Előre, 1919. március (15. évfolyam, 2199-2225. szám)

1919-03-01 / 2199. szám

FORRADALMI ÁTALAKULÁS I ---------------------­ (A budapesti Népszava november 14. számából.) True tranelatlon f!le4 with the Poet- master of New York on February 28, 3 919, as required by the. Act October«», lbl/. ■ Milyen volt Magyarország igi98 októberében? Kisebbség, nem csak az ország lakosságának, hanem a lakosság elenyésző kisebbsé­gétől választott képviselőháznak a kisebbsége ült Magyarország kormányában. Kitől származtatta ez az elenyésző kisebbség, a We­k­erle—Szterényi-­clikk a maga óriás­i hatalmát? Egy embernek Magyarország koronás királyának szeszélyétől. A parlamentig erősebb volt a király akarata. De ennek a parlamentnek az erőtlen­s­ége nem volt csodálatraméltó. Ha erős lett volna, az lett volna csoda. Igen hosszú idő előtt választották. Választotta a népesség rendkívül szűk rétege. Nyilvánosan, azaz a csendőrszuronyok, a­­ szemérmetlen vesztegetés és a pálinkagőz hatása alatt. A Tisza féle a választójogi reform alapgondolata az volt, mint lehet a csend­őrszuronyok, a pálinka és a vesztegetés befolyását örökkévalóvá tenni. A magyar politikai élet nagy problémája a négy vagy a ha elemi kérdése volt. A sajtó a Tisza-féle sajtótörvény bilincseit nem is érezte, mert a háborús cenzúra még erősebb bilincseket rakott rá Az állampolgárok egyesületeire és gyűléseire a rendőri felügyelet nehezedett. A mezőgazdaság páriái valósággal középkori jobbágy törvények jármát nyögték. 1918 október 31. Ez a nap vízválasztója a régi és az új Ma­gyarországnak. A forradalom, ha főbb vívmányait csak pár nap múlva fogják is proklamálni, már ma mindenki tudja, mit jelent. A király, akinek szeszélyeit leste, rejtett gondolatait kutatta az egész magyar politikai élet, a király, a magyar politikának ez a kiszámít­hatatlanja, megszűnik uralkodni. Magyarország — pár hónappal ez­­előtt nem sokan álmodták — szabad köztársaság. A régi választó­jog furcsa, tekervényes épülete, amelynek száz kapuja, száz jogcí­me csak arra volt jó, hogy a választók elől elzárja a magyar alkot­mány dohos, fülledt termét, a régi választójog épülete nagy roppa­l­ással összeomlott. De nemcsak a választójog pusztult el a forra­dalom földrengésének hatása alatt. Egész város tűnt el a föld szí­néről : a magyar közjog régi, korhadt házakból épült városa, amely­ben nem voltak világos, szellős háziak, nagy, széles utcák, amely­­­­ben nem volt fény, levegő Magyarország népe számára. A főrendiház É . — ki gondolt ma már erre a nagy kriptára, amelyben elmúlt száza­dok halottal kormányozták az eleveneket? — a főrendiház megszű­nik örökre. Az­ új magyar választójog, amelyik a nőknek több jogot ad, mint Európa legfejlettebb demokráciáinak, Svájcnak, Angliánál és Franciaországnak joga, lép a Tisza-féle­ választójog és a múmiák Főrendiháza helyébe. A cenzúra megszűnt, kaució nincs többé, a saj­tót gúzsbakötő Tisza-féle törvény helyébe a legteljesebb sajtósza­badság lép. Pár hónap múltva csodálattal emlékszünk vissza majd azokra az időkre, amikor rendőrök ültek a szocialista kongresszusok emelvényein, városi hivatalnokok vizsgálták a szakszervezetek ügy­vitelét és a különböző minisztériumoktól kellett kikönyörögni egye­sületek alapszabályainak engedélyezését. Az új Magyarország egyesülési és gyülekezési joga nem ismer rendőri felügyeletet, a fel­sőbb beavatkozást egyesületeink és gyülekezeteink fölött. Azok a külön törvények, amelyek Magyarország mezőgazdasági munkás­ságát még az elnyomott ipari munkásságnál is mélyebbre sülyesz ♦ették,­ a hírhedt rabszolgatörvény és derestörvény, lomtárba kerül­nek. Látszólag a forradalom melegházában szökkent hirtelen sudár­­ban a magyar demokrácia gyenge palántája. Voltaképp azonban ,a forradalom nagyon rövid idő alatt váltotta valósággá mindazt, amit a magyar szocialista párt agitációja évek hosszú során át érlelt Természetesen mindez nem történt volna meg a világháború szem­leltető oktatása nélkül. A világháború a legkitűnőbb tanítónak, a legnagyobbszerűbben, ható agitátornak bizonyult.­ Megtanította a­­népet arra, mit jelent az, ha a tömegek sorsuk elintézését másokra bízzák. A tömegek vakon életüket és vagyonukat néhány hatalmas kezébe tették le. S ezek a tömegek életével, egészségével, minden er­kölcsi és anyagi javaival úgy bántak, mintha nem is eleven és ön­tudatos lényekről, hanem vakon dobálható tárgyakról lenne szó. A forradalomnak demokráciája az abszolutizmus, az uralkodó önkény elvakult politikájának az ellenhatása volt. A tömegek fölébredtek, néhány perc alatt lerázták azokat a kötelességeket, amelyeket ká­­bultságukban, dermedtségükben raktak ráj­k elnyomóik. A tömeg forradalmi öntudatra ébredése hasonlít Gullivernek­­a törpék orszá­gában való fölébredéséhez. Fölébred és érzi, hogy álmában a köte­lékek nagy, csomójával láncolták le apró ellenségei. Néhány rándu­lás és a kötelékekből kiszabadítja magát. A néptömeg óriását nem hisszük, hogy a jövőben sikerülni fog az elnyomók kis rétegének, az eddigi uralom törpéinek lebilincsel­nie. A forradalom gyors folyamatának, úgy látszik, megdönthe­te­tlen nagy eredménye, hogy a magyar feudalizmust sikerült pár nap alatt eltemetnie és helyébe a legteljesebb demokráciát ültetnie. Csak ez a demokrácia lehet a belső és külső társadalmi fejlődés elő­revivője. A forradalom demokratikus vívmányai nélkül nem lehet­ne a munkásosztály részére megteremteni azt a tömérdek gazdasági és kulturális előnyt, amit csak szabad országok dolgozó osztályai vívhatnak ki a maguk számára. Csak a legteljesebb demokrácia bir­kózik meg a nagybirtok, a nagyipari és a banktőke fojtogató hatal­mával. Csak a népek nagykorúvá válása, demokratikus átalakulása teremtheti meg a nemzetek békés szövetségét. A demokrácia tisz­ta, napfényes levegőjében gyógyulhatnak csak meg a nemzetiségi kérdésnek a régi rendszer dohos, sötét szobáiban keletkezett genyes sebei. A forradalmi Magyarország nem tűri majd, hogy legyenek polgárai, akiknek kevesebb joguk van azért, mert nem a magyar nyelven nevelték őket. Éljenek a magyar nemzetiségek akár ma­gyar, akár más területen, mi a szabad kulturális és gazdasági fej­lődésük hívei vagyunk. Természete­sn a demokrácia szabad fejlő­dést és nem lemondást jelent. Ugyanezt követeljük mi a magunk számára is. A forradalom pár perc alatt szabaddá tette az utat Magyaror­szág népe számára. És mi hisszük, hogy a politikai szabadság edző, erős levegőjében a magyar nép erkölcsi és gazdasági erőinek növe­kedése néhány év alatt be fogja hozni évszázadok mulasztásait. (1) • ■■ - *■ •’- . ’• . . .. • ................ . . A PASSAIC O­SZTRÁK LEVÉL BERNARD SHAWM (A Liberatorból.) Megküldtük Bernard Shawnak a‘Liberator egy példányát, amely “A szólásszabadság kalandjai” cí­­mű cikket tartalmazza és amely arról szólt, hogy valakit Detroit­­ban azért zártak el négy napra, mert a villamoskocsiban Bernard Shaw könyvét, az “Unsocial So­­cialists”-et olvasta, itt közöljük válaszát: “Önöknek igazságosaknak kell lenniök, azt nem kivonhatják, hogy dicsőség és szabadság egy­szerre létezzenek. Éppen úgy, mint ahogy az is le­hetetlen, hogy forradalom és sza­badság létezzék egy és ugyan­azon időben. A német császár alatt Liebknechttel különösen enyhén bántak (négy évi fogházra ítélték el elsőfokú hazaárulásért), m­íg azokat az amerikaiakat, akik a George Washington elveiért küz­döttek, élethossziglani bebörtönö­­zéssel büntették. A forradalom pedig megölte Lidbknechtset és­­ úgy bánt el Rosa Luxemburggal,­­mint ahogy a francia szeptembris- i­ták tettek Lamballe hercegnővel. Négy nap azért, mert valaki az I " An Unsocial Sociast”-et olvas­­­ta, nagyon is enyhe büntetés. Gon­dolják,csak meg, mit kapott volna ez az illető, ha az Új­ Szövetség olvasásán kapták volna rajta?” (2 ) A kémkedési törvények eltörlését szorgalmazzák Taja * master of New York on February 28, JL:* 19, as required by the Act of October ” ALBANY, f­ebr. 28. — A kép­viselőház igazságügyi bizottsága által tartott nyilvános kihallgatá­son, amelyet Claessens és Solo­mon szocialista képviselők rezo­­luciói ügyében tartott a bizottság, a kémkedési és hasonló kivételes törvények visszavonását és a j­or­­itikai és munkásfoglyok kiszaba­dítását sürgették. A rezoluciók mellett beszéltek: Norman Thomas, a Fellowship of Reconciliation részéről; Albert De Silver, a Civil Liberties Bureau igazgatója; Fred Biedenkapp, a Brotherhood of Metal Workers és a Workers’ National Council nevében és Simon Schächter, a Workers’ Defense Union nevében. A szónokok körülbelül egy millió szervezett tagság nevében beszél­tek. Ezenkívül leveleket­­olvastak fel a bizottság előtt, amelyekben kedvező döntést kértek a rezolu­ciók ügyében -John Holmes, a Church of the Messiah papja, dr. Judah I.. Mágnes rabbi new York­ból, dr. Percy Stickner Grant, Robert Lewitt és mások. Claessens képviselő nyitotta meg beszédével a kihallgatást és megmagyarázta,­­hogy kiket ne­veznek politikai foglyoknak. So­lomon kijelentette, hogy a legisz­­latúra a rezoluciók elfogadásával hathatós támogatást nyújtana azoknak a kongresszusi képvise­lőknek, akik Washingtonban ugyanezt a harcot folytatják. Dr. Thomas rámutatott a nép elkeseredett hangulatára, amelyet azok a viszonyok okoznak, ame­lyeket a­ szóban forgó rezoluciók meg akarnak szüntetni. A háború ellenzőire kiszabott büntetésekről beszélve, dr. Thomas a következőket jelentette ki: “Sajnálatos dolog, hogy a de­mokráciában, mint a mienk, oly kevés bizalmunk van a népben, hogy húsz évre börtönözzük be az embereket csak azért, mert kife­jezik a véleményüket.” Azt mon­dotta még, hogy a szocialista kép­viselők, ha agitátorok lennének, akik csak elégedetlenséget akar­nak szítani, akkor sokkal jobb szolgálatot tennének a céljuknak, ha a kémkedési törvényeket za­vartalanul engednék működni és nem tennének kisérletet­ a politikai foglyok kiszabadítására. “A kémkedési­ törvények alap­ján egyetlen német kémet vagy ügynököt sem ítéltek el —­ mon­dotta Albert Del Silver. —­ Az ítéletek kétharmad részét magán­beszélgetések alkalmával tett nyi­latkozatokra alapították. Az ítéle­tek rosszabbak, mint bármely had­viselő államnak az ítéletei; egyes esetekben 85—40 évre ítéltek el embereket. Körülbelül 400 öntu­datos ellentálló közül mintegy nyolcat ítéltek csak el 10 évnél kevesebb büntetésre.” Fred Biedenkapp kijelentette, hogy a munkásszervezetek között, ha voltak is a háború alatt külön­böző vélemények, most egyetérte­nek abban a követelésben, hogy a politikai foglyok fölmentessenek és a szájkosár-törvények visszavo­nassanak. “Most vége a háború­nak és semmi ok sincs e törvények további fenmaradására. F. törvé­nyek veszélyesek a munkásságra, mert a munkásság ellenségei fel­ akarják ellenük használni a kivé-­­teles törvényeket.” (4) r ? r V> 5. IWiPPUP^PIll11 W* w■p*WPPW!li '■ Szaporítják a renddőrséget, mert ‘‘nem bírnak a sztrájkolókkal.” Működik már az A. F. of L. is. A passaici, garfieldi és cliftoni szövőmunkások a legutóbbi na­pokig zavartalanun folytatták a picketelést a gyárak előtt. A­­rend­őrség csak az utóbbi napokban kezdett el zavarogni, amikor a sztráj­kolók még a gyári tűzoltókat is rábeszélték, hogy csatlakozzanak so­raikhoz. A rendőrfőnök és a gyárosok állítása szerint a sztrájkolók “elfogták” a tűzoltókat és a rendőrség csekély számánál fogva “nem­ birt. a sztrájkolókkal”. Tehát a rendőrfőnök értekezletet tartott a polgármesterrel és elhatározták, hogy még egyszer figyelmeztetik a sztrájkolókat: ne gyülekezzenek a gyárak előtt, továbbá elhatározták, hogy a rendőr­ség számát huszonöttel fogják szaporítani. Úgy látszik, a rendőrség zavargásra készül. A sztrájkolóknak nincs­­okuk arra, hogy­­ erőszakoskodjanak, mert hiszen nem dolgozik a gyárakban senki sem. Azonban más ol­dalról fenyegeti komoly­­­c széle a­­sztrájkot. Megjelent Passaicon a United Textile W­orkers­ alelnöke, Mc­Mahon, hogy a már megszervezett munkásokat újra megszervezze. A sztrájkolók közt eddig példás összetartás volt. McMahon most az orsó-beállító munkásokat igyekszik ara bírni, hogy csatlakozza­nak a U. T. W.-hez, amely az American Federation of Laboréhoz tartozik. Ha McMahon terve sikerük az eredmény előre látható. A “polgárok bizottsága”, ame­l­­yet a polgármester nevezett, ki, s még nem adta föl a reményit, hogy megegyezést hoz létre a gyárosok­­ é­s ,a munkások között. Legutóbb­­ fölszólította a sztrájkbizottságot, hogy ruháztassék fel teljhatalom-­ mal, azaz, mivel a gyárosok és a munkások nem tudnak megegyez-­ ni, állapodjanak meg abban, hogy, a “polgárok bizottága” hozzon­ döntést és az kötelező legyen úgy, a gyárosokra, mint a munkásokra.­­ A sztrájkbizottság kijelentette,1, hogy ilyen hatalmat nem ruházhat ki a polgárok bizottságára a sztráj­jk­kórók engedélye nélkül. A munkások eddig egy union­ban voltak, tekintet nélkül arra, hogy a munkások milyen munkát végeztek a gyárakban. Ha az A. F. of L.-nek sikerül kiszakítani előbb az egyik,­­aztán a másik szakmát, a munkások egységének vége. Mihelyt egy részük aláveti magát az A. F. of L. juriszdikció­­jának, a munkáshadnagyok meg­kötik a paktumot a gyárosokkal és megtörettik a sztájkot. Ez már megtörtént egyszer Passaicon és ha a sztrájkolok nem lesznek elég óvatosak, újra meg fog történni. A cipőkészítő munkások sztrájkja A csupőm­unkások sztrájában tegnap változás állott be. A Goodyear Shoemakers Protective Association első és második tokai­ja csütörtökön este a brooklyni Labor Lyceumban gyűlést tartott a helyzet megbeszélésére. E szervezet általában mindig a­­munka­adókkal való jó viszonyt ápolgatta, még akkor is, ha ez az eljárás a munkások érdekeit sértette. A 2. local azonban az elmúlt kedden a United Shoe Workers Union-nal megegyezésre jutott, amelynek énelmében, csak együttesen kötnek szerződést, vagy lépnek megál­lapodásra a munkaadókkal. A csütörtöki gyűlésen bejelentették, hogy körülbelül egy tucat­nyi független munkaadó már hajlandó megadni a sztrájkolók követe­léseit. Az 1. localba tartozó masiniszták azonban ezt visszautasítot­ták, ámbár a visszautasításra semmi ok nem volt. Nyilvánvaló lett, hogy a Goodyear Union, x. számú localja inkább a másik munkás­­szervezet, mint a munkaadók ellen harcol, amire a 2. local tagjai­­ vonultak a gyűlésteremből, az 1. locallal minden közösséget megta­gadtak és csatlakoztak a Shoe Workers Union-hoz. Tegnap óta te­hát a Goodyear Assen-nek csupán egy localja van, mert a többi szak­mabeli munkások a United-del olvadtak össze. A harc a munkaadók ellen tovább folyik. Egynéhány gyár már teljesítette a követeléseket, így például a 220 Washington streeten levő Weissman műhely, ahová a Goodyear Union-ba szervezett mun­kások is visszatértek. A Goodyear-szervezet tagjai a tisztviselőség minden ígérgetése és fenyegetése ellenére is csatlakoztak a­ Unitul Shoe Workers Union-hoz, amely engesztelhetetlen harcot folytat a kapzsi munkaadók ellen. A clevelandi carpenterek A United Brotherhood of Car­penters and Joiners­ of America 1180. számú szervezetének a pénz-­ ügyi titkára az alábbi sorok köz-­ lésére kért­ fel bennünket: Cleveland, feb. 211. Az “Előre” Szerkesztőségének, New York City.­ Tisztelt Szerkesztőség! Az “Előre” február 15-iki szá­mában “Az amerikai magyarok ügyéből magánügyet csinálnak" cím alatt megjelent esetről a cle­velandi “Szabadság’* i­s megem­lékezik és február 17-iki számá­ban ezeket í­rja: “Két kárpenter állított be a minap a clevelandi Egyesült­ Magyar Egyletek gyűlésére. Az ajtónál megkér­dezték őket: Mit akarnak az­ urak ? — Mi kérem kárpenterek va­gyunk, —• mondották a maguk igazolására. — Nagyon szép önöktől, hogy kárpenterek, de a Kossuth ün­nepélyén nem épitettünk állvá-j­nyokat... és ezzel az ajtónak­ nevezett kárpentermü. becsukó-1­­ dott a zavarba jutott kárpen- • terek orra előtt. * , 1 ! ' Valóban erre szükség volt,.1 j hogy múltkori tudósít­ásunk kie- i e­gészítést nyerjen. Az a fogadta- , tás, amelyben az E. M. E. részé­ jé­ről részesültünk, valóban zavarban­­ hozott nem­csak bennünket, ha- .­nem a betegsegélyt­ és a párt­­­szervezet küldötteit is. De nem is­ csoda. Nekünk volt már ugyan:­ dolgunk a hazai tizen,hárompróbás­­ politikai stréberekkel is, de azok­ jó­kal szemben nem jöttünk zavar-s, ha, mert azok nem voltak olyan is szemérmetlenek, mint amerikai - magyar kollegáik. Ezekkel az­­ urakkal szemben zavarba jött­­ volna minden becsületes, jóhisze­­­­mű­ ember, — de nem jött zavar- , ha a Szabadság riportere, aki ■ az egész ügyből egy nagyon rö-­­­vid, de annál ostobább viccet esi-} vált. "­­ Csak vicceljenek, urak! Csak . f­űzzenek gúnyt a kárpenterekből,­­ meg a többi kérges tenyerű ma- ’ gyar munkásból. De ne felejtsék el, hogy ezek a magyar munka-­­ sok az egész országban ébredőben­­ vannak és a viccelődő, fosztogató­­ uraknak nagyon komoly választ, 5 j fognak adni. I 0 1 i I Addig pedig csak vicceljenek!­­ A “két kárpenter’’. iffYYtyY T j 8 magyarok legkevesebb magyar FOGORVOSA BRIDGEPORTON, akinek jó hírneve nemcsak Bridgeporton van elterjedve, hanem az egész Connecticut államban. Hogy magyar pácienseimet megkíméltem, a Main és Fairfield Ave. sarkán levő fogorvosi irodámba való fáradságos járkálástól, tehát egy újabb műter­met nyitottam a STATE STREET és CLINTON AVE. SARKÁN, ahol pácienseimet személyesen kezelem reggel 9-t­ől este 9-ig. Minden munkát a legjutányosabb áron készítek és érte garan­tálok. Főiroda­ Fiókiroda: 99 FAIRFTELL AVE.________1217 STATE ST. col. Clinton Ave. t xx :.y>: irxxxxz zxrzxxx xzxxxx t tx? 7, zxxxxzxxxxxxxxixxxxxXj 0 ----C Nálam a FONOGRÁFOT Sj szerezzen be és LEMEZEKET készpénz- H -fgjgi grt vagy részletfizetésbe, nem különben legszebb 3 ! Sí kivitelű pénztárcát, esernyőt, képet, képrámát, J­­­asMSBi NT kézi vagy utazótáskát, stb., amelyeket bő vá­­j ! !$Jí lasztikban tartok raktáron.— Eladok fonográf­ * 19 részeket. Javításokat pedig jótállás mellett esz- H mm..’nagy IMRE j Jl 1212 FIRST AVE., a 65. és 66. utcák között, g 4 y Telefon: Plaza 6099. ^XXXXXXXXXXXTrXXXTZXXXXTXXXrXXXXXXXXXXXXXXJXtXXaÉBB M A KORONA ÉRTÉKÉNEK CSÖKKENÉSE 1 AZ ARANY VÁSÁRLÁSI KÉPESSÉGE | Trta: STEINER LAJOS. , 1 Az arany nemzetközi érték. Mindenütt és mindenkor elfogad­­ják fizetésül. A papírpénz értéke gyakran változik. Sokszor csök­ken, néha teljesen elvesz, mint a Kossuth-bankóé vagy a Confede­rate papírpénzéi Az­ osztrák-ma­gyar korona pénzt most mintegy ö­t dollárért kínálják száz koro­nánként a semleges államokban és valószínű,hogy még olcsóbb is lesz az. Érc-alap és nevezetesen az arany­tartalék-alap hiánya és az osztrák-magyar monarchia renge­teg összegű adóssága, valamint a háború­ okozta hitel csökkenése, majdnem teljesen értéktelenné tet­ték a korona papírpénzt. Akiknek az amerikai bankároknál korona­betétjük van, készek lehetnek rá, hogy az általuk befizetett, száz koronánkénti 16, 18, sőt több dol­lárért is, ha addig dollárban vissza nem vonják a letétpénzüket, olyan száz koronát kapnak a háború­­után, amelyet öt, négy, sőt keve­sebb dollárért is megvásárolhat­nak. Az Egyesült Államokban a b­ank­hitelnek hat és háromnegyed -százalék arany képezi az alapját. Bankjainak mintegy 1900 millió dollárnyi aranya van ,ezen az aranyértékalapon nyugszik a betétek és egyéb bankhitelnek mintegy 28 ezer millió dollárnyi összege. Az amerikai kereskedel­mi hitelösszeg mekkoraságát még megközelítőleg sem lehet megha­tározni, erre vonatkozó statisztika nem kapható. Az osztrák-magyar napirpénz ércalapja a háborít előtt is alig fél százalék volt, azóta pe­dig szünet nélkül dolgozik a ban­­kóprés. A kibocsátott korona­pénznek most már igen kicsiny a tényleges értéke, vele vásárolni alig lehet és lehetséges, hogy egy idő múlva teljesen elveszíti a vá­sárlási képességét. Áruért vásárolni árut, csereke­reskedés. Modern emberek pénz­ért vásárolnak. De a pénz is áru és a­ kereslet és kínálat határozzák meg az értékét normális körülmé­nyek közt. Az ércalap hiánya, túl­ságos adósság, fizetési képtelen­ség, elveszített háború, hadisarc, a bevételi források kiapadása azonban teljesen értékvesztetté te­szik a papírpénzt. Ez utóbbi té­nyezők teszik értéktelenné az osz­­trák-magyar papírpénzt most. A háború előtt egy véka búza ára körülbelül egy dollár vagy öt korona volt. Egy év előtt a keres­let által a véka búza ára két dol­lár és ötven cent lett. A kelendő­ség következtében, nem pedig az amerikai pénz értékének a­­csök­kenése által következett be ez az­ árváltozás. Ugyanakkor azonban 12 korona s 50 fillérért már nem lehetett az egy véka búzát meg­vásárolni, sőt ötven koronáért is alig, mert a korona pénz már ak­kor elvesztette értékének majdnem a négy­ötödét. Ugyanakkor azon­ban a véka búzát meg lehetett vá­sárolni 12 korona és ötven fillér aranypénzért, mert az arany érté­ke nem csökkent. A közvélemény azt hiszi az osz­trák-magyar papírpénzről, a ko­ronáról, hogy­ annak az értéke még kisebb lesz ezután, ezért tehát csak meg olcsó áron fogad­ják el a spekulánsok, maga a közönség már alicg hajlandó fizetésül elfo­gadni. Ellenben az aranypénzt el­fogadják akármilyen nemzet ve­zette is azt, mert az aranynak megmaradt a tényleges vásárlási képessége, sőt a mostani zivataros időben szívesebben fogadják el fi­zetésül, mint más pénzt. A kereseti forrás, föld és élelem elégtelen odaát most. A visszaván­­dorló a kevésnek is egy részétől­­ fosztja meg az ottmaradt lakosság -á­got. Azoknak pedig most nagyobb szükségük van minden kaphatóra, mint a málban bármikor. A rossz, állapotokat rontja még rosszabbra az, aki mostanában visszavándo­rol. Aki Európa népének ártani nem kivan, az maradjon itt. Ha azonban mindennek dacára visz­­­m szavándorol vagy pénzt kiván kül­deni, úgy aranyat vigyen át vagy utalványoztasson át, mert az osz­trák-magyar papírpénz vásárlási képessége oly kicsiny, hogy akár­milyen olcsó áron adják is azt, alig éri meg az árát. A korona­pénz a teljes értéket is elveszít­heti a közel jövőben. Az arany­pénz nincs kitéve ennek a veszély-­­ nek. Az aranypénz értéke megma­radt, sőt Középeurópában még gyarapodott is annak a vásárlási­­ képessége. x SPORT.­I FELHÍVÁS A VÍVÓKHOZ. || A Magyar-Amerikai Atléti­kai Kivi!) az elmúlt csütörtökön, február 27-én tartott negyedévi BM közgyűlésén az amerikai magyar­­ sportélet egy igazán hézagpótló­­ eszmét tett a magáévá. Tekinti- e­éves számmal vannak közöttünk olyanok, akik a sportok egyik legnemesebbjének ű­zését, a ví­vást, az amerikai sajátos sport vi­szonyok folytán nélkülözni kény-­­­telenek. Hogy a vívó sport, egy­­ régóta nélkülözött és erősen óhaj­tott ága az itteni sportéletnek,­­t is bizonyította az a nagyszámú,­­lel-­­­kes hangú felszólalás, amely arra késztette az atléták közgyűlését,­­­ hogy kimondja, miszerint a vivő­­­szakosztály megterem­tésséhez­­ szükséges lépéseket tovább el­­ nem odázza. A Ma­gyar-Am­erikai Atléta­­ Klub szép klubhelyiséggel, torna-­­ teremmel és felszereléssel rendel- J kezik. Csak akarni kell és tinni- i­den sportsman könnyen megtalál­­tato­tta a maga ke­dvenc szórak. -­­ kását. Tudva ezt a­­körülményt, a taj közgyűlés megválasztott egy elő­­készítő bizottságot, amely ezúton­­ fordul mindazokhoz akik a vivó­k nemes sportját, kultiválni óhajt-kívánatos, hogy minél több se- j­l­lentkező legyen és akkor a vívást ! rövidesen a legnépszerűbb és leg-.W kedveltebb sporttá, tehetjük. Felkérjük ezért mindazokat, a­­kik a vívás iránt érdeklődnek."A hogy keressék fel csütörtökön -S este a Hungarian-American Ath­­­letic Club helyiségét (Lenox Hal | Settlement, 511 East 69th Streets ) avagy forduljanak levélileg drip Winter V. Miklóshoz (406 East 5% 7®th St.). .

Next