Előre, 1919. július (15. évfolyam, 2316-2347. szám)
1919-07-10 / 2325. szám
A forradalmi napok hiteles krónikája •(Folytatás.) Debrecen város magyarsága ötösfogatán ment be a városba a királyi pár, de valami vak osztrák udvari ember itt is közbeintézkedett s egész nap azután udvari fogatokon járt-kelt az egész kísérettel, pofoncsapott kalapu, parókás kocsissal, gólyalába bécsi lakájokkal, paradicsommadár bécsi testőrökkel. Küldöttségek fogadódása után délután került sorra a debreceni kálvinista nagy templom meglátogatása, a történelmi templomé, ahol már egyszer detronizálták a Habsburgokat. Balthazar püspök fogadta a királyi párt, bevezette az Ur asztalához, hol e szavakkal mondott áldást: —Isten nevében megáldalak benneteket, felséges királyi pár, e nagyságos alkalommal, midőn a viszono,\ 'tengeszkelődés fátyola száll... Olyan furcsán stilizáltak e szavak, olyan furcsán jönnek ajkára a fekete taláros kálvinista püspöknek, hogy alig érti meg az ember. A királyi pár aligha értette meg! A templomkapuban pillanatnyi epizód: egy öreg ember borul a király lábaihoz. Egy csendőrszázados igyekszik meleggé tenni a jelenetet, szelíd szavakkal biztatja az öreget. Mondják, hogy 48-as honvéd, mások szerint königgraetzi veterán. Mindegy. Talán csak azért fogják létét említeni, hogy ő volt az utolsó, ki a debreceni öreg templom előtt térdet hajtott. Sietve lezajlott az egyetem felavatása, a színházi előadás, hol jó esetleg nem is olyan jó verseket szavaltak a békéről s a királyi pár a pályaudvarra hajtatott és visszaindult az udvari vonat. Az elutazásnak van még egy epizódja, mely feljegyzésre vár. Ez az, hogy mikor már a négy miniszter és mindenki búcsút vett az udvari vonattól s az indulóban volt. Winu Tschgraetz herceg, a közélelmezés minisztere felszökkent a vonatra, hogy a királyai utazzék. Még néhány lökés a lavinához! Mi újságírók, visszatértünk a városba, hogy lapjainkkal telefonon beszélgessünk Kik elvégeztük a dolgunkat, a folyosó falócáin üldögéltünk bűvös, nyirkos lett a levegő, a ki, merültségtől is borzongott az ember: az őszi napfény sietve enyészik bele a rideg sötétbe. Legkésőbben beszélő egyik társunk kiszalad a telefonfülkéből: — Budapesten valami van! — Mi az, mi történt? — Valami nagy botrány a debreceni Gotterhalte miatt! Csak ennyit tudtunk e percben még. A pályaudvaron, az egyik miniszter magához kérette a félhivatalos kőnyomatos munkatársát s mire elindult a vonatunk, körülbelül sejtettük azt, hogy a Gotterhalte miatt a parlamentben izzó vihar tört ki. A mentterv szerint Hajdúszoboszlón pár órát állott a vonatunk. A mi kocsink előtt a négy miniszter s a katonai főméltóságok kocsija állott, lefüggönyözött ablakaiból gyengén szűrődött ki a halvány fény. Köröskörül a Nagy-Alföld éjjelének végtelen csendje! Mintha körülöttünk ezer és ezer mértföldnyire mélységes álmot álmodott volna az egész világ! Éjfél volt-e, vagy túl azon, nem tudom, egy hirlapírótársam jön be és leszürkült arccal mondja: — Fiumét megrohanták a horvátok. Lefegyverezték a honvédeket, levegőbe röpítették a pályaudvart, elfogták a kormányzót. — Sok minden nem úgy történt, amint azt akkor az első hír mondta, de ott az Alföld néma, vak éjjelén valami rettenetes, véres összeomlás képe égett a sötétségbe meredő szemeinkben. — Elmondjam a többieknek is? Ketten intettünk, hogy ne. Azóta már sok, hangosabb izgalmú éjjelt éltünk meg, ki tudja, a holnap mit hoz reánk; de a kegyetlen várakozásnak tanácstalanabb, reménytelenebb perceit nem szülheti semmi más, mint az ezer tévedésre feleletet adni nem tudó hajdúsági éjszaka. És a kelő nappal ismét jöttek a békés falvak, virágos kertecskék, talán álmodjuk mindazt, ami torkunkat szorítja, nevetni akartunk, gúnyoltuk az álhíreket és rohanvást kapkodtuk el a pályaudvaron az első lappéldányokat. A virrasztástól homályos szemünk előtt most már ott káprázott a fiumei véres valóság! Simó Ferenc: A FORRADALOM ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEZAJLÁSA. Az orosz forradalom nagy átalakító hatással volt a magyar társadalom dolgozó és államfentartó rétegeire. Az értelmiségi elem: a magánalkalmazottak óriási tábora, tanárok, tanítók bank- és egyéb vállalatok alkalmazottai, mérnökök, orvosok, ügyvédek tömegesen csatlakoztak a radikális és szociális szervezetekhez és részt vettek minden radikális politikai mozgalomban, amelynek végső célja egy gyökeres rendszerváltozás Magyarországon, ha lehet békés után, ha kell erőszakos eszközökkel. A kormány egy ideig nem törődött ezeknek a társadalmi rétegeknek szélső irányú politikai és társadalmi szervezkedésével és nem számolt azzal, hogy ezek nemcsak számra nézve jelentenek igen tekintélyes tömeget, de veszedelmet jelenthet a régi rendszerre ezeknek az osztályoknak szervezkedése azért is, mert mint vezető értelmiségi osztályok nagy befolyással vannak a melléjük és alájuk rendelt társadalmi rétegekre. Később, amikor egyre nagyobb számmal alakultak meg a radikális polgári szervezetek, a Wekerle-kormány védekezésre gondolt és oly módon próbált szembeszállni ezeknek a társadalmi osztályoknak balratolódásával, hogy nem engedélyezte a szellemi munkások szervezeteinek megalakítását, a meglevőket pedig feloszlatta. Így feloszlatta a Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségét, amely a legnagyobb volt a hasonló tisztviselői szervezetek között. A kormányzat reakcionarizmusa azonban ellenkező eredményt ért el: ahelyett, hogy elnyomta volna a tisztviselői rétegek szervezkedését, ezt az ideigóráig elnémított elemet a forradalmi mozgalmak legagilisabb és legelszántabb harcosaivá tette. A feloszlatott magánalkalmazott szervezetnek ezer és ezer, működésben megbénított tagja a legagilisabb katonája lett a radikális politikai mozgalmaknak. Tisztviselők és munkások találkoztak a politikai és társadalmi felfogásban és a radikális tisztviselői szervezkedés megakadályozásának első eredménye az volt, hogy munkások, tisztviselők, mérnökök között a legszorosabb együttműködés jött létre. Akik számon tartották ezeket a mozgalmakat, már körülbelül három hónappal ezelőtt tisztán látták, hogy ezek az események, és különösen a békekilások egyre halványabb reménye oly feszültségben tartja úgyszólván az egész ország közhangulatát, mely előbb-utóbb ki fog robbanni. A mozgalom nemcsak békét követelt, hanem radikális belső rendszerváltozást, ezzé dagasztotta a szelid pacifista mozgalmat az orosz forradalomnak felénk hömpölygő áradata. Követelték, hogy a háborúnak azonnal vessenek véget és mind határozottabban alakult ki az irányzat messzebbmenő forradalmi jellege, amely az egész társadalom és állami berendezkedés gyökeres átalakítását kívánja. (Folytatjuk.) Hangok a „ magyar forradalomból " ’ A nagy társadalmi átalakulás Magyarországon nem hagyta érintetlenül a társadalmi élet egyetlen mozzanatát sem. Főképen az iróvilág körében észlelhető a nagy változás kiváló hatása. Minden valamirevaló iró megszólalt e forradalmi napokban. Kiválóbb magyar proletáríróink cikkeiből néhányat a most vasárnap megjelenő ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT tartalmazza. PETERDI ANDOR, PÓK ÖDÖN, RÉVÉSZ BÉLA, KRÚDY GYULA remek cikkeit olvashatja a folyóirat MOST VASÁRNAP MEGJELENŐ ~ rendkívül tartalmas számában, úgyszintén a vörös hadsereg “TENGERÉSZ CSAPATÁNAK” a képét is közöljük e számban, amelyet okvetlenül szerezzen be mindenki. AZ OLVASÓK KÖMBŐL (1). rovatban bárkinek az Írását axlvesen közöljük, ha kttx érdeke dologról tárgyilagosan, megfelelő hangon ír. Csak gépírásos, vagy tintával és a papír egyik oldalára írt cikkeket veszünk figyelembe. Kéziratokat nem orsünk meg és nem adunk vissza.) ‘HELP WANTED.” A “Help Wanted” kérdésében a mai nap az alant közölt levelet kaptuk. A levélben foglalt ajánlat annyi osztálytudatról és áldozatkészségről ad tanúbizonyságot, hogy szinte csodálkozással vettük, hogy még a mai anyagias korszakban is vannak ilyen áldozatra kész elvtársak. So. Bethlehe, Ta. 1919. VL8. Előre szerkesztőségének. New York, N. Y. ‘ T. Szerkesztőség! A Help Wanted ügyére vonatkozólag nézetein ugyanaz ami E. G. elvtársé. Amint látom az Előre olvasói úgymint az S. P. tagjai mind ez ideig nem igen sokat törődnek a “Help Wanted” kidobásával s az ezzel ért anyagi veszteségével a saját lapunk az Előre ez iránybani anyagi segélyezésével. Én azt vártam, hogy több cikk után több anyagot szerzek magamnak s azóta be kell látnom, hogy úgy az Előre olvasói, mint az S. P. tagjai mélyen alusznak s még csak az álmukban sincs, hogy a mi egyetlen, lapunkkal az Előrével törődjenek. Szégyen reánk, mint szívezett munkásokra nézve, hogy ilyen fontos ügyben olyan közömbösek vagyunk, akkor amikor látjuk, mert látnunk kell, a nagy átalakulást s látnunk kell azt a nagy ellenséges tábort, amely minden lépésünket figyeli s ezek a mi lomha kényelmüségünket kihasználja, hogy felettünk győzelmet arassanak. Munkástársak! Mikor fogtok álmotokból felébredni ? Mikor fog meggyónni részetekre a reggel? Mikor akarjátok tettekkel bebizonyítani, hogy ti is éltek még? Mikor fogjátok belátni, hogy kötelességeitek vannak? Vagy mindig a nemtörődömséggel akartok élni? Gondoljátok, hogy ez így lehetséges? Nyissátok ki a szemeiteket, hisz már fél tizenkettő. Ha mindig ilyen sokáig alusztok nem fogjátok meglátni a szabadság szép reggelét. Vagy ti talán nem is tudnátok örülni neki? Nem hiszem. Hiszen tudom, hogy mindnyájan éltek, azt is tudom, hogy az érzékeitek is megvannak. Nem fáj talán a saját és családjaitok sorsa akkor, amikor látom mind- KI 6Xt nyájunk élete csak kin és megaláztatás. És mikor ezek már a tetőpontra hágtak még mindig nem akarjátok belátni, hogy a közös ellenséggel csak közös erővel lehet a harcot felvenni Munkástársak fogjunk össze s ami anyagi veszteség érte egyetlen lapunkat az Előrét a “Help Wanted’’ kidobása miatt, iparkodjunk azt tízszeresen pótolni. Hisz megtehetjük, csak egy kis akarat kell hozzá. Akik dolgoznak azoknak erkölcsi kötelességük csekély összeget havonta oda juttatni, ahol a saját érdekünk van, védik a népet s tanítják. A csoportok iparkodjanak mulatságokat s kedélyes összejöveteleket rendezni s mindig a nagyobb felét a tiszta jövedelemnek a lap támogatására forditani. Ne legyünk szűkkeblüek. Hagyjunk fel, akik tehetik, azzal az erős pénztakaritással, mert hiszen, ha egyszer visszamehetünk hazánkba, nem a folytatólagos bizonytalanság lesz az osztályrészünk, "mindnyájunknak meg lesz a megélhetése jobb mint bármikor volt még valaha, ahol az embereknek nem lesz okuk úgy a pénzt halomra takarítani. Én a részemről hajlandó vagyok tiz, százalékot a munkabéremből áldozni s ha ezt minden öntudatos munkás megteszi, ami nem is olyan nehéz, fogadok, pár hónap alatt 8 oldalas Előrénk is lehet. Tehát munkástársak fel a munkára, mutassuk meg az ellenségeinknek, hogy mi is élünk még, s ha kell tudunk dolgozni egyszer ami saját érdekünkben is, mert ez erkölcsi kötelességünk. o J. Tisztelettel, I KÉZIUNKA AZAGYAR ASSZONYOK ^ J» jffl Dísze: es BL'szKEsei.E * v rP Közvetlen az első legrégibb Magyar Kézimunka-gyár- JW ból kérjen árjegyzékeket, valamint fehér és barna vász- ^ & nak és lenvásznakról és kérjen mintákat, melyek yard, m tíf és vég számra is küldetnek a vevők kényelmére. Kaphatók a legfinomabb hazai pamutok és valódi libatoll. «3 Oi Minden, ami GROSS-FÉLE, jótállással jár. ff DEBS-faldisz kapható, valamint a világ legnagyobb fí harcosainak a/, arcképeit is raktáron tartjuk. | CHARLES K. GROSS 1 ^ 8803 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, O. ^ MÁR LEHET PÉNZT KÜLDENI ERDÉLY MEGSZÁLLOTT TERÜLETEIRE " Úgyszintén a felső ma- ¥ |rT1kjP ^ állami felügyelet aLtj gyaror.zági vármegyékbe X\W/ A A Mm XT» A álClll Vr álló bankházában, . Ik IMAtOtft DOIX.1R BETICTJfT líékmé «1 mn znegM^batft hankhásban. Tflbh mint 1« íve «xolgálja be eastleftel a® amerikai maszarságot. Levél cím: RUTTKAY JENŐ BANKÁR, 106 AVENUE B, NEW YORK CITY, DOSZTOJEVSZKIJ — 250 — mázott, lepihent itt egy kissé ebéd után, anélkül, hogy megzavarta volna a békés nyugalmat. Így történt, hogy egy júniusi napon délfelé egy távhős kisasszony, Messier Karolina, leült egy padra az északi terrasz szélén. Hogy felfrissítse kissé szemét a pázsittal, háttal fordult a városnak. Barna volt Karolina, szeme fakó, aztán erős és szelid, huszonöt-huszonnyolc esztendősnek látszott. Csaknem ugyanazon pillanatban a villamoströszt egy hivatalnoka, Csai György foglalt mellette helyet . Szőke, sovány, hajlékony, nőiesen finom vonásai voltak; nem volt idősebb, mint a leány és fiatalabbnak látszott. Csaknem mindennap találkozván e helyen, rokonszenvvel kezdtek viseltetni egymás iránt és élvezetet szerzett nekik, ha egymással beszéltek. Beszélgetésükben mégsem volt semmi gyöngédség, semmi kedves, bensőséges dolog. Karolina, bárha megtörtént vele a múltban, hogy megbánta a bizalmaskodását, talán még több odaadást mutatott, hanem Clair György mindig szerfölött tartózkodónak mutatkozott beszédében, éppen úgy, mint viselkedésében; igyekezett társalgásuknak tisztán intellektuális jelleget adni és megtartani az általános keretek között, különben minden tárgyról a legteljesebb szabadsággal mondván meg véleményét. Szívesen beszélgetett vele a társadalom szervezetéről és a munkaföltételekről. — A gazdagság — mondá — eszköz a boldog életre, és a létezés végcélját csinálták belőle. És mindkettőjük előtt szörnyűnek látszott a dolgok ilyen állapota. Szüntelenül visszatértek bizonyos tudományos tárgyakra, melyeket rokonszenveseknek találtak. E napon a kémia fejlődésére vonatkozólag tettek megjegyzéseket. — Attól a pillanattól kezdve, — mondá Clair — amint a rádiumot héliummá lehet átalakítani, megszűnt az egyserű testek megváltozhatatlan— 247 — sen ezek voltak a legnagyob számmal), a milliárdosok eszméit és erkölcseit utánozták, hogy velők összetévesztessenek. Minden olyan szenvedélyt, mely a vagyon növekedésére vagy megtartására ártalmas volt, megbecstelenítőnek tekintettek; nem bocsátották meg sem a gyengeséget, sem a restséget, sem az érdek nélküli kutatások iránti érzéket, sem a művészetek szeretetét, mindenekfölött pedig nem a pazarlást, a könyörületességet elítélték, mint veszedelmes gyengeséget. Míg minden gyönyörűség felé hajló hajlandóság általános rosszulást keltett, ellenkezőleg mentegették az erőszakot, ha az durván kielégített étvágyból jön: végre is az erőszak kevésbbé ártalmasnak látszott az erkölcsökre, mint a társadalmi energiák egyik formájának megjelenője. Ami a munkásokat illeti, kik a gyárakban, a város környékén dolgoztak, az ő testi és erkölcsi elfajulásuk mély volt: az antropológia által fölállított szegény típust képezték. Jóllehet, bizonyos izmaik kifejlődése, amely munkásságuk különleges természetéből eredt, csalódásba ejthetett erejük felől, magukon viselték a beteges györgeség biztos jeleit. Az élettani rendellenességek sokaságon, jélésül a, fej vagy a végtagok gyakori aránytalan voltán kívül, alacsony termetük kicsiny fejük, keskeny mellük is megkülönböztette őket a jómódú osztályoktól. Fokozatos és folytonos elkorcsulásra voltak kárhoztatva, mert közülök az erősebbekből az állam katonákat csinált, kiknek készsége nem sokáig állott ellent a kaszárnyák körül tanyázó leányoknak és pincérnőknek. A proletárok mind több és több lelki gyöngeséget mutattak. Szellemi képességeik állandó gyöngülése nemcsak életmódjukból következett, a gazdáik által végzett rendszeres kiválasztásból is eredt. Ezek félvén az igen világosagyu munkásoktól, mint akik képesebbek lesznek jogos követeléseiket formulászni, azon mesterkedtek, hogy minden lehető eszközzel kiküszöböljék őket és előszeretettel . H ......................... ............. ........— ----------O ■ I Jk jáW Hosszabbítsa meg az életét! | J Ép fogak jó egészséget jelentenek j t K/T MÉRSÉKELT ÁRAK ÉS MINDEN | Az orosz irodalomnak egyik legelső csillaga és legtöbbet szenvedett alakja, Mihalovits Theodor Dosztojevszki, aki 1821-ben született és 1881-ben halt meg. Úgy is mondhatnék, hogy 1881-ben halt meg harmadszor, mert a cár elleni összeesküvés miatt már akasztófa előtt állt és ott tudta meg, hogy megkegyelmeztek neki. Ez volt az első halála. A második halála akkor volt, amikor szibériai kényszermunkára ítélték és ezt szenvedte végig. Ez a két halál volt részben oka annak, hogy Dosztojevszkij 60 éves korában a tüdővész harmadszor és most már véglegesen megölte. Dosztojevszkij forradalmár volt. Mint író nem az által forradalmár, hogy tettre izgat, hanem az által, hogy az eseményeket és történeteket irja le és ez által izgat forradalomra. Dosztojevszkinek, ennek a korát megelőzött nagy írónak Anagybácsi álma című regénye közlését még a hét folyamán elkezdjük. Anatole France most befejezett regénye után, aki a társadalmat a gúny fegyverével ostorozza most egy más jellegű írónak a munkáját hozzuk. Az Előre az egyetlen amerikai magyar napilap, amely nem rémregényekkel, nem ponyva-irodalom szemétjével, hanem a világ legjelesebb íróinak termékeivel szórakoztatja és tanítja az olvasókat még a regény-rovatban is. Rendelje meg! az Előrét még ma, hogy egy napi késedelmet se szenvedjen A nagybácsi álma ! olvasásában, amely regény mindvégig idegizgatóan érdekes , és emellett oktató és nevelő tendenciája is van. ' munkáért jótállás •• Bridge-munkák 22 karátos aranyból, szájpadlás nélkül * X Arany, platina, porcelán és ezüst tömések Aranykoronák I*.* X TELJESEN FÁJDALOMNÉLKÜLI FOGHÚZÁSOK X Dr. ORWAN GYULA, magyar fogorvos t First Ave. és 77th St., Commonwealth Bank épületben. X X NYITVA NAPONTA: VASARNAP: *i d. «. »-töl eat* »-I*. re terel l-töl dfll U-l*. I Tel. Rhinelander 4115. * NICHOLAS T. BROWN TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Elvállal és legpon- BArhol a Várol,aztosabban véghez- raíry a kftmeréken ! visz minden fele-NYITVA ÉJJELI keretbeli temetke- j^pp^ *1276 FIRST AVE., 68. utcánál, NEW YORK CITY. | í szabadalmakat“! kieszközöl BEL- és KÜLFÖLDÖN, azok értékesítését közvetíti Hercog Zsigmondi , az Egyesült Államok szabadalmi hivatalában bejegyzett , szabadalmi ügyvivő s a budapesti kir. műegyetemen végzett okleveles mérnök. 116 NASSAU STREET, NEW YORK CITY. ESTE ft«. VASARNAPl 1057 HÓK AVE., BRONX, a Simpson Street Suhway állom«« kOceléhea.