Előre, 1919. december (15. évfolyam, 2460-2490. szám)
1919-12-01 / 2460. szám
EZ A HÉT LESZ A BÁNYÁSZOK KITARTÁSÁNAK ERŐPRÓBÁJA A KORMÁNY MINDEN APPARÁTUSSAL MEG FOGJA KÍSÉRELNI A BÁNYÁSZOKAT A MUNKÁBA VISSZAKÉNYSZERÍTENI. A bányászok elégedetlenek a 14 százalékos bérjavítással , és még többen hagyják ott amunkát. Nagy ez a szénhiány nyugaton és délen. WASHINGTON," november 30. A kormány a 14 szá zalékos béremelés megígérésével reméli vagy legalább is úgy tesz, mintha remélné, hogy a bányászokat vissza tudja csalogatni és erőszakolni a bányákba. Az e heti fejleményekre vár és készül minden rendelkezésére álló eszközzel rabszolgákká tenni a szénbányászokat. Az alállamügyész, Mr. D. W. Simms figyelmeztetést :* bocsátott ki “mindenki” számára, hogy a bírói rendeletbe foglalt pontokat be kell tartani, máskülönben vád alá fogják helyezni a rendelet megszegőit a törvény iránt van. Jó engedetlenség miatt. Ha a bányászok nem fognak visszatérni a munkába, — miután a bányatulajdonosok kifüggesztik az értesítést, hogy hajlandók a kormány rendelete szerint vezetni az űripart, — akkor a bányászok közül nagyon sokat fognak a törvény értelmében elítélni. Simms azt állítja, hogy "minden bányásznak és a szervezetük összes tisztviselőinek tudomásuknak kell lenni a birói rendelet tartalma,_101. ./ . ~ • Eme fenyegetéssel egyidőben a szövetségi csapatokat* is mozgósították. Kansas állam szénbánya-telepeire 1800 katonát küldtek. Allen kormányzó kijelentése szerint ez nem a sztrájk szóló bányászok elleni intézkedés, amit persze nagyon nehéz lesz a bányászokkal elhitetni. A kormány arra is számít, hogy a bányatulajdonosok sem fogják betartani a kormány rendeletét, de azért nyugodtak lehetnek abban, hogy sem a katonák, sem a rend- erők nem fogják őket ide-oda cipelni és ütlegelni. Hanem, a jó bányászok gyűléseire és lakásaiba bizonyára be fognak Z -törni, amint, azt az acélgyári munkásokkal tették és te-Ezeken "az erélyes lépéseken nem lehet csodálkozni, ha tekintetbe vesszük, hogy már negyedik hete nem dolgoznak a bányászok és a szénhiány rendkívül erősen érezhető az ország több részén. Indiana államban például a gyáraknak csak félidőt lehet már dolgoztatni a legnagyobb városokban. A déli álamokban szintén ehhez hasonló megszorításokat rendeltek el. Azonban sem a 14 százalékos “ígéret”,sem a fenyegetések nem indították meg a bányászokat. Idáig még sehol sem jelentkeztek munkára. Kivéve az American Legion 50 tagja, akik felajánlották a szolgálataikat -- de a szénbányatulajdonosok nem fogadták el a szíves ajánlatot.—Oklahomában a bányatulajdonosok hajlandók fizetni az állami milícia költségeit, hogy védjék meg a szerveízetlen munkásokat, akikkel a bányászszervezetet meg akarják törni. Marylandben és más vidékeken is a látható eredmény '."Csak az, hogy a kormány ígéreteiben csalatkozott házivá:35 fok, akik időközben visszatértek dolgozni, most otthagyták a bányákat. A szövetségesek legyilkolják az elfogott vöröseket A visszatért olasz őrmester leírja a szövetségesek brutalitását. Xtu6 irnnslatiuu mod with the Postmaster of New York on November 30, .#■*«. ita reÁjtu-utiU Oy tlic Act ui Ucioiioi . tL 1317. Az “Avanti” című lapban egy olasz katona elmondja, hogy az angolok parancsára az olaszoknak segíteniük kellett hat bolseviknek a kivégzésénél, akiket az angol parancsnokság halálra ítélt. 1919 január havában történt ez Archangelben. Az olaszok azt az utasítást kapták, hogy a tüzelésen kívül az angoloknak minden parancsát teljesítsék. Az olaszokat ennek alapján felszólították, hogy a foglyokat vezessék a vesztőhelyre. Az olasz altiszt, akit a parancs végrehajtásával megbíztak, a következőket írja a halálos ítéletről és a brutali-itásról általában. “El sem képzelhető, hogy mily piszkos állapotban találtuk őket, egy hat láb széles és 16 láb hosszú cellában találtuk őket. Húsz nyomorék orosz volt ott elhelyezve. A börtönfelügyelő a nevén szólította azt a hat embert, akiket ki kellett végezni és mi elkísértük őket. Amikor marsoltunk, kettő cigarettát kért és az egyik emberem adott is nekik. “A vesztőhelyen az angol őrnagy intett, hogy három embert küldjek előre. Ezt megtettem és a három embert azonnal agyonlőtték. Azután a másik három ment előre, azokat is lelőtték. “A kivégzés színhelyétől a halottas kamráig, leírhatatlan módon bántak a már halott emberekkel. Hat másik fogolyt rendeltek oda, hogy az áldozatok hulláit zsákokba tegyék és vigyék a halottas kamrába, mint valami rongyokkal megtelített zsákokat. Képzeljék el, 28 ember állt ott föltűzött szuronnyal és öt lábnyi távolságról lőtték le az áldozatokat. Leírtam ezt a fájdalmas eseményt, hogy bemutassam milyen civilizációt viszünk az idegen országokba és hogy bemutassam az angolok barbarizmusát az oroszok iránt, akik a szabadságért harcolnak. A. Triuszi, őrmester.” (3) FEHÉR TERROR Amióta május elsején a clevelandi elvtársak fényes tüntetést rendeztek és negyvenezren odahagyták a gyárakat és üzemeket, hogy résztvegyenek a munkásság nemzetközi ünnepnapjának a megünneplésében és tüntessenek Debs meg Mooney és minden más politikai és ipari fogoly szabadonbocsátása érdekében, a város kapitalistái kétségbeesett erőmegfesztéseket tesznek a forradalmi munkásosztály mozgalmának az elnyomására. Ebből a célból megszervezték a Loyal American League-t. Ez a szervezet azAmerican Protective League-ből nőtt ki. A helybeli kapitalisták viselik költségeit, irodákat, ügyvédeket és az ügynökök egész sorozatát tartják fönn, akiknek egyedüli céljuk a forradalmi mozgalom elleni harc. A május elsejei tüntetések azt eredményezték, hogy a tüntető munkásokat a kapitalisták bérencei és a rendőrök megtámadták, vagy száz elvtársunkat 30 naptól egy évig terjedő időszakra bebörtönözték. C. E. Ruthenberget, T. Cliffordot és Julius Friedet az utcai harcban két rendőr ellen intézett “gyilkos szándékú támadás” miatt vád alá helyezték. A vádban azt állították a rendőrök, hogy a támadást Fried követte el, azonban a Ruthenberg és Clifford beszédei, május elsejét megelőzőleg, indították őt a támadásra. A helyi mozgalom osztályai közül azoknak az általános elnyomását határozták el, amelyek a balpárt álláspontját fogadták el. Mikor a tervszerű bomba “frame up”-ot végrehajtották (a clevelandi polgármester házát az egyik bomba kissé megrongálta), ezt rögtön oknak használták föl az újabb támadásra a munkásmozgalom ellen. Razziákat rendeztek esténkint az osztályok gyüléshelyiségeiben, az összes ottlevő tagokat letartóztatták és néha háromnégy napig is fogva tartották. Különösen az oroszok voltak a razzia célpontja, gyüléshelyiségükben három razziát tartottak egy hét alatt. Az egyik ilyen razzia alkalmával a tagok éppen csöndesen tanulmányozták egy automobil alkatrészeit. Másnap reggel ezekről a géprészekről széltében hirdették, hogy titkos jellegűek, ámbár az elfogott elvtársak csak azért tanulmányozták a géprészeket, hogy Oroszországba való visszatérésük esetében nagyobb szolgálatot végezhessenek a szovjetek részére. Amikor a lokáljuk azt hirdette, hogy július 4-én pikniket fog tartani, az egész város sajtója kihívó és megfélemlítő kampányt kezdett. Egyik nap azt jelentették, hogya rendőrséget új amunuícióval látták el, hogy a bolseviki július 14-ike, fölkészülve találja őket, máskor pedig, hogy kétezer rendőri “club”-ot osztottak szét a bolsevikek elleni védelemre, stb. A pikniket azonban megtartották mindannak dacára, hogy minden munkást, aki a piknik színhelyen felé Lartott azon a napon, a város határánál állomásozó rendőrök megvizsgálták. Az a tény, hogy a kihívó és a megfélemlítést célzó kampány dacára is, több ezer munkás vett részt a pikniken — felháborította a Loyal American League-t és új akcióra serkentette. Egynéhány nap múlva a párthelyiségben új razziát tartottak, az összes ott talált irodalmat a rendőrállomásra szállították, E. C. Ruthenberget, az akkori titkárt és segédjét, Carl Hackert, letartóztatták azzal vádolva őket, hogy a kriminális szindikalizmus törvényét a párthelyiségben levő irodalommal és könyvekkel megszegték. Az irodalom között, amellyel a törvényt megszegték, a Revolutonary Age, a New York Communist, a Liberator, a Messenger és más harminc röpirat és kiadvány volt. Július 19-én C. K. Ruthenberget ismét letartóztatták a kriminális szindikalista törvény megszegéséért, amikor ugyanis kísérletet tetttek, hogy a gyűlések betiltását megszüntessék ,és Ruthenberg beszédet tartott ebben a tárgyban a Royal Hall-ban. Az elvtársakat, akiket irodádul szétosztásán kaptak rajta, letartóztatták, mint“kétes személyeket.” Egy napon öt elvtársat tartóztattak le ez alatt a vád alatt. A kriminális szindikalizmus törvénye ismét szerepelt, amikor a párt osztályait meg akarták akadályozni a gyűlések tartásában és a tulajdonosokat akarták megfélemlíteni, hogy ne adják bérbe helyiségeiket gyűlések tartására. Két orosz elvtársat, akiknek bérleti szerződésük volt a “hall”ra, amelyben az orosz elvtársak tartották gyűléseiket, letartóztatták a törvény előírásai alapján, amelynek értelmében egy évi fogsággal és 1000 dollár pénzbüntetéssel sújtandó, valamely helyiség bérbeadása a kriminális szindikalizmus tanítására és terjesztésére. John Dequer-t, aki Labor Daykor tartott pikniken beszélt, ugyanennek a törvénynek az értelmében letartóztatták és vád alá helyezték. .Amióta a lokat al kommunista párttal azonosította magát, a terrorizmus kampányját megkettőztették. Nemrégen tíz tag gyűlt össze az egyik elvtárs lakásán, hogy a szervezés munkájáról tanácskozzanak, amikor a rendőrök a ház első és hátsó ajtaján keresztül, töltött revolverekkel a házba léptek és letartóztatták a jelenlevőket. Ezen az összejövetelen semmit sem mondtak vagy tettek, ami bármily törvényt megszegett volna, csupán több röpiratot találtak, amelyek a kommunista párt manifesztumát, programját és az alapszabályait tartalmazták, ami elegendő ok volt arra, hogy a bíróság elé vigyék az elvtársakat. Egy hasonló “raid”-ot rendeztek az “Acme Hall”-ban, ahol a német kommunista párt bizottsága és az orosz osztály végrehajtó bizottsága lett letartóztatva, mert kommunista tagsági kártyájuk volt. Ezeket a “raid”eket összeköttetésbe hozták az állítólagos bombakészítőkkel, hogy a közönség érzelmeit a kommunisták ellen korbácsolják föl. Huszonhat ilyen eset van a clevelandi törvényszékek előtt, amelyek közül négy ellen “gyilkos szándékú támadás“ és huszonkettő ellen a kriminális szindikalista törvény megszegésének a vádját emelték. Jelenleg egyetlen egy kommunista osztály sem tarthat gyűléseket, még csak tisztán üzleti gyűléseket sem. A rendőrök és a kapitalisták fizetett kémjeinek szemében, a kommunista párt egy törvényellenes szervezet. Azonban mindennek az elnyomásnak és fehér terrorizmusnál ellenére is, a kommunista párt Clevtrlandban több röpiratot esz széjjel, mint bármelyik más városban. A párt alkalmazkodik a körülményekhez és ezentúl a kapitalisták egy földalatti szervezettel fognak szemben állani. Tekintet nélkül arra, hogy a kapitalisták magatartása milyen, Clevelandban a kommunista mozgalmi terjesztésén tovább fognak dolgozni. (The Communist.e zek a szövetségi törvények alá esnek.) Mindannyian amerikaiak s olyan börtönbüntetésekre vannak elitélve, amelyek némelyike húsz évre is szól. Lehet, hogy helyes volt a bebörtönözésük, mert mint kisebbség akadályozták a háborús műveleteket, amelyek folytatását a többség kívánta. Ezt a kérdést mi most nem tárgyaljuk. A kérdés most ez, eltekintve attól, hogy jogos vagy jogtalan-e a bebörtönzésük, várjon most a börtön-e a legmegfelelőbb hely a számukra? Azgmnentálás elkerülésére tegyük föl, hogy mindannyian csakugyan veszélyes polgárok; a kérdés még mindig fönnáll: várjon, hol veszélyesebbek, a börtönben, vagy a börtönön kívül? Nézzük csak! A börtönben mindannyian a heves tiltakozás egy-egy központjaivá válnak. Követőik szemében mindegyikük a kormány zsarnokságának egy-egy élő példája. A börtön falain miinl ezek az emberek egyebet nem tehetnek, mint beszélnek. Elősegítenék a bolsevizmust, ha kiengednék őket?! Én nem félek annyira a beszélő bolseviktől, mint attól,aki a börtönben van és ezáltal megakadályozzák a beszédben. A fecsegése csak ostobaság, elzárása azonban tragikus és ékesen szóló. Ha Gen Debs káros volt valaha, firfi és nő, akik lelkes vezetőjüket látják benne, gyűlölettel tekintenek Amerikára és törvényeire, látván, hogy a 64 éves embert tíz hosszú évre bebörtönözték. Társadalmi rendjnkben nem látnak mást, mint kapitalista elnyomatást. Befolyása tízszer nagyobb ezekre az emberekre, mintha újságot szerkesztene, vagy szónokolna nekik. Mondhatom, hogy midőn a szájaskodó "vörös’’ azt állítja, hogy az a háború a kapitalisták háborúja volt, a kormány a Wall St. szolgálatában áll s katonáink bolondok voltak, hogy harcoltak, engem nem bánt, mert azt tartom róla, hogy örült; de ha azonnal nekirontok, összeverem és mártírrá avatom, a helyzet egészen megváltozik, mert akkor már nem ő, hanem én vagyok az örült. A legészszerűbb dolog, amit ezzel az egész bolsevik propagandával tehetünk az, hogy ha egyáltalában nem törődünk vele. Semmi nem segíthet rajta, csak értelmesség és a nevelés. Az az ezer dollár, amit a bolseviszta gyermekének tanítására szánt iskolára költünk jobb, mintha tízezer dollárt költünk a bolsevik apa bebörtönzésére vagy a fölakasztására. A spanyol inkvizíció sikere Spanyolország végét jelentette. Híve vagyok annak, hogy az összes politikai foglyok általános amnesztiát’ kapjanak. Frank Crane.” A CLEVELANDI Pénzküldeményeket Magyarország bármely részébe teljes felelősség mellett a legolcsóbb napi árfolyam szerint továbbítunk. SCHWABACH & SON 1317 FIKOT AVENUE, KÖZISMERT BANKHÁZA 72-IK UTCA SAROK, NEW YORK - ff« UTAZÁSI ENGEDfibYT JtS HAJÓJEGYET .ÚJADKJ*KI KAPHAT. Forduljon bizalommal hozzám: MORRIS ENGEL, Banker 121* iirpoiintcft street, lork City* IMAGYARORSZÁG MINDEN RÉSZÉBE TEHET ÚJRA PÉNZT KÜLDENI 4» • * ff * . '~Z r V ’ » MAGYARORSZAG MEG NEM KZÁLLOTT TERÜLETEIRE, BUDAPESTI BANKOKRA ÉS CÍMEKRE | H. 1000 K $11.50.................. 10,000 K $110.00 “ ”” 25,000 K $275.00 -------------------------------"T AHOL CSEHOSZLOVÁK KO- KA nnr, TrÜKOK AZ ERDÉLY MEGYEIBE, AHOL, RÓNA VAN FORGALOMBAN: UU.UuU JÁ. C)D.ZO.UU ROMAN PÉNZ VAN FOK-1000 k $22.00 100,000 K 11000.00 , 'ríTrínoo TM i--------------------------- AE; A : “156 000 k «61075 00 25.000 Lei $993-25 , inn Ann V C91MAA 50.000 Lei $1975-°° • : “ löö»°00 K $2100.00 100.000 Lei $3925.01 «.———-—-—~I j Karácsony az óhazában ahol a hozzátartozóink élnek, csak akkor lesz szép, ha terített asztal mellett ülhetik meg az ünnepeket. Erre most csak egy mód van: ha pénzt, küld nekik, mert pia már pénzért csaknem mindent lehet kapni az óhazában. A napokban érkezett óhazai nyugták amelyek legújabb pénzküldeményekről szóltak újra bebizonyították, hogy Kiss Emil pénzküldési rendszere a legtökéletesebb. Ha tehát azt akarja, hogy a ;; szeretteinek szánt pénz karácsonyra pontosan az óhazába érjen, ;. küldje a dollárokat erre a címre: KISS EMIL, Bankár 133 SECOND AVE., NEW YORK jj|r,VíÁ;7. ' ; ű:.J • * ií £ 9 S fö ■*' v- !■11 ■ ■ n mi#») 4~ ■ »ii>11 —ww —nwnwj■ n 11 s— - —.—o----------- ÁLTALÁNOS AMNESZTIA (Az alábbi cikk meglehetősen nagy port ver föl a napi sajtóban. Eredetileg a new yorki “The Globe” című lapban jelent meg. Szerzője dr. Frank Crane egy, a liberalizmus mezében ékeskedő reakciói pari és újságíró, franc általános amnesztiát követel, mert szerinte a börtönbe vetett forradalmárok többe ártanak a mai társadalmi rendszernek mintha szabadon hagyják őket. A reakciós politkusok és újságírók között Crane az első, aki fölismerte a fékevesztett reakció rendkívüli propaganda erejét.(Szerk.) "Az Egyesült Államokban, Normák Thomas ,becslése szerint, mintegy troc férfi es mo van elzárva azért, a kémkedési törvény áthágásáért elítélték őket, avagy megtagadták a katonai szolgálatot. Ezek közül egyet sem vádoltak azzal ,hogy kémkedett, vagy idegen kormány 5 OyDOGOOOOOOOO<^OOOOOOOOOOOOOOOOOp( FIGYEIEM, MAGYAROK! Uinikuok, akik viftttucav fin dóról ni Sz,&naiék~ ( Kznonk, kemsík fel ) CIPŐ • ÜZLETEMET által o Ányosul»!» árban heaseretrhetik i ( IPOSZt'K NfiiLEItlUST (Vnion-marie ei- ( jifik. Hfielptfkr juipuewok, stb.). — Po»toi I rendeltet'ked in pontosan cbzkiulünk. \. IiOEWENSTEK.N, UNION SHOE STORE Suti AVE., CORNER «1st STREET. NEW YORK, N. Y. OOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXX30CXXXXXXX)! ; Tel. Rhinelander 4116. !! ! NICHOLAS T. BROWN II ► TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ ! [ PÉNZKÜLDÉS! Uu&ynrorszák bármely részébe, teljes biztonság mellett lehet pétét küldeni MARTON JÓZSEF vény.küldést és hajójegy irodájából. Nagyító -’ vjiszika arnak azüksége lesz, a kösd JinGbei való hi)«ssii«i .'4 MAGYAR KO KOKÁRA amit már most bia tot'that magának tett akár hazau luxásra, akár más célokra használható» MÁRTON JÓZSEF PÉJÍZKÜÜLDÉSI ÉS HAJÓJF.GYIRONAJA ALTAI. Az American Railroad Express Co. egyedüli megbízottja CUtton-ban, N. J. 23T1V BARKER AVENUE, CLIFTON, N. J. Vidéki megrendeléseket pontosan elintézek, a levelekre rögtön válaszolok .