Előre, 1919. március (15. évfolyam, 2199-2225. szám)
1919-03-01 / 2199. szám
FORRADALMI ÁTALAKULÁS I --------------------- (A budapesti Népszava november 14. számából.) True tranelatlon f!le4 with the Poet- master of New York on February 28, 3 919, as required by the. Act October«», lbl/. ■ Milyen volt Magyarország igi98 októberében? Kisebbség, nem csak az ország lakosságának, hanem a lakosság elenyésző kisebbségétől választott képviselőháznak a kisebbsége ült Magyarország kormányában. Kitől származtatta ez az elenyésző kisebbség, a Wekerle—Szterényi-clikk a maga óriási hatalmát? Egy embernek Magyarország koronás királyának szeszélyétől. A parlamentig erősebb volt a király akarata. De ennek a parlamentnek az erőtlensége nem volt csodálatraméltó. Ha erős lett volna, az lett volna csoda. Igen hosszú idő előtt választották. Választotta a népesség rendkívül szűk rétege. Nyilvánosan, azaz a csendőrszuronyok, a szemérmetlen vesztegetés és a pálinkagőz hatása alatt. A Tisza féle a választójogi reform alapgondolata az volt, mint lehet a csendőrszuronyok, a pálinka és a vesztegetés befolyását örökkévalóvá tenni. A magyar politikai élet nagy problémája a négy vagy a ha elemi kérdése volt. A sajtó a Tisza-féle sajtótörvény bilincseit nem is érezte, mert a háborús cenzúra még erősebb bilincseket rakott rá Az állampolgárok egyesületeire és gyűléseire a rendőri felügyelet nehezedett. A mezőgazdaság páriái valósággal középkori jobbágy törvények jármát nyögték. 1918 október 31. Ez a nap vízválasztója a régi és az új Magyarországnak. A forradalom, ha főbb vívmányait csak pár nap múlva fogják is proklamálni, már ma mindenki tudja, mit jelent. A király, akinek szeszélyeit leste, rejtett gondolatait kutatta az egész magyar politikai élet, a király, a magyar politikának ez a kiszámíthatatlanja, megszűnik uralkodni. Magyarország — pár hónappal ezelőtt nem sokan álmodták — szabad köztársaság. A régi választójog furcsa, tekervényes épülete, amelynek száz kapuja, száz jogcíme csak arra volt jó, hogy a választók elől elzárja a magyar alkotmány dohos, fülledt termét, a régi választójog épülete nagy roppalással összeomlott. De nemcsak a választójog pusztult el a forradalom földrengésének hatása alatt. Egész város tűnt el a föld színéről : a magyar közjog régi, korhadt házakból épült városa, amelyben nem voltak világos, szellős háziak, nagy, széles utcák, amelyben nem volt fény, levegő Magyarország népe számára. A főrendiház É . — ki gondolt ma már erre a nagy kriptára, amelyben elmúlt századok halottal kormányozták az eleveneket? — a főrendiház megszűnik örökre. Az új magyar választójog, amelyik a nőknek több jogot ad, mint Európa legfejlettebb demokráciáinak, Svájcnak, Angliánál és Franciaországnak joga, lép a Tisza-féle választójog és a múmiák Főrendiháza helyébe. A cenzúra megszűnt, kaució nincs többé, a sajtót gúzsbakötő Tisza-féle törvény helyébe a legteljesebb sajtószabadság lép. Pár hónap múltva csodálattal emlékszünk vissza majd azokra az időkre, amikor rendőrök ültek a szocialista kongresszusok emelvényein, városi hivatalnokok vizsgálták a szakszervezetek ügyvitelét és a különböző minisztériumoktól kellett kikönyörögni egyesületek alapszabályainak engedélyezését. Az új Magyarország egyesülési és gyülekezési joga nem ismer rendőri felügyeletet, a felsőbb beavatkozást egyesületeink és gyülekezeteink fölött. Azok a külön törvények, amelyek Magyarország mezőgazdasági munkásságát még az elnyomott ipari munkásságnál is mélyebbre sülyesz ♦ették, a hírhedt rabszolgatörvény és derestörvény, lomtárba kerülnek. Látszólag a forradalom melegházában szökkent hirtelen sudárban a magyar demokrácia gyenge palántája. Voltaképp azonban ,a forradalom nagyon rövid idő alatt váltotta valósággá mindazt, amit a magyar szocialista párt agitációja évek hosszú során át érlelt Természetesen mindez nem történt volna meg a világháború szemleltető oktatása nélkül. A világháború a legkitűnőbb tanítónak, a legnagyobbszerűbben, ható agitátornak bizonyult. Megtanította anépet arra, mit jelent az, ha a tömegek sorsuk elintézését másokra bízzák. A tömegek vakon életüket és vagyonukat néhány hatalmas kezébe tették le. S ezek a tömegek életével, egészségével, minden erkölcsi és anyagi javaival úgy bántak, mintha nem is eleven és öntudatos lényekről, hanem vakon dobálható tárgyakról lenne szó. A forradalomnak demokráciája az abszolutizmus, az uralkodó önkény elvakult politikájának az ellenhatása volt. A tömegek fölébredtek, néhány perc alatt lerázták azokat a kötelességeket, amelyeket kábultságukban, dermedtségükben raktak rájk elnyomóik. A tömeg forradalmi öntudatra ébredése hasonlít Gulliverneka törpék országában való fölébredéséhez. Fölébred és érzi, hogy álmában a kötelékek nagy, csomójával láncolták le apró ellenségei. Néhány rándulás és a kötelékekből kiszabadítja magát. A néptömeg óriását nem hisszük, hogy a jövőben sikerülni fog az elnyomók kis rétegének, az eddigi uralom törpéinek lebilincselnie. A forradalom gyors folyamatának, úgy látszik, megdönthetetlen nagy eredménye, hogy a magyar feudalizmust sikerült pár nap alatt eltemetnie és helyébe a legteljesebb demokráciát ültetnie. Csak ez a demokrácia lehet a belső és külső társadalmi fejlődés előrevivője. A forradalom demokratikus vívmányai nélkül nem lehetne a munkásosztály részére megteremteni azt a tömérdek gazdasági és kulturális előnyt, amit csak szabad országok dolgozó osztályai vívhatnak ki a maguk számára. Csak a legteljesebb demokrácia birkózik meg a nagybirtok, a nagyipari és a banktőke fojtogató hatalmával. Csak a népek nagykorúvá válása, demokratikus átalakulása teremtheti meg a nemzetek békés szövetségét. A demokrácia tiszta, napfényes levegőjében gyógyulhatnak csak meg a nemzetiségi kérdésnek a régi rendszer dohos, sötét szobáiban keletkezett genyes sebei. A forradalmi Magyarország nem tűri majd, hogy legyenek polgárai, akiknek kevesebb joguk van azért, mert nem a magyar nyelven nevelték őket. Éljenek a magyar nemzetiségek akár magyar, akár más területen, mi a szabad kulturális és gazdasági fejlődésük hívei vagyunk. Természetesn a demokrácia szabad fejlődést és nem lemondást jelent. Ugyanezt követeljük mi a magunk számára is. A forradalom pár perc alatt szabaddá tette az utat Magyarország népe számára. És mi hisszük, hogy a politikai szabadság edző, erős levegőjében a magyar nép erkölcsi és gazdasági erőinek növekedése néhány év alatt be fogja hozni évszázadok mulasztásait. (1) • ■■ - *■ •’- . ’• . . .. • ................ . . A PASSAIC OSZTRÁK LEVÉL BERNARD SHAWM (A Liberatorból.) Megküldtük Bernard Shawnak a‘Liberator egy példányát, amely “A szólásszabadság kalandjai” című cikket tartalmazza és amely arról szólt, hogy valakit Detroitban azért zártak el négy napra, mert a villamoskocsiban Bernard Shaw könyvét, az “Unsocial Socialists”-et olvasta, itt közöljük válaszát: “Önöknek igazságosaknak kell lenniök, azt nem kivonhatják, hogy dicsőség és szabadság egyszerre létezzenek. Éppen úgy, mint ahogy az is lehetetlen, hogy forradalom és szabadság létezzék egy és ugyanazon időben. A német császár alatt Liebknechttel különösen enyhén bántak (négy évi fogházra ítélték el elsőfokú hazaárulásért), míg azokat az amerikaiakat, akik a George Washington elveiért küzdöttek, élethossziglani bebörtönözéssel büntették. A forradalom pedig megölte Lidbknechtset és úgy bánt el Rosa Luxemburggal,mint ahogy a francia szeptembris- iták tettek Lamballe hercegnővel. Négy nap azért, mert valaki az I " An Unsocial Sociast”-et olvasta, nagyon is enyhe büntetés. Gondolják,csak meg, mit kapott volna ez az illető, ha az Új Szövetség olvasásán kapták volna rajta?” (2 ) A kémkedési törvények eltörlését szorgalmazzák Taja * master of New York on February 28, JL:* 19, as required by the Act of October ” ALBANY, febr. 28. — A képviselőház igazságügyi bizottsága által tartott nyilvános kihallgatáson, amelyet Claessens és Solomon szocialista képviselők rezoluciói ügyében tartott a bizottság, a kémkedési és hasonló kivételes törvények visszavonását és a joritikai és munkásfoglyok kiszabadítását sürgették. A rezoluciók mellett beszéltek: Norman Thomas, a Fellowship of Reconciliation részéről; Albert De Silver, a Civil Liberties Bureau igazgatója; Fred Biedenkapp, a Brotherhood of Metal Workers és a Workers’ National Council nevében és Simon Schächter, a Workers’ Defense Union nevében. A szónokok körülbelül egy millió szervezett tagság nevében beszéltek. Ezenkívül leveleketolvastak fel a bizottság előtt, amelyekben kedvező döntést kértek a rezoluciók ügyében -John Holmes, a Church of the Messiah papja, dr. Judah I.. Mágnes rabbi new Yorkból, dr. Percy Stickner Grant, Robert Lewitt és mások. Claessens képviselő nyitotta meg beszédével a kihallgatást és megmagyarázta,hogy kiket neveznek politikai foglyoknak. Solomon kijelentette, hogy a legiszlatúra a rezoluciók elfogadásával hathatós támogatást nyújtana azoknak a kongresszusi képviselőknek, akik Washingtonban ugyanezt a harcot folytatják. Dr. Thomas rámutatott a nép elkeseredett hangulatára, amelyet azok a viszonyok okoznak, amelyeket a szóban forgó rezoluciók meg akarnak szüntetni. A háború ellenzőire kiszabott büntetésekről beszélve, dr. Thomas a következőket jelentette ki: “Sajnálatos dolog, hogy a demokráciában, mint a mienk, oly kevés bizalmunk van a népben, hogy húsz évre börtönözzük be az embereket csak azért, mert kifejezik a véleményüket.” Azt mondotta még, hogy a szocialista képviselők, ha agitátorok lennének, akik csak elégedetlenséget akarnak szítani, akkor sokkal jobb szolgálatot tennének a céljuknak, ha a kémkedési törvényeket zavartalanul engednék működni és nem tennének kisérletet a politikai foglyok kiszabadítására. “A kémkedési törvények alapján egyetlen német kémet vagy ügynököt sem ítéltek el — mondotta Albert Del Silver. — Az ítéletek kétharmad részét magánbeszélgetések alkalmával tett nyilatkozatokra alapították. Az ítéletek rosszabbak, mint bármely hadviselő államnak az ítéletei; egyes esetekben 85—40 évre ítéltek el embereket. Körülbelül 400 öntudatos ellentálló közül mintegy nyolcat ítéltek csak el 10 évnél kevesebb büntetésre.” Fred Biedenkapp kijelentette, hogy a munkásszervezetek között, ha voltak is a háború alatt különböző vélemények, most egyetértenek abban a követelésben, hogy a politikai foglyok fölmentessenek és a szájkosár-törvények visszavonassanak. “Most vége a háborúnak és semmi ok sincs e törvények további fenmaradására. F. törvények veszélyesek a munkásságra, mert a munkásság ellenségei fel akarják ellenük használni a kivé-teles törvényeket.” (4) r ? r V> 5. IWiPPUP^PIll11 W* w■p*WPPW!li '■ Szaporítják a renddőrséget, mert ‘‘nem bírnak a sztrájkolókkal.” Működik már az A. F. of L. is. A passaici, garfieldi és cliftoni szövőmunkások a legutóbbi napokig zavartalanun folytatták a picketelést a gyárak előtt. Arendőrség csak az utóbbi napokban kezdett el zavarogni, amikor a sztrájkolók még a gyári tűzoltókat is rábeszélték, hogy csatlakozzanak soraikhoz. A rendőrfőnök és a gyárosok állítása szerint a sztrájkolók “elfogták” a tűzoltókat és a rendőrség csekély számánál fogva “nem birt. a sztrájkolókkal”. Tehát a rendőrfőnök értekezletet tartott a polgármesterrel és elhatározták, hogy még egyszer figyelmeztetik a sztrájkolókat: ne gyülekezzenek a gyárak előtt, továbbá elhatározták, hogy a rendőrség számát huszonöttel fogják szaporítani. Úgy látszik, a rendőrség zavargásra készül. A sztrájkolóknak nincsokuk arra, hogy erőszakoskodjanak, mert hiszen nem dolgozik a gyárakban senki sem. Azonban más oldalról fenyegeti komolyc széle asztrájkot. Megjelent Passaicon a United Textile Workers alelnöke, McMahon, hogy a már megszervezett munkásokat újra megszervezze. A sztrájkolók közt eddig példás összetartás volt. McMahon most az orsó-beállító munkásokat igyekszik ara bírni, hogy csatlakozzanak a U. T. W.-hez, amely az American Federation of Laboréhoz tartozik. Ha McMahon terve sikerük az eredmény előre látható. A “polgárok bizottsága”, amelyet a polgármester nevezett, ki, s még nem adta föl a reményit, hogy megegyezést hoz létre a gyárosok és ,a munkások között. Legutóbb fölszólította a sztrájkbizottságot, hogy ruháztassék fel teljhatalom- mal, azaz, mivel a gyárosok és a munkások nem tudnak megegyez- ni, állapodjanak meg abban, hogy, a “polgárok bizottága” hozzon döntést és az kötelező legyen úgy, a gyárosokra, mint a munkásokra. A sztrájkbizottság kijelentette,1, hogy ilyen hatalmat nem ruházhat ki a polgárok bizottságára a sztrájjkkórók engedélye nélkül. A munkások eddig egy unionban voltak, tekintet nélkül arra, hogy a munkások milyen munkát végeztek a gyárakban. Ha az A. F. of L.-nek sikerül kiszakítani előbb az egyik,aztán a másik szakmát, a munkások egységének vége. Mihelyt egy részük aláveti magát az A. F. of L. juriszdikciójának, a munkáshadnagyok megkötik a paktumot a gyárosokkal és megtörettik a sztájkot. Ez már megtörtént egyszer Passaicon és ha a sztrájkolok nem lesznek elég óvatosak, újra meg fog történni. A cipőkészítő munkások sztrájkja A csupőmunkások sztrájában tegnap változás állott be. A Goodyear Shoemakers Protective Association első és második tokaija csütörtökön este a brooklyni Labor Lyceumban gyűlést tartott a helyzet megbeszélésére. E szervezet általában mindig amunkaadókkal való jó viszonyt ápolgatta, még akkor is, ha ez az eljárás a munkások érdekeit sértette. A 2. local azonban az elmúlt kedden a United Shoe Workers Union-nal megegyezésre jutott, amelynek énelmében, csak együttesen kötnek szerződést, vagy lépnek megállapodásra a munkaadókkal. A csütörtöki gyűlésen bejelentették, hogy körülbelül egy tucatnyi független munkaadó már hajlandó megadni a sztrájkolók követeléseit. Az 1. localba tartozó masiniszták azonban ezt visszautasították, ámbár a visszautasításra semmi ok nem volt. Nyilvánvaló lett, hogy a Goodyear Union, x. számú localja inkább a másik munkásszervezet, mint a munkaadók ellen harcol, amire a 2. local tagjai vonultak a gyűlésteremből, az 1. locallal minden közösséget megtagadtak és csatlakoztak a Shoe Workers Union-hoz. Tegnap óta tehát a Goodyear Assen-nek csupán egy localja van, mert a többi szakmabeli munkások a United-del olvadtak össze. A harc a munkaadók ellen tovább folyik. Egynéhány gyár már teljesítette a követeléseket, így például a 220 Washington streeten levő Weissman műhely, ahová a Goodyear Union-ba szervezett munkások is visszatértek. A Goodyear-szervezet tagjai a tisztviselőség minden ígérgetése és fenyegetése ellenére is csatlakoztak a Unitul Shoe Workers Union-hoz, amely engesztelhetetlen harcot folytat a kapzsi munkaadók ellen. A clevelandi carpenterek A United Brotherhood of Carpenters and Joiners of America 1180. számú szervezetének a pénz- ügyi titkára az alábbi sorok köz- lésére kért fel bennünket: Cleveland, feb. 211. Az “Előre” Szerkesztőségének, New York City. Tisztelt Szerkesztőség! Az “Előre” február 15-iki számában “Az amerikai magyarok ügyéből magánügyet csinálnak" cím alatt megjelent esetről a clevelandi “Szabadság’* is megemlékezik és február 17-iki számában ezeket írja: “Két kárpenter állított be a minap a clevelandi Egyesült Magyar Egyletek gyűlésére. Az ajtónál megkérdezték őket: Mit akarnak az urak ? — Mi kérem kárpenterek vagyunk, —• mondották a maguk igazolására. — Nagyon szép önöktől, hogy kárpenterek, de a Kossuth ünnepélyén nem épitettünk állvá-jnyokat... és ezzel az ajtónak nevezett kárpentermü. becsukó-1 dott a zavarba jutott kárpen- • terek orra előtt. * , 1 ! ' Valóban erre szükség volt,.1 j hogy múltkori tudósításunk kie- i egészítést nyerjen. Az a fogadta- , tás, amelyben az E. M. E. részé jéről részesültünk, valóban zavarban hozott nemcsak bennünket, ha- .nem a betegsegélyt és a pártszervezet küldötteit is. De nem is csoda. Nekünk volt már ugyan: dolgunk a hazai tizen,hárompróbás politikai stréberekkel is, de azok jókal szemben nem jöttünk zavar-s, ha, mert azok nem voltak olyan is szemérmetlenek, mint amerikai - magyar kollegáik. Ezekkel az urakkal szemben zavarba jött volna minden becsületes, jóhiszemű ember, — de nem jött zavar- , ha a Szabadság riportere, aki ■ az egész ügyből egy nagyon rö-vid, de annál ostobább viccet esi-} vált. " Csak vicceljenek, urak! Csak . fűzzenek gúnyt a kárpenterekből, meg a többi kérges tenyerű ma- ’ gyar munkásból. De ne felejtsék el, hogy ezek a magyar munka- sok az egész országban ébredőben vannak és a viccelődő, fosztogató uraknak nagyon komoly választ, 5 j fognak adni. I 0 1 i I Addig pedig csak vicceljenek! A “két kárpenter’’. iffYYtyY T j 8 magyarok legkevesebb magyar FOGORVOSA BRIDGEPORTON, akinek jó hírneve nemcsak Bridgeporton van elterjedve, hanem az egész Connecticut államban. Hogy magyar pácienseimet megkíméltem, a Main és Fairfield Ave. sarkán levő fogorvosi irodámba való fáradságos járkálástól, tehát egy újabb műtermet nyitottam a STATE STREET és CLINTON AVE. SARKÁN, ahol pácienseimet személyesen kezelem reggel 9-től este 9-ig. Minden munkát a legjutányosabb áron készítek és érte garantálok. Főiroda Fiókiroda: 99 FAIRFTELL AVE.________1217 STATE ST. col. Clinton Ave. t xx :.y>: irxxxxz zxrzxxx xzxxxx t tx? 7, zxxxxzxxxxxxxxixxxxxXj 0 ----C Nálam a FONOGRÁFOT Sj szerezzen be és LEMEZEKET készpénz- H -fgjgi grt vagy részletfizetésbe, nem különben legszebb 3 ! Sí kivitelű pénztárcát, esernyőt, képet, képrámát, JasMSBi NT kézi vagy utazótáskát, stb., amelyeket bő váj ! !$Jí lasztikban tartok raktáron.— Eladok fonográf * 19 részeket. Javításokat pedig jótállás mellett esz- H mm..’nagy IMRE j Jl 1212 FIRST AVE., a 65. és 66. utcák között, g 4 y Telefon: Plaza 6099. ^XXXXXXXXXXXTrXXXTZXXXXTXXXrXXXXXXXXXXXXXXJXtXXaÉBB M A KORONA ÉRTÉKÉNEK CSÖKKENÉSE 1 AZ ARANY VÁSÁRLÁSI KÉPESSÉGE | Trta: STEINER LAJOS. , 1 Az arany nemzetközi érték. Mindenütt és mindenkor elfogadják fizetésül. A papírpénz értéke gyakran változik. Sokszor csökken, néha teljesen elvesz, mint a Kossuth-bankóé vagy a Confederate papírpénzéi Az osztrák-magyar korona pénzt most mintegy öt dollárért kínálják száz koronánként a semleges államokban és valószínű,hogy még olcsóbb is lesz az. Érc-alap és nevezetesen az aranytartalék-alap hiánya és az osztrák-magyar monarchia rengeteg összegű adóssága, valamint a háború okozta hitel csökkenése, majdnem teljesen értéktelenné tették a korona papírpénzt. Akiknek az amerikai bankároknál koronabetétjük van, készek lehetnek rá, hogy az általuk befizetett, száz koronánkénti 16, 18, sőt több dollárért is, ha addig dollárban vissza nem vonják a letétpénzüket, olyan száz koronát kapnak a háborúután, amelyet öt, négy, sőt kevesebb dollárért is megvásárolhatnak. Az Egyesült Államokban a bankhitelnek hat és háromnegyed -százalék arany képezi az alapját. Bankjainak mintegy 1900 millió dollárnyi aranya van ,ezen az aranyértékalapon nyugszik a betétek és egyéb bankhitelnek mintegy 28 ezer millió dollárnyi összege. Az amerikai kereskedelmi hitelösszeg mekkoraságát még megközelítőleg sem lehet meghatározni, erre vonatkozó statisztika nem kapható. Az osztrák-magyar napirpénz ércalapja a háborít előtt is alig fél százalék volt, azóta pedig szünet nélkül dolgozik a bankóprés. A kibocsátott koronapénznek most már igen kicsiny a tényleges értéke, vele vásárolni alig lehet és lehetséges, hogy egy idő múlva teljesen elveszíti a vásárlási képességét. Áruért vásárolni árut, cserekereskedés. Modern emberek pénzért vásárolnak. De a pénz is áru és a kereslet és kínálat határozzák meg az értékét normális körülmények közt. Az ércalap hiánya, túlságos adósság, fizetési képtelenség, elveszített háború, hadisarc, a bevételi források kiapadása azonban teljesen értékvesztetté teszik a papírpénzt. Ez utóbbi tényezők teszik értéktelenné az osztrák-magyar papírpénzt most. A háború előtt egy véka búza ára körülbelül egy dollár vagy öt korona volt. Egy év előtt a kereslet által a véka búza ára két dollár és ötven cent lett. A kelendőség következtében, nem pedig az amerikai pénz értékének acsökkenése által következett be ez az árváltozás. Ugyanakkor azonban 12 korona s 50 fillérért már nem lehetett az egy véka búzát megvásárolni, sőt ötven koronáért is alig, mert a korona pénz már akkor elvesztette értékének majdnem a négyötödét. Ugyanakkor azonban a véka búzát meg lehetett vásárolni 12 korona és ötven fillér aranypénzért, mert az arany értéke nem csökkent. A közvélemény azt hiszi az osztrák-magyar papírpénzről, a koronáról, hogy annak az értéke még kisebb lesz ezután, ezért tehát csak meg olcsó áron fogadják el a spekulánsok, maga a közönség már alicg hajlandó fizetésül elfogadni. Ellenben az aranypénzt elfogadják akármilyen nemzet vezette is azt, mert az aranynak megmaradt a tényleges vásárlási képessége, sőt a mostani zivataros időben szívesebben fogadják el fizetésül, mint más pénzt. A kereseti forrás, föld és élelem elégtelen odaát most. A visszavándorló a kevésnek is egy részétől fosztja meg az ottmaradt lakosság -ágot. Azoknak pedig most nagyobb szükségük van minden kaphatóra, mint a málban bármikor. A rossz, állapotokat rontja még rosszabbra az, aki mostanában visszavándorol. Aki Európa népének ártani nem kivan, az maradjon itt. Ha azonban mindennek dacára viszm szavándorol vagy pénzt kiván küldeni, úgy aranyat vigyen át vagy utalványoztasson át, mert az osztrák-magyar papírpénz vásárlási képessége oly kicsiny, hogy akármilyen olcsó áron adják is azt, alig éri meg az árát. A koronapénz a teljes értéket is elveszítheti a közel jövőben. Az aranypénz nincs kitéve ennek a veszély- nek. Az aranypénz értéke megmaradt, sőt Középeurópában még gyarapodott is annak a vásárlási képessége. x SPORT.I FELHÍVÁS A VÍVÓKHOZ. || A Magyar-Amerikai Atlétikai Kivi!) az elmúlt csütörtökön, február 27-én tartott negyedévi BM közgyűlésén az amerikai magyar sportélet egy igazán hézagpótló eszmét tett a magáévá. Tekinti- eéves számmal vannak közöttünk olyanok, akik a sportok egyik legnemesebbjének űzését, a vívást, az amerikai sajátos sport viszonyok folytán nélkülözni kény-telenek. Hogy a vívó sport, egy régóta nélkülözött és erősen óhajtott ága az itteni sportéletnek,t is bizonyította az a nagyszámú,lel-kes hangú felszólalás, amely arra késztette az atléták közgyűlését, hogy kimondja, miszerint a vivőszakosztály megteremtésséhez szükséges lépéseket tovább el nem odázza. A Magyar-Amerikai Atléta Klub szép klubhelyiséggel, torna- teremmel és felszereléssel rendel- J kezik. Csak akarni kell és tinni- iden sportsman könnyen megtaláltatotta a maga kedvenc szórak. - kását. Tudva ezt akörülményt, a taj közgyűlés megválasztott egy előkészítő bizottságot, amely ezúton fordul mindazokhoz akik a vivók nemes sportját, kultiválni óhajt-kívánatos, hogy minél több se- jllentkező legyen és akkor a vívást ! rövidesen a legnépszerűbb és leg-.W kedveltebb sporttá, tehetjük. Felkérjük ezért mindazokat, akik a vívás iránt érdeklődnek."A hogy keressék fel csütörtökön -S este a Hungarian-American Athletic Club helyiségét (Lenox Hal | Settlement, 511 East 69th Streets ) avagy forduljanak levélileg drip Winter V. Miklóshoz (406 East 5% 7®th St.). .