávok közötti szállítást és délkeleti Európa részére­­ való élelmisze­rk küldését. A jelentés vétele után az olasz békekü­ldöttség kije- |je lente­tte, hogy Olaszország ragaszkodik a győzelemből va­ló részesedéséhez. Az iroda szerint Olaszrszág határozot­tan és minden­t||i ingadozás nélkül követeli jogait. .­­ .. .... TOVÁBB TERJED A FORRADALMI­­ MOZGALOM NÉMETORSZÁGBAN­­ ÚJABB KITÖRÉSEKTŐL TARTANAK AKKORRA, AMI­ J|­KORRA A MUNKÁSOK ÉS KATONÁK KONFERENCIA­­J| JA ÖSSZEÜL. NAGYON SÚLYOS A MÜNCHENI HELY-­y­ZET. CSÖKKEN A NYUGATI IPARI ZAVARGÁS, AZON-­­ BAN A DEPRESSZIÓ TOVÁBB TART. tvii# imralitteT1 wttb Pott master X«*\v YorH›*nii 1* «•Lvuth­Y 2‡‡. .. H»1íb ns re« 1 íjirpd hv the» Act of Oktobern 1°17 1 j RERUN, február 27. A kormány bajai nemhogy csökkennek$A 1 nek, hanem még növekednek is. Míg a nyugati ipari vidékeken a Jjl ' s forradalom csökken, adi­g három más fontos mozgalom emelkedői |p* •jki. r...r-'JrMSN Az egyik a müncheni politika', kavar .'das, a násik a hallei sztre J MMS

Next