Előre, 1919. június (15. évfolyam, 2286-2315. szám)

1919-06-27 / 2312. szám

GÉNEK HIVATALOS Egy évre........* .. $8.00 $$­*4 g| PoSSÉ ------ KÖZLÖNYE. ---- Félévre.................$4.00 |||| |fe| A| 1 SZUSZOloja. 5 East 3rd Street, New York. Telephone- Orchard 8390. JHbSHHRBE^ -irt' EDI 1 ION VOL. XV. ÉVFOLYAM. No. 2312, NEW YORK, FRIDAY (CSÜTÖRTÖK), JUNE 27, 1919. MEGJELENEK NAPONTA • ■ '"■* .­­ .......................... - " W-' ■>. - , .fa'-------- ----------------------------------------------------------------------­ a SZOCIALISTA PÁRT előfizetési árak napo.apja * A tudomány terjesztője MAGYAR SZÖVETSÉG költséggel együtt: |||f f.ríf ' flli ** EGYES SZÁM­ÁRA és a haladás t*iiiimhmwmi—Ml——I—c—TirriTT II« 111 I III 11 « - 111- ——— ---------r-— —n-------------------—--------------|---------------------------------------------------------------------------------iTMri­ irTirrririTin­e~Mi—■111.1—i.—u—i _n...nuumnHLar-Ti­r 1 ~------- — ~r «eil, I IBN­ 11 III ,|_|_|___u________________________________h ■ w— 1 rniniin ■mmiii—i m «■ 1 r min -iir-n--irmuMiw­im, mit! i^im»-i m­i»«i«»i mm mi—iiimh—n —n—m—nwn—in—M—OT—MB« A VOLT NÉMET TRÓNÖRÖKÖS VISSZASZÖKÖTT NÉMETORSZÁGBA FORRADALMI ÉS ELLENFORRADALMI MOZGAL­MAK VANNAK FOLYAMATBAN. BERLINBEN LÁZONGANAK. MÉG MINDIG NINCS, AKI ALÁÍRJA A BÉKÉT. True translation filed with the Post- master of New York on June 2 1919, as required by the Act of October 6, 1917. PARIS, junius 26. Frederick Wilhelm Hohenzollern, a volt német trónörökös megszökött Hollandiából és Né­metországba ment. Az utóbbi néhány nap alatt több jel vallott arra, hogy a szoldateszkában megvan a hajlandóság arra, hogy a volt császárság határain belül olyan katonai helyzetet idézzen elő, mely megakadályozza a szövetségeseket a bé­keszerződés keresztülvitelében és valószínűnek látszik, hogy a volt trónörökös szökése összefüggésben,van ezzel a tervvel. A volt trónörökös rövidesen a fegyverszünet aláírása után, novemberben Hollandiába szökött, ahol a holland kom­ány internálta. BERLIN, június 26. Berlin utcái tegnap este és ma reggel lázongásoknak és fosztogatásoknak színhelyei vol­tak. Az Alexander-platzon a tömeg lazító beszédeket hallgatott meg és elverte a katonákat. A tömeg rálőtt az Alexander-platzra küldött csapatokra az utcákról és a háztetőkről. A csapatoknak végül sikerült az utcák ki­ürítése. A zavargás különösen a Stettin vasútállomás körül, a Hochstrassén és a Badstrassén folyt erősen. A tömeg itt is megtámadta a katonákat, rájuk lőtt a házte­tőkről és az ablakokból. A katonák viszonozták a tüze­lést. Ma reggel a város nyugodtabb volt, azonban déltájt a rendőrség már ismét a katonasághoz folyamodott, mert a tömegek ismét gyülekezni kezdtek. A gruenwaldi vas­úti műhelyben négyezer munkás sztrájkba fogott. A csa­patok megszállották a­­Joerlitz és Stettin álolmásokat, melyek még rendelkezésére állnak a közönségnek. “Mi fog történni Németországban?” — írja a tudó­sító. — A válasz két olyan erőtől függ, melyeknek egyi­ke sem kerekedett még felül. Az egyik a német kapita­listáknak és ipari vezéreknek az az erős elhatározása, hogy ismét felújítsák és reorganizálják tönkrement gyáraikat és kikü­zdjék egyéni jólétüket és biztonságukat. A másik erő a munkásosztálynak az az éppen olyan szilárd''elhatározása,­ hogy Németországot szocialista köz­társasággá tegye. Meggyőződésem az, hogy ez az utóbbi erő fog végül felülkerekedni, hogy Németországot meg­érett egy valódi forradalomra és a nemzetnek az a fokoza­tos irányzata, mely egy militarista köztársaság felé ha­lad, súlyos csapást fog kapni.­BERLIN, június 26. A Tageblatt írja, hogy Her­mann Mueller, az új külügyminiszter, megtagadta, hogy Versaillesbe menjen a békeszerződés aláírása végett. Hindenburg marsall lemondott a hadsereg főpa­rancsnokságáról . Weimari táviratok azt mondják, hogy az önkéntes csapatok számos tábornoka és tisztje lemondással fenye­getőzik, ha a békeszerződést minden fentartás nélkül ír­ják alá. PÁRTS, junius 26. Sem Berlinből, sem Weimarból nem érkezett nyilatkozat arról, hogy kikből fog állani az a német békeküldöttség, melynek Versaillesbe kellene jönni a békeszerződés aláírására. Ehelyett állhatatosan érkeznek a hírek, hogy militarista államcsíny készül Né­metországban, melynek célja az, hogy élet-halálra harcol­jon a szövetséges feltételek elfogadása ellen. Valószínű, hogy a Big Four ma ultimátumot küld Weimarba, köve­telvén a békeküldöttség rögtöni kinevezését, ellen esetben a szövetséges hadseregek Berlin ellen indulnak., Foch marshal ismét kiadta a rendeletet az előnyomulás előké­születeire. Tucatszámra érkeznek a hírek a militarista összees­küvésről, az Ebert-kormány megbuktatására és egy kato­nai diktatúra meglapítására. Az államcsínyre vallanak azok a berlini és ham­buri súlyos utcai harcok, melyekben számosan elestek. Úgy hírlik, hogy Berlin és kelet- Német­­orszá közt meszakadt az összeköttetés, Németország minden részéről felkeléseket jelentenek a szövetséges feltételek elfogadása ellen. (E) FRANCIAORSZÁG DÜHÖNG A NÉMET HAJÓK ELSÜLYESZTÉSE MIATT A JOURNAL AZT ÍRJA, HOGY A FELELŐSSÉG AZOKAT TERHELI, AKIKNEK A HAJÓKAT ŐRIZNI KELLETT V­O­L­N­A. True translation filed with the Pott-master of New York on June 26, 1919. as required by the Act of October B. ljn 7. PARIS, junius 25. A német hajóhad elsü­lyesztése rette­netesen felbőszítette Franciaországot. Arra hivatkoznak, hogy maga Anglia volt az, amely azt ajánlotta, hogy ezeket a hajókat el kell sülyeszteni és hogy Franciaország ez ellen til­takozott és azt mondta, hogy ő is részt akar ezekből a hajók-­­ból. s A Journal így ír: Nagyon nagy felelősség terheli azokat, akik a szövetsé­gesek részére átadott hajók őrzését elvállalták. Ellenségeink azt mondják, hogy azt tették, amit Anglia meg akart tenni. A Le Hemps már februárban rámutatott arra, hogy a ha­jók őrizete nem elegendő nagy és hogy az angol hajóhadat terheli a felelősség. Most aztán a Times Daniels tengerészeti miniszternek egy kijelentését idézi, aki azt mondta: “A leg­jobban meglepett engem az, hogy az egész nagy német flottát mindössze három gőzbárka őrizte. Gustave Hervé a Victoire-ban így ír. Ami minket vi­gasztal az az a tény, hogy a német flottát nem mi őriztük. Ha a németek velünk tették volna meg ezt a csínyt, akkor napok hosszát hallanunk kellett volna a hajóhad tehetetlenségéről, a kormány hülyeségéről és a miniszterek elmegyöngeségéről. Más lapok azt írják, hogy a szelepek megnyitása útján történő hajóelsülyesztés órákat vesz igénybe és hogy a legele­mibb vigyázat elegendő lett volna arra, hogy ezt megakadá­lyozzák. A Le Petit Journal azt írja, hogy Franciaország kártérítést követel és azt mondja, hogy a franciáknak meg kellene tartani a szubmarinokat és hogy a szövetségeseknek a franciáknak kellene átadniuk azokat a kereskedelmi hajó­kat, amelyekre Franciaországnak nagy szüksége van. Min­den jel arra utal, hogy a francia kormány a scapai eseménye­ket nagyon komoly színben fogja fel és biztosra veszi, hogy az angol kormány magára vállalja a felelősséget. PARIS, június 25. A háznak tanácsa mai ülésén a scapai eseményekkel foglalkozott. A tanács azokkal az e­smények­­kel foglalkozott, amelyek a hajók elsülyesztését­ megelőzték és figyelembe vette a fegyverszünet megkötésekor történt ese­ményeket is. (D) AZ ANGOL MUNKÁSSÁG SZTRÁJKJA AZ OROSZ BEAVATKOZÁS ELLEN True translation fiiad with the Ppst- master of New York on June 26, 193 9. as required by the Act of October6. 1917. ia SOUTHPORT, június 25. Robert William, a szállítómun­­munkások szakszervezetének elnöke, azt a javaslatot tette, hogy a sorozási kényszer és az orosz ügyekbe való beavatko­zás elleni tiltakozásképp általános sztrájkot hívjanak ki. Robert Smillie, a bányász­szervezet elnöke azt javasolta, hogy politikai célok elérésére hívják ki az általános sztrájkot. (B) AZ ÍREK nem fogadják el ■ A PÁRISI BÉKESZERZŐDÉST RE VALERA ÜDVÖZLETÉT KÜLDI MEXICO NÉPÉNEK. True translation filed with the Post- master of" New York on June 26, 1919, as required by the Act of October 6, 1917. Írország népe nem fogadja el magára nézve kötelezőnek azt a békeszerződést, amelyet Párisban a szövetséges hatal­mak és Amerika képviselői aláírnak. De Valera, Írország el­nöke, ilyen értelmű kijelentést tett a Waldorf Astoria Hall­ban. Az ír köztársaságnak ez az álláspontja már májusban ki­derült, amikor a békekonferencia tagjai nem akarták az ír nép nagy többsége által megválasztott kiküldötteket elismer­ni és a tanácskozáshoz bocsátani. De Valera elnök ma kijelentette azt, hogy Írország nem érzi magát kötve a békeszerződés által, mert az ír kiküldöttek a szerződést nem írták alá és mert azok az angol megbízottak, akik a szerződést aláírták, nem képviselik az íreket és Íror­szágot. De Valera elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az ír kül­döttség nevében levelet írtak Clemenceaunak, amelyben ezt az álláspontot fejezték ki. Ezt a lev­elt Plunket és Arthur Griffith írták alá. A mexicoi El Heraldo nevében egy hírlapíró De Valerá­­tól üzenetet kért a mexicoi nép részére. De Valera a következő üzenetet diktálta: Azt remélem, hogy a mexicoi nép megegyezésre fog jutni és közös anyjukat, Mexicot fogják támogatni. Az a nép, amely a népnek a nép érdekében való kormányzatot létesített, enge­delmeskedjék a kormánynak Ez a haladásnak és a békének egyik legfontosabb kelléke. HAMBURG A SPARTACUSOK KEZÉN True translation filed with the Post- master 1919 ns required by the Act of Ortober6. 1917. LONDON, jun. 26. — Egy berlini sajtótávirat szerint Ham­burg teljesen a forradalmárok kezében van. A forradalmárok elfoglalták a városházát és kiszabadították a foglyokat. Egy kopenhágai Exchange Te­ of New York on June 26, legraph távirata szerint a ham­burgi zavargásokban 185 meghalt vagy megsebesült. PARIS, jun. 26. — Az ameri­kai békebizottsághoz érkezett je­lentések szerint Hamburgban több mint 100 ember meghalt. (F.) A szenátus megszavazta a négyszázezer főnyi hadsereget WASHINGTON, jun. 26. — A szenátus a mai nap folyamán megszavazta a jövő hivatalos év­re előirányzott 400,000 főnyi had­sereget. Ugyanezen törvényja­vaslat 880 millió dollárt engedé­­lyez hasonló célokra. Szeptember elsején sztrájkba lépnek a szabók A szabósegédek magasabb bére­ket és rövidebb munkaidőt kö­vetelnek. — Tarthatatlan álla­potok a szabóságban. A Journeymen Tailors Union 390-es lokálja nagy agitációt in­dított meg azok között az első­rendű ruhaszabók között, akik a legfinomabb rendelt ruhákat ké­szítik az előkelő klub­ férfiak és üzletemberek részére, egy szep­tember 1-ére tervbe vett sztrájk érdkében. A mozgalom célja a magasabb bérek és a 44 órás heti munkaidő kivívása. Régi panasz az, hogy ezeknek a különösen drá­ga ruhaportékát készítő szabók­nak munkaviszonyai alig közelí­tik meg a raktári munkára dol­gozó gyári szabók munkaviszo­nyait. Ezeknek a különlegesen finom öltönyöknek legnagyobb része még ma is fülledt, sötét, tömegla­kásokban készül, avagy ha a sza­bócég ad is helyet a számára dol­gozó divatszabóknak, azért bér­letdíjat kell fizetniük. Még ma is mintegy 2500-ra rúg azoknak a szabósegédeknek a szá­ma, akiknek átlagos heti fizetése nem haladja meg a $16 és $20-t, ha tekintetbe­ vesszük ez­éri össz­­keresetüket.­­ Minthogy­ a mérték után ren­delt ruhák készítői eddig nem gondoskodtak arról, hogy szak­májukban biztosítottak volna egy fizetési átlagot, béreik aránylag alacsonyabbak lettek, mint a tö­megmunkásoké, akik, mint szabá­szok és operátorok, gyárakban dolgoztak. Ennek tudható be,­­ hogy igen s°k finomabb szabó maga is gyárba ment dolgozni, a­mi viszont előidézte azt, hogy­ most nagy kereslet mutatkozik a finomabb szabók között. Ezt a ke­resletet akarja most a union ki­használni a rövidesen bekövet­kező küzdelemben. 505 mértföld 285 perc alatt Két katonai repülő Indianapolis­­ból Washingtonba utazik egy bombázó repülőgépen. WASHINGTON, június 26. — Egy Handley-Page bombázó gép két pilótával és öt mechanikussal. 285 perc alatt tette meg az India­napolis és Washington­­közötti 505 mértföldnyi utat. Palmer G. M. és Bradford G. L. hadnagyok voltak a pilóták­. Megállás sehol sem volt, noha az eső csaknem egész idő alatt szakadatlanul esett. Ez a körülmény a repülés sebességét lényegesen nem csök­kentette. Mitchell Vilmos vezérkari őr­nagy, a légszolgálati kiképzés és működésü­gyi igazgató, Pershing tábornoktól futár útján levelet ka­pott, amelyben arról értesítik, hogy Franciaországban a, lég­szolgálatban teljesített igen kivá­ló és érdemdús szolgálataiért el­nyerte a kiváló szolgálat rendjelét. ------------------­ A Kodak-cég óriási profitja Az Eastman-Kodak Co. és fiók korporációinak évi jelentése sze­rint, amely most lett nyilvános­ságra hozva ,a nyereség 1918. év­ben $14,051,969 volt, osztalékkép­pen pedig $9,162,222 lett kifizet­ve. Természetesen, a munkások éhbérért dolgoznak. SZÉKELY BÉLA PÉNZ-­­ÜGYI NÉPBIZTOS A- ;! PÉNZÜGYI ÁTALAKU- ::­LÁS ÁTMENETI FEL­­Ü ADATAIRÓL Ez lesz a címe annak a cikk­nek, amelyet az Előre vasárnapi június 29-iki számában a leg­újabb magyar­országi lapok alapján közölni fogunk. Aki tiszta képet akar a ma­gyar gazdasági helyzetről és aki tudni akarja azt, hogy mi­képp akarják magyarországi testvéreink megszilárdítani a magyar kommunizmust, az ol­vassa el ezt a cikket. Rendelje meg jóelőre az Előre vasárnapi számát, amely tele lesz érdekesebbnél­ érdeke­sebb cikkekkel és közlemé­nyekkel. Rendelje meg meg A szenátus elhalasztja a békeállapot kimondását A határozati javaslat hétfőn újra­­ szőnyegre kerül. A liga ellenzői körútra készülnek. True translation file*! with the Post­master of New York on June 26, 1919, as required by the Act of October 6. 1917. WASHINGTON, junius 26. — Fall new mexicói republikánus szenátor ama határozati javasla­ta, hogy a békeállapot mondas­­sék ki: a szenátus külügyi bizott­­sá­gában fenn lévén akadva, az országházban az volt az általános vélemény ma, hogy" e tervben sem­mi további lépés nem lesz téve hétfőig, amidőn a bizottság ismét összejön. Időközben a nemzetek ligája kérdésének más pontjai felett to­vábbi vitát várnak és az a hír keringett, hogy még a hét végi­ előtt vita újabb jellemvonásokat vehet fel. A liga ellenzőinek sze­mélyes terveik vannak tartalék­ban arra, hogy a szerződés jóvá­hagyásának eshetőségeit ellensú­lyozzák. Ma kitudódott, hogy az az in­dítvány, miszerint egy különvo­nat küldessék ki a liga ellen be­szélő szenátorokkal körútra, mi­alatt Wilson elnök a liga érdeké­ben beszél, már elérte azt a pon­tot, hogy egy próba-útiterv is el­készült. McCormick illinoisi re­­publiknus szenátor,, aki a terve­zéssel meg van bízva, kijelentet­te azonban, hogy a tervek még korántsem teljesek. Valószínűleg az elnök körútjára vonatkozó részleteket, amelyek eddig még nem lettek közzé téve, fogják fi­gyelembe venni, mielőtt a terv tel­jesen jóvá lesz hagyva. (G)­ ­O— Titkos rendőröket küldenek ki a búzaföldek megvédésére TOPEKA, Kansas­, június 25. Hetven tapasztalt megfigyelő lett kiküldve a kansasi búzaföldek vi­dékére tegnapi a végből, hogy a gyújtogatásokat megakadályozni igyekezzenek, továbbá, hogy a farmereket az I. W. W. bujtoga­­tók ellen intsék, akikről azt hi­szik, hogy e vidéken ólálkodnak és végül, hogy a radikálisokat el­fogják. A hetven kiküldött közül tizen­öten altűzbiztosok, ötvenöten pe­dig tűzbiztosító társulatoknak a szakértői. Lezuhant a festő­állványról Paul Hornick, hét esztendős kis fiú, 445 Flushing Ave., Brook­lyn, házuknak hátsó udvarában felmászott a festők által gazdát­lanul hagyott függő­állványra és onnan vigyázatlansága folytán le­zuhant. A fiú oly súlyosan sérült meg fején és arcán, hogy a men­tőknek kellett a Williamsburg­­kórházba szállítani. Pennsylvaniában egy állami munkáspárt megalakítására mozgalom indult meg HARRISBURG, jún. 26. — A pennsylvaniai munkás­szövetke­zet végrehajtó bizottságának tag­jai, akik 510,000 szavazót képvi­selnek, elhatározták, hogy egy új politikai munkáspártot fognak szervezni az államban, ha ezt a tervet a később egybehívandó munkásgyűlés jóváhagyja. Külön bizottságok utasítást nyertek, hogy New Yorkban és máshol is vizsgálják meg a munkás­párto­kat és az eredményről tegyenek jelentést a közgyűlésnek kétezer ellenséges idegent szállítanak el A Martha Washington hajó a Charlestonból internált néme­teket Rotterdamba viszi. CHARLESTON, S. C. jun. 26. A Martha Washington csapat­szállító hajó körülbelül 2000 né­met utassal a kikötőben tartózko­dik indulásra készen Rotterdam felé. Az indulás ma vagy holnap lesz, a pontos idő attól függvén, hogy még 263-an Fort Douglas, Utah-ból mikor fognak megérkez­ni. Az utasok oly ellenséges né­met idegenek, akik az Egyesült Államok különböző részeiben el­fogva és a háborít idejére inter­nálva lettek. Úgy hírlik,­hogy­ eme ellensé­ges idegenek között vannak az egykori német teherszállító gő­zös, a Liebenfels­ kapitánya, Klat­­tenhoff János és tisztjei, akik ezt a hajót a kikötőben elsülyesztet­­ték. Ezek az atlantai szövetséges állami fegyházban szolgálták le a büntetésüket. A németeknek hajóraszállítása a washingtoni svéd követség taná­csosának, Dr. Huebscher Károly Pálnak a felügyelete alatt törté-­ nik. Szigorú őrizet alatt utaznak. KANSAS CITY, Mo. jun. 26. Egy 263 ellenséges idegenből ál­ló csapat egy három tisztből és harminctagú legénységből álló őr­ségtől kisérve érkezett ide Fort Douglas, Utah-ból. Útban van­nak Charleston, S. C. felé, ahol a foglyok arra a hajóra lesznek szállítva, amely Németországba fog indulni. Úgy mondják, hogy e foglyok oly kémek, német ügynökök és I. W.­­V. tagok, akiket Mexikóban, Canadában, Honoluluban (a Ha­waii szigeteken, kb. 2000 m­ért­­földnyire San Franciscotól) és a nyugaton szedtek össze. Letartóztatott szocialista szónok A 116-ik utca és 7-ik éve. sar­kán J. Freedenwall vádja alapján letartóztatták Louis W­eitz szo­cialista szónokot. Weitzet a 39-ik kerületi őrszobába vitték, a 104- ik utca és 3-ik avenue sarkára, on­nan pedig az 57-ik utca és 3-ik avenue sarkán levő “férfi éjjeli bíróságra” szállították. Friedenwalt azzal vádolta a szocialista szónokot, hogy az ki­jelentette ,hogy “az Egyesült Államoknak nincs jogában ma­gánházakat és klubbokat megtá­madni”; a Department of Justice embereiről pedig azt állította, hogy maguk helyezték el a bom­bákat, hogy a bolshevikeket vá­dolhassák azok elhelyezésével. Sajátságos a dologban az, hogy — bár a fentieket nem tartjuk kel­lő okoknak a letartóztatásra, — senki sincs, aki az idézett kijelen­téseket hallotta volna. Weitz-ot később szabadlábra helyezték ügyvédje, William Karimn őrizetében. » -------------------­ Franciaország elhalasztja a hadsereg demobilizálását ni l\"IIIcLOrSZd^rtl vctlO gydlldKVd. teljes demobilizálását, mondj: True translation filed with the Post- 1919. as required by the Act of Octobei PARIS, június 26. — Clemen­­ceau miniszterelnök megjelent a képviselőházban és a képviselők kérdésekkel árasztották el, hogy mi a kormány szándéka a hadse­reg demobilizálására vonatkozó­lag. A miniszterelnök azt mon­dotta, hogy a kormány fő gondja ez idő szerint a demobilizáció. “Bár kívánatos, hogy a demo­­bilizáció olyan gyors és olyan tel­jes legyen, amilyen csak lehetsé­ges, de a kormány kénytelen fi­gyelembe venni a jelenlegi körül­­ményket és a németek gondolko­dás­módját. Hogy megértsük azt naasereg nemoDuizaiasai megakadályozza a hadsereg Clemenc­eau. master of New York on June 26, 6. igsz. a szellemet, melyben Németor­szág aláírni készül a szerződést, elég figyelembe venni a német flotta elsülyesztését Scapa Flow­­nál és a német hajók későbbi el­pusztítását Kielnél. Következés­képpen szükséges az elővigyázat. Azonkívül Bulgáriával és Tö­rök­országgal a békét nem kötjük meg csak hónapok múlva.” Hír szerint a francia hadsereg demobilizációját a lehető leg­gyorsabban viszik keresztül és az 1907., 1908 és az 1909-iki osztá­lyokat a szerződés aláírása után elbocsátják a hadseregből. (H)

Next