Előre, 1919. június (15. évfolyam, 2286-2315. szám)
1919-06-01 / 2286. szám
m j ^VESZÉLYBEN VAN-E MEXICO ? ■m __ _____ ”» (A Liberator-ból.) I T * • " True translation filed wltn che Post 19X9, ao required by the Act ui October1 Hogy a Wall Streetnek milyen szándékai vannak Mexicoban, arról fölösleges szót vesztegetni. Kellő politikai ellenőrzést akar szerezni arra, hogy a jelenlegi és jövőbeni vagyoni érdekeltségei a legteljesebb kapitalista védelemben részesüljenek, tekintet nélkül a demokráciára, a mexkaiak jogaira vagy más egyébre. Miután k ezt aki ellenőrzést kevésbbé kockázatos és költséges eszközzel nem sikerült megszerezni, arra a határozott következtetésre jutott, hogy a trükk csakis katonai okkupáció útján vihető keresztül. Dehát hogy is állunk a Wall Streettel? Küldhet a Wall Street -hadsereget Mexicóba ? Hogyan és mikép ? Hát Wall Street az egyesült Államok hadseregének főparancsnoka ? Az a fogalom van elterjedve,a különösen radikálisok között, hogy a Wall Street bizonyos dologok végrehajtására kényszerítheti az elnököt, például a háborús üzenetre. Ez babonaság. A Wall Street éreztetheti a kívánságát az elnökkel és az országgal. Kegyetlenségekről szóló híreket gyárthat- s lángra lobbanthatja a sajtót hazugságokkal. De seftici bizonyíték sincs arra, hogy az elnökengedélye nélkül hadsereget küldhet a külföldre, vagy a kongreszszust az elnök kívánsága ellenére háborús üzenetre kényszerítheti, vagy forradalmat szíthat az elök elmozdítására, aki ellenzi a beavatkozást Ha nem mutathatunk rá ebben az ügyben a felelős hatalomra, akkor a veszélyt se meg nem becsülhetjük, se nem enyhíthetjük. Ha 1921 március előtt egy amerikai hadsereg újra inváziót indít Mexico ellen, akkor az Woodrow Wilson parancsára történik olyan okokból, amelyeket ő személyesen jónak és indokoltnak tart. Most az a kérdés, hogy képes-e Wilson a Mexico elleni támadásra? Ha az általa kinyilatkoztatott háborús ‘‘célokat” őszintéknek ismerjük el, vagy a latin-amerikai államokkal szemben az egyenlő elbánásról tett ígéreteit őszintéb- nek vesszük, akkor a konklúzió ' csak az lehet, hogy az intervenciósok lármázhatnak, de' Mexico, egfé,1 core biztonságban vám ' . Vannak azonban más dolgok, más szavak és más cselekedetek is, ényelveket fontolóra kell venni.Számos amerikai radikális emlékezni fog, mily megelégedéssel dagadt a keble, amikor a következőket olvasta: “A legutóbbi mexicói forradalomig, a nép nyolcvan százalékának egy szava sem volt annak az eldöntésében, hogy milyen kormánya legyen Nem az én dolgom és nem a mi dolgunk, hogy ők miképen intézik a dolgaikat. Az ország az övéké. Vajjon az európai nemzetek nem-e ontottak annyi vért, amennyit akartak és ameddig akartak az ügyeik elintézésénél. És ezt megtagadjuk Mexicótól, csak azért mert gyenge? Én azt mondom, hogy nem! (Indianapolis, 1915. jan. 8.) Dehányan emlékeznek még az öt hónappal később elhangzott nyilatkozatra, mely így hangzik: “Elérkezett tehát az idő, hogy az Egyesült Államok kormánya őszintén kinyilatkoztassa a politikáját, amelyet kötelessége lesz adoptálni Erkölcsi támogatást kell nyújtania olyan egyénnek, vagy csoportnak, ha ilyen található, amely képes Mexico City-ben olyan kormányt felállítani, amely kormányt a világ nagyhatalmai elismerhetnek... Ennélfogva felszólítom a mexicói vezéreket, a cselekvésre. . . Ha ellentéteiket nem képesek összeegyeztetni és erre a nagy célra nagyon rövid időn belül egyesülni,, úgy ez a kormány kénytelen lesz határozni a fölött, hogy az Egyesült Államnok minő eszközöket alkalmazzon Mexiconak és a népének megmentésére.” (Jegyzék Carranzahoz 1915. jun. 2.) Ha a kettőt egymás mellé teszszük, megláthatjuk a gyönyörű párhuzamot. Itt van egy másik: “Mexicoval barátságot keresünk és támogatni fogjuk, de nem fogjuk kényszeríteni, és eljárásunk Mexicoval szemben elég bizonyítékot szolgáltat egész Amerikának arról, hogy nem keresünk politikai fölényt, vagy önző ellenőrző hatalmat.” (Elnöki üzenet 1915 dec. 7.) •Hasonlítsuk össze a következővel :. “Az Egyesült Államok kormánya értesíteni kívánja Obregon tábornokot és Carranza tábor„..iAx'jyt hogy érett megfő. .to [iiAPitr ui JLev xork on Ai&y of 1917. clás után elhatározta, hogy abban c az esetben, ha amermaiakat serej 11 sem érné azért, mivel ok nem gonc doskodtak az étet és vagyon kelle i venelmerol, A Dragon es Carranza 6 tábornokokat ezert személyesen sog ia iiciusse tenni es ... olyan 1epeseket fog tenni, amelyek al *kalmasak arra, hogy felelősségre a vonassanak. ’ (Jegyzek 191* márc. 1 Sz.) a Itt van egy másik jellemző deklaráció, mely a kezdő soraiban megörvendeztetett bennünket: ^ Harcolni fogok mindazon egyének ellen, akik Mexicot a saajat önző céljaik számára akarják *kizsákmányolni. Mindent el fogok s követni a fosztogatás meggátlá- sára. Ha rajtam függ, nem lesz- Mexicoban egyéni kizsákmányo- lás.” (Blythe interviu, Saturday L Evening Post, 1914 május 23.) Ezt az ígéretet többször mégis 1 metettek, egészen az 1911-iki kam- pányig. De azután egy másfajta harcra történt célzás: "Az Egyesült Államok kormá- * uyának a feladatává vált, hogy a ^ mexicoi kormány figyelmet fel- 11 hívja olyan eshetőségekre, ame- ' lyeknek felmerülése arra kénysze- ^ ritheti, hogy a vagyont és a pöl- c gárait megvédelmezze Mexicoban. ’ (1918. ápr. 2-iki jegyzék, a mely az olajadó miatt fenyegeti ^ Carranzát.) I .Másfajta szavak az amerikai népnek és mások Mexiconak! Ez a alatt az a bizonyos nyolcvan szá- ^ zalék alig vétetett tekintetbe. Úgyszólván minden törekvés, ^ mely a forradalom vívmányainak s végrehajtására irányult, a Wilson - kormány ellenkezésével találkozzott. Az agrár reformot mindig ellenezték. 1915 elején Carranza ere- deli földbirtok rendelete ellen intéztek jegyzéket és figyelmeztet a test annak a külföldiekre való aljakankaztatása ellen. Ismételt ellen- *■ kezest váltott ki a nagy birtokok a konfiskálása az adófizetés elmuzasztása miatt, vagy a koncessziók 1e festeteseinek be nem tartása és más okok miatt. Még az ellenforradalmárok és összeesküvők birtokainak az elkobzására irányuló kísérletek is tiltakozásokat váltot- ' tak ki. Kezdettől fogva beavatkozás történt minden olyan intézkedés ellen, amely Mexico népe számára akarta megtartani az olajat és más természetes forrásokat, vagy a mely az olajforrások és a bányák e kellő megadóztatására irányult. Tiltakozás történt az alkotmá- 1á nyos kormány ama szándéka ellett, hogy ellenőrzési hatalmat * gyakoroljon a székváros bankmonopóliuma fölött, továbbá az új * alkotmány külömböző pontjai ellen, többek közt ama pont ellen, mely az idegenektől megtagadja a mexicóiaknak adott kiváltságo ' kat, a gazdagokra kivetett rend- ' kívüli adók ellen, egyes közszol- gálati intézmények átvétele ellen. Sőt a mexicói régi rezsim emberei valamint vagyonaik és a spanyol papok érdekében és az ellenforra- dalom más elemei érdekében is közbelépés történt. A végnélküli jegyzékek és til- takozások özönét számos közvet-1 * len fenyegetés és ultimátum tarkította, a kényszer külömböző eszközeihez, katonai és tengeri demonstrációkhoz folyamodtak. Alig volt Mexiconak olyan bel- * ügye, amely' mentes lett volna az ' amerikai beavatkozástól és ez rendesen a kiváltságosak érdeké-ben történt. Végül a Villa ellen megindított hadjárat beszüntetése után és Scott tábornok hivatalos nyilatkozata után, mely szerint a Villa 11 banda szétvert tett, a “ büntető expedíciót” még kilenc hónapig is tartották Mexicoban. Ez alatt Franklin K. Laue és a mexico- i americai közös bizottságban levő társai arra akarták kényszeríteni 11 a mexicóiakat, hogy adják meg a Rockefellerek, a Guggenheimek, 11 a nudge-ok és a Döhenyek által követelt biztosítékokat. Bár az elnök kijelentette, hogy “ a csapa- I tokát nem fogják felhasználni a mexicoi birtokok amerikai tulajj donosai érdekében, amíg józan és becsületes emberek vannak a kor- j Hiányon.” Lake-nak az elnökkel tartott hosszú intervjúja után, 1916 novemberben kiadott nyi-,latkozata nem volt te több, se kej vesefeb, fiint a fiuk a beismerése, seegy a csapatokat igert-u azért tartottak ott és fenyegetés volt I arra, hogy mindaddig ott marad- I nak, amíg megegyezés történik I I azokban a csekélységekben, mint I I az olaj és a bányák adója. Az filter verzió intervenció. teg na nem is megy lovapo a uipomaciai Kozücsepesnel es az inírvencio sínére attól függ, hogy az erősebb normány junyen mélámén Kepes az anaratat reá erorakomi a gyengébbre. .V narranza Kormány érdemeit ebben az országban alaposan ki-i smylettek. Itrz is az intervenciói menetu propagandahoz tartozik s a mexicoi “amoaracia” ellen tervbe vett kis naporura való Re-, zuiodesnek egyik kiegészítő re- ze. Egyes radikálisokra beto- rust gyakorolt ez a propaganda.,izeknek tudni kellene azt, Hogy z esetben, na Carranza valóban eakcionarus lenne, az amerikai ajtó nem ócsárolná őt annyira,ogy a szovjet Oroszországon inen senki mást nem ócsárol jóban. Két tény maradt Carranzáról az amerikai radikálisok emlékezetéen, hogy egyszer megtört egy strájkot és hogy Zapatával soha em tudott megegyezésre jutni Carranza az országos tölténygyáran tört meg egy sztrájkot, ez katonai intézkedés volt, amikor az amerikai csapatok a határtól délre társultak és a mexicói munkáslemek általánosságban igazolásuk ismerik el ezt a körülményt. Zapatával való félreértését előzör az autoritásban való összeütközés okozta és részben az volt z oka, hogy Zapata képtelen volt , fogni, hogy az agrár problémánivül más probléma is van Mexicban. E sorok íróját a megfigyelésekrról győzték meg, hogy a jelenlegi mexicói kormány őszintén igyekezett végrehajtani a mexicói fáradalom teljes programját és anyit hajtott végre a programól, amennyit lehetséges volt aélkül, hogy az országot háborúa laszítsa. Ha Mexico nem valóíthatta meg a forradalom legmaasabb reményeit, ennek nem a lexicoi kormány az oka, hanem ránk hárul érte a felelősség. Bár a manővereink még nem érik el azt a célt, hogy Mexico elismerje az Egyesült Államok autoritását arra, hogy Mexico frügyeiben diktálhasson, azonban nagy akadályokat gördítettek messzire kiható gazdasági váltoások keresztülvitele elé, amelyek élkül lehetetlen az igazi demokrcia. Csak természetes, hogy éserbeágó reformokat nem lehet az éres iparoknak bizonyos frakcióban végrehajtani, melyek a bennzülöttek ellenőrzése alatt állnak s érintetlenül hagyni a külföldiek llenőrzése alatt álló üzemeket. Dinnyén érthető, hogy odan kormány nem létezhetne például az Egyesült Államokban sem, amely dót vetne ki azokra a korporáiókra, amelyeknek kizárólag menkaiak a tulajdonosai és fementené az idegenek kezében levő korporációkat. Wilson még nem indított hódító táborút Mexico ellen. Sokan a "Wilson elvnek” tulajdonítják őt. De miféle elv tarthatja vissza Mexico elleni hóditó háborútól, mely ugyanakkor megengedi, hogy Haiti és Santo Domingo elen hóditó háborút viseljen. Nem elvről volt szó, hanem vaószínűleg taktikáról, Mexico ügyében valamilyen közbejött akadályok merülhettek fel, álnevek a gyengébb szomszédjait nem rintették ezeket a körülményeket minden más elnöknek isekintetbe kellett volna venni. Egy döntő körülmény, amelyet mindenki felismerhet— a viszonyagos erőhatalom. Haitit és Sano Domingot majdnem titokban lehetett intézni anélkül, hogy a kongresszus tudna róla. Nem kelett hozzá “Liberty” bond, kon,riperó és a nagy propaganda gélezel- De Mexicot nem lehet terttélyesen és magánúton meglódítani. Ami Haitiban történt, az teljesen megdönti azt a feltevést, hogy Mexico valaha is annak a énynek köszönhette a biztonságát, hogy Woodrow Wilson volt az Egyesült Államok elnöke. A mexicóiak nem keresik az elénségeskedést. Nem kérnek tövnte mást, minthogy a “demok-' ráciáért folytatott háború”-ról tett ígéreteinkből az ő földrészükben is váltsunk be valamit. Monroe-féle elméletet csak azért nem ismerik el, mert ahol annak az alkalmazásátmostanában sürgették, rendesen kiderült, hogy további amerikai terjeszkedés a célja. Az Egyesült Államok kormánya és a mexicói kormány közötti ellentétek meglehetős élesek, s ez mindaddig úgy lesz, amíg vagy az Egyesült Államok valóban elismeri Mexico függetlenségét, vagy pedig Mexico elismeri a Wall Street érdekeltségek számára követelt “védelem” jogosultságát. Wilsonnak következetesen az intervenció volt a mexicói politikája, hogy az amerikai tőke politikai hatalmat gyakorolhasson Mexicóban és végső esetben a háború, ha olcsóbb eszközökkel ez nem vihető keresztül. Ez egész pontosan a Wall Street politikája. Wilson politikája annyiban sikerrel járt, hogy az amerikai tőkét megvédelmezte a mexicói reformoktól : sikerrel járt abban, hogy Carranzát meggyengítette, továbbá előkészítette a közvéleményt arra, hogy a háborút helybenhagyja, ha arra elérkezik az idő. Még a háborúért kiabáló wall Areeti sajtó sem akar háborút addig, amíg annak sikere nincs biztosítva. Háborúért lármáz akkor ,s amikor tudja, hogy az idő még nem érett meg arra, mert ez is egy mód az érés siettetésére. — Alison, aki ugyanazt akarja, amit Wall Street.Azt vallja, hogy ös mást akar, mert ez is egyik módja az előkészítésnek. Két év alatt megváltoztak a körülmények. A hadseregünk sokkal nagyobb és a nép átmenti fegyelem iskoláján. A Monroe elméletet bizonyos tekintetben elismerték a szövetségesek, ami azt jelenti, hogy szabadabb terünk van a nyugati földrészen. Két évvel ezelőtt visszavontuk a hadsereget Mexicóból, hogy előkészítsük Németország ellen. Németországgal végeztünk. Ha az amerikai hadsereg ebben az évben nagyobb számban és hosszabb időre ismét bevonul Mexicóba, akkor a harc a demokrácia és az autokrácia között fog megindulni, mely utóbbit az elnök a fegyverszünetről szóló kongresszusi üzenetében holtnak jelentett ki. VIOSZ..... goiHloljdu mm, awA a amelyet ölj elflrtíl tarló- H a»t mogfiuál, hogy voiodeu Hí ;»blunutbna r# ftll-Jom» legjobb, h* “ KAMATOZÓS DOLLÁR I BETÉTRE 1 hottftja kbld-t, mert platc ügy B blxtimságlMt« Tat, kamatot fpi H ho* és bármely pillanatbax* kipp | KISS EMIL BANKÁR 1 133 Second Art. NEW YORK, N. Y. ' ELŐRE / Nem mondom, hogy így lesz', de annyit mondok, hogy a “Wilson elvek” nem fogják útját állni. Keresem az akadályozó körülményeket és nem látok közülök ationyit, mint azelőtt. Egy körülmény van,, amely talán gátló hatású lehet és talán nem a közvélemény hangulata. Hol van a közvélemény hangulata? John Kenneth Turner, (4.) ERŐS HARC A MUNKAADÓKKAL A doákmakerek sztrájkja még nem ért véget teljesen, mert még folyik a harc a független buszok, alvállalkozók s fiókműhelyek ellen. A munkáltatók szövetségével megkötött egyezmény nem vetett véget a cenkmakerek sztrájkjának. A sztrájkvezetőség most minden figyelmét arra fordítja, hogy a független munkáltatók, alvállalkozók és fiókgyárosok ellen vezetett harca sikeres legyen. Mert most ezek ellen folyik a kemény küzdelem. Amíg a munkáltatószövetséggel állott szemben a union, addig ezekkel a munkáltatókkal, akik a szövetségen kívül állanak, nem foglalkozhatott behatóan a sztrájk vezetőség. Amikor a cleakmaker-sztrájk megindult, mintegy 1400 műhely jelentkezett a harcra. A J400 műhelyből 6—700 összeroppant, mert tulajdonosaik képtelenek voltak a kis üzemet a sztrájk alatt fentártabb Már az első héten becsukták a businesst ezek a kisebb buszok. A munkáltatók szövetségébe körülbelül 350 műhely tartozik, te-hát a harc még mintegy 1op műhely ellen irányul. A union vezetőségének, az a véleménye, hogy a független műbel Ivek ellen folyó sztrájk sokkal hamarabb ér véget, mint a buszok I szövetsége ellen folytatott harc.] Az egész sztrájkvezetőségi gépezet teljes működésben van még. Az International L. G. W. Uni-tun vezetősége kijelenti, hogy alig hogy véget ér a cleakmakerek barca New Yorkban és környékén, a szervezet azonnal megkezdi a barrelt az ország összes nagyobb ipari központjaiban, hogy ott is bevezessék azokat az újításokat, amelyeket a new yorki műhelyekbe bevezettek. A new yorki győzelemtehát csak bevezetése annak az országos győzelemnek, amelyre a tervezett harc révén a cloakmakerek szervezete számít. tevékenül a cári zsoldosok True translation filed xvltfi tfce Pcmt-master of New York On May 31 j« UU!\ aa required by tbc Act of UOlobuf 6, 1917. ] Az utóbbi időben sugalmazott jelentéseket közölt a polgári sajtó a szövetségesek orosz politikájának irányáról és az orosz ‘problémáról”. Ha a szövetségesek eddig óvatos állás- ]) pontot foglaltak el a “Kolcak-kománnyal” szemben, ha ed-edig a semlegesség fügefalevelével takargatták ennek a kor-j, Hiánynak” a tényleges támogatását, most elismerést érdemlő őszinteséggel mutatják meg a szövetségesek a kártyájukat. Az újságok azt jelentik, hogy a washingtoni kormány a szövetséges kormányokkal együtt kész elismerni a Kolehak-kormányt, a cárizmus uszály hordozóját. A párisi békekonferencia folyosóin ácsorgó Urak véleraé- ínye szerint a Koldakok és a fremenow-ok Oroszország “leg- jobb” elemeit képviselik. Tehát Oroszország megváltása úgy látszik, a cári rezsim szánalmas kis maradványától függ. Well, nem titok előttünk, hogy a szövetségesek arannyal támogatták az orosz utonarchistákat. Ezt beismerte a napok-ban Lloyd George, az angol imperializity cselédje, sis ha most elhatározzák, hogy a cári rezsim embereivel nyíltan köttik meg a véres szerződést, s ez nem fogja megijeszteni sema a szovjet kormányt, sem az Egyesült Államokban levő pártfogóit, akiknek száma kevősen szaporodik. Utolsó fokon a szövetségesek nyílt ellenforradalmi politikája előnyösebbnek fog bizonyulni a szovjetekre nézve, mint a régebbi bujósdi játék. De azután ne mondják a szövetségesek, hogy a “demokratikus” Oroszországgal akarnak tárgyalni, dobják el aválogatott hamis jelszavakat, hogy “minden hatalmat az alkotmánygyűlésnek” Ismerjék be nyíltan, hogy a polítkájuk ugyanaz, ami a cári tábornokoké, akik egyenesen a monarchia visszaállításán dolgoznak. Az orosz nép a legvégsőkig meg fogja védelmezni a szovjet Oroszországot. Bebizonyította harcképességét úgy a külső, mint a belső ellenséggel szemben. A szövetségesek jelenlegi orosz politikája kétségtelenül a Parisban tartózkodó orosz utazó ügynökök irányítása szerint készült. A cári diplomaták és politikusok csoportja — a gaza-noffok, a Hirsohek, Bakhimetleff-ek és Maklakov-ok már hónapok óta tevékenyek Párisban. A szövetséges ragadozók fészke nyitva áll előttük, mely ragadozók most a világ sorsa felett döntenek. Az egyik varjú nem vájja ki a másiknak a szemét, hanem inkább egyesülnek. A Pichonok és Lloyd George-ok úgy látszik, ennek a burzsoá-cárista bandának a bujtogatása szerint cselekszenek. Az Mim tag te,hát meglepni bennünket, ha kiderül, hogy a Koldiak és Devikin elrenfezéséért folyó agitáció a Suzanoff & Co. laboratóriumában készült és a szovjet csapatok leveréséről is szóló jelentések, továbbá az amerikai és a szövetséges sajtóban , megjelent gonosz rágalmak és hazugságok ugyancsak a Sazanoff & Co. cégnél készültek. . Már hosszabb idő óta világosnak látszott, hogy a szélső-séges reakciós elemek meg egy kétségbeesett kísérletet feg ! A természetellenesen megnagyobbodott l x \\ gyomor biztos jele az eljövendő altesti bajoknak. Sok ilyen női baj megelőzhető ,V^nAMJ vagy gyógyítható megfelelő GYOMORI KÖTŐVEL. ' \W//A ' \ A NEMO és a WONDERLIFT lűtők ; W/AAr 1 megfelelően támogatják a belső szervezeti f/ ) .Jobban, mint a bandage; megv• H//// / akadályozzák a hátfájdalmakat, vándor- , veséket, és a belső szervek telieyedését, a e0*f-T-‘ Ja8$J mely sérvet okoz, gyakori rendellenességet a férjes asszonyoknak, amely teljesen észrevétlenül következik be. New York minden részéből jönnek emberek Haks-hez fűzőkért, épp úgy, mint ahogy a specialistákhoz mennek egészségért. SARS CORSET EMPORIUM, Harlem Store, 3rd Ave.A 103. utcához közel, a posta mellett Yorkville Store: 1024—3. Ave., 00. és 01. utcák között, az 09. utcai hídnálnak tenni a régi hatalmuk visszaszerzésére, úgy látszik, erre most elérkezett a pillanat. A szovjet Oroszország beket akar A szőrrel álláppont teleiés» képviselői ezt ismételten kijelentették De ha a szövetségesek az orosz ellenforradalmárokkal újra szövetkei léstek az orosz proletariátus ellen ostromra, akkor újra vissza lesznek verve. IJOHN NÉMETH STATE BANKS I 1597 SECOND AVENUE, NEW YORK. M FONTOS ÉRTESÍTÉS! Azon célból, hogy üzletfeleinket az időről-időre be- 11 38 következhető eseményekről pontosan értesíthessük, 9| kérjük őket, hogy a saját maguk, valamint azon bari- M jfljaik és honfitársaik címét, akik helységükben laknak, ■ velünk mielőbb tudatni szíveskedjenek e. "HSMWTB JAIVOS, n*r,Er-lBH.. V I CSAK EGY DOLLÁRT FIZET hetenként | B BiW HERRMAN ZENECSARNOKÁBAN vá- i | IS 1RH .. /tja ki BESZÉLŐGÉPÉT és HANGLEME- t IS '} .T. óriási választék. Előzékeny kiszolgálás. % ! I ' EMMAN ARTHUR ZENECSARNOKA ! I WI ’TEST AVE., 67. utca sarkán, NEW YORK. | 1 1 * l rfjltVPn blotln «»t« 10-ig, — VMinaii fi i ^ TKLEPHONR. PLA2A <27» X KÖZJEGYZŐI ÉS PÉNZKÜLDÉSI IRODA | i Ite ^ Hosszabbítsa meg az életét! | f jH&:- ; Ép foguk jó egészséget jelentenek, | | | MÉRSÉKELT ÁRAK ÉS MINDEN MUNKÁÉRT JÓTÁLLÁS. I Bridge-munkák 22 karátos aranyból, szájpadlás nélkül. | Arany, platina, porcelán és ezüst tömések. Aranykoronák. ,| • TELJESEN FÁJDALOMNÉLKÜLI FOGHÚZÁSOK. | Dr. ORVAN GYULA, magyar fogorvos | First Ave. és 77th St., Commonwealth Bank épülete 3.1. | NYITVA NAPONTA; VASARNAP: I d. e. 9 tő. este 9 lp | I | I I tYt TVtVm M Yl |~|8| | | F kízi ivüiw ÍV VHí.V Vn ASSZONYOK 0^0 ' V fk DÍSZE ÉS HÜSZKESÉGE V M Közvetlen az első legrégibb Magyar Kézimunka-gyár- Jam ból kérjen árjegyzékeket, valamint fehér és barna vász- zám nak és lenvásznakról és kérjen mintákat, melyek yazdot, és vég számra is küldetnek a vevők kényelmére. Kap- *1 E hatók a legfinomabb hazai pamutok és valódi liba told.jé Minden, ami GROSS-FÉLE, jótállással jár. Ifl DELL fablisz kaidiata. Rövidesen bő választékban IMW lesz raktáron a proletariátus legnagyobb harcosainak, |gy Carl Liebknecht, Kosa Luxemburg, Leniné, Trotzky, tíri stb.-nek faliisze. | CHARLES K. GROSS | g 8803 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND. O. m egvanT^ ! I 90 ÜVEG SÖR 2 DOLLÁRÉRT, i: ♦ ^'fjj M Nem csalás! Győződjék meg róla!► SCHRUMM - SCHRUMM £0. | I POTOM ÁRÉRT szál- ; t ♦ V üt malátakivonalat, komlót és egyéb hozgávalót, amely elegendő 90 üveg olyan sörnek az élőéni* ♦ tusához, amely tájzláló erő és iz tekintetében felülmúlja . J ♦ az összes itteni köröket és a valódi pilseni és müncheni sö- .»örökkel versenyez. V, f A SCHRUMM-SCHRUMM az egyetlen gyár a maga ’ * nemében, mely mennyiség s minőség dolgában mindenkit é X kielégit. Mindenki könnyen előállíthatja a saját otthon t. %nában. ' ♦ Csomagjaink nem tartalmaznak semmiféle alkoholt | X és ezért akármelyik száraz államba is elküldhetjük. › * Kielégítő eredményt garantálunk, ellenkező esetben V, ♦ az összeget visszaadjuk. ] [ Előrefizetve a 2 dollár Money Orderen beküldendő.► X Utánvételnél 15 cent külön költség. o 1 SCHRUMM-SCHRUMM | | -J021 LINCOLN AVE.. CHICAGO, ILI,.