Előre, 1919. október (15. évfolyam, 2399-2429. szám)

1919-10-23 / 2421. szám

LENI KIJELENTETTE, HOGY AZ OROSZ BÉKEAJÁNLAT FENNÁLL MÉG MINDIG HAJLANDÓK A BÉKÉRE A BULLITT ÁLTAL PARISBA VITT FELTÉTELEK MEL­LETT. A SZOVJET KORMÁNY NEM EL­LENSÉGE a kis Nemzeteknek. Hajlandók a hivatalos propaganda megszüntetésére. True translation filed with the Post-master of New York on October 22, 1019, as required by the Act of October«, 1917. MANCHESTER, október 22. — Leninnel interview-t megalapítani nem könnyű dolog. Nem­ azért, mintha hozzáférhetetlen volna, — annyira őrizet nélkül járkál, mint jómagam — hanem azért, mert nagyon drága az ide­je — írja a tudósító. — Végre azonban sikerült találká­ban megállapodnunk és bejutottam a Kremlin belsejébe és keresztül mentem azon az épületen, amelyben Lenin lakik. ‘ Az interview fonalának vezetését rámbizta. Azt akar­tam megtudni, hogy még mindig megállja-e a helyét az a békeajánlat, amelyet Bullitt Párisba vitt. Lenin azt vá­laszolta, hogy a békeajánlat még mindig érvényes, olyan módosításokkal, amelyeket a megváltozott katonai hely­zet megkíván. Később még hozzátette, hogy a Bullittal való megállapodás alkalmával kijelentették, hogy a kato­nai hel­zet megváltozása esetén módosítások történhet­nek. Folytatván beszédét, Lenin elmondotta, hogy Bul­litt nem volt képes megérteni a brit és amerikai kapitaliz­mus erejét, de ha Bullitt lenne az Egyesült Államok elnö­ke, rövidesen megkötnék a békét. A beszéd fonalát újból felvéve megkérdeztem, hogy milyen magatartást tanúsít szovjet Oroszország azokkal kis nemzetekkel szemben, amelyek elszakadtak az orosz birodalomtól és magukat függetleneknek nyilvánították. Lenin azt válaszolta, hogy Finnország függetlensége 1917 novemberében lett elismerve és hogy ő maga személye­sen adta át Swinsufvudnak, a finn köztársaság elnökének azt az okmányt, amely a következő megállapításokat tar­talmazza: a szovjet köztársaság már korábban kihirdette, hogy egyetlen katona sem lépheti át a szovjet köztársaság határát fegyverrel a kezében és a szovjet köztársaság el­határozta, hogy Esztonia és saját határai között egy sem­leges zónát állapít meg és ezt nyilvánosságra hozza; meg­győződésük, hogy a kis nemzetek függetlenségét elismer­jék és végül, hogy a szovjet köztársaság épp most ismer­te el a bashkird köztársaság függetlenségét, pedig, — tet­te hozzá Lenin, —, “a bashkirok gyengék és maradiak.” Harmadszorra megkérdeztem, hogy milyen hivatalos garanciákat nyújthatnának arra nézve, hogy a nyugati népek között megszűnne a hivatalos propaganda, ha pél­dául a szovjet köztársasággal való érintkezést megkezde­­n­ék. Lenin válasza az volt, hogy már Bullittnak kijelentet­te, hogy hajlandók egy megegyezést aláírni, melynek ér­telmében nem csinálnának hivatalos propagandát és mint kormány keresztülvinnék, hogy ne folyjék hivatalos pro­paganda. Ha magánszemélyek folytatnának propagan­dát, azt saját veszélyükre tennék és kiszolgáltatnák ma­gukat az illető ország törvényeinek, amelyben propagan­da-munkájukat végezték. Oroszországnak nincsenek tör­­v­ényei a britek propagandája ellen. Angliának vannak ilyen törvényei, ezért tehát Oroszország liberálisabb. A szovjet köztársaság megengedné, — mondotta Lenin, — hogy a britek, franciák vagy az amerikaiak folytassák sa­ját propagandájukat. (A) KÁROLY­ MIHÁLYT ÁRULÁS ÉS LOPÁS VÁDJA ALÁ HELYEZTÉK True translation filer! with the Post- 'master of New York on October 22, 1919, as required *by the Act of October«, 1917. LONDON, október 22. — A Daily Telegraph kopenhágai tudósítója jelenti keddi dátummal, hogy bécsi hír szerint Ká­rolyi Mihály árulás, lopás és más vádak alapján törvényszék elé idézték. Ugyanekkor vád alá helyezték Károlyi grófnőt is. f F) Kétszázezer lengyel hadihelv várja a szabadulást Szibériából True translation filed with the Post- master of New York on October 22, 1919. as required by the Act of October«. 1917. VARSÓ, szeptember 20. (Levéltudósítás.) A lengyelek, akik Szibériából hónapokig tartó utazás után érkeztek Minsk­­be, az amerikai Vöröskereszt városi irodájának azt mondot­ták, legalább is kétszázezer lengyel hadifogoly várja Szibériá­ban az alkalmat, hogy visszatérhessen Lengyelországba. A visszatért lengyelek, akik osztrák hadiszolgálatban voltak, amikor fogságba estek, azt mondják, hogy nyugati Szibériában is sokan vannak lengyelek. Lengyelországban nagy gondot okoznak a visszatérő hadifoglyok és menekültek, a kormány a Vöröskereszttől kénytelen segítséget kérni fel­ruházásukra és táplálásukra. Ha a visszatérők száma megfelel a most érkezettek becs­lésének, a kormánynak és a Vöröskeresztnek újabb nagy tér­­beki­ viseléséről kel gondoskodni. (6) Hivatalosan megengedték a hazautazást Puller S. Edwin, a washingtoni hadügyminisztérium útlevélellenőrző osz­tályának főnöke, az idegennyelvű lapokban való közlés céljából a következő nyilatkozatot küldte a Foreign Language Governmental Information Service hivatalának: • “Az ellenséges idegeneknek általában megengedtetett, hogy régi ha­zájukba visszatérjenek állandó tartózkodásra, vagyis azzal a kikötéssel, hogy az Egyesült Államok belügyminisztériuma ez idő szerint nem nyújt­hat semmilyen biztosítékot arra nézve, hogy az illetők idővel ismét visz­­szajöhessenek az Egyesült Államokba. “Minden idegen, ki szülőhazájába visszatérni szándékszik, a saját érdekében teszi, ha hajójegyét és a hálókabinját biztosítja, még mielőt jelenlegi lakhelyéről valamely kikötőbe utazik­” BETILTJÁK A NÉMET OPERA ELŐADÁSÁT Az énekesek tiltó rendeletet kér­nek a polgármester intézkedése ellen. A bíróság fogja kimon­dani az utolsó szót. A rendőr­ség akcióba lépett. Az American Legionben szerve­zett szabadalmazott hazafiak ed­dig győzelmet arattak a német nyelv, a német művészet és a jó­zan ész fölött. A Lexington Opera­h Houseban nem tartották meg teg­­nap este az előadást. Miután Hylan polgármester az­­előadás megakadályozására utasí­totta Fwrig­ht rendőrfőnököt, a Star Opera Company Max D. Steuer ügyvéd utján ideiglenes til­tó rendeletért folyamodott Ritur supreme courti bíróhoz, hogy a polgármester önkényes intézkedé­sét megdöntse. Ritur bíró megfon­tolás tárgyává tette az ügyet és­ ma fogja nyilvánosságra hozni a döntését. Akik tegnap este az operaház­­ba mentek, nagy feliratos táblát találtak kifüggesztve ezzel a fel­irattal: ‘‘Ma, este nem lesz elő­adás, — a ma estére szóló j­egyek holnap érvényesek.” Az operatársulat képviselői bíz­nak benne, hogy a bíróság a pol­gármester ellenére is meg fogja engedni a Warnser-operák előadá­sát. Ha a bíró döntése kedvelő lesz, akkor a társulat am­manens infunctiont fog­ kieszközölni sz el­len, hogy a város beleavatkozhas­son az előadások megtartásába. A ‘‘Zar und Zimmermann” cí­­m­ű­, tegnap estére hirdetett elő­adásra sok százan váltották meg a jegyeket és már 7 óra után gyü­lekezni kezdtek a színház előtt, a­hol azt látták, hogy az előadás el lett halasztva. Senkit nem bocsá­tottak be a színhzba, sőt még a pénztárhoz sem, hogy a pénzt fel­vehessék. A színháznál őrt álló rendőrcsapat mindenkit távozásra szólított fel. William Duggan, az Fast 51-ik utcai rendőrállomás kapitánya 50 rendőrt küldött ki a színház kör­nyékére és az állomáson 500 rend­őr volt tartalékban az esetleges za­vargások elnyomására. A Bijan bíró preisi kihallgatás két órán át tartott. Steuer ü­gyvéd képviselte a Star Opera Companyt és Lawman helyettes tiszti ügyész a város nevében jelent meg. Az operatársulat arra az állás­pontra helyezkedett, hogy miután az előadások békések és nem hűt­len jellegűek, a városnak nincsen ingában ''zak betiltása. A város képviselője azzal érvelt, hogy a Németországgal való béke még nincs aláírva és így a város jogo­san cselekedik. Este 11 óra tájban negy­ven hajós ment fel teherautón a Lexington Premiera, de a 49-ik utcánál a A SZTRÁJKOLÓ NYOMDÁSZOK KITARTANAK A san franciscoi pressmenek is segítik a sztrájkotokat.­­ A ki­zártak és ‘‘vakációzok” sztrájk­segélyt fognak kapni. A harc lelkesedéssel folyik. A san franciscoi Pressmen’ Union 51. arról értesítette a ki­zárt new yorki lokálokat, hogy erkölcsi és anyagi segítséget ad a harchoz. A san franciscoi szerve­zet egyhangú határozatban ki­mondotta, hogy három hónapon keresztül azt a feladót, és kivetési összeget, am­ely­et a központnak fizetett eddig­­ a kizárt és sztrájkban levő munkások segít­ségére folyósítja. A határozatról értesítették a sztrájkolók gyűlé­sét, amelyen 3000 ember vette tu­domásul nagy lelkesedés közepet­te a valóban örvendetes hírt. A Webster Hallban tegnap le­folyt gyű­lésen olyan izzó hangu­lat uralkodott, hogy a tömeg per­cekig tombolt egy-egy szónok szavainak hatása alatt. Különö­sen nagy lelkesedéssel ünnepel­ték a tanítók szervezetének elnö­két, A. Lefkovitz-ot, aki kitartás­ra és bátorságra tüzelte a sztráj­­kolókat. A szónokot ismételten a pódiumra hívták, hogy beszéljen Épp ily lelkesen fogadták Ed­ward Cassidy beszédét is, aki a központi hivatalnokok és a bő­szek klikkjét támadta élesen. Cassidy kijelentette, hogy már gondoskodtak arról, hogy azok, akik rászorultak, azonnal segélyt kapjanak. Heti 23—­06 dollárt tesznek képesek sztrájksegély cí­mén adni minden embernek, ami 30 ezer dollárra emeli a heti sztrájksegélyeket összesen. Átla­gosan minden harcban levő nyomdász heti 15 dollárt fog kapni — jelentette Nolan, a pressmenek elnöke. A buszok még mindig remélik, hogy sikerülniök fog megtörni a pressmenek és jobb nyomdászok harcát. Persze, ez a remény telje­sen kilátástalan: rendőrök megállították a kocsit és szétoszlásra szólították fel az amerikanizmus hű lovagjait, akik felsőbb parancsra az örökkévaló­ságig el akarták nyomni nemcsak a német nyelvet, hanem a német művészetet is. Röviddel kilenc óra után egy férfi jelent meg kézi bőrönddel a színház előtt, ahol 15 rendőr állt. Kalapácsot vett elő a bőröndből és mielőtt a rendőrök megakadá­lyozhatták volna, bezúzta az egyik ablakot. Az üveg a csuklótól a kö­nyökéig elvágta a hivatásos haza­finak a kar­ját. Letartóztatták és a rendőrállomásra vitték. Herbert T­ewisnak hívják, 554 Madison avenue. Verte a mellét, hogy Fran­ciaországban szolgált a második divízióval. DR. VORONOFF ORVOSTANÁR FELFEDEZÉSE Az élet és egészség megóvása ér­dekében dr. Voronoff azt ajánl­ja, hogy a nagy városok járja­nak a tudomány kutatóinak a kezére. A kísérletek kibővítése. PÁRIS.okt. 22. — Dr. Voronoff párisi orvostanár, akinek tudomá­nyos kisérletei és felfedezései az élet meghosszabbítása terén az utóbbi időben nagy feltűnést kel­tettek, azt a tervet ajánlotta a nagy­­városok részére, hogy­ ren­dezzenek be bonctani intézeteket nagy hűtőkamrákkal, amelyekben a baleset vagy­ más módon elhalt egészséges emberek hulláit elhe­lyeznék, amíg az élet megújításá­ra szükséges és használható miri­gyeket a hullákból kioperálják és preparálva elteszik. Dr. Voronofff azt mondja, hogy vannak esetek, amikor oly­an bal­esetek történnek, amelyeknél az áldozat még él, de halála okvetle­nül bekövetkezik néhány órán be­lül. Az ily­en egyén fontosabb szerveit, főleg pedig a szövet­mi­­rigyeket, lehet kioperálni és teljes működőképességgel megtartani a jégen. Ha a nagy városok, ahol napon­ta tömegesen előfordulnak halálos végű balesetek — a klinikák ré­szére átengednék az ilyen embere­ket és ha volna törvény, amely a tudomány­os kutatás céljára a menthetetlen emberek szerveinek felhasználását megengedné, akkor óriási dolgokat tehetne az egész­ség megóvására és az élet meg­hosszabbítására végezni. A tudomány fejlődése és a köz, nagy érdeke előbb-utóbb meghoz­za azt, hogy­ még egyes személyek sérelmére is, a tudománynak kell majd szolgálatot tenni. Mert ha le­hetséges volna a még élő, de a pusztulástól menthetetlen testből a nemes belső szerveket és a szö­vetmirigyeket kioperálni és kon­zerválva eltenni, akkor meg lehet oldani a ma még képtel­nségnek tartott problémákat is az orvostu­domány terén. Dr. Voronoff azt állam­, how a fr­,tá,riasztása sem kentet­len dolog, mert a szív nem szűnik meg azonnal működőképessé len­ni, a csontok pedig 18 órával a ha­lál után is funkcionálhatnak és némely mirigy az emberben a ha­lál beállta­­után 6 óráig is elél. Ha egy ilyen mirigyet a halál közvet­len beállta után operálnak ki, ak­kor egy másik élő testben az to­vább folytatja működését. Az ilyen irányú fontos tudomá­nyos kísérletekre a művelt társa­dalomnak előbb-utóbb módot kell majd nyújtania­. HIÁBAVALÓ MINDEN INTRIKA A KIKTO MUNKÁSOK HARCA ELLEN A SZTRÁJKOLÓK NEM TÖRŐDNEK A SZAKSZER­­VEZETI VEZÉREKKEL, UX10X-HATÁ­RO­ZATOK­KAL VAGY FENYEGETÉ­SEKKEL,­­ FOLYTATJÁK A SZTRÁJKOT REN­DÜLETLENÜL. Harminckét óceán­ járó hajó vesztegel a kikötőben. A kikötőmunkások sztrájkja tegnap este megszűnt a ka­pitalista lapokban. A szakszervezeti vezérek maroknyi hí­vükkel megszavaztatták a sztrájk abbahagyását és az esti la­pok diadalmasan hirdették, hogy ma reggel megkezdődik a munka. Azonban ma reggel csupán az előmunkások jelen­tek meg, mint rendetlen és a sztrájkolók távolmaradtak. A Cunard Line, a White Star Line, a General Transatlan­­tique és a Fall River Line rakpartjain egyetlen munkás sem jelent meg. A Batterytől föl a 23. utcáig a sztrájkolók ezrei álltak őrszemet. O’Connor, amikor kérdést intéztek hozzá, hogy miért folyik tovább a sztrájk, holott bizonyosra vette a sztrájk meg­szűnését, a következő választ adta: "Mit tehetünk? Az em­berek tegnap este hűségesen megegyeztek, hogy ma reggel munkába állnak. Szavukat adták, hogy abbahagyják a sztrájkot, s meglep, hogy nem teljesítették ígéretüket.” Pedig hát nincs a dologban semmi meglepő. O’Connor­­nak nem a sztrájkolók, hanem a union-tisztviselők tettek ígé­retet a sztrájk abbahagyására. A sztrájkolók hangulatát jel­lemzi a hobokeni munkások tegnapi gyűlése. A sztrájkolók gyűlésén hirtelen megjelent O’Connor, a szakszervezet elnö­ke a union egy csomó tisztviselőjével együtt éppen akkor, a­mikor a gyűlés egyhangúlag kimondotta a sztrájk folytatá­sát. A gyűlésen résztvevő sztrájkoló munkások kidobáltáák a teremből a union tisztviselőit s amikor az egyik tisztviselő re­volvert rántott elő és a munkások közé lőtt, a munkások meg akarták lincselni a union-vezéreket. A rendőrség csak nagy nehezen mentette ki őket a sztrájkolók kezei közül s a rend­őrállomásra menekült velük. A new yorki kikötőben ez idő szerint harminchét nagy óceánjáró hajó vesztegel és még egyre érkeznek hajók, me­lyek nem köthetnek ki, mivel a kikötőhelyeket már elfoglal­ták azok a hajók, melyekről az árukat nem lehet partra szál­lítani. A régi sztrájkbizottságban helyet foglalnak a szakszer­vezeti vezérek megbízottai is, tehát a fő sztrá­jkolók most új bi­zottságot, választanak, melyben csakis a radikális elemek foglalnak helyet, akik a sztrájkolók nézeteit képviselik. A sztrájk vezetése mindinkább az I. W. W. ellenőrzése alá kerül, melynek helyi szervezete, a Transport Workers In­dustrial Union, nagyszerű agitációt végez, hogy a szállító­munkásokat egy nagy ipari szervezetbe hozza össze. EGYRE KEVESEBB KILÁTÁS VAN A BÁNYÁSZSZTRÁJK ELHÁRÍTÁSÁRA EGYIK FÉL SEM ENGED ÁLLÁSPONTJÁBÓL, A KORMÁNY PEDIG AZZAL FENYEGETŐZIK, HOGY LEFOGLALJA A BÁNYÁKAT. WASHINGTON, október 22. A kormány által kezdemé­nyezett tárgyalások nem igen nyújtanak kilátást a szénbányá­szok sztrájkjának elhárítására. Úgy a bányatulajdonosok, mint a bányászok képviselői nyíltan kijelentik, hogy nem húz­nak a tárgyalások eredményében. A bányászok ragaszkod­nak valamennyi követelésükhöz s legerősebben ahhoz a kö­veteléshez, amely ellen a bányatulajdonosok a leghevesebben tiltakoznak: a hatórai napi munkaidőhöz és az ötnapos mun­kahéthez. Wilson munkaügyi miniszter kijelentette, hogy el fog követni minden lehetőt a bányák üzemben tartására. A kor­mány, ha másképp nem sikerül elintézni a dolgot, lefoglalja a bányákat. ’ ^ J AZ OROSZ BEAVATKOZÁS ELLEN ASQUITH VOLT MINISZTERELNÖK ELLENZI ANGLIA BEAVATKOZÁSÁT OROSZORSZÁG BELÜGYEIBE. Tru* tr*rnö»Hnr» with th» Pr»«t- master of XeW York on October 22, 1919. *»• V|ir * >•’ A/»* r\f '^'’tphAr * 1»1ff LONDON, október 22. — Herbert Hj Asquith, volt mi­niszterelnök a westminsteri radikálisok előtt tartott beszédé­ben ma este hevesen tiltakozott Oroszország ügyeibe való be­avatkozás ellen. Kijelentette, hogy a brit kormány több száz milliót költött a fegyverszünet óta az Oroszország ellen foly­tatott hadjáratra és arra biztatta a radikális vezéreket, hogy kényszerítsék a kormányt, hogy teljes nyilatkozatot adjon erre a dologra vonatkozólag. Mr. Asquith a fegyverkezés erős csökkentését követelte, mint bizonyítékot­, hogy a nemzetek ligájához őszinték. Sür­gette az új költségvetés az adózás megállapítását­, hogy a sú­lyos pénzügyi helyzet megoldható legyen. Hirdette, hogy a háborús profitra adót vessenek ki és vizsgálatot indítsanak a tőke általános megadóztatására vonatkozólag, mint amely­nek révén a háborús adósságok csökkenthetők. IC) LAPZÁRTAKOR. Bisur supreme courti bíró ki­adta tegnap a tiltó rendeletet a Hylan-féle túlkapások elen és lapunk zártakor értesültünk, hogy a Lexington Theaterben megtartották az előadást. Gei­gerich bíró megtagadta a tiltó rendelet megsemmisítését. ‘‘Nincs jogom egy másik bí­rónak a rendeletét megsemmi­síteni — mondotta, — tehát nem avatkozom bele Bijur bíró ren­delkezésébe.”

Next