Előre, 1919. április (15. évfolyam, 2227-2254. szám)

1919-04-01 / 2227. szám

• % m íjtóSfr...............—- --....................~ -s -------- ■, ■ -------­A SZOCIALISTA PÁRT ELŐFIZETÉSI ÁRAK ________ W-/ I** ambrtriai hágták aw—*—*—*-.TM* •«»» ■^frT^iffTT»"ri«t«L■ '~'nfiiirirnnii I vunkassa.o napilapja a tncomany wrjtSFw MAGY­­R SZÖVETSÉG*- rendkívüli postaszállítási HM­A­ NEK hivatalos •»**' HL^ §1 lg----j» fSL,* *0711 S2UUI ASA és a il * 1 a d I I eozlsnyi. Ipfi.r"”w.’oo H HgY^TL J IC. «ószólója. $ East 3rd Street, New York. Telephone: Orchard 8390. ^ JRhL. (I£TY KDJLTION VOL. XV. ÉVFOLYAM. No. 2227. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, TUESDAY (KEDD), APRIL 1,1919. ' MEG JELENIK NAPONTA! Villain fölmentése fölháborította a szocialistákat PARIS, márm. 31. — Megtörtént az, amit még a mai kor­­®ruwt rendszerben is hihetetlennek tartottunk. A kapitalista itálybíróság keztyűt dobott a francia szocialistáknak és föl­keltette Raoul Villaint, Jean Jaurés gyilkosát. A francia szó­listák a pártjuk és a munkásosztály eleni kihívásnak tekinti­k az esküdtek felmentő ítéletét, amely annál szembötlőbb, irt Cottint, aki Clemenceaut, a reakció vezérét csak megse­gítette, halálra ítélték. A Hum­anitéban a mérsékelt szocialisták hivatalos lapjá­ért Marcel Cachin elkeseredett kommentárt fűz a felmentő­­téthez és azt kérdi az ügyésztől, hogy milyen utasításokat pett a kormánytól, amiért oly enyhe vádbeszédet mondott. Ő­­gyanúsítja a burzsoá esküdteket, hogy engedékeny­­isítottak. A cikk arra figyelmezteti a hatóságokat, unkásosztály és a szocialisták minden valószínűség f­ogadják a kihívást. J­óság Mine, Jaurést utasította a perköltségek meg­­amelyet később Villain tartozik neki visszatéríteni. J­ os utolsó felebbezését is elutasították NGTON, március 31. — Supreme Court elutasítot­­te V. Debs applikációját, amelyben új kihallgatást ten. A Supreme Court néhány héttel ezelőtt meg­­f alsóbíróság döntését és a tíz évre szóló börtön- Supreme Court mai döntése végleg elvágta a ló­­nak, hogy Debs a bíróságok útján megszabadul- DU A munkásosztálynak a kötelessége, hogy Dob­sa az amerikai kapitalizmus karmai közül. nzxmn, nmviinMnr'iiiaiaiMmmHMHMnKaWMa'iMiMr m,[iMHiiMaaMMWHi r~r in I ni ~r r~T-mi'iinniWi ■■■r—nwini , mi in............................................. A MAGYAR SZOVJET­ KORMÁNY ÚJABB­­ MUNKÁSVÉDŐ TÖRVÉNYEKET HOZ KUN BÉLA AZT A KIJELENTÉST TESZI, HOGY A SZÖVETSÉGESEKKEL VALÓ VISZONY JÓ. LEFOGLALJÁK A NYÁRI LAKÓKAT. NÉMETORSZÁGNAK SZÖVETSÉGET AJÁNLANAK. ■ True translation fiiad with the Post-master of Now York on March 31. master of Now York on January 24.«. is»i7 ROTTERDAM, március 31. — Magyarországról je­­lentik, hogy Kun Béla, a külügyi népbiztos, tagadásba vet­te, mintha harc állanak fenn Magyarország és a szövet­ségesek között és a következő kijelentést tette: A szövetségesekkel való viszonyunk jó. Jó viszony­ban vagyunk Németországgal és Ausztriával is és igye­kezni fogunk Német-Ausztria lakosságáról gondoskodni. Ugyanez áll Németországra vonatkozólag is. Magyaror­szág egyik ország ellen sem ismer gazdasági határokat, se Franciaország, se Németország, se Oroszország ellené­ben. •, ■^4111 A társadalmasítási népmegbizott azt a kijelentést tet­te, hogy a kormánya a külföldi adósságokat elismeri és hogy intézkedés történt arra nézve, hogy a külföldiek éle­­­­tét és vagyonát megvédelm­ezzék. Ugyanez a népbiztos a­zt a kijelentést teszi, hogy a szovjet az összes belügyi vit- i szombatokban megvalósította céljait és minden a legszebb­­trendben megy. Egy bécsi távirat szerint a kormány a burzsoá sajtó légy nagy részét lefoglalta. A Pesti Hírlap megjelenését, , megtiltották és hasonló rendszabályokat intéztek más la­pok ellen is. Az intézkedés oka a papírhiány. . . ÖSSZEÜTKÖZÉS FRANCIA CSAPATOK ÉS A MAGYAR SZOVJETEK KÖZT A román határ melletti semleges zónában történt az össze­ütközés. Az új kormány legfontosabb intézkedései. A magyar kormány ultimátumot intézett a cseh-tót kor­mányhoz. True translation filed with the Post- master of New York on March 31. 1919, as required by the Act of October»». iyii. FARIS, március 31. — Magyar csapatok megtámadták a semleges zónában álló francia csapatokat és 35 franciát fog­lyul ejtettek . A magyarok megígérték a foglyok szabadon­­bocsátását. • Mangin tábornok, akit a balkáni és orosz csapatok főpa­rancsnokává neveztek ki, Clemenceau miniszterelnökkel hosz­­szas tanácskozást tartott. BASEL, március 31. — A magyar kormány állítólag ul­timátumot intézett a cseh-tót kormányhoz. Ez azért történt, mert hire terjedt el a cseh-tót csapatok összpontosításának és annak, hogy Csehországban a közel­jövőben mozgósítás lesz. BUDAPEST, március 31. — Kun Béla külügyminiszter azt a kijelentést tette, hogy a szovjet­ választásokat két héten belül megejtik. Majd a következő kijelentést tette: “A mi dik­tatúránk nem jelent terrort. Ezt az utóbbi csak szükség esetén fogjuk alkalmazni.” Kun Béla azt a kijelentést tette, hogy a ruténok autonó­miát kapnak. A forradalom továbbra is nagy változásokat okoz a magyar közéletben. Megalkották az ügyvédek, orvosok és mérnökök és más szellemi foglalkozásúak szakszervezetét.­­ Minden egyes kórház élére egy orvost és egy más szellemi­­ munkást tettek. Az összes papokat és apácákat elkergették a­ kórházakból, kivéve az­ ápolókat. A kaszárnyákat Trotzky, Lenin, Bebel és más forradalmi­ vezérek után nevezték el. A Vörös Hadsereg napról-napra terjed. Székesfehérváron­ nyolcvan nő is jelentkezett, azonban nem fogadták őket el. A kecskeméti forradalmi bíróság ki­végeztetett egy rab­­­lással vádolt katonát. Ez volt az első halálos ítélet a forrada­­­lom alatt. A kormány betiltotta a lóversenyeket és a lóversenypá­­­lyát zöldséges kertekre fogják felhasználni. K­l DAPHATEX MEGÁLLT AZ IPAR ÉS KERESKEDELEM. WASHINGTON, március 31. — A külügyminisztériumhoz­ érkezett jelentések szerint a budapesti kereskedelmi és üz­leti élet megállt. A bécsi távirat szerint a magyar fővárosban­­ minden kereskedelmi tevékenység megszűnt és a bolsevik-j Hatóságok minden üzlet, bank- és ipartelepről leltárt vesznek fel! Minden magántulajdont, úgy ingót, mint ingatlant, le­foglaltak. A távirat szerint a budapesti hatóságok minden há­zat az állam tulajdonának tekintenek és mindenféle fegyvert és muníciót lefoglaltak. Néhány prominens embert elfogtak. Jelentik, hogy a magyar kormány megbízottját Bécsben hivatalosan fogadták és hogy a budapesti hátságok elrendel­ték, hogy a külföldi zászlót tiszteletben kell tartani. A vagyonos osztály tagjai elhatározták, hogy Budapesten maradnak és az eseményeket bevárják. Károlyi Mária grófnő,­ Károlyi köztársasági elnök unokahúga, a következőket­ mondta: “Nincs többünk, mint 15 hold földünk és egy lovunk . Jobb ez, mint vagyontalanul bolyongani Valahol élnünk kell, így tehát itt fogunk élni.” Hír szerint Csehországban felkelések törtek ki. A magyar b­olsevizmus hírei gyorsan terjedtek és a forradalmi szellem növekvőben van Ukrajna nyugati részében és Romániában is. (D) KUN BÉLA : A MAGYAR HELYZETRŐL Azt írja a berlini szovjeteknek, hogy óriási változások történ­tek. A tömegek készek a harcra. A bankok elvtársaknak szólít­ják a betevőket. True trnnplRtion fH*»d with the Post­master of New York on March 31, IM39. as required by the Act of Ociobv* * 1917 BERLIN, márc. 31. — A ber­lini munkások tanácsa lelkes át­iratot kapott Kun Béla magyar külügyminisztertől, amely leírja, hogy mit tett eddig­ a magyar szö­vjet uralom és mit fog ezután tenni. Határtalan lelkesedését fejezi ki a berlini tanács munkája fölött, majd a következőket mondja : “Küzdelmeink és szenvedése­ink érett gyümölcseként hullott karjainkba a proletariátus dikta­túrája. Egymásután sújtunk le a kapitalista intézmények citadel­láira és a porba döntjük őket. A bérrabszolgaság bilincseit ezer darabra téptük és megkezdtük az új világnak a fölépítését. “A törvénytelen házasságok s a törvénytelen gyermekek meg­bélyegzése megszűnt. A proleta­riátus gyermekei szabadon élvez­hetik a levegőt, a világosságot és a tisztaságot, amelyek azelőtt a burzsoázia gyermekeinek a ki­váltságai voltak. A színházak és mozik, amelyek eddig főleg a jobbmódúak mulattatására szol­gáltak, most a művészetet szol­gálják és korlátlanul rendelkezé­sére állanak a proletáriátusnak. A sajtó, amely a kapitalizmus legfontosabb fegyvere volt a pro­letárok gondolkozásának az irá­nyítására, most a mi szolgála­tunkban áll. “A proletár-tömegek a legna­gyobb lelkesedéssel sietnek a Vö­rös Gárda szervezésére, hogy a szívük vérével védelmezzék meg, a szabadságukat a kapitalizmus­­ rabszolgaságától. Az istenek al­j­konya borúi a kapitalista társa-­ dalomra. Ütött az óra a kisajátí­­­toknak a kisajátítására.” Budapesti táviratok arról is beszámolnak, hogy a bankok tel­jesen a kom­ány ellenőrzése alatt állanak. Az összes bankigazga­tók az u­j kormány mellé álltak. Fizetésük :yxxi korona havonként és mint a kormány pénzügyi ta­nácsadói szerepelnek. Leveleikben a bankok elvtár­saknak szólítják a klienseket és ‘‘proletár üdvözlettel” fejezik be a leveleket. Minden üzleti levél­­papírnak a fején valamilyen pro­letár-mottónak kell szerepelni Marx, Lassage vagy Lenin mun­kái­b­ól. A csepeli tölténygyárat, az or­szág legnagyobb muníciógyárát, a proletár diktatúra arzenáljának nevezték el. A müncheni munkástanács üd­vözlő táviratot küldött az új ma­gyar kormánynak, amelyben fo­gadalmat tett, hogy hű marad az­­ orosz és a magyar proletariátus­hoz, amíg Bajorország munkás­sága is fölszabadul és testvéri szövetségte lén Oroszországgal és Magyarországgal. (4) --------------------* Önként jelentkezett a feleséggyilkos DETROIT, Mich., március 11. A texasi Dallas­ból való Patrick T. Renner, akit a felesége meg­gyilkolásával vádolnak, tegnap beállított a detroiti főkapitány­­ságra. Ma állítják elő gyilkosság­gá­ vádolva. Reaney tagadja az ellene emelt vádat. A boncolás­ból megállapították, hogy a fele­ségét megmérgezték. Passaicon ma kerül újabb döntésre sor A passaici gyárosok m­a, újabb kísérletet fognak tenni arra, hogy a sztrájkolók sorait meg Pontját és a sztrájknak céget vessenek a­nélkül, hogy a munkások k­óete­léseit teljesítsék. Ma reggel a passaici gyárka­puk ismét meg fognak nyílni , odakínálják a bilincseket azoknál a rabszolgáknak, akik megpróbá­lák azokat, ha nem is lerázni, de egy kissé elviselhetőbbé tenni. Hogy mi fog történni, az attó függ, miképpen gondolkoznak, éreznek a munkások ezrei. Ha be­látták, hogy mindest, alkudozás s minden békés próbálkozás hiába való, mert a munkáltatók szél s szóra semmit sem adnak; ha be­m látták, hogy a munkás csak harc­­­cal, összetartással és elszántság­­­gal tud eredményt elérni, akkor a gyárkapuk hiába fognak megnyit­ni. Akkor a munkások ezrei foly­tatni fogják a sztrájkot, a végle­ges győzelemig, egészen addig, a a­m­ig a kapzsi munkáltatók mindet , követelést teljesítenek. Kitartás. Szervezkedés. Józan­ság és nyugalom, — ez legyen , jelszó ma, amikor újra megnyil­nak a gyárkapuk és a kizsákmá­­nyolók ismét­­megpróbálják igába hajtani a jobbra, az igazságra és emberi életre törekvő munkásez­reket. Lomonosoff lesz az orosz kor­mány vasúti képviselője érti» ir»nnl»tlon fUed with the Po*t­nuiater oí New York on March 31 1S13, as require«} by the Act of Octobei Tegnap nyilvánosságra hozták, hogy az orosz szovjet­ kormány George V. Lomon­o­so­ff profesz­­szort nev­ezte ki ,az Egyesült Álla­mokba vasúti megbízottnak. Lo­­monosoff a Kerenszky-kom­ány alatt is az orosz vasúti küldöttség­nek volt a feje. A kinevezés szovjet Oroszor­szág kereskedelmi képviseletének a kiegészítő része, melynek teljes személyzetét ma fogják nyilvános­ságra hozni. Lomonosoff nyolc hónappal ez­előtt lelkes beszédet mondott a Madison Square Garden-ben, mely alkalommal a szövetségesek orosz­országi intervenciója ellen fog­lalt állást és veszedelmesnek mondta azt úgy a szövetségesek­re, mint az orosz népre. Kijelen­tette annak idején, hogy bár nem rokonszenvez a bolsevikekkel, de elismeri, hogy a Lenin-Trotzky csoport tartós kormányt létesí­tett és a nép többsége a legmesz­­szebbmenően támogatja «'őkét. ----------------------- (7) Agyonvertek egy őrmestert True tranelAtlou filed wttb th« Post­master of New’ York j on March 31. I yi 9. required by tnp Act of October #. 1 »IT­ A Queens kerületben levő Fort Totten barakkokban, szom­baton este, úgy összevertek egy őrmestert, hogy vasárnap bele­halt a sérüléseibe. Egy közkato­nát letartóztattak, de a nevét nem hozták nyilvánosságra. A halottat állítólag King-nek hívták, aki 30 év óta állt a had­sereg szolgálatában és a legutóbb Fort Wright-ről helyezték át új állomáshelyére. King őrmester­nél többször láttak nagyobb pénz­összeget; megtörtént, hogy 1000 dollárt is láttak nála és ebből azt következtetik, hogy a pénzéért ölték meg. A többi katonák, akik együtt aludtak vele a barakkban csak akkor tudták meg, hogy mi történt, amikor a nyögéseire föl­ébredtek. Hata­lma­s­­­téssel be­törték a koponyáját, a pénzt és az­­Őrmesteri igazolványát elvit­ték. A kórházban bekövetkezett halála után egy közlegény jelent­kezett, hogy átadja az őrmeste­r igazolványát, nyomban letartóz­tatták. Állítólag vérfoltokat­­ta­láltak a­­ruháján. A katonai tör­vényszék előtt lesz a tárgyalás. (6) ROMBOLNAK A KOREAI TÖMEGEK Százezer emberből álló tömeg el­vágta a távirósodronyokat. Ka­­■ zákk 1 támadta meg a rend­őröket és a csapatokat. T*n» »r •* |n t «<> •' ' • ej «-*f‘ master of New York on March 31, 19 ly. as required by the Act of Octobei S, 19)7 SEOUL, március 31. Ideér­kezett távirati jelentések szerint, a délkeleti Koreában levő Samga községben súlyos zavargások törtek ki. Százezer koreai gyüle­­­kedett a helységben, elvágták a­­ táviróvonalakat és felgyújtották a városházát. A kaszákkal föl-­ fegyverkezett tömeg, állítólag,­­ ostromot intézett a postahivatal, és a rendőrállomások ellen. A " tömeg és a rendőrök, valamint­­ egy kisebb katonai különítmény!" között, súlyos összecsapások tör­­ tén­­ek nagy emberveszteséggel.­­ Nagy megerősítő csapatokat­ küldtek Samga-ba. Az egész or­­­szágban tovább folyik a nyugta­lanság. M. Hishmidzu, a japán kül­ügyminisztérium itteni első kö­vete nyilatkozatot adott ki, mely­ben sajnálatát fejezi ki azon el­terjedt hírek fölött, hogy idege­nek is résztvettek a zendülések­ben, felkéri a konzulokat, hogy népeiket tartsák távol a zendülé­sek színhelyétől, nehogy félreért­sék az akciójukat. Rámutat arra, hogy durva igazságtalanság volt­­s az a legutóbbi célzás, hogy Ransford S. Miller, amerikai fő­ , konzulnak is esze volt a zavar­gásokban. Mr. Miller csupán el-­­ hajtott a zendülések mellett az­­ automobiljával. . A félhivatalos koreai sajtó­a kma vádjaira, hogy a japáni csa­patok megkínozzák a zendülőket. M. Hishmidzu azt felelte, hogy­­ nincsen kizárva, hogy a katonák­­ és rendőrök az izgatottság hevé­ben túl szigorúan bántak a zen-­­ dűlőkkel, de alig hihető — mon-­­­dotta —, hogy a japánok úgy vi­selkedtek volna, mint a “hun­­nok” Belgiumban. Egyes elbeszé­lések annyira rémületesek, hogy­­ szinte hihetetlenek, de a misszió- u­náriusok hitelt adnak nekik. SAN FRANCISCO, márc. 31. Az itteni Korean National Asso­ciation kábel táviratot kapott a Rév. Hyun Soon-tól, a Korean Independent Union képviselőjé­től Shanghai-ból, amely szerint a zavargások egész Korea terüle­tén hatalmas arányokat öltöttek. Harminckét ezer embert bebör-­­­tönöztek és százezer ember meg­sérült beleértve gyermekeket is. A keresztény templomokat, isko­lákat és üzleteket bezárták. C. H. Ahn, a Korean National Association itteni elnöke, kábel­táviratot küldött Wilson elnök-­ nek, Clemenceah, Lloyd George­, és Orlando miniszterelnököknek i­s és a trinai békedelegációnak,­­ amelyben eléjük terjesztette a koreai helyzetét. (§) —-------------4-Seattle átvette a közúti­­ vasutakat SAETTLE, Wash. márc. 31. — A város tisztviselői szombaton délután minden részletében kidol­gozták a terveket a seattlei villa­ ,­más vasutak átvételére és ma hét­­­­főn megtörtént a tényleges átvé­tel. A város éjfélkor kezdi meg a közúti vonalak községi kezelését. A város 15 millió dollárt fizet a Puget Sound Traction Light and Power Companynak. Ez a legna­­­­gyobb tranzakció, melyet valaha villamos társasággal kötöttek Amerikában. Seattle az egyedüli I város az Egye­sült Államokban, a­­hol a teljes közúti közlekedés aj város tulajdonába ment át A vál­­­lalat átvétele céljából hét hónap­­ óta folytak a tárgyalások. ' •••-■irt'­ (jf ’J: . AZ OSZTRÁK VASUTASOK NEM SZÜNTETIK MEG A SZTRÁJKOT ♦ -i. c -és A KORMÁNY HIÁBA KORZU­L HOZZÁJUK. A BOLSEVI­KEK Állítólag békeajánlatot tettek. OSTROM ÁLLA POT UHUM­ÉRA X. Trij« translation with th* Po«t master of New York on March 31. 1919. as required by the Act of Octoberf. 1917. PARIS, március 30. Az Echo de Pm*i$ »jelentése szerint valótlanok azok a hírek, mintha az osztrák vasutas-sztrájk megszűnt volna. A­­jelentések szerint Reneth kancellár Deutsch hadügyminiszter közötti tárgyalások meghiusuultak és­ a déli és északkeleti vasúton tovább fo­lyik a sztrájk E­dy Gary, az angol hadsereg feje­, a­ki Triesztben van, azt az ajánlatot tette, hogy közbenjár, azonban a sztrájkolók elpusz­tították a vasutakat és megállították az élelmiszerszállítást. Stájerországban megalakult a vasúti munkások tanácsa. KÉRI A­­SZTRÁJKOLÓK­AT. Renner kancellár arra kérte a sztrájkolókat, hogy mér­sékeljék követeléseiket és rámutatott arra, hogy komplikáci­ók esetén a szövetségesek csapatai elfoglalják az országot. A Franz Josef-vasút északi­ és nyugati vonalainak munkásai is csatlakoztak a sztrájkhoz, amely az északi és északkeleti vas­útakra kiterjed. Az angolok bécsi megbízottja arra szólította fel a közön­séget, hogy ne akadályozzák meg a készletek szállítását. A helyzet, nagyon súlyos. A BOLSEVIKEK AJÁNLATA.­ ­ LONDON, március 31. — George Lansbury, a Daily Herald­­­ban kijelentette, hogy a szövetségesek ajánlatot kaptak nem­i oroszoktól, amelyben ezek arra hívják fel a szövetségeiteket,­­ hogy az órása kormány­ vé*eteivel lépjenek érin­tkezétbe^g ay* WIr I EGYES SZOCIALISTA INTÉZKEDÉSEK. A legfontosabb szocialista intézkedések között figye­lemre méltó az, amely az összes orvosokat államosította. Az orvosokat a kormány fizeti és ennek ellenében min­denkinek, aki hozzájuk fordul, ingyen kötelesek rendel­kezésére állam*. ” V . v ■ e Az összes íiyáribak*diát a karittány átvette és a prole­tárgyermekekkel népesítette be. A kormány kijelentette, hogy az összes iparágak, gyártelepek, nyersanyagukka­l és készletükkel együtt, álla­ntulajdont képeznek és min­den egres gyár a munkások tanácsának ellenőrzése alatt áll. KOPEXHÁGA, március 31. — A bécsi Volkszeitung budapesti levelezője szerint a magyar kormány azt aján­lotta, hogy Németországgal szövetséget köt a szövetsége­sek ellen. A Wolff-iroda hivatalos távirata szerint, m­inben erről nem tudnak semmit. BERLIN, március 31. — A ncbu£ kom­ány diplomná­­ciai képviselete arra utasította a Magyarországon tartóz­kodó németeket, hogy hagyják el az országot. (B)

Next