Előre, 1920. március (16. évfolyam, 2519-2549. szám)

1920-03-06 / 2524. szám

VIGYÁZZON a pénzére és ne vegyen zsákban macskát. — Én állandóan hirdetem a pénz­­­e­t,olcsóbb árfolyamát: 1000 KORONA Magyarországba . . .5.75 Cseho­r Szlovákiába 12.75 Jugo-Szláviába . . . 11.— Erdélybe 1000 ro­mán lei ................ 18.— JAMES V. LAGO BANKÁR 154 W. 14 St„ New York 7-ik Avenue sarok. Nyitva reggel 8-től este 7-ig. Vasárnap 8-tól 1-ig. 10 és 50 dolláros élelmi­szer-utalványok eladása. Dózsa György lakomája. Ez még a koncentráció előtt tör­tént. Siófokon a főhóhér. Freiss­­berger százados, néhány kivégzett áldozatnak a hulláját megfőzette és revolverrel kényszerített több letartóztatottat, hogy egyenek az emberhúsból! Teb­­ben vagyunk? D. T. ------------------­Művészestély Detroitban Az Előre Műkedvelő Kör február 29-én, vasárnap, a del­­rayi Munkás Otthonban mű­vész­estélyt rendezett az Előre kihordási alapjára. Nagy szük­ség volt ugyanis rendbehozni az Előre kihordásánál eddig felmerült költségeket, amelye­ket az itteni nehéz kihordási rendszer okoz. Az estély úgy erkölcsileg, mint anyagilag vá­rakozáson felül jól sikerült. A közönség minden talpalattnyi helyet elfoglalt a Munkás Ott­honban. Budai elvtárs tartot­ta a megnyitó beszédet, mely­ben ismeretette azokat az ül­döztetéseket, amelyeket a mun­kássajtó és főleg az Előrének el kell szenvedni. Rövid, mag­vas beszédét nagy tetszéssel fogadta a közönség. Utána “El­jegyzés a fogházban” címűe egyfelvonásos vígjáték került színre. Ezen darab előadása igen nagy erkölcsi sikert jlent az Előre Műkedvelő Kör részé­re, mert bebizonyította, hogy nehezebb dolgok színrehozásá­­ra is képes. ______________-......---------------------- - ■ ■ -| Járuljunk hozzá az osztályharc kiszabadításához és ugyanakkor „ élvezzük Maxim Gorkij világhírű­­ drámájának, az Éjjeli menedék­­*­hely-nek az előadását. 2­1 MAGYARORSZÁGI KRÓNIKA ADALÉKOK A FEHÉR TER­ROR RÉMURALMÁHOZ. Szemtanu a kecskeméti borzal­makról. — 373 ember tűnt el. Kecskemét fölött még ott lebeg a legfeketébb felhő, amelyet az embervér párája telített meg. A város feje felől nem űzték el e gyászfelhőt a Huszár úr és Rubi­­nek úr beszédei, akik keresztény­­erkölcsöt hirdetni jöttének Kecs­kemétre, újból Horthyék a legpo­­gányibb és a legvadabb üldözése­ket vitték végbe a kegyetlen s vad bosszú oltárán. Az emberietlen gyilkosságok sorozatáról Az Em­ber hű adatok alapján, megrázó riportot adott. Európa szeméből a felháborodás könye csordult ki és a magyar Ázsiában, ahol most kö­zépkori igazságszolgáltatás tobzó­dik — szabadon csörtetik véres kardjukat a fehér gyilkosok. Mi nem fogjuk hagyni elvesztetni a feledésben Kecskemétet, 373 lemé­szárolt embertestvérünk siri nyu­galma követeli, hogy Kecskemét a napirenden maradjon, amíg a gyilkosok uralkodnak, amíg Ma­gyarországon a keresztény erköl­­csöt úgy használják, miként a Mi­­atyánkot a régi szicíliai brigantig, akik keresztet vetnek, mielőtt cél­­baveszik áldozataikat. Az Ember bécsi szerkesztőségé­be beállított Kubányi Ferenc vas­munkás, Kubányi elvtárs Kecske­métről jött gyalog. A fehérek be­sorozták az első szegedi gyalogez­redbe és jelen volt, amikor Héjjas főhadnagy legényei megrohanták a kecskeméti fogházat. A kecske­méti borzalmak Bécsbe menekült szemtanúja új és szenzációs dol­gokat mondott el a kecskeméti Szent Bertalan éjszakákról és a vizsgálatról, amelyet, ha valahol eredménytelenebbül folytatnak, ott — szemérmetlenül csalnak. — összesen három­százhetven-­­ három ember tűnt el — beszélte Kubányi elvtárs, aki a Károlyi-re­zsimben leszerelési biztos volt — Kecskeméten, azt lehet mondani, ma nincsen proletár, nincsen mun­kás. A proletárdiktatúra alatt a polgárságnak a hajaszála sem görbült meg és éppen ebben a vá­rosban követték el a legszörnyűbb munkásirtást. Mindenki, akinek köze volt­ a munkásmozgalomhoz, kinhalált halt. A véres munkát a Héjjas-különítmény végezte. Héjjas a leggazdagabb paraszt Kecskeméten. Fiai, Héjjas Iván­­ István főhadnagyok, szervezték a karhatalmat. Az 500—1000 holdas gazdákat az új honvédhuszár lak­tanyában csendőrruhába bujtat­ták. Héjjas Ivánt Horthy várospa­rancsnokká nevezte ki és mellette a Csabaiak vitték a főszerepet. A fogház elleni támadást Héjjas Iván tudta nélkül nem lehetett előkészíteni. Hiába nyilatkozik és hiába van szabadon , ő a legna­gyobb bűnös. Héjjasék elrendelték, hogy a tűzoltólaktanyában éjjel-nappal 120 fogat álljon készen. Én, mint a nemzeti hadsereg katonája, az utcán őrjáratot téliesítettem, ami­kor 250—300 fegyveres karhatal­mi, az ügyészségi fogházat meg­támadta, az őrséget lefegyverezte a foglyokat pedig betömött száj­jal és hátrakötött kezekkel kocsik­ra dobták és elbajtattak. — Három éjszaka egymásután a városban nem volt szabad a vil­lányt fölgyujtani. A sötétség leple alatt a Héllas-különítmény csend­őrei álmukból fölverték a listára írt embereket és vitték őket kivé­gezni. Péntek éjszaka tanúja vol­tam­, amikor a Hosszú­ utcában öz­vegy Bakonyi Antalnét, Kovács Józsefet, Faragó nevű kereskedő­­segédet és egy negyedik embert ha jól emlékszem dr. Stein Zsig­­­mond orvost cipelték el. A csend­­ őrök mellett volt egy rendőr, ak­i jó barátja volt Faragónak, felol ■ dotta kötelékét és mondotta neki hogy lógjon el. Faragó alsóruhá­ban elmenekült. Erre a többi hár­­­­mat sem merték kivégezni. Más­­i nap azonban­­újból kivezették őket és nem kerülhették el borzal-­­ más sorsukat.­­ — A gyilkosságok után három napig tartott a mulatozás. A gaz­dag parasztok bort és élelmet ad- t­tak össze és három éjszaka mulat- t­tak. Egy félmilliót vertek el az urak a dáridón.­­— A vizsgálat az elhurcolt em­­­­berek ügyében nem akart megin­dulni. Erre fölutaztam Budapest­re és csak akkor küldtek ki hat de­tektívet, amikor az ántántmisszió­­hoz is elmentem panaszra. Jelen voltam, amikor az ántántmisszió két megbízottja meggyőződött a­ borzalmakról Kisnyéken, nyolc kilométern­yire Kecskeméttől. 62 ember hulláját tartjuk. A szeren­csétlen 62 ember tíz napig lógott a fákon. Az orgoványi­ erdőben egy­ helyen 51, egy másik helyen 44 szörnyen összevert, megcsonkított hulla került elő. Szentkirályon, Szente-Varga tanyáján, Szikorán is akadt hulla. Sok szerencsétlent Tiszaágnál kövekkel raktak meg s arra kényszeritették, hogy a Ti­szába ugorjanak. — Tudtom szerint csak Csabait és Pólyákat tartóztatták le ; Héjja­­sék szabadon járnak. Sokan meg­szöktek , igy Demcsák főhadnagy, aki a lelenkcházban őrzött foglyok közül kilencet sajátkezüleg szúrt agyon. Ezeket mondotta Kubányi elv­társ, akinek a zsebében ott volt a nemzeti hadsereg jelvénye : a nem­­zetiszinti szalag és cipője még szürke volt a kecskeméti portól.. . E LORE I! I I I ill BUDAPESTRE ÉS MAGYARORSZÁG MINDEN RÉSZÉBE az AMERICAN EXPRESS COMPANY UTJÁN 1 Sílkl I uIIIIIAI/ V T i I Branch Foreign Money Order Agency of i the American Express Co. J/Ulldl uiial ftlilulm nerrman Arthur fihst aventie’ 67ik utca sarok; «sm: A MAGYAR TEXAS ----------------------------— “Az Ember” c­ímű­ bécsi het­ilap 1920. január 17-iki számából. A f­ether terror nem akar alább­hagyni : a koncentráció megala­kulása óta éppen úgy dühöng, mint azelőtt. Annyi adatot ka­punk a magyar gazságokról, hogy az egyes esetekkel már nem is foglalkozhatunk külön-külön, csak a legkihívóbbakat soroljuk fel röviden. A férj előtt. Dandek József vasesztergályos el akart utazni Tatatóvárosra és a vonat indulása előtt a kőbányai felső pályudvaron vacsorázott. Az étteremben a tolnai gyalog­ezred tisztjei belekötöttek, letar­tóztatták és elvitték Salgótarján­ba. Itt a rohamcsapat irodájá­ban véresre verték, majd ezután a tiszt urak a szemérmet legmé­lyebben sértő módon megcsursol­­tá­k. Később levitték egy pincé­be, ahol három nappig fogvatar­­tották és közben állandóan ver­ték. Ezalatt családja kerestetni kezdte. Feleségének sikerült megtudni, hogy az urát Salgótar­jánra vitték. Nyomban elutazott utána, hogy kiszabadítsa. A ka­tonai paran­csnokságnál kereste, innen egy Reich nevű százados elvezette a pincébe, ahol Dünde­­ket fogvatartották. Itt azután a százados úr — a férj szeme láttá­­ra — merényletet követett el az asszony ellen. Az eset után Dündek Józsefet, minthogy teljesen ártatlan volt, szabadon bocsátották, de előbb kényszerítették egy nyilatkozat aláírására, hogy letartóztatása alatt üteg volt elégedve a bánás­móddal. Két lapszerkesztő eltűnése. Az összes nagyob budapesti szál­ldákban székelnek fehér ter­­rorcsapatok. Az Astoria-pincében a Ma­dary-különítmény, a Pa­lace­­pincében az Ostenburg-különít­­mény, a Gellért-szállóban a Jan­­kovics-különítmény és a Prónav­­különítmény egy töredéke van el­helyezve. Ezek a fehér rablógyil­kosok ma a budapesti társaságok­­ legünnepeltebb tagjai és arcképük hétről-hétre megjelenik a “Társa­ság” című­­ képeslapban. Viszont, ahol ők személyesen megjelennek, ott valaki eltűnik. Legutóbb Mar­tosi Méretű Ferenc és Negyedi Szabó István újpesti lapszerkesz­tőket — akik demokrata szellemű lapot adtak ki — tüntette el az Os­­tenburg-különítmén­y. A kiskunhalasi áldozatok. A kiskunhalasi direktórium el­nöke, dr. Paprika Antal ügyvéd volt, aki a scommün kitörésekor az addigi elöljáróság kifejezett kérel­mére vállalta el ezt a tisztséget. Sikerült is megakadályozni neki a diktatúra alatt minden kisiklást, úgy, hogy a proletárdiktatúra bu­kása után el sem kellett menekül­nie a népszerű ügyvédnek. Nemrégiben váratlanul megje­lent Kiskunhalason egy nyolctagú fehér “különítmény”, Pozsgay Miklós főhadnagy, keceli földbir­tokos vezetésével, akik összefog­­dosták a ’’kommü­n bűnöseit”, kö­zöttük Paprika Antalt is. Az ügy­védet azután kilencedmagával a közeli kukoricásban agyonlőtték. Verik a szociáldemokrata válasz­tási agitátorokat. A koncentrációs megállapodás­ban a választások tisztaságának a biztosítására kikötötték az agitá­­ciós szabadságot. Ez azt jelenti, hogy a szociáldemokrata képvise­lőjelölteket egymásután letartóz­tatják, mint az a budapesti lapok­ban olvasható is, de letartóztatják és véresre verik a választási kikül­dötteket és bizalmi férfiakat is. Peyer miniszter úr szakszerveze­tének, a bányamunkásoknak a tit­kára, Batta Gyula, legutóbb lent járt Salgótarjánban, ahol letartóz­tatták és drótszöges kötéllel vé­resre verték. Nagykanizsán napok­ig fogvatartották Pézsi Gyula vá­lasztási kiküldöttet, aki szintén alapos verést kapott. A párt ügy­védeit hasonlóképen terrorizálják. Dr. Hebelt Ede eperjesi jogakadé­­miai tanárt, akit a párt kiküldött Szombathelyre annak megvizsgá­lására, hogyan bánnak a foglyok­kal, szintén letartóztatták. Munkában a Jankovich-különít­­­­mény. Szekszárdon a proletárdiktatú­ra alatt a pénzügy igazgatósághoz politikai megbízottul kinevezték Deák Géza pénzügyigazgatósági főtisztet. Az öszeomlás után nem menekült el, mivel ártatlannak tud­ta magát és politikailag sem volt exponálva. Sokáig nem is történt semmi baja, egy napon azonban megjelent Szekszárdon a Janko­­vich-különítmény, amely elrabolta és elhurcolta a­­hatvanötéves öreg embert. Magukkal vitték egész családját, fiát, Deák Albertet, a­­menyét és unokáit. A járásbíróság udvarán azután az öreg Deákot, fiával és menyével együtt agyon­lőtték — a gyermekek szeme lát­­tára... ------------------­MEGFELELŐ ÁL-ÖLTÖZET. (Az Ember-ből.) A “Magyar Kurír” című­ kle­rikális kőnyomatos közölte az alábbi kedélyes hírecskét: “A vörös uralom csőcselékéből né­­hányan még most is űzik játé­kaikat a Dunántúlon, így pél­dául egy Siófokkal szomszédos községben egy egész csapat lo­pott, rekvirált, erőszakosko­dott és dorbézolt a nemzeti hadsereg egyenruhájában. Mi­után a község lakói följelen­tést­ tettek a fővezérletnél, egy razzia alkalmával elfogták a társaságot és beszállították a siófoki fogházba.” Elhigyjük a “Magyar Kurir”-nak, hogy csakugyan a vörös csőcselék garázdálkodott ez egyszer és nem a fehér tisztek? Na jó, kivételesen elhisszük. Elhisz­­szüik, mert a fehér tiszteket nem szokták ilyesmiért letar­tóztatni. De azt már nem értjük, hogy a papi kőnyoma­­tos miért tartja fontosnak és­­ miért emeli ki más t­ipusú be­tűkkel, hogy az elfogott “vö­rös csőcselék” a nemzeti had­sereg egyenruháját viselte? Talárt csodálkoznak ezen? Pe­dig igen természetes, hogy aki garázdálkodni, rekvirálni, erő­szakoskodni megy — hogy h­i­­tünk­­re legyen! — kénytelen a fehér gárda egyenruháját, magára ölteni. Nem mehet do­minóban . . . POLITIZÁLJON , NE POLI­TIZÁLJON. A “Magyarország” című na­pilap jónak látja egy cikkében gúnyolódni a letartóztatott Benyovsky Károly volt detek­­tívfőnökhelyettes védekezésén, aki azt hangoztatja, hogy ő azért maradt a diktatúra alatt is helyén, mert véleménye sze­rint a rendőrségnek nem sza­bad politizálni, hanem köteles­­ségszerűen eleget kell tenni a mindenkori kormányok utasí­tásainak. Az említett hírlap c­súfolódó fogalmazásából az derül ki, hogy Miklós Andor estilapja nincs ezen a vélemé­nyen, hanem igenis helyesli, ha a rendőrség politizál, he­lyesli a politikai üldözéseket, és az ezzel kapcsolatos rendőr-,­ségi terrort. Helyes! Helyesel­j­­e. Igaz, hogy akkor valószí­nűleg a Vörös őrség­ gel is na- u­gyon meg van utólag a “Ma-­ gyarország” szerkesztősége elégedve, mert az ugyancsak­ politizált. . . De nem is erről van szó, hanem arról: még mindig helyesli-e a “Magyar­­ország” a rendőrség politizálá­sát, miután testvérlapját, “Az Est”-et szétrombolták a tünte­tők és a rendőrség politikából szándékosan elkésett a beavat­kozással? KERESZTKÉRDÉS. Fetárgyalják a terroristák bünpörét és az elnök, a derék Stocker megkérdi egy tanuló­tól : “Hogy nézett ki az illető?” A tanú makog valamit, hogy magas volt, barna, bőrkabátot viselt. Nevét nem tudja a gaz­embernek. Ebből a személy­­ leírásból persze kissé bajos megállapítani, hogy ki járt a tanúnál. Igaz, hogy a tárgya­lás szempontjából véletlenül nem is fontos, de az elnök mé­gis nyugtalanul fészkelődik, mintha a tanú valamit elfelej­tett volna. Segít neki: “Mást feltűnőt nem vett észre rajta?”­­ A tanú, akin látszik, hogy nem nagyon érti, mit akar tőle az elnök és egyáltalán mit akar az egész jelentéktelen epizód­tól, csodálkozva feleli, hogy nem vett észre látogatóján semmi különöset. Stocker pa­ca azonban nem bírja tovább, kirobban belőle a legfontosabb kéré­és: “Zsidó volt?” — Nem tehetünk róla, de azt hisszük, hogy ez a kis odavetett kereszt­­kérdés mindennél jobban ka­­rakterizálja az egész markó­­utcai grangongolt . . -----------------­WILSONT TÁMADJÁK A PÁRISI LAPOK. PARIS, március 5. — Az egyik királypárti lap megtámadta Wil­­sont és azt kérdezi: “Van-e fele­lős Amerika”? Azt mondja, hogy Wilsont a “cézári őrület szélsőségei” jellem­zik. Labor Temple­s" MUNKÁS öNKIStPZö KGILET. Nagy termek gyűlések és dalok tar­tására. Ingyen könyvtár d. u. 2-től este 10-ig. — Telefon: Lenox lOfi*. COLUMBIA GRA­­FOJÍOLAK ÉS MA­­GYAR LEMEZEK legnagyobb raktá­ fP^SmraMr­tír ra Amern£&ban-Késepény vagy részlet fleetcere. RIEDELBAUER & CO. 1948 SECOND AVENUE, a 86-ik utca ktt««l­ hen. 15 DOLLÁRÉRT115 szállítunk egy da­­nd­a gépet. 10,000 hanglemez raktá­­ron Dand­a gé­­pek ns-tei $300- ig. — Heti 1 dol­­láros részletre is SZILÁGYI & COMPANY 1580 First Avenne, New York City 82-83. utcák közt. Tel. Lenox 2901 %■_____________________________Jf T .... ............. »VI. V#not Mrs. F. PILAT a budapesti szülészeti egyete­men vizsgázott okleveles szü­lésznő, ajánlja magát az elv­társnők figyelmébe. • 9. EAST 77-IK UTCA M­yw Vr.rV ----------— SAM SCHUM­AN] magyar fű­szerkereskedő Importált lekvár, paprika, szilva, szőlő s minden e cso­portba vágó áru nálam kap­ható. — A legolcsóbb és a legjobb k­i­s­z­o­l­g­á­lá­s. 1498 AVE.­A, NEW YORK Corner 79th Street IL__ _­­ XXXXXXXOOCXtOOCXXXXXJOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXíOCXXXKXXXX.^' >­0 A IT olyan bankház van, amely minden ) U V ü pénz.küldési, pénzváltási és hazautazási ügyben pontos kiszolgálást ígér. $ )y n íj jt IV] V ka ti k ház tényleg pontos kiszól- 8 1 i" L II /t l'l I.­gu­lásban részesíti azokat, akik 5 • hozzá fordulnak. O 5 r1 f* 17 bankház elmondhatja, hogy 17 év óta Q 5 .Di még egy üzletfele sem csalódott és ez: 5 RI­TTKAY JENŐ Bankháza, 100 Avenue R, New­­ York, N. Y. * ^ Orgazda kereskedők Lichtenfels Emilt és Vilmost és két soffőrt letartóztattak, mint orgazdákat. A Lichtenfels-testvé­­rek áruházában körülbelül 100.006 dollárt érő vagyon van és azt hi­szik, hogy ennek nagy része lo­pott jószág. Mindkét testvér “na­gyon jó hírnévnek örvendő üzlet­ember.” Amikor a detektívek az árukat áttekintették, egy taxirab állt meg az áruháztól egy blocknyi távol­ságra. Amikor a detektíve­ket meg­látta, visszafordult. A detektívek utána eredtek, egyet elfogtak, de ketten megugrottak a taxicabből amelyben két csomag nyakláncot találtak. Szikra­telefon London és New York között LONDON, március 5.­­ - God­frey Isaacs, a Marconi szikratáv­­irda társulat igazgatója, kijelen­tette, hogy hat hónapon bébl­ valószínűleg megalakul a szikra­­­telefon-összeköttetés London és New York között. “Terveink szerint — szólt Issa­cs — félév múlva nemcsak a nagyobb ame­rikai városokkal fogunk drótnél­küli telefonon beszélni, de egy év múlva Melbourne, Ausztriaijával éppen olyan könnyen fogunk ösz­­szeköttetésben lenni. A világ ösz­­szes népeinek akarjuk megadni az alkalmat, hogy egymással drót­nélküli telefonon értekezzenek.” Szerezzen be nálam fonográfot s lemezeket YfflST péMletfS*ettare, nemk­ülönben kiebb kivitelű HnKtárcát, ewmy­t, feéfiet* kém­stmfit, kéri vnary uian­tráftkát «nb., »melyeket bű vAlaMBtékbno tartok r«k­­tftron. Eladok fono­fvéf rész.tket, javlrkaoka* pedlkr KUAllát mellett esKkttalttk. NAGY IMRE Telefon: Plaxe 2 099. 1212 FIRST AVE., a 65. és 66. utcák között. CSALÁDI CIPŐÜZLET. Cipők rendellenes női, férfi és gyermeklábakra. Kézzel készítve Telefon bármily formában $15-TÓL FELJEBB. Lenox CARUSO BROS., 4699 356 E. 81st STREET, NEW YORK CITY ! Elvtársak! Bevásárlásaikkal is segíthetik az Előrét, f %il%aTm»L‘¡ _ mert mi minden dollfri ntAn 2%-ot m* Előre Javára adunk; tehát miért ne venné kalapját T lapkáját agy gyermekei, mint sáját­ ? ! JACOif BROS. I ! V. - MAGYAR WRW KALAPOSOKKAL T­­ - ¡*» - 1112 FIRST AVE, 84-«3-lk «. kSifc New Tírt: * Hladea sírvásáriSanSl kérjen “A* Elíre Juvár«” nvelvényt. ; | t CSAK EGY DOLLÁRT FIZET hetenként*! I HW Ha HERRMAN ZENECSARNOKÁBAN vá-­­­­­lasztja a Beszélőgépét és Hanglemezeit. 1 J Hb - n óriási választék. Előzékeny kiszolgálás. J [ 1 •• I HERRMAN ARTHUR ZENECSARNOKA j i Hil First Ave. és 67. utca sarok, New York. *­­ I Y y Nyitva minden este 10-ig. Vasárnap is. * L . I • Telephone: Rhinelander 5492. KÖZJEGYZŐI ÉS PÉNZKÜLDÉST IRODA­­ ,^XXXDüCXXXXXXXXXXXXXXXXXDOOOOOOOOCX>POOOOOOOOOOOOCXXXXX> A Ez egy nagy amerikai banknak a jel­ 8­vénye. Ha általunk küldet pénzt , vagy nálunk helyezi el kamatozó­­ BANKBETÉTRE , akkor tudhatja, hogy pénze biztonságban van. A mi 5 ! PÉNZKÜLDÉSI 5 áraink a legolcsóbbak. Minden felvilágosítást ingyen 9 ! megad a CENTRAL MERCANTILE BANK 1 j 5th Avenue & 14th Street Cor. 8 NEW YORK CITY Az idegen osztály vezetője: RÓNA GÉZA 8 | Tel. Stuyvesant 5400. g XXXXXXXXVDOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXSOOCIOCOOOOOOCXXXXXJ

Next