Előre, 1920. június (16. évfolyam, 2671-2701. szám)

1920-06-03 / 2673. szám

** I ELŐFIZETÉSI ÁRAK i £ a rendkívüli postai szál- I *v* * * litási költséggel együtt: ; *$• • ❖ Egy évre... .$8.— • Félévre .... $4.— • t 33 EAST 1st STREET * | NEW YORK, N. Y. I VOL. XVI. ÉVFOLYAM, No. 2673. NEW'YORK, CLEVELAND* CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. NINCS, NINCS FEHÉR TERROR HORTHYÉKNÁL A nagykanizsai polgármester már ismeri a fehér terrort. Tüntetés a budapesti angol misszió épülete előtt az eltűn­tek érdekében. Az elmozdí­tott szemtanuk. BÉCS, május hó. — A nagy­­kanizsai polgármester ellen már hónapok óta fegyelmi eljárás van folyamatban. Azzal vádol­ják a város vezetőjét, hogy a proletárdiktatúra alatt tovább is megmaradt állásában. A fe­gyelmi tanács fölmentette a polgármestert. Ebbe azonban nem bírtak belenyugodni az Éb­redő Magyarok és oly módon tiltakoztak a fölmentő határo­zat ellen, hogy a polgármester nem merte ismét hivatalát el­foglalni. Az Ébredő Magyarok­­­ugyanis életére törnek. BÉCS, június 1. — Az angol misszió szállása előtt a magyar fővárosban, százával állanak olyanok, akiknek valami hoz­zátartozójuk eltűnt. Az elkese­redett és szeretteikért remegő­ férfiak, nők és gyermekek, az­ angol misszió tudomására akar­ják hozni panaszaikat, mert a magyar kormányhoz ilyesmivel hiába fordulnának, de nem is merik ezt megtenni. BÉCS. június 2. — A Somo­gyi és Bacsó szocialista szer­­kesztjk gyilkossági ügyében a vizsgálat — dacára minden bel­ső és külső forrásokból eredő sürgetésnek — teljesen elsik­kadt, noha egy rendőr és két pénzügyőr hivatalosan megálla­pított vallomásukban névről ne­vezték meg az autóban látott gyilkos tiszteket. A rendőr lát­ta a gyilko­sok automobilját Kis­pest felé száguldani és meg is állította azt. A rendőrt és a két pénzügyőrt ezért a vallomásuk­ért­­ elbocsátották a szolgá­latból. Az ideiglenes elnököt beiktatták Mexikó, június 2. — Tegnap délután beiktatták De la Iluer­­tát, az ideiglenes elnököt a hi­vatalába. Az ünnepi szertartás után nyilatkozatot adott le, amelyben arra kérte az összes pártokat, hogy támogassák őt és megígérte, hogy segíteni fog a proletárság helyzetén, de ugyanakkor megígérte az ame­rikai kapitalistáknak, hogy szí­vesen látja, ha kifejlesztik (ki­fosztják) Mexikó természeti kincseit. De la Huerta csak ne ígér­gessen semmit a mexikói prole­­társágnak és ne ígérje­ azt, hogy segíteni fog a mexikói pro­letárság helyzetén. Ezzel már nem takarhatja el azt, hogy ő a kapitalisták­­szolgálatában áll. A proletárság nem akarja azt, hogy a helyzetén segítsenek, hanem követeli, hogy megad­ják azt, ami az övé. 800 új kommunista per BUDAPEST, június 2. — A “Revue” jelentése szerint, az igazságügy miniszter a gyorsí­tott büntetőtanácsok szünidejét elvette és utasította azokat a kommunista “perok” lőtárgya-Már eddig 800 “bűnügy” ké­szen áll az ítélethozatalra, a többiben az eljárás folyamatban van. Az elintézetlen ügyek mi­att fogvatartott emberek már majdnem 10 hónapja vannak a börtönben. Nagyon sok “vád­lottal” ítélet nélkül végeztek. O’HARE LEÍRJA AZ ÉLMÉNYEIT A börtönőrök brutálisak. Kö­zépkori eszközöket és mód­szereket alkalmaznak. Az 59 hétig tartó fogsága alatt 33,­ 120 overallt készített. ST. LOUIS, június 2- — Kate Richards O’Hare még mindig nem tudja, hogy miyen feltéte­lek mellett bocsátották szaba­don 59 heti fogság után­ Még nem értesítették hivatalosan, hogy teljesen “megkegyelmez­­tek’’-e neki, vagy pedig csak szabadon bocsátották, anélkül, hogy megkapná polgári jogait. A volt politikai fogoly és férje most megkezdték a harcot Pal­mer ellen. Kate Richards O’Hare barát­ja­ és ismerősei társaságában leírta a missouri állami börtön­ben átszenvedett borzalmakat. Reggel hat­­órakor megkezdik a munkát, amely délután 4 óráig tart. Negyvenöt percnyi ebéd­időt kapnak. Pihenni, beszél­getni, sétálni nem szabad, de annál többet kell dolgozni, mert Missouri állam és az Egyesült Államok kormányának kellenek az overalllok, amelyeket jó ha­szonnal eladnak az Overman Overall Companynak. A 21 éves Herbert Forck, a munkafelügyelő állatiasan zsar­noki és azt teheti a szerencsét­len asszonyokkal s leányokkal, amit akar A meglehetősen idős felügyelőnőhöz hiába mennek panaszkodni, mert az szerelmes a durva felügyelőbe. Van a börtönnek még egy zsarnoka, a­ki maga is­­fogoly. Ez Addie Brown, aki megölte férjét és e miatt 13 évi börtönre ítélték. A nő árulkodásával annyira vitte, hogy ő a foglyok felügyelője és mint olyan különböző jogai vannak. Az övé például a do­hány'' monopólium. Tíz cent ára dohányért 2 dollárt számít, három gyufáért 10 centet. Úgy, hogy mellette a legnagyobb h­a­­szonharácsolók is csak úgy év­ien kezdőknek tűnnek fel. Addie Brown azonban a leg­nagyobb jövedelmét azoktól kapja, akiken erőt vesz a nemi ösztön. Férfiakat ugyan nem szerezhet nekik, de drága pén­zért megengedi, hogy egy éjje­len át két leány tartózkodjék egy cellában, úgy, hogy ezek kielégíthessék egymást. A foglyokat az úgynevezett “vak cellába” zárják, amikor nem végeznek elég munkát. Kate O’hare, akit bezártak, mert nagyon lassan dolgozott, “csak” 33,120 overallt készített 59 hét alatt. Mielőtt a “vak­cellába” zárták, csupaszra vet­­kőztették a foglyot és borostor­ral véresre verték. Ez az amerikai­­civilizáció a 20-ik században. Látszik, hogy haladnak. Már csak néhány lépés választja el­­őket a fehér Magyarország kultúrájától-WASHINGTON, június 2. — Wilson elnök nem kegyelmezett meg Kate Richards O’Harenek és így polgári jogait sem kapja vissza. A missouri börtönből azért bocsátották szabadon, mert a büntetését elhalasztot­ták, nem pedig azért, mintha igazságtalanul ítélték volna el. Az igazságügyminisztérium­ban kijelentették, hogy “ha Kate R. O’Hare jól viselkedik és nem tart vad meg lázító beszé­deket, akkor az elnök talán megkegyelmez neki, de előbb nem” És ahogy mi ismerjük Kate O’Haret, az elnöknek sohasem lesz alkalma “megkegyelmez­ni,” mert ő sohasem fog “jól vi­selkedni.” NŐI INVÁZIÓ A WASHINGTONI SZENÁTUSBAN Az ír nők hangos tüntetéssel zavar­ták meg a szenátus és az alsóház vitáját. Gyáváknak nevezték a képviselőket. A lármázókat kive­zették és letartóztatták, de később szabadon bocsátották. WASHINGTON, június 2. Az ír szabadság ügyével rokonszenvező n­ők tegnap új szenzációval terelték magukra a figyelmet Washington-­ ban és egyúttal az egész ország fi­i­gyelmét felhívták az angol uralom iz­­landi gyalázatosságaira. Nemcsak a szenátus, hanem az alsóház karzatát­ is ellepték a harcias nők és szabad­ságot követelve Írország számára, megzavarták a vitát. Mindkét ház karzatáról eltávolí­tották a lármázó vendégeket és a háznagyi irodába vezették őket, de később valamennyit kibocsátották. Egy Eurelia Rosser nevű nőnek si­került észrevétlenül az ajtóőr mel­lett besurranni a képviselőház ülés­termébe, ahol elkiáltotta magát: “Nem akarjuk az önök rokonszen­­vét, szabadságot akarunk Írország­nak.” A képviselők éljenzéssel fogadták a kijelentést, amely tiltakozás volt Mason illinoisi képviselő rezoluciója ellen. Ez a rezolució kimondja, hogy a kongresszus rokonszenvét fejezi ki Írországal szemben. Gillett ház­elnök néhány percig tűrte a lármát, de amikor az egyik berohant a te­rembe és ott kezdett sikoltozni, ak­kor elrendelte a karzat kiürítését. A szenátusban éppen Brandagee szenátor beszélt az örményországi mandátum elfogadása ellen, amikor egy éles női hang félbeszakította: “Foglalkozzanak Írország ügyé­vel.” “Oh, igen , gondoljanak szegény Írországra”, hágott közbe a másik. Úgy látszik, hogy Brandegee sze­nátor mulatott a dolgon, fölnézett a karzatra és kereste a lármázókat. “Számos appellációt intéztek hoz­zánk, hogy védjük meg az örménye­ket a török kormány brutalitásaitól”, — mondotta a szenátor, amikor az egyik nő közbekiáltott: “Miért nem távolítják el a vad an­gol hunokat Írországból? Akciót követelek Írország szabadsága ügyé­ben.” “Vezessék ki azokat a nőket” — pa­rancsolta Marshall, a szenátus elnö­ke. Az őrök erre kivezették a kar­zatról az összes tüntetőket. Az alsóházban sokkal tömegeseb­ben jelentek meg a nők és a karzat mindkét oldaláról kórusban kiáltot­ták: “Gyávák, gyávák”. Mozgósít az orosz 'Bírná” (Külön kábel a “Vor­­waerts’Miez.) KOPENHÁGA, jun. 3. — Az orosz “Bund” — amely leg­utóbbi országos kongresszusán átalakult Kommunista Szövet­séggé — mozgósítást rendelt el összes tagjai számára. A “Bund” végrehajtó bizott­sága parancsot adott a szövet­ség összes tagjának, hogy ké­szüljenek, mert a lengyel front­hoz küldik őket. Krassin nem megy a királyhoz LONDON, január 3. — Csak ma jutott nyilvánosságra, hogy György angol király formális meghívást küldött Gregory Krassin-nak, az orosz szovjet kormány Londonban időző ke­reskedelmi népbiztosának. Krass­in elfogadta a meghí­vást azzal a kikötéssel, hogy ezt minden lapban és a világ­sajtóban publikálni fogják. A király Lloyd Georg-al tanács­kozott ebben a kérdésben és Krassin feltételét nem fogad­ták el. A szovjet megbízott ezek után végleg elejtette a meghívást és nem hajlandó mint vendég meg­jelenni az angol király előtt. ROSTOT ISMÉT RÁGALMAZZÁK Palmer a vörösek segédjének neve­zi, így akar védekezni a közvéle­mény előtt. WASHINGTON, június 2. — A Mitchell Palmer, az Egyesült Álla­mok igazságügyminisztere, hosszú beszédben megtámadta­­Louis F. Postot és "az idegen vörösök összes barátait”. Ezzel természetesen nem elégedett meg, hanem rátért a ked­venc tárgyára, a radikális munkás­mozgalom elítélésére. Palmer úgy akart mentegetődzni és válaszolni a National Popular Government League vádiratára, amelyet 12 kiváló jogta­nár és ügyvéd írt alá és amelyben azzal vádolják, hogy hivatalos hatal­mát alkotmányellenes módon hasz­nálja. A múlt novemberi szén­sztrájk, —­­Palmer szerint, — “veszélyt jelent” a mi demokrata kormányunk számá­ra, míg a winnipegi és a seattlei sztrájkok, bolshevik kitörések vol­tak, amelyeket a helyes módon ki­irtottak.­­Ami pedig a hollandi ki­kötő és rakparti munkások sztrájk­ját illeti, Palmer sajnálkozását fejez­te ki, hogy az amerikai sajtó nem értesítette a közönséget arról, hogy azt az orosz kommunisták tervezték és vezették. Ez az a sztrájk, amely­nek támogatására az International Seamen’s Union of America pénzt kábelezett. Palmer négy órán azon fáradozott, hogy tisztára mossa bemocskolt ne­vét és bebizonyítsa ártatlanságát. Ezt a legjobban úgy vélte elérni, hogy másokat rágalmazott, és a sár­ba rántott. Majd hozzáfogott az I. W. W. fejlődésének leírásához és kijelentette, hogy az közös munkát végez az orosz kommunistákkal, hogy az ő osztályának önfeláldozó munka után sikerült­­a forradalmi mozgalmat hatalom alá keríteni az Egyesült Államokban” és csak az ő (Palmen munkájának köszönhető, hogy az elmúlt évben béke és rend fennállt Azonban a jövő “­veszedel­mes forradalmi kitörései ellen csak úgy védekezhetünk”, ha a 2 nagy politikai párt szigorúan állást foglal az ő politikája mellett az ezidei kam­­ányban és ha a kongresszus úi és ■szigorúbb árulási törvényeket hoz létre. De főleg az ő politikáját kövesse és válassza meg őt elnöknek és akkor meglesz a kaitalisták paradicsoma. Hét millió olasz munkás a szők­éiért RÓMA, junius 3. — Olaszor­szág forradalom küszöbén áll. Hét millió harcakész olasz földműves és ipari munkás kö­veteli a szovjet rendszer beve­zetését. A kormány tehetetlen és noha a parasztok a földet, a munkások a nagyüzemeket fog­lalják le, nem tesz ellenük sem­mit, sőt igyekszik törvényesí­teni eljárásukat. A krízis min­den pillanatban kitörhet............ Négy millió munkás forradal­mi termelőszövetkezetekben tö­mörül (cooperative associ­ation’s), két millió szocialista unionokban, 750 ezer földműves szövetségekben és fél millió szindikalista-anarchista szer­vezetekben. A munkásság hatalma­s szer­vezettsége olyan erő a zilált vi­szonyok között levő Olaszor­­­szágban, hogy a proletárforra­­dalom kitörésében és sikerében senki sem kételkedik. Halálra itélt munkások BUDAPEST, június 2. — A “Revue” jelenti, hogy a pest­­megyei törvényszék Ráckevén Kertész József és Zwick János munkásokat, akik­ a forradalmi törvényszék tagjai voltak, ha­lálra, Rády István munkást pe­dig ugyanezért életfogytiglani börtönre ítélte. ÖNGYILKOS TANÍTÓ. John M. Hunt tanító, gázzal meg­zérgezte magát tegnap a 352 West 51-ik streeti lakásán. A testvére, dr. Charles S. Kunt, holtan találta, amikor hazaér­kezett. NEM KEL AZ ÖRMÉNY MANDÁTUM A szenátus 52 szóval 23 ellené­ben, elvetette az Armenia fö­lötti mandátumot. — 13 de­­mokrata a republikánusokkal szavazott. WASHINGTON, jan. 2. — A szenátusban nagy szótöbbség­gel elvetették Wilson elnöknek azt a javaslatát, hogy az Egye­sült Államok fogadja el az Ör­ményország fölötti képvisele­tet. A szenátus “tisztelettel elutasítja“ Wilson javaslatát s elfogadott egy javaslatot, min­den változtatás nélkül, amelyet a republikánus vezérek fogal­maztak meg. A rezoluciót holnap átküldik az alsóházba, ahol szavazni fog­nak fölötte. A vezető politiku­sok szerint, ugyancsak nagy szótöbbséggel fogják lesza­vazni. A szenátusi szavazat így osz­lott meg: a mandátum elfoga-t dása mellett szavazott 23 de-­ mokrata, ellene 39 republiká­nus és 13 demokrata. A kisebbségnek több szeren­cséje volt a módosító javaslat­nál, amely azt célozta, hogy a rezolució küldessék vissza a bi­zottsághoz és a béke ratifikálá­sa után újra terjesszék elő. Ez a módosítvány is elbukott 43 szóval 34 ellen. Asztalos sztrájk Ph­iladelphiában PHILADELPHIA, június 2. Mintegy 2000 asztalos sztrájk­ba lépett tegnap. Követelésük $1,12 és fél cent órabér, 44 óra heti munkaidő és a két nyári hónapban, júliusban és augusz­tusban 40 órai munkaidő. A munkások közt teljes az összetartás és máris elértek annyit, hogy több helyen föl­ajánlották az 1 dollár órabért. A harc 55—60 műhelyt érint. A Brotherhood fakk­jai min­dent elkövetnek, hogy a bér­harcot letörjék, amely az ő be­leegyezésük nélkül folyik, de ez nem fog nekik sikerülni, ha a munkások tovább is összetarta­nak és nem hallgatnak a dema­góg vezérekre. Magyar munkások, kerüljétek azokat a műhelyeket, ahol test­véreitek harcban állanak. -o- A ST. PAUL HAJÓ PINCÉREI ÖT ÓRÁT SZTRÁJKOLTAK. Öt órán át tartó sztrájk ép­pen elegendő volt az “amerikai hajóvonalnak” és a St. Paul ne­vű hajó kapitányának arra, hogy megadják a sztrájkoló al­kalmazottak összes követelése­it. Ezen a hajón az volt a szo­kás ugyanis, hogy a munkások­kal 40—50 órai túlidőt dolgoz­tattak anélkül, hogy azért csak valami külön bért is adtak vol­na a bérrabszolgáknak. Az utóbbiak végre megunták és tegnap délután, néhány perccel a hajó indulása előtt, 160 ember letette a munkát. “Most, vagy soha!” — volt a jelszó. Öt óra eltelte után, a hajóskapitány meggondolta a dolgot­­és azt mondta: “Most!” és megad­ta a­­túl időért járó bért a sztráj­kos munkásoknak. A hajó öt órai késéssel indult útjára. PÉNZÁRAK Magyar korona Osztrák korona Jugoszláv korona Cseh-Szlo­vák korona Román lei 5.95 8.15 10.15 KO 23.50 KIVÉGZIK A GUATEMALAI LÁZADÓKAT Estrada Cabrera hét segédjét halál­raítélték, mert a fővárost bombáz­ták. — Cabrerát börtönbe vetet­ték. GUATEMALA City, június 1. — Az áprilisi forradalom hét vezérét halálra ítélték egy nyilvánosan meg­tartott haditörvényszék előtt. A ha­lálra ítéltek Claro Charon, Jose Reyes, Miguel Larrave, M. Leon Arriaga, C. L. Regilly Galan, Filipe Marquez és Gilberto Manchila. Mind a hetet hazaárulással vádol­ták. A tárgyalást — amelyen a kö­zönség is jelen lehetett — a volt el­nök palotájában tartották. Az el­ítéltek m­egfelebbezhetik az ügyet. Ez akkor a legfelsőbb bíróság elé fog kerülni, amelynek négy polgári és három katonai bíró a tagja. Az elnök elrendelte Onofre Quele olasz agitátor deportálását. SAN SALVADOR, június 1. — Guatamalaból jelentik, hogy Carlos Herrera, az áprilisi forradalom ve­zére, elrendelte Estreda Cabrera el­­fogatását. Ezt a lépést politikai ba­rátainak a tanácsára tette, akik szük­ségesnek tartották, hogy Cabrerát ártalmatlanná tegyék a jövő elnöki választásokig. Az áprilisi forradalom Guatema­lában április 8-tól 14-ig tartott, amely napon Estrada Cabrera a köz­társaság elnök, letette a fegyvert. Cabrera csapatai több napon át bombázták a fővárost, ami állítólag több polgári ember halálát okozta. | MEGJELENIK MIN­ | X DEN NAP, VASÁR­ | | NAP TARTALMAS | | melléklettel! | | T , T a Egyes szám­ára: X­T­­ | 2c | THURSDAY (CSÜTÖRTÖK) JUNE 3, 1920. MISTER HOCHLER AZT JELENTI, HORTHY - ORSZÁGBAN EGY CSÖPP KERESZTÉNY FEHÉR TERROR SINCS ! AZ ANGOL ÜZLETI ÉRDEKELTSÉGEK KORMÁNYBI­­ZOTTJA, M­­R. HOCHLER BUDAPESTI ANGOL MEGBÍ­ZOTT, JELENTÉST TETT A MAGYARORSZÁGI VISZO­NYOKRÓL. A JELENTÉS LÉNYEGE AZ, HOGY MINDEN “MINDEN RENDBEN VAN” ÉS NINCS FEHÉR TERROR. Jól Hatottak Mister Kochlerre a szép mágnás nők vacsorái Csak huszonhétezer kommunista ellen jártak el. — Csak két­­háromszázat gyilkoltak meg — ezt hivatalosan is megerősítik. — De hogy “nem hivatalosan” mennyit végeztek ki és nyomorítot­tak meg, ezekről hallgat bölcsen a jóllakatott Mister Hochler. Az amerikai magyar fehér terrorista sajtó egyik díszpéldá­nyában megjelent M. R. Hochler budapesti angol megbízott je­lentése a fehér terrorról. A jelentés közzététele és terjesztése már maga is szolgálatot jelent a Horthy-uralomnak, éppen ezért nem térünk rá a jelentés részletezésére. De nem is fontosak a részletek, mert Hochler úr, akiről a bécsi kommunista sajtó már többször m­egírta, nem is töri magát, hogy valamit lásson. Mr. Hochler angol királyi megbízott nagyon szereti a szép mágnás­nőket és a jó vacsorákat, amiből bőven jut neki Horthyék előre­látó gondoskodásából. Mister Hochler igen hálás “megbízottja az angol királynak” és az angol arisztokráciának. Hogy is mon­dana ő olyant, ami megtörtént? Amikor a “megbízott” úr elin­dul adatokat gyűjteni, előtte való este nyomatékosan, de teljesen véletlenül, úgy a grófi társaság beszéd közben elejti, hogy ide üveg ide tervezi útját. És ilyenkor a megjelölt helyről és irány­ból eltakarítanak minden fehér terrort. A Mr. Hochler statisztikai adatai szintén így készülnek. A fehér keresztény hóhéruralom valamelyik hivatalnok kulija állít­ja össze a jegyzőkönyvi kivonatokat, Ítélet másolatokat és egyéb iratokat- így készül össze aztán a “jelentés.” Hogy az amerikai magyar munkásság előtt bebizonyítsuk, mennyire “nincs” fehér terror Hort­hy-országban. itt adjuk ezt az újabb lisztát a bécsi magyar sajtó nyomán. Tudjuk, hogy Amerikában egyetlen magyar napilap sem meri — az Előrén ki­vil — ezeket a “jelentéseket” közölni. 18 eltűnt. — Munkában a kar­hatalom. A fehér terror tizedik hónap­ja tombol Magyarországon, ti­zedik hónapja garázdálkodnak Horthy-Osztenburgék és a vé­res rémuralom csak nem akar enyhülni. A magyar munkás­ság mártíriuma már régen el­érte a tetőfokot és semmi jel sem vall arra, hogy a viszonyok javulnának. Ellenkezőleg, nap­­ról-napra fokozódik a haldokló reakció dühe és brutalitása a proletariátus ellen és a tiszti bandák garázdálkodása egyre tűrhetetlenebb és tűrhetetle­nebb lesz. Magyarországon a sokat emlegetett jogbiztonság­nak hite-hamva sincsen és az emberek eltüntetése ma is ép­pen olyan buzgalommal folyik, mint az első augusztusi napok­ban. A karhatalom detektívjei, vagy tisztjei, minden rendelet és tilalom ellenére, ma is meg­jelennek ártatlan emberek la­kásain és elhurcolják minden indokolás nélkül, ismeretlen helyre a szerencsétleneket. Fischer Sándor Elemér­ utca 30-ik szám alatti lakásán már­cius 16-án, este nyolc óra után, megjelent egy karhatalmi tiszt és elvitte. Hozzátartozói ma se tudják, hogy hová lett. Dede Károly villamos vasúti alkalmazottat március 20-án fegyveres katonák elhurcolták a Gellért-szállóba, az azóta megszűnt fővezérségre. Itt az­után nyoma veszett. Csomortányi Ferenc vasmun­kást március 17-én, Király­utca 10-ik szám alatti lakásá­ból karhatalmiak elhurcolták. Nyoma veszett. Sipos József vasmunkást és Reiner Ferenc nyomdászt, ja­nuár 24-én katonaruhás egyé­nek letartóztatták. Egyikükről sincs hír azóta. Dóczi Dezső elvtársat, a kis­pesti szociáldemokrata párt egyik vezetőjét, január 24-én két karhatalmi alakulathoz tar­tozó katona és két detektív el­hurcolta. Nem sikerült meg­tudni, hogy hol van. K­abinovics Andor, akit Pé­­terfi Sándor­ utcai lakásáról 1919 szeptember 10-én hurcol­tak, még ma sem került elő. Ennek bátyja, Rabinovics Mik­sa, akit a Milano-kávéházban tartóztattak le és onnan a főve­zérségre, a Gellért-szállóba vit­tek, szintén nyomtalanul eltűnt. A Pr­ónay-különitmérig tüntet­te el Micsinek Tibor gyógysze­részt, akit a Lipót-körúti Club­­kávéházból kísért be három ka­tona a Britannia-szállóba és onnan a kelenföldi laktanyába. Minden jel arra mutat, hogy ő sincs már életben. Ludasi Jenő soffőrt három ismeretlen katona vitte el Gyep (Folytatása a 2-ik oldalon.)

Next