Előre, 1919. december (15. évfolyam, 2460-2490. szám)

1919-12-01 / 2460. szám

EZ A HÉT LESZ A BÁNYÁSZOK KITARTÁSÁNAK ERŐPRÓBÁJA A KORMÁNY MINDEN APPARÁTUSSAL MEG FOG­JA KÍSÉRELNI A BÁNYÁSZOKAT A MUN­KÁBA VISSZAKÉNY­SZERÍTENI. A bányászok elégedetlenek a 14 százalékos bérjavítással ,­ és még többen hagyják ott a­­munkát. Nagy e­z a szénhiány nyugaton és délen. WASHINGTON," november 30. A kormány a 14 szá­­ ­­zalékos béremelés megígérésével reméli vagy legalább is­­­ úgy tesz, mintha remélné, hogy a bányászokat vissza tud­­­­ja csalogatni és­ erőszakolni a bányákba. Az e heti fejleményekre vár és készül minden rendel­­­­kezésére álló eszközzel rabszolgákká tenni a szénbányá­­­szokat. Az al­államügyész, Mr. D. W. Simms figyelmeztetést :* bocsátott ki “mindenki” számára, hogy a bírói rendelet­­­­be foglalt pontokat be kell tartani, máskülönben vád alá fogják helyezni a rendelet megszegőit a törvény iránt va­­n. Jó engedetlenség miatt. Ha­ a bányászok nem fognak visszatérni a munkába,­­ — miután a bányatulajdonosok kifüggesztik az értesít­ést,­­ hogy hajlandók a kormány rendelete szerint vezetni az űr­ipart, — akkor a bányászok közül nagyon sokat fognak­­ a törvény értelmében elítélni. Simms azt állítja, hogy "m­inden bányásznak és a szervezetük összes tisztviselői­nek tudomásuknak kell lenni a birói rendelet tartalma­­,_101. ./ . ~ • Eme fenyegetéssel egyidőben a szövetségi csapatokat­­* is mozgósították. Kansas állam szénbánya-telepeire 1800­­ katonát küldtek.­­ Allen kormányzó kijelentése szerint ez nem a sztrájk s­zóló bányászok elleni intézkedés, amit persze nagyon ne­­­héz lesz a bányászokkal elhitetni. A kormány arra is számít, hogy a bányatulajdonosok­­ sem fogják betartani a kormány rendeletét, de azért nyu­­­­­godtak lehetnek abban, hogy sem a katonák, sem a rend-­­ erők nem fogják őket ide-oda cipelni és ütlegelni. Hanem, a jó bányászok gyűléseire és lakásaiba bizonyára be fognak Z -törni, amint, azt az acélgyári munkásokkal tették és te-Ezeken "az erélyes lépéseken nem lehet csodálkozni,­­ ha tekintetbe vesszük, hogy már negyedik hete nem dol­­­­goznak a bányászok és a szénhiány rendkívül erősen érez­­­­hető az ország több részén. Indiana államban például a­­ gyáraknak csak fél­időt lehet már dolgoztatni a legna­­­­gyobb városokban. A déli álamokban szintén ehhez ha­sonló megszorításokat rendeltek el. Azonban sem a 14 százalékos “ígéret”,­sem a fenye­­­getések nem indították meg a bányászokat. Idáig még­­ sehol sem jelentkeztek munkára. Kivéve az American­­ Legion 50 tagja, akik felajánlották a szolgálataikat -- de­­ a szénbányatulajdonosok nem fogadták el a szíves aján­latot.­­—­­Oklahomában a bányatulajdonosok hajlandók fizet­­­­ni az állami milícia költségeit, hogy védjék meg a szerve­­­í­zetlen munkásokat, akikkel a bányász­szervezetet meg­­ akarják törni. Marylandben és más vidékeken is a látható eredmény '."Csak az, hogy a kormány ígéreteiben csalatkozott házivá­­:35 fok, akik időközben visszatértek dolgozni, most otthagy­­­­­ták a bányákat. A szövetségesek legyilkolják az elfogott vöröseket A visszatért olasz őrmester leírja a szövetségesek brutalitását. Xtu6 irnnslatiuu mod with the Post­master of New York on November 30, .#■*«. ita reÁjtu-utiU Oy tlic Act ui Ucioiioi . tL 1317. Az “Avanti” című lapban egy olasz katona elmondja, hogy az angolok parancsára az olaszoknak segíteniük kellett hat bolseviknek a kivégzésénél, akiket az angol pa­rancsnokság halálra ítélt. 1919 ja­nuár havában történt ez Archan­­gelben. Az olaszok azt az utasítást kap­ták, hogy a tüzelésen kívül az an­goloknak minden parancsát telje­sítsék. Az olaszokat ennek alapján felszólították, hogy a foglyokat vezessék a vesztőhelyre. Az olasz altiszt, akit a parancs végrehajtá­sával megbíztak, a következőket írja a halálos ítéletről és a brutali-­i­tásról általában.­­ “El sem képzelhető, hogy mily­ piszkos állapotban találtuk őket, egy hat láb széles és 16 láb hosszú cellában találtuk őket. Húsz nyo­morék orosz volt ott elhelyezve. A börtönfelügyelő a nevén szólí­­­totta azt a hat embert, akiket ki kellett végezni és mi elkísértük őket. Amikor m­arsoltunk, kettő cigarettát kért és az egyik embe­rem adott is nekik. “A vesztőhelyen az angol őr­nagy intett, hogy három embert küldjek előre. Ezt megtettem és a három embert azonnal agyonlőt­ték. Azután a másik három ment előre, azokat is lelőtték. “A kivégzés színhelyétől a ha­lottas kamráig, leírhatatlan mó­don bántak a már halott emberek­kel. Hat másik fogolyt rendeltek oda, hogy az áldozatok hulláit zsákokba tegyék és vigyék a ha­lottas kamrába, mint valami ron­gyokkal megtelített zsákokat. Képzeljék el, 28 ember állt ott föl­­tűzött szuronnyal és öt lábnyi tá­volságról lőtték le az áldozatokat. Leírtam ezt a fájdalmas ese­ményt, hogy bemutassam milyen civilizációt viszünk az idegen or­szágokba és hogy bemutassam az angolok barbarizmusát az oroszok iránt, akik a szabadságért harcol­nak. A. Triuszi, őrmester.” (3) FEHÉR TERROR Amióta május elsején a cleve­landi elvtársak fényes tüntetést rendeztek és negyvenezren oda­­hagyták a gyárakat és üzemeket, hogy résztvegyenek a munkásság nemzetközi ünnepnapjának a meg­ünneplésében és tüntessenek Debs meg Mooney és minden más poli­tikai és ipari fogoly szabadonbo­­csátása érdekében, a város kapita­listái kétségbeesett erőmegf­esz­té­seket tesznek a forradalmi mun­kásosztály mozgalmának az elnyo­mására. Ebből a célból megszervezték a Loyal American League-t. Ez a szervezet az­­American Protec­tive League-ből nőtt ki. A helybeli kapitalisták viselik költségeit, iro­dákat, ügyvédeket és az ügynö­kök egész sorozatát tartják fönn, akiknek egyedüli céljuk a forradal­mi mozgalom elleni harc. A május elsejei tüntetések azt eredményezték, hogy a tüntető munkásokat a kapitalisták béren­cei és a rendőrök megtámadták, vagy száz elvtársunkat 30 naptól egy évig terjedő időszakra bebör­tönözték. C. E. Ruthenberget, T. Cliffordot és Julius Friedet az ut­cai harcban két rendőr ellen inté­zett “gyilkos szándékú támadás” miatt vád alá helyezték. A vádban azt állították a rend­őrök, hogy a támadást Fried kö­vette el, azonban a Ruthenberg és Clifford beszédei, május elsejét megelőzőleg, indították őt a táma­dásra. A helyi mozgalom osztályai közül azoknak az általános elnyo­mását határozták el, amelyek a balpárt álláspontját fogadták el. Mikor a tervszerű bomba “frame up”-ot végrehajtották (a clevelandi polgármester házát az egyik bomba kissé megrongálta), ezt rögtön oknak használták föl az újabb támadásra a munkásmozga­lom ellen. Razziákat rendeztek es­­ténkint az osztályok gyüléshelyi­­ségeiben, az összes ottlevő tago­kat letartóztatták és néha három­négy napig is fogva tartották. Különösen az oroszok voltak a razzia célpontja, gyüléshelyisé­­­­gükben három razziát tartottak egy hét alatt. Az egyik ilyen raz­zia alkalmával a tagok éppen csöndesen tanulmányozták egy automobil alkatrészeit. Másnap reggel ezekről a géprészekről szél­tében hirdették, hogy titkos jelle­gűek, ámbár az elfogott elvtársak csak azért tanulmányozták a gép­részeket, hogy Oroszországba va­ló visszatérésük esetében nagyobb szolgálatot végezhessenek a szo­vjetek részére. Amikor a lokáljuk azt hirdette,­­ hogy július 4-én pikniket fog tar­tani, az egész város sajtója kihívó és megfélemlítő kampányt kez­dett. Egyik nap azt jelentették, hogy­­a rendőrséget új am­unuícióval­­ látták el, hogy a bolseviki július 14-ike, fölkészülve találja őket, máskor pedig, hogy két­ezer rend­őri “club”-ot osztottak szét a bol­sevikek elleni védelemre, stb. A pikniket azonban megtartot­ták mindannak dacára, hogy min­den munkást, aki a piknik színhe­lyen felé Lartott azon a napon, a város határánál állomásozó rend­őrök megvizsgálták. Az a tény, hogy a kihívó és a megfélemlítést célzó kampány da­cára is, több ezer munkás vett részt a pikniken — felháborította­­ a Loyal American League-t és új­­ akcióra serkentette. Egynéhány nap múlva a párt­helyiségben új razziát tartottak, az összes ott talált irodalmat a rendőrállomásra szállították, E. C. Ruthenberget, az akkori titkárt és segédjét, Carl Hackert, letar­tóztatták azzal vádolva őket, hogy a kriminális szindikalizmus törvé­nyét a párthelyiségben levő iroda­lommal és könyvekkel megszeg­ték. Az irodalom között, amellyel a törvényt megszegték, a Revolu­­tonary Age, a New York Commu­nist, a Liberator, a Messenger és más harminc röpirat és kiadvány volt. Július 19-én C. K. Ruthenberget ismét letartóztatták a kriminális szindikalista törvény megszegésé­ért, amikor ugyanis kísérletet tet­t­tek, hogy a gyűlések betiltását megszüntessék ,és Ruthenberg be­szédet tartott ebben­ a tárgyban a Royal Hall-ban. Az elvtársakat, akiket irodádul szétosztásán kaptak rajta, letar­tóztatták, mint­­“kétes szem­ély­e­ket.” Egy napon öt elvtársat tar­tóztattak le ez alatt a vád alatt. A kriminális szindikalizmus tör­vénye ismét szerepelt, amikor a párt osztályait meg akarták aka­dályozni a gyűlések tartásában és a tulajdonosokat akarták meg­félemlíteni, hogy ne adják bérbe helyiségeiket gyűlések tartására. Két orosz elvtársat, akiknek bérleti szerződésük volt a “hall”­­ra, amelyben az orosz elvtársak tartották gyűléseiket, letartóztat­ták a törvény előírásai alapján, amelynek értelmében egy évi fog­sággal és 1000 dollár pénzbünte­téssel sújtandó, valamely helyiség bérbeadása a kriminális szindika­­lizmus tanítására és terjesztésére. John Dequer-t, aki Labor Day­­kor tartott pikniken beszélt, ugyan­ennek a törvénynek az értelmében letartóztatták és vád alá helyez­ték. .Amióta a lokat al kommunista párttal azonosította magát, a ter­rorizmus kampányját megkettőz­­tették. Nemrégen tíz tag gyűlt össze az egyik elvtárs lakásán, hogy a szervezés munkájáról ta­nácskozzanak, amikor a rendőrök a ház első és hátsó ajtaján keresz­tül, töltött revolverekkel a házba léptek és letartóztatták a jelenle­vőket. Ezen az összejövetelen semmit sem mondtak vagy tettek, ami bármily törvényt megszegett volna, csupán több röpiratot talál­tak, amelyek a kommunista párt manifesztumát, programját és az alapszabályait tartalmazták, ami elegendő ok volt arra, hogy a bí­róság elé vigyék az elvtársakat. Egy hasonló “raid”-ot rendez­tek az “Acme Hall”-ban, ahol a német kommunista párt bizottsá­ga és az orosz osztály végrehajtó bizottsága lett letartóztatva, mert kommunista tagsági kártyájuk volt. Ezeket a “raid”eket összekötte­tésbe hozták az állítólagos bomba­­készítőkkel, hogy a közönség ér­zelmeit a kommunisták ellen kor­bácsolják föl. Huszonhat ilyen eset van a cle­velandi törvényszékek előtt, ame­lyek közül négy ellen “gyilkos szándékú támadás“ és huszonket­tő ellen a kriminális szindikalista törvény megszegésének a vádját emelték. Jelenleg egyetlen egy kommu­nista osztály sem tarthat gyűlé­seket, még csak tisztán üzleti gyű­léseket sem. A rendőrök és a kapi­talisták fizetett kémjeinek szemé­ben, a kommunista párt egy tör­vényellenes szervezet. Azonban mind­ennek az elnyo­másnak és fehér terrorizmusnál ellenére is, a kommunista párt C­le­vtrlandban több röpiratot esz széjjel, mint bármelyik más vá­rosban. A párt alkalmazkodik a körülményekhez és ezentúl a ka­pitalisták egy földalatti szervezet­tel fognak szemben állani. Tekin­tet nélkül arra, hogy a kapitalis­ták magatartása milyen, Cleve­landban a kommunista mozgalmi terjesztésén tovább fognak dol­gozni. (The Communist.e­ zek a szövetségi törvények alá esnek.) Mindannyian amerikaiak s olyan bör­tönbüntetésekre vannak elitélve, ame­lyek némelyike h­úsz évre is szól. Lehet, hogy helyes volt a bebörtö­­nözésük, mert mint kisebbség akadá­lyozták a háborús műveleteket, ame­lyek folytatását a többség kívánta. Ezt a kérdést mi most nem tárgyaljuk. A kérdés most ez, eltekintve attól, hogy jogos vagy jogtalan-e a bebörtön­zésük, várjon most a börtön-e a leg­megfelelőbb hely a számukra? Azgmnentálás elkerülésére tegyük föl, hogy mindannyian csakugyan ve­szélyes polgárok; a kérdés még min­dig fönnáll: várjon, hol veszélyeseb­bek, a börtönben, vagy a börtönön kí­vül? Nézzük csak! A börtönben mindannyian a heves tiltakozás egy-egy központjaivá vál­nak. Követőik szemében mindegyikük a kormány zsarnokságának egy-egy élő példája. A börtön falain miinl ezek az emberek egyebet nem teh­etnek, mint beszélnek. Elősegítenék a bolsevizmust, ha kien­gednék őket?! Én nem félek annyira a beszélő bolseviktől, mint attól,­­aki a börtönben van és ezáltal megakadá­lyozzák a beszédben. A fecsegése csak ostobaság, elzárása azonban tragikus és ékesen szóló. Ha Gen Debs káros volt valaha, fir­fi és nő, akik lelkes vezetőjüket látják benne, gyűlölettel tekintenek Ameriká­ra és törvényeire, látván, hogy a 64 éves embert tíz hosszú évre bebörtö­nözték. Társadalmi rendjnkben nem látnak mást, mint kapitalista elnyoma­tást. Befolyása tízszer nagyobb ezekre az em­berekre, mintha újságot szerkesz­tene, vagy szónokolna nekik. Mondhatom, hogy midőn a szájas­­kodó "vörös’’ azt állítja, hogy az a há­ború a kapitalisták háborúja volt, a kormány a Wall St. szolgálatában áll s katonáink bolondok voltak, hogy har­coltak, engem nem bánt, mert azt tar­tom róla, hogy örült; de ha azonnal ne­kirontok, összeverem és mártírrá ava­tom, a helyzet egészen megváltozik, mert akkor már nem ő, hanem én­ va­gyok az örült. A legészszerű­bb dolog, amit ezzel az egész bolsevik propagandával tehetünk az, h­ogy ha egyáltalában nem törő­dünk vele. Semmi nem segíthet rajta, csak értelmesség és a nevelés. Az az ezer dollár, amit a bolseviszta gyermekének tanítására szánt iskolára költünk jobb, mintha tíze­zer dollárt költünk a bolsevik apa bebörtönzésére vagy a fölakasztására. A spanyol inkvizíció sikere Spanyol­­ország végét jelentette. Híve vagyok annak, hogy az összes politikai foglyok általános amnesztiát’ kapjanak. Frank Crane.” A CLEVELANDI Pénzküldeményeket Magyarország bármely részébe teljes felelősség mellett a legolcsóbb napi árfolyam szerint továbbítunk. SCHWABACH & SON­­ 1317 FIKOT AVENUE, KÖZISMERT BANKHÁZA 72-IK UTCA SAROK, NEW YORK - ff« UTAZÁSI ENGEDfibYT JtS HAJÓJE­GYET .ÚJADKJ*KI KAPHAT. Forduljon bizalommal hozzám: MORRIS ENGEL, Banker 121* iirpoiintcft street, lork City* IM­AGYARORSZÁG MINDEN RÉSZÉBE TEHET ÚJRA PÉNZT KÜLDENI 4» • * ff * . '~Z r V ’ » MAGYA­RORSZAG MEG NEM KZÁLLOTT TERÜLETEIRE, BUDAPESTI BANKOKRA ÉS CÍMEKRE | H. 1000 K $11.50.................. 10,000 K $110.00 “ ”” 25,000 K $275.00 -------------------------------"T AHOL CSEHOSZLOVÁK KO- KA nnr, Tr­­ÜKOK AZ ERDÉLY MEGYEIBE, AHOL, RÓNA VAN FORGALOMBAN: UU.UuU JÁ. C)D.ZO.UU ROMAN PÉNZ VAN FOK-1000 k $22.00 100,000 K 11000.00 , 'ríTrínoo TM i--------------------------- AE; A : “1­56­ 000 k «61075 00 25.000 Lei $993-25 , inn Ann V C91MAA 50.000 Lei $1975-°° • : “ löö»°00 K $2100.00 100.000 Lei $3925.01 «.———-—-—~I j Karácsony az óhazában ahol a hozzátartozóink élnek, csak akkor lesz szép, ha terített asztal mellett ülhetik meg az ünnepeket. Erre most csak egy mód van: ha pénzt, küld nekik, mert pia már pénzért csaknem mindent lehet kapni az óhazában. A napokban érkezett óhazai nyugták amelyek legújabb pénzküldeményekről szóltak újra bebizonyították, hogy Kiss Emil pénzküldési rendszere a legtökéletesebb. Ha tehát azt akarja, hogy a ;; szeretteinek szánt pénz­ karácsonyra pontosan a­z óhazába érjen, ;. küldje a dollárokat erre a címre: KISS EMIL, Bankár 133 SECOND AVE., NEW YORK jj|r,VíÁ;7. ' ; ű:.J • * ií £ 9 S fö ■*' v- !■11 ■ ■ n mi#») 4~ ■ »ii>11 —ww —nwnwj■ n 11 s— - —.—o-----------­ ÁLTALÁNOS AMNESZTIA (Az alábbi cikk meglehetősen nagy port ver föl a napi sajtóban. Eredetileg a new yorki “The Globe” cím­ű lapban jelent meg. Szerzője dr. Frank Crane egy, a liberalizmus mezében ékeskedő reakciói pari és újságíró, franc általá­nos amnesztiát követel, mert szerinte a börtönbe vetett forradalmárok többe ártanak a mai társadalmi rendszernek mintha szabadon hagyják őket. A re­akciós politkusok és újságírók között Crane az első, aki fölismerte a féke­vesztett reakció rendkívüli propagan­da erejét.(Szerk.) "Az Egyesült Államokban, Normák Thomas ,becslése szerint, mintegy troc férfi es­ m­o­ van elzárva­ azért, a kémkedési törvény áthágásáért elítél­ték őket, avagy megtagadták a katonai szolgálatot.­­ Ezek közül egyet sem vádoltak azzal ,h­ogy kémkedett, vagy idegen kormány 5­ OyDOGOOOOOOOO<^OOOOOOOOOOOOOOOOOp( FIGYEI­EM, MAGYAROK! Uinik­uok, akik viftttucav fin dóról ni Sz,&naiék~ ( Kznonk, kemsík fel ) CIPŐ • ÜZLETEMET által o Ányosul»!» árban heaseretrhetik i ( IPO­SZt'K NfiiLEItlUST (Vnion-marie ei- ( jifik. Hfi­elptfkr juipuewok, stb.). — Po»toi I rendeltet'ked in pontosan cbzkiulünk. \. IiOEWENSTEK.N, UNION SHOE STORE Suti AVE., CORNER «1st STREET. NEW YORK, N. Y. OOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXX30CXXXXXXX)! ; Tel. Rhinelander 4116. !! ! NICHOLAS T. BROWN II ► TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ ! [ PÉNZKÜLDÉS! Uu&ynrorszák bármely részébe, teljes biztonság mellett lehet pét­ét küldeni MARTON JÓZSEF vény.küldést és hajójegy irodájából. Nagyít­ó -’ vjiszika arnak azüksége lesz, a kösd Jin­Gbei való hi)«ssii«i .'4 MAGYAR KO KO­KÁRA amit már most bia tot'th­at magának te­­tt akár hazau luxásra, akár más célokra használható» MÁRTON JÓZSEF PÉJÍZKÜÜLDÉSI ÉS HAJÓJF.GYIRON­AJA ALTAI. Az American Railroad Express Co. egyedüli megbízottja CUtton-ban, N. J. 23T1V­ BARKER AVENUE,­­ CLIFTON, N. J. Vidéki megrendeléseket pontosan elintézek, a levelekre rögtön válaszolok .

Next