Előre, 1919. július (15. évfolyam, 2316-2347. szám)

1919-07-20 / 2336. szám

a OLVASOK KÖRÉBŐL , ; i - Pl - (■ rovatban bfcrklnek •* Írásit ssisssen kC.tWlük, ha kisérdekŰ dologtól ttrrylloKosiin, megfelelő hangon Ír. Csak gépírásos, fagy tintára! és a papír egyik oldalára írt cikkeket teszünk figyelembe. Kéziratokat nem őrsünk meg Is nem adunk tlsssa.) VÁLASZ A “SZABADSÁG”NAK “A MAGYARORSZÁGI BOLSHEVIZMUS VÉGNAPJAI” CÍMŰ CIKKÉRE. A demokrácia országában “Szabadság” név alatt megjelenő szennylap és annak derék legényei, holmi sikkasztok stb.iknek sehogy sem tetszik a bolsevizmus s mindenáron. ivegnapokat jósolgatnak szegény, márannyiszor agyonsanyargatott magyar munkásságnak feltámadt igazi szabadságára. Ez a nyomorult, a “Szabadságot” bitorló magyar szennylap július 16-án “A magyarországi bolshevizmus végnapjai” című vezércikkében nagyon szívesen látná a magyar bolshevik kormány végleges bukását; ez a magyar szennylap az, amelyik oly dicsőségesen hirdeti a demokrácia országában, hogy ő a, magyar ■ munkásságnak ’a barátja, a ‘szeg szólója és az ő Magyarországból ideszökött sikkasztó, csirkefogó fogdmegjei képviselik ebben az országban , a magyar munkásságnak az érdekeit: azt hisszük, a fent idézett cikkében most már világosan láthatják a magyar munkások, hogy mennyire van az ő érdekük megvédve a "Szabadság” és derék legényei által. Az amerikai kapitalista lapok, amelyek szintén azon a színvonalon vannak, mint a “Szabadság”, azzal a mumussal akarják az itt élő magyar munkásokat elámítani, hogy milyen nagy, meg inog mekkora hadsereggel fogják ők a magyar bolseviki kormányt letörni. Azt hiszem, erről nagyon sokat lehetne mondani, de röviden csak annyit kívánok megjegyezni, hogy először is van-e hadsereg, amely hadsereg fegyvert fog egy szabaddá lett ország ellen, ahol az ő munkástestvérei oly hosszú ideig harcoltak a kizsákmányoló rendszer ellen? Ma már olyan hadsereget nem lehet előállítani. A napi események, amelyeket csak kissé kell figyelemmel kísérni, tantijelét adják annak, hogy az mind csak erőlködés, mi magyar munkások teljes nyugodtsággal csak ellenkezőjét állapíthatjuk meg és ez nem más, mint hogy most fogja elérni a kapitalizmus a végnapjait. Ez ellen lehet hadsereget szervezni, ez ellen ezrével sorakoznak fel a vörös gárdába. Bármennyire is fájjon a "Szabadság” szennylapnak holmi Franchet D’Esperey tábornok támadása Magyarország ellen, ez az aranygalléros rablóvezér is csak arra a sorsra fog jutni, mint a többi; a románok, a csehek, a lótok, a szerbek is tudják, hogy nekik is le kell számolniuk egyszer kizsákmányolójukkal és ők is tudják, hogy most van az ideje annak. Éppen ezért nekünk, amerikai, magyaroknak bizalmunk van európai összes munkástestvéreinkben, hogy ők nem kaphatók olyan gyalázatos munkára, mint amilyenre az Amerikában megjelenő “Szabadság” képes; ők tudják kötelességüket és tudják azt is, hogy a fegyvernek néha két éle is van. Európában levő magyar munkástestvéreink is megmutatták érdemeiket, hogy nem a legutolsó munkások a föld kerekségén,, akik le tudják rázni évszázadokon keresztül hordott bilincseiket s ezt nem egy Kun Béla, egy Czóbel Ernő stb.-nek a szavára teszik, hanem saját akaratuk, józan gondolkodásuk parancsára. Ezek az emberek, ezek a “politikai kalandorok”, amint a “Szabadság” szennylapja írja, nem tudják azokat a magyar proletárokat az orruknál vinni — azok csak addig lesznek ott, amíg azoknak a proletároknak a bizalmát bírják — s amint máskép tesznek, ők is oda , kerülnek, ahová azok kerültek, akik ezt a kommunista rendszert megdönteni próbálták. S ezeknek a munkásvezéreknek a működése ezer elporte többje bebcsülhető, mint a "Szabadság” azon szennyes munkája, amit az itt élő magyar munkásoknak az , agyába szeretnének plántálni. De mi hisszük, hogy az amerikai maggyar filmhátóság tudni fogja kötelességét, tudni fogja, miként bánjon el ezzel a szennylappal. Bennünket ijesztgetni nem lehet, rosszabb helyzetbe már mi úgy sem kerülhetünk, nekünk vett szíteni valónk úgy sincs, mi csak nyerhetünk egy szabad világot és egy olyan szabad országot, amelyben a demokráciát mi, munkások is élvezhetjük. Ilyen lesz a szabad Magyarország, szabad köztársaság, amelyet jmegtörni nem lehet. Sz., Cleveland. -------------------------! !: - Tisztelt Szerkesztőség! Néhány szóval óhajtanék egyet S mást megemlíteni a legnagyobb s legelterjedtebb lapokról, a Népszava és a Szabadságról. Én nem tartozom sem" egyik, sem másik magyar párthoz vasójú egyesülethez. Szóval, amint önök mondják, indiferens vagyok. De a jelenlegi, Amerikában megjelenő magyar lapok közül, mégis csak az Előre az, amelyet olvasni érdemes. Szeretem az Előrét, mert nem megalkuvó. Háborúellenes volt a múltban, az a jelenben és az lesz a jövőben. Míg ellenben ‘a többi' szép nevű lapok igazán köpönyegforgatók". Tizenhárom hónappal ezelőtt az azóta jobblétre 'szenderült Hűség I.Liga Johnstownban, Pa. tartotta fényes bevonulását. A Cambria színházban folyt le az előadás. Belépő dijak nélkül a nagy színpadon több ember aligha fért volna el. Ott volt a Liga szinejava és a Cambrian Steel Company csatlósai. Ott láttam életemben először a bús magyarok atyamesterét, Dávid, Gézát, Berkét egy személyben, hogy szétálltak a fülei. Kivágott egy hatalmas “szpicset” és dűltek a dolllárok. Akinél véletlenül nem volt, hitelbe is beállhatott. Nagy István és K Jerits Sándor szerkesztők felírták az illetők neveit és lakásuk címét és későbben bevasalták a Hűség Liga-dollárokat. Hogy milyen haszna volt az önzetlen két legnagyobb lap tulajdonosnak, azt tudjuk a Liga leszámolásából. De ezt vajmi kevesen tudják, hogy a gyűlést követő banketten a Cambria Steel Company elnöke néhány száz magyar részére rendelte meg a két legnagyobb népbutító magyar papírt. Valószínűleg nem azért, hogy a magyar munkásokat felvilágosítsa, hogy a fenti gyárban a Zsírját préselik , ki, még ma is vannak lenge tüzek, hogy szegény magyarok nevezik. 24 órás munkák. Részemre is, bár én nem dolgoztam a fenti gyárban, meg akarta a Melkoszto úr rendelni, de én nem fogadtam el. Kár tehát Dávid mester úrnak kiabálni, mert ma holnap kevesen maradnak meg híveiből. Szabó tiszteletes urnak is jobb volna, ha nem ujságcikkezne, hanem papi hivatásának élne, ha pedig minden áron újságíró akar lenni, hagyja ott az eklézsiát és álljon be Dávid mesterhez steady job-ra. Tisztelettel Farkas Gyula. , v. ;i l ' * ---------o----— lisztért Kiadóhivatal! Jogosnak érzem magam a Help Wanted ügyhöz hozzászólni, mint az S. P. magyar osztályának tagja és az Előre régi olva-sója. Mikor a Help Wanted hirdetést először megláttam az Előrébe, már tisztában voltam azzal, hogy lehetetlenség azt mindjárt megtudni, hogy nincs-e sztrájktörő hirdetés köztük. És pár napra rá tényleg volt, mert tudom, hogy az Előrének nincs módjába egy vagy két embert alkalmazni, aki a hirdetések után fog járni, hogy megtudja: egyik vagy másik telepen nincs-e sztrájk. ,"A kiadóhivatalnak is tisztába kellett volna lenni azzal, hogy egy ügynökség, aki a kapitalisták szekerét tolja, mindenesetre sztrájktörő hirdetést is le fog adni. Én tudom, hogy az üzletvezetőségnek nem az a szándéka, hogy az Élőtének kára legyen, sőt ellenkezőleg: elég jó ittyagi haszonra tett szert. De az lélérének• fie»iy,;i/ »acélja, hogy érdetésekböl tartsa fen» magát. Nem hirdetésekre, hanem a szim .ializmus tanaira van szüksége az Előre olasóinak. Továbbá az Előre pár évvel ezelőtt még rosz-j; szabbul állt, mint jelenleg V és akkor, ,is az Előre olvasói voltak azok, akik zsebükbe nyúltak és kiszurkoltak annyit, amennyit tudtak és a lap még meg van. A sok üldöztetés dacára jobban terjed, mint azelőtt. Továbbá, hogy hajlandók vagyun-e az Előrét támogatni? Ha az Előre eddig is megállta a helyét a mi támogatásunkkal, akkor ezután is meg fogja állni a helyét, mert ez a mi lapunk és ennek a laknak az érdekében tőlünk telhetőleg megteszünk, amit csak tehetünk. Mert amint kötelessége egy apának gyermekét gondozni és ruháztatni, mert ha nem, a gyermek elpusztul, úgyszintén minden elvtársnak és olvasónak kötelessége az Előrét támogatni, ha nem akarja, hogy a lap elpusztuljon. Itt N. S. Pittsburghon is megezdődött a gyűjtés az Előre javára. Fel elvtársak a munkára, minden város és telepen az Előre érdekében és akkor nem lesz szükség többé hirdetésekre! Elvtársi üdvözlettel ’ Varga Béla, N. S. Pittsburgh. stára bizonyos szocialista szempontból felmerülhető kifogások miatt nem volna szabad egy hirdetést leadni, azonban a rideg “üzleti” szerződés ilyen szempontokról nem gondoskodik és nem is gondoskodhat. Arról a kérdésről már nem is szólok, hogy a legis skrupulózusabb elővigyázat mellett is lehetetlenség teljesen ki- küszöbölni azt, hogy sztrájktörő hirdetések juthassanak a lapba. Ezt bátran állíthatom, mert az összes eddig hallott módszerek, ha csökkentették is a lehetőségeket, de kivétel nélkül meghagytak, ha csak egy parányi kicsit is, de még 1 is egy eshetőséget. És éppen ez a. 1 kis eshetőség, amely a legfontosabb egy szocialista lap szempontjából. A kérdés fontosságának magyarázatát önmagunkban találjuk meg. » Ugye nem egyszer, nem is többször, dense szeri, se száma azoknak az eseteknek, amikor a polgári lapoknak a ’ ‘trassikjain , olyasmit látunk, amelyeksem az öntudatos munkás tisztességével, sem a felvilágosodottságával öszsze nem egyeztethetők. Elolvassuk, megerősödünk szocialista meggyőződésünkben és tovább fordítunk annak a bizonyos lapnak, amely éppen a kezünkben van, aih másik oldalára, hogy Újból * szemünkbe tűnjenek ugyanazoka kifogásolható dolgok, amelyek töl a polgári lapok hasábjai hem■ zsegnek. . . . Ellenben mi történik* akkor* ha egy szocialista lapban találunk a ' legkisebb kifogás alá eshető, bármiféle írást? Nem kell a dolgot magyarázni. Ha jól ismerjük azt a szocialista lapot, amelyben nagy megelégedésünkre sikerült felfedezni egy, a legtöbb esetben ,a lap vezetőségének hibáján kívül bekerült sort, akkor személyesen, írásban, telefonon, vagy legalább is egy üzenet révéni nyomtatásra , alkalmatlan bírálat keretében a kifutó fiútól lefelé a szerkesztőkig, kétségbevonjuk a lap összes alkalmazottainak szocialista meggyőződését ; több napon keresztül rágódunk a dolgon, ezzel fekszünk, le és ezzel kelünk fel; ezzel szó-rakoztatjuk reggeli, ebéd és vacsora közben családunkat, barátainkat és ismerőseinket; ezt választjuk a legközelebbi osztálygyűlésen megtartandó hosszútávszónoklatunk tárgyául és hetekig eljárunk a szocialista gyűlésekre csak azért, hogy megszerezzük magunknak azt az élvezetet, hogy az előadóhoz a szocialista lapban megjelent kifogásolható írás dolgában kérdést intézzünk. Más szóval saját lapunk iránt óriási toleranciával! ?) viseltetünk anélkül, hogy egy pillanatra is elfelejtenénk, hogy ez a legroszszabb esetben is, csak egy olyan cselekedet, amelyre a lap iránti közelség érzete bátorítja a szigorú kritikával olvasó elvtársakat. Pedig hát tagadhatatlan, hogy ezek a “Munkát nyer” hirdetések nemcsak, hogy bő teret nyújtanak a nem kívánatos bírálatra, de egyetlen invitálják azokat Nézzük csak meg, milyen természetűek, milyen célt szolgálnak és mily kezeken keresztül kerülnek be egy munkáslap hasábjaira ezek a hirdetések. igiy. június 15-én, amikor az Előré-ben majdnem hét hasáb “Munkát nyer” hirdetés volt, a hirdetéseket megvizsgálva azt látjuk, hogy azokban a munkást kereső munkaadók “állandó munka”, “fizetés a tanulási idő alatt”, “darabszám”, "jól kereshet”, “bonus”, “$sz.op-től $18.00- ig kereshet hetenkint”, “jó alkalom az előmenetelre”, “kellemes környezet”, “itt éven felüli leányok tanulóknak”, “otthoni munka”, "nagy pénzt csinálhat”, “állandó alkalmazás, $1000 hetenkint”, "gyakorlat nem szükséges”, “jó fizetés, állandó embernek”, “munkásbiztosítás, bonus, stb.” szövegezéssel helyezték el hirdetéseiket. Ezeket és ezeknek a kifejezéseknek halmazát találjuk az apróhirdetésekben, amelyekkel a munkaadó csalogatja a munkaerőt. Valahogy úgy érezzük, hogy vala- mi nincs rendjén azokban a tuti- s helyekben,, ahol a huss füt-fát ígér a munkásainak, csak jöjje. ilek hozzá dolgozok .Valahogy ért- ' ltetetlennek .petéizik. ? Itpgá mért; * nem jutnak ezek a műhelyek és a gyárak a szervezetek révén munkásokhoz- De még azután mintha ezeknek a hirdetéseknek szövegében valami olyan tendenciát is látnánk, amit sehogy se tudunk összeegyeztetni bizonyos korábban nyert szocialista tanításokkal. Sőt, olyan vakmerő gondolataink is támadnak, különösen, amikor azt tapasztaljuk, hogy bizonyos előttünk ismeretlen nagy cégek állandóan hirdetnek munkaerőért, hogy az is lehetséges, hogy a néhány centbe kerülő apróhirdetések révén esetleg annak akarják elejét venni ezek a cégek, hogy sohase kerüljenek, abba a helyzetbe, hogy ne legyen ,,elegendő munkaerő a számukra, arhelyiek felhasználásával magukat függetlenebbekké tehetik munkásaikkal szemben. Szóval sehogy sem akarjuk vagy tudjuk megérteni, hogy ezeknek a “Munkát mér” hirdetéseknek olyan céljaik vannak, amelyek a munkásság részére előnyöket jelentenek. De lehet, hogy helytelenül fogjuk fel a dolgot és az Előre iránt érzett rendíthetetlen bizalommal fordítunk a hatodik, vagyis a vezércikk oldalra, ahol ugyanabban a június 15-iki számban a vezércikkben ezeket az öntudatos munkás értelméhez sokkal jobban szóló és érthetőbb szavakatolvassuk: • ■•* ‘pi” “Az a gazdasági helyzet, mely a népnek egyik rétegét kizsákmányolt munkássá, a másik réteget kizsákmányoló kapitalistává teszi. Az a gaz-,dasági helyzet, amely a népet egy proletár és egy kapitalista osztályban különíti el. "Ezen az elkülönítésen fordul meg az egész dolog. “Ez az elkülönítés a népnek egyik rétegét gazdaságilag uralkodó osztállyá, a másik rétegét gazdaságilag függő, , szolga-osztállyá teszi.” Ez már aztán jobban hangzik. Minden sorát aláírjuk. Azonban úgy érezzük, hogy a papír túloldalán nyomtatott ,"Munkát nyer” hirdetések éppen ezt a gazdasági helyzetet, osztály elkülönítést szolgálják, amely lehetővé teszi, hogy a “kizsákmányolt” és “kizsákmányoló” körüli káros viszony fennálljon Ugyancsak ezen :1. oldalon a "Forradalom logikája" című cikkből arról értesülünk hogy: “A rendőrök sztrájkkal fenyegetődznek, hogy kierőszakolják a union elismerését.... ...a munkások nagyobb ellenőrzési jogot követelnek az ipari üzemekben... A sztrájk főkövetelései a nyolcórás munkanap és a kollektív tárgyaláshoz való jog, most egy bekapcsolódott az “Egy nagy union” problémájával... stb.” De vájjon a másik, oldalon olvasható apróhirdetések nem olyan természetűek-e, amelyek homlokegyenest ellentétes törekvéseket szolgálnak? De bizony olyanok, mégpedig, valljuk be kertelés nélkül, a legnagyobb mértékben olyan természetűek. És erről meggyőződhetünk akkor is, ha a dolgokat nem tudományos pedantériával vizsgáljuk, hanem egyszerűen megállapítjuk, hogyegy hirdetési ügynökség közvetíti ezeket a "Munkát nyer” hirdetéseket a munkáltatótól; az ügynökségnek épp úgy érdekében áll, hogy ezek a hirdetések felhajtsák a munkaadók által szükségelt munkaerőket, mint maguknak a munkaadóknak. És ki meri azt állíttani, hogy a munkáltató nem olyan munkástömeggel akarja kiegészíteni munkaerőkészletét, amelyet a legnagyobb mértékben lehet kizsákmányolni ? Így fest tehát a Help Wanted hirdetés szocialista szempontból bírált erkölcsi háttere. Az anyagi háttérről tudatosan hallgatok, mert ez a szempont még akkor sem szabad, hogy befolyásoljon egy munkáslapot, ha tényleg jelentékenyen hozzájárulna is a fentartásához. Igazi szocialista örömmel üdvözlöm tehát azt az elhatározást, amely az Előre tisztességes munkásérdekeket szolgáló hasábjairól kitisztította, remélhetőleg egyszer és mindenkorra, azt a dudvát, amelynek jílása, tisztogatása sok-sok energiát igényelt volna és még akkor sem lehetett volna semmiféle biztosíték arra,hogy nem merít vojjra fel a tehét rá gaz olyan helyeit.., ahonnan sort hasem tudtuk violta aztán kiirtani. . . . . . Lehet, hogy tévedek és akkor remélem, hogy az elvtársiak legjobb hozzáértéssel fognak rámutatni erre a problémára, de igaz meggyőződésem az, hogy ez a becsületes, tiszta, megkörnyékezhetetlen szocialista felfogás, amely csak egyetlen egy kérdést hagy maga után. Hogyan kárpótoljuk lapunkat, az Előrét, szocialista kötelességének teljesítése folytán reá háramló anyagi hátrányokért? Szerintem ez az egyetlen kérdés, amely válaszra vár. Szomor József, a kernyi területet hamvasztanak el és ezen az alapon az Erdészeti Hivatal statisztikája 688.000 dollárban állapítja meg a különböző helyeken támadt tüzek által okozott károkat. A mentési munkálatokhoz szükséges gépek és egyéb felszerelések beszerzésének költségei, azaz 714.000 dollárral járulnak még hozzá a már elszenvedett károkhoz. Összesen 5,573 tűzesetet jelentettek az elmúlt évben, melyből 2,457 gyújtogatásból eredt. A vasutak 618 és a vigyázatlan kirándulók 943 esetben voltak okozói kiebb-nagyobb erdőégéseknek. A legtöbb tűzesetet Oregon, California és Arkansas ottamokból jelentették, ahol a nagy nemzeti erdőkben táborozó sátoros lakók vigyázatlanságából kifolyólag támadt a legtöbb erdőégés. • A "Help wanted" kérdéshez — ' Cf Milyen szempontok veendők elsősorban figyelembe ennek a kérdésnek elbírálásánál. Szüksége van-e az Előré-nek a hirdetések ezen fajtájára. Milyen kockázatokkal jár az apróhirdetések közlése. Azokból az írásokból ítélve, amelyekben az Előre olvasói nézeteiket fejezik ki a ‘Help Wanted’ hirdetések megszüntetésének dolgában és a new yorki elvtársak körében megfigyelt vélemények alapján nem túlzás azt állítani, hogy a faj érdekét szívükön viselő elvtársakat legalább is olyan mértékben foglalkoztatja most ez a kérdés, mint bármely más, a magyar mozgalom és a lap érdekét érintő esemény. Az elóréból olvassuk, hogy egyes elvtársak azon a véleményen vannak, hogy egy szocialista lap moráljával teljesen összeegyeztethetők voltak a lapban korábban megjelent “Help Wanted” hirdetések, míg mások viszont azt vitatják, hogy helyesen cselekedett az Előre vezetősége, amikor rövid úton elejét vette annak, hogy ezen hirdetések veszélyeztessék azt az általánosan ismert erkölcsi színvonalat, amelyet az Előre, mint az amerikai magyar öntudatos munkásság egyetlen napilapja mindenkor a legnagyobb áldozatok árán is fenntartott. Ahhoz, hogy ennek a kérdésnek érdemleges vitatásába merülhessünk, igen sok körülményt kell ismernünk, melyeket az eddig hozzászólóknál, majdnem kivétel nélkül, figyelmen kívül hagyva láttunk. De miről is van tulajdonképpen szó? Az Előre napilap szerződéses megállapodásra jutott egy bizonyos hirdetési ügynökséggel, hogy hat éven keresztül előre megállapított soronkénti áron “Munkát nyer” apróhirdetéseket fogad el. A megállapodás értelmében a hirdetési ügynökség tartozik évente egy minimális összegű hirdetési mennyiséget leadni. Ez a minimális összeg az egész hat esztendőt tekintetbe véve átlag 5 ezer dollár évente. Legalább is ennyi apróhirdetést kell leadni a hirdetési ügynökségnek, felfelé azonban nincs megszabva a határ. A helyzet tehát az, hogy az öntudatos magyar munkásság lapjának a hasábjai hat esztendőre le vannak kötve egy hirdetéssel, illetve a munkáltatók számára hivatásszerű munkaszerzéssel foglalkozó cég számára. A törvényes erővel bíró lekötöttség csak nagyon csekély lehetőséget hagy arra nézve, hogy ezeknek az apróhirdetéseknek erkölcsi jellegére a szocialista tanításokat terjesztő munkáslap befolyással bírjon. Mit jelent ez? Azt, hogy a laphoz beérkező apróhirdetések nagy tömegéből a technikai lehetetlenség fulyián egyrészt, és a hír kifejű cégek neki, ismeretét,folytán más-' részt, kéjiféléhség '-válogatni azokat a hirdetéseket, amelyeknek egy szocialista lapban nem volna szabad megjelenni; nem is szólva azokról az esetekről, amikor tisz-P ELŐRE HELP WANTED. So. Bethlehem ,1919 július 17. Tisztelt Elvtársak ! Válaszomat Cseplák Sándornak az Előre julius 16-iki számában megjelent levelére kérem, közzétenni szíveskedjenek. Mielőtt a "Help Wanted” kidobásának kérdésében ítéletet mondunk, szükséges, hogy bírálat tárgyává tegyük a munkásságnak társadalmi, gazdasági és politikai helyzetét és szükséges azt is tudnunk, hogy az Előre eme helyzetben milyen szellem- ben vezet? Megengedhető-e, hogyegy ■ szocialista lap a burzsoázia szolgálatában legyen közvetve vagy közvetlenül." Mivel tudjuk azt, hogy mi a szocialisták az osztályharc alapján küzdünk a kapitalizmus és relació ellen. Megengedhető dolog-e az, hogy a szervezett munkásságnak egyik töredéke bérharcba lép vagy a jelen politikai helyzetből kifolyólag a munkából kialkolbulitják, mert szocialista és ugyancsak szervezett munkások csoportja felvonul az ország másik részéből, mint munkaalkalomra a bérharcban álló testvéreink a bérharcát megtörni, mert nincs informálva, hogy sztrájktörőnek megy északkor keytelenek.pagyijjjk kijelenteni, hogy bár az Előre hirdette, de itt bérharc van kérem! Cseplák elvtárs abban látja biztosítva a lap fennállását, hogy bárhonnan jön is a pénz, csak jöjjön. Ez a legnagyobb kishitűségre vall. Aki nem bizik a szocializmusban, nem bízik a szervezett munkásság erejében, nem bizik önmagában. A lapkezdő bizottság a legnagyobb körültekintéssel járt el, amikor a “Help Wanted”-et kidobta az Előréból, mert számolt azzal, hogy az Előrének tisztán és egyenesen szocialista lapnak kell enni, ellenben ott az üldözések közepette abban látja a lap megmentését, hogy az,ön szerint kevésbbé tisztességtelen “Help Wanted”-et visszahelyezzük és ön szerint akkor a Help Wanted politikai befolyást jelent. Nem kérem, mi csak továbbra is maradjunk egyenes irányunk és elvünk mellett, bízzunk a munkásság hatalmas táborában, mely ezt a lapot megteremtette, fentartotta és erőssé tette. Mi nem ajánlunk könyöradományokat: az Előrének könyöradományokra szüksége nincs, hanem szüksége van a szervezett munkások hatalmas táborára, mely minden válságos helyzetben meg fogja menteni a lapot és fenn fogja tartani, mert az Előre és a szervezett munkásság egy hatalmas egységet képez. Az európai szocialista lapoknak sem voltak “TolpNanted”jaik s mégis politikai hatalmat jelentenek, mert velük van a munkásság. M. Molnár: Az 1918. évi erdőégések statisztikája A Nemzeti erdőségekben keletkezett tüzek az elmúlt évben öszszehasonlíthatatlanul kevesebb kárt okozott, mint az 1918. évet megelőző tiz esztendőben és ez az erdőtüzek meggátlásának célját szolgáló önkéntes mozgalom sikeres működésének tulajdonítható. Az 1918. évi erdőtüzek 695.000 A párisi subway megszorítja a forgalmat .r »fái " i ■“ r ' ■ fis * , f J&fds; július 18. — A Metru’pqlijair Subfoky . rua ' hirdetményt tett közzé,amelyben arról értesíti a közönséget, hogy miután nem képes szenet kapni, kénytelen lesz az egyik áramfejlesztő telepét bezárni. Ennek folytán aztán a társaság kénytelen lesz a forgalmat lényegesen csökkenteni. . . ' . MÓNI HIM Iroda: 866 S. Broad Street EMIL MATÉFFY ideigl. lap. kezelő. KOLLEKTOROK: .. Csengery Dániel, 551 Emory Art.C. Kocsárdy Ferenc, 113 Hancock Avenue. Nyisztor Ferenc, 110 Hudson Street. Gross Antalné, 20 Hewitt St. Spisák András, 618 Franklin St Kemény N. Tivadar György, 308 Roebling, Avenue. A pruudu iskola juiuis nyán, vasárnap délelőtt 9 órakor a szervezet helyiségében előadást tart. Tekintettel arra, hogy az iskolában hasznos és ismeretterjesztő tárgyakkal foglalkozunk, kívánatos, hogy munkástársaink minél nagyobb számban vegyenek részt az előadásokon. Hozzákmagukkal, ismerőseiket és barátaikat is! . A Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet trentoni osztálya Július hó .20-án, vasárnap délelőtt 10 órakor gyűlést tart a szervezet helyiségében, melyre úgy a tagtársakat, mint a belépni kiváltókat tisztelettel meghívja a titkár. ummimimimrtmy j| FIGYELEM. jj Akarja-e, hogy leAaykfija lakú- Jj |J laazünldti aln«« kf*l munkával ne foglalkozzon ! Ha igen, ugy ne- M [J lám beszerezheti az ahhoz szűk- J N s£ge* kellékeket* valamint rH- * * vl«lrut* bee cream-et* bel- és jj " külföld! dohányt és «sivárt. * : VARGA AMBRUS j « 7«Z SOUTH CUISTOR STHKET, " * . * I TU HATOS, A. J. * Minmigmimnmin ..Értesítjük az elvtársakat, hogy elvállalunk épület (■* szobafestést fcs falpapírozást a legolcsóbb árban és jótállás mellett. Iezvtársi üdvözlettel CRAMER ÉS ROSENFELD festők és falpapírokok --1SZ WEST JEPPEHSOK AICUE Uhorie: Cedar 3283 DETROIT, MICH. «■ 1 1 Phone Cedar 1072-IV. SZABÓ ÉS BENDIK férfi és női szabók. ' Készítenek férfi ruhákat mérték után, valamint elváltainak tiezti- 1 tást, vasalást és javításokat , jutányos árban. ; 107 West End Att., Detroit, Mich, trettel Itt*. GÜNSBERG] [BROS. BÚTOR, KÁLYHA, SZŐNYEG, FESTÉK ÉS VASÁRUK 2231 w. JEFFERSON AVE., DETROIT, MICH. v. ............. ■■■"■i.n un na .............................................. Mir......— ■„|!■ MN / DULL ZSIGMOND /' ]l . í 46 MEDINA STREET, DETROIT, MICH.' ip , Ajánlom magyar munkástársaim figyelmébe jól berendezett MÉSZÁROS ÉS FŰSZER-ÜZLETEMET. . . | | || ahol mindenkor a legjobb és legfrissebb árut kapja, rr-Tsrmwa. . ■ a,—-mo-.n, ■-.-as-T.-r—rvaarrrr-......